214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet

a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról

A Kormány a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - a következő rendeletet alkotja.

A közigazgatási hivatal jogállása

1. § (1) Az Ötv. 98. § (1) bekezdésében meghatározott fővárosi, megyei közigazgatási hivatal (a továbbiakban: közigazgatási hivatal) a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve.

(2) A közigazgatási hivatalt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányítja.

2. § (1) A közigazgatási hivatal közvetlenül a közigazgatási hivatal vezetője (a továbbiakban: hivatalvezető) által vezetett szervezeti egységekből, továbbá kormányrendelet rendelkezése alapján ágazati szakigazgatási szervekből (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) áll.

(2) A hivatalvezető vezetése alatt álló szervezeti egységek és a szakigazgatási szervek egy költségvetési szervet képeznek.

(3) A közigazgatási hivatalok létszámkeretét a Kormány szakigazgatási szervi bontásban állapítja meg.

(4) A megyei közigazgatási hivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi közigazgatási hivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.

(5) Kormányrendelet a közigazgatási hivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétől (fővárostól) eltérően is megállapíthatja.

(6) A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 60/H. § (2) bekezdése alapján az országos kisebbségi önkormányzat törvényességi ellenőrzésére a Kormány az országos kisebbségi önkormányzat székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatalt jelöli ki.

(7) A fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes közigazgatási hivatal gyakorolja.

3. § (1) A közigazgatási hivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek:

a) szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátására,

b) az állami főépítész az állami főépítészi feladatok ellátására,

c) építésfelügyelet az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására.

(2) Kormányrendelet más területi államigazgatási szervet is a közigazgatási hivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg.

(3) A szakigazgatási szerv a szervet létrehozó kormányrendeletben és egyéb jogszabályban megállapított hatáskörét önállóan gyakorolja.

(4) A szakigazgatási szervek illetékessége megegyezik a közigazgatási hivatal illetékességével.

(5) A szakigazgatási szervek illetékességi területét kormányrendelet a székhely megyétől (fővárostól) eltérően is megállapíthatja.

(6)[1]

4. § (1) A hivatalvezetőt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A hivatalvezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gyakorolja.

(2) Hivatalvezetőnek az a személy nevezhető ki, aki felsőfokú végzettséggel és legalább 5 év vezetői gyakorlattal rendelkezik.

(3) A hivatalvezető minisztériumi főosztályvezetői besorolású kormánytisztviselő, akinek kinevezése a hivatal vezetésére a Kormány megbízatásának idejére szól.

(4) A hivatalvezető illetménye a kormánytisztviselői jogviszonyban irányadó illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.

(5) A hivatalvezető a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

5. § (1) A hivatalvezető szakmai munkáját igazgatási hivatalvezető-helyettesként főtitkár segíti.

(2) A főtitkárt a hivatalvezető javaslatára a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter nevezi ki és menti fel. A főtitkár felett az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.

(3) Főtitkárnak az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(4) A főtitkár minisztériumi főosztályvezető-helyettesi besorolású, határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselő.

(5) A főtitkár illetménye a kormánytisztviselői jogviszonyban irányadó illetményalap huszonnyolcszorosát nem haladhatja meg.

(6) A főtitkár a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.

6. § (1) A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséhez és a kinevezés visszavonásához a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter egyetértése szükséges.

(2) A szakigazgatási szerv vezetője gondoskodik a szakmai követelmények érvényesüléséről, gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szerv kormánytisztviselői felett.

7. § (1) A közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - a szakigazgatási szervekre vonatkozó rendelkezések tekintetében a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter véleményének kikérésével - normatív utasításban adja ki.

(2) A közigazgatási hivatal költségvetésének előkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter kikéri a szakigazgatási szervek tevékenységével összefüggésben a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter véleményét.

8. § (1) A szakigazgatási szervek által ellátott feladatok, valamint a közigazgatási hivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási feladatok szakmai irányítását ellátó ágazati miniszter (a továbbiakban: szakmai irányító miniszter) ezen ügyek tekintetében - a pénzügyi és hatékonysági ellenőrzés kivételével - gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés c) és e)-h) pontjaiban meghatározott hatásköröket.

(2) A szakmai irányító miniszter írásban tájékoztatja a közigazgatási hivatal vezetőjét a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint - a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg - az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről.

9. § (1) A helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi ellenőrzésének, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter pedig a közigazgatási hivatalok és a központi államigazgatási szervek területi szervei jogszabályban szereplő ellenőrzésének a szakmai irányítását, s ennek keretében gyakorolja a 8. §-ban meghatározott jogokat.

(2) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének hatékonysági és pénzügyi ellenőrzését.

(3) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével ellátja a közigazgatási hivatalok tevékenységének törvényességi és szakszerűségi ellenőrzését.

(4) A törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzata határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó-, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet. Átfogó ellenőrzést legalább négyévenként, téma-, cél-, feladat- vagy utóellenőrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani.

(5) A szakigazgatási szervekre is kiterjedő ellenőrzést a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító miniszter közreműködésével látja el.

10. § A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a közigazgatási hivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi

a) a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolását, valamint

b) a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos feladatok területi összehangolását.

11. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - a helyi és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése, a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete és a közigazgatási hatósági ügyek kivételével - meghatározott ügyben bejelentésre, illetve kérelemre az illetékességgel rendelkező közigazgatási hivatal helyett másik közigazgatási hivatalt jelölhet ki eljárásra.

12. § Amennyiben kormányrendelet kivételt nem tesz, a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szervei, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervek és személyek államigazgatási jogkörükben eljárva, illetve az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően - szervezeti és szakmai önállóságuk megtartásával - a hivatal koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartoznak.

A hivatalvezető feladatai

13. § A hivatalvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat a szakigazgatási szervek vezetői, valamint a közigazgatási hivatal - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott - szervezeti egységeinek kormánytisztviselői, valamint munkavállalói felett.

14. § A hivatalvezető

a) vezeti a közigazgatási hivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat,

b) gondoskodik a közigazgatási hivatal szakigazgatási szervei feladatai ellátásának feltételeiről,

c) elkészíti a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatát, gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről.

15. § (1) A hivatalvezető minden évben - a (3) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával - az előző évi tevékenységéről szóló összegző jelentést készít.

(2) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - a közigazgatási hivatal vezetője által felterjesztett beszámoló alapján - évente beszámol a Kormánynak a hivatalok tevékenységéről és a területi államigazgatás helyzetéről.

(3) A beszámolási kötelezettség kiterjed a közigazgatási hivatal illetékességi területén működő, illetve székhellyel rendelkező központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervre és személyre, valamint a polgármesterre és jegyzőre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közreműködnek a beszámolási feladatok teljesítésében.

(5) A beszámolónak tartalmaznia kell:

a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelős miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítő államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét,

b) a közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait,

c) a közigazgatási hivatalnak a jegyző és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait,

d) a (3) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek működésének, tevékenységének tapasztalatait,

e) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat, valamint

f) a b)-d) pontban meghatározott szerveknél a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét.

A közigazgatási hivatal feladatai

16. § (1) A közigazgatási hivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, hatásköröket gyakorol.

(2)[2] A közigazgatási hivatal - a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével - véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei vezetőinek kinevezését és megbízásuk visszavonását, javaslatot tehet megbízásuk visszavonására, kitüntetésükre, jutalmazásukra, kezdeményezheti fegyelmi felelősségre vonásukat.

(3)[3] A közigazgatási hivatal - a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével - véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létrehozására, átszervezésére, valamint jogállásuk és illetékességi területük módosítására vonatkozó előterjesztéseket.

(4)[4] A közigazgatási hivatal - a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével - véleményezi a Kormánynak alárendelt szervek területi szervei létszámának megállapítására és költségvetése megállapítására vonatkozó előterjesztést, javaslatokat.

(5) A közigazgatási hivatal a (2)-(4) bekezdésben meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének.

(6) A (2)-(4) bekezdésben foglalt előzetes vélemények kikérésének elmulasztása esetén a közigazgatási hivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

17. § (1)[5] A közigazgatási hivatal kérelemre vagy hivatalból - a rendvédelmi szervek és az állami adóhatóság kivételével -a Kormánynak alárendelt szervek bármely területi szervétől, a polgármestertől és a jegyzőtől az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően, valamint államigazgatási feladatot ellátó más szervtől és személytől bármely döntést bekérhet, a szerv intézkedéséről tájékoztatást kérhet, illetve - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -az iratokba betekinthet.

(2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott szervnél - törvénysértés észlelése esetén - egyeztető eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a szerv felügyeleti szervénél felügyeleti eljárást kezdeményez, ennek eredménytelensége esetén a feladatkörében érintett miniszter eljárását kezdeményezi.

(3) A közigazgatási hivatal a (2) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén az érintett döntést hozó szerv felügyeleti szerve és a feladatkörében érintett szakmai irányító miniszter egyidejű tájékoztatása mellett kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternél a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét.

(4) Ha a törvénysértés másként nem orvosolható, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter tesz javaslatot a Kormánynak az Alkotmány 35. § (4) bekezdése alapján a Kormánynak alárendelt területi szervek törvénybe ütköző határozatának vagy intézkedésének megsemmisítésére, illetve megváltoztatására.

18. § (1) A közigazgatási hivatal, illetőleg a szakigazgatási szerv a jogszabályban megállapított ügyekben hatósági jogkört gyakorol.

(2) A közigazgatási hivatal ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb államigazgatási feladatokat.

Koordináció

19. § (1) A közigazgatási hivatal koordinációs feladat- és hatáskörében

a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,

b) gondoskodik a fővárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről,

c) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet-politikáért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

d) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az elektronikus közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében,

e) tájékoztatást kérhet a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe tartozó központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetőitől,

f) kezdeményezheti a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint

g) gondoskodhat a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.

20. § (1) A kollégium a közigazgatási hivatal véleményező, összehangolást elősegítő testülete. A hivatalvezető

a) vezeti a kollégiumot,

b) az ügyrendben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint összehívja a kollégium ülését, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások előkészítéséről, valamint

c) szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetőit. A megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester, valamint a megyei jogú városok polgármesterei a kollégium ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

(2) A kollégium elnöke a hivatalvezető, tagjai a hivatal főtitkára, a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szerveinek vezetői, a szakigazgatási szervek vezetői, valamint a közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egységek vezetői.

(3) A kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt az elnök által meghívott államigazgatási feladatot ellátó más szervezet vezetője.

(4) A kollégium ügyrendjét a hivatalvezető terjeszti elő és a kollégium állapítja meg. A kollégium testületként működik, működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza.

21. § A kollégium

a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a közigazgatási hivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek államigazgatási hatósági ügyintézését,

b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról,

c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését,

d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan,

e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki az együttműködések továbbfejlesztésére,

f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, előmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést,

g) értékeli, véleményezi a területi államigazgatási szervek ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység meg valósításhoz,

h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat; az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közreműködését igénylő országos kihatással bíró, vagy kiemelkedő területi jelentőségű társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek; elősegíti az állami és területi államigazgatási szervek koordinált közreműködői tevékenységét a problémák kezelésében.

22. § (1) A központi államigazgatási szervek területi szervei valamint a rendvédelmi szervek területi szervei feladataik ellátása során kötelesek együttműködni.

(2) A hivatalvezető szükség szerint fővárosi vagy megyei koordinációs értekezletet hívhat össze egyes, több ágazatot érintő feladat ellátásának előmozdítására, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a rendvédelmi és más szervek vezetőit ideiglenes bizottság alakítására kérheti fel.

Ellenőrzés

23. § (1) A közigazgatási hivatal ellenőrzési feladat- és hatáskörében - az állami adóhatóság kivételével - a központi államigazgatási szervek bármely jogállású területi szervei vonatkozásában[6]

a) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről,

b) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról,

c) ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinek a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenőrzést végez,

d) ellenőrzi - az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint - a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását, ezen szervek hatósági tevékenységének jogszerűségét,

e) ellenőrzi - az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint - az ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását,

f) az informatikáért és a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét.

(2) A közigazgatási hivatal az (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől e feladata tekintetében határidő tűzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - betekinteni.

(3) A közigazgatási hivatal az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti jogkört gyakorló szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén - különösen, ha jogszabálysértést tapasztal - kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 30. §-ban meghatározott jogait.

(4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik az ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjéről.

24. § A közigazgatási hivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében

a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést végez,

b) ellenőrzi - az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint - az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását.

Informatika

25. § (1) A közigazgatási hivatal az e-közigazgatásért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között közreműködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában.

(2) A közigazgatási hivatal ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat.

(3) A közigazgatási hivatal közreműködik az önkormányzati rendeletek elektronikus közzétételében.

Képzés, továbbképzés

26. § (1) A közigazgatási hivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése, továbbképzése körében

a) éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését,

b) oktatási-módszertani központként közreműködik a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzet-politikáért felelős miniszternek a köztisztviselők és kormánytisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában,

c) gondoskodik a közigazgatási versenyvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról,

d) előmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinél, a feladatkörében érintett miniszternél,

e) közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a kisebbségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében,

f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselőket és köztisztviselőket érintő képzési, továbbképzési feladatok ellátását,

g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket,

h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.

(2) A közigazgatási hivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.

A közigazgatási hivatal egyéb feladatai

27. § (1) A Kormány - ha törvény vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik - a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a közigazgatási hivatalt jelöli ki.

(2) A közigazgatási hivatal döntés-előkészítő és javaslattevő szervként közreműködik a Kormánynak az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja szerinti javaslattételi jogosultsága, valamint az Ötv. 95. § d) és e) pontjaiban meghatározott feladatai ellátásában, a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek az Ötv. 96. § a), c) és d) pontjaiban, valamint a szakmai irányító miniszternek az Ötv. 97. §-ában meghatározott feladatai ellátásában.

Eljárási szabályok

28. § (1) Ha a központi államigazgatási szerv területi szervének illetékessége a hivatal illetékességi területétől eltérő területre terjed ki, a közigazgatási hivatal jogköreit a területi szerv székhelye szerinti hivatal gyakorolja. A fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja a hivatalvezető jogait, ha a területi szerv illetékessége a fővárosra és megyére terjed ki. E jogkörben tett intézkedésről a közigazgatási hivatal tájékoztatja az érintett közigazgatási hivatalokat.

(2) Ha a közigazgatási hivatal nem az (1) bekezdésben említett területi szerv székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén működik, feladatainak ellátása érdekében gyakorolhatja a 19. § (1) bekezdésének a), d) és e) pontjaiban meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedéséről tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti közigazgatási hivatalt.

29. § A közigazgatási hivatal, valamint a szakigazgatási szerv vezetője az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult

a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni,

b) a polgármesteri hivatalnál, körjegyzőségnél, megyei közgyűlés hivatalánál, főpolgármesteri hivatalnál, hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenőrzést tartani.

30. § (1) A közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv a 29. §-ban meghatározott szervek ellenőrzése során feltárt vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén

a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket,

b) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet,

d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál,

e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a közigazgatási hivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet - a megkereséstől számított 30 napon belül - tájékoztatni.

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a rendelet 2010. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervéről szóló 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet.

32. § (1) A fővárosi, megyei közigazgatási hivatal a regionális államigazgatási hivatal általános jogutódja. A regionális államigazgatási hivatalok jogutódlásáról a melléklet rendelkezik.

(2) A jogutódlás részleteire vonatkozóan a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, mint fejezetet irányító miniszter külön intézkedést ad ki.

(3) Amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a szakigazgatási szervvé váló területi államigazgatási szerv jogutóda a közigazgatási hivatal.

33. § (1) A közigazgatási hivatal alapító okiratát a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter adja ki.

(2) A közigazgatási hivatal szervezeti és működési szabályzatának kiadása során a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és a szakigazgatási szervek irányításáért felelős miniszter közötti vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt.

(3) A közigazgatási hivatal vezetője és a szakigazgatási szerv irányításáért felelős miniszter között a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésével kapcsolatos vitás kérdésekben a miniszterelnök dönt.

34. § (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzőt és a képviselő-testület hivatala ügyintézőjét, valamint önkormányzati intézmény vezetőjét kell érteni.

(2) E rendeletben polgármester alatt a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt és a körjegyzőt is érteni kell.

(3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény hatálya alá tartozó központi államigazgatási szervek területi szerveit kell érteni.

Dr. Navracsics Tibor s. k.,

miniszterelnök-helyettes

Melléklet a 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelethez