2010. évi CLXXXIII. törvény
egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról[1]
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosítása
1. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Bszi.) 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ülnököt az igazságszolgáltatásban való részvételével összefüggő cselekmény tekintetében az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló 1990. évi LV. törvény 4. §-ában meghatározott tartalommal mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jog felfüggesztésére és a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedés megtételére a (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."
2. § A Bszi. 11. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az ügyelosztási rendet - a bírói tanács és a kollégiumok véleményének ismeretében - a bíróság elnöke határozza meg, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig. Az ügyelosztási rend a tárgyévben szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható.
(4) Az ügyelosztási rend tartalmazza, hogy az adott bíróságon milyen összetételű és számú tanácsok működnek, a bírák, a tanácsok és a 15. § (2) bekezdése alapján eljáró bírósági titkárok melyik ügycsoportba tartozó ügyeket intézik, akadályoztatásuk esetén ki jár el helyettük, az ügyek elosztására melyik bírósági vezető jogosult, továbbá, hogy az ügyek elosztása milyen módon történik. Az ügyelosztási rendnek a tárgyalási tevékenységet folytató bírósági vezetők által tárgyalt ügyek körét és az ezekre vonatkozó elosztási módot is tartalmaznia kell.
(5) Az ügyelosztási rend kialakítása során figyelembe kell venni az ügyek jelentőségét, munkaigényességét, az ügyérkezés statisztikai adatait, emellett törekedni kell az arányos munkateher megvalósítására is.
(6) Az ügyelosztási rendet és annak módosítását az érintettekkel haladéktalanul ismertetni kell és a bíróságon, a felek által is hozzáférhető helyen ki kell függeszteni, továbbá a bíróságok központi internetes honlapján (a továbbiakban: központi honlap), valamint - ha a bíróság azzal rendelkezik - az érintett bíróság internetes honlapján közzé kell tenni."
3. § A Bszi. 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat."
4. § A Bszi. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § (1) Bíróság létesítéséről, összevonásáról, megszüntetéséről, elnevezéséről, székhelyéről, illetékességi területének meghatározásáról, valamint a katonai tanácsokkal rendelkező bíróságok kijelöléséről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - külön törvény rendelkezik.
(2) Ha a bíróság illetékességi területe a közigazgatási területi beosztáshoz igazodik, a közigazgatási határok megváltozása következtében a bíróság illetékességi területét - az OIT javaslatára - a köztársasági elnök határozatban módosítja."
5. § A Bszi. 19. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a helyi bíróságon a munkaügyi bíróságot, helyi bíróság elnökén a munkaügyi bíróság elnökét is érteni kell."
6. § A Bszi. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az ítélőtáblán tanácsok, valamint büntető, polgári és közigazgatási kollégiumok működnek. A kollégiumok összevontan is működhetnek."
7. § A Bszi. 25. § a következő új d) ponttal egészül ki és a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[A Legfelsőbb Bíróság]
"d) a bíróságok rendkívüli és aránytalan munkaterhének megszüntetése, valamint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának elősegítése érdekében kijelöli az eljáró bíróságot,"
8. § A Bszi. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az ítélőtábla képviselője útján részt vesz az illetékességi területéhez tartozó megyei bíróság kollégiumi ülésén."
9. § A Bszi. III. fejezetének "Az ítélkezés egységességének biztosítása" címe helyébe "Az ítélkezés egységességének és az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása" cím lép.
10. § A Bszi. a 33. §-t követően a következő alcímmel és 33/A. §-sal egészül ki:
"Eljáró bíróság kijelölése az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében
33/A. § (1) A Legfelsőbb Bíróság az OIT elnökének indítványára az ügy elbírálására az illetékes bíróság helyett kivételesen más, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki, ha az ügy vagy a bíróságra az adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálása a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhe miatt ésszerű időn belül másként nem biztosítható és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
(2) A kijelölés iránti indítvány megtételét az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnöke az ügy érkezésétől számított 15 napon belül kezdeményezheti az OIT elnökénél. Ha az OIT elnöke a kezdeményezéssel egyetért, 15 napon belül teszi meg az indítványt a Legfelsőbb Bíróság részére.
(3) A kijelölés iránti indítványban meg kell indokolni, hogy a kijelöléssel érintett ügy vagy a bíróságra a (2) bekezdésben meghatározott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportja ésszerű időn belül való elbírálása miért nem biztosítható, továbbá fel kell sorolni azokat az ügyforgalmi, személyzeti és egyéb adatokat, amelyek a bíróság rendkívüli és aránytalan munkaterhét igazolják. Az OIT elnöke az indítvány megtétele előtt kikéri a kijelöléssel érintett bíróság - és büntető ügy esetében a legfőbb ügyész - véleményét, továbbá az OIT Hivatalától és bármely bíróságtól adatot vagy véleményt kérhet; a megkeresésnek soron kívül eleget kell tenni.
(4) A kijelölésről a Legfelsőbb Bíróság tárgyaláson kívül 8 napon belül határoz; a határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(5) A Legfelsőbb Bíróság a határozat meghozatala előtt az OIT elnökétől további adatokat, véleményt szerezhet be, és megteheti a (3) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az indítvány és a beszerzett vélemény a határozat meghozatalában a Legfelsőbb Bíróságot nem köti és az indítványban meghatározott ügyek elbírálására az indítványban megjelölt bíróságtól eltérő másik bíróságot is kijelölhet; e másik bíróság véleményét a döntéshozatal előtt ki kell kérni.
(6) Ha a kijelölés büntető ügyet érint, a Legfelsőbb Bíróság a kijelölésről értesíti a legfőbb ügyészt.
(7) A kijelöléssel érintett ügyben e § szerint újabb kijelölésnek nincs helye."
11. § A Bszi. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § (1) Az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait.
(2) Az OIT jogi személy.
(3) Az OIT székhelye Budapest."
12. § A Bszi. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OIT létszáma 16 fő. Tagjai: 9 bíró, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő. Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke."
13. § A Bszi. 35. § (4)-(6) bekezdése helyébe következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjait akként választja meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesi és kollégiumvezetői, valamint az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnöki, elnökhelyettesi és kollégiumvezetői tisztségét betöltő személyek (a továbbiakban együtt: bírósági felsővezető) száma az 5 főt nem haladhatja meg.
(5) A küldöttértekezlet az OIT bíró tagjainak megválasztásával egyidejűleg 9 bírót - a szavazatoknak megfelelő, a szavazategyenlőséget kizáró sorrend meghatározásával - póttaggá választ. A bírósági felsővezető póttagok száma az 5 főt nem haladhatja meg.
(6) A (4) és (5) bekezdésben megjelölt felső határnál több érvényes többségi szavazat esetén a bírósági felsővezetők közül - a törvényben meghatározott számban - azokat kell az OIT megválasztott tagjának (póttagjának) tekinteni, akik a szavazatok közül sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.
(7) Ha a póttagok létszáma 3 alá csökkent és az OIT zavartalan működése vagy a (4) bekezdésben meghatározott felső határ érvényesülése nem biztosítható, a póttagok létszámát - új választás tartásával - 9 főre kell kiegészíteni."
14. § A Bszi. a 35. §-t követően a következő 35/A. §-sal egészül ki:
"35/A. § (1) A küldöttértekezlet akkor határozatképes, ha azon a küldötteknek több mint a fele megjelent.
(2) Az OIT választott bíró tagjainak és póttagjainak választása során a tagok és a póttagok személyére a küldöttek közül az OIT elnöke - a bírósági szintek, a különböző ügyszakok képviselete biztosításának és a regionalitás elvének figyelembevételével - tesz javaslatot. A küldöttértekezlet bármely tagja további javaslatot tehet. A szavazólapra azt a személyt kell felvenni, akit a jelenlévő küldötteknek legalább az egyharmada támogat.
(3) A szavazólapra felvett jelöltnek nyilatkoznia kell, hogy áll-e fenn vele szemben e törvényben meghatározott kizáró ok.
(4) Megválasztott tagnak, póttagnak - a törvényben meghatározott számban - azt kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbb szavazatot, de legalább ötven százalékot meghaladó szavazatot (szavazattöbbség) kapott. A szavazást mindaddig folytatni kell, amíg - a 35. § (3)-(4) bekezdésében meghatározottak szerinti számban, póttagok esetében a 35. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint - a szükséges számú jelölt az előírt számú szavazatot meg nem kapja.
(5) A szavazatokat a Legfelsőbb Bíróság 3 legidősebb - küldötté nem választott - bírájából álló szavazatszámláló bizottság összesíti."
15. § A Bszi. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § (1) A küldötteket a Legfelsőbb Bíróság teljes ülésén, az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezletén a jelenlévők többségének szavazatával választják.
(2) A Legfelsőbb Bíróság teljes ülése, valamint az ítélőtábla és a megyei bíróság összbírói értekezlete a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján minden 40 bírói létszám után - titkosan - egy-egy küldöttet választ. Ha a töredék létszám a 20 főt meghaladja, további egy küldöttet kell választani. A megválasztott küldöttek száma a tíz főt nem haladhatja meg és két főnél akkor sem lehet kevesebb, ha a bíróság engedélyezett bírói létszáma alapján egy vagy egy küldött sem választható.
(3) Az adott bíróságon megválasztott küldöttek fele lehet bírósági felsővezető.
(4) A Legfelsőbb Bíróságra, az OIT Hivatalába (továbbiakban: Hivatal), illetve az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bírák a beosztásukat közvetlenül megelőző szolgálati helyük szerinti bíróság, ennek hiányában a Fővárosi Bíróság összbírói értekezletén választanak.
(5) A küldöttválasztó összbírói értekezleteket az (1) bekezdésben említett bíróságok elnökei legkésőbb az OIT megbízatásának lejárta előtt 4 hónappal korábban kötelesek összehívni. A küldöttválasztó összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
(6) A küldöttek a megválasztásukat követő 8 napon belül szakmai önéletrajzukat megküldik az OIT elnökének.
(7) A küldöttértekezletet az OIT elnöke hívja össze legkésőbb az OIT megbízatásának lejártát megelőző 2 hónappal korábbi időpontra, és egyidejűleg megküldi a küldötteknek a szakmai önéletrajzokat. A küldöttértekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt küldöttértekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.
(8) A küldöttértekezleten történt választás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet 3 napon belül az OIT elnökéhez kell megküldeni, aki azt haladéktalanul továbbítja a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökének.
(9) Az OIT bíró tagjai és póttagjai jelölésének és választásának részletes szabályait az OIT a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg."
16. § (1) A Bszi. 37. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem választható az OIT tagjává az,]
"d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,"
(2) A Bszi. 37. § a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem választható az OIT tagjává az,]
"f) aki a választást közvetlenül megelőzően hat évig az OIT tagja volt."
17. § A Bszi. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § (1) Az OIT, illetve a választott bíró tagok (póttagok) megbízatása az OIT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OIT megbízatása az újonnan megválasztott OIT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OIT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.
(2) Akadályoztatása esetén az igazságügyért felelős minisztert és az államháztartásért felelős minisztert államtitkár, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének helyettese helyettesíti.
(3) Az Országgyűlés igazságüggyel foglalkozó bizottsága, valamint költségvetéssel foglalkozó bizottsága az általa jelölt OIT tagot megbízólevéllel látja el."
18. §[2] A Bszi. 39-40. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"39. § Az OIT
a) elfogadja és évente aktualizálja a bírósági igazgatás hosszú távú feladatait és a megvalósításuk feltételeit tartalmazó programot, továbbá évente meghatározza a bírói munkateher és az országos ügyforgalmi adatok alakulását figyelembe véve a létszámgazdálkodás fő irányait, és azokat az elfogadásukat követően megküldi a megyei bíróságok és az ítélőtáblák elnökeinek,
b) összeállítja a bírósági fejezet költségvetésére és a költségvetés végrehajtására vonatkozó javaslatát, amelyet a Kormány a központi költségvetési, illetve a zárszámadási törvényjavaslat részeként előterjeszt az Országgyűlésnek,
c) dönt a bírósági fejezethez tartozó intézmények kiemelt költségvetési előirányzatairól,
d) irányítja a bírósági fejezet belső ellenőrzését,
e) dönt a bírósági statisztikai adatok gyűjtéséről és az adatok feldolgozásával kapcsolatos központi feladatokról,
f) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére és felmentésére,
g) megállapítja, hogy a választó szerv melyik bírósághoz hány ülnököt választ, a kisebbségi választói jegyzékben szereplő választópolgárok száma és az érintett települések választópolgárai száma arányának figyelembevételével akként, hogy legalább egy ülnököt minden kisebbségi önkormányzat választhasson,
h) dönt az ítélőtáblai, a megyei bírósági és a helyi bírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,
i) lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást, j) törvényben meghatározott személyügyi és munkáltatói jogkört gyakorol,
k) jóváhagyja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok szervezeti és működési szabályzatát,
l) a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása érdekében a kollégiumok által készített elemzésekből tájékozódik a bíróságok gyakorlatáról,
m) dönt a központi oktatási feladatokról és felügyeli azok végrehajtását,
n) a bíróságokat érintő jogszabály alkotását kezdeményezheti,
o) az igazgatási feladatainak ellátása érdekében jogszabályi keretek között a bíróságokra kötelező szabályzatokat alkot, ajánlásokat és határozatokat hoz,
p) a törvény keretei között megállapítja a szervezeti és működési szabályzatát,
q) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
40. § Az OIT személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyéről. A meghallgatásról készült jegyzőkönyvet a bíróságok központi internetes honlapján közzé kell tenni."
19. § A Bszi. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OIT a hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben más módon is határozhat."
20. § A Bszi. 44. és 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"44. § (1) Az OIT részére előterjesztést, tájékoztatót és javaslatot (a továbbiakban együtt: ülésanyag) lehet benyújtani.
(2) Az előterjesztés az OIT normatív vagy egyedi határozatainak írásba foglalt előkészítése. A tájékoztató az OIT feladatkörét érintő kérdésre vonatkozó információ összefoglalása. A javaslat az OIT hatáskörébe tartozó - az előterjesztés és a tájékoztató fogalomkörén kívüli - bármely ügyben való döntéshozatalra vonatkozó indítvány.
(3) Előterjesztés benyújtására az OIT elnöke és tagja és a Hivatal vezetője, tájékoztató és javaslat benyújtására az OIT elnöke, tagja, a Hivatal vezetője, az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke, valamint a bírói tanács (a továbbiakban együtt: előterjesztő) jogosult. A helyi bíróság elnöke a megyei bíróság elnökénél indítványozhatja tájékoztató és javaslat benyújtását; ha a megyei bíróság elnöke az indítványban foglaltaknak nem tesz eleget, arról a helyi bíróság elnökét tájékoztatja.
(4) Az ülésanyagot napirendre kell tűzni, ha
a) azt az OIT elnöke, tagja vagy a Hivatal vezetője nyújtotta be vagy
b) azt az OIT tagjainak legalább egyharmada javasolja.
45. § Az OIT ülése nem nyilvános, kivéve, ha az OIT nyilvános ülés tartását rendeli el. Az OIT ülésén az OIT elnökén, tagjain, a Hivatal vezetőjén, a Hivatal által delegált személyen és a jegyzőkönyvvezetőn kívül az egyes ülésanyagok megtárgyalásán tanácskozási joggal részt vehet a nem OIT tag előterjesztő, valamint bármely előterjesztő által meghívott eseti szakértő."
21. § A Bszi. a 45. §-t követően a következő 45/A-45/C. §-okkal egészül ki:
"45/A. § (1) Az OIT ülésén elhangzottakról a Hivatal jegyzőkönyvet, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő döntésekről összefoglalót, a közérdeklődésre számot tartó kérdésekről pedig a sajtó számára sajtóközleményt készít. Az összefoglalóba kerülő döntésekről és a sajtóközlemény tartalmáról az OIT az ülésen határoz.
(2) A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, a napirendre nem tűzött ülésanyagok címét és az elutasítás indokát, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.
(3) Az összefoglaló tartalmazza az ülésanyag tömör összegzését, a döntést és indokait, valamint a döntéssel összefüggő feladatokat.
(4) A sajtóközlemény a sajtó és a közvélemény tájékoztatására alkalmas módon tartalmazza az ülésanyag és a döntés lényegét és indokait. A közérdeklődésre számot tartó ülésanyaghoz az előterjesztő sajtóközlemény-tervezetet csatol. 45/B. § (1) Az OIT határozatát az érintettekkel haladéktalanul, de legkésőbb 8 napon belül írásban kell közölni. A jegyzőkönyvet és az összefoglalót az OIT tagjai részére az ülést követő 8 napon belül kell megküldeni.
(2) Az OIT szabályzatát, ajánlását és - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatát a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni. A bíróságok központi internetes honlapján kell közzétenni továbbá az OIT ülését legalább 8 nappal megelőzően a soron következő ülés napirendi javaslatát, valamint az OIT ülést követő 8 napon belül a sajtó részére készített tájékoztató anyagokat.
(3) A központi honlapon közzé kell tenni az OIT féléves üléstervét, az OIT elnökének a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatóját, továbbá a Legfelsőbb Bíróság elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak és az OIT elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állásra pályázó meghallgatásának jegyzőkönyvét.
(4) Az intraneten kell közzétenni az OIT saját működése során e körben hozott határozatát és eljárási döntéseit, az összefoglalót, valamint a napirendre nem tűzött ülésanyagot.
45/C. § Az OIT ülésének előkészítésére, az ülésre, az ülésanyagokra, az OIT döntéseire és azok végrehajtására, a nem OIT tag által benyújtott ülésanyag napirendre vételére vonatkozó eljárás részletes szabályaira, az elutasított ülésanyagok kezelésére, a sajtóközlemény elkészítésére, valamint a jegyzőkönyv, az összefoglaló és a sajtóközlemény őrzésére, kezelésére, megtekintésére vonatkozó részletes szabályokat az OIT szervezeti és működési szabályzata állapítja meg."
22. §[3] A Bszi. 46. és 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"46. § (1) Az OIT elnöke
a) összehívja és vezeti az OIT üléseit,
b) aláírja az OIT határozatát és az annak alapján kiadott okiratokat,
c) képviseli az OIT-t,
d) ellátja az államháztartásról szóló törvényben és más jogszabályokban a költségvetési fejezet irányítását ellátó szerv vezetője számára meghatározott feladatokat a bíróságok költségvetési fejezete tekintetében,
e) gyakorolja a bírósági fejezet gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat,
f) évente egyszer tájékoztatja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, valamint az OIT-t a tevékenységéről,
g) kinevezi és felmenti az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeit, elnökhelyetteseit, valamint a bíróságok kollégiumvezetőit,
h) irányítja és ellenőrzi - a helyi bírósági elnökök kivételével - a bírósági elnökök igazgatási tevékenységét, ennek során: figyelemmel kíséri a bíróságok igazgatására vonatkozó szabályok érvényesülését, az eljárási határidők és az ügyviteli szabályok megtartását, mindezek érdekében vizsgálatot rendel el,
i) a vizsgálat megállapításaitól függően megteszi a hatáskörébe tartozó intézkedéseket, és ellenőrzi azok végrehajtását, fegyelmi eljárás kezdeményezését javasolhatja,
j) ellátja az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökeinek vagyonnyilatkozatával kapcsolatos feladatokat,
k) elvégzi a kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők vizsgálatát,
l) az OIT tagjának javaslatára kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,
m) indítványt tesz a Legfelsőbb Bíróság részére másik bíróság kijelölésére, ha az az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében szükséges,
n) kinevezi és felmenti a Hivatal vezetőjét és helyettesét,
o) irányítja a Hivatal tevékenységét,
p) jóváhagyja a Hivatal szervezeti és működési szabályzatát,
q) a bíróságok véleményét a Hivatalon keresztül beszerezve és összegezve, véleményezi - az önkormányzati rendeleteket kivéve - a bíróságokat érintő jogszabályok tervezetét,
r) kiírja a bírói álláspályázatokat,
s) javaslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatározott esetekben a bírák kinevezésére,
t) dönt a megyei bíróság és helyi bíróság bírájának a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetve az ítélőtábla bírájának más szolgálati helyre történő kirendeléséről,
u) a két ülés között megtett intézkedéseiről tájékoztatja az OIT-t,
v) ellátja a jogszabály által hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, továbbá az OIT szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feladatokat.
(2) Az OIT elnöke döntéseinek közlésére a 45/B. § (1) bekezdésében, közzétételére a 45/B. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az OIT elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha e tisztség nincs betöltve - az OIT bíró tagjai közül három évre választott elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettes e tisztségre nem választható újra.
47. § Az OIT elnöke évente tájékoztatja az Országgyűlést a bíróságok általános helyzetéről és az OIT, valamint a bíróságok igazgatási tevékenységéről."
23. § A Bszi. 51. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az OIT választott bíró tagjának a tisztsége megszűnik:]
"f) ha bírósági felsővezetői kinevezést kap és ennek következtében a választott bíró tagok körében a bírósági felsővezetők száma a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak szerinti számot meghaladja."
24. § A Bszi. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az OIT póttagja - a 35. § (4) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe."
25. § A Bszi. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § A Hivatal önállóan gazdálkodó, kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. A Hivatal székhelye Budapest."
26. § A Bszi. 55. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Hivatal vezeti a bírák központi személyi nyilvántartását és kezeli a bírói vagyonnyilatkozatok vagyoni részét.
(3) A Hivatal meghatalmazás alapján képviseli az OIT-ot, az OIT elnökét és a bíróságokat a bírósági eljárásokban.
(4) A Hivatal ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal."
27. § A Bszi. 56. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hivatal vezetőjét az OIT elnöke pályázat útján nevezi ki. A pályázatot nyilvánosan közzé kell tenni. A pályázatra a 72. § (5)-(8) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell."
28. § A Bszi. 57. és 58. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"57. § A Hivatal vezetőjévé nem nevezhető ki az,
a) aki az OIT tagja,
b) akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban,
c) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
d) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,
e) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel,
f) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bekezdés] áll az OIT tagjával, póttagjával vagy az OIT, illetve az OIT elnökének kinevezési hatáskörébe tartozó bírósági vezetővel.
58. § (1) A Hivatal vezetőjének e tisztsége megszűnik
a) lemondással,
b) felmentéssel,
c) a bírói tisztség megszűnésével vagy
d) ha az 57. §-ban meghatározott kizáró feltételek utóbb következtek be, és az összeférhetetlenségi ok 30 napon belül nem szűnt meg.
(2) A hivatalvezető lemondása esetén a lemondási idő 3 hónap. A kinevező és a hivatalvezető ennél rövidebb lemondási időben is megállapodhat.
(3) A lemondás a hivatalvezető ellen folyamatban levő fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(4) A hivatalvezető e tisztségéből indokolás nélkül felmenthető.
(5) A hivatalvezetői tisztség megszűnése esetén a 76. § (1) bekezdését kell megfelelően alkalmazni."
29. § A Bszi. 59. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hivatal vezetője felel a Hivatal jogszabálynak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért.
(2) A Hivatal vezetője felett a munkáltatói jogkört az OIT elnöke gyakorolja."
30. § A Bszi. az 59. §-t követően a következő 59/A. §-sal egészül ki:
"59/A. § (1) A Hivatal vezetőjét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - a hivatalvezető-helyettes helyettesíti.
(2) A hivatalvezető-helyettes kinevezésére és felmentésére - az 56. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - a Hivatal vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."
31. § A Bszi. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bírósági vezető felel a bíróság, illetve a bírósági szervezeti egység jogszabályoknak, az OIT szabályzatainak és határozatainak megfelelő hatékony működéséért."
32. § (1) A Bszi. 63. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság elnöke]
"f) az OIT által meghatározott alapelveknek megfelelően szervezeti és működési szabályzatot készít, meghatározza a vezetése alatt álló bíróság munkarendjét és munkatervét, jóváhagyja a kollégiumok munkatervét, továbbá ellenőrzi a betartásukat,"
(2) A Bszi. 63. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság elnöke]
"k) évente egyszer tájékoztatja az OIT-ot, valamint az összbírói értekezletet és a bíróság más dolgozóit
ka) a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről,
kb) a bíróság hatékony és időszerű működtetése érdekében a következő naptári évre kitűzött célokról és azok megvalósítását szolgáló igazgatási intézkedésekről,
kc) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
kd) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,"
(3) A Bszi. 63. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és ezzel egyidejűleg a bekezdés a következő n) és o) pontokkal egészül ki:
[A bíróság elnöke]
"m) felelős az OIT és az OIT elnöke döntéseinek határidőben történő végrehajtásáért,
n) gondoskodik a bíróság ügyfélfogadási idejének és rendjének a központi honlapon és - amennyiben a bíróság saját honlappal rendelkezik - a bíróság honlapján történő közzétételéről,
o) ellátja azokat az egyéb feladatokat, amelyeket jogszabály vagy az OIT határozata a hatáskörébe utal."
(4) A Bszi. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az ítélőtábla elnöke koordinálja az illetékességi területén működő bíróságokon foglalkoztatott bírósági fogalmazók regionális képzését és meghatározza a regionális képzés alapelveit, a regionális képzési terv tematikáját."
33. § A Bszi. 64. §-a a következő a következő c) ponttal egészül ki:
[A helyi és munkaügyi bíróság elnöke a 63. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat a bíróság sajátosságainak megfelelő eltérésekkel gyakorolja:]
"c) évente beszámol a helyi bírói karnak és a bíróság más dolgozóinak
ca) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
cb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről."
34. § A Bszi. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"65. § Az elnökhelyettes a bíróság elnökét akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - teljes jogkörrel helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat."
35. § A Bszi. 66. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A kollégiumvezető
a) szervezi a kollégium munkáját,
b) évente beszámol a kollégiumnak
ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(2) A kollégiumvezető-helyettes a kollégiumvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat."
36. § A Bszi. 68. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A csoportvezető
a) szervezi a csoport munkáját,
b) évente beszámol a csoportnak
ba) a pályázatához csatolt pályaművében szereplő - az adott időszakra vonatkozó - tervek megvalósulásáról,
bb) a megelőző naptári évben a kitűzött célok és intézkedések végrehajtásáról és eredményéről,
c) ellátja a jogszabály és a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat.
(2) A csoportvezető-helyettes a csoportvezetőt akadályoztatása esetén - ideértve azt az esetet is, ha a tisztség nincs betöltve - helyettesíti, és ellátja a bíróság szervezeti és működési szabályzata szerint hatáskörébe utalt igazgatási feladatokat."
37. § A Bszi. 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"69. § (1) Bírósági vezetői állást (62. §) csak bíró tölthet be; a bírósági vezetői kinevezés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 6 évre szól.
(2) A tanácselnököt határozatlan időre kell kinevezni.
(3) Az ítélőtábla és a megyei bíróság elnöke és elnökhelyettese, továbbá a helyi bíróság elnöke és elnökhelyettese ugyanazon bírósági vezetői tisztségre - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - legfeljebb két alkalommal nevezhető ki.
(4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vezető ugyanazon vezetői állást korábban már két alkalommal betöltötte, ugyanarra bírósági vezetői állásra az OIT előzetes hozzájárulásával nevezhető ki."
38. § (1) A Bszi. 70. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A köztársasági elnök nevezi ki a Legfelsőbb Bíróság elnökének javaslatára a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseit. (2) Az OIT elnöke nevezi ki a 46. § (1) bekezdés g) pontjában felsorolt bírósági vezetőket."
(2) A Bszi. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ha a kinevező nem az elnök - az elnöki pályázat kivételével - beszerzi az érintett bíróság elnökének javaslatát."
39. § A Bszi. 71. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A benyújtott pályázatnak - tanácselnöki pályázat kivételével - tartalmaznia kell a pályaművet, amely a pályázónak a megpályázott tisztségtől függően a bíróság, a kollégium, illetve a csoport működésével kapcsolatos hosszú távú terveiről, és azok megvalósításának ütemezéséről szól."
40. § A Bszi. 72. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyúttal a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
"(1) A pályázókról véleményt nyilvánít
a) a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese és kollégiumvezetője, az ítélőtábla, a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese és kollégiumvezetője esetén a megfelelő szintű összbírói értekezlet,
b) a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtábla, a megyei bíróság, kollégiumvezető-helyettese, tanácselnöke, valamint a megyei bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a megfelelő szintű és szakirányú kollégium,
c) a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese esetében a helyi bíróságon működő bírói kar,
d) a helyi bíróság csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a helyi bíróságon az adott szakirányban működő bírói kar.
(2) A kinevező a pályázókat meghallgatja.
(3) A kinevező a pályázatot - a pályázati anyag, valamint a pályázó személyes meghallgatása, továbbá a véleményező szerv javaslata alapján - valamely pályázó kinevezésével vagy a pályázat eredménytelenné nyilvánításával elbírálja. A kinevezőt a véleményező szerv javaslata nem köti, a javaslattól eltérő döntését azonban írásban indokolni köteles.
(4) A kinevező - az OIT elnöke kinevezési jogkörébe tartozó vezetői állás kivételével - döntéséről haladéktalanul tájékoztatja az OIT elnökét."
41. § A Bszi. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"74. § (1) A bírósági vezető köteles részt venni a kinevezője által meghatározott, vezetési ismereteket is nyújtó képzésen.
(2) A kinevező - a (3)-(5) bekezdésben foglalt eltéréssel - a bírósági vezető vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább egy alkalommal, legkésőbb a megbízatásának lejártát megelőző évben megvizsgálja.
(3) A kinevező a tanácselnök vezetői tevékenységét szükség szerint, de legalább hatévente egyszer megvizsgálja.
(4) A véleményező szerv - továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető helyettese esetében a bírói tanács - javaslatára a vizsgálatot le kell folytatni.
(5) Ha
a) az OIT azt állapítja meg, hogy a határozatát vagy a szabályzataiban foglaltakat, továbbá az OIT elnökének határozatát a bírósági vezető nem hajtja végre, az OIT,
b) az összbírói értekezlet, illetve a véleményező szerv - továbbá a helyi bíróság elnöke, elnökhelyettese, csoportvezetője, csoportvezető-helyettese esetében a bírói tanács - a bírósági vezető felmentését kezdeményezi, a kinevező
elrendeli a bírósági vezető vezetői tevékenységének vizsgálatát.
(6) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 nap alatt be kell fejezni.
(7) A vizsgálat részletes szempontjait és eljárását az OIT szabályzatban határozza meg."
42. § A Bszi. a 74. §-t követően a következő 74/A. §-sal egészül ki:
"74/A. § (1) Ha a bírósági vezetői vizsgálat a vezető alkalmatlanságát állapította meg, a vezetőt vezetői tisztségéből azonnali hatállyal fel kell menteni.
(2) A felmentett vezető a felmentést kimondó határozat ellen - a kézbesítéstől számított 15 napon belül - a szolgálati bírósághoz fordulhat jogorvoslatért."
43. § (1) A Bszi. 79. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az összbírói értekezlet feladata:]
"b) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálatuk elrendelésének kezdeményezéséről,"
(2) A Bszi. 79. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
[Az összbírói értekezlet feladata:]
"e) dönt az OIT elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről."
44. § A Bszi. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"81. § (1) Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza.
(2) Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz."
45. § A Bszi. 83. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírói tanács]
"a) véleményt nyilvánít a bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése, a hozzájárulása nélkül történő kirendelése, továbbá - a bírák jogállásról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény 57. § (2) bekezdés a), e)-h) pontjaiban foglaltak kivételével - felmentése tárgyában,
b) kezdeményezheti a helyi bírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,"
46. § A Bszi. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a megyei bíróság bírói tanácsa két - az ítélőtábla elnöke által kijelölt - ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa két - a Legfelsőbb Bíróság elnöke által kijelölt - legfelsőbb bírósági bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek."
47. § A Bszi. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ítélőtábla kollégiumának tagjai az ítélőtábla bírái, valamint általuk az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak a bírái közül 6 évre választott bírák, továbbá az ítélőtábla illetékességi területéhez tartozó megyei bíróságok azonos ügyszakban működő kollégiumainak vezetői. Ha a megyei bíróságon azonos ügyszakban működő kollégium nincs, vagy más kollégiummal összevontan működik, az ítélőtábla kollégiumába ez utóbbi kollégium tagjai közül kell tagot választani."
48. § (1) A Bszi. 90. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kollégium]
"a) véleményt nyilvánít - a helyi bírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról,"
(2) A Bszi. 90. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kollégium]
"d) véleményt nyilvánít a 72. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését,"
49. § (1) A Bszi. VIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép, egyidejűleg a Bszi. a Fejezet címét követően a következő alcímmel egészül ki:
"A bírósági határozatok végrehajtása és a bírósági épületek rendjének fenntartása
A bírósági határozatok végrehajtása"
(2) A Bszi. a 97. §-t követően a következő alcímmel és 97/A-97/D. §-okkal egészül ki:
"A bírósági épületek rendjének fenntartása
97/A. § (1) A bírósági épületnek a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalóterembe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából - e törvényben foglalt korlátozással - bárki beléphet.
(2) A bíróság épületében tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg a bíróság működését és megfelel az épület használatának rendjére vonatkozó előírásoknak.
97/B. § A bírósági épület rendjének biztosítása a bíróság elnökének feladata. A bíróság elnöke - helyi bíróság esetében a megyei bíróság elnöke - e körben megállapítja a bírósági épület használatának rendjét, meghatározza a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészeket, valamint megalkotja és a központi honlapon - és ha a bíróság saját honlappal rendelkezik, a bíróság honlapján is - közzéteszi az ezekről szóló, az OIT által meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot.
97/C. § (1) A bíróság épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel - a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül - senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére a bíróság elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.
(2) A rendfenntartást végző személy köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó - a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint - gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy
a) azt a személyt, aki a 97/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre - a bíróság által idézett személy kivételével - a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
b) az (1) bekezdésben foglaltakat megszegő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
c) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke, egyesbíró eljárása esetén az eljáró bíró (a továbbiakban e §-ban együtt: tanács elnöke) által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
d) az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról,
e) a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyt csomagja tartalmának bemutatására felhívhatja; ha ennek az érintett nem tesz eleget, az épületbe történő belépését megtilthatja vagy az épületből való távozásra felszólíthatja.
(3) Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.
97/D. § (1) Ha a bíróság elnöke a 97/B. §-ban meghatározott feladatának ellátása körében - az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OIT, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon - észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedést megtenni. (2) A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedést vagy intézkedéseket teszi:
a) biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,
b) ha ennek feltételei adottak, elrendeli a nyilvános tárgyalásnak a bíróság zártláncú televíziós hálózatán történő közvetítését,
c) biztosítja a rendfenntartást végző személyek fokozott készenlétét,
d) a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,
e) értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,
f) megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.
(3) Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei - így különösen a felek, a terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya - alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett a (2) bekezdésben foglalt intézkedés megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.
(4) A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésről az eljáró tanács elnökét és az intézkedéssel érintetteket tájékoztatja."
50. § (1) Hatályát veszti a Bszi.
a) 18. §-a,
c) 21. §-a,
f) 24. § (3) bekezdésében a " , székhelye Budapest" szövegrész,
g) 41. §-a,
i) 63. § (2) bekezdésében az "és a munkaügyi bíróság elnökének" szövegrész,
j) a 64. §-ában az "és a munkaügyi" szövegrész,
k) 70. § (5) bekezdésében az "és a munkaügyi" szövegrész,
n) melléklete.
(2) A Bszi.
a) 16. § e) pontjában a "bíróság" szövegrész helyébe a "bíróságok",
b) 20. § (5) bekezdésében a "kijelölt" szövegrész helyébe a "külön törvényben meghatározott",
c) 60. § (2) bekezdésében, 66. § (3) bekezdésében és 68. § (3) bekezdésében az "OIT" szövegrész helyébe az "OIT elnöke" és
d) 80. § (2) bekezdésében az "OIT" szövegrész helyébe az "OIT vagy az OIT elnöke"
szöveg lép.
A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
51. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (továbbiakban: Bjt.) a 2. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
"A bírói kinevezés feltételei"
52. § (1) A Bjt. 3. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:
[A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki]
"g) legalább egy évig
ga) bírósági titkárként, ügyészségi titkárként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
gb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
gc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
gd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
h) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas."
(2) A Bjt. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem nevezhető ki bíróvá az a személy,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki egyetemi jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ch) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig,
g) akit bíróként, ügyészként, kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közjegyzőként, ügyvédként, végrehajtóként, közalkalmazottként, fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi titkárként és fogalmazóként, ügyvédjelöltként, közjegyzőhelyettesként fegyelmi eljárásban a legsúlyosabb fegyelmi büntetéssel sújtottak, mindaddig, amíg a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll."
(3) A Bjt. 3. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A köztársasági elnök - az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) javaslatára - az (1) bekezdés d), e) és g) pontjaiban meghatározott feltételek alól felmentést adhat a Fővárosi Bíróságon szabadalmi ügyekben eljáró bíró esetében, feltéve, hogy a kinevezendő személy egyetemi végzettséggel rendelkezik."
53. § A Bjt. 4. és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § A bírói kinevezésre pályázónak a pályázat benyújtásakor
a) igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint
b) hatósági bizonyítvánnyal igazolnia kell azt a tényt, hogy a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
c) igazolnia kell, hogy kezdeményezte a pályaalkalmassági vizsgálatot vagy rendelkezik érvényes vizsgálati eredménnyel.
5. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichikai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálni kell a bírói munka végzését kizáró vagy számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének intelligencia- és karakterjellemzőit. Jogszabályban meghatározott szempontok szerint állást kell foglalni abban a kérdésben, hogy a jelölt személyiségjegyei alapján a bírói munka elvégzésére várhatóan alkalmas-e.
(2) A pályaalkalmassági vizsgálatot és pályaalkalmassági felülvizsgálatot az igazságügyért felelős miniszter által - az OIT egyetértésével - kijelölt igazságügyi szakértőkből álló szakértői bizottság végzi. A vizsgálandó kompetenciák felsorolását e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
(3) A vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai vélemény és az alkalmasságra vonatkozó megállapítás - ha rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat elvégzését szükségessé tevő körülmény nem merül fel - három évig érvényes és új pályázat benyújtása esetén felhasználható.
(4) A pályaalkalmassági vizsgálat költségét a pályázó viseli. A pályázat kiírója a pályaalkalmassági vizsgálat költségét a nyertes pályázónak visszatéríti.
(5) A pályaalkalmassági vizsgálat és pályaalkalmassági felülvizsgálat szempontjainak, módjának és eljárásának részletes szabályairól külön jogszabály rendelkezik."
54. § (1) A Bjt. 6. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"A bírói pályázati eljárás"
(2) A Bjt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírói álláshelyre nyilvános pályázatot kell kiírni, kivéve ha e törvény és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény eltérően rendelkezik. A kiválasztás során garantálni kell, hogy a bírói tisztséget nyilvános és valamennyi - a jogszabályi, valamint a pályázati felhívásban meghatározott feltételeket teljesítő - pályázó számára egyenlő esélyt biztosító, e törvényben szabályozott pályázati eljárás eredményeként a legalkalmasabb jelölt nyerje el."
55. § A Bjt. 7-9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"7. § (1) A pályázat kiírására az OIT elnöke jogosult. A bíróság elnöke a bírói álláshely megüresedéséről haladéktalanul értesíti az OIT elnökét.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell a bírói kinevezéshez szükséges valamennyi feltételt. Jogszabályban nem szereplő pályázati feltétel a munkakörhöz szükséges speciális szakismeret esetén, ahhoz kapcsolódóan írható elő; erről a pályázókat a pályázati felhívásban külön tájékoztatni kell.
(3) A pályázati felhívást a Bírósági Közlönyben, valamint a bíróságok központi internetes honlapján, bárki számára hozzáférhető módon közzé kell tenni.
(4) A pályázatot
a) helyi és munkaügyi bíróságra, továbbá megyei bíróságra kiírt pályázat esetén a megyei bíróság elnökéhez,
b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla elnökéhez,
c) a Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) kell benyújtani.
(5) Ha a pályázó pályázata elkésett, azt a bíróság elnöke elutasítja; a hiányos pályázatot benyújtó pályázót [4. §, 32. § (1) bekezdés] pedig rövid határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására, ennek elmulasztása esetén a pályázatot elutasítja.
8. § (1) A pályaalkalmassági vizsgálatról készített részletes értékelést is tartalmazó szakmai véleményt és az alkalmasságra vonatkozó megállapítást meg kell küldeni a pályázónak és a pályázattal érintett bíróság elnökének.
(2) A pályázati határidő leteltét követően, valamennyi pályázó pályaalkalmassági vizsgálati eredményének kézhezvételét követő 15 napon belül
a) helyi, munkaügyi és megyei bíróságra kiírt pályázat esetén a megyei bíróság,
b) ítélőtáblára kiírt pályázat esetén az ítélőtábla,
c) a Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén a Legfelsőbb Bíróság
bírói tanácsa (a továbbiakban: bírói tanács) a pályázókat meghallgatja, és a pályázatokat az elért pontszámoknak megfelelően rangsorolja.
(3) A pályázati rangsor kialakítása során kizárólag a következő szempontok vehetők figyelembe:
a) a bírósági fogalmazói és bírósági titkári joggyakorlati idő, illetve a bírói szolgálati idő szakmai értékelésének eredménye, nem bírósági joggyakorlattal rendelkező pályázó esetén a korábbi munkáltató értékelése,
b) a megyei bírósági, ítélőtáblai és a legfelsőbb bírósági álláshelyre (a továbbiakban: magasabb bírói álláshely) pályázó esetében a kollégium véleménye,
c) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye,
d) a jogi szakvizsga eredménye,
e) a tudományos fokozat,
f) a szakjogászi, illetve egyéb (a munkakörhöz kapcsolódó) másoddiploma,
g) a jogi diploma megszerzését követően szakterületen végzett külföldi tanulmányút,
h) a nyelvismeret,
i) a jogi tárgyú publikáció,
j) a Magyar Bíróképző Akadémia által szervezett kötelező képzéseken elért eredmény és a fakultatív képzéseken való részvétel,
k) egyéb, a bírói tisztség betöltéséhez szükséges szakmai többlettevékenység,
l) a meghallgatás eredménye.
(4) Az igazságügyért felelős miniszter rendeletben határozza meg a (3) bekezdésben felsorolt szempontokhoz rendelhető pontszámot a bírói, illetőleg a magasabb bírói álláshelyre benyújtott pályázat esetén. Magasabb bírói álláshelyre pályázó esetében a (3) bekezdésben foglaltak súlyozásakor az a)-c) pontban foglalt szempontoknak kell kiemelt jelentőséget tulajdonítani.
9. § (1) A bírói tanács a rangsor kialakítása során a pontszámok alapján kialakult sorrendtől nem térhet el. Ha a rangsor első helyén több pályázó szerepel, közülük a bírói tanács egyszerű szótöbbséggel hozott, írásbeli, indokolt határozatával választja ki azt a pályázót, akit kinevezésre javasol.
(2) A bírói tanács a pályázók rangsorát, az (1) bekezdésben foglalt esetben az írásbeli, indokolt határozatát és a pályázatokat haladéktalanul továbbítja a bíróság elnökéhez.
(3) Ha a bíróság elnöke az első helyen rangsorolt pályázó kinevezésével egyetért, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a köztársasági elnökhöz történő felterjesztés érdekében 15 napon belül az OIT elnökének megküldi. Ha az OIT elnöke a bíróság elnökének javaslatával egyetért, a köztársasági elnökhöz való felterjesztéssel a pályázatot elbírálja. Ha az OIT elnöke a javaslattól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat haladéktalanul az OIT elé kell terjesztenie. Ebben az esetben az OIT bírálja el a pályázatot és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.
(4) Ha a bíróság elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján kinevezésre javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat 15 napon belül az OIT elé terjesztés céljából az OIT elnökének megküldi. Ebben az esetben az OIT bírálja el a pályázatot, és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.
(5) A Legfelsőbb Bíróságra kiírt pályázat esetén, ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke az első helyen rangsorolt pályázó kinevezésével egyetért, úgy a pályázati rangsort és a pályázatokat a köztársasági elnökhöz történő felterjesztés érdekében 15 napon belül az OIT-nak megküldi. Ha a Legfelsőbb Bíróság elnöke a bírói tanács által felállított rangsor alapján kinevezésre javasolt pályázótól eltérő - a rangsor soron következő helyein álló - pályázót javasol bírói kinevezésre, ezt írásban indokolnia kell és javaslatát, a pályázati rangsort, valamint a pályázatokat és az írásbeli indokolást 15 napon belül az OIT-nak megküldi. Mindkét esetben az OIT bírálja el a pályázatot és dönt arról, hogy mely pályázó kinevezését támogatja, és terjeszti fel a köztársasági elnökhöz.
(6) Az OIT-ot a javaslatok nem kötik. Az OIT a pályázókat meghallgathatja.
(7) Ha a nyertes pályázó bírói kinevezéssel már rendelkezik, a (3)-(5) bekezdésben foglalt eljárás során a pályázat elbírálója a köztársasági elnökhöz való felterjesztés helyett az áthelyezésre jogosultnál kezdeményezi a bíró áthelyezését, vagy ha az OIT a pályázat elbírálója és az áthelyezésre is az OIT jogosult, határoz a bíró áthelyezéséről."
56. § A Bjt. 10. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Eredménytelen a pályázat, ha egyetlen pályázat sem érkezik vagy azokat a bíróság elnöke a 7. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elutasította, továbbá ha a pályázat elbírálására végső soron jogosult OIT a kinevezésre vonatkozó javaslatot nem fogadja el és a pályázók egyikének sem támogatja a kinevezését.
(3) A pályázat eredményéről a pályázókat írásban kell tájékoztatni, egyidejűleg közölni kell a pályázó rangsorban elfoglalt helyét és pontszámát."
57. § A Bjt. a 10/F. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
"A bíró kinevezése, beosztása, áthelyezése és kirendelése"
58. § (1) A Bjt. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíró első kinevezése - az OIT javaslatára - határozatlan időre szól, ha]
"b) kinevezését közvetlenül megelőzően alkotmánybíróként működött, vagy nemzetközi szervezetnél, az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, illetve az igazságszolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott, és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett, vagy"
(2) A Bjt. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (2) bekezdésének g) pontja alapján szűnt meg, és az ott megjelölt megbízatása lejártát követő 30 napon belül kéri bíróvá történő ismételt kinevezését, őt kérelmére, pályázat kiírása nélkül a köztársasági elnök - az OIT javaslatára - a megszűnést megelőző kinevezésének megfelelően határozott vagy határozatlan időre bíróvá kinevezi. A bírói munkakörbe történő beosztásnál a 40. § (4) és (5) bekezdésében írt rendelkezéseket kell alkalmazni, az 57. § (2) bekezdés g) pontjában megjelölt jogviszonyban eltöltött időt pedig szolgálati időként kell figyelembe venni."
59. § A Bjt. 12. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bíró ismét 3 éves határozott idejű kinevezést kap, ha a (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeként "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" értékelést kap. Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat az újabb határozott idejű kinevezés esetében is megfelelően alkalmazni kell."
60. § A Bjt. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:
"12/A. § A bírói kinevezésre vonatkozó javaslatot az OIT vagy az OIT elnöke a kinevezés kezdő időpontját és időtartamát megjelölve terjeszti a köztársasági elnök elé."
61. § A Bjt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíró tevékenységének megkezdése előtt a kinevezésétől számított 8 munkanapon belül esküt tesz a bíróság elnöke előtt az alábbi szöveggel:
"Én..................................a Magyar Köztársaság bírája esküszöm, hogy hazámhoz mindig hű leszek. Az Alkotmányt és a jogszabályokat megtartom; a minősített adatot megőrzöm. Fogadom, hogy a rám bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálom el. Hivatásom gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel (az esküt tevő meggyőződésének megfelelően: Isten engem úgy segéljen).""
62. § A Bjt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § (1) A bírót szolgálati érdekből vagy szakmai fejlődésének elősegítése érdekében más szolgálati helyre lehet kirendelni.
(2) A bírót - hozzájárulása nélkül - háromévenként, ezen belül legfeljebb egy évre lehet szolgálati érdekből bírói beosztásba, ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelni.
(3) A bíró hozzájárulásával a bírói álláshelyre kiírt pályázati feltételekben rögzített időbeli korlátozásnak megfelelően ideiglenesen más szolgálati helyre kirendelhető, ha ez a bíróságok közötti aránytalan ügyteher kiegyenlítése céljából szükséges. A pályázat benyújtása a kirendeléshez való hozzájárulásnak tekintendő.
(4) A bíró a beosztásából eredő ítélkezési tevékenységének megtartása mellett más szolgálati helyre csak hozzájárulásával rendelhető ki.
(5) A szakmai fejlődés elősegítése érdekében a bíró a megyei bíróság, az ítélőtábla és a Legfelsőbb Bíróság elnökének kezdeményezésére, a megyei bíróságra, az ítélőtáblára, illetve a Legfelsőbb Bíróságra kirendelhető.
(6) Ha a bírót a megyei bíróság illetékességi területén kívüli, illetőleg az ítélőtábla bíráját más szolgálati helyre rendelik ki, a kirendelésre jogosult OIT elnöknek ki kell kérnie az érintett megyei bíróságok és az ítélőtábla elnökének véleményét.
(7) A kirendelésnél a bíró méltányos érdekét figyelembe kell venni.
(8) A kirendelést a bíróval - annak megkezdése előtt legalább 30 nappal - írásban közölni kell, megjelölve a kirendelés indokát, helyét, kezdetét és időtartamát."
63. § A Bjt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a bírót az (1) bekezdés szerinti okból alacsonyabb szintű bíróságra osztják be, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára."
64. § A Bjt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § A bíró más bírósághoz történő kirendelésére az OIT elnöke, áthelyezésére az OIT, ha a kirendelés vagy az áthelyezés a megyei bíróság és az illetékességi területén működő helyi bíróság között vagy a megyei bíróság illetékességi területén működő helyi bíróságok között történik, a megyei bíróság elnöke jogosult."
65. § A Bjt. a 20/A. §-t követően a következő 20/B. §-sal egészül ki:
"20/B. § A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírót - írásbeli hozzájárulásával - határozott vagy határozatlan időre, kizárólag vagy részben, igazgatási feladatok ellátásával bízhatja meg."
66. § (1) A Bjt. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság elnökének, elnökhelyettesének, valamint kollégiumvezetőjének és helyettesének, csoportvezetőjének és helyettesének a hozzátartozója az általa vezetett bíróságon, kollégiumban vagy csoportban bíróként nem működhet."
(2) A Bjt. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az (1) bekezdésben szabályozott összeférhetetlenségi esetben felmentést az OIT adhat. Az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés. A felmentésre akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges. A döntés mérlegelésénél a meghatározó szempont a szolgálati érdek."
67. § A Bjt. 32. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) bekezdéssel egészül ki és a (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
"(1) A bíró köteles az ítélkező tevékenység gyakorlásához szükséges rendszeres továbbképzésen részt venni, és ötévente az OIT szabályzatában előírt képzési kötelezettség teljesítését igazolni a munkáltatói jogkör gyakorlójának.
(2) Ha a bíró a képzési kötelezettségének nem tesz eleget, soron kívül el kell rendelni a vizsgálatát, továbbá magasabb bírói álláshelyre nem nyújthat be pályázatot.
(3) Az (1) bekezdés szerinti képzés rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait az OIT szabályzatban határozza meg."
68. § A Bjt. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A készenlét és ügyelet részletes szabályait az OIT szabályzatban állapítja meg."
69. § A Bjt. a 38/A. §-t követően a következő 38/B. §-sal egészül ki:
"38/B. § A bíró a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli felhívására, a felhívás kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy nem áll fenn vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény."
70. § A Bjt. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A minisztériumba beosztott bíró felett a munkáltatói jogkört az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja."
71. § A Bjt. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Legfelsőbb Bíróságra az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására beosztott bíró a Legfelsőbb Bíróságon nem ítélkezhet, megtartja korábbi illetményét és jogosult a korábbi bírói beosztására utaló elnevezés használatára."
72. § A Bjt. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíró munkáját e törvény szerint értékelni kell."
73. § A Bjt. 48. és 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"48. § Az értékelést megalapozó vizsgálatnak - a jogerősen befejezett ügyek alapján - fel kell tárni a bíró anyagi, eljárási és ügyviteli jogszabály-alkalmazási és tárgyalásvezetési gyakorlatát.
49. § (1) A vizsgálat lefolytatását - saját hatáskörben vagy ilyen irányú kezdeményezésre - a megyei bíróság, az ítélőtábla, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke (a továbbiakban e fejezetben együtt: a bíróság elnöke) rendeli el.
(2) A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes, továbbá a szakterület szerint illetékes ítélőtáblai és legfelsőbb bírósági kollégiumvezető kezdeményezheti. Helyi bírósági bíró esetében a helyi bíróság elnöke is kezdeményezheti a szakmai vizsgálatot.
(3) A vizsgálat lefolytatásának elrendelését a bíróval írásban kell közölni.
(4) A vizsgálatot a bíró beosztási helye és szakterülete szerint illetékes kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró folytatja le."
74. § (1) A Bjt. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A határozatlan időre kinevezett bíró tevékenységét a kinevezést követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni. Ha a kinevezés a 11. § (2) bekezdése alapján történt, a bíró tevékenységét a kinevezést követő harmadik év eltelte előtt, azt követően a harmadik évben, majd nyolcévenként kell - utoljára a bíróra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző hatodik évben lehet - értékelni."
(2) A Bjt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, soron kívül értékelni kell a bíró tevékenységét, ha]
"a) bármely okból felmerül, hogy a bírói tevékenység ellátására szakmai okból nem képes,"
75. § (1) A Bjt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vizsgálatot az elrendelésétől számított 60 napon belül be kell fejezni és az értékelést a befejezéstől számított 15 napon belül kell elvégezni."
(2) A Bjt. 51. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A kollégiumvezető vagy az általa kijelölt bíró a vizsgálathoz kiválasztja a szükséges ügyeket és az értékeléshez beszerzi a bíró
a) ügyeiről a vizsgált időszakban készült tanácselnöki feljegyzéseket,
b) éves tevékenységi kimutatását,
c) szakterülete szerint illetékes másodfokú (felülvizsgálati ügyekben eljáró) bíróság kollégiumvezetőjének - a vizsgálati jelentés és az értékelés tervezetének megküldése mellett - a véleményét, a legfelsőbb bírósági bíró kivételével,
d) kötelező képzéseken való részvételével kapcsolatos adatokat, és
e) tekintetében az OIT által megalkotott szabályzatban meghatározott egyéb okiratokat, véleményeket, adatokat.
(4) A bíróság elnöke a vizsgálati anyag és a beszerzett iratok, vélemények alapján összességében értékeli a bíró munkáját.
(5) Az értékeléshez szükséges ügyek kiválasztásának rendjét és a vizsgálat részletes szabályait az OIT szabályzatban határozza meg."
76. § A Bjt. 53. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az értékelés eredményeként a bíró
a) kiváló, magasabb bírói beosztásra alkalmas,
b) kiválóan alkalmas,
c) alkalmas,
d) alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt,
e) alkalmatlan értékelést kaphat.
(3) A bíróság elnöke az értékelés eredményét írásban indokolni köteles, s azt a bírónak, valamint - a legfelsőbb bírósági bíró kivételével - a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetőjének meg kell küldenie.
(4) Ha a bíró az értékelés eredményeként "alkalmas, utóvizsgálat lefolytatása indokolt" értékelést kap, az értékelő az értékelésben megállapítja a tapasztalt hiányosságokat, rendellenességeket és megjelöli a kívánt változtatás fő szempontjait, amelyeket a következő vizsgálat alkalmával meg kell vizsgálni. A következő vizsgálatot 2 éven belül el kell végezni. A 12. § (6) bekezdése szerint ismét határozott időre kinevezett bíró vizsgálatát a határozott idő leteltét megelőzően kell elvégezni.
(5) A bíró a következő vizsgálatkor alkalmatlan minősítést kap abban az esetben is, ha az értékelése e vizsgálat alkalmával sem éri el legalább az alkalmas értékelést."
77. § A Bjt. az 53. §-t követően a következő 53/A. és 53/B. §-okkal egészül ki:
"53/A. § (1) Ha a bíró vagy a bíró beosztása szerint illetékes fellebbviteli bíróság kollégiumvezetője az értékelés eredményét vagy annak írásbeli indokolásában kifejtetteket vitatja, az értékelés eredményének kézhezvételét követő 30 napon belül jogorvoslatért az elsőfokú szolgálati bírósághoz fordulhat.
(2) Alkalmatlan minősítés esetén a bíróság elnöke felszólítja a bírót, hogy 30 napon belül mondjon le bírói tisztségéről.
(3) Ha a bíró e felszólításnak nem tett eleget, erről a bíróság elnöke haladéktalanul értesíti az elsőfokú szolgálati bíróságot. A szolgálati bíróság - az 53/B. §-ban foglalt eltérésekkel - a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával alkalmatlansági eljárást folytat le, melynek során soron kívüli eljárásban dönt a bíró alkalmasságáról, és alkalmatlanná nyilvánítás esetén határozatot hoz a bírói szolgálati viszony megszűnéséről.
(4) Az alkalmatlanságról hozott határozat és az (1) bekezdés szerinti jogorvoslat tárgyában hozott határozat ellen a fegyelmi határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye fellebbezésnek és másodfokú eljárásnak.
(5) Az alkalmatlanságot megállapító értékelés közlésének napjától a szolgálati bíróság jogerős határozatáig terjedő időben a bíró olyan tevékenységet nem folytathat, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik.
53/B. § (1) A bíróság elnökének értesítése alapján az elsőfokú szolgálati bíróság kijelölt tanácsa megindítja az alkalmatlansági eljárást és az előzetes vizsgálat lefolytatására vizsgálóbiztost rendel ki.
(2) A vizsgálóbiztos köteles a tényállás megállapításához szükséges valamennyi körülményt tisztázni. Ennek érdekében meghallgathatja az eljárás alá vont bírót és az értékelő bírósági elnököt, tanúkat hallgathat ki, a bírói értékelés irataiba betekinthet. A bírák és a bíróság dolgozói kötelesek részére a szükséges tájékoztatást megadni.
(3) Ha a kijelölt tanács megítélése szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a kijelölt tanács az értékelő bírósági elnököt és az eljárás alá vont bírót meghallgatja.
(4) A kijelölt tanács indoklással ellátott határozatával
a) megállapítja a bíró alkalmatlanságát,
b) módosítja az értékelő vezető minősítését vagy
c) eljárási szabálysértés esetén a bíróval szemben indult eljárást megszünteti, és a bíró munkájának új értékelését rendeli el.
(5) A kijelölt tanács a (4) bekezdés a) pontja szerinti határozat jogerőre emelkedését követően haladéktalanul megküldi a határozatot az OIT-nak a bíró felmentése iránti intézkedések megtétele érdekében.
(6) Az e §-ban foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával kell eljárni az értékeléssel szemben előterjesztett jogorvoslat elbírálása során is."
78. § A Bjt. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § (1) Ha a bíró tevékenységének ellátására egészségügyi ok esetén tartósan nem képes, a bíróság elnöke őt írásban felszólítja, hogy tisztségéről 30 napon belül mondjon le. A felszólításban röviden meg kell jelölni azokat az okokat, amelyek a bíró alkalmatlanságára utalnak.
(2) Ha a bíró a (1) bekezdés szerinti felszólítás ellenére, tisztségéről nem mond le, meg kell vizsgáltatni a bíró egészségi állapotát (5. §), és annak eredményétől függően kell eljárni.
(3) Ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, úgy kell tekinteni, hogy az alkalmatlanság jogkövetkezményének alkalmazását tudomásul veszi."
79. § A Bjt. az 55. §-t követően a következő 55/A. §-sal egészül ki:
"55/A. § A bíró éves tevékenységéről az ügyforgalmi és tevékenységi adatok, továbbá a másodfokú és a felülvizsgálati határozatok alapján kimutatást kell készíteni. Az OIT szabályzatban határozza meg, hogy a kimutatásnak milyen adatokat kell tartalmaznia. A kimutatást a bíróság elnökének éves tájékoztatójával egyidejűleg közölni kell az összbírói értekezlet (teljes ülés) tagjaival. A kimutatás adatait a bíró vizsgálatánál, értékelésénél figyelembe kell venni."
80. § A Bjt. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"57. § (1) A bíró szolgálati viszonya megszűnik:
a) a bíró halálával,
b) felmentéssel,
c) a 12. § (4) bekezdésében foglalt esetben.
(2) A bírót fel kell menteni,
a) ha bírói tisztségéről lemondott,
b) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy az 53/B. § szerinti alkalmatlansági eljárás során alkalmatlanná nyilvánították,
c) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, kényszergyógykezelését rendelték el,
d) ha a bíró a bírói esküt a 13. §-ban meghatározott határidőn belül nem tette le,
e) ha a bíró kinevezésének a 3. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában foglalt feltételei már nem állnak fenn,
f) ha a bírót országgyűlési, önkormányzati képviselőnek vagy polgármesternek megválasztották, illetőleg a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó állami vezetőnek megválasztották vagy kinevezték,
g) ha a bíró - az OIT egyetértésével - nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján vagy kijelölés ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít,
h) ha a bíró a 70. életév (a továbbiakban: felső korhatár) betöltése előtt, de az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően maga kéri nyugállományba helyezését, illetve a felső korhatárt elérte,
i) ha a bíróval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás során jogerős fegyelmi büntetésként a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,
j) ha a bíró a 19. §-ban írtak szerint a részére felajánlott bírói állást nem fogadta el,
k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatában - a vele közös háztartásban élő hozzátartozók adatait is ideértve - lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetőleg elhallgat, vagy a vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
l) ha a bíró a 38/B. §-ban meghatározott igazolási kötelezettségének ismételt szabályszerű felhívásra 15 munkanapon belül nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívülálló ok következménye, m) ha a bíró a munkáltató által elrendelt orvosi vizsgálaton az 54. § (3) bekezdése szerint nem vesz részt.
(3) A bíró felmenthető, ha rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjra válik jogosulttá.
(4) A nyugállományba helyezett bíró a nyugdíjazását közvetlenül megelőzően betöltött beosztásának és vezetői tisztségének megnevezését a "nyugalmazott" jelzővel jogosult viselni [(2) bekezdés h) pontja és (3) bekezdés]."
81. § A Bjt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nyugállományba helyezés, a felső korhatár elérése esetén, valamint ha a bíró szolgálati viszonya az 57. § (2) bekezdésének j) pontja szerint szűnik meg, a bíró felmentési ideje 6 hónap. A bírót a munkavégzési kötelezettség alól 3 hónapra fel kell menteni, kivéve, ha a bíró kéri, hogy a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje ennél rövidebb legyen. Az OIT elnöke a bírót - a bíróság elnökének véleményét figyelembe véve - a teljes felmentési időre is mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól."
82. § A Bjt. a 62. §-t követően a következő 62/A. §-sal egészül ki:
"62/A. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a bírót annak igazolására, hogy vele szemben nem áll fenn a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a bíró igazolja, hogy vele szemben a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a munkáltatói jogkör gyakorlója az igazolásra szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a bíró részére megtéríti.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a 3. § (2) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott körülmény vizsgálata céljából kezeli a bírói szolgálati jogviszony létesítését megelőzően a bírói kinevezésre pályázó személy és a bíró azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(4) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 38/B. §-ban meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója a bírói szolgálati jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a bírói szolgálati jogviszony létesítése és fennállása esetén - a bírói szolgálati jogviszony megszűnéséig kezeli."
83. § A Bjt. a 62/A. §-t követő VI. Fejezet A bíró fegyelmi felelőssége fejezet címet követően a következő alcímmel és 62/B-62/D. §-sal egészül ki:
"Szolgálati bíróság
62/B. § (1) A bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési ügyeiben, továbbá a bíró munkájának szakmai és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban a Fővárosi Ítélőtábla mellett elsőfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: elsőfokú szolgálati bíróság), a Legfelsőbb Bíróság mellett másodfokú szolgálati bíróság (a továbbiakban: másodfokú szolgálati bíróság) (a továbbiakban együtt: szolgálati bíróság) jár el.
(2) A szolgálati bíróság elnökét, és tagjait a Legfelsőbb Bíróság, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok bírái közül az OIT nevezi ki. A szolgálati bíróság elnökhelyettesét az adott szolgálati bíróság elnöke nevezi ki.
(3) A szolgálati bíróság tagjaira a Legfelsőbb Bíróság elnöke, az ítélőtáblák és a megyei bíróságok elnökei - a kollégiumvezetők véleményére is figyelemmel - tesznek javaslatot.
(4) A szolgálati bíróság tagja e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el.
(5) A szolgálati bíróság tagja - szolgálati bírói tevékenységével arányos - díjazásra jogosult. A díjazás részletes szabályait az OIT szabályzatban határozza meg.
62/C. § (1) Az elsőfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 75 fő, a másodfokú szolgálati bíróság létszáma legfeljebb 15 fő.
(2) Nem nevezhető ki a szolgálati bíróság bírájává az a bíró, aki
a) az OIT választott bíró tagja,
b) az OIT póttagja,
c) a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult elnök vagy annak helyettese,
d) aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet vagy szolgálati viszonya szünetel, vagy
e) aki hozzátartozói kapcsolatban [Pp. 13. § (2) bek.] áll az OIT elnökével, az OIT Hivatal vezetőjével, az ítélőtábla vagy a megyei bíróság elnökével, illetve elnökhelyettesével.
(3) A szolgálati bíróság bíráinak megbízatása a kinevezésétől számított 6 évre szól.
(4) Akadályoztatása esetén a szolgálati bíróság elnökét az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
62/D. § (1) A szolgálati bíróság bírájaként nem járhat el az a szolgálati bíró, aki ellen fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig.
(2) A szolgálati bíróság bírájának a tisztsége megszűnik:
a) a bírói tisztség megszűnésével,
b) a szolgálati bírósági bírói tagságról való lemondással,
c) a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
d) ha a 62/C. § (2) bekezdésében szabályozott összeférhetetlenségi ok a tagság fennállása alatt következett be, vagy
e) ha a szolgálati bírósági bírót jogainak és kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt a szolgálati bíróság - titkos szavazással, a szolgálati bírósági bírák legalább kétharmadának szavazatával - tagjainak sorából kizárta."
84. § A Bjt. 64. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha a bíróval szemben büntetőeljárás indult - ide nem értve a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást -, a fegyelmi eljárást meg kell indítani.
(3) Ha fegyelmi eljárás alá vont bíróval szemben büntetőeljárás van folyamatban, a fegyelmi eljárást fel kell függeszteni.
(4) Ha a bíró vétkessége enyhébb fokú, és a kötelességszegés nem, vagy csak csekély mértékben járt következménnyel, a fegyelmi eljárás kezdeményezésétől el lehet tekinteni.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult a bírót figyelmeztetésben részesíti. Az írásban közölt döntés ellen a bíró a közléstől számított 15 napon belül fegyelmi eljárás lefolytatását kérheti. Ha a bíró a fegyelmi eljárás lefolytatását kérte, erről a fegyelmi eljárás kezdeményezésére jogosult az elsőfokú szolgálati bíróság elnökét haladéktalanul értesíti; ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatása nem tagadható meg."
85. § A Bjt. 67. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"A fegyelmi eljárás megindítására és az eljáró tanácsra vonatkozó szabályok"
86. § A Bjt. 68. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A 62/B. § (1) bekezdésében meghatározott ügyekben első fokon az elsőfokú szolgálati bíróság jár el.
(3) Az elsőfokú szolgálati bíróság határozata ellen bejelentett fellebbezéseket a másodfokú szolgálati bíróság bírálja el."
87. § A Bjt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szolgálati bíróság 3 tagú tanácsban (a továbbiakban: szolgálati bíróság tanácsa) jár el, amelyet a szolgálati bíróság elnöke alakít meg."
88. § A Bjt. 71. § (1) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép:
"Szolgálati bíróként az adott ügyben nem járhat el,"
89. § A Bjt. 72. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (4) és (5) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
"(2) Az elfogultság kérdésében a szolgálati bíróság elnöke által kijelölt másik tanács határoz.
(3) Ha a kifogást az elsőfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a másodfokú szolgálati bíróság tanácsa határoz. Ha az elfogultsági kifogást a másodfokú szolgálati bíróság elnöke ellen terjesztették elő, az elfogultság kérdésében a Legfelsőbb Bíróság elnöke határoz.
(4) Az elsőfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró elsőfokú tanácsot a másodfokú szolgálati bíróság elnöke jelöli ki.
(5) A másodfokú szolgálati bíróság elnökének kizártsága esetén az eljáró tanácsot a Legfelsőbb Bíróság elnöke jelöli ki."
90. § A Bjt. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vizsgálóbiztos jelentésének előterjesztését követő 15 napon belül a szolgálati bíróság tanácsa dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetőleg a felfüggesztésről."
91. § A Bjt. 99. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A szolgálati bíróság hatáskörébe nem tartozó szolgálati jogvitában a munkaügyi perekben hatáskörrel rendelkező bíróság jár el."
92. § A Bjt. 119/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel teljesülését a bíró hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a bíró a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik."
93. § A Bjt. 122. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az ülnökre a 22. § (1) bekezdése megfelelően irányadó."
94. § A Bjt. 123. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A jelölt a jelölés elfogadását követően haladéktalanul, az ülnökké történő megválasztására jogosult képviselő-testület, megyei (fővárosi) közgyűlés részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja büntetlen előéletét.
(8) Ha a jelölt a (7) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségét elmulasztja, ülnökké megválasztani nem lehet.
(9) Az ülnök megválasztására jogosult képviselő-testület és megyei (fővárosi) közgyűlés a (7) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jelölt ülnökké történő megválasztásáról meghozott döntésig kezeli.
(10) Egy jelölt kizárólag egy bírósághoz választható meg ülnökké."
95. § A Bjt. a 126. §-t követően a következő 126/A. §-sal egészül ki:
"126/A. § (1) A bíróság elnöke az ülnököt, annak megbízatása időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja büntetlen előéletének - a felhívás közlésétől számított 15 munkanapon belüli - igazolására.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az ülnök büntetlen előéletét igazolja, a bíróság az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az ülnök részére megtéríti.
(3) Ha az ülnök az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság elnöke az ülnököt ismételten felhívja büntetlen előéletének igazolására, egyben tájékoztatja az igazolás elmulasztásának jogkövetkezményeiről.
(4) Ha
a) az ülnök a (3) bekezdésben meghatározott ismételt felhívás kézhezvételételétől számított 15 munkanapon belül igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye vagy
b) a bíróság elnöke az ülnök büntetett előéletének tényét az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, a bíróság elnöke az ülnököt megválasztó képviselő-testületnél vagy megyei (fővárosi) közgyűlésnél kezdeményezi az ülnök megbízatásának megszüntetését, és ezzel egyidejűleg a megbízatás megszüntetése kezdeményezésének tényét az ülnökkel közli.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott közlés napjától az ülnök az ítélkezési tevékenységét nem gyakorolhatja.
(6) Az (1)-(3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a bíróság elnöke és az ülnököt megválasztó képviselő-testület és a megyei (fővárosi) közgyűlés az ülnöki megbízatás megszűnéséig kezeli."
96. § (1) A Bjt. 127. §-a a következő új a) ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi a)-d) ) pont jelölése b)-e) pontra módosul:
[Az ülnök megbízatása megszűnik:]
"a) az ülnök halálával,"
(2) A Bjt. 127. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Az ülnök megbízatása megszűnik:]
"f) ha az ülnök büntetett előéletűvé válik vagy a 126/A. § (3) bekezdésében meghatározott igazolási kötelezettségének szabályszerű felhívásra nem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye."
97. § A Bjt. 139. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
"c) a bírói álláspályázatok elbírálásának részletes szabályait, a pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokhoz rendelhető pontszámokat az OIT véleményének kikérésével"
[rendelettel állapítsa meg]
98. § (1) A Bjt. 2. számú melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.
(2) A Bjt.-t e törvény 2. melléklete az 5. számú melléklettel egészíti ki.
99. § (1) Hatályát veszti a Bjt.
a) 3. § (1) bekezdés b) pontja,
d) 10/D. §-a,
g) 69. §-a,
h) 71. § (1) bekezdés a) és d) pontja,
i) 71. § (2) és (3) bekezdése,
k) 123. § (5) bekezdésében a "büntetve volt-e," szövegrész,
m) 132. §-a,
n) 133. §-a,
o) 134. § (1) és (3) bekezdése,
p) 136. § (1), (4) és (5) bekezdése,
r) 138. §-a.
(2) A Bjt.
1. 3. § (6) bekezdésében az "f) pontjában" szövegrész helyébe a "g) pontjában",
2. 10/C. § (8) bekezdésében az "(1) bekezdésének" szövegrész helyébe a "(2) bekezdésének",
3. 10/E. § (1) bekezdésben, 10/F. §-ban a "10/A-10/D." szövegrész helyébe a "10/A-10/C.",
4. 11. § (1) bekezdésében az "(5)" szövegrész helyébe az "(5) és (6)",
5. 11. § (2) bekezdésben az "az OIT" szövegrész helyébe az "a pályázat elbírálójának"
6. 40. § (2) bekezdésében az "OIT" szövegrész helyébe az "OIT elnökének",
7. 40. § (6) bekezdésében, 43. § (2) bekezdésében és 45. § (4) bekezdésében a "21-38. §-ok" szövegrész helyébe a "21-38/B. §-ok",
8. 58. § (2) bekezdésében az "OIT" szövegrész helyébe az "OIT elnöke",
9. 60. § (1) bekezdésében a "(2) és (3)" szövegrész helyébe a "(2)",
10. 62. § (2) bekezdés a) pontjában az "és" szövegrész helyébe az ", az OIT elnöke",
11. 64. § (1) bekezdésében és 67. §-ában a "fegyelmi bíróság" szövegrész helyébe a "szolgálati bíróság",
12. 70. § (3) bekezdésében a "fegyelmi bíróság" szövegrész helyébe a "szolgálati bíróság", a "fegyelmi bírák" szövegrész helyébe a "szolgálati bírák",
13. 72. § (1) bekezdésében a "fegyelmi tanács elnökének" szövegrész helyébe a "szolgálati bíróság tanácsa elnökének",
14. 73. § (1) bekezdésében az "A fegyelmi tanács" szövegrész helyébe az "Az elsőfokú szolgálati bíróság tanácsa",
15. 73. § (2) bekezdésében a "másodfokú fegyelmi tanácshoz" szövegrész helyébe a "másodfokú szolgálati bíróságnál", a "másodfokú fegyelmi tanács" szövegrész helyébe "másodfokú szolgálati bíróság",
16. 67. §-ában, 73. § (3) bekezdésében, 75. § (2) bekezdésében, 77. § (1) bekezdésében, 78. § (1) bekezdésének felvezető szövegében, 78. § (2) és (3) bekezdésében a "fegyelmi tanács" szövegrész helyébe a "szolgálati bíróság tanácsa",
17. 78. § (1) bekezdés c) pontjában a "(2)" szövegrész helyébe a "(4)",
18. 80. § (2) bekezdésében az "első fokú fegyelmi tanácshoz" szövegrész helyébe az "elsőfokú szolgálati bíróság tanácsához",
19. 80. § (4) bekezdésében a "másodfokú fegyelmi tanács" szövegrész helyébe a "másodfokú szolgálati bíróság", az "első fokú fegyelmi bíróságot" szövegrész helyébe az "elsőfokú szolgálati bíróságot",
20. 81. § (5) bekezdésében az "első fokon eljárt fegyelmi bíróság" szövegrész helyébe az "elsőfokú szolgálati bíróság",
21. 83. § (2) bekezdésében az "elsőfokú fegyelmi bíróságnál" szövegrész helyébe az "elsőfokú szolgálati bíróságnál",
22. 100. § (2) bekezdésében a "bíró erkölcsi bizonyítványát, önéletrajzát" szövegrész helyébe "bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, a bíró önéletrajzát",
23. 100. § (3) bekezdésében az "az adott bíróságon" szövegrész helyébe az "a megyei bíróságon, az ítélőtáblán vagy a Legfelsőbb Bíróságon",
24. 100. § (7) bekezdésében a "követően 50 évig" szövegrész helyébe a "követően - a 62/A. § (4) bekezdésében meghatározott kivétellel - 50 évig",
25. 111. §-ban a "17. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "17. § (6) bekezdése",
26. 117. § (3) és (4) bekezdésében az "Országos Igazságszolgáltatási Tanács" szövegrész helyébe az "OIT",
27. 119/A. § (6) bekezdésében "az 57. § (1) bekezdésének a)-b) pontja, c) pontja, - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye - d)-f) pontja, valamint a j) és az l) pontja" szövegrész helyébe "az 57. § (1) bekezdésének c) pontja, (2) bekezdésének a) pontja, b) pontja - ha az alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye -, c)-e), i), k)-m) pontja" és
28. 127. § (6) bekezdésében a "b)-c) pontjaiban" szövegrész helyébe a "c), d) és f) pontban" szöveg lép.
A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása
100. § A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) a 21. §-t követően a következő 21/A. §-sal egészül ki:
"21/A. § A kizárás kérdésében a bíróság soron kívül határoz."
101. § A Pp. 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:]
"a) azok a vagyonjogi perek, amelyek tárgyának értéke a tízmillió forintot meghaladja, kivéve a házassági vagyonjogi pert, ha azt a házassági perrel együtt vagy annak folyamán indítják meg;"
102. § A Pp. a következő 47. §-sal egészül ki:
"47. § (1) A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy vagy a bíróságra adott időszakban érkezett ügyek meghatározott csoportjának elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével.
(2) Az e § szerinti kijelölésre a külön törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor kerülhet sor, ha külön törvény így rendelkezik."
103. § A Pp. 73/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A jogi képviselet kötelező:]
"b) a megyei bíróság elsőfokú hatáskörébe tartozó perekben, a per minden szakaszában, a jogorvoslati eljárás során is, kivéve
ba) a 23. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott vagyonjogi perek közül azokat, melyekben a per tárgyának értéke a harmincmillió forintot nem haladja meg,
bb) a 23. § (1) bekezdés b), e) pontjának ec) alpontjában, f), g), i), j), m) és o) pontjában meghatározott pereket,
bc) a 23. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott megállapításra irányuló perek közül azokat, amelyek esetében a per tárgyának értéke - ha a marasztalás kérhető lenne - a harmincmillió forintot nem haladná meg,"
104. § A Pp. 73/B. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Annak eldöntésére, hogy a perben a jogi képviselet a pertárgy értékére tekintettel kötelező-e, a 27. §-nak a bíróság hatáskörének megállapítására vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(8) Ha az (1) bekezdés c) pont alkalmazásának van helye, a bíróság az alperest tájékoztatja arról, hogy jogi képviselő meghatalmazásáról kell gondoskodnia; a tájékoztatásnak ki kell terjednie a jogi képviselő közreműködése nélkül való eljárás jogkövetkezményeire."
105. § A Pp. 80. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A bíróság az ügy összes körülményeire figyelemmel pervesztességére tekintet nélkül kötelezheti a jogi személy vállalkozás alperest a perben felmerült összes költség vagy egyébként a felperes által viselendő költségek egy részének a viselésére, ha az alperes a 121/A. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének indokolatlanul nem tett eleget."
106. § A Pp. a 121. §-t követően a következő 121/A. §-sal egészül ki:
"121/A. § (1) A jogi személy vállalkozások egymás közötti jogvitáiban a keresetlevél benyújtása előtt a feleknek meg kell kísérelniük a jogvita peren kívül elintézését. Ez mellőzhető, ha a felek a közöttük felmerült véleményeltérésről közös jegyzőkönyvet készítenek.
(2) Ha a felek jogvitájukat peren kívül nem rendezik, és a felperes keresetet indít, a keresetlevélhez csatolnia kell:
a) az (1) bekezdés alapján a felperes és az alperes által tett írásbeli nyilatkozatokat tartalmazó okiratokat (levelezés, jegyzőkönyv), vagy
b) azt az iratot, amellyel a felperes igazolja, hogy a jogvita peren kívüli elintézését megkísérelte.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratoknak tartalmazniuk kell különösen:
a) az előzetes levélváltás, illetőleg az előzetes tárgyalás (jegyzőkönyvkészítés) során felmerült véleményeltérés adatait,
b) az esetleges előzetes elszámolás eredményét, továbbá
c) ha az üggyel kapcsolatban bírósági vagy más hatósági határozat született, annak ügyszámát és tartalmának lényegét.
(4) E § rendelkezéseit nem kell alkalmazni
a) abban az esetben, ha a keresetindításra jogszabály hatvan napnál nem hosszabb határidőt állapít meg,
b) a Negyedik Részben meghatározott különleges eljárásokban,
c) a fizetési meghagyásos eljárást követő perben (315. §) vagy
d) külön törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemperes eljárásokban."
107. § A Pp. 124. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bíróság a keresetlevelet - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - idézés kibocsátása nélkül elutasítja, ha
a) a jogi képviselővel eljáró fél keresetlevele nem tartalmazza a 121. § (1) bekezdésében és a 121/A. § (2) bekezdésének a) vagy b) pontjában foglaltakat vagy
b) a jogi képviselő nem csatolta a meghatalmazását vagy
c) a jogi képviselővel eljáró fél elmulasztotta az eljárási illeték megfizetésére vonatkozó kötelezettség teljesítését."
108. § A Pp. 129. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A bíróság az áttétel tárgyában soron kívül jár el."
109. § A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül [125. § (1) bek.] elutasítja, ha megállapítható, hogy]
"i) a 124. § (2) bekezdésében foglalt ok áll fenn,"
110. § A Pp. 136/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet. Nem tekinthető a bírósági meghagyás megtámadásának, ha az alperes a követelés összegét teljes egészében elismeri, és csak a fizetésre halasztást vagy részletben való fizetést, illetőleg csak a bírósági meghagyás kijavítását kéri. A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki. Ha a jogi képviselet kötelező és az alperes az ellentmondás folytán új határnapra kitűzött tárgyaláson megjelenik vagy írásban érdemi ellenkérelmet terjeszt elő, a beszámítási kifogás és a viszontkereset szempontjából ez tekintendő az első tárgyalási napnak."
111. § A Pp. 146. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Nem keresetváltoztatás az, ha a felperes
a) a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja,
b) az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést követel,
c) a keresetét leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti,
d) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel (123. §)."
112. § A Pp. a 146. §-t követően a következő 146/A. §-sal egészül ki:
"146/A. § (1) Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (146. §) eltérően a felperes a keresetét - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül változtathatja meg.
(2) Ha az alperes beszámítási kifogást, viszontkeresetet terjeszt elő, a felperes a beszámítási kifogás, viszontkereset közlésétől számított 30 napon belül változtathatja meg keresetét.
(3) A felperes keresetét az alperes beleegyezésével bármikor megváltoztathatja.
(4) A felperes legkésőbb az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig megváltoztathatja keresetét, ha olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja.
(5) Keresetváltoztatásnak nincs helye, ha az alperes viszontkeresetét, beszámítási kifogását vagy azok módosítását a felperes keresetváltoztatására tekintettel terjesztette elő.
(6) A bíróság végzéssel elutasítja a keresetváltoztatást, ha a felperes azt az (1)-(5) bekezdésben foglalt szabályok megsértésével terjesztette elő; e végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek."
113. § A Pp. a 147. §-t követően a következő 147/A. §-sal egészül ki:
"147/A. § (1) Kötelező jogi képviselet esetében az általános szabályoktól (147. §) eltérően az alperes viszontkeresetét és beszámítási kifogását - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az első tárgyalást követő 30 napon belül terjesztheti elő.
(2) Az alperes a 146/A. § (1)-(4) bekezdése szerinti keresetváltoztatás esetén a keresetváltoztatás közlésétől számított 30 napon belül terjesztheti elő viszontkeresetét és beszámítási kifogását vagy az (1) bekezdés szerint előterjesztett viszontkeresetét és beszámítási kifogását módosíthatja.
(3) Ha a beszámítani kért követelés az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt határidő leteltét követően járt le, az alperes beszámítási kifogását az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően e határidő lejártát követő 30 napon belül előterjesztheti.
(4) A bíróság végzéssel elutasítja a viszontkeresetet és a beszámítási kifogást, ha az alperes azt az (1)-(3) bekezdésben foglalt szabályok megsértésével terjesztette elő; e végzés ellen nincs helye külön fellebbezésnek."
114. § A Pp. 221. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki egyidejűleg a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre változik:
"(4) Ha a felek ahhoz hozzájárulnak, az ítélet indokolásának csak a (3) bekezdésben foglaltakat kell tartalmaznia."
115. § A Pp. 246. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fellebbezési tárgyalás megnyitása után az elnök vagy az általa kijelölt bíró az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltakat ismerteti.
(2) Az elsőfokú bíróság ítéletében foglaltak ismertetését követően a fellebbező fél vagy az elnök, illetőleg az általa kijelölt bíró ismerteti a fellebbezésben foglaltakat. Ezt követően a bíróság tagjai, valamint a felek az iratokból további ismertetést kérhetnek. Ezután a fellebbező fél az írásbeli fellebbezését módosíthatja vagy kiegészítheti [146. § (5) bekezdés]."
116. § A Pp. 247. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A másodfokú eljárásban a keresetet megváltoztatni nem lehet. A 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt nyilatkozat akkor tehető, ha annak a 235. § (1) bekezdése alapján helye van."
117. § A Pp. a 324/A. §-t követően a következő 324/B. §-sal egészül ki:
"324/B. § (1) A perben - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - szünetelésnek csak egyszer van helye. (2) A perben nincs helye szünetelésnek, ha a bíróság
a) a keresetlevélben előterjesztett végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemről még nem döntött vagy
b) a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek helyt adott."
118. § A Pp. 326. § (12) bekezdése a következő q)-s) pontokkal egészül ki:
[Az illetékesség megállapításánál a (2) és (5) bekezdés szabályait kell alkalmazni a következő törvények alapján indult felülvizsgálati eljárásokban:]
"q) a közúti közlekedésről szóló törvény,
r) a közbeszerzésekről szóló törvény, ha a közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő nem a törvényben meghatározott központi költségvetési szerv,
119. § A Pp. 332. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A végrehajtás felfüggesztése tárgyában hozott végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. Ha a fél a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelme elutasítását követően ismételten - azonos ténybeli és jogi alapon - nyújt be végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet, a végrehajtás felfüggesztését megtagadó végzés ellen külön fellebbezésnek nincs helye. A bíróságnak a végrehajtás felfüggesztését elrendelő végzése fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."
120. § A Pp. 338. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő új (3) és (4) bekezdésekkel egészül ki és a jelenlegi (3)-(6) bekezdés számozása (5)-(8) bekezdésre változik:
"(1) A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart.
(2) Tárgyalás tartását az ügyfél - a (8) bekezdés b) pontját ide nem értve - a keresetlevélben, a közigazgatási szerv a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatában kérheti. Ennek elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A közigazgatási eljárásban szerepelt ellenérdekű felet a bíróság a 332. § (5) bekezdése szerint megküldött értesítésben figyelmezteti, hogy annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tárgyalás tartását kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem a beavatkozás bejelentésének minősül.
(4) A bíróság dönthet a per tárgyaláson történő elbírálásáról."
121. § A Pp. 395. § (4) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
"m) az ügyész polgári eljárásbeli részvételével kapcsolatos költség előlegezésének és viselésének részletes szabályait az államháztartásért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza."
122. § (1) Hatályát veszti a Pp.
a) 315. § (3) bekezdésének b) pontja,
b) 318. § (1) bekezdésének b) pontja és
(2) A Pp. 45. § (1) bekezdésében a "bíróságot" szövegrész helyébe a "bíróságot soron kívül" szöveg lép.
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
123. § A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A helyi bíróság és a megyei bíróság, mint első fokú bíróság - az e törvényben meghatározott esetekben - két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanácsban járhat el."
124. § A Be. 17. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A közveszélyokozás (Btk. 259. §), valamint a közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §) esetén a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróság, a Fővárosi Bíróság területén a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el. E bíróságok illetékessége e bűncselekmények miatt a megye, illetve a főváros területére terjed ki."
125. § A Be. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
"20/A. § A Legfelsőbb Bíróság az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökének indítványára az illetékes bíróság helyett más, azonos hatáskörű bíróságot jelöl ki az ügy elbírálására, ha a bíróság rendkívüli munkaterhe miatt az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása más módon nem biztosítható, és a kijelölés nem jár a kijelölt bíróság aránytalan megterhelésével."
126. § A Be. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. § Ha a terhelt, a védő, a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél vagy a képviselőjük az ügyben ugyanazon bíró ellen ismételten alaptalanul jelent be kizárási okot, a kizárást megtagadó határozatban rendbírsággal sújtható."
127. § A Be. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A megyei főügyészség területén lévő helyi ügyészség ügyésze, vezetője, illetve a főügyészségi ügyész kizárásáról a főügyész határoz. A főügyész, valamint a legfőbb ügyészségi ügyész kizárásáról a legfőbb ügyész határoz."
128. § A Be. 47. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítésről nem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki. A bíróság által helyettesként kijelölt védő a kirendelt védőre irányadóak szerint jogosult díjazásra, továbbá költségtérítésre. A költségek megtérítésére - az e törvényben meghatározott kivétellel -a meghatalmazott védőt kell kötelezni."
129. § A Be. 50. § (1) bekezdése a következő e) és f) pontokkal egészül ki:
[A védő köteles]
"e) akadályoztatása esetén - előre nem ismert elháríthatatlan akadály felmerülése kivételével - helyettesítéséről gondoskodni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező,
f) az akadályoztatás tényéről - ha ez lehetséges - az eljárást folytató bíróságot, ügyészt, illetőleg nyomozó hatóságot az eljárási cselekmény megkezdése előtt értesíteni, amennyiben az eljárási cselekményen védő részvétele kötelező és előre nem ismert elháríthatatlan akadály miatt helyettesítéséről nem tud gondoskodni."
130. § A Be. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Katonát [Btk. 122. § (1) bek.] rendszerint az elöljárója útján kell idézni, illetve értesíteni. Az idézés, illetve az értesítés az elöljáró egyidejű értesítése mellett közvetlenül is történhet, ha a megidézettnek, illetve az értesítettnek az idézés, illetve az értesítés küldőjének a székhelyén nincs elöljárója, és a késedelem az eljárási cselekmény elvégzését veszélyeztetné. A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén a katonai ügyész vagy a katonai nyomozó hatóság a gyanúsítottkénti kihallgatásra idézéssel egyidejűleg, az elöljáró útján tájékoztatja a büntetőeljárás megindításáról a szolgálati beosztásból való felfüggesztésre jogosult elöljárót is."
131. § (1) A Be. 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a védő az idézés ellenére olyan eljárási cselekményen nem jelenik meg, amelyen részvétele kötelező, és helyettesítéséről sem gondoskodik, rendbírsággal sújtható, valamint az okozott költség megtérítésére kell kötelezni."
(2) A Be. 69. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) Az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ha a védő az 50. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott értesítési kötelezettségének eleget tett, vagy e kötelezettség teljesítése az előre nem ismert elháríthatatlan akadály jellege miatt nem volt lehetséges. Ha utóbb az állapítható meg, hogy az akadály előre ismert vagy elhárítható volt, az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazásának van helye."
132. § A Be. 70/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Az eljárás jogerős befejezését követően az első fokon eljárt bíróság, a nyomozás megszüntetését követően az ügyész, illetve a nyomozó hatóság, az eljárás megszüntetését vagy a vádemelés részbeni mellőzését követően az ügyész a büntetőeljárásban részt vevő személyek kérelmére - a (6)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint - legkésőbb a kérelem előterjesztésétől számított nyolc napon belül az eljárás során keletkezett iratról másolatot ad ki. A másolat kiadását a másolat kiadására kötelezett elektronikus adathordozón is teljesítheti."
133. § A Be. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tanút a kihallgatása elején a mentességi okokra és a jogaira figyelmeztetni kell. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe."
134. § A Be. 85. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A kihallgatás elején tisztázni kell, hogy nincs-e a tanú vallomástételének akadálya (81-82. §). Ha a tanú vallomástételének nincs akadálya, figyelmeztetni kell arra, hogy köteles a legjobb tudomása és lelkiismerete szerint az igazat vallani, továbbá arra, hogy a hamis tanúzást a törvény szabadságvesztéssel rendeli büntetni. A figyelmeztetést, valamint a tanúnak a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a tanú vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe."
135. § A Be. 117. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A terheltet a kihallgatásának megkezdésekor figyelmeztetni kell arra, hogy nem köteles vallomást tenni, a vallomás tételét, illetve az egyes kérdésekre történő válaszadást a kihallgatás folyamán bármikor megtagadhatja, de bármikor dönthet úgy, hogy vallomást tesz, akkor is, ha korábban a vallomástételt megtagadta. Figyelmeztetni kell arra is, hogy amit mond, illetve rendelkezésre bocsát, bizonyítékként felhasználható. A figyelmeztetést, valamint a terheltnek a figyelmeztetésre adott válaszát jegyzőkönyvbe kell venni. A figyelmeztetés és a figyelmeztetésre adott válasz jegyzőkönyvezésének elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítási eszközként nem vehető figyelembe."
136. § A Be. 168. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A feljelentés kiegészítése körében tett megállapítások jelentésbe foglalhatók. A jelentés az eljáró hatóság megnevezését, az eljárási cselekmény helyét, idejét, és a történtek lényegének összegzését tartalmazza."
137. § A Be. 172/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A feljelentés kiegészítése során a feljelentéskiegészítést végző hatóság a 178. § (1) bekezdésében meghatározott adatszerző tevékenységet folytathat, illetve a feljelentőt meghallgathatja, a feljelentés kiegészítése során tett megállapításait jelentésbe foglalja. A feljelentéskiegészítés határideje tizenöt nap. Ezt a határidőt a feljelentéskiegészítést végző hatóság vezetője indokolt esetben tizenöt nappal meghosszabbíthatja."
138. § A Be. 176. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyomozást a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni, és az elrendelésétől, illetve megindulásától számított két hónapon belül be kell fejezni. Ha az ügy bonyolultsága vagy elháríthatatlan akadály indokolja, a nyomozás határidejét az ügyész legfeljebb hat hónappal, ha ez a határidő letelt, az ügyészség vezetője legfeljebb a büntetőeljárás megindításától számított egy év elteltéig meghosszabbíthatja.
(2) Egy éven túl a felettes ügyészség vezetője, két éven túl a legfőbb ügyész jogosult a nyomozás határidejének meghosszabbítására. Ha a nyomozás meghatározott személy ellen folyik, a meghosszabbítás legfeljebb a gyanúsítottnak a 179. § (1) bekezdése szerinti kihallgatásától számított két évig terjedhet, kivéve, ha a legfőbb ügyész a 193. § (3) bekezdése alapján a nyomozás időtartamát az engedélyben meghatározott időpontig meghosszabbította.
(3) Ha az ügyész nyomoz, a nyomozás határidejét az ügyészség vezetője legfeljebb a nyomozás elrendelésétől számított egy év elteltéig, azt követően a (2) bekezdésben meghatározott határidőig a felettes ügyészség vezetője, illetve a legfőbb ügyész hosszabbíthatja meg."
139. § A Be. 206/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"206/A. § (1) A bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, valamint a nem bűnüldözési célból folytatott bírói engedélyhez, illetve az igazságügyért felelős miniszter engedélyéhez kötött titkos információgyűjtés eredménye a büntetőeljárásban bizonyítékként akkor használható fel, ha
a) a titkos adatszerzés engedélyezésének e törvényben meghatározott feltételei (201. §) a bizonyítani kívánt bűncselekmény tekintetében fennállnak,
b) a titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a büntetőeljárásban felhasználni kívánt információ megszerzését követően a nyomozást haladéktalanul elrendelte vagy a feljelentési kötelezettségének haladéktalanul eleget tett.
(2) A titkos információgyűjtés engedélyezését kérő szerv a nyomozás elrendelésével vagy a feljelentés megtételével egyidejűleg kezdeményezi az illetékes ügyésznél a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapítását, ha
a) a bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre, illetve nem megjelölt bűncselekményre,
b) a nem bűnüldözési célból folytatott titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat az engedélyben nem megjelölt személyre
vonatkozik.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhasználásra való alkalmasságról történő döntés érdekében az ügyész hetvenkét órán belül a nyomozási bíróhoz fordul. A titkos információgyűjtés eredménye akkor alkalmas a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak és megalapozottan feltehető, hogy más módon a bizonyíték beszerzése kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna. A nyomozási bíró a felhasználásra való alkalmasságról indokolt végzéssel határoz. A felhasználásra való alkalmasság tárgyában hozott döntés a titkos információgyűjtés során keletkezett és rögzített adat minősített jellegét nem érinti. A büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasság megállapítása esetén az érintett adatot csak akkor kell megsemmisíteni, ha az ügyész az (4) bekezdés alapján annak bizonyítékként történő felhasználását nem indítványozta.
(4) A titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználását az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a nyomozás elrendelését követően az ügyész indítványozhatja. Az indítványról a nyomozási bíró határoz.
(5) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés tényét a megyei (fővárosi) bíróság elnöke igazolja. Az igazolás tartalmazza a bíróság megjelölését, az engedéllyel érintett ügy számát és tárgyát, az érintett személy nevét, a titkos információgyűjtés engedélyezésére irányuló előterjesztés, illetve az engedély kereteit."
140. § (1) A Be. 207. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyomozási bíró dönt]
"b) a titkos adatszerzés engedélyezéséről [203. § (4) és (6) bek.], megszüntetéséről [205. § (3) bek.], a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásra való alkalmasságának megállapításáról [206/A. § (3) bek.], valamint a titkos információgyűjtés eredményének a büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználásának lehetőségéről [206/A. § (4) bek.],
c) az ügyész indítványára a nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatásának elrendeléséről [191. § (3) bek.],"
(2) A Be. 207. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A nyomozás megszüntetését követően a nyomozás folytatása nyomozási bíró általi elrendelésének indítványozását az ügyésznél lehet kezdeményezni."
141. § A Be. 217. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vádirat tartalmazza]
"h) a tárgyalásra idézendők és az arról értesítendők indítványozását, illetve azon tanúk vallomása felolvasásának az indítványozását, akiknek a vallomása szükséges a bizonyításhoz, de a személyes megjelenésük a tárgyaláson nem indokolt, illetve a tárgyaláson való megjelenésük aránytalan nehézséggel járna vagy nem lehetséges."
142. § A Be. 224. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az ügyész a közvetítői eljárásra utalás feltételeinek vizsgálata céljából - szükség esetén a gyanúsítottra vonatkozó pártfogó felügyelői vélemény beszerzése után - meghallgathatja a gyanúsítottat és a sértettet. Ha ez szükséges, a pártfogó felügyelő is meghallgatható."
143. § A Be. 237. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Ha a bíróság a nyilvánosságot a nyilvános ülésről kizárja, zárt ülést tart."
144. § A Be. 242. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A tárgyaláson a védő részvétele kötelező]
"c) amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni."
145. § A Be. 263. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanács elnöke az ügy iratainak a bírósághoz érkezését követően harminc napon belül megvizsgálja, hogy van-e helye a 264-271. §-ban, illetve az 543-547. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásának."
146. § A Be. 271. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"271. § (1) A helyi bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja.
(2) A megyei bíróság elrendelheti, hogy az ügyet két hivatásos bíróból és három ülnökből álló tanács tárgyalja, ha
a) ezt a vádlottak nagy száma vagy az ügy különösen nagy terjedelme indokolja,
b) a bűncselekményre a törvény életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását is lehetővé teszi."
147. § A Be. 275. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tanács elnöke a kitűzött tárgyalást fontos okból elhalaszthatja. Ha a tárgyaláson védő részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a helyettesítéséről nem gondoskodik, illetve a vádlott más védőt nem hatalmaz meg, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve új védőt rendel ki."
148. § (1) A Be. 279. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vádlottnak az idézést legalább nyolc nappal a tárgyalás előtt kell kézbesíteni. Az idézéssel egyidejűleg a bíróság a vádlottat tájékoztathatja arról, hogy a tárgyalás a távollétében megtartható, és vele szemben az eljárás befejezhető, ha előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni."
(2) A Be. 279. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha a vádlott előzetesen bejelenti, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, és nincs védője, a bíróság a részére védőt rendel ki, és a védőt a kitűzött határnapra idézi."
149. § A Be. 281. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tanács elnöke a lehetőséghez képest intézkedik - a 279. § (4) bekezdés esetét kivéve -, hogy a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottat vagy tanút azonnal vezessék elő, a távol maradt ügyészt vagy szakértőt pedig a tárgyaláson való megjelenésre hívja fel, az ügyész felhívása az ügyészség vezetője útján történik.
(3) Ha a megidézett védő nem jelent meg, helyette a vádlott más védőt hatalmazhat meg. Ha a védő tárgyalási részvétele kötelező, és a meghatalmazott védő a tárgyaláson nem jelenik meg, és a helyettesítéséről sem gondoskodik, a bíróság helyettes védőt jelöl ki, illetve a meg nem jelent kirendelt védő helyett más védőt rendel ki. A helyettes vagy a kirendelt új védőnek időt lehet biztosítani ahhoz, hogy a védelemre felkészüljön. A tárgyalás megtartható, de a vádlott vagy a tárgyaláson jelen lévő védő kérelmére a bizonyítási eljárást nem lehet befejezni, a tárgyalást a meg nem jelent védő költségére el kell napolni."
150. § A Be. 281. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (5) bekezdés esetében, ha a (9) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a megjelent személyek kihallgatását, illetve meghallgatását követően a tárgyalást el kell napolni, és a meg nem jelent vádlottnak a következő tárgyalási határnapra történő elővezetését kell elrendelni. Ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését már elrendelték, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén elfogatóparancsot kell kibocsátani vagy - a (7) bekezdés esetét kivéve - ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. Ha a vádlottnak nincs védője, számára védőt kell kirendelni. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A tárgyalási őrizet tartama a hetvenkét órát nem haladhatja meg, kezdő időpontja az őrizet foganatba vételének időpontja. A tárgyalási őrizet foganatba vételét követően a kitűzött tárgyalási határnapon a vádlottat a tárgyalási őrizetet elrendelő bíróság elé kell állítani. A bíróság a vádlottat meghallgatja és a meghallgatás eredményétől függően a vádlott előzetes letartóztatását rendelheti el, illetve a tárgyalás idejére - de legfeljebb hetvenkét óráig - a tárgyalási őrizetet fenntarthatja. Ha a bíróság a tárgyalási őrizetet nem tartotta fenn vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el, a vádlottat szabadon kell bocsátani."
151. § A Be. 281. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) A bíróság a vádlottat távollétében felmentheti, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntetheti; az erről szóló határozatot - a fellebbezési jogára (324-325. §) vonatkozó rendelkező részi záradék feltüntetése mellett - kézbesítés útján közli a vádlottal és a védővel. A bíróság a szabályszerű idézés ellenére meg nem jelent vádlottal szemben - ha az előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni - az eljárást befejezheti, az ügydöntő határozatot a meg nem jelent vádlottal kézbesítés útján, a tárgyaláson jelen lévő védővel kihirdetés útján közli."
152. § A Be. 289. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A tanács elnöke a 117. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a vádlottat figyelmezteti arra, hogy a bizonyítási eljárás során kihallgatottakhoz kérdéseket intézhet, indítványokat és észrevételeket tehet. A figyelmeztetés kiterjed arra is, hogy ha a vádlott nem tesz vallomást, a terheltként tett korábbi vallomása ismertethető vagy felolvasható."
153. § (1) A Be. 291. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"A vádlott korábbi vallomásának ismertetése és felolvasása"
(2) A Be. 291. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Ha a vádlott a tárgyaláson nem kíván vallomást tenni, illetve a 281. § (5) bekezdése esetén, valamint ha a vádlott ismeretlen helyen tartózkodik, a nyomozás során tett vallomását a tanács elnöke hivatalból ismerteti, illetve az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, vagy a jegyzőkönyvezetővel felolvastathatja.
(2) Ha a vádlottat a nyomozás során tanúként hallgatták ki, a tanúvallomás csak akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha ezt a vádlott indítványozza, vagy a tanúvallomásról készült jegyzőkönyvből a 85. § (3) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik.
(3) A vádlottnak más büntetőeljárásban gyanúsítottként vagy vádlottként tett vallomása akkor ismertethető vagy olvasható fel, ha a vallomásról készült jegyzőkönyvből a 117. § (2) bekezdésében meghatározott figyelmeztetés és az erre adott válasz egyértelműen kitűnik."
154. § A Be. 296. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
"A tanú korábbi vallomásának ismertetése és felolvasása
296. § (1) A tanács elnöke a tanúnak az eljárás korábbi szakaszában tett vallomását hivatalból ismertetheti vagy az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványára felolvashatja, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastathatja, ha
a) a tanú a tárgyaláson nem hallgatható ki, vagy a tárgyaláson való megjelenése egészségi állapotára tekintettel aránytalan nehézséggel járna, vagy az tartós külföldi tartózkodása miatt nem lehetséges,
b) a tanú a tárgyaláson a vallomástételt jogosulatlanul megtagadja,
c) a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni,
d) a tanú a 85. § (5) és (6) bekezdése alapján írásban tett vallomást, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság nem tartja szükségesnek,
e) a bíróság a tanút a 281. § (8) bekezdése alapján írásban történő vallomástételre hívta fel.
(2) A tanács elnöke a tanúnak a nyomozás során tett vallomását az ügyésznek a 217. § (3) bekezdés h) pontja alapján vádiratban tett indítványára felolvassa, ismerteti, vagy a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja, ha a tanú kihallgatását a 285. § (1) bekezdése alapján nem indítványozták, és a tanú tárgyaláson történő kihallgatását a bíróság sem tartja szükségesnek.
(3) Ha a tanú a tárgyaláson a mentességi jogával él, a korábban tett vallomása nem ismertethető és nem olvasható fel.
(4) Ha a tárgyaláson tanúként kihallgatandó személyt az eljárás korábbi szakaszában gyanúsítottként vagy vádlottként hallgatták ki, a hozzájárulása nélkül a korábbi vallomása vagy vallomásának csak az a része ismertethető vagy olvasható fel, amelyre nem vonatkozik a 82. § (1) bekezdésében biztosított mentességi joga."
155. § A Be. 299. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
"A szakvélemény ismertetése és felolvasása
299. § (1) Ha a szakértő a tárgyaláson az értesítés ellenére nem jelent meg, vagy a szakértő értesítését a bíróság a 108. § (6) bekezdése alapján mellőzte, az írásban előterjesztett szakvéleményt a tanács elnöke ismerteti vagy az ügyész, a vádlott, vagy a védő indítványára felolvassa, illetve a jegyzőkönyvvezetővel felolvastatja. Ha a szakvélemény ismertetése vagy felolvasása után a 109. § alapján a szakértő meghallgatása szükséges, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra meg kell idézni.
(2) Ha a szakértő az idézés ellenére a tárgyaláson nem jelenik meg, a bíróság hivatalból vagy indítványra elrendelheti az írásban előterjesztett szakvélemény ismertetését vagy felolvasását. Ha a szakértői vélemény ismertetése vagy felolvasása után az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett vagy a magánfél kérdéseket kíván feltenni, a tárgyalást el kell napolni, és a szakértőt a kitűzött tárgyalásra ismételten meg kell idézni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül ismertethető vagy felolvasható a szakvélemény, ha a szakértőt a tárgyaláson már meghallgatták, de a tárgyalást a 287. § (3) bekezdése alapján elölről kell kezdeni."
156. § (1) A Be. 301. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
"Az okiratok, illetve más iratok ismertetése és felolvasása"
(2) A Be. 301. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A tanács elnöke rendelkezik az okiratok és a bizonyítás eszközéül szolgáló iratok ismertetéséről a tárgyaláson. A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a lényegének megjelölésére kerüljön sor.
(2) A nyomozó hatóság jelentése okiratként ismertethető.
(3) A tanács elnöke az ügyész, a védő vagy a vádlott indítványára elrendelheti, hogy az okirat ismertetése helyett a felolvasására kerüljön sor."
157. § A Be. 308. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az ügy áttétele, az ügyek egyesítése vagy elkülönítése tárgyában hozott határozat ellen fellebbezésnek nincs helye."
158. § A Be. 323. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A fellebbezés írásban indokolható. Az indokolást az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után a másodfokú bíróságnál - legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon - kell előterjeszteni."
159. § A Be. 346. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Amennyiben a szabályszerűen megidézett vádlott bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni, azon a címen, hogy a bíróság a vádlott távollétében hozott ügydöntő határozatot, nincs helye fellebbezésnek."
160. § (1) A Be. 404. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a vádlott nem tesz vallomást, a tanács elnöke a hatályon kívül helyezett határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomását is ismertetheti vagy felolvashatja.
(4) A tanú kihallgatása, illetve a szakértő meghallgatása helyett a tanúnak a hatályon kívül helyezett határozat alapjául szolgáló tárgyaláson tett vallomásáról, illetve a szakértőnek az ott előterjesztett szakvéleményéről készült jegyzőkönyv ismertethető vagy felolvasható."
(2) A Be. 404. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az (5) bekezdés nem zárja ki annak a tanúvallomásnak, illetve szakvéleménynek az ismertetését vagy felolvasását, amely nem az ítéleti tényállás megalapozatlan részére vonatkozik."
161. § A Be. 461. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"461. § (1) A fiatalkorú vádlott távollétében a tárgyalás a XXV. Fejezet alapján nem tartható meg.
(2) A fiatalkorú vádlottal szemben a Be. 279. § (3) bekezdése nem alkalmazható."
162. § A Be. 544. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást - katonával szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is -, továbbá intézkedésként próbára bocsátást, megrovást alkalmaz az ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűncselekmény esetén, ha
a) a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekű munkát, a pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást - katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést és a várakozási idő meghosszabbítását is - vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,
b) a tényállás egyszerű,
c) a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte,
d) a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.
(2) Tárgyalás mellőzésével két évet meghaladó szabadságvesztés nem szabható ki."
163. § A Be. 574. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az ugyanazon jogosult által a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett vagy egyébként a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a bíróság mellőzheti."
164. § A Be. 604. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy]
"b) büntetőeljárás során kirendelt védő, a büntetőeljárásban részt vevő személyek költségeit, e személyek képviselőinek - ide nem értve a pártfogó ügyvédek - díját és költségeit, valamint a terhelt személyes költségmentességével kapcsolatos részletes szabályokat a rendészetért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott,"
[rendeletben szabályozza]
165. § (1) A Be. 17. § (1) bekezdésének második mondatában a "bíróságok szervezetéről és igazgatásáról" szövegrész helyébe a "bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról" szövegrész lép.
(2) Hatályát veszti a Be.
a) 69. § (1) bekezdés bevezető szövegében az "a védő," szövegrész,
b) 69. § (1) bekezdés c) pontjában az "a védő és" szövegrész,
c) 69. § (3) bekezdésében "a védőt," szövegrész, valamint
d) 165/A. §-a,
e) 310. § (4) bekezdésében a "fiatalkorúak elleni, illetőleg" szövegrész,
Egyéb kapcsolódó törvények módosítása
166. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 227. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A végrehajtó
a) a végrehajtói irodában való részvételt kivéve nem lehet gazdasági társaság és szövetkezet vezető tisztségviselője és felügyelőbizottságának tagja, valamint nem végezhet sem személyes közreműködéssel, sem korlátlan anyagi felelősséggel járó vállalkozási tevékenységet,
b) nem közvetíthet ingatlan- és kölcsönügyletet, nem vállalhat a végrehajtói tevékenységgel összefüggésben kezességet vagy szerződést biztosító más kötelezettséget,
c) nem lehet választottbíróság tagja.
(3) Nem esik az (1) és (2) bekezdésben foglalt tilalom alá a kamarában végzett tevékenység, továbbá az, ha az önálló bírósági végrehajtó - a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak sérelme nélkül - a zálogjogosult megbízása alapján a zálogtárgy értékesítését végzi."
(2) A Vht. 239. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A végrehajtói szolgálat megszűnik]
"a) a végrehajtó felmentéséről szóló határozat jogerőre emelkedésének vagy a végrehajtói szolgálat megszűnésének a felmentésről szóló határozatban megjelölt"
[napján.]
(3) A Vht. 239. § (3) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:
[A miniszter a végrehajtói szolgálat megszűnését állapítja meg, ha]
"d) a tartós helyettesítés egyéves időtartamának lejártáig nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására [245. § (1) bekezdés c) pont, 245. § (5) bekezdés]."
(4) A Vht. 240. §-a a következő új d) ponttal egészül ki és a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra változik:
[A végrehajtó nem gyakorolhatja hivatását:]
"d) a tartós helyettesítés egyéves időtartama lejártát követő naptól, ha nem kerül sor a tartós helyettesítés meghosszabbítására [245. § (1) bekezdés c) pont, 245. § (5) bekezdés],"
(5) A Vht. 245. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Tartós helyettest lehet kirendelni, ha]
"c) a végrehajtó tartósan távol van a kirendelés időpontjától számított legfeljebb egy év időtartamra."
(6) A Vht. 245. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A végrehajtó tartós távolléte miatt kirendelt tartós helyettesi kirendelést a távollét megszűnésével meg kell szüntetni, egy év elteltével pedig a kirendelés megszűnik. A kirendelés az egyéves határidő lejártát megelőzően a miniszter engedélyével hosszabbítható meg."
(7) A Vht. 307. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg]
"c) a végrehajtói állások betöltésének és a végrehajtói pályázati eljárásnak a részletes szabályait, és a végrehajtói kinevezéshez készített pályázati rangsor kialakítása során figyelembe vehető szempontokat és azokhoz rendelhető pontszámokat,"
(8) Hatályát veszti a Vht.
a) 233. § (4) bekezdés a) pontjában az "és f)" szövegrész,
b) 233. § (4) bekezdés c) pontja,
c) 234. § (1) bekezdésében az "- a 234/A. §-ban foglalt kivétellel -" szövegrész,
e) 234/A. §-a és az azt megelőző alcíme,
f) 234/B. § (1) bekezdésében az " , a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy a kijelölését követően haladéktalanul" szövegrész,
g) 234/B. § (2) bekezdésében a " , illetve a 234/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kijelölt személy" szövegrész,
h) 239/A. § (4) bekezdésében a "234/B. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a" szövegrész,
i) 250. § (2) bekezdés a) pontja,
j) 250. § (2) bekezdés c) pontjában a "végrehajtói állásra pályázó és a" szövegrész,
k) 256. § (2) bekezdésében az "és a 234. § (2) bekezdése" szövegrész, valamint a "megyei bírósági végrehajtói álláshelyre a pályázatot a megyei bíróság elnöke írja ki, a" szövegrész.
(9) A Vht.
a) 16. § b) pontjában a "fegyelmi bíróságának" szövegrész helyébe a "szolgálati bíróságának" szöveg,
b) 239. § (5) bekezdésében az "a)-c) pontjában" szövegrész helyébe az "a)-d) pontjában" szöveg lép.
167. § Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.) 1. számú melléklete helyébe e törvény 3. melléklete lép.
168. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/D. § (6) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességgel," szövegrész helyébe a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szöveg lép.
169. § (1) Hatályát veszti a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 350/A. § (1) bekezdése.
(2) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 345. § (3) bekezdésében, 385. § (2) bekezdésében és 391. § (2) bekezdésében a "Fővárosi Bíróság" szövegrész helyébe a "megyei bíróság (Fővárosi Bíróság)" szöveg lép.
170. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdése d) pontjának da) alpontjában a "jogorvoslati eljárásról" szövegrész helyébe a "jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről" szöveg lép.
171. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 8. § (1) bekezdés a) pontjában az "OIT" szövegrész helyébe az "OIT elnöke" szöveg lép.
172. § (1) A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeit, valamint a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit és díjazásának szabályait rendeletben állapítsa meg."
(2) Hatályát veszti a Bktv. 24. § (4) bekezdése.
Záró rendelkezések
173. § (1) E törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) E törvény 98. § (1) bekezdése, 166. § (1)-(7) bekezdése és (8) bekezdésének a), b), d), valamint i)-k) pontja, 166. § (9) bekezdés b) pontja, 167. §-a, 176. § (4) bekezdése, 180. §-a és 181. §-a 2011. február 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1-6. §-a, 8. §-a, 11-17. §-a, e törvény 18. §-ával megállapított Bszi. 39. § a)-f) és h)-q) pontja és 40. §-a, e törvény 19-21. §-a, e törvény 22. §-ával megállapított Bszi. 46. § (1) bekezdés a)-l) és n)-v) pontja, (2) és (3) bekezdése, továbbá 47. §-a, e törvény 23-66. §-a, 68-93. §-a, 95-97. §-a, 98. § (2) bekezdése, 99-101. §-a, 103-124. §-a, 126-164. §-a, 165. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a)-d) pontja, 166. § (8) bekezdésének c) és e) -h) pontja, 166. § (9) bekezdésének a) pontja, 168-171. §-a, 174. §-a, 175. § (2) és (3) bekezdése, 176. § (1)-(3) bekezdése, 177-179. § 2011. március 1-jén lép hatályba.
(4) E törvény 67. §-a, 165. § (2) bekezdés e) és f) pontja 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
174. § (1) A törvény hatálybalépésekor működő - az államháztartásért felelős miniszter tagságával kiegészült - OIT-nak a törvény hatálybalépésekor már a Bszi. szerinti bírósági felsővezetői (a továbbiakban: bírósági felsővezető) megbízatással rendelkező tagjai tekintetében nem érvényesül a Bszi. 35. § (4) bekezdésében foglalt korlátozás, azonban a törvény hatálybalépését követően bírósági felsővezetői kinevezést kapott OIT választott bíró tag OIT tagsága megszűnik, ha bírósági felsővezetővé válásával az OIT-ban a bírósági felsővezetők száma a Bszi. 35. § (4) bekezdésében foglalt számot meghaladná. Ebben az esetben az OIT tag helyébe az OIT póttagjai közül az a legtöbb szavazattal megválasztott póttag lép, aki nem bírósági felsővezető.
(2) Ha valamely választott bíró OIT tagsága megszűnik a helyébe bírósági felsővezető OIT póttag akkor léphet, ha ezzel az OIT-ban a bírósági felsővezetők száma a Bszi. 35. § (4) bekezdésében foglalt számot nem haladja meg.
175. § (1) Az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében másik bíróság kijelölésére a törvény hatálybalépését követően a bíróságra érkezett ügyben kerülhet sor.
(2) A bírósági vezetői álláspályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően kiírt pályázatokra kell alkalmazni.
(3) A bírósági vezetők vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.
176. § (1) A bírói álláspályázatok kiírására és elbírálására vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően megüresedő állások betöltésénél kell alkalmazni.
(2) A bírák vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a törvény hatálybalépését követően elrendelt vizsgálatokra kell alkalmazni.
(3) Annak a bírónak az értékelését, akinek az utolsó értékelése a törvény hatálybalépését megelőzően több, mint 6 éve történt meg, a törvény hatálybalépését követő 3 éven belül kell elvégezni.
(4) A 10. fizetési fokozatba sorolt bíró besorolását - az e törvény hatálybalépése előtt megállapított szolgálati idő alapján - a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül ismételten el kell végezni. Ennek során figyelembe kell venni a bíró részére korábban megállapított soron kívüli előresorolások hatását is. A besorolás eredményeként a bíró alapilletményét a Bjt.-nek a törvény 1. mellékletével megállapított 2. számú mellékletének megfelelő fizetési fokozat szerint kell megállapítani. A bírák alapszabadsága az átsorolást követően sem lehet több negyven munkanapnál.
177. § (1) A szolgálati bíróság elnökét és tagjait a törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül kell megbízni.
(2) A szolgálati bíróság a törvény hatálybalépését követő negyedik hónap első napján kezdi meg a működését.
(3) E törvény rendelkezéseit a szolgálati bíróság működése megkezdése napját követően kezdeményezett fegyelmi eljárásokra, illetve az alkalmatlansági jogvitában benyújtott jogorvoslati kérelmekre kell alkalmazni.
178. § E törvénynek a Pp.-t módosító rendelkezéseit - az ügyek ésszerű időn belül való elbírálásának biztosítása érdekében másik bíróság kijelölésére vonatkozó rendelkezés kivételével -, valamint 168-170. §-át a törvény hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.
179. § (1) A 2011. március 1. napján a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XIII. Fejezet) - kivéve az ittas vagy bódult állapotban elkövetett járművezetést [Btk. 188. § (1) bek.] és a járművezetés tiltott átengedését [Btk. 189. § (1) bek.] -, a közlekedés körében elkövetett, de nem a Btk. XIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény, valamint a kiskorú veszélyeztetése (Btk. 195. §) miatt folyamatban lévő ügyekben, továbbá a 2011. szeptember 1. napján a fiatalkorúak helyi bírósági hatáskörébe tartozó, folyamatban lévő ügyekben az a bíróság folytatja le az eljárást, amely a tárgyalást megkezdte.
(2) Ha a tárgyalást az (1) bekezdésben meghatározott időpontot követően meg kell ismételni, vagy elölről kell kezdeni, az eljárást a Be. e törvénnyel megállapított rendelkezései szerint hatáskörrel rendelkező és illetékes bíróság folytatja le.
180. § (1) A törvény 166. §-át a 2011. február 1-jét követően meghirdetett végrehajtói álláspályázatok elbírálására kell alkalmazni.
(2) A 2011. február 1-jét megelőzően a Vht. 245. § (1) bekezdés c) pontja alapján történt tartós helyettesi kirendelés legkésőbb 2012. január 31-én megszűnik, kivéve ha a Vht. 245. § (5) bekezdésében foglaltak szerint ezt megelőzően sor kerül a kirendelés meghosszabbítására.
181. § A 10. fizetési fokozatba sorolt ügyész besorolását - az e törvény hatálybalépése előtt megállapított szolgálati idő alapján - a törvény hatálybalépését követő harminc napon belül ismételten el kell végezni. Ennek során figyelembe kell venni az ügyész részére korábban megállapított soron kívüli előresorolások hatását is. A besorolás eredményeként az ügyész alapilletményét az Üsztv.-nek a törvény 3. mellékletével megállapított 1. számú mellékletének megfelelő fizetési fokozat szerint kell megállapítani.
Dr. Schmitt Pál s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2010. évi CLXXXIII. törvényhez
"2. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez
A bírák alapilletménye a különböző fizetési fokozatokban
| Fizetési fokozatok | Szorzószámok |
| 1. | 1,00 |
| 2. | 1,10 |
| 3. | 1,20 |
| 4. | 1,25 |
| 5. | 1,30 |
| 6. | 1,35 |
| 7. | 1,40 |
| 8. | 1,45 |
| 9. | 1,50 |
| 10. | 1,55 |
| 11. | 1,60 |
| 12. | 1,65 |
| 13. | 1,70 |
| 14. | 1,75 |
2. melléklet a 2010. évi CLXXXIII. törvényhez
"5. számú melléklet az 1997. évi LXVII. törvényhez
A pályázati eljárás és a bírói értékelés során vizsgálandó kompetenciák
- döntési képesség
- együttműködési képesség
- elemző gondolkodás
- előrelátás
- fegyelmezettség
- felelősségtudat
- határozottság
- igényesség
- integritás
- kommunikáció
- konfliktuskezelés
- kreativitás
- magabiztosság/határozottság
- önállóság
- probléma- és helyzetelemzés
- problémamegoldás
- szakmai ismeretek alkalmazása
- szervező és tervező képesség
- szóbeli, írásbeli kommunikációs készség
- tárgyilagosság."
3. melléklet a 2010. évi CLXXXIII. törvényhez
"1. számú melléklet az 1994. évi LXXX. törvényhez
Az ügyész alapilletmény táblázata
A legalacsonyabb ügyészi alapilletmény = 1
| Fizetési fokozatok | Szorzószámok |
| 1. | 1,00 |
| 2. | 1,10 |
| 3. | 1,20 |
| 4. | 1,25 |
| 5. | 1,30 |
| 6. | 1,35 |
| 7. | 1,40 |
| 8. | 1,45 |
| 9. | 1,50 |
| 10. | 1,55 |
| 11. | 1,60 |
| 12. | 1,65 |
| 13. | 1,70 |
| 14. | 1,75 |
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2010. december 23-i ülésnapján fogadta el.
[2] E §-szal megállapított Bszi. 39. § a)-f) és h)-q) pontja és 40. §-a 2011. március 1-jén lép hatályba.
[3] E §-szal megállapított Bszi. 46. § (1) bekezdés a)-l) és n)-v) pontja, (2) és (3) bekezdése, továbbá 47. §-a 2011. március 1-jén lép hatályba.