227/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelet

a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő kivételes építésügyi szabályokról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés j) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett és megnevezett településeken a veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építési követelményekre, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül induló első fokú és az ezt követő másodfokú építésügyi hatósági eljárásra (a továbbiakban: kivételes építésügyi hatósági eljárás), az építésügyi hatósági ellenőrzésre, az építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmi követelményeire, a tervpályázati és tervtanácsi eljárásokra, valamint az építőipari kivitelezési tevékenységre.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenységre a külön jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában

1. adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentáció: az építésügyért felelős miniszter által ajánlott, a Dokumentációs Központ által közzétett terv építészeti-műszaki tervező által a helyszíni adottságokhoz (helyi építészeti karakter, településkép, telek- és terepadottságok, tájolás, beépítési százalék, építménymagasság, közművesítettség stb.) illesztett, az építési engedélyezéshez és az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez szükséges építészeti-műszaki tervek összessége,

2. nagyvízi meder: a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. pont a) alpontjában meghatározott terület.

2. Az eljáró hatóság

3. § (1)[1] Ha az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben elsőfokú általános építésügyi hatóságként kijelölt települési önkormányzat jegyzője megállapítja, hogy a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával összefüggő építésügyi hatósági feladatok - határidőre történő szakszerű - ellátására nem rendelkezik megfelelő létszámú köztisztviselővel, vagy a kivételes építésügyi hatósági eljárásban előírt követelményeket nem tudja teljesíteni, akkor a kivételes építésügyi hatósági ügyeket - a kérelem beérkezését követő naptól számított öt napon belül - ügyintézésre átadja a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.

(2) A megyeszékhely települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés szerint átadott kivételes építésügyi hatósági ügyben köteles eljárni.

(3) Az (1) bekezdés szerint átadott ügyben az ügyintézési határidő az ügy iratainak a megyeszékhely települési önkormányzat jegyzőjéhez történő megérkezés napján kezdődik.

(4) A megyeszékhely települési önkormányzat jegyzője a megyéhez tartozó, a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárokkal érintett és megnevezett településeken kirendeltséget működtethet az újjáépítéssel, helyreállítással összefüggő kivételes építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó tájékoztatás, továbbá az ügyfelekkel való kapcsolattartás biztosítása érdekében.

3. A kivételes építésügyi hatósági eljárások közös szabályai

4. §[2] A kivételes építésügyi hatósági ügyben eljáró építésügyi hatóság az építménykárok helyreállításával össze nem függő építésügyi hatósági ügyek ügyintézési határidejét annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb két hónappal hosszabbíthatja meg.

5. § Az építtető kérelme - a kérelmezett engedélyezési eljárás fajtájához kapcsolódóan - tartalmazza, hogy kivételes építésügyi hatósági eljárásra irányul. Az építtető - ha az építésügyi hatóság más eljárásban nem állapította meg - a kérelemhez és az előzetes szakhatósági állásfoglalás kibocsátásához mellékeli a települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát arról, hogy a kérelmezett építési tevékenység végzése a kihirdetett veszélyhelyzet folytán bekövetkezett építménykárok helyreállításával függ össze.

6. § A kivételes építésügyi hatósági ügyben az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló kormányrendeletnek az építtető értesítésére vonatkozó rendelkezését nem kell alkalmazni.

7. §[3] Ha a kérelemhez adaptált ajánlott építészeti-műszaki tervdokumentációt nyújtottak be, a kérelem elbírálása során a kivételes építésügyi hatósági ügyben eljáró építésügyi hatóság egy alkalommal, a kérelem beérkezését követő naptól számított nyolc napon belül hívja fel az építtetőt hiánypótlásra, ha a kérelem vagy a kérelemhez mellékelt építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma hiányos.

8. § (1) A szakhatóság a kivételes építésügyi hatósági eljárás során köteles szakhatósági állásfoglalását az építésügyi hatóság által összehívott helyszíni szemlén megadni. Megjelenés vagy az állásfoglalás megtételének hiányában - ha ellenérdekű ügyfél az eljárásban nem vett részt - a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(2) A kivételes építésügyi hatósági eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (1) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(3) A nagyvízi mederben építmény elhelyezéséhez, építési tevékenység végzéséhez az érintett folyószakasz medrének kezelője hozzájárulása szükséges.

9. § (1)[4] Az első és másodfokú építési, fennmaradási és használatbavételi engedélyezési eljárás ügyintézési határideje - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - harminc nap.

(2) Az ügyintézési határidő első fokú eljárásban

a)[5] tizenöt nap, ha

aa) az építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges kérelmet, mellékleteit és az építészeti-műszaki tervdokumentációt építésügyi igazgatási szakértő készíti elő, és az építtető a kérelméhez mellékeli az építésügyi igazgatási szakértőnek - a kérelem benyújtását legfeljebb tizenöt nappal megelőzően kelt -nyilatkozatát, vagy

ab) a kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció adaptált ajánlott,

b)[6] soron kívüli, de legfeljebb tizenöt nap, ha az a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott feltételek együttesen fennállnak.

(3) Ha az építési engedélyiránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció adaptált ajánlott terv, az ügyintézési határidő első és másodfokon nem hosszabbítható meg.

4. Építési engedélyezési eljárás

10. § Ha az építtető a bontási engedély-köteles építési tevékenységre vonatkozó kérelmét az építési engedélyezési kérelmével együtt nyújtja be, a bontási engedélyezési és az építési engedélyezési eljárást egy eljárásban az építési engedélyezési eljárásra meghatározott határidőn belül kell lefolytatni.

11. § Az e rendelet alapján engedélyezett építészeti-műszaki tervdokumentáció módosítására a kivételes építésügyi hatósági eljárásra vonatkozó eltérő rendelkezések nem alkalmazhatók.

5. Használatbavételi engedélyezési eljárás

12. § (1) A használatbavételi engedélyezés során az építtető - a (2)-(4) bekezdés szerint - ideiglenes használatbavételi engedélyt kérhet.

(2) Ideiglenes használatbavételi engedély adható a kivételes építésügyi hatósági eljárás során, ha az épületben rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon legalább egy fűthető lakószoba, a főzést és a tisztálkodást, az illemhely-használatot biztosító helyiség van.

(3) Az ideiglenes használatbavételi engedély hatályát veszti, ha az építtető az épületre vonatkozóan - annak teljes befejezését követően - két éven belül nem kér végleges használatbavételi engedélyt.

(4) Az építtető abban az esetben is kérheti az e § szerinti eljárás lefolytatását, ha az építési engedélyt időközben módosíttatta.

6. Építészeti-műszaki tervdokumentáció követelményei

13. § (1) Az építési engedélyezés iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentációnak többszintes épület esetében tartószerkezeti kivitelezési dokumentációt is kell tartalmaznia.

(2) Nagyvízi mederben történő építés esetén az építési engedélyezés iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció része a részletes talajmechanikai szakvélemény.

7. Tervpályázati és tervtanácsi követelmények

14. § (1) A kivételes építésügyi hatósági eljárás tárgyát képező építési beruházás esetében nem kell tervpályázati eljárást lefolytatni.

(2) A kivételes építésügyi hatósági eljárást megelőzően nem kell tervtanácsi véleményezési eljárást lefolytatni.

8. Az építőipari kivitelezési tevékenység eltérő szabályai

15. § A kivitelezési dokumentációt nem kell tervellenőrnek ellenőriznie.

16. §[7] Ha az építőipari kivitelezési tevékenység az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) 29. § (1) bekezdés hatálya alá tartozik, az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését és az építési napló megnyitásának napját - az Épkiv. 29. § (2) bekezdése szerinti mellékletekkel -a kivitelezés megkezdését követő nyolc napon belül kell az építtetőnek bejelentenie az építésfelügyeleti hatóságnak.

17. § (1) Ha az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez a kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő károk enyhítését szolgáló támogatást vesz igénybe

a) az építőipari kivitelezési tevékenység építési szerződésben meghatározott ellenértéke pénzügyi fedezetének és a kivitelező által nyújtott biztosíték összegének kezelőjeként építtetői fedezetkezelő vehető igénybe, az Épkiv. előírásainak megfelelően,

b) az építtető építési műszaki ellenőre a teljesítésigazolást és a számlázható összeg mértékére vonatkozó javaslatot megküldi a támogatást nyújtó önkormányzatnak is,

c)[8] a teljesítésigazolást és a számlázható összeg mértékére vonatkozó javaslatot a fővállalkozó kivitelező részére - ha az építtető nem rendelkeziképítési műszaki ellenőrrel - a támogatást nyújtó önkormányzat adja ki a fővállalkozó kivitelező által megküldött teljesítésről szóló értesítés kézhezvételétől, vagy a birtokbaadási eljárás lezárásától számított, támogatási szerződésben meghatározott, de legfeljebb tizenöt naponn belül.

(2) A támogatási összeg kifizetésének alapja a teljesítésigazolás alapján kiállított számla és a támogatási szerződésben az alvállalkozók kifizetésére vonatkozó feltételek teljesülése.