149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet

a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény alapján visszafizetendő állami támogatások kiszámításáról és az erőművi átállási költségekről

A Kormány villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. erőműegység: hasonló műszaki jellemzőkkel rendelkező, a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény (a továbbiakban: HTM törvény) 1. § (1) bekezdésében meghatározott Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) szerint is azonos díjazásban részesülő termelőegységek,

2. kötelező átvétel: a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával termelt villamos energiának, valamint a kapcsoltan termelt villamos energiának a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET), és azok felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok szerint, jogszabályban rögzített áron történő kötelező átvétele,

3. termelőegység: a hazai erőmű olyan műszaki egysége, amely önállóan képes villamos energiát előállítani,

4. változó költség: egy egységnyi többlet villamos energia megtermeléséhez szükséges tüzelőanyag költség,

5. vélelmezett piac: egy olyan, kizárólag villamos energia adásvételével foglalkozó piac, amely az e rendelet szerinti modellszámítások szerint megvalósult volna a Megállapodások hiányában,

6. vélelmezett rendszerszintű tartalék piac: a rendszerszintű tartalék villamosenergia-kapacitások olyan piaca, amely a Megállapodások hiányában feltételezhetően megvalósult volna,

7. vizsgált időszak: 2004. május 1-je és 2008. december 31-e közötti időszak,

8. kezdeti beruházás: az eladó termelői eszközeinek könyv szerinti nettó értéke a privatizáció időpontjában, amelynek meghatározása a privatizáció évére vonatkozó év eleji és az év végi eszközérték közötti arányosítással történik a privatizáció pontos időpontja alapján,

9. időszaki beruházás: az eladó által tételesen, eszközönként, illetve eszközcsoportonként igazolt, a Megállapodás teljesítéséhez a kezdeti beruházás után szükséges aktivált eszközérték,

10. vállalati maradványérték: az eladó 2008. december 31-én nyilvántartott termelőeszközeinek könyv szerinti értéke a Megállapodás eredeti futamidejének végén, 20 éves hasznos élettartam alapján számítva és 2009. december 31-i időpontra diszkontálva,

(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmakat a HTM törvény, a VET, és a VET egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2009. (X. 19. ) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell értelmezni.

2. Általános alapelvek

2. § (1)[1] A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a visszafizetendő állami támogatást azon erőműegységekre számítja ki, amelyek a Megállapodások hatálya alá tartoztak a vizsgált időszakban. A visszafizetendő állami támogatás kiszámítását meghatározó képleteket az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A vélelmezett rendszerszintű tartalék piacon az egyes erőműegységek az átviteli rendszerirányító által a vizsgált időszakban a rendelkezésre állás céljából ténylegesen kifizetett összeggel azonos rendelkezésre állásból fakadó bevételhez jutnak. A vélelmezett rendszerszintű tartalék piacon az igénybevett villamos energia ára az órás piaci ár szerint alakul.

(3) Az eladók kötelesek a visszafizetendő állami támogatás kiszámításához szükséges adatokat a Hivatal rendelkezésére bocsátani.

(4) Az egyes időszakok pénzáramlásait jelenérték-számítással 2009. december 31-i időpontra kell kiszámolni.

(5) A visszafizetendő állami támogatást erőműegységenként kell kiszámítani, és ki kell igazítani a ténylegestől eltérő árbevétel adófizetési hatásával.

(6) Amennyiben a visszafizetendő állami támogatás értéke negatív, a számítások során nulla értékkel kell figyel embe venni.

3. A vélelmezett piacra vonatkozó piacszimuláció szabályai

3. § (1) A vélelmezett piacra vonatkozó szimulációt a vizsgált időszakra órás bontásban kell elkészíteni.

(2) A piacszimuláció a következő feltételezéseken alapul:

a) a c) pont szerinti kivétellel a fogyasztás kielégítéséhez még szükséges legdrágább változó költségű termelőegység változó költsége határozza meg a piaci árat;

b) minden megtermelt villamosenergia-mennyiség a piaci áron kerül értékesítésre, kivéve a kötelező átvétel körébe tartozó villamos energiát;

c) ha az adott termelő egység villamosenergia-termelését nem gazdasági ok, hanem műszaki korlát vagy hőszolgáltatási kötelezettség határozza meg az adott órában, akkor az adott termelőegység ebben az időszakban nem határozhatja meg a piaci árat;

d) a fogyasztás a ténylegessel megegyezően alakul;

e) az export - import egyenleg a ténylegessel megegyezően alakul;

f) a kötelező átvétel keretében történő villamosenergia-értékesítés a ténylegessel megegyezően alakul;

g) az egész piacon egységes a piaci ár, azaz nincsenek szűk keresztmetszetek a magyar villamosenergia-rendszerhez tartozó hálózaton;

h) a termelőegységek rendelkezésre állása és műszaki paraméterei a ténylegessel megegyezően alakulnak;

i) a felhasznált tüzelőanyagok típusa és ára, valamint az indítási költség a ténylegessel megegyezően alakul.

(3) A távhőszolgáltatási kötelezettséggel rendelkező termelőegységek villamosenergia-termelése úgy kerül meghatározásra, hogy a hőigény kielégíthető legyen.

(4) A piacszimuláció biztosítja, hogy a rendszerirányító által a vizsgált időszakban lekötött tartalék kapacitás rendelkezésre álljon a vélelmezett piacon is.

(5) A piacszimuláció a termelőegységek következő műszaki jellemzőit veszi figyelembe:

a) termelési technológia,

b) legkisebb stabil terhelés,

c) jellemző nyári és téli villamosenergia-hatásfok,

d) terhelésváltozáshoz szükséges idő,

e) minimális működési idő,

f) minimális pihenési idő.

4. A ténylegesen visszafizetendő állami támogatások meghatározásának módszertana

4. § (1) A ténylegesen visszafizetendő állami támogatás meghatározásához az e rendelet szerint kiszámított visszafizetendő állami támogatás összegeket a 11. §-ban meghatározott módon csökkenteni kell az e rendelet szerinti átállási költségekkel.

(2) A ténylegesen visszafizetendő állami támogatás nem lehet negatív.

5. Általános alapelvek

5. § (1) Az átállási költségek számításánál a következő, - a befagyott költséghez kapcsolódó állami támogatás elemzésének módszertanáról szóló európai bizottsági közleménnyel összhangban megfogalmazott - alapelveket kell figyelembe venni:

a) az átállási költségek számítási módszertana nem alkalmaz az eladó tulajdonosi szerkezetén alapuló megkülönböztetést, de az azonos tulajdonosi csoporthoz tartozó felek közötti, a Megállapodás megszüntetéséből származó esetleges veszteség nem minősül átállási költségnek,

b) az átállási költségek alapját képező beruházás értékét csökkenteni kell a beruházáshoz kapott egyéb támogatások értékével,

c) az átállási költségek meghatározása során gazdaságossági szempontból mérlegelni kell az átállási költségre jogosító beruházás (eszköz) leállításának, értékesítésének lehetőségét is,

d) az átállási költségeket úgy kell meghatározni, hogy azok mértéke és hatása ne akadályozza a szabad piaci verseny bővülését, valamint új szereplők piacra lépését.

(2)[2] Az átállási költség 11. § szerinti beszámítása esetén az eladó a beszámítás időtartama alatt nem részesülhet megmentési és szerkezetátalakítási támogatásban, ha az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül.

6. Az átállási költség beszámítására nem jogosultak köre

6. § (1) Azon eladók, amelyeknél az e rendelet szerinti visszafizetendő állami támogatás nem merült fel, átállási költség beszámítására nem jogosultak.

(2) Az átállási költség beszámítására nem jogosult vállalkozásokra az e rendelet szerinti átállási költségszámításokat nem kell elvégezni.

7. Az átállási költségek számításának módszertana

7. § (1) A különböző időszakok eladónkénti pénzáramlásait az e rendelet 3. melléklete szerinti tényezőkkel azonos időpontra, 2009. december 31-i értékre mint jelenértékre (a továbbiakban: jelenérték) kell átszámolni.

(2) Az átállási költségre jogosító beruházások értékét a kezdeti beruházás és az időszaki beruházások jelenértékének összegeként kell meghatározni a 2. melléklet 2. pontjának megfelelően.

(3) A kezdeti beruházás értékét a 2. melléklet 1. pontjában foglalt képlet szerint kell kiszámolni.

(4) Az időszaki beruházás értékeket az erőművek által eszközönkénti bontásban a Hivatalhoz és az Európai Bizottsághoz bejelentett, az Európai Bizottság által jóváhagyott eszközberuházások jelentik. A 2004. május 1-je utáni beruházások csak abban az esetben vehetők figyelembe, ha azokat 2004. május 1-jén már nem lehetett gazdaságosan leállítani, vagy ha elengedhetetlenül szükségesek a további működéshez és a beruházás értéke várhatóan megtérül a piaci körülmények között.

8. § (1) A megtérült beruházások értéke a 2008. december 31-ig megtérült, és a 2008. december 31-e után a kompenzációs időszak végéig feltételezhetően megtérülő beruházások összege.

(2) A megtérült beruházások számítása 2008. december 31-ig az évenként számított pénzáramlások jelenértékének összeadásával történik.

(3) Az évenkénti pénzáramlások számítása 2008. december 31-ig az eladók auditált számviteli éves beszámolóinak eredménykimutatásából történik az alábbi módon:

Bruttó pénzáramlás = Értékesítés nettó árbevétele + Aktivált saját teljesítmények + Egyéb bevételek - Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Egyéb ráfordítások

(4) A számítás során figyelembe vehető tevékenységekre eső társasági nyereségadó és különadó a bruttó pénzáramlást csökkenti. A nettó pénzáramlás számítása a 2. mellékletének 3. pontjában bemutatottak szerint történik.

9. § Amennyiben a 2008. december 31-ig megtérült beruházás visszafizetendő állami támogatással csökkentett értéke meghaladja az átállási költségre jogosító beruházások értékét (azaz a beruházás az állami támogatás visszafizetése esetén is már megtérült), akkor a visszafizetendő állami támogatások csökkentésére beszámítható átállási költség nulla forint.

10. § (1) A 2008. december 31-e után megtérülő beruházások becslése a Megállapodás eredeti futamidejének végéig számított pénzáramlások jelenértékének, és az eredeti futamidő végére kalkulált vállalati maradványérték jelenértékének összegzésével történik.

(2) 2009. január 1-jétől az eredeti futamidő végéig terjedő időszakban a pénzáramlások meghatározása a 3. § szerinti piacszimuláció felhasználásával történik.

(3) A megtérülés-számítás egyes lépéseinek eredményeit e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(4) Az átállási költségek maximális értékét e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

8. Az átállási költségek beszámítása a visszafizetendő állami támogatásokba

11. § (1) Amennyiben a 2008. december 31-ig megtérült beruházás visszafizetendő állami támogatással csökkentett értéke nem haladja meg az átállási költségre jogosító beruházások értékét, akkor a visszafizetendő állami támogatások (a továbbiakban: SA) csökkentésére beszámítható átállási költséget (a továbbiakban: BSC) a (2)-(5) bekezdések szerint kell meghatározni:

(2)[3] Ha az átállási költség (a továbbiakban: SC): SC>0, akkor BSC = SA, azaz ha az átállási költségre jogosító beruházások még a visszafizetendő állami támogatás visszafizetése nélkül sem térülnek meg a kompenzációs időszak végéig, akkor a beszámítható átállási költség a visszafizetendő állami támogatással egyezik meg (az erőműnek nem kell visszafizetnie az e rendelet szerinti állami támogatást).

(3) Ha SC<=0 és SC + SA > 0, akkor BSC = SA + SC, azaz ha az átállási költségre jogosító beruházások várhatóan csak a visszafizetendő állami támogatás visszafizetése nélkül térülnének meg a kompenzációs időszak végéig, akkor a beszámítható átállási költség a visszafizetendő állami támogatás átállási költséget meghaladó része (az erőműnek az állami támogatás visszafizetése nélkül számított megtérülését kell befizetnie).

(4) Ha SC<=0 és SC + SA <= 0, akkor BSC=0, azaz ha az erőmű a visszafizetendő állami támogatás visszafizetése mellett is megtérül a kompenzációs időszak végéig, akkor az állami támogatás csökkentésére beszámítható átállási költség nulla forint (az erőműnek a teljes állami támogatást vissza kell fizetnie).

(5) A visszafizetendő állami támogatások csökkentésre beszámítható átállási költség (BSC) nem lehet nagyobb az e rendelet 5. mellékletében meghatározott maximális értéknél.

9. Az átállási költségek nyomon követése és beszámoló készítése

12. §[4] A Hivatal a HTM törvény 8. § (1) bekezdése szerinti esetekben hozott határozatainak jogerőre emelkedését követően határoz a jogosulatlan beszámítás megállapításáról és a visszafizetendő állami támogatások csökkentésére jogosulatlanul beszámított átállási költség visszafizetéséről.

13. § A megtérülések alakulására és a tényadatok alapján lefolytatott eljárásokra vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget - a Hivatal minden tárgyévet követő év április 30-áig megküldött adatszolgáltatása alapján - a pénzügyminiszter teljesíti az Európai Bizottság felé.

14. § (1) A Hivatal a kompenzációs időszak végéig a tárgyévre vonatkozóan évente kiszámítja az e rendelet szerinti átállási költség (SC) és beszámítható átállási költség (BSC) értékét a 11. §, valamint a 2. mellékletben szereplő képletek alapján, az évenként változó tényezők tényleges értékeit behelyettesítve.

(2) Amennyiben az eladó olyan új beruházást hajt végre, amely beruházásra jutó pénzáramlást a pénzáramlás éves tényértékének számítása során figyelmen kívül kívánja hagyni, akkor be kell mutatnia, hogy ezen beruházás nem minősül a HTM törvény 2. §-ának 2. pontja szerinti beruházásnak (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: HTM beruházás), és a pénzáramlásait meg kell osztania a HTM és nem HTM beruházások között. Az eladónak a HTM beruházásokra jutó - független könyvvizsgáló által auditált - nettó pénzáramlást, a pénzáramlást meghatározó számviteli tételek megosztásának elveivel és értékeivel együtt minden év március 31-ig a Hivatal számára be kell nyújtania.

(3) Az éves számítások során az SC képletben szereplő I értéke, az M nem diszkontált értéke, az r2009 tényező, és a 2008. december 31-ig felmerült nettó pénzáramlások nem változnak. Az eredményről a Hivatal a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatja a pénzügyminisztert.

(4) Az (1) bekezdés szerinti számítás egyedi, kizárólag az adott erőműre vonatkozó eredményeit a Hivatal tájékoztatásul megküldi az érintett eladónak.

(5) A Hivatal a kompenzációs időszak végén összesített elszámolást készít.

(6) Amennyiben a kompenzációs időszak végén az (5) bekezdés szerinti összesített elszámolás szerint a tényadatok alapján kiszámított beszámítható átállási költség (BSC) nem éri el az 5. mellékletben meghatározott maximális beszámítható átállási költség értéket, akkor a Hivatal határozatban dönt az állami támogatás erőmű általi visszafizetéséről a 11. § rendelkezéseivel összhangban. A visszafizetendő értéket a 3. melléklet 1. pontja szerinti GDP deflátor tényleges értékei és a 3. számú melléklet 2. pontja szerinti súlyozott tőkeköltség (WACC) érték alapján kell a kifizetésnek megfelelő időpontra hozni.

10. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

16. § A 13. § szerinti adatszolgáltatást először 2011-ben kell teljesíteni.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

A visszafizetendő állami támogatás meghatározásához használt képletek, valamint az éves kamatláb referencia értékek

1. A visszafizetendő állami támogatás meghatározásához használt képletek

Az eladók i-edik erőműegységeire vonatkozó állami támogatást az alábbi képlettel kell kiszámítani:

ahol:

SAi: az eladó i-edik erőműegységére vonatkozó állami támogatás összege

t: tárgynegyedév

PPA-end: az adott megállapodás megszűnési időpontjának megfelelő negyedév

PtPPA: az eladó által az adott Megállapodás alapján az adott negyedévben elért átlagár [Ft/MWh],

melyet az alábbi képlet határoz meg:

TRte: az adott megállapodásban szereplő energiadíjból befolyó összeg a "t-edik" negyedévben [Ft]

TRtcap: az adott megállapodásban szereplő kapacitásdíjból befolyó összeg a "t-edik" negyedévben [Ft]

TRtTSO: az adott megállapodáson keresztül nyújtott rendszerszintű tartalék kapacitásért a rendszerirányító által fizetett összeg a "t-edik" negyedévben [Ft]

QtPPA: az adott megállapodás keretében biztosított villamos energia a "t-edik" negyedévben [MWh]

Max(): a kifejezésben szereplő, pontosvesszővel elválasztott értékek közül a legnagyobb

Pt*: a vélelmezett piacon az adott erőműegység által a "t-edik" negyedévben elért eladási átlagár [Ft/MWh]

Qt*: az adott erőműegység által a vélelmezett piacon értékesített villamos energia a "t-edik" negyedévben [MWh]

rt: az Európai Bizottság által meghatározott referencia kamatlábak értékéből számított

éves nominális kamatlábak, amelyek e melléklet b) pontjában találhatók T: a 2009. év utolsó negyedéve

at: az adott eladóra vonatkozó átlagos adóráta a "t-edik" negyedévben

2. Alkalmazott referencia kamatlábak

2. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Az átállási költségek kiszámításához használt képletek

1. A kezdeti beruházás kiszámításának módja:

Ikezd = IJ + TE

ahol:

Ikezd = kezdeti beruházás, ezer forintban,

IJ = immateriális javak könyv szerinti nettó értéke a privatizáció évében a privatizáció időpontjára arányosítva, ezer forintban

TE = tárgyi eszközök könyv szerinti nettó értéke a privatizáció évében a privatizáció időpontjára arányosítva, ezer forintban.

2. Átállási költségre jogosító beruházások

Az átállási költségre jogosító beruházásokat (I) a kezdeti és az időszaki beruházások jelenértékeként kell kiszámítani:

ahol

To: a kezdeti befektetés éve

It: a "t-edik" évben megvalósított beruházás és ITo=Ikezd

rTo: az adott eladóra vonatkozó, 3. melléklet 2. pontja szerinti súlyozott tőkeköltség a kezdeti befektetés évében

pii: az "i-edik" évre vonatkozó, 3. melléklet 1. pontja szerinti GDP deflátor

3. A nettó pénzáramlás kiszámítása:

i) 2008-ig:

NCF = BCF - tényleges adófizetés

ii) 2009-től:

NCF = BCF - adóalap*tr - adóalap*^

ahol:

NCF: nettó pénzáramlás,

BCF: bruttó pénzáramlás,

adóalap bruttó pénzáramlás - a számviteli értékcsökkenési leírás

tT: az adott évi társasági nyereségadó kulcs

tK: az adott évi különadó-kulcs

A 2009-2011. évekre vonatkozó nettó pénzáramlás becslése a 3. § szerinti részletes piac-szimuláció alapján történik, a további évekre vonatkozó nettó pénzáramlások pedig a 2011. évi nettó pénzáramlás várható értékére alapozva kerülnek meghatározásra.

4. Az átállási költség kiszámítása:

ahol:

SC: az adott eladó átállási költsége

PPA-end: az adott eladó Megállapodásának eredeti lejárati éve, több Megállapodás esetén a legkésőbb lejáró

Megállapodás szerint

r2009: az adott eladóra 2009-től alkalmazott, 3. melléklet 2. pontja szerinti súlyozott tőkeköltség

M: az adott eladó Megállapodás hatálya alá tartozó eszközeinek a megállapodás eredeti lejáratának időpontjára kiszámított maradványértékének jelenértéke

A képlet egyes elemeinek értékeit az 4. melléklet, az átállási költség számított értékét az 5. melléklet tartalmazza.

3. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Az átállási költségek számításához használt adatok

1. A különböző időszakok pénzáramlásainak azonos időpontra hozásához használt GDP deflátor. Az 1996-2007-es számok tényadatok (forrás: OECD), a 2008-2011 közöttiek nyilvános előrejelzések (forrás: IMF). 2012-től a 3%-os Magyar Nemzeti Bank által meghatározott célérték került alkalmazásra.

2. A különböző időszakok pénzáramlásainak azonos időpontra hozásához használt súlyozott tőkeköltség értékek (WACC):

4. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Megtérülés-számítás 2009. december 31-i árszinten

E Ft

5. melléklet a 149/2010. (IV. 29.) Korm. rendelethez

Az állami támogatások és a beszámítható átállási költségek maximális értékei erőművenként, 2009. december 31-i értéken

E Ft