47/2009. (IX. 28.) IRM-PM együttes rendelet
a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet módosításáról
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (2) bekezdés j) pontjában, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § h) és n) pontjában, valamint a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §a) pontjában megállapított feladatkörünkben eljárva - az elkobzásra vonatkozó szabályok tekintetében a legfőbb ügyésszel egyetértésben - a következőket rendeljük el:
1. § A lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, nyilvántartásának, előzetes értékesítésének és megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló 11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § (1) Azt a lefoglalt dolgot (a továbbiakban: bűnjel), amely az eljárás során a bizonyítás eszközéül szolgál, valamint, amelyet az eljárás során azonosítani, megvizsgálni, valamint megtekinteni szükséges, továbbá a bűnjelként lefoglalt eredetben megőrzendő értéket, különösen a magyar, illetve a külföldi pénzt, a pénzhelyettesítő eszközt (csekk, ideértve a kitöltetlen csekket is, hitelkártya, csekk-kártya, bankkártya, kereskedelmi kártya, váltó, utalvány és elnevezésétől függetlenül minden más, azonos gazdasági rendeltetésű okmány, betétről kiállított okirat), az értékpapírt, a bélyeget, a nemesfémtárgyat, a drágakövet, az igazgyöngyöt, az okiratot a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíróság (a továbbiakban együtt: hatóság) tárgyletétbe helyezi. Az e bekezdésben meghatározott bűnjeleket huszonnégy órán belül - legkésőbb a lefoglalást követő első munkanapon - át kell adni a bűnjelkezelőnek. E bekezdés szerint kell kezelni a forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható és a törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegyet és érmét is.
(2) A hatóság a bűnjelként lefoglalt okmányt - a 88. §-ban megjelöltek kivételével - az ügyirathoz csatolja és ott kezeli.
(3) Ha a bűnjel magyar pénz - kivéve az (1) bekezdésben foglalt esetet - a hatóság huszonnégy órán belül, de legkésőbb a lefoglalást követő első munkanapon befizeti a bűnjelkezelője letéti számlájára. Ebben az esetben a postai befizetési lap feladóvevényét az eredeti ügyiratban elhelyezett bűnjeljegyzékhez kell csatolni.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) forgalomból bevont, de törvényes fizetőeszközre még átváltható bankjegy és érme: a bevonási határnaptól az átváltási határnapig terjedő időtartam alatt törvényes fizetőeszközre átváltható forgalomból bevont bankjegy és érme;
b) törvényes fizetőeszközre át nem váltható bankjegy és érme: az átváltási határnapig törvényes fizetőeszközre be nem váltott, forgalomból bevont bankjegy és érme."
2. § Az R. az 1. §-t követően a következő 1/A. §-sal egészül ki:
"1/A. § (1) A lefoglalt külföldi pénzt - kivéve az 1. § (1) bekezdésében foglalt esetet - a hatóság huszonnégy órán belül, de legkésőbb a lefoglalást követő első munkanapon átadja a Magyar Államkincstár hatóság székhelye szerint illetékes területi szervének (továbbiakban: Kincstár területi szerve), amely azokat az eljáró hatóság további intézkedéséig hatósági letétként kezeli. Ebben az esetben a bűnjelkezelő kötelezettségei a Kincstár külföldi pénzt kezelő területi szervét terhelik.
(2) Az átadás alkalmával a Kincstár területi szervével írásban közölni kell a büntetőügy számát, valamint a terhelt adatait.
(3) A Kincstár területi szerve az átvett értékekről elismervényt állít ki. Az elismervényt az eredeti ügyiratban elhelyezett bűnjeljegyzékhez kell csatolni.
(4) A bíróság a Kincstár területi szerve részére átadott külföldi fizetőeszközök elkobzásáról rendelkező jogerős határozatát azzal a felhívással küldi meg a Kincstár területi szerve részére, hogy a számlán kezelt külföldi fizetőeszközök ellenértékét utalja át a BGH számlájára. A határozatot és a felhívás másolatát a BGH-nak is meg kell küldeni.
(5) Ha a külföldi fizetőeszközt a jogosult részére vissza kell adni, a hatóság az eredeti aláírással és bélyegzője lenyomatával ellátott határozatát megküldi a Kincstár területi szerve részére, amely a határozatnak megfelelően intézkedik. A határozat megküldésekor a Kincstár területi szervével közölni kell, hogy a határozat mikor került a jogosult részére kézbesítésre."
3. § Az R. 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A rendőrkapitányságon, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságon, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságnál és az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK) a szerv vezetője jelöli ki a bűnjelkezelőt.
(3) A rendőrkapitányság rendőrőrse az általa lefoglalt bűnjelet az illetékes bűnjelkezelőhöz beszállítja. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság vezetője engedélyezheti - a 9. § (1) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén -, hogy a rendőrkapitányság vezetője a rendőrőrsön is kijelöljön bűnjelkezelőt."
4. § Az R. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A bűnjelkezelő, ha a bűnjel jellege szükségessé teszi, a bűnjel szakszerű kezeléséről is gondoskodik, illetőleg a 7. § (5) bekezdése szerinti megbízás érdekében a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetőjének vagy az ügyésznek előterjesztést tesz."
5. § Az R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bűnjelről a jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza:
a) a bűnjel megjelölése, elektronikus adat lefoglalása esetén ideértve a lefoglalás során az adathordozón rögzített adatok, programok megjelölését is, oly módon, hogy az adathordozó tartalma egyértelműen azonosítható legyen,
b) a bűnjel mennyisége,
c) a bűnjel értéke,
d) a bűnjel minőségi állapota,
e) a bűnjel esetleges hiányossága,
f) a bűnjel különös ismertetőjele,
g) a bűnjel egyedi azonosításra alkalmas jellemzői,
h) a bűnjel lefoglalásának helye és körülményei,
i) a bűnjel tárolására vagy csomagolására szolgáló eszköz,
j) a bűnjel megőrzésének módja és helye."
6. § Az R. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) A hatóság a lefoglalt bűnjelről - a lefoglalásról készített jegyzőkönyv adatainak megfelelően - legalább négy példányban bűnjeljegyzéket állít ki. A pénz-, valamint a tárgyletétről külön-külön készít bűnjeljegyzéket. A hatóság a bűnjeljegyzékben a bűnjeleket felsorolja, sorszámmal látja el és az azonosíthatóság érdekében a bűnjelnek e rendelet 10. § (2) bekezdés a) és b), valamint d)-g) pontjaiban megjelölt adatait abban feltünteti. Ha a bűnjeljegyzék több oldalból áll, az oldalakat sorszámozni kell. Minden oldal tetején - az azonosíthatóság érdekében - fel kell tüntetni a kiállító hatóság nevét, az ügyszámot, ha van terhelt, annak adatait (név, születési hely és idő, anyja neve), több terhelt esetén az elsőrendű terhelt adatait. Ha az eljárásban terhelt még nincs, akkor az adatokat a terhelt ismertté válását követően haladéktalanul rá kell vezetni a bűnjeljegyzékre. Ha külön jogszabály alapján az ügyek elkülönítésére kerül sor, akkor az elkülönített ügy terheltjének, illetve elsőrendű terheltjének adatait kell a bűnjeljegyzék minden oldalának tetején feltüntetni.
(2) A hatóság az érdekelt őrizetében hagyott vagy egyes szervek őrizetébe és kezelésébe adott bűnjelről színes fénykép- vagy videofelvételt készít, egyéb indokolt esetben ilyen felvételt készíthet. A bűnjelnek az érdekelt őrizetében hagyását, a bűnjelre vonatkozó okmány és hatósági jelzés le nem foglalásának okát, továbbá az őrzés helyszínét és az őrzésért felelős személy nevét a bűnjeljegyzéken is fel kell tüntetni.
(3) A fénykép- vagy videofelvételt és a bűnjeljegyzék egy példányát a hatóság az iratokhoz csatolja, a bűnjeljegyzék további példányait, a lefoglalásról készített jegyzőkönyv és a 10. § (3) és (5) bekezdése szerint elkészített szakvélemény egy-egy példányát, a bűnjelre vonatkozó okmányt és hatósági jelzést a bűnjelekkel együtt a bűnjelkezelőnek átadja."
7. § Az R. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az ügyben vádemelésre vagy bírósági eljárást igénylő egyéb ügyészi indítvány benyújtására kerül sor, az ügyész - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően - a tárgyi bizonyítási eszközöket, illetve az elkobozható dolgokat a vádirat bírósági példányához csatolja és intézkedik a bírósági bűnjelkezelőnél tárgyletétbe helyezésük iránt, függetlenül attól, hogy a nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyész maga végezte. A tárgyi bizonyítási eszközül nem szolgáló, illetve a nem elkobozható dolgoknak a lefoglalását az ügyész - a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően - megszünteti vagy erre a nyomozó hatóságot utasítja."
8. § Az R. a 20. §-t követően a következő 20/A. §-sal egészül ki:
"20/A. § Ha a bíróság valamely tárgy körözését rendelte el, a rendőrség által megtalált tárgyat a körözést elrendelő határozat alapján és az e rendeletben meghatározott feltételek megléte esetén a körözést elrendelő bíróság bűnjelkezelője átveszi. Ha a körözést az ítélőtábla rendelte el, a megtalált tárgyat az ítélőtábla székhelye szerint illetékes, a körözést elrendelő határozatban megjelölt megyei bíróság bűnjelkezelője veszi át. Az átvételről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a bíróságot."
9. § Az R. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha
a) a hatóság azt az ügyet, amelyben bűnjelet foglaltak le, átteszi más hatósághoz, és a bűnjel kezelésére nem illetékes, vagy
b) valamely hatóság kizárása miatt az eljáró hatóság kijelölésére kerül sor,
az áttételről, illetve a kijelölésről a hatóság azzal értesíti a bűnjelkezelőt, hogy az üggyel kapcsolatos bűnjelet az áttételről, illetve a kijelölésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül az illetékes, illetve a kijelölt hatósághoz szállíttassa, ha pedig a bűnjel magyar pénz, azt tizenöt napon belül utalja át. A határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról a hatóság értesíti a bűnjelkezelőt."
10. § Az R. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bűnjellel kapcsolatos költségek közül bűnügyi költség az a költség, amely a bűnjel]
"c) megfelelő fuvarköltség (szállítási díj) ellenében történő szállításával, illetve a bűnjel magyar pénz átutalásával,"
[merül fel és fizetik ki.]
11. § Az R. 35. § (2)-(4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bűnjel visszaadása esetén a bűnjelkezelő felhívja a jogosultat a bűnjel átvételére és figyelmezteti, hogy ha a bűnjelet a felhívás kézbesítésétől számított harminc napon belül személyesen vagy meghatalmazottja útján nem veszi át - kivéve a 37. §-ban meghatározott esetet -, akkor az értékesítés iránt történik intézkedés. Ebben az esetben a hatóság csak az értékesítés során befolyt, a határidő lejárta után felmerült őrzési (kezelési) költséggel csökkentett ellenértéket utalja ki a jogosult részére. A bűnjelkezelő arról is tájékoztatja a jogosultat, hogy ha a bűnjelet nem sikerül értékesíteni, annak megsemmisítésére a jogosult költségén kerül sor.
(3) A hatóság a bűnjel visszaadásáról rendelkező határozatát mind a jogosulttal, mind a bűnjelkezelővel közli. A határozatnak a bűnjelkezelő részére szóló kiadmányát a hatóság eredeti aláírással és bélyegzője lenyomatával látja el. A hatóság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került.
(4) Ha a bíróság az ügydöntő határozatában rendelkezik a bűnjel visszaadása felől, rendelkezését a bűnjelkezelővel a külön jogszabályban előírt módon közli. A bíróság értesíti a bűnjelkezelőt arról az időpontról, amikor a határozat a jogosult részére kézbesítésre került."
12. § Az R. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a jogosult magánszemély, két tanú aláírással igazolja, hogy a meghatalmazást előttük aláírta vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. A meghatalmazáson a tanúk lakóhelyét (lakcímét), valamint személyazonosító okmányuk számát is fel kell tüntetni. Az ügyvédnek adott meghatalmazásra a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések irányadók."
13. § Az R. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a bűnjel átvételére jogosult személy ismert, de ismeretlen helyen tartózkodik - ide nem értve a 43. §-ban szabályozott esetet -, és emiatt a bűnjel visszaadását (kiadását) elrendelő határozatot nem lehet vele közölni, akkor a határozatot hozó hatóság hirdetményi úton [Be. 70. § (5)-(6) bekezdés] intézkedik a bűnjel átvétele érdekében, amelyről a bűnjelkezelőt is értesíti."
14. § Az R. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a jogosult a bűnjelet a bűnjelkezelő felhívásában megállapított határidő alatt nem vette át, e tényről a bűnjelkezelő haladéktalanul értesíti a hatóságot. Az értékesítés, illetőleg a megsemmisítés elrendelése iránt a BGH, illetől eg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyész a bűnjelkezelőtől kapott értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül írásban intézkedik.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a bűnjelkezelő felhívását azért nem lehetett kézbesíteni, mert a jogosult a lakcímének, tartózkodási helyének megváltozását nem jelentette be."
15. § Az R. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a törvény szerint a bűnjel megsemmisíthető és az nem alkalmas közérdekű célra történő felhasználásra, illetve alkalmassága esetén közérdekű célra történő felhasználásra nem fogadták el, a megsemmisítés iránt a BGH, illetőleg a nyomozó hatóság vezetője vagy az ügyész írásban intézkedik."
16. § Az R. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bizottság - amely, ha a megsemmisítést a nyomozás során rendelték el, a bűnjelkezelőből, a nyomozó hatóság és az ügyészség megbízottjából áll; ha a megsemmisítést a BGH vezetője rendelte el, a bűnjelkezelőből, a bíróság és az ügyészség megbízottjából áll - a bűnjelek megsemmisítéséről jegyzőkönyvet készít."
17. § Az R. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"56. § Az elkobzott bűnjel értékesítése
a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás vagy
b) a megyei bírósági végrehajtó által megtartott árverés vagy elektronikus árverés útján történik."
18. § Az R. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az árverést vagy az elektronikus árverést a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezései szerint foganatosítja a megyei bírósági végrehajtó, azzal az eltéréssel, hogy az árverést általában a bűnjel őrzési helyén tartja meg, illetve az elektronikus árverés befejezéséig a bűnjel az őrzés helyén marad. A bűnjel a kikiáltási ár negyedénél alacsonyabb áron is eladható."
19. § Az R. a következő 66/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"Élelmiszer
66/A. § (1) A hatóság a külön törvényben meghatározott élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megkeresésére mintát szolgáltat a hatósági eljárással összefüggésben indult büntetőeljárásban lefoglalt élelmiszerből.
(2) Az (1) bekezdés szerinti mintaadás nem veszélyeztetheti a büntetőeljárás eredményességét.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti mintaadás nem lehetséges, ennek indokairól a hatóság az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet tájékoztatja.
(4) E § alkalmazásában élelmiszer a külön jogszabályban meghatározott fogalom."
20. § Az R. 69. §-a az alábbi (1) bekezdéssel egészül ki, és ezzel egyidejűleg az eredeti (1) és (2) bekezdés számozása (2) és (3) bekezdésre módosul:
"(1) A Btk. 304. és 306. §-ában foglalt bűncselekmény elkövetése miatt folytatott büntetőeljárás során bűnjelként lefoglalt pénzt a hatóság - a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint - szakértői vizsgálat céljából a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére - ellenérték nélkül - átadja vagy megküldi. A hamis pénz őrzését és kezelését - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az MNB végzi."
21. § Az R. 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"71. § (1) Ingatlan lefoglalása esetén a hatóság a lefoglalásról rendelkező határozat jogerőre emelkedése után a zár alá vétel tényének bejegyzése iránt a külön jogszabály szerint megkeresi az ingatlanügyi hatóságot. (2) Ingatlan elkobzása esetén a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek az ingatlanra kimondott vagyonelkobzásra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni."
22. § Az R. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"74. § (1) Az elkobzott jövedéki termékek és nem közösségi áruk értékesítését a jövedéki, illetve vámjogszabályok rendelkezései szerint a vámhatóság végzi
a) kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult gazdálkodó szervezet (kereskedő) közreműködésével történő eladás,
b) árverés vagy elektronikus árverés útján.
(2) Az előzetesen értékesített, valamint az elkobzott jövedéki termékek és nem közösségi áruk értékesítéséből befolyt ellenértéket a vámhatóság számlájára kell befizetni és a jövedéki, illetve vámjogszabályok szerint kell elszámolni.
(3) Az elkobzott - jövedéki terméknek nem minősülő - nem közösségi áruk elektronikus árverés útján történő értékesítését a vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával végzi."
23. § Az R. 77. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A fegyvert, tartozékait, alkatrészeit, a tűzfegyver fődarabot (lőfegyverdarab) és a lőszert, lőszeralkatrészt (lőszerelemet), valamint a flóberttöltényt és a hangtompítót az eljárás minden szakaszában a rendőr-főkapitányság bűnjelkezelője, ha a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda vagy a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság végzi, akkor ezek bűnjelkezelője kezeli és a bűnjelraktárban elhelyezett, biztonsági zárral ellátott vaslemez- vagy páncélszekrényben őrzi. A szekrény kulcsainak őrzésére a pénz- és értékkezelésre vonatkozó szabályok az irányadók. A hatóság eljárási cselekmény lefolytatására e lefoglalt tárgyakat a rendőr-főkapitányságtól, a Nemzeti Nyomozó Irodától, illetve a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságtól bekérheti.
(5) A Magyar Honvédség vagyonkezelésében lévő elkobzott fegyvert, lőszert, haditechnikai eszközt, azok fődarabjait, alkatrészeit, tartozékait, valamint a harcanyagokat (rakéták, bombák, aknák, robbanóanyagok) és azok alkotóelemeit a hatóság a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnoka által kijelölt katonai szervezetnek, az egyéb elkobzott lőfegyvert és lőszert a területileg illetékes rendőr-főkapitányságnak vagy a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnek elismervény ellenében, térítésmentesen átadja."
24. § Az R. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"78. § A következő anyagok szállítása és tárolása (őrzése) az erre vonatkozó előírások betartásával történhet:
a) a Btk. 286/A. § (2) bekezdésében meghatározott, kábítószernek minősülő anyag;
b) a Btk. 286/A. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontjában meghatározott, kábítószer-prekurzornak minősülő anyag;
c) az a) és b) pontokban felsoroltak gyanúját keltő anyag, illetve készítmény;
d) az a)-c) pontokban felsorolt anyag (készítmény) eredeti csomagolóanyaga, amelyben lefoglalásra került."
25. § Az R. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"79. § A 78. § a)-d) pontjaiban felsoroltak (a továbbiakban együtt: kábítószer) lefoglalása esetén a hatóság haladéktalanul értesíti az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szervét."
26. § Az R. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"84. § (1) A szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott anyagnak minősülő bűnjelet az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve a rendőrségnek az országos rendőrfőkapitány által kijelölt szervezeti egységéhez átszállíttatja további őrzés (tárolás) céljából. Az átszállításról az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve az országos rendőrfőkapitány által kijelölt egység igénybevételével gondoskodik.
(2) A vám- és pénzügyőrség külön jogszabályban meghatározott szervei a nyomozóhatósági jogkörükbe tartozó bűncselekmény kapcsán az általuk lefoglalt kábítószert további őrzés (tárolás) céljából a vám- és pénzügyőrség vegyvizsgáló szervéhez szállítják.
(3) A lefoglalt kábítószer és a minta nyilvántartása a kábítószert tároló szerv feladata. A nyilvántartás és tárolás felügyeletét (ellenőrzését) az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve végzi."
27. § Az R. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"85. § (1) Az elkobzott kábítószer további sorsáról az illetékes hatóságok bevonásával az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve, a külön jogszabály szerinti visszairányítási eljárásban az ORFK közigazgatási hatáskörben eljáró szerve dönt. Az elkobzott kábítószer az egészségügyi szükségletek kielégítésére, bűnüldözési, képzési, tesztelési célra, oktatáshoz, továbbá nemzetközi kötelezettségvállalásból fakadó feladat teljesítéséhez igénybe vehető.
(2) A vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka által kijelölt szervezeti egység a végleges szakértői vélemény szerint a 78. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjában meghatározott anyagnak minősülő elkobzott bűnjelet a 84. § (1) bekezdésében megjelölt rendőri szervezeti egységhez szállítja."
28. § Az R. 86. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A megsemmisítést az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve és az ügyészség képviselőjének jelenlétében kell lefolytatni. A megsemmisítésen a kábítószer vizsgálatát végző szakértői intézet képviselője jelen lehet. A megsemmisítésről az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve tételes jegyzőkönyvet készít."
29. § Az R. 95. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az elkobzott, illetőleg az állam tulajdonába került olyan bűnjelet, amely a bűnüldözési és kriminalisztikai oktatáshoz, kiállításhoz, tudományos feldolgozáshoz felhasználható - a hatóság rendelkezése szerint - a Rendőrség-történeti Múzeumban, a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben, illető leg a Budapesti Orvosszakértői Intézetben kell elhelyezni. A védett muzeális emlékre, továbbá a közgyűjteményből vagy védett muzeális gyűjteményből kikerült tárgyra a 94. § rendelkezései irányadók.
(2) A Rendőrség-történeti Múzeumban, illetve a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben kell elhelyezni az (1) bekezdésben meghatározott bűnjelen kívül azt az elkobzott, egyébként értékesíthető, valamint megsemmisítésre kerülő bűnjelet is, amelynek átadását - bűnügyi jellegzetességeire tekintettel - a Rendőrség-történeti Múzeum, illetve a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet külön iratban kéri.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott bűnjel a terjedelme, súlya vagy egyéb körülmény (pl. törékenység) miatt nem alkalmas a postai szállításra, a bűnjelkezelő erről értesíti a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot. Ebben az esetben a bűnjel Rendőrség-történeti Múzeumba, illetve Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetbe szállításáról a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság gondoskodik."
30. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) A rendelet a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. § (1) bekezdésében a "gazdálkodó szerv [Btk. 137. § 17. pont] vagy egyéni vállalkozó" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 137. § 17. pont]" szöveg, 3. § (2) bekezdésében a "gazdálkodó szerv" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet" szöveg, 7. § (5) bekezdésében a "gazdálkodó szervet (Btk. 137. § 17. pont) vagy vállalkozót" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezetet" szöveg, 30. § (1) bekezdés b) pontjában a "gazdálkodó szerv (vállalkozó)" szövegrész helyébe a "gazdálkodó szervezet" szöveg, 58. § felvezető szövegében, 58. § d) pontjában és 61. § (1) bekezdésében az "árverésen" szövegrész helyébe az "árverésen vagy elektronikus árverésen" szöveg, 69. § (1) bekezdésében a "Magyar Posta Rt.-nek" szövegrész helyébe a "Magyar Posta Zrt.-nek" szöveg, 73. §-át megelőző alcímében és 75. § (2) bekezdésében a "vámáru" szövegrész helyébe a "nem közösségi áru" szöveg, 73. § (1) bekezdésében és 75. § (1) bekezdésében a "vámárut" szövegrész helyébe a "nem közösségi árut" szöveg, 73. § (1) bekezdésében a "vámárura" szövegrész helyébe a "nem közösségi árura" szöveg, 73. § (2) és (3) bekezdésében a "vámáruról" szövegrész helyébe a "nem közösségi áruról" szöveg, 75. § (3) bekezdésében az "1997. évi CIII. törvény" szövegrész helyébe a "2003. évi CXXVII. törvény" szöveg, 76. § (1) bekezdésében a "vámárunak" szövegrész helyébe a "nem közösségi árunak" szöveg, 77. §-át megelőző alcímében a "lőfegyver" szövegrész helyébe a "fegyver" szöveg, 83. § (1) bekezdésében az "a kábítószer-rendészetnek" szövegrész helyébe az "az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szervének" szöveg, 83. § (1) bekezdésében az "a kábítószer-rendészetet" szövegrész helyébe az "az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szervét" szöveg, 83. § (2) bekezdésében az "A kábítószer-rendészet" szövegrész helyébe az "Az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve" szöveg, 86. § (1) és (4) bekezdésében az "a kábítószer-rendészet" szövegrész helyébe az "az ORFK bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat ellátó szerve" szöveg, 94. § (1) bekezdésében az "a nemzeti kulturális örökség miniszterének" szövegrész helyébe az "az oktatási és kulturális miniszternek" szöveg lép.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 3. §-át megelőző alcímében, 8. § (1) bekezdésében, 12. § (6) bekezdésében, 17. §-át megelőző alcímében és 17. § (1) bekezdésében a "(vállalkozók)" szövegrész, 3. § (3) és (4) bekezdésében a "vagy vállalkozó" szövegrész, 4. §-ában, 26. § (3) bekezdésében, 27. § (3) bekezdésében, 39. § (1) bekezdésében, 53. § (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében és 61. § (1) bekezdésében a "(vállalkozó)" szövegrész, 39. § (1) bekezdésében a "(vállalkozót)" szövegrész, 61. § (1) bekezdésében a "(vállalkozónak)" szövegrész, 83. § (1) bekezdésében a "végleges" szövegrész hatályát veszti.
Dr. Draskovics Tibor s. k.,
igazságügyi és rendészeti miniszter
Dr. Oszkó Péter s. k.,
pénzügyminiszter