2018. évi CXXXIX. törvény

Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés - figyelemmel az ország általános és egyes térségeinek kiemelkedő gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésére, és arra, hogy e fejlődéshez a véges és nehezen megújuló táji, természeti, környezeti és épített környezeti értékek hozzájárulása elvitathatatlan - az ország kiegyensúlyozottabb területi fejlődése, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi irányítása, az okszerű és takarékos területhasználat, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóság megőrzése érdekében, az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióban lefektetett területhasználati elvekkel összhangban a területhasználat módjáról és szabályairól a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja

1. § E törvény célja, hogy az ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre meghatározza a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét, a terület- és gazdaságfejlesztés hatékony területi, területhasználati orientálása érdekében, tekintettel a fenntartható fejlődésre, valamint a területi, táji, természeti, ökológiai és kulturális adottságok, értékek, honvédelmi érdekek és a hagyományos tájhasználat megőrzésére, illetve erőforrások védelmére. A hatékony és korszerű területrendezés ennek érdekében folyamatos, rendszeresen megújuló, összehangolt rendszert alkot az ország területi képét megalkotó fejlesztési stratégiákkal.

2. A törvény hatálya

2. § (1) A Második Részben foglalt Országos Területrendezési Terv (a továbbiakban: OTrT.) területi hatálya kiterjed az ország teljes közigazgatási területére.

(2)[3] A Harmadik Részben foglalt, a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BATrT.) területi hatálya Budapestre, valamint Pest vármegyének az 1/1. mellékletben felsorolt, a budapesti agglomerációhoz tartozó településeire (a továbbiakban együtt: Budapesti Agglomeráció) terjed ki.

(3) A Negyedik Részben foglalt, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének (a továbbiakban: BKÜTrT.) területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeire terjed ki. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzékét az 1/2. melléklet tartalmazza.

(4) A XI. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet partinak és partközelinek nem minősülő településeire terjed ki.

(5) A XII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeire terjed ki, amelyek jegyzékét az 1/3. melléklet tartalmazza.

(6)[4] A XIII. Fejezetben foglalt rendelkezések területi hatálya a Balaton vízparti területeire terjed ki, amelyek területi lehatárolását a Vízparti Terv állapítja meg.

(7)[5] A Balatoni főépítész - a települések építészeti minőségének biztosítása és értékes településképének fennmaradása érdekében - a magyar építészetről szóló törvény szerinti feladatokat látja el.

3. § (1)[6] E törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján a területrendezési tervek készítésének és alkalmazásának kiegészítő szabályozása tárgyában elfogadott miniszteri rendelet rendelkezéseit alkalmazni kell a vármegyei területrendezési terv, a településfejlesztési terv és településrendezési terv készítése és módosítása, valamint a településképi rendelet módosítása során, továbbá az építésügyi hatósági eljárásokban.

(2)[7] A vármegyei területrendezési terv, valamint a településrendezési terv e törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb követelményeket megállapíthat.

(3)[8] A vármegyei területrendezési terv rendelkezéseit - a 91. §-ban foglaltakra is tekintettel - alkalmazni kell a településrendezési terv és a településképi rendelet készítése és elfogadása során.

(4)[9] A településrendezési terv e törvényben meghatározott előírásoknál szigorúbb követelményeket megállapíthat.

(5)[10] Ha a településrendezési terv adott tárgykörben nem szabályoz, akkor e törvény és a vármegyei területrendezési terv, a Balaton vízparti területein e törvény és a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményeiről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)[11] Ugyanazon tárgykörben a kiemelt térségre vonatkozóan az e törvényben foglalt szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

3. Értelmező rendelkezések

4. § E törvény alkalmazásában

1. általános mezőgazdasági terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított és lehatárolt térségi övezet, amelybe a BKÜTrT. által meghatározott kertes mezőgazdasági terület övezetén kívüli, mezőgazdaságilag művelt területek tartoznak;

2.[12] ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a vármegyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett, valamint bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi nyersanyagvagyon területei találhatók;

3.[13] Balaton vízparti területei: a Balaton tómedre, valamint e törvényben meghatározottak alapján a Vízparti Tervben a szárazulaton lehatárolt olyan terület, amely a part menti területek közcélú használatának szabályozását igényli;

3a.[14] balatoni közstrand: az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a Vízparti Tervben közhasználatú strandként vagy - fürdőzésre felhasználható partszakasszal vagy fürdőzésre felhasználható hellyel közvetlenül vagy közvetve érintett - zöldterületként jelölt terület, amelynek - ingyenes vagy szolgáltatás ellenértékeként térítés fejében történő - közcélú használata azonos feltételekkel bárki számára biztosított vagy biztosítandó, és amelyen a közhasználat fenntartása, illetve biztosítása országos érdekből hosszú távon szükséges;

4. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a szőlő termőhelyi kataszteri I. és II. osztályú területek tartoznak, ahol hosszú távú cél a minőségi szőlő- és bortermő területek védelme;

5. csarnok: a helyi építészeti hagyományoktól eltérő tömegformálású, anyaghasználatú és építészeti kialakítású, a településképi követelményeknek nem megfelelően kialakított, több mint 30 napig fennálló, 600 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, legalább 4,5 m átlagos belmagasságú, jellemzően összefüggő légterű épület;

6. elsőrendű árvízvédelmi fővédvonal: a vízfolyások mentén lévő vagy létesülő fővédelmi művé nyilvánított, három vagy több település árvízvédelmét szolgáló térségi árvízvédelmi létesítmény - töltés, fal, magaspart, árvízi tározó, árapasztó csatorna -, továbbá a folyó nyílt árterében fekvő település vagy településrész árvízmentesítését szolgáló töltés;

7.[15] erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok a - települési térségen, illetve a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervek esetében a sajátos területfelhasználású térségen kívül eső - Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak, vagy amelyeken a jövőben az erdőtelepítés a termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi szempontok alapján kedvező, illetve javasolt;

8.[16] erdők övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdők és az erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek tartoznak;

9.[17] erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi szempontból szükséges vagy indokolt;

10. erőmű: a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. § 14. pontjában meghatározott fogalom;

11.[18]

12. földdel borított pince: a helyi építési hagyományoknak megfelelően boltozott, oromfalas, földdel részben borított terepszint alatti építmény, amelynek kialakítása során a meglévő terep legfeljebb 2 méteres töltésére kerül sor;

13.[19] földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a vármegyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok által érintett területek tartoznak;

14. gazdasági építmény: a BKÜTrT. alkalmazásában a mezőgazdasági terület használatának megfelelően a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel összefüggő termék feldolgozására, tárolására szolgáló építmény;

15. hagyományos tájhasználat: egy adott tájrészletre jellemző, a természeti adottságokon alapuló és a helyi gazdálkodási kultúrának megfelelő olyan területhasználati vagy más haszonvételezési mód, amely meghatározza a táj jellegét, és biztosítja természeti és kulturális értékeinek megőrzését és fenntartható hasznosítását;

16. háztartási méretű kiserőmű: a Vet. 3. § 24. pontja szerinti fogalom;

17.[20] honvédelmi és katonai célú terület övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók;

18. jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhely: olyan megállóhely, ahol legalább 1000 utas/nap munkanapi átszálló utasforgalom a fejlesztések megvalósulása esetén számolható;

19.[21] jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;

20.[22]

21. kertes mezőgazdasági terület övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe a beépítésre nem szánt mezőgazdasági területek közül azok a zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér az általános mezőgazdasági terület övezetének területeitől, így kisüzemi használatú telkekből (földrészletekből) állnak, és ahol a kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágak dominálnak;

22.[23] kertes mezőgazdasági térség: a BATrT-ben egyedileg megállapított olyan területfelhasználási kategória, amelybe azon zártkerti vagy zártkerti művelésből kivett mezőgazdasági területek tartoznak, amelyek fekvése, szerkezete, telekstruktúrája, hasznosítása módja és intenzitása, valamint beépítettsége eltér a mezőgazdasági térség területeitől;

23. kiemelt térség: a Budapesti Agglomeráció és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területe;

24.[24] kiemelt térségi és a vármegyei területrendezési terv szerkezeti terve: a kiemelt térség és a vármegye területrendezési tervének munkarésze, amely a térségi területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények helyét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg;

25.[25] kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe kiváló növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek tartoznak;

26. műszaki infrastruktúra egyedi építménye: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek részletes szabályai tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a térségi szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott, nem nyomvonal jellegű építmény;

27. műszaki infrastruktúra-hálózat: a területrendezési terv tartalmi követelményeinek tárgyában kiadott kormányrendelet szerinti, a szerkezeti tervben megállapított és alkalmazott nyomvonal jellegű építmények összessége;

28. műszaki infrastruktúra kapacitása: a szükséges közúti közlekedési, vasúti közlekedési és közüzemi ellátás mértéke;

29. nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe olyan összefüggő zöldfelületek, valamint a települések szerkezetét befolyásoló kiterjedéssel rendelkező különleges beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, rekreációs célú területek tartoznak, amelyek a települések szerkezetének meghatározó jelentőségű elemei;

30.[26] nagyvízi meder övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak, amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;

31. az Ország Szerkezeti Terve: az OTrT. jóváhagyandó munkarésze, amely az országos területfelhasználás rendszerét, a települések térbeli rendjét, az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények térbeli rendjét, valamint ezek összefüggéseit határozza meg;

32. országos csatorna: olyan csatorna, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos állami tulajdonú csatornaként jelöl meg;

33.[27] országos kerékpárút-törzshálózat: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott műszaki infrastruktúra-hálózat, amelybe az országos jelentőségű turisztikai célpontokat érintő, a hálózatban összekötött Euro Velo és országos kerékpáros útvonalak tartoznak;

34.[28] ökológiai hálózat magterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak adnak otthont;

35.[29] ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek, élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek - magterületek, pufferterületek - közötti biológiai kapcsolatok biztosítására;

36.[30] ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak, amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel ellentétesek;

37.[31] parti sétány: a Balaton vízparti területein belül a vízparton a partközeli tartózkodás lehetőségét biztosító, gyalogosan járható közhasználatú terület;

38.[32] rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a vármegyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik;

39.[33] szabályozási partvonal: a Balaton (tervezett) tómedrét és a szárazulati területhasználatot elválasztó megszakítás nélküli vonal, melyet e törvény felhatalmazása alapján Vízparti Terv rögzít;

40. szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség: a BKÜTrT-ben egyedileg meghatározott területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági terület övezete mellett az árutermelő méretű és szerepű szőlő, gyümölcsös ültevény és kert területek tartoznak;

41. tájjelleg (tájkarakter): a táj jól körülhatárolható részének természeti tényezők és emberi tevékenységek hatása és kölcsönhatása eredményeként kialakult, emberek által érzékelt sajátos rendszere, amely által a tájrészlet egyedisége megnyilvánul, és más tájrészletektől megkülönböztethetővé válik;

42. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: egyedileg meghatározott és lehatárolt övezet, amelybe jellemzően a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet beépítésre nem szánt, sajátos karakterű szőlőhegyeinek, szőlőterületeinek, történelmileg kialakult mozaikos tájszerkezetének, egyedi tájértékeinek megőrzendő területei tartoznak;

43.[34] tájképvédelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak;

44.[35] tanyás területek övezete: vármegyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe jellemzően a települések külterületén lévő mezőgazdasági termelés, a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozása, tárolása és árusítása, valamint ökológiai és biotermesztés, illetve a falusi és ökoturizmus céljára létesített lakó- és gazdasági épület, épületcsoport, térbelileg hozzá kapcsolódó, jellemzően 1 ha területű föld együttesei tartoznak;

45. település: a település teljes közigazgatási területe, a főváros esetében a főváros teljes közigazgatási területe;

46. települési terület: a település belterülete, valamint az ahhoz csatlakozó beépítésre szánt terület;

47.[36]

48. térség: a területrendezés szempontjából megkülönböztetett területi egység, amelyre vonatkozóan a területrendezési terv előírásokat határoz meg;

49.[37] térségi övezet: országos, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben megállapított vagy alkalmazott, sajátos jellemzőkkel rendelkező - a térségi területfelhasználási kategóriáktól függetlenül lehatárolt és meghatározott - területi egység;

50.[38] térségi területfelhasználási kategória: országos, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott, a térségben jellemző területfelhasználásnak megfelelően lehatárolt területi egység;

51.[39] tómeder övezete: a BKÜTrT-ben egyedileg szabályozott és a Vízparti Tervben lehatárolt övezet, amelybe a Balaton szabályozási partvonala által meghatározott meder területe tartozik;

52. történelmi sportterület: a BATrT. alkalmazásában az 1914. év előtt sportolási célra használt terület;

53. veszélyeshulladék-égetőmű: olyan hulladékkezelő létesítmény, amelyben a hulladékégetés műszaki követelményei, működési feltételei és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékei tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladékot égetnek;

54. veszélyeshulladék-lerakó: a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályok és feltételek tárgyában kiadott miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint veszélyes hulladék lerakással történő ártalmatlanítására szolgáló hulladékkezelő létesítmény;

55.[40] világörökségi és világörökségi várományos területek övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a világörökségi listára felvett területek, valamint a világörökségi helyszínek szakmai feltételeinek megfelelő azon területek tartoznak, amelyek a kulturális örökség védelméért felelős miniszter rendeletében a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szerepel, a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 71. § szerinti központi, közhiteles nyilvántartásnak megfelelően;

56.[41] vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak;

57.[42] vízminőség-védelmi terület övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv esetében a miniszteri rendeletben, valamint a vármegyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak;

57a.[43] Vízparti Terv: a Kormány rendeletében megállapított, területi tervnek minősülő, a Balaton vízparti területeinek területfelhasználását rögzítő terv;

58. VTT-tározók: Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár-elhárítási célú szükségtározók;

59.[44] VTT-tározók övezete: a területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervekben alkalmazott övezet, amelybe a VTT-tározók területei tartoznak.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV

II. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV TARTALMA ÉS SZEREPE

4. A fő tartalmi elemek

5. § (1) Az OTrT. az Ország Szerkezeti Tervét, valamint az Országos Övezeti Tervet és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

(2) E Rész alkalmazásában

1.[45] mezőgazdasági térség: az országos és vármegyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek -, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2.[46] sajátos területfelhasználású térség: vármegyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, továbbá az egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak;

3.[47] települési térség: az országos és a vármegyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

6. § (1) Az Ország Szerkezeti Tervét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Az Országos Övezeti Terv tervlapjait a 3. melléklet tartalmazza, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét és az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

c) 3/3. melléklet az erdők övezetét,

d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A jó termőhelyi adottságú szántók, az erdőtelepítésre javasolt terület, a tájképvédelmi terület, a vízminőség-védelmi terület, a nagyvízi meder és a VTT-tározók övezetét a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésben meghatározott rendeletében állapítja meg.

5. A területrendezési tervek és településrendezési tervek kapcsolata egymással és az ágazati szabályozással[48]

7. § (1)[49] Az egyes térségekben a területfelhasználásra, az ország településein a településképi követelményekre és az építésre vonatkozó szabályokat a 3. §-ban foglalt rendelkezésekre is tekintettel e törvény rendelkezéseivel összhangban kell kialakítani.

(2)[50] A települési (a fővárosban a fővárosi és a kerületi) önkormányzatot az általa elfogadott településrendezési terv előírása miatt kártalanítási kötelezettség nem terheli, ha az előírás területrendezési tárgyú jogszabály vagy az országos településrendezési és építési követelmények tárgyában kiadott kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) települési szintű érvényesítésének közvetlen következménye.

(3)[51] Az e törvényben foglaltak érvényesítése a főváros esetében a fővárosi önkormányzat kötelezettsége.

8. § (1)[52] Adott térségre vagy területre vonatkozóan az országos, kiemelt térségi és vármegyei területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályok és a térségi övezeti szabályok közül az 1. § szerinti adottságok és értékek megőrzése szempontjából szigorúbb előírásokat kell alkalmazni.

(2) Ahol e törvény a környezetvédelemre, a természetvédelemre, a tájvédelemre, az erdőkre, az épített környezetre, a kulturális örökségvédelemre, valamint a vízgazdálkodásra vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottaknál szigorúbb rendelkezéseket tartalmaz, ott e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK SZERKEZETI TERVEI

6. Térségi területfelhasználási kategóriák

9. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) vízgazdálkodási térség,

d) települési térség.

(2) A kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat a 36. § határozza meg,

b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriákat az 49. § határozza meg.

(3) A vármegyei területfelhasználási kategóriák a következők:[53]

a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:

aa) erdőgazdálkodási térség,

ab) mezőgazdasági térség,

ac) vízgazdálkodási térség,

ad) települési térség,

b) legalább 5 ha nagyságú sajátos területfelhasználású térség.

7. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása

10. § (1) Az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a vármegyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során[54]

a) az erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;

b) a mezőgazdasági térség területének legalább 95%-át mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni;

c)[55] a települési térség területének legalább 90%-át, legfeljebb 110%-át települési térségbe kell sorolni.

(2) A vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.

(3)[56] Az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületet, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területet, egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területet a vármegyei területrendezési tervben sajátos területfelhasználású térségbe kell sorolni. A sajátos területfelhasználású térségbe sorolt országos területfelhasználási kategória területét az (1) bekezdés szerinti számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

11. § A kiemelt térségi, illetve vármegyei területfelhasználási kategóriák területén belül a településrendezési tervben, a 90. § (2) bekezdése figyelembevételével[57]

a)[58] az erdőgazdálkodási térségben az erdőterület övezetet a térséget lefedő erdők övezetére vonatkozó szabályok szerint, valamint az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó szabályok figyelembevételével kell, meglévő és tervezett erdő övezetként differenciáltan lehatárolni;

b)[59] a mezőgazdasági térség területének legalább 75%-át a mezőgazdasági terület övezetébe kell sorolni, a fennmaradó részen nagyvárosias lakóterület és vegyes terület építési övezet nem jelölhető ki;

c)[60] a vízgazdálkodási térség területét - e törvény hatálybalépését megelőzően már jogszerűen kijelölt beépítésre szánt területek kivételével - vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természetközeli terület, zöldterület, továbbá különleges beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterület övezetbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

d)[61] a települési térség területén bármely építési övezet, övezet kijelölhető;

e)[62] a sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően különleges - ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet -, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe kell sorolni.

8. Új beépítésre szánt terület kijelölése

12. §[63] (1) Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 250 méternél közelebb nem jelölhető ki.

(2) Ha az új beépítésre szánt terület kijelölése zöldterület vagy erdőterület átsorolásával jár, csereterületként a megszűnő zöldterület vagy erdőterület kiterjedésével megegyező kiterjedésű zöldterületet vagy erdőterületet kell kijelölni, továbbá az új beépítésre szánt területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű további új zöldterületet vagy erdőterületet is ki kell jelölni. Csereterületként nem vonhatók be védett természeti területek, Natura 2000 területek és természetközeli területek.

(3) A zöldterületen és az erdőterületen kívüli egyéb beépítésre nem szánt - jellemzően mezőgazdasági - területet csak abban az esetben lehet újonnan beépítésre szánt területbe sorolni, ha

a) az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a korábban beépítésre szánt területként kijelölt, de még be nem épített területet csereterületként a településrendezési terv zöldterület, erdőterület, mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület vagy természetközeli terület övezetbe sorolja vissza azzal, hogy a visszasorolt terület nagysága eléri vagy meghaladja az újonnan kijelölt terület kiterjedését, vagy

b) az a) pont szerinti csereterület nem áll rendelkezésre, de a településrendezési tervben az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 25%-ának megfelelő kiterjedésű, új zöldterületet vagy erdőterületet is egyidejűleg kijelölnek azzal, hogy gazdasági terület övezet kijelölése esetén ez a szabály nem alkalmazható.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti, az új beépítésre szánt területtel egyidejűleg kijelölésre kerülő zöldterületnek a települési önkormányzat tulajdonában kell állnia, vagy a települési önkormányzati tulajdonba adásról az önkormányzat képviselő-testületének településrendezési szerződést kell kötnie azzal, hogy a településrendezési szerződésnek a településrendezési terv elfogadásával egy időben kell hatályba lépnie.

13. § (1) Borvidéki település borszőlő termőhelyi katasztere I-II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(2) Az Országos Gyümölcs Termőhely Kataszter I. és II. osztályú területeihez tartozó földrészlet - a különleges mezőgazdasági üzemi terület kivételével - nem minősíthető beépítésre szánt területté.

9. Az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése

14. § (1) Az országos közlekedési infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek térbeli rendjét és az országos jelentőségű építmények elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/6. melléklet tartalmazza.

(2) A közút számozásának nem közlekedésfejlesztési célból történő megváltoztatása a 4/1. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(3) Az 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek elhelyezkedését a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/7. melléklet tartalmazza.

(4) A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékeit, továbbá a nemzetközi és hazai szénhidrogénszállító-vezetékek térbeli rendjét a 2. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/8. és a 4/9. melléklet tartalmazza.

(5) Az országos vízi létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/10. melléklet tartalmazza.

(6) Az országos hulladékgazdálkodási létesítmények térbeli rendjét a 2. melléklet, ezek felsorolását pedig a 4/11. melléklet tartalmazza.

(7) Az országos kerékpárút-törzshálózat számozásának turisztikai célból való megváltoztatása a 4/5. és a 2. melléklet tartalmát nem érinti.

(8) Az M0 gyorsforgalmi út tervezett 10. sz. főút - M1-M0 közös csomópont közötti szakaszának szakági tervezéséről gondoskodni kell úgy, hogy a nyomvonal kialakítása társadalmi, természet- és környezetvédelmi szempontból a lehető legkisebb érdeksérelmet okozza.

15. § (1)[64] A kiemelt térségek, illetve a vármegyék területrendezési tervében[65]

a) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b) az országos műszaki infrastruktúra-hálózatoknak az Ország Szerkezeti Tervében megállapított nyomvonalától, a térbeli rendtől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától az adott műszaki infrastruktúra kijelölése tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter egyetértése esetén lehet eltérni.

(2)[66] A településrendezési tervben[67]

a)[68] az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek helyét a kiemelt térségi, illetve vármegyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell meghatározni,

b)[69] az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonala a településrendezési terv egyeztetési eljárásában részt vevő, az egyeztetés tárgyát képező infrastruktúra elem vonatkozásában az adott egyeztetési szakterületet képviselő államigazgatási szerv hozzájárulása, és az egyéb érintett szakterületet képviselő államigazgatási szerv egyetértése esetén térhet el a kiemelt térségi, illetve vármegyei területrendezési tervek szerkezeti tervében megállapított nyomvonalváltozattól, azok térbeli rendjétől és a térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolásától.

(3)[70] Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos vármegyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

16. § (1)[71] A kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben szereplő regionális és egyéb vasúti pályák közül azok területét, amelyen a közszolgáltatás szünetel vagy megszűnt, a településrendezési tervben közlekedési terület övezetbe kell sorolni.

(2) A közlekedési, az elektronikus hírközlési, továbbá az energetikai vonalas infrastruktúra-hálózatok erdőkön áthaladó szakaszainak építési területén a forgalom lebonyolítását és biztonságát, az elektronikus hírközlés működését, illetve a villamos energia és más energiahordozók továbbítását közvetlenül szolgáló építmények helyezhetők el.

17. § (1)[72] A 4/4., 4/6. és 4/11. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei szerkezeti terv, valamint a településrendezési terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(2)[73] A 4/1-4/3. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km-es körzetét - érintve, az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei szerkezeti terv, valamint a településrendezési terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(3)[74] A 4/5. és 4/7-4/9. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra-hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos, a kiemelt térségi és vármegyei szerkezeti terv, valamint a településrendezési terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

(4)[75] A 4/10. melléklet 1. pontjában szereplő VTT-tározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét - térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km-es körzetét - érintve, az országos és a vármegyei szerkezeti terv, valamint a településrendezési terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.

18. § (1)[76] Külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani, illetve horizontálisan bővíteni csak a településfejlesztési és -rendezési célokkal, valamint a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervvel összhangban lehet. Az összhang akkor áll fenn, ha a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlan a településrendezési tervben nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges építési övezetbe vagy övezetbe sorolt, vagy a bányatelekkel érinteni tervezett ingatlanokon a bányászati tevékenységgel a települési önkormányzat egyetért, és ha indokolt, döntést hoz a településrendezési terv készítésének vagy módosításának szándékáról.

(2)[77] Az (1) bekezdés szerinti bányatelekre vonatkozó kitermelési műszaki üzemi terv csak akkor hagyható jóvá, ha a bányászati tevékenységgel igénybe venni tervezett területet - ha van elfogadott településrendezési terv - a településrendezési terv nyersanyag-kitermelés (bánya) vagy nyersanyag-feldolgozás céljára szolgáló különleges beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt építési övezetbe vagy övezetbe sorolta.

IV. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETI TERV

10. Térségi övezetek

19. § (1) Az országos övezetek a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. erdők övezete,

7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. tájképvédelmi terület övezete,

9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

10. vízminőség-védelmi terület övezete,

11. nagyvízi meder övezete,

12. VTT-tározók övezete,

13. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) A kiemelt térségi övezetek a következők:

1. a BATrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 42. § határozza meg,

2. a BKÜTrT-ben alkalmazott kiemelt térségi övezeteket a 77. § határozza meg.

(3) A vármegyei övezetek a következők:[78]

1. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

2. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

3. tanyás területek övezete,

4. földtani veszélyforrás terület övezete,

5.[79] egyedileg meghatározott vármegyei övezet.

(4) Az (1) bekezdés 5., 7., 8. és 10-12. pontjaiban meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

(5)[80] A (3) bekezdés 1-4. pontjaiban meghatározott vármegyei övezetek övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az övezetek területi lehatárolását a vármegyei területrendezési terv állapítja meg.

20. § (1) A térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A BKÜTrT-ben megállapított és alkalmazott térségi övezetek egymáshoz való viszonyát és kapcsolatrendszerét a 6. melléklet tartalmazza.

21. § (1)[81] A kiemelt térségi és vármegyei övezetek területén a vonatkozó országos övezetek előírásait is alkalmazni kell.

(2) A törvény és a 19. § (4) és (5) bekezdése szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait a vonatkozó ágazati jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

11. A térségi övezetek lehatárolása

22. §[82] A kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési terv készítése során a térségi övezetek által érintett területeket az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerint, az abban meghatározott illetékes téradatgazdák adatszolgáltatása alapján kell lehatárolni. A településrendezési terv készítése során azon területeken, ahol az illetékes téradatgazda adatszolgáltatása alapján lehatárolt térségi övezet területe az e törvényben és a vármegyei területrendezési tervben meghatározott szerkezeti terv szerinti települési térség területével átfedésben van, ott - kivéve, ha az jogszabályba ütközik - a térségi övezeti szabályozás alkalmazása a településrendezési terv kidolgozásáért felelős települési önkormányzat által mérlegelhető.

23. § (1)[83] A vármegyei területrendezési tervek készítésénél az OTrT. vagy a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdésében meghatározott rendelete szerinti térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - illetékes téradatgazdák egyetértése esetén változtathatók meg. Ha az illetékes téradatgazdának az országos övezet lehatárolására vonatkozó pontosított adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben vagy a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében meghatározott övezeti lehatárolástól, a vármegyei területrendezési tervben a vármegyei önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.

(2)[84] A településrendezési terv készítésénél a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek csak - az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott - illetékes téradatgazdák egyetértése esetén változtathatók meg. Ha az illetékes téradatgazdának a térségi övezet lehatárolására vonatkozó adatszolgáltatása eltér az OTrT-ben, a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletében, illetve a kiemelt térségi és vármegyei területrendezési tervben meghatározott övezeti lehatárolástól, a településrendezési terv készítése során a települési önkormányzat számára kedvezőbb lehatárolás szerepeltethető, kivéve, ha az jogszabályba ütközik.

12. Az egyedileg meghatározott vármegyei övezet[85]

24. § (1) A vármegyei önkormányzat a területrendezési tervéről szóló rendeletének részeként a vármegye területének természeti, épített környezeti és gazdasági adottságainak védelmére és fejlesztésére, a térszerkezet szervezésére, továbbá a területfejlesztési koncepciók és programok végrehajtására a 19. §-ban meghatározott térségi övezeteken túl egyedileg meghatározott övezeteket is megállapíthat, amely övezetek[86]

a)[87] szabályai a településfejlesztési terv és a településrendezési terv készítésére, településrendezési tervekben meghatározott építési övezetek, övezetek kijelölésére, valamint az OTÉK-ban meghatározott, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési használatának megengedett határértékeinél megengedőbb követelmények megállapításának lehetőségére vonatkozhatnak,

b)[88] nem lehetnek ellentétesek a vármegyét érintő országos és kiemelt térségi területrendezési tervekkel.

(2) Az (1) bekezdés a) pont szerinti megengedőbb érték kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségére, valamint a legkisebb zöldfelületre vonatkozhat, amely megengedőbb érték a megengedett legnagyobb beépítettség esetében 10%-nál, a legkisebb zöldfelület esetében 5%-nál nem lehet nagyobb az OTÉK szerinti, a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos használat szerinti területéhez rendelt értékhez képest.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott övezeteket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (a továbbiakban: Tftv.) 23/C. § (1) bekezdésében meghatározott tervjavaslatnak tartalmaznia kell.

(4)[89] Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezeteket a vármegyei önkormányzat csak a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalását követően fogadhatja el, amelyet a miniszter a Tftv. 23/C. § (5) bekezdése szerinti állásfoglalása keretében ad meg. Ha a területrendezésért felelős miniszternek e bekezdésben meghatározott állásfoglalásával a vármegyei önkormányzat nem vagy csak részben ért egyet, az egyedileg meghatározott övezetekre vonatkozó szabályok csak további egyeztető tárgyalást követően, az egyeztető tárgyalás eredményének figyelembevételével fogadhatóak el.

(5)[90] Az (1) bekezdés szerinti egyedileg meghatározott övezetek területi hatálya a vármegye teljes területére kiterjedhet.

V. FEJEZET

AZ ORSZÁGOS ÖVEZETEK

13. Ökológiai hálózat magterületének övezete

25. § (1)[91] Az ökológiai hálózat magterületének övezetében csak olyan vármegyei területfelhasználási kategória és vármegyei övezet, valamint a településrendezési tervben csak olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.

(2) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha:

a) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja, továbbá

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3)[92] A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén beépítésre szánt terület az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(5) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

14. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

26. § (1)[93] Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében csak olyan vármegyei területfelhasználási kategória és vármegyei övezet, valamint a településrendezési tervben csak olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá

b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.

(3)[94] A (2) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterület és az ökológiai hálózat ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.

(4)[95] Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala, az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(5) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(6)[96] Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

15. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

27. § (1)[97] Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében csak olyan vármegyei területfelhasználási kategória és vármegyei övezet, valamint a településrendezési tervben csak olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete, ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.

(2)[98] Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével - a településrendezési terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.

(3) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg, beépítésre szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető.

(4) Az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben célkitermelőhely nem létesíthető.

16. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

28. § (1)[99] Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új beépítésre szánt terület - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve települési térséget határoz meg - csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(2) A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.

(3)[100] A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

17. Erdők övezete

29. §[101] Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési tervében legalább 95%-ban erdőterület övezetbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4. § (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve, a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Terve által kijelölt települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.

30. § Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.

30/A. §[102] Az erdők övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

18. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

31. § (1)[103] A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési tervben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén:

a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,

b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell,

c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.

19. Honvédelmi és katonai célú terület övezete

32. § (1)[104] A honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési tervben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.

(2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési tervben[105]

a)[106] a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló építési övezetbe vagy övezetbe kell sorolni;

b)[107] a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület övezetbe kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.

(3)[108] A (2) bekezdésben foglalt építési övezet, övezet módosítása csak a honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.

HARMADIK RÉSZ

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

VI. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA

20. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya

33. § A Budapesti Agglomeráció tekintetében a Második Részben foglalt rendelkezéseket a Harmadik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

21. A fő tartalmi elemek

34. § (1) A BATrT. a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervét és az ezekre vonatkozó szabályokat foglalja magában.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe a kertes mezőgazdasági térségen kívül eső, elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt -, szőlő, gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2.[109] sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak;

3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települések összefüggő területi egységet képező, jellemzően beépítésre szánt - ide sorolva a beépítésre nem szánt területek közül az 5 ha-nál kisebb zöldterületeket is - területei tartoznak, kivéve a sajátos területfelhasználású térségbe sorolt beépítésre szánt területeket.

35. § (1) A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervét a 7. melléklet tartalmazza.

(2) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervének övezeti tervlapjait a következő mellékletek tartalmazzák, az alábbiak szerint:

a) 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

c) 3/3. melléklet az erdők övezetét,

d) 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

e) 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének, a tájképvédelmi terület övezetének, a vízminőség-védelmi terület övezetének, a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapjait, valamint az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendelete tartalmazza.

VII. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ SZERKEZETI TERVE

22. A Budapesti Agglomeráció térségi területfelhasználási kategóriái

36. § A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében alkalmazott kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) nagy kiterjedésű zöldterületi települési térség,

c) mezőgazdasági térség,

d) kertes mezőgazdasági térség,

e) vízgazdálkodási térség,

f) települési térség,

g) sajátos területfelhasználású térség.

23. Új beépítésre szánt terület kijelölése

37. §[110] A Budapesti Agglomeráció településein a településrendezési tervben új beépítésre szánt terület kijelölésére vonatkozóan a 8. alcím szerinti előírások mellett a 38-40. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

38. § (1) Új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha

a) a tervezett területfelhasználás jól illeszkedik a település meglevő szerkezetéhez,

b) táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és vízgazdálkodási szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, továbbá

c)[111] a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra-kapacitás azt lehetővé teszi, vagy az a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül, továbbá új lakóterület kijelölése esetén a Kormány rendeletében meghatározott feltételek teljesülnek.

(2)[112] Új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki.

(3) A (2) bekezdésben foglalt területen új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, ha a kijelölés a környezetre jelentős hatást gyakorló ipari területre irányul.

(4) Új lakóterület, illetve vegyes terület csak a települési térséghez kapcsolódóan jelölhető ki.

(5)[113] A nagy kiterjedésű zöldterületi települési térségben - új építési övezetként vagy övezetként - csak zöldterület, továbbá - a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt különleges területek köréből - sportolási célú terület, temetőterület vagy különleges beépítésre nem szánt, rekreációs célú terület építési övezet, övezet jelölhető ki.

(6) 5 ha-t meghaladó kiterjedésű új lakóterület vagy vegyes terület ott jelölhető ki, ahol annak legtávolabbi pontjától a meglévő vagy kiépítendő közösségi közlekedés megállóhelyig a közforgalom számára szabályosan használható közúton mért távolság nem haladja meg az 5 km-t.

(7) Az 5000 m2 nettó eladótérnél nagyobb kereskedelmi, szolgáltató rendeltetésű építmény ott helyezhető el, ahol az építmény a meglévő vagy a tervezett jelentős közösségi közlekedési csomóponti megállóhelytől számítva 300 méternél nem hosszabb gyalogos közlekedéssel is megközelíthető.

39. § (1)[114] Az e törvénnyel való összhang megteremtése érdekében történt felülvizsgálat alapján elfogadott településrendezési tervben a természetközeli területként és erdőterületként kijelölt övezetek nagysága a település közigazgatási területére vonatkozóan összességében nem csökkenhet.

(2)[115] Az egymással határos, összességében legalább 10 hektárt meghaladó új sportolási célú területet különleges beépítésre nem szánt terület övezetbe kell sorolni, további átsorolás nem hajtható végre. Az így lehatárolt területen a testedzést szolgáló építmények helyezhetők el, kereskedelmi célú szállásférőhely, lakó- és üdülőépület, valamint lakás nem alakítható ki. A beépítésre nem szánt különleges terület beépítettsége az összterületének 3%-át nem haladhatja meg.

(3)[116] A Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében kijelölt sajátos területfelhasználású térség területét a terület tervezett felhasználásának megfelelően különleges - ideértve a beépítésre szánt vagy beépítésre nem szánt honvédelmi, katonai, nemzetbiztonsági célú területet -, közúti közlekedési, egyéb közlekedési, védelmi célú erdőterület, rekreációs célú erdőterület, egyéb erdőterület, kertes mezőgazdasági terület, általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kereskedelmi szolgáltató gazdasági, ipari gazdasági, egyéb ipari gazdasági, általános gazdasági, intézményi vegyes területbe kell sorolni.

24. A települési térség növekménye

40. § (1)[117] A település közigazgatási területére vonatkoztatott területén a településrendezési tervben a beépítésre szánt terület növekménye nem haladhatja meg a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség területének 2%-át. A beépítésre szánt terület növekményére is alkalmazni kell a 12. §-ban és a 38. §-ban foglalt rendelkezések előírásait.

(2) Az (1) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményen felül, a kertes mezőgazdasági térség területfelhasználási kategória területén, a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség területe összességében legfeljebb 1%-ának megfelelő terület beépítésre szánt lakó-, üdülő- vagy vegyes területté minősíthető az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:

a) az érintett terület a települési térséggel határos,

b) a tervezett funkcióhoz tartozó, jogszabályban szabályozott és a helyi sajátosságoknak is megfelelő telekstruktúra, telekméret és telekgeometria kialakítása biztosított,

c)[118] a tervezett funkció működéséhez szükséges - a megközelítést és a közművek elhelyezését egyaránt lehetővé tevő - közterületek biztosítottak vagy biztosíthatóak,

d) a közművek kiépítettek vagy kiépítésük lehetősége és feltételei biztosítottak, és

e)[119] amennyiben indokolt, az a)-d) pontokban foglalt településfejlesztési célok és feladatok biztosításának és megvalósításának érdekében a települési önkormányzat a Méptv. 92. §-a szerinti településrendezési szerződéseket az érintett tulajdonosokkal megkötötte.

(3) A kertes mezőgazdasági térségnek az I. és II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszterhez, az ökológiai hálózat magterületéhez vagy az ökológiai hálózat ökológiai folyosójához tartozó területe nem minősíthető beépítésre szánt területté.

(4)[120] A kertes mezőgazdasági térség területét - az (1) és (2) bekezdés szerinti beépítésre szánt terület növekményének kivételével - a településrendezési tervben beépítésre nem szánt övezetbe kell sorolni.

(5)[121] A beépítésre szánt terület növekményének mértékéről - a jóváhagyott településrendezési terv alapján - az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak közhiteles és szabadon hozzáférhető nyilvántartást kell vezetni.

(6)[122] A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a településrendezési terv egyeztetése során ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, véleményében jelzi. A beépítésre szánt terület növekményét az illetékes állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a végső szakmai véleményezése során is ellenőrzi, és amennyiben jogszabályi ütközést észlel, akkor annak megszüntetésére szólítja fel az önkormányzatot, és végső szakmai véleményét csak abban az esetben adja ki, ha a jogszabályi ütközés megszűnt.

(7)[123]

(8)[124] Az (1) és (2) bekezdésben rögzített növekményen felül csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területcserére vonatkozó térségi területfelhasználási engedélye alapján, és legfeljebb olyan mértékben növelhető a beépítésre szánt terület kiterjedése, amilyen mértékben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében rögzítetthez képest a település közigazgatási területén belül máshol csökken a települési térség kiterjedése. A területcsere során a települési térség területének nagysága nem nőhet. A területcserét táj- és természetvédelmi, termőföldvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok figyelembevételével és úgy kell végrehajtani, hogy ne sértsen társadalmi érdekeket. A területcseréről az azt kezdeményező települési önkormányzat az érintetteket a helyben szokásos módon tájékoztatja.

(9)[125] A településrendezési terv készítésekor a 8. mellékletben foglalt területi mérleg szerinti települési térség és minden más térségi területfelhasználás térmértékének a meghatározása során figyelembe kell venni a 92. § (2) bekezdés szerinti beépítésre szánt területeket, valamint e törvényben meghatározott pontosítási lehetőségek által létrejött területfelhasználási területi változásokat.

25. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezése

41. § (1) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek elhelyezkedését a 7. melléklet, e térbeli rend szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/11. és a 9. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és a térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és a műszaki infrastruktúra egyedi építményeinek kialakítását a 4/1-4/11. mellékletben, valamint a 9. mellékletben megjelölt települések közigazgatási területének érintésével és a 7. melléklet figyelembevételével kell meghatározni.

VIII. FEJEZET

A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ ÖVEZETI TERVE

26. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

42. § (1) A Budapesti Agglomeráció Övezeti Tervében alkalmazott országos és kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

5. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

6. erdők övezete,

7. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

8. tájképvédelmi terület övezete,

9. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

10. vízminőség-védelmi terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. nagyvízi meder övezete,

13. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

14. földtani veszélyforrás terület övezete,

15. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7., 8., 10-14. pontjaiban meghatározott kiemelt térségi övezetek területi lehatárolását a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdésében meghatározott rendeletében állapítja meg.

27. Ökológiai hálózat magterületének övezete

43. § (1) Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a következő előírások alkalmazandók:

a) az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha

aa) a települési területet az ökológiai hálózat magterülete, vagy az ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai hálózat ökológiai folyosója körülzárja,

ab) az ökológiai hálózat magterületének övezetében történelmi sportterületek találhatók, vagy

ac) az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl;

b)[126] az a) pont aa) alpontjában vagy a) pont ab) alpontjában szereplő kivételek fennállása esetén beépítésre szánt terület csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított-e az ökológiai hálózat magterületének és az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az a) pont ab) alpontjában szereplő feltételek fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.

(2)[127] Az ökológiai hálózat magterületének övezetében lévő, a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lévő területen a településrendezési tervben új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában és a) pont ab) alpontjában meghatározott kivételek fennállása esetén sem.

(3) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.

(4) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető. Az övezetben új célkitermelőhely és külfejtéses művelésű bányatelek nem létesíthető, a meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(5)[128] Az ökológiai hálózat magterületének övezetében az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető építményen elhelyezve.

28. Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

44. § (1)[129] Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások alkalmazása mellett alkalmazandó, hogy a településrendezési tervben a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb lévő ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében - kivéve, ahol a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl - új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében új beépítésre szánt terület a 26. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor is kijelölhető, ha az övezetben a Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Terve települési térséget jelöl.

NEGYEDIK RÉSZ

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

IX. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK TARTALMA

29. Az országos és a kiemelt térségi előírások alkalmazási szabálya

45. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében a Második Részben foglalt rendelkezéseket a Negyedik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. A fő tartalmi elemek

46. § (1) A BKÜTrT. a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervét, valamint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Tervét és a Balatoni Területrendezési Szabályzatot foglalja magában, azzal, hogy

a) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet összes településére vonatkozó területhasználati követelményeket a X. és XIV. Fejezet,

b) a partinak és partközelinek nem minősülő településekre vonatkozó területhasználati követelményeket a XI. Fejezet,

c) a parti és partközeli településekre vonatkozó területhasználati követelményeket a XII. Fejezet, továbbá

d) a Balaton vízparti területeire vonatkozó területhasználati követelményeket a XIII. Fejezet

tartalmazza.

(2) E Rész alkalmazásában

1. mezőgazdasági térség: területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt - területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása indokolt;

2.[130] sajátos területfelhasználású térség: területfelhasználási kategória, amelybe a települési térségen kívüli, a településrendezési tervben jellemzően a különleges beépítésre nem szánt övezetbe sorolt területek - így különösen külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi, sportolási, honvédelmi területek - és egyes közlekedési területek - így különösen repülőterek - tartoznak;

3. települési térség: területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.

47. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervét a 10. melléklet tartalmazza.

(2) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Övezeti Tervének tervlapjait a következő mellékletek tartalmazzák:

a) a 3/1. melléklet az ökológiai hálózat magterületének övezetét, az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetét, valamint az ökológiai hálózat pufferterületének övezetét,

b) a 11/1. melléklet a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetét,

c) a 3/4. melléklet a világörökségi és világörökségi várományos területek övezete által érintett településeket,

d) a 11/2. melléklet a tómeder övezetét,

e) a 3/2. melléklet a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezetét,

f) a 3/3. melléklet az erdők övezetét,

g) a 11/3. melléklet a kertes mezőgazdasági terület övezetét,

h) a 11/4. melléklet a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetét,

i) a 3/5. melléklet a honvédelmi és katonai célú terület övezete által érintett településeket.

(3) A tájképvédelmi terület övezetének, a vízminőség-védelmi terület övezetének, a vízeróziónak kitett terület övezetének, a rendszeresen belvízjárta terület övezetének, a jó termőhelyi adottságú szántók övezetének, az erdőtelepítésre javasolt terület övezetének és az általános mezőgazdasági terület övezetének tervlapjait, valamint az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett településeket és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett településeket a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti rendelete állapítja meg.

48. §[131]

X. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET SZERKEZETI TERVE

31. A Balaton kiemelt üdülőkörzet térségi területfelhasználási kategóriái

49. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében megállapított kiemelt térségi területfelhasználási kategóriák a következők:

a) erdőgazdálkodási térség,

b) mezőgazdasági térség,

c) szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség,

d) vízgazdálkodási térség,

e) települési térség,

f)[132] sajátos területfelhasználású térség.

32. A térségi területfelhasználási kategóriák lehatárolása

50. § (1)[133] A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek településrendezési terveit a természetvédelmi, tájesztétikai szempontok, valamint a történeti településszerkezet, a táj és a település jellege, a kulturális és az építészeti örökség, valamint az építészeti hagyományok figyelembevételével kell elkészíteni.

(2) A térségi területfelhasználási kategóriák területein belül a településrendezési tervben:[134]

a)[135] az erdőgazdálkodási térség területét az erdők övezetére és az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére, valamint a kiemelt üdülőkörzet területére, továbbá a parti és partközeli településekre vonatkozó előírások alapján kell erdőterület övezetként lehatárolni;

b)[136] erdőterület övezetbe sorolt erdőterület a település közigazgatási területén összességében nem csökkenhet;

c)[137] a mezőgazdasági térség területét elsődlegesen általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület övezetbe kell sorolni, továbbá mezőgazdasági térség területén új nagyvárosias lakóterület és új üdülőterület nem jelölhető ki;

d)[138] szőlő-, gyümölcs- és kertművelésű térség területét általános mezőgazdasági terület, tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület vagy természetközeli terület övezetbe kell sorolni az e törvény által lehatárolt kertes mezőgazdasági terület övezete és a területrendezésért felelős miniszter 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletében lehatárolt általános mezőgazdasági terület övezete, továbbá a valós területhasználat alapján, azzal, hogy a térség területén nagyvárosias lakóterület és üdülőterület nem jelölhető ki;

e)[139] a vízgazdálkodási térség területét vízgazdálkodási terület, vízgazdálkodási célú erdőterület vagy természetközeli terület övezetbe kell sorolni, és a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani;

f)[140] új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb csak az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak a területrendezési hatósági eljárása során kiadott területfelhasználási engedélye alapján jelölhető ki;

g)[141] új ipari terület építési övezet nem jelölhető ki az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen;

h)[142] az M7 gyorsforgalmi út, a 7. sz. főút, a 76. sz. főút, a 71. sz. főút és a 710. sz. főút, a 7119. sz. út (Balatonberény parti út) és a 71345. sz. út (Keszthely parti út) 1000 méteres környezetében, továbbá a köztük és a Balaton-part közötti területen csarnok egyetlen építési övezetben, övezetben sem helyezhető el;

i)[143] a sajátos területfelhasználású térség területe - legfeljebb 5% eltéréssel - különleges beépítésre nem szánt, valamint közlekedési terület övezetbe sorolható;

j)[144] a településrendezési tervben új ipari gazdasági terület nem jelölhető ki;

k)[145] a település központi belterületén lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó általános gazdasági terület és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezet legfeljebb 50%-os, valamint az egyéb ipari terület legfeljebb 40%-os beépítettségű lehet, továbbá az új telephelyek területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 30%, amelyet háromszintű növényzettel fedetten, a telekhatár mentén takarást biztosítva kell kialakítani;

l)[146] a település központi belterületétől elkülönülő gazdasági terület építési övezet területén az új kereskedelmi, szolgáltató terület, valamint az egyéb ipari terület beépítettsége legfeljebb 30%-os lehet, továbbá az új telephelyek területén a meghatározható legkisebb zöldfelület aránya 50%, amelyet háromszintű növényzettel fedetten kell kialakítani.

33. Zöldterület

51. § (1)[147] A település közigazgatási területén a településrendezési tervben kijelölt zöldterületek együttes területe a beépítésre szánt területek összterületének 5%-ánál nem lehet kisebb.

(2)[148] A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein - ha a településrendezési tervben erre kijelölt terület nem áll rendelkezésre - ki kell jelölni legalább egy közhasználatú játszóteret, sportpályát vagy közkertet (városokban közparkot), ezen túlmenően legalább egy strandot vagy egyéb fürdőhelyet, amennyiben a kijelölés természetvédelmi érdeket nem sért.

(3)[149] Zöldterületen kizárólag szállás jellegű rendeltetést nem tartalmazó vendéglátó-, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(4)[150] A 2008. december 31. előtt magántulajdonban lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közparkként vagy közkertként nem nyilvántartott, a 2008. december 31. előtt hatályban lévő településrendezési tervben zöldterületként meghatározott telek területfelhasználása - a Vízparti Tervben kijelölt zöldterületet kivéve - módosítható az (1) bekezdés szerinti feltétel teljesülése esetén, valamint akkor, ha a magyar állam vagy a közigazgatási területével érintett települési önkormányzat a telek tulajdonjogát időközben nem szerezte meg. Ebben az esetben a 63. § (2) bekezdésében és a 66. § (2) bekezdésében foglalt követelményeket nem kell figyelembe venni.

(5)[151] A zöldterület közcélú használhatóságát biztosítani kell, az a zöldterület teljes területére kiterjedően csak a legszükségesebb élet- és balesetvédelmi okokból korlátozható. A zöldterületet érintő használati szerződés a zöldterület rendeltetésszerű használatát nem lehetetlenítheti el, és a megkötött használati szerződést legalább 10 évente felül kell vizsgálni.

34. Telekalakítás, beépítés védett természeti területen

52. § (1)[152] A Balaton kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telek - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, zöldterület, erdőterület, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetben lévő telek kivételével - nem alakítható ki.

(2) A már beépült telek nem osztható meg, ha a telekfelosztás eredményeként a keletkező telkek beépítettsége az adott területen érvényes szabályozási előírások által megengedett mértéket meghaladná.

53. §[153] (1) Az országos jelentőségű védett természeti területen nem építhető be

a) a beépítésre nem szánt területen 2700 m2-nél kisebb telek - ide nem értve a közműépítmények telkeit - és

b) az általános mezőgazdasági terület és a szántó művelési ágú terület.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, de már jogszerűen beépült telken épület a terület rendeltetésszerű használatának megfelelő funkcióval megtartható, tájba illően és a helyi építési hagyományoknak megfelelően felújítható.

35. Szennyvíz és csapadékvíz elvezetése

54. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek

a) beépítésre szánt területén a megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés kötelező,

b) beépítésre nem szánt területén a vezetékes ivóvízhálózatra rákötött telkeknek a megépült szennyvízcsatorna-hálózatra való rákötés a szennyvízcsatorna-hálózat átadását követő egy éven belül kötelező.

(2) Tisztítatlan szennyvíz közvetlen talajba szikkasztása a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek teljes közigazgatási területén tilos.

(3) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén tilos a nem közművel összegyűjtött szennyvizek kezelés nélküli elhelyezése.

(4) A felszíni csapadékvizeket közvetlenül a tóba vezetni csak a szükséges előzetes tisztítás után, a vízügyi hatóság által meghatározott feltételek szerint lehet.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére kívülről - a regionális víziközmű rendszerre a szennyvízcsatorna-hálózaton keresztül történő csatlakozás kivételével - szennyvizet bevezetni tilos, ha a tisztított szennyvíz befogadója a Balaton.

36. Hulladékkezelő létesítmények

55. § A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek közigazgatási területén új hulladékártalmatlanító nem létesíthető, és a meglévők területe a tartalékterület figyelembevételével bővíthető.

37. Levegővédelem

56. § A Balaton kiemelt üdülőkörzet területén csak olyan tevékenység folytatható, amely

a) egészségügyi légszennyezettségi határérték-túllépést nem okoz, továbbá

b) ökológiai légszennyezettségi határérték-túllépést

ba) az ökológiai hálózat magterületének övezetében,

bb) az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezetében,

bc) az ökológiai hálózat pufferterületének övezetében,

bd) a borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetében és

be)[154] a településrendezési terv üdülőterület övezetében, a különleges építési övezetek, övezetek közül az oktatási központ, egészségügyi épület elhelyezésére szolgáló terület, nagy kiterjedésű sportolási terület, továbbá erdőterület és zöldterület övezetbe sorolt területeken

nem okoz.

38. Bányászat

57. § (1)[155] Külfejtéses művelésű bányatelek csak az ország más területén fel nem lelhető ásványi nyersanyag, illetve a helyi, tájba illő építkezés nyersanyagai lelőhelyének területén állapítható meg. E területeket a településrendezési tervben az állami földtani feladatokat ellátó szerv szakmai állásfoglalása alapján kell lehatárolni.

(2) Az országos jelentőségű védett természeti területeken célkitermelőhely nem létesíthető, új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető.

(3) Bányászati tevékenység - kutatási, bányabezárási és az utóhasznosítás érdekében végzett tájrendezési tevékenység kivételével - csak a települések közigazgatási területének a tó felületéről nem látható részén engedélyezhető.

39. Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezése

58. § (1) A Balaton kiemelt üdülőkörzet területére vonatkozóan az országos és térségi közlekedési infrastruktúra-hálózatok térbeli rendjét, az országos és térségi jelentőségű építmények elhelyezkedését a 10. melléklet, a hálózat szempontjából meghatározó települések felsorolását pedig a 4/1-4/11. és a 12/1-12/5. melléklet tartalmazza.

(2) Az országos és térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi építmények elhelyezésére a 9. alcím szerinti előírások mellett az 59. és a 60. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

59. § A közlekedési infrastruktúra építményei közül

a) a tervezett gyorsforgalmi utak területét a nyomvonalak leírása tekintetében meghatározott települések közigazgatási területének érintésével kell biztosítani, amelynek során a nyomvonalak kijelölésénél figyelembe kell venni a tájba illesztési és a környezetvédelmi szempontokat és követelményeket;

b)[156] a meglévő főutak település-elkerülő szakaszait a szakági tervekben és a településrendezési tervben kell ábrázolni;

c)[157] a 71. sz. főút Badacsonyt elkerülő szakaszát természetvédelmi szempontból elfogadható nyomvonalon, szintben kialakított vasúti keresztezéssel térségi szerepű összekötő útként kell kialakítani, amelynek főúttá fejlesztési lehetőségeit a településrendezési tervben biztosítani kell;

d) a 12/4. mellékletben szereplő, meglévő térségi repülőterek megtartandók.

60. § (1) A meglévő és tervezett, térségi jelentőségű közforgalmú kikötők jegyzékét a 12/3. melléklet tartalmazza.

(2) A közforgalmi személyhajózási kikötő területén lévő, menetrend szerinti hajóforgalom célját szolgáló móló közhasználat elől nem zárható el.

(3)[158] A balatoni kikötők létesítésének terület- és településrendezési szempontú feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.

XI. FEJEZET

PARTINAK ÉS PARTKÖZELINEK NEM MINŐSÜLŐ TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK

40. Zöldterület

61. §[159] A partinak és partközelinek nem minősülő települések településrendezési tervében zöldterület övezetbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 62. és 63. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

62. § (1)[160] E § alkalmazásában zöldterület: partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési tervében zöldterület övezetbe sorolt, az önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő terület.

(2) Településrendezési terv készítése vagy módosítása során e § szerinti zöldterületen más építési övezet, övezet csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:[161]

a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintett ingatlanrészen épület nem helyezhető el;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

c)[162] az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (ideértve az elhelyezkedését, egyéb építési övezetekkel, övezetekkel való kapcsolatát) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3)[163] Az átsorolást követően az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. Az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanokat a helyi építési szabályzat mellékletében nyilván kell tartani.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

(6)[164] Zöldterületen a telekre meghatározható megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

63. § (1)[165] E § alkalmazásában zöldterület: a partinak és partközelinek nem minősülő település településrendezési tervében zöldterület övezetbe sorolt, nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő terület.

(2) Településrendezési terv készítése vagy módosítása során e § szerinti zöldterületen más építési övezet, övezet csak az átsorolt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, valamint az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:[166]

a)[167]

b) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá (kivéve, ha a települési térség egésze védett természeti terület);

c)[168] az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb építési övezetekkel, övezetekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d)[169]

(3)[170] A (2) bekezdés alapján újonnan kijelölendő zöldterületre vonatkozóan új beépítésre szánt terület kijelölése esetén a 12. § (4) bekezdését kell alkalmazni, egyéb esetben az újonnan kijelölt zöldterület szerinti ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

XII. FEJEZET

PARTI ÉS PARTKÖZELI TELEPÜLÉSEKRE VONATKOZÓ TOVÁBBI KÖVETELMÉNYEK

41. Zöldterület

64. §[171] A parti és partközeli települések Balaton vízparti területén kívül eső, a településrendezési tervben zöldterület övezetbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 65-66. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

65. § (1)[172] E § alkalmazásában zöldterület: a parti és partközeli település Balaton vízparti területein kívül eső, a településrendezési tervben zöldterület övezetbe sorolt, az önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő területe.

(2) Településrendezési terv készítése vagy módosítása során e § szerinti zöldterületen más építési övezet, övezet csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:[173]

a) az átsorolás az átsorolni kívánt, természetvédelmi oltalom alatt nem álló zöldterület legfeljebb 10%-át, természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület legfeljebb 5%-át érintheti; a természetvédelmi oltalom alatt álló zöldterület átsorolása csak közcélú közlekedés, közművesítés céljából történhet, továbbá ebben az esetben az átsorolással érintett ingatlanrészen épület nem helyezhető el;

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt ingatlan a települési önkormányzat tulajdonában van;

c)[174] az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (elhelyezkedése, egyéb építési övezetekkel, övezetekkel való kapcsolata) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

d) természetvédelmi oltalom alatt álló, természetes élőhelyként funkcionáló, vagy természetközeli állapotú ingatlan új zöldterületként nem jelölhető ki.

(3)[175] Az átsorolást követően az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanon további átsorolás nem hajtható végre. Az újonnan zöldterület övezetbe sorolt ingatlanokat a helyi építési szabályzat mellékletében nyilván kell tartani.

(4) Az átsorolás következtében újonnan kijelölt zöldterületen létrehozandó közparkot vagy közkertet legkésőbb az átsorolt zöldterület területének tényleges csökkentéséig meg kell valósítani, és az ingatlan-nyilvántartásba közparkként vagy közkertként bejegyezni.

(5) A korábban zöldterületi, de már átsorolt ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

(6)[176] Zöldterületen a telekre meghatározható megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m.

66. § (1)[177] E § alkalmazásában zöldterület: a parti vagy partközeli települések Balaton vízparti területein kívül eső, a településrendezési tervben zöldterület övezetbe sorolt, nem önkormányzati vagy állami tulajdonban lévő területe.

(2) Településrendezési terv készítése vagy módosítása során e § szerinti zöldterületen más építési övezet, övezet csak az átsorolni kívánt zöldterülettel legalább azonos alapterületű új zöldterület egyidejű kijelölésével, és az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén jelölhető ki:[178]

a) az átsorolni kívánt zöldterület nem tartozik természetvédelmi oltalom alá - kivéve, ha a település teljes területe természetvédelmi oltalom alatt áll -;

b)[179] az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva (ideértve az elhelyezkedését, egyéb építési övezetekkel, övezetekkel való kapcsolatát) az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében;

c) az újonnan kijelölt zöldterület létesítése a természetvédelem céljaival összhangban áll.

(3) Az újonnan kijelölt zöldterület szerinti ingatlan tulajdonjogát kizárólag a települési önkormányzat vagy az állam szerezheti meg közfeladat ellátása céljából.

67. §[180]

42. Kemping, erdőterület

68. §[181] A településrendezési tervben kijelölt kempingek területének más övezetbe történő besorolása kizárólag

a) zöldterületként legfeljebb 3%-os beépítettséggel vagy

b) különleges strandterület övezetként

történhet.

69. §[182] Az 50. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása során a parti településeknek a Balaton vízparti területein kívül kijelölt erdőterületeinek megszüntetése esetén azok nem pótolhatók a Balaton vízparti területein.

XIII. FEJEZET

A BALATON VÍZPARTI TERÜLETEI

43. A Balaton vízparti területeire vonatkozó rendeleti szintű szabályozás követelményei és a közcélú területfelhasználással összefüggő kisajátítás és kártalanítás[183]

70. §[184] (1) A Balaton vízparti területeire vonatkozóan e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg

a) a Vízparti Tervet,

b) a Vízparti Terv településrendezési tervben történő alkalmazásának szabályait, valamint

c) a sajátos településrendezési és építési követelményeket (a továbbiakban: Balaton vízparti településrendezési és építési követelmények).

(2) A szabályozási partvonal meghatározása során a Vízparti Terv biztosítja az alábbi kiemelten közérdekű célok érvényesülését:

a) a vízpart megközelíthetőségét,

b) a parti sétány kialakíthatóságát, valamint

c) a közhasználatú területek (így különösen a strand és zöldterület) kijelölésének és bővítésének lehetőségét.

(3) A Balaton vízparti területei a tómedren kívül legalább

a) a tómederrel közvetlen kapcsolatban lévő természetes vagy természetközeli élőhelyekre,

b) a tómeder és a parti sétány elérését, valamint a vízparti közösségi turisztikai célok megvalósulását biztosító területekre, valamint

c) a 71/B. § (1) bekezdésében meghatározott beépítetlenül megőrzendő parti területsávra

terjednek ki.

(4) A Balaton vízparti területei területfelhasználásának meghatározása során a környezet-, táj- és természetvédelmi érdekeket, valamint a turizmus és az idegenforgalom további fejlesztését biztosító területfelhasználást össze kell hangolni a Balaton mindenki számára történő elérhetőségét biztosító közérdekkel.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak érvényesülése érdekében a Vízparti Terv keret jelleggel határozza meg a Balaton vízparti területeinek térszerkezetét és közcélú területfelhasználását, tartalmazza az e törvény céljának megvalósulását biztosító, védelemmel és korlátozásokkal érintett területeket, valamint a területrendezési jellegű szabályozási elemeket.

(6) A Vízparti Terv tartalmazza legalább

a) a szabályozási partvonal,

b) a strandok, kempingek, kikötők, egyéb különleges területek és zöldterületek,

c) a jellemzően természetközeli állapotban megőrzött, beépítetlen területek,

d) a Balaton elérhetőségét biztosító közhasználatú területek,

e) a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv,

f) a természetes partszakaszok és a természetes partszakaszon kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyek,

g) a közhasználathoz kapcsolódó fürdőzésre felhasználható partszakaszok,

h) a hajók kikötésére felhasználható partszakaszok, valamint

i) a parti sétánnyal érintett partszakaszok

lehatárolását, illetve kijelölését.

(7) A településrendezési tervet az Méptv.-vel, e fejezettel, a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményekkel és a Vízparti Tervvel összhangban kell elkészíteni vagy módosítani.

(8) Ha e fejezet és a Balaton vízparti településrendezési és építési követelmények a Balaton vízparti területeire vonatkozóan külön előírásokat nem tartalmaznak, ott az OTÉK követelményeket, valamint a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézmények tárgyában kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

(9) Helyi építési szabályzat a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményeknél szigorúbbat megállapíthat, helyi építési szabályzat ilyen előírásainak hiányában az építési tevékenység során a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményeket kell alkalmazni, az egyéb jogszabályokban foglalt előírások mellett. Az OTÉK-nak a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményekkel összhangban nem álló vagy annál enyhébb szabályait a Balaton vízparti területei vonatkozásában nem lehet alkalmazni.

70/A. §[185] (1) A Balaton vízparti területein a magyar állam tulajdonában álló, országos jelentőségű védett természeti területnek nem minősülő, zöldterület, közlekedési terület vagy - parti sétány érintettsége esetén - vízgazdálkodási terület övezetbe sorolt földrészlet - ideértve az e törvény hatálybalépését követően telekalakítás eredményeként kialakult földrészletet - tulajdonjogát kizárólag a közigazgatási területével érintett települési önkormányzat szerezheti meg.

(2) A part közcélú megközelíthetőségének biztosítása érdekében a Balaton vízparti területein zöldterület, beépítésre nem szánt különleges strandterület, közlekedési terület övezetekkel érintett, védett természeti területnek nem minősülő, tómeder övezetébe nem tartozó földrészletre - beleértve az e törvény hatályba lépését követően telekalakítás eredményeként kialakult földrészleteket is - a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatnak elővásárlási joga áll fenn. Az elővásárlási joggal érintett földrészlet tekintetében - sorrendben a közigazgatási területével érintett települési önkormányzatot követően - a magyar államot is megilleti az elővásárlási jog. A települési önkormányzatot megillető elővásárlási jogot az önkormányzat kérésére, a magyar államot megillető elővásárlási jogot az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv felhívására az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(3) A tómeder övezetében lévő, a magyar állam vagy a közigazgatási területével érintett önkormányzat tulajdonában lévő földrészlet tulajdonjogát kizárólag a magyar állam szerezheti meg.

(4) A tómeder övezetében lévő, a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó földrészletre a magyar államnak elővásárlási joga áll fenn. A magyar államot megillető elővásárlási jogot az elővásárlási jog gyakorlására törvényben meghatározott szerv felhívására az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(5) Azon ingatlan, amelyet - a Vízparti Tervvel összhangban - zöldterületként, közlekedési területként vagy más közhasználatú területként jelöl ki a helyi építési szabályzat, a közhasználatúság biztosítása és a parti sétány kialakítása érdekében, terület- vagy településrendezési célból, a kisajátításról szóló törvényben foglaltak szerint kisajátítható.

(6) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési szabályzat e törvénnyel, a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményekkel és a Vízparti Tervvel való összhang megteremtése érdekében állapítja meg másként, vagy azt korlátozza, és ebből a tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt egyösszegű, az Méptv. 90. § (2) és (3) bekezdése szerinti kártalanítás illeti meg. A kártalanításra - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a magyar állam kötelezett.

(7) Nem jár kártalanítás az Méptv. 90. § (5) és (6) bekezdésében rögzített esetekben.

(8) Kisajátítási kártalanításra, kártalanításra a települési önkormányzat kötelezett, ha e törvénytől, a Vízparti Terv településrendezési tervben történő alkalmazásának szabályaitól, a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményektől vagy a Vízparti Tervtől függetlenül rendelkezik a helyi építési szabályzat az övezeti átsorolásról, állapítja meg másként vagy korlátozza az ingatlan rendeltetését, használati módját.

(9) A kártalanítási igény a vagyoni hátrány keletkezésekor válik esedékessé. Ez az időpont a helyi építési szabályzat hatálybalépésének napja. A kártalanítás a felek megállapodásának tárgya. Ha a felek között - a kérelem benyújtásától számított egy éven belül - nem jön létre megállapodás, akkor kártalanítási eljárást kell lefolytatni, amelyet az illetékes vármegyei kormányhivatal folytat le a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel.

(10) A kártalanítás tárgyában hozott közigazgatási határozattal szembeni közigazgatási perre az Méptv. 91. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

44. Beépítés, közhasználat[186]

71. §[187] (1) A Balaton vízparti területein új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően új beépítésre szánt terület kijelölése csak az alábbi esetekben, kizárólag a telek rendezettségének kialakítása érdekében és csak akkor lehetséges, ha az nem sért környezetvédelmi, természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket, és a szükségesség és arányosság mérlegelésével az állami főépítész és a Balatoni főépítész ahhoz hozzájárul:

a) a legalább 85%-ban építési övezetben lévő telek egésze építési övezetbe sorolható, ha

aa) a Vízparti Terv azt nem zárja ki,

ab) az átsorolni kívánt telekrész közcélú használata nem valósítható meg, továbbá

ac) az építési övezetként kijelölni kívánt telekrészen az építési övezet kijelölésével egyidejűleg a helyi építési szabályzat zöldfelület létrehozását írja elő, és kizárja építési hely kialakítását;

b) meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója érdekében az építési telekhez csatlakozó telekrész építési övezetbe sorolható, ha

ba) az nem jár az adott közúton a Balaton kialakult elérhetőségének és a közhasználatnak a megszűnésével, és

bb) az építési övezetként kijelölni kívánt telekrészen az építési övezet kijelölésével egyidejűleg a helyi építési szabályzat zöldfelület létrehozását írja elő, és kizárja építési hely kialakítását.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából nem minősül beépítésre szánt terület újonnan történő kijelölésének

a) a településrendezési tervben közlekedési területként szabályozott, de még kialakítatlan út nyomvonalának áthelyezése (út nyomvonalának módosítása), ha az áthelyezést a Vízparti Terv nem zárja ki, és a beépítésre szánt terület kiterjedése összességében nem nő; vagy

b) a beépítésre szánt terület áthelyezése adott területen belül, ha a területre vonatkozóan a Vízparti Terv a területfelhasználás térbeli rendjét nem, csak annak arányait állapítja meg (továbbtervezést igénylő terület).

(4) A közlekedési terület (3) bekezdés a) pontja szerinti áthelyezésére vagy a (3) bekezdés b) pontja szerinti területcserére csak a kedvezőbb településszerkezeti adottságok kialakítása érdekében, a szükségességet és arányosságot mérlegelő állami főépítészi és Balatoni főépítészi hozzájárulás birtokában kerülhet sor.

71/A. §[188] (1) A Balaton vízparti területein új lakóterület és új gazdasági terület építési övezet nem jelölhető ki, illetve más építési övezet azzá nem minősíthető át.

(2) Vízparton új vegyes terület kijelölésével egyidejűleg biztosítani kell a part menti teleknek a parttal párhuzamos teljes hosszában és a szabályozási partvonaltól számított legalább 20 méter szélességben zöldterület kijelölését, és azon parti sétány kialakítását. A közterület kialakításáról településrendezési szerződésben kell rendelkezni.

(3) A Balaton tómedrével közvetlenül kapcsolatban álló új vízfelület kizárólag fürdőzésre felhasználható partszakaszhoz kapcsolódó homokpart kialakítása céljából hozható létre.

71/B. §[189] (1) A Balaton vízparti területein a szabályozási partvonaltól számított legalább 30 méteres sávon belül (a továbbiakban: beépítetlenül megőrzendő parti területsáv) a településképi értékek, valamint a környezeti adottságok - különösen a vízminőség és a jellegzetes klimatikus viszonyok - megőrzése, továbbá az elöntés okozta károk csökkentése érdekében - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - új épület, úszómedence és a helyi építési szabályzat által tiltott egyéb építmény nem építhető. Meglévő épület a beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül felújítható, valamint - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - bruttó 100 m2 alapterületig bővíthető.

(2) A beépítetlenül megőrzendő parti területsávon belül vagy annak érintésével - ha azon nem található a természetvédelmi hatóság határozatával megállapított minősített nádas vagy egyéb növényzet -

a) ha az érintett telek alakja, mérete nem teszi lehetővé épület beépítetlenül megőrzendő parti területsávon kívüli megépítését vagy bővítését, a kijelölt természetes fürdőhelyként működő különleges strandterületen, zöldterületen vagy különleges kempingterületen a fürdőhelyi engedély feltételeként meghatározott, közüzemi csatornahálózatra rákötött tisztálkodó helyiség, öltöző és illemhely rendeltetésű - szükség esetén jegypénztár rendeltetést is tartalmazó - épület építhető vagy bővíthető; vagy

b) a településképi értékek megőrzése, növelése vagy a településkép kedvező irányú megújulása céljából a közhasználatú területen lévő meglévő épület átalakítható, áthelyezéssel is újjáépíthető azzal, hogy az épület térfogata, több épület esetén az érintett telken lévő épületek térfogatának összessége, valamint az épületek legmagasabb pontja nem nőhet.

71/C. §[190] (1) Településrendezési terv készítése vagy módosítása során a beépítésre szánt területnek a Balaton vízparti területeivel érintett területén - a 2019. március 15-én hatályos településrendezési tervben kijelölt építési övezetre vonatkozóan - a településrendezési tervben előírt megengedett legnagyobb beépítettség és beépítési magasság mértéke - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az építési övezet változása esetén sem növelhető.

(2) Amennyiben természetvédelmi vagy vízgazdálkodási érdeket nem sért, az (1) bekezdéstől eltérően

a) a Vízparti Tervben kikötő területfelhasználási kategóriaként jelölt, a településrendezési tervben különleges kikötőterület építési övezetbe sorolt építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége legfeljebb 20%-ig növelhető, feltéve, hogy a megengedett legnagyobb beépítettség növelését megelőzően a telken belül egy, a Balaton elérhetőségét biztosító terület közhasználat céljára átadásra kerül;

b) a Vízparti Tervben kempingnek jelölt, a településrendezési tervben különleges kempingterület építési övezetbe sorolt építési telek megengedett legnagyobb beépítettsége legfeljebb 15%-ig növelhető;

c) ha településrendezési szerződés alapján a szabályozási partvonallal közvetlenül határos vagy csak partvédőmű telkével elválasztott építési teleknek a szabályozási partvonaltól mért legalább 20 méter széles, közkert, közpark, parti sétány kialakítására alkalmas, közterületről megközelíthető parti sávjában a településrendezési terv zöldterület övezetet és azon parti sétányt állapít meg, és az ennek megfelelő telekosztás eredményeképpen a közhasználatú terület az önkormányzat tulajdonába kerül, az e törvény hatálybalépésekor a településrendezési tervben az építési telekre meghatározott

ca) beépítési magasság értékéhez képest az átsorolással érintett telekre legfeljebb 3 méterrel megnövelt beépítési magasság állapítható meg, és

cb) a megengedett legnagyobb beépítettség az eredeti telek teljes területét figyelembe véve a zöldterülettel csökkentett építési telken alkalmazható.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivétel érvényesítéséhez az állami főépítész akkor járul hozzá, ha az intenzívebb beépítésből következő környezeti változás arányban áll a Balaton megközelítéséhez fűződő közérdekkel, valamint a közkert, közpark kialakítása révén létrejövő közjóval.

71/D. §[191] (1) A Balaton elérhetősége közérdek, ezért a kialakult állapot és tulajdonviszonyok figyelembevétele mellett is, a Balaton vízparti területei közcélú területfelhasználásának meghatározása során és a településrendezési tervben biztosítani kell a part szabad megközelíthetőségét.

(2) A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben közhasználatú területként jelölt területen a közcélú használatot fenn kell tartani. Állami vagy a közigazgatási területével érintett települési önkormányzati tulajdonban álló közhasználatú területtel érintett ingatlanra csak úgy lehet használati szerződést kötni, hogy a közhasználatú terület rendeltetésszerű, közcélú használata továbbra is biztosított. Közhasználatú területtel érintett ingatlanra vonatkozóan legfeljebb 10 éves időtartamra lehet használati szerződést kötni. Amennyiben a közhasználatú terület kijelölése magántulajdonú ingatlant érint, akkor a közcélú használat biztosításának módjáról, különösen a településrendezési szerződés megkötéséről a települési önkormányzat gondoskodik.

45. Zöldterület

72. §[192] A Balaton vízparti területeire eső, a Vízparti Tervben zöldterületként kijelölt, valamint a településrendezési tervben zöldterület övezetbe sorolt területre vonatkozóan a 33. alcím szerinti előírások mellett a 70/A. §-ban és 73. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazandók.

73. §[193] (1) A Balaton vízparti területein az állami vagy önkormányzati tulajdonú, közparkként, közkertként nyilvántartott vagy ekként funkcionáló közhasználatú területeket a Vízparti Tervben zöldterületként kell jelölni. A Vízparti Tervben megállapított zöldterületen a településrendezési tervben kizárólag zöldterület övezet, kivételes jelleggel - meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója esetén - közlekedési terület jelölhető ki.

(2) A Vízparti Tervben nem zöldterületként megállapított, de a Vízparti Terv alapján felülvizsgált településrendezési tervben a Balaton vízparti területein kijelölt zöldterület övezete más övezetbe csak legalább azonos kiterjedésű új zöldterület egyidejű kijelölésével és az alábbi feltételek teljesülése esetén sorolható át:

a) a településrendezési tervben a vízparti területen jelölt parti sétány hossza nem csökken,

b) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület nem tartozik országos természetvédelmi oltalom alá, ide nem értve, ha a település teljes vízparti területe természetvédelmi oltalom alatt áll, és

c) az újonnan zöldterületbe sorolni kívánt terület településszerkezeti adottságainál fogva - ideértve az elhelyezkedését és a szomszédos építési övezetekkel, övezetekkel való kapcsolatát - az átsorolni kívánt zöldterülettel azonos vagy előnyösebb funkciót tud betölteni a település zöldfelületi rendszerében.

(3) A Balaton vízparti területein a településrendezési tervben kijelölt zöldterületen a telekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítettség 3%, a megengedett legnagyobb beépítési magasság 4,5 m. Zöldterületen kizárólag szállás jellegű rendeltetést nem tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület, a pihenést és testedzést szolgáló műtárgy, a terület rendeltetésszerű használatához és fenntartásához szükséges építmény (tisztálkodó helyiség, öltöző, illemhely, tároló), valamint - ha a helyi építési szabályzat kifejezetten megengedi - engedélyezett csónakkikötő esetén a horgászati tevékenységhez kapcsolódó építmény építhető.

(4) A 71/A. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően zöldterületen nem alakítható ki olyan vízfelület és medencés kikötő, amely a tómederrel közvetlenül érintkezik.

46. Természetes partszakasz és közhasználatú parti sétány

74. §[194] (1) A Balaton vízpartján a természetes partszakasz az a szabályozási partvonalhoz kapcsolódó, jellemzően természetes vagy természetközeli növényzettel rendelkező, a tómederben vagy a szárazulaton lévő területsáv, amelynek közérdekű rendeltetése az ökológiai állapot fenntartása és rehabilitációja, továbbá a vízminőség, a környezet, a táj és természet, valamint a településkép védelme.

(2) A természetes partszakaszok természetességi állapotát a tó ökoszisztémájának stabilitása, a vízminőség védelme és a természetes partvédelem biztosítása érdekében meg kell őrizni, vagy helyre kell állítani.

(3) A természetes partszakaszon

a) partvédő mű és egyéb mederhasználati vízilétesítmény nem építhető,

b) a tómeder övezetébe nem tartozó (szárazulati) minősített nádasokban, valamint ezen nádasok szélétől számított 10 méteres távolságban

ba) tilos minden olyan mechanikai beavatkozás - ide nem értve a környezeti kárelhárítást, az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozást, a bb) pontban foglalt visszabontást, a természetvédelmi kezelési tervben, illetve a Natura 2000 fenntartási tervben részletezett kezelést, az engedélyezett csónakkikötő jogszerű működését biztosító beavatkozást és a (7) bekezdés szerinti parti sétány műtárgyainak elhelyezését -, amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja vagy a nádas pusztulását eredményezheti,

bb) az engedély, mederkezelői hozzájárulás vagy természetvédelmi kezelői hozzájárulás nélkül létesített, illetve fenntartott bejárót, feltöltést kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint fel kell számolni,

bc) jogszerűtlenül fennálló bejáró, feltöltés és építmény felszámolása, létesítésük megelőzése és a nádas rehabilitációja érdekében a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság azon építési telekre vagy telekre, amelyhez kapcsolódóan a természetes és természetközeli növényzetet veszélyeztető, károsító cselekményeket vagy jogszerűtlenül fennálló építményt észlel, az Méptv. 85. § (2) bekezdése szerinti változtatási tilalmat rendelhet el azzal, hogy a változtatási tilalom a jogszerűtlenül fennálló építmény bontására nem terjed ki, továbbá

c) a tómeder övezetébe nem tartozó területen feltöltés kizárólag a szabályozási partvonalig kiterjedően, csak vízügyi állami feladat ellátása érdekében és csak mérnökbiológiai módszerek alkalmazásával történhet.

(4) Természetes partszakaszon kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható hely a Vízparti Tervben csak olyan helyszínen jelölhető ki, ahol

a) a kikötő fenntartása, használata nem okozza a természetes partszakasz - különösen a nádas, vagy egyéb természetes, természetközeli növényzet - természetességi állapotának visszafordíthatatlan károsodását, és

b) a kikötő fenntartása elősegíti a nádas engedély nélküli megbontásával létrehozott bejárók, víziállások felszámolását, kialakulásának megakadályozását.

(5) Természetes partszakaszon és minősített nádassal érintett helyszínen új hajókikötő nem létesíthető. Csónakkikötő - a csónakkikötő létesítésére vonatkozó hajózási és egyéb ágazati követelmények teljesítésén túl és a (6) bekezdésben foglaltakra is tekintettel - csak az alábbi feltételek együttes teljesítése esetén kaphat hajózási hatósági engedélyt:

a) a Vízparti Tervben kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyként jelölt helyszínen található,

b) rendelkezik mederkezelői hozzájárulással, és

c) létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fenntartásához a természetvédelmi hatóság a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményei tárgyában elfogadott kormányrendeletben szereplő természetvédelmi követelmények alapján hozzájárul.

(6) Természetes partszakaszon a Vízparti Tervben kikötő létesítése céljából vizsgálat alá vonható helyként jelölt helyszínen

a) engedélyezett kikötő és annak területe az engedélyben foglaltak szerint fenntartható, de nem bővíthető,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó csónakok kikötésére használt műszaki létesítmény vagy terület a kialakult állapothoz igazodva, az e törvény felhatalmazása alapján a Balaton vízparti területeinek területfelhasználási követelményei tárgyában elfogadott kormányrendeletben rögzített követelmények alapján engedélyezhető.

(7) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a belterülethez csatlakozó partszakasz legkevesebb 30%-án legalább 5 m szélességben közhasználatú parti sétány elhelyezését lehetővé tevő területsáv biztosítandó a településrendezési tervben, kivéve, ha a kijelölés állami feladatellátást akadályoz vagy természetvédelmi érdeket sért. A természetvédelmi érdekek biztosítását szolgálja azon követelmény, hogy természetes partszakaszon parti sétány csak meglévő közlekedési területen vagy két, természetes partszakasszal nem érintett partisétány-szakasz összekötése, és így a parti sétány folytonosságának biztosítása érdekében, kizárólag az ehhez minimálisan szükséges hosszban jelölhető ki. Belterülethez csatlakozó partszakasznak tekinthető az a külterületi partszakasz is, amely a Vízparti Tervben rögzített szabályozási partvonal és a belterület között legfeljebb 50 m szélességben húzódik.

(8) Ha a parti sétány és annak műtárgyai nádassal érintett területen vagy annak 2 méteres körzetében létesülnek, azt kizárólag a növényzet visszafordíthatatlan károsodását nem okozó módon, a terület vízháztartását károsan nem befolyásoló műszaki megoldással, minimálisan szükséges hosszban és szélességgel, tájba illesztve kell megvalósítani.

47. Kemping és strand

75. §[195] (1) A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben megállapított kemping területén a településrendezési tervben kizárólag különleges kempingterület építési övezet vagy övezet, továbbá zöldterület, különleges strandterület, illetve közlekedési terület övezet jelölhető ki.

(2) A Balaton vízparti területein a településrendezési tervben kijelölt különleges kempingterületen a telekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítettség építési övezet kijelölése esetén 15%. Különleges kempingterületen kizárólag kereskedelmi célú szállás jellegű és vendéglátó rendeltetésű épület, valamint a pihenést, testedzést szolgáló műtárgy helyezhető el, apartmanház, lakóépület nem építhető, lakás nem alakítható ki.

(3) A Balaton vízparti területein a Vízparti Tervben megállapított strand területén a településrendezési tervben kizárólag különleges strandterület vagy zöldterület övezet jelölhető ki, kivételes jelleggel - meglévő közút szabályozási vonalának kismértékű korrekciója esetén - közlekedési terület övezet is kijelölhető.

(4) A Balaton vízparti területein a településrendezési tervben kijelölt különleges strandterületen

a) a telekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítettség 10%,

b) a telekre meghatározandó megengedett legkisebb zöldfelület 70%, és

c) kizárólag vendéglátó épület, pihenést, testedzést, valamint az átöltözést és tisztálkodást szolgáló építmény helyezhető el, apartmanház, szállás jellegű, lakó- és üdülőépület nem építhető, lakás nem alakítható ki.

76. §[196] A Vízparti Terv alapján a településrendezési tervben különleges strandterületként, különleges kempingterületként, zöldterületként, parttal érintkező közlekedési területként kijelölt építési övezet, övezet területének együttes nagysága és a tómederrel érintkező partszakaszának hossza összességében csak természetvédelmi vagy vízvédelmi okból csökkenthető.

XIV. FEJEZET

A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET ÖVEZETI TERVE

48. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervében alkalmazott és megállapított övezetek

77. § (1) A BKÜTrT-ben alkalmazott országos és megállapított kiemelt térségi övezetek együttesen a következők:

1. ökológiai hálózat magterületének övezete,

2. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,

3. ökológiai hálózat pufferterületének övezete,

4. tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete,

5. tájképvédelmi terület övezete,

6. világörökségi és világörökségi várományos területek övezete,

7. ásványi nyersanyagvagyon övezete,

8. vízminőség-védelmi terület övezete,

9. földtani veszélyforrás terület övezete,

10. vízeróziónak kitett terület övezete,

11. rendszeresen belvízjárta terület övezete,

12. tómeder övezete,

13. általános mezőgazdasági terület övezete,

14. kertes mezőgazdasági terület övezete,

15. kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,

16. jó termőhelyi adottságú szántók övezete,

17. erdők övezete,

18. erdőtelepítésre javasolt terület övezete,

19. borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete,

20. honvédelmi és katonai célú terület övezete.

(2) Az (1) bekezdés 5., 7-11., 13., 16. és 18. pontjaiban meghatározott övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős miniszter a 19. § (4) bekezdése szerinti rendeletben állapítja meg.

49. Ökológiai hálózat magterületének övezete

78. § Az ökológiai hálózat magterületének övezete tekintetében a 25. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) a kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) új építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m2 bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;

c)[197] építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény esetén haladhatja meg a 10 métert.

d) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

e)[198] a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

50. Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete

79. § Az ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete tekintetében a 26. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a)[199] a településrendezési terv készítése során az ökológiai folyosók folytonosságát és folyamatossá tételét biztosítani kell;

b) szántó művelési ágú területen - a Balatoni főépítész hozzájárulását követően - kizárólag út, közmű, vízgazdálkodási és vízkárelhárítási építmény helyezhető el;

c) a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telek nem építhető be;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) új építmény elhelyezése, műszaki infrastruktúra telepítése csak tájba illesztve, az illetékes természetvédelmi hatóság, valamint a Balatoni főépítész hozzájárulása alapján történhet;

f)[200] építmény legmagasabb pontja kizárólag kilátó rendeltetésű építmény és víztorony esetén haladhatja meg a 10 métert.

g) védelmi és közjóléti erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető;

h)[201] a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény nem létesíthető, valamint energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

51. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete

80. § Az ökológiai hálózat pufferterületének övezete tekintetében a 27. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) országos jelentőségű védett természeti terület szántó művelési ágú területén építmény - út- és közműhálózat építménye kivételével - nem helyezhető el;

b)[202] a kertes mezőgazdasági terület övezetébe is besorolt területeken a 2700 m2-nél kisebb telken épület nem helyezhető el;

c) közlekedési infrastruktúra építménye, egyéb közművezeték, illetve építmény tájba illesztve létesíthető;

d) csarnok nem helyezhető el;

e) a területen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, továbbá új vegyszertároló és hulladékkezelő létesítmény - a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve - nem létesíthető;

f) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, célkitermelőhely nem létesíthető;

g) energetikai célú növénytelepítés nem megengedett.

52. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete

81. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete tekintetében a 19. § (4) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben a tájképvédelmi terület övezetére meghatározott övezeti előírások mellett - a bányászatra vonatkozó rendelkezés kivételével - a (2) és (3) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazandó.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) a művelési ág megváltoztatása, termőföld más célú hasznosítása csak a hagyományos tájhasználatnak megfelelő termelési- és tájszerkezet, illetve a sajátos tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető;

c)[203] a látványvédelmet a településképi követelményekben és a településrendezési tervben biztosítani kell;

d) a kialakult geomorfológiai formák természetes domborzati adottságai és láthatósága megőrzendők.

(3) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén:

a)[204] új épület vagy építmény elhelyezése tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a táji és tájképi értékek és az egyedi tájértékek megőrzésével, a tájkarakter erősítésével, a helyi építészeti hagyományok követése mellett, a beépítésre nem szánt területen a telek a meglévő beépítéshez igazodó, de legfeljebb 3%-os beépítettséggel történhet;

b) új üzemanyagtöltő állomás és hulladékkezelő létesítmény - a komposztáló telepet és az átrakóállomást kivéve - nem létesíthető;

c) csarnok nem helyezhető el;

d) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

e) új külfejtéses művelésű bányatelek nem állapítható meg, meglévő külfejtéses művelésű bányatelek horizontálisan nem bővíthető, célkitermelőhely nem létesíthető, felszíni tájsebeket rendezni kell.

53. Világörökségi és világörökségi várományos területek övezete

82. § A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete tekintetében a 31. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű helyezhető el épületre felszerelten;

b) a tájalkotó elemek összhangjának megőrzése érdekében a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben a tájképet és a kulturális örökség elemeinek védelmét szolgáló szabályozást kell meghatározni.

54. Tómeder övezete

83. § (1)[205] A tómeder övezetének határát a Vízparti Tervben ábrázolt szabályozási partvonal jelöli ki. A szabályozási partvonal által kijelölt tómeder övezete a fennálló tulajdonviszonyokat nem érinti.

(1a)[206] A tómeder övezetén

a) a Balaton szabályozási partvonal által meghatározott tómedre a mindenkori vízjogi üzemeltetési engedélyre tekintettel nem csökkenthető,

b) a Balaton partvonalát - a szabályozási partvonaltól eltérően - megváltoztatni és az élővilágra, a vízminőségre káros befolyással bíró tevékenységet végezni tilos, valamint

c) a településrendezési tervben kizárólag tómeder vízgazdálkodási terület övezet jelölhető ki.

(2) A Balatoni főépítész, valamint a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv évente ellenőrzi ezen alcímben rögzített előírások betartását.

(3) A tómeder övezetén:

a)[207] a parti móló, mederhasználati vízilétesítmény és közhasználatú fürdőházak eredeti formában történő újjáépítése kivételével a tómederbe állandó építmény, sziget nem építhető;

b)[208] részben vagy egészében lakhatási vagy üdülési célú úszólétesítmény és hajózási létesítmény nem létesíthető és nem üzemeltethető;

c) a b) pont szerinti tilalom nem terjed ki a hajózási hatóságra, a vízirendészetre, a vámhatóságra, a hivatásos katasztrófavédelmi szervre és a vízügyi igazgatási szervre a kikötők vízterületére vonatkozóan;

d) mobil jellegű, vízre telepített mólóépítmény, vízi állás (ideértve a nem fedett horgász- és napozó stéget is) csak ideiglenesen április 1. és október 31. között helyezhető el, a nád gyökérzónáit nem sértő vagy károsító módon;

e) erőmű nem helyezhető el.

(4)[209] A tómeder övezetén

a) az I-III. osztályú nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében, vagy védett természeti területen található nádasban, illetve annak legalább 2 méteres vonzáskörzetében - a környezeti kárelhárítástól vagy az élet- és balesetvédelmi indokból szükséges beavatkozástól, a mederterület b) pont szerinti fenntartásától, az engedély nélkül létrehozott feltöltés, víziállás és építmény visszabontásától és a természetvédelmi kezelési tervben, vagy a Natura 2000 fenntartási tervben részletezett kezeléstől eltekintve - tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (ideértve a kotrást, feltöltést, építést, víziállás és bejáró létesítését), amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, vagy a nádas pusztulását eredményezheti;

b) a nádasban

ba) fürdőzés céljából a fürdőzésre felhasználható partszakaszként jelölt mederterület,

bb) a fürdőzésre felhasználható helyen a fürdőzési célt szolgáló szabad vízfelület, illetve annak megközelítését biztosító bejáró, valamint

bc) az engedéllyel rendelkező kikötő, csónakkikötő esetében a bejáró

mederkezelői hozzájárulással és természetvédelmi kezelői hozzájárulással, külön vízjogi engedély nélkül fenntartható;

c) az az üzemeltetési engedélyköteles vízi jármű, amely nem rendelkezik üzemeltetési engedéllyel és kiépített kikötőben kikötőhellyel, a tómeder területén nem tárolható;

d) a jogszerűtlenül fennálló bejárót, feltöltést és víziállást a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás szerint fel kell számolni; és

e) a jogszerűtlenül fennálló bejáró, feltöltés és építmény felszámolása, létesítésük megelőzése és a nádas rehabilitációja érdekében a környezetvédelmi vagy a természetvédelmi hatóság azon építési telekre vagy telekre, amelyhez kapcsolódóan a természetes és természetközeli növényzetet veszélyeztető, károsító cselekményeket vagy jogszerűtlenül fennálló építményt észlel, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 85. § (2) bekezdése szerinti változtatási tilalmat rendelhet el azzal, hogy a változtatási tilalom a jogszerűtlenül fennálló építmény bontására nem terjed ki.

55. Kertes mezőgazdasági terület övezete

84. § (1)[210] A kertes mezőgazdasági terület övezetét a településrendezési terv készítésénél kertes mezőgazdasági terület vagy tájgazdálkodási mezőgazdasági terület, országos jelentőségű védett természeti területen tájgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetbe kell sorolni. Az övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb 5%-kal, ezenfelül csak közlekedési területbe sorolás céljából az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal egyetértése esetén módosítható.

(2) Kertes mezőgazdasági terület övezetén:

a)[211] beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, telek belterületbe nem vonható;

b)[212] a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2, országos jelentőségű védett természeti területen 2700 m2;

c) legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 150 m2 bruttó alapterületű, a műveléssel összefüggő egyetlen gazdasági épület és legfeljebb egyetlen különálló, földdel borított pince építhető;

d) a beépítési magasság a 4 métert nem haladhatja meg;

e)[213] lakóház, mobil lakóház, egyéb mobilház, lakókocsi, lakókonténer, kerti tó, dísztó, medence, nyílt tűzivíztározó, állattartó épület nem építhető; tűzivíztározó csak zártan, földbe süllyesztve, földdel fedetten helyezhető el;

f) a 100 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület tájba illesztését igazolni kell;

g)[214] legfeljebb 10 m2 bruttó alapterületű szakrális építmény telekmérettől függetlenül építhető;

h) birtokközpont nem alakítható ki.

i)[215] az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

56. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete

85. § A kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete tekintetében a 28. § szerinti övezeti előírások mellett alkalmazandó, hogy az övezet területén csak a termőhelyi adottságokat megőrző területhasználat folytatható.

57. Erdők övezete

86. § Az erdők övezete tekintetében a 29. és 30. § szerinti övezeti előírások mellett a következő előírások alkalmazandók:

a) az országos jelentőségű védett természeti területen lévő erdőben építményt elhelyezni kizárólag természetvédelmi bemutatási, kezelési, közjóléti, vadgazdálkodási, illetve erdészeti célból lehet;

b) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem álló erdőben épületet, - erdészeti, közjóléti vadgazdálkodási célú épületek kivételével - 10 ha-nál nagyobb földrészleten, legfeljebb 0,3% beépítettséggel lehet építeni;

c) fokozottan védett természeti területeken lévő erdők kivételével az erdők szabad látogathatóságát - tulajdoni állapottól függetlenül - biztosítani kell;

d) az övezetben - a magasfeszültségű hálózat kivételével - föld feletti villamosenergia- és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózat kiépítése csak akkor lehetséges, ha az nem igényel fakivágást, ellenkező esetben föld alatti telepítéssel lehet építeni.

58. Borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezete

87. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszteri terület övezetén:

a) új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki;

b) telek belterületbe nem vonható;

c)[216] épület - érintettség esetén a 84. § szerinti kertes mezőgazdasági terület övezetében vagy a 77. § (2) bekezdése szerinti miniszteri rendeletben meghatározott általános mezőgazdasági terület övezetében meghatározott szabályok alkalmazásával egyidejűleg -

ca) a beépíthető telek legkisebb nagyságára és beépítettségére, valamint a mezőgazdasági birtokközpontokra vonatkozó előírások figyelembevételével, és

cb)[217] az I. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen a legalább 80%-ban szőlő művelési ágban nyilvántartott és ennek megfelelően művelt telken, kizárólag szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló rendeltetéssel, összesen legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel, a II. osztályú borszőlő termőhelyi kataszteri területen pedig a mezőgazdaságilag műveltnek minősülő telken, legfeljebb 3000 m2 nagyságú bruttó alapterülettel

építhető és bővíthető;

d)[218] szakrális építmény, amely a szőlőhegyek tájképéhez hagyományosan hozzátartozó tájképformáló elem - szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül építhető, legfeljebb 10 m2 bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel;

e)[219] a borszőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni;

f) a borszőlő termőhelyi kataszteri területből való kivonás és átminősítés nem indítványozható, kivéve, ha nem áll rendelkezésre egyéb fejlesztési célú terület a település közigazgatási területén, a földvédelmi eljárás feltételei teljesülnek és a kivonást, átminősítést a települési önkormányzat kezdeményezi.

g)[220] az erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető, épületen elhelyezve.

(2) Az (1) bekezdés szerinti előírásokat a már kijelölt beépítésre szánt területeken nem kell alkalmazni.

(3)[221] Az övezet területén található egyedi értékű dűlőkön új építményként csak a szőlőtermesztéssel összefüggő rendeltetésű építmény építhető, amelyről a településrendezési tervben rendelkezni kell.

(4)[222] A (3) bekezdés szerinti egyedi értékű dűlők lehatárolását és a megőrzésükre vonatkozó követelményeket e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet tartalmazza.

(5) E § tekintetében mezőgazdaságilag műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 80%-a szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és ténylegesen is művelt. A művelt telek fennállását a szőlő esetében a hegybíró igazolja. Az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott, kivett művelési ágú telek nem minősül mezőgazdaságilag művelt teleknek. Az épület, építmény használatbavételi engedélyének kiadását, valamint az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez kiadott igazolás kiadását követő egy év elteltével és azt követően évente a hegybíró ellenőrzi a művelés fennállását. Ha a tényleges művelés megszűnt, az (1) bekezdés c) pontja alapján megvalósított épületet, építményt el kell bontani.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XV. FEJEZET

FELHATALMAZÓ ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

59. Felhatalmazó rendelkezések

88. § (1)[223] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a területrendezési tervek, valamint a településrendezési terv készítése során az országos, a kiemelt térségi és a vármegyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek körét és az eljárás részletes szabályait,

b) a szabályozási partvonalat, a Balaton vízparti területeit és azok területfelhasználását rögzítő Vízparti Tervet,

c) a Vízparti Terv településrendezési tervben történő alkalmazására vonatkozó szabályokat és a Balaton vízparti településrendezési és építési követelményeket,

d) a balatoni kikötők létesítésének terület- és településrendezési szempontú feltételeinek szabályait,

e) a csónakkikötőt érintő természetvédelmi hatósági hozzájárulás során mérlegelendő természet- és tájvédelmi követelményeket,

f) a hegybírók e törvény által meghatározott feladatainak részletes szabályait,

g) a Balatoni főépítész feladatait.

(2) Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy

a) jó termőhelyi adottságú szántók övezete, az erdőtelepítésre javasolt terület övezete, a tájképvédelmi terület övezete, a vízminőség-védelmi terület övezete, a nagyvízi meder övezete és a VTT-tározók övezete térképi lehatárolását és az övezeti szabályokat,

b) az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezete, a tanyás területek övezete és a földtani veszélyforrás terület övezete szabályait,

c) a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan a rendszeresen belvízjárta terület övezetének tervlapját, az ásványi nyersanyagvagyon övezete által érintett települések és a földtani veszélyforrás terület övezete által érintett települések lehatárolását, valamint mindezekre az övezeti szabályokat,

d) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének hatálya alá tartozóan az ásványi nyersanyagvagyon övezete, a földtani veszélyforrás terület övezete, a rendszeresen belvízjárta terület övezet, a vízeróziónak kitett terület övezete és az általános mezőgazdasági terület övezete térképi lehatárolását, az övezeti szabályokat, valamint egyes országos övezetek kiegészítő szabályait,

e)[224]

f)[225] a vízpart-rehabilitácós szabályozási követelményekkel érintett területet és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadását

rendeletben állapítsa meg.

(3)[226]

(4) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a kultúráért, a környezet- és természetvédelemért, valamint a turizmusért felelős miniszterrel egyetértésben a borszőlő termőhelyi kataszteri területbe tartozó, kiemelkedő értékű tájelemet képviselő - történeti, termelési és turisztikai szempontból - egyedi értékű dűlőket lehatárolja, és e területek kivételes értékeinek megőrzésére vonatkozó követelményeket rendeletben szabályozza.

(5)[227] Felhatalmazást kap a vármegyei önkormányzat, hogy a vármegyei területrendezési tervet - és ennek részeként a sajátos vármegyei övezeteket - önkormányzati rendeletben állapítsa meg.

60. Hatálybalépés

89. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. január 2-án lép hatályba.

(2) Az 1-88. §, a 90-98. §, a 99. § (2), (4) és (6)-(8) bekezdése, a 100. § (9) bekezdése és (13) bekezdés b) és c) pontja, a 103-112. § 2019. március 15-én lép hatályba.

XVI. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS EURÓPAI UNIÓS KÖVETELMÉNYEKRE UTALÓ RENDELKEZÉSEK

61. Általános alkalmazási szabály

90. § (1)[228] E törvény rendelkezéseit - figyelemmel az (1a) bekezdésben foglaltakra is - a hatálybalépését követően indult 3. § (1) és (3) bekezdés szerinti eljárásokban kell alkalmazni.

(1a)[229] Ha e rendelkezés hatálybalépésekor - a településrendezési terv módosításánál - az érintett államigazgatási szervet első alkalommal már megkeresték, a települési önkormányzat választhat, hogy e törvény és a végrehajtására kiadott miniszteri rendelet térségi területfelhasználási és övezeti szabályait, vagy a 2019. március 14-én hatályos Országos Területrendezési Tervről, Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervéről szóló törvények térségi területfelhasználási és övezeti szabályait alkalmazza. A településrendezési terv e bekezdés szerinti módosítása nem mentesíti a települési önkormányzatot a 91. § (2) bekezdésében, 92. § (1) bekezdésében és 93. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése alól.

(2)[230] A vármegyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési terv tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési terv e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.

(2a)[231] A (2) bekezdés szerinti beépítésre szánt területek figyelembevételével kell a településrendezési terv készítése során a térségi területi mérleget rögzíteni.

(3) A 4/1-4/11. mellékletet az e törvény hatálybalépését követően indult közigazgatási hatósági eljárásokban alkalmazni kell.

(4)[232] Ha e törvény

a) építési övezetet, övezetet említ, azon települési területfelhasználási egységet, és

b) településrendezési tervet említ, azon településszerkezeti tervet

is érteni kell a 2021. július 1-jét követően elfogadott településrendezési tervek hatálybalépéséig.

(5)[233] A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve vagy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve hatálya alá nem tartozó településrendezési eszközöket 2027. június 30-ig felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

62. Településrendezési terv készítése e törvénnyel összhangban nem álló vármegyei területrendezési terv esetén[234]

91. § (1) A vármegyei területrendezési terveknek az e törvénnyel való összhangba hozataláig a településrendezési terv készítésénél, módosításánál[235]

a) az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat és egyedi építményeket a 15. § (3) bekezdés, a 17. § és a 4/1-4/11. melléklet előírásainak alkalmazásával, valamint az Ország Szerkezeti Tervében meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell kijelölni,

b)[236] a vármegyei területrendezési tervben megállapított térségi területfelhasználási kategóriákon belül a 11. § előírásait kell alkalmazni azzal, hogy a vegyes területfelhasználású térség és az építmények által igénybe vett térség esetében az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 2019. március 14-én hatályos előírásait kell figyelembe venni,

c)[237] azokat az országos övezeteket, amelyeket a vármegyei területrendezési terv alkalmaz, azonban e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet nem állapít meg, a településrendezési terv készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

d)[238] azokra az országos övezetekre, amelyeket a vármegyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) pontja szerinti miniszteri rendelet módosította, a településrendezési terv készítésénél, módosításánál már e törvény és a miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni,

e)[239] azokat a vármegyei övezeteket, amelyeket a vármegyei területrendezési terv megállapít, azonban e törvény nem állapít meg, a településrendezési terv készítésénél, módosításánál már nem kell alkalmazni,

f)[240] azokra a vármegyei övezetekre, amelyeket a vármegyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat e törvény módosította, a településrendezési terv készítésénél, módosításánál már e törvény övezeti előírásait kell alkalmazni,

g)[241] azon új országos, kiemelt térségi és vármegyei övezeteket, amelyeket e törvény vagy a 88. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti miniszteri rendelet vezet be (országos övezetként állapít meg, vagy vármegyei területrendezési tervben való megállapításáról rendelkezik), azonban a vármegyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra vagy megállapításra, a településrendezési terv készítésénél, módosításánál a 22. §-ban és a 23. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell lehatárolni, és rájuk e törvény, illetve a 88. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti miniszteri rendelet övezeti előírásait kell alkalmazni.

(2)[242] A vármegyei területrendezési terv hatálya alá tartozó településrendezési eszközöket 2021. december 31-ig felülvizsgálni és szükség esetén módosítani kell.

63. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve

92. § (1) Az e törvény hatálybalépése előtt elfogadott településrendezési eszközöket a Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések esetében 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2) A Budapesti Agglomeráció tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési terv e törvény kihirdetése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha ez a terület[243]

a) a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények, vagy

b) a 7. melléklet szerinti Budapesti Agglomeráció Szerkezeti Tervében a 10. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények

területére esik.

(3)[244] Fővárosi kerület esetében e törvény hatálybalépésétől az e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően elkészített fővárosi településrendezési terv és a fővárosi rendezési szabályzat hatálybalépéséig a kerületi településrendezési terv készítésénél e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírások alkalmazhatók.

(4)[245] A fővárosi településszerkezeti tervet és a fővárosi rendezési szabályzatot 2020. március 15-ig e törvénynek és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletnek megfelelően felül kell vizsgálni és módosítani kell.

64. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve

93. § (1) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet településeinek hatályos településrendezési eszközeit 2021. december 31-ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(1a)[246] A településrendezési tervek (1) és (2) bekezdés szerinti elfogadásáig is - mint a kiemelt térségre országosan megállapított településrendezési követelményeket - az 51. § (3) bekezdésében, az 52-59. §-ban, a 60. § (2) bekezdésében, a 62. § (6) bekezdésében, a 65. § (6) bekezdésében, a 71/A. § (3) bekezdésében, a 71/B. §-ban, a 71/D. § (2) bekezdésében, a 73. § (4) bekezdésében, a 74. § (3), (5) és (6) bekezdésében, a 75. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 78-87. §-ban foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell a hatósági engedélyezési eljárásokban azzal, hogy a térségi övezetek lehatárolását az e törvényben meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

(2)[247] A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településeinek településrendezési eszközeit - a balatoni településrendezési és építési követelményekkel, valamint a Vízparti Tervvel összhangban - azok hatálybalépésétől számított egy éven belül kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(2a)[248] A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti településein a (2) bekezdésben foglalt kormányrendelet hatálybalépését megelőzően

a) a településrendezési tervek csak e törvénnyel, a balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozás követelményeiről szóló kormányrendelettel és a vízparti-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelettel összhangban módosíthatók;

b) a Balaton vízparti területei alatt a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet területi hatályát kell érteni;

c) a 4. § 39. és 51. pontjában, a 71/A. § (2) bekezdésében, a 71/B. § (1) bekezdésében, a 71/C. § (2) bekezdésében, valamint a 74. § (1), (3) és (7) bekezdésében a szabályozási partvonal alatt a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt megőrzendő természetes partvonalat, megtartható művi partvonalat vagy szabályozási partvonalat kell érteni;

d) természetes partszakasz alatt a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt megőrzendő természetes partvonalat kell érteni;

e) a 75. § (1) bekezdésében a Vízparti Tervben megállapított kemping alatt a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt kemping különleges területet, a 75. § (3) bekezdésében a Vízparti Tervben megállapított strand alatt a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt strand különleges területet - ide nem értve e törvény hatálybalépése előtt jogszerűen átsorolt területeket - kell érteni;

f) ahol e törvény fürdőzésre felhasználható partszakaszt említ, ott a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt strandolásra alkalmas partszakaszt kell érteni;

g) ahol e törvény hajók kikötésére felhasználható partszakaszt említ, ott a vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendeletben kijelölt hajózási, sport és idegenforgalmi célú kikötők létesítésére felhasználható partszakaszt kell érteni ide nem értve a csónakkikötők elhelyezéséhez vizsgálat alá vonható helyet; továbbá

h) a 83. § (1) bekezdésének alkalmazásakor a tómeder övezetének lehatárolását a vízparti-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett terület lehatárolásáról és a vízpart-rehabilitációs tanulmányterv elfogadásáról szóló miniszteri rendelet tómeder szabályozási eleme határozza meg.

(3) A partvonal-szabályozási tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(4)[249] A Vízparti Tervet szükség szerint, de legalább 10 évenként - a (3) bekezdésben rögzített partvonal-szabályozási terv felülvizsgálatát követően - felül kell vizsgálni, és indokolt esetben módosítani kell.

(5) A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet tekintetében az olyan beépítésre szánt területet, amelyet a jogszerűen elfogadott településrendezési terv e törvény hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve, ha[250]

a) a terület a 2. melléklet szerinti Ország Szerkezeti Tervében a 4/1-4/11. melléklet szerinti országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik,

b) a terület a 10. melléklet szerinti Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Szerkezeti Tervében a 12/1-12/5. melléklet szerinti térségi műszaki infrastruktúra-hálózatok vagy egyedi építmények területére esik vagy

c) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a Balaton vízparti területeinek közcélú területfelhasználását tartalmazó miniszteri rendelet eltérően rendelkezik.

(6)[251] Ha a 2019. március 15-én fennálló állapot alapján az 51. § (1) bekezdése szerinti minimális zöldterületi arány a magántulajdonú ingatlan rendeltetésének, használati módjának korlátozásával valósítható meg, akkor a települési önkormányzat - a 67. § és a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 5%-nál kisebb zöldterületet is kijelölhet a településrendezési tervben.

(7)[252] Amíg a partinak és partközelinek nem minősülő településen a településrendezési tervben kijelölt zöldterületek együttes területe nem éri el az 51. § (1) bekezdésében meghatározott arányt, addig e településnél az új beépítésre szánt terület kijelölésével egyidejűleg a területnövekmény legkevesebb 10%-ának megfelelő kiterjedésű zöldterületet - gazdasági vagy különleges terület kijelölése esetén zöldterületet vagy erdőterületet - kell kijelölni. Ha a zöldterület vagy erdőterület kijelölése az új beépítésre szánt terület rendeltetése miatt az adott területen nem valósítható meg, akkor a zöldterületet vagy erdőterületet a település arra alkalmas más területén kell kijelölni.

94. § (1)[253] A vízpart-rehabilitációs tanulmánytervben kempingként kijelölt, de a településrendezési eszközökben 2019. március 15-ig jogszerűen vegyes területfelhasználási egységbe átsorolt területek e területfelhasználási egységnek megfelelő építési övezetben, övezetben megtarthatóak, közvetlen Balaton-parti kapcsolat esetén legfeljebb 15%-os beépítettséggel, egyéb esetben legfeljebb 50% beépítettséggel.

(2)[254] A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén szabálytalanul megépült építményre, építményrészre fennmaradási engedély csak akkor adható, ha az a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 177. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően e törvény előírásainak is megfelel vagy szabályossá tehető.

65. Az Európai Unió jogának való megfelelés

95. § E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

XVII. FEJEZET

MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

66. Módosító rendelkezések

96. §[255]

97. §[256]

98. §[257]

99. §[258]

100. §[259]

101. §[260]

102. §[261]

103. §[262]

104. §[263]

105. §[264]

106. §[265]

107. §[266]

108. §[267]

109. §[268]

110. §[269]

111. §[270]

67. Hatályon kívül helyező rendelkezések

112. §[271]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések jegyzéke

1. Budapest

2. Alsónémedi

3. Biatorbágy

4. Budajenő

5. Budakalász

6. Budakeszi

7. Budaörs

8. Csobánka

9. Csomád

10. Csömör

11. Csörög

12. Délegyháza

13. Diósd

14. Dunabogdány

15. Dunaharaszti

16. Dunakeszi

17. Dunavarsány

18. Ecser

19. Erdőkertes

20. Érd

21. Felsőpakony

22. Fót

23. Göd

24. Gödöllő

25. Gyál

26. Gyömrő

27. Halásztelek

28. Herceghalom

29. Isaszeg

30. Kerepes

31. Kistarcsa

32. Kisoroszi

33. Leányfalu

34. Majosháza

35. Maglód

36. Mogyoród

37. Nagykovácsi

38. Nagytarcsa

39. Ócsa

40. Őrbottyán

41. Páty

42. Perbál

43. Pécel

44. Pilisborosjenő

45. Piliscsaba

46. Pilisjászfalu

47. Pilisszántó

48. Pilisszentiván

49. Pilisszentkereszt

50. Pilisszentlászló

51. Pilisvörösvár

52. Pomáz

53. Pócsmegyer

54. Pusztazámor

55. Remeteszőlős

56. Solymár

57. Sóskút

58. Szada

59. Százhalombatta

60. Szentendre

61. Szigethalom

62. Szigetmonostor

63. Szigetszentmiklós

64. Sződ

65. Sződliget

66. Tahitótfalu

67. Taksony

68. Tárnok

69. Telki

70. Tinnye

71. Tök

72. Tököl

73. Törökbálint

74. Üllő

75. Üröm

76. Vác

77. Vácrátót

78. Vecsés

79. Veresegyház

80. Visegrád

81. Zsámbék

1/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez tartozó települések jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok

3. Andocs

4. Aszófő

5. Ábrahámhegy

6. Ádánd

7. Badacsonytomaj

8. Badacsonytördemic

9. Balatonakali

10. Balatonakarattya

11. Balatonalmádi

12. Balatonberény

13. Balatonboglár

14. Balatoncsicsó

15. Balatonederics

16. Balatonendréd

17. Balatonfenyves

18. Balatonfőkajár

19. Balatonföldvár

20. Balatonfüred

21. Balatonfűzfő

22. Balatongyörök

23. Balatonhenye

24. Balatonkenese

25. Balatonkeresztúr

26. Balatonlelle

27. Balatonmagyaród

28. Balatonmáriafürdő

29. Balatonőszöd

30. Balatonrendes

31. Balatonszabadi

32. Balatonszárszó

33. Balatonszemes

34. Balatonszentgyörgy

35. Balatonszepezd

36. Balatonszőlős

37. Balatonudvari

38. Balatonújlak

39. Balatonvilágos

40. Bábonymegyer

41. Bálványos

42. Barnag

43. Bókaháza

44. Buzsák

45. Csajág

46. Csapi

47. Cserszegtomaj

48. Csopak

49. Dióskál

50. Csömend

51. Dörgicse

52. Egeraracsa

53. Esztergályhorváti

54. Felsőörs

55. Felsőpáhok

56. Fonyód

57. Főnyed

58. Galambok

59. Gamás

60. Garabonc

61. Gétye

62. Gyenesdiás

63. Gyugy

64. Gyulakeszi

65. Hács

66. Hegyesd

67. Hegymagas

68. Hévíz

69. Hidegkút

70. Hollád

71. Kapolcs

72. Kapoly

73. Káptalantóti

74. Karád

75. Karmacs

76. Kékkút

77. Kereki

78. Keszthely

79. Kéthely

80. Kisapáti

81. Kisberény

82. Kőröshegy

83. Kötcse

84. Kővágóörs

85. Köveskál

86. Küngös

87. Látrány

88. Lengyeltóti

89. Lesencefalu

90. Lesenceistvánd

91. Lesencetomaj

92. Litér

93. Lovas

94. Lulla

95. Marcali

96. Mencshely

97. Mindszentkálla

98. Monostorapáti

99. Monoszló

100. Nagyberény

101. Nagycsepely

102. Nagyrada

103. Nagyvázsony

104. Nemesbük

105. Nemesgulács

106. Nemesvita

107. Nikla

108. Nyim

109. Óbudavár

110. Ordacsehi

111. Öcs

112. Öreglak

113. Örvényes

114. Paloznak

115. Pécsely

116. Pula

117. Pusztaszemes

118. Raposka

119. Révfülöp

120. Rezi

121. Ságvár

122. Salföld

123. Sármellék

124. Sávoly

125. Sérsekszőlős

126. Siófok

127. Siójut

128. Som

129. Somogybabod

130. Somogymeggyes

131. Somogysámson

132. Somogyszentpál

133. Somogytúr

134. Somogyvár

135. Szántód

136. Szegerdő

137. Szentantalfa

138. Szentbékkálla

139. Szentgyörgyvár

140. Szentjakabfa

141. Szentkirályszabadja

142. Szigliget

143. Szólád

144. Szőlősgyörök

145. Tab

146. Tagyon

147. Taliándörögd

148. Tapolca

149. Táska

150. Teleki

151. Tihany

152. Tikos

153. Torvaj

154. Tótvázsony

155. Uzsa

156. Vállus

157. Várvölgy

158. Vászoly

159. Veszprémfajsz

160. Vigántpetend

161. Vindornyafok

162. Vindornyalak

163. Vindornyaszőlős

164. Visz

165. Vonyarcvashegy

166. Vöröstó

167. Vörs

168. Zala

169. Zalaapáti

170. Zalacsány

171. Zalakaros

172. Zalakomár

173. Zalamerenye

174. Zalaszabar

175. Zalaszántó

176. Zalaszentmárton

177. Zalaújlak

178. Zalavár

179. Zamárdi

180. Zánka

1/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet parti és partközeli településeinek jegyzéke

1. Alsóörs

2. Alsópáhok*

3. Aszófő

4. Ábrahámhegy

5. Badacsonytomaj

6. Badacsonytördemic

7. Balatonakali

8. Balatonakarattya

9. Balatonalmádi

10. Balatonberény

11. Balatonboglár

12. Balatonederics

13. Balatonfenyves

14. Balatonfőkajár

15. Balatonföldvár

16. Balatonfüred

17. Balatonfűzfő

18. Balatongyörök

19. Balatonkenese

20. Balatonkeresztúr

21. Balatonlelle

22. Balatonmáriafürdő

23. Balatonőszöd

24. Balatonrendes

25. Balatonszabadi*

26. Balatonszárszó

27. Balatonszemes

28. Balatonszentgyörgy

29. Balatonszepezd

30. Balatonudvari

31. Balatonvilágos

32. Cserszegtomaj*

33. Csopak

34. Felsőörs*

35. Felsőpáhok*

36. Fonyód

37. Gyenesdiás

38. Hévíz*

39. Keszthely

40. Kőröshegy*

41. Kővágóörs

42. Lovas*

43. Örvényes

44. Paloznak

45. Révfülöp

46. Siófok

47. Szántód

48. Szigliget

49. Tihany

50. Vonyarcvashegy

51. Zamárdi

52. Zánka

* Partközeli település.

2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez[272]

Az Ország Szerkezeti Terve

3/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

3/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

3/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

3/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

3/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

4/1. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Az országos közúthálózat távlati gyorsforgalmi és főúti elemei, valamint a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Távlati gyorsforgalmi utak

2. Távlati kiemelt szolgáltatást nyújtó főutak

3. Távlati főutak

3.1. Meglévő szakaszok:

3.2. Tervezett szakaszok:

4/2. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A gyorsforgalmi és főúthálózat, a fővárosi térszerkezetet meghatározó főutak, valamint a vasúti törzshálózat távlati nagy hídjai a Dunán és a Tiszán

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Távlati Duna-hidak

1.1. Meglévő közúti hidak

1.2. Tervezett közúti hidak

1.3. Meglévő vasúti hidak

1.4. Tervezett vasúti híd

2. Távlati Tisza-hidak

2.1. Meglévő közúti hidak

2.2. Tervezett közúti hidak

2.3. Meglévő vasúti hidak

2.4. Tervezett vasúti hidak

4/3. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos törzshálózati vasúti pályák

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 10 kilométeres környezetét jelenti)

1. Tervezett nagysebességű vasútvonalak

1.1. (Ausztria és Szlovákia) - Hegyeshalom térsége és Rajka térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Röszke és Kübekháza - (Szerbia és Románia)

1.2. (Horvátország) - Gyékényes térsége - Budapest [XI. kerület, Kelenföld] - Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér] - Záhony térsége - (Ukrajna)

2. Meglévő országos törzshálózati vasúti pályák

3. Tervezett országos törzshálózati vasúti pályák

4/4. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos repülőterek

1. Nemzetközi kereskedelmi repülőterek

1.1. Budapest [Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér]

1.2. Debrecen [Debreceni Nemzetközi Repülőtér]

1.3. Sármellék [Hévíz - Balaton Airport]

2. Közös felhasználású katonai és polgári repülőtérré fejleszthető repülőterek

2.1. Kecskemét

2.2. Pápa

2.3. Szolnok

2.4. Taszár

4/5. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos kerékpárút-törzshálózat elemei

(A település e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

4/6. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Nemzetközi és országos vízi utak, országos jelentőségű kikötők és határkikötők

1. Nemzetközi és országos vízi utak

2. Meglévő országos kikötők

2.1. Dunán:

2.2. Győr - Gönyű

2.3. Komárom

2.4. Budapest [Csepel]

2.5. Dunaújváros

2.6. Paks

2.7. Baja

2.8. Mohács

2.9. Tiszán:

2.10. Tiszaújváros

2.11. Szeged

3. Meglévő határkikötők

3.1. Dunán:

3.2. Mohács

3.3. Tiszán:

3.4. Záhony

3.5. Szeged

3.6. Dráván:

3.7. Drávaszabolcs

4/7. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Erőművek

1. Meglévő atomerőmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1.1. Ajka

1.2. Budapest I.

1.3. Budapest II.

1.4. Budapest III.

1.5. Budapest IV.

1.6. Debrecen

1.7. Dunaújváros

1.8. Gönyű

1.9. Kazincbarcika

1.10. Litér

1.11. Lőrinci

1.12. Oroszlány

1.13. Paks I.

1.14. Pécs

1.15. Sajószöged

1.16. Százhalombatta

1.17. Tatabánya

1.18. Tiszaújváros I.

1.19. Tiszaújváros II.

1.20. Visonta

2. Tervezett atomerőmű és egyéb 50 MW és annál nagyobb névleges teljesítőképességű erőművek

2.1. Almásfüzitő térsége

2.2. Paks II.

2.3. Szeged térsége

4/8. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

A villamosenergia-átviteli hálózat távvezetékei

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

2. Tervezett 750 kV-os átviteli hálózat távvezetékek:

3. Meglévő 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

4. Tervezett 400 kV-os átviteli hálózat távvezetékek[282]

5. Meglévő 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

6. Tervezett 220 kV-os átviteli hálózat távvezetékek

4/9. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Nemzetközi és hazai szénhidrogén-szállító vezetékek

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. Meglévő földgázszállító vezetékek

2. Tervezett földgázszállító vezetékek

3. Meglévő kőolajszállító vezetékek

4. Meglévő termékvezetékek

4/10. melléklet a 2018. évi CXXXIX. törvényhez

Országos vízi létesítmények

(A térség e mellékletben a település közigazgatási területét és annak 25 kilométeres környezetét jelenti)

1. VTT-tározók

2. Országos vízkár-elhárítási célú tározók

2.1. Meglévő országos vízkár-elhárítási célú tározók

2.2. Tervezett országos vízkár-elhárítási célú tározók

3. Meglévő kiemelt jelentőségű vízi építmények

4. Országos csatornák

4.1. Meglévő országos csatornák