343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
Az építésügyi hatóság
1. §[1]
A Kormány
a) a sajátos építményfajták,
b) a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott hatósági ügyek,
c) a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól szóló 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott építmények hatósági ügyeinek,
d) az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OAH r.) meghatározott építésügyi hatósági ügyek, valamint
e) műemlék jókarbantartási ügyek
kivételével az építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatóságként az építmények, építési tevékenységek tekintetében a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésügyi hatóság) jelöli ki.[2]
1/A. §[3]
1/B. §[4]
1/C. §[5]
2. §[6]
2/A. §[7]
(1) Az építmény létesítési céljának megfelelő fő rendeltetése szerinti építésügyi hatóság jár el engedélyező hatóságként (a továbbiakban: építésügyi főhatóság) - az atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos technológiájú építmények kivételével -,
a) ha többcélú felhasználás céljára új építmény épül és az ezen építményben létesülő önálló rendeltetési egységek engedélyezésére több - nem építésügyi főhatóságnak minősülő - építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik, vagy
b) ha a meglévő építmény többcélú felhasználása érdekében az építmény vagy annak részeként létesülő önálló rendeltetési egység építésének, kialakításának engedélyezésére több építésügyi hatóság is hatáskörrel rendelkezik.
(2)[8]
2/B. §[9]
2/C. §[10]
Az építésfelügyeleti hatóság
3. §[11]
A Kormány a sajátos építményfajták körébe tartozó és az OAH r.-ben foglalt építmények kivételével, az építésfelügyeleti hatósági feladatokra a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság) jelöli ki.
A szakmai irányító szerv[12]
3/A. §[13]
A fővárosi és vármegyei kormányhivatal építésügyi és építésfelügyeleti feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben a felügyeleti szervre ruházott jogköröket, továbbá az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.
A sajátos építményfajták körébe tartozó nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények engedélyezését ellátó építésügyi hatóság és építésfelügyeletét ellátó hatóság kijelölése[14]
3/B. §
(1)[15] A Kormány a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a honvédelemért felelős minisztert jelöli ki.
(1a)[16] Az (1) bekezdés szerinti nemzetbiztonsági célú építmény, építményrész, épületegyüttes
a)[17] a nemzetbiztonsági szolgálatok által Magyarország függetlenségének biztosítása és törvényes rendjének védelme érdekében végzett tevékenység során használt vagy kifejezetten e célból létesített - különösen a titkosszolgálati tevékenység, valamint a titkos információgyűjtés végzésével, illetve támogatásával közvetlenül kapcsolatba hozható - építmény vagy terület, mely ingatlan vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, illetve a vagyonkezelői jogot, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval, illetve vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a nemzetbiztonsági szolgálatok gyakorolják,
b)[18] az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében és 15/A. §-ában meghatározott, valamint a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló építmények, valamint
c)[19] a terrorizmust elhárító szerv által a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása érdekében végzett tevékenység során használt vagy kifejezetten e célból létesített építmény vagy terület, mely ingatlan vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét, illetve a vagyonkezelői jogot, továbbá a tulajdonosi joggyakorlóval vagy vagyonkezelővel kötött megállapodáson alapuló jogot a terrorizmust elhárító szerv gyakorolja.
d)[20] a Sopron Rendészeti Integrált Központ elhelyezésére szolgáló építmény.
e)[21] a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló büntetés-végrehajtási intézetek építményei.
f)[22] a BSL3 és BSL4 minősítésű Nemzeti Biztonsági Laboratórium komplexum építményei.
g)[23] a Várpalotai Védelmi Ipari Komplexum építményei (Várpalota, Csór).
(2)[24] A nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények vonatkozásában az építésügyi hatósági jogkör gyakorlása során az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eng.R.) mellett a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól szóló kormányrendeletben, az építésfelügyeleti hatósági jogkör gyakorlása során a honvédelmi és katonai célú építményekkel kapcsolatos építésfelügyeleti tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott eljárási szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3)[25] A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a nemzetbiztonsági célú építmények
a)[26] építésügyi hatósági engedélyezése során, ha az építésügyi hatóság helyszíni szemle megtartását rendeli el, a helyszíni szemlét három napon belül kell lefolytatni, és a helyszíni szemlén részt vevő szakhatóság állásfoglalását a helyszíni szemle keretében adja meg,
b)[27] az építésügyi hatósági engedélyezési eljárások az Étv. 4. § (3a) bekezdése, valamint 6. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet alapján lefolytathatók a hatályos településrendezési tervek eltérő rendelkezése esetén is,
c) jogszerűtlen építési tevékenysége során az Eng. R. 55. §-a alkalmazható.
(4)[28] A (3) bekezdés szerinti, szállás jellegű, nem életvitelszerű, átmeneti tartózkodásra szolgáló épületet vagy önálló rendeltetési egységet úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy annak helyiségei, vagy a rendeltetésével hozzá tartozó építmények helyiségei a tervezési program szerint tegyék lehetővé
a) a pihenést (az alvást),
b) a tisztálkodást, az illemhely-használatot, valamint
c) a mosást, főzést, élelmiszertárolást, mosogatást, az étkezést, valamint a használathoz szükséges berendezések és használati tárgyak tárolását, továbbá egyéb ellátást nyújtó szolgáltatásokat.
Foglalkoztatási feltételek
4. §
(1)[29] Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság kormánytisztviselői létszámát úgy kell meghatározni, hogy a hatósági tevékenység folyamatos végzése biztosított legyen, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnak a (2) bekezdésben meghatározott foglalkoztatási feltételekkel rendelkező kormánytisztviselőt kell foglalkoztatnia.
(2)[30] A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel az építésfelügyeleti ellenőrzési tevékenységet, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyek döntésre való szakmai előkészítését, a döntés meghozatalát, végrehajtását ellátó kormánytisztviselő foglalkoztatási feltételei:[31]
a) a 2. mellékletben meghatározott[32]
aa) és e rendelet 4. melléklete szerint megállapított szakirányú felsőfokú végzettség,
ab)[33] a szakterületnek megfelelő tartalmú építésügyi vizsga letételének az igazolása, kivéve, ha a kormánytisztviselő a miniszter építésügyi feladatellátásában legalább 3 évet közreműködött,
ac) szakmai továbbképzésen való eredményes részvétel; valamint
b) az e rendeletben meghatározott szakmai gyakorlat teljesítése.
(3)[34] A fővárosi és a vármegyei kormányhivatal főispánjára, főigazgatójára és igazgatójára nem vonatkoznak a 4. § (2) és (4) bekezdésében, valamint az 5-7. §-ban meghatározott foglalkoztatási feltételek.
(4)[35] Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági kormánytisztviselő kizárólag építésügyi és építésfelügyeleti hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört láthat el.
(4a)[36]
(4b)[37]
(4c)[38] Az építésügyi hatósági, az építésfelügyeleti hatósági, valamint a műemlékekkel és a műemléki érték védelmével kapcsolatos építésügyi hatósági munkakört ellátó kormánytisztviselő építésügyi hatósági, építésfelügyeleti hatósági és örökségvédelmi hatósági ügyekkel kapcsolatos feladatkört is elláthat, ha a feladat ellátásához az e rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkezik.
(5)[39] Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munka minimális technikai feltételeit e rendelet 5. melléklete határozza meg.
(6)[40] Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú végzettség e rendelet alapján nem állapítható meg, akkor az oklevél szakirányúságáról, egyenértékűségéről a Magyar Építész Kamara vagy a Magyar Mérnöki Kamara által létrehozott bizottság dönt.
(6a)[41] A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének ellenőrzésekor az oklevél szakirányú kredittartalmát a 4. melléklet szerint kell megállapítani.
(6b)[42] A (6) bekezdés szerinti bizottsághoz az oklevél szakirányának, egyenértékűségének ellenőrzése céljából az Europass oklevélmelléklet másolatot, ennek hiányában a leckekönyv másolatot vagy az azt pótló hivatalos okiratot kell csatolni. A képzési kimeneti követelménytől eltérő tantárgy megnevezések esetében tantárgy leírást is mellékelni kell.
(6c)[43] A (6) bekezdés szerinti oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének vizsgálata alapján megállapított hiányzó ismeretek megszerzésére felsőoktatási intézményben szakirányú továbbképzés vagy hallgatói jogviszony keretében megszerezhető részismereti képzés keretében van lehetőség.
(6d)[44] A miniszter évente közzéteszi az oklevelek szakirányúsága egyenértékűségének szempontjából már megvizsgált és elfogadásra került
a) oklevelek megnevezését, kibocsátásának dátumát, a képzést folytató felsőoktatási intézmény megnevezését, és
b) szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek megnevezését a beszámítható kreditérték meghatározását.
(6e)[45] A (6d) bekezdés szerint elfogadott oklevelek és szakirányú továbbképzés körében kibocsátott szakirányú szakképzettségek esetében további vizsgálatot nem kell lefolytatni, kivéve ha a képesítési előírások megváltoznak.
(7)[46]
Szakmai gyakorlat
5. §
(1)[47] Az építésügyi hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.
(2)[48]
(3)[49]
(4)[50] Az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek szakmai gyakorlattal nem kell rendelkeznie, azonban az építésügyi vizsga letételéig döntéshozó, kiadmányozó munkakört nem tölthet be.
(5)[51]
(6)[52] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal építésügyi, építésfelügyeleti és örökségvédelmi hatósági feladatellátás vezetőjének feladatai tekintetében kiadmányozásra kizárólag olyan kormánytisztviselő kaphat jogosultságot, aki legalább három év köztisztviselőként, állami tisztviselőként vagy kormánytisztviselőként építésügyi igazgatási vagy örökségvédelmi igazgatási területen megszerzett gyakorlati idővel rendelkezik.
Építésügyi vizsga
6. §[53]
Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselőnek az építésügyi, az építésfelügyeleti és az örökségvédelmi hatóságnál foglalkoztatott köztisztviselők és kormánytisztviselők építésügyi vizsgájára és szakmai továbbképzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott építésügyi vizsgát kell teljesítenie.
Szakmai továbbképzés
7. §
(1)[54] Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a külön jogszabályban meghatározottak szerint szakmai továbbképzésen vesz részt.
(2)[55] Mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a 60. életévét betöltötte.
(3)[56] Részben mentesül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a továbbképzésen való részvétel alól, ha a külön jogszabályban szabályozott, az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekhez kötelezően előírt továbbképzést teljesítette. Ilyen esetben a kormánytisztviselőnek az azonos tartalmú szakmai továbbképzésen nem kell részt vennie.
(4)[57] Az építésügyi vizsga, illetve a továbbképzés határidejének elmulasztása esetén - a mentesítésre vonatkozó előírások kivételével - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságnál foglalkoztatott kormánytisztviselő a 4. § (2) bekezdése szerinti tevékenységgel járó munkakörben nem foglalkoztatható tovább.
Összeférhetetlenség
8. §
(1)[58] Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági tevékenység körében pártatlan, befolyástól mentes tevékenységet veszélyeztető tevékenységnek minősül és ezért nem végezhető, különösen, ha az építésügyi vagy az építésfelügyeleti hatóság kormánytisztviselője olyan építménnyel, telekkel összefüggésben lát el[59]
a) építészeti-műszaki tervezési,
b) építésügyi műszaki szakértői,
c) felelős műszaki vezetői,
d) beruházáslebonyolítói,
e) építésügyi igazgatási szakértői,
f) építési műszaki ellenőri,
g) építőipari kivitelezési,
h) igazságügyi szakértői,
i) településtervezési,
j) településrendezési szakértői, vagy
k) energetikai tanúsítói
tevékenységet, amely annak a hatóságnak az illetékességi területén található, ahol építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot lát el.
(2)[60]
(3)[61] Az építésügyi, valamint az építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó kormánytisztviselő - ideértve az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó osztály vagy főosztály vezetőjét is - nem lehet a hatóság illetékességi területén működő területi építész vagy mérnöki kamara tisztségviselője, valamint nem láthat el önkormányzati vagy állami főépítészi feladatot.
Átmeneti és záró rendelkezések
9. §
(1) Ez a rendelet - a (2), (3) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2007. január 1-jén lép hatályba.
(2)[62] E rendelet 4. § (2) bekezdés aa) és ab) pontja 2007. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 4. § (2) bekezdés ac) pontja 2008. január 1-jén lép hatályba.
(4)[63] Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságoknál 2010. január 1-je előtt foglalkoztatott és a 6. § szerint építésügyi vizsgára kötelezett köztisztviselőnek az építésügyi vizsgát legkésőbb 2011. március 31-ig kell teljesíteni.
(5)[64] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a műemlékekkel kapcsolatos építésügyi hatáskör változásával összefüggő módosításáról szóló 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelettel módosított 1. §-át és 2/B. §-át a 2012. július 1-jét követően indult, illetve a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
9/A. §[65]
Az építésügyi hatóságnál 2007. január 1-je előtt foglalkoztatott köztisztviselőre e rendeletnek a szakmai gyakorlati időre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha jogszabály alapján a szakmai gyakorlati idő teljesítése alól mentesítették.
10. §[66]
E rendeletnek - az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (1)-(3) bekezdésével megállapított - 1. § (1) és (3) bekezdését, valamint 2/C. §-át a repülőtér létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól szóló 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet hatálybalépését követően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
10/A. §[67]
E rendeletnek a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. § (1) és (5) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
11. §[68]
(1)[69]
(2)[70]
12. §[71]
A 2013. január 1. előtt a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló 29/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 4. alpontja szerinti építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, a 2. melléklet I. pont 3. alpontja szerint az építésügyi igazgatási (hatósági) kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra, vagy az Építésügyi Hivatal Építésfelügyeleti hatósági kiemelt munkakörben: az I. besorolási osztályra előírt képesítéssel, vagy a 3. melléklet 38. pontja szerinti építésügyi igazgatási feladatkör az I. besorolási osztályban: építésügyi hatósági munkaterületre vagy építésfelügyeleti hatósági munkaterületre előírt képesítéssel közszolgálati, illetve kormányzati szolgálati jogviszonyban jogszerűen foglalkoztatott
a) közszolgálati tisztviselőt a feladatköre megváltozásáig képesítettnek kell tekinteni,
b)[72] közszolgálati tisztviselő az építésügyi, valamint építésügyi és örökségvédelmi hatáskörében eljáró járási hivatalnál építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági ügyintézőként továbbfoglalkoztatható.
13. §[73]
(1) A 2012. december 31-ig első fokú építésügyi hatáskört gyakorló jegyző (a továbbiakban: jegyző), illetve a polgármesteri hivatal építésügyi hatósági ügyintézője a 2012. december 31. napján folyamatban lévő - a járásszékhely települési önkormányzat jegyzője által átvételre kerülő - ügyek iratait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 22. § (1)-(2) bekezdése alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban megküldi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járásszékhely települési önkormányzat jegyzőjének.
(2)[74] A 2012. december 31. napjáig lezárt iratok őrzéséről a jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. Az építésügyi hatóság kérésére a lezárt iratokat a jegyző köteles három napon belül átadni az építésügyi hatóságnak.
(3)[75] A 2020. február 29-ig első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó általános építésügyi hatáskört gyakorló járásszékhely települési önkormányzat jegyzője, a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője, valamint a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző (a továbbiakban együtt: járásszékhelyi jegyző) a 2020. február 29. napján folyamatban lévő papíralapú ügyek iratait az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 17. §-a alapján az iratok kezelésére vonatkozó jogszabályoknak megfelelő bontásban haladéktalanul megküldi, valamint az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszerben lévő valamennyi ügyet az alkalmazásban csoportosan átteszi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező építésügyi hatósághoz. Folyamatban lévő ügynek kell tekinteni az érdemi döntéssel le nem zárt, a végre nem hajtott kötelezettséget elrendelő döntést tartalmazó, valamint a hatályos építési vagy bontási engedélyt tartalmazó ügyet.
(4)[76] A 2013. január 1. és 2020. február 29. napja között lezárt iratok őrzéséről a járásszékhelyi jegyző gondoskodik az önkormányzati hivatalok egységes irattári tervének kiadásáról szóló rendelet szerinti egységes irattári terv, valamint az önkormányzati hivatal iratkezelési szabályzata alapján. Az építésügyi hatóság kérésére a lezárt iratokat a járásszékhelyi jegyző köteles három napon belül átadni az építésügyi hatóságnak.
(5)[77] A 2020. február 29-ig az első fokú építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala valamennyi építésügyi és építésfelügyeleti ügy iratát átadja az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak.
Gyurcsány Ferenc s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[78]
1/A. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez[79]
1/B. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. mellékletéhez[80]
2. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[81]
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges végzettségek és szakképzettségek
a) Egyetemi szintű építészmérnöki vagy építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) szakképzettség, főiskolai szintű magasépítő üzemmérnöki, építészmérnöki, építőmérnöki (magasépítő területen szerkezetépítő szakirány) vagy városgazdasági üzemmérnöki (ezzel egyenértékű településmérnöki) szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség,
b) alapképzésben szerzett építész, épületszerkezeti konstruktőr vagy magasépítési szakirányán szerzett szakképzettség, mesterfokozatú képzésben szerzett tervező építészmérnöki, szerkezettervező építészmérnöki szakképzettség, osztatlan képzésben szerzett építész szakképzettség vagy ezekkel egyenértékűnek elismert szakképzettség, vagy
c) jogász szakképzettség az a) és b) pontban foglalt szakképzettségű tudást nem igénylő döntés-előkészítő feladatok ellátására.
3. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[82]
4. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[83]
A többciklusú képzési szerkezet bevezetését követően, felmenő rendszerben kibocsátott oklevelek egyenértékűségének vizsgálatához:
Ha az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez a kormánytisztviselő végzettségét igazoló oklevélből a szakirányú kredittartalom, illetve a 2. mellékletben meghatározott munkakört megalapozó képzettségi szint - jogszabály alapján - nem állapítható meg, akkor a kormánytisztviselőnek a végzettsége egyenértékű elismeréséhez műszaki képzési területen legalább 139 kreditet kell igazolnia a táblázatban meghatározott ismeretkörök figyelembevételével. A megfeleltethetőség szempontjából releváns oklevélnek legalább 60%-os lefedettséget kell tanúsítania a beszámításkor alapul vett kreditérték viszonylatában.[84]
I. Építésügyi hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma
1. Természettudományos alapismeretek
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak, kompetenciák | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 1.1 Ábrázoló geometria | 6 | |
| 3. | 1.2 Statika - szilárdságtan | 14 | |
| 4. | 1.3 Épületfizika | Hőtechnika, páratechnika, akusztika | 2 |
| 5. | 1.4 Épületenergetika | Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. | 2 |
| 6. | A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen | 24 kredit | |
2. Gazdasági és humán ismeretek
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak, kompetenciák | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 2.1 Építésgazdaságtan és menedzsment | Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése, az épületüzemeltetés gyakorlata. | 2 |
| 3. | 2.2 Építési jog | Építésjogi és igazgatási ismeretek: Építési jogszabályok, hatósági eljárások ismerete, építésügyi bírság, (építésügyi, építésfelügyeleti) hatósági ellenőrzés, engedélyezési és kivitelezési dokumentáció, kivitelezési jogosultság.) | 2 |
| 4. | 2.3 Építészettörténet, építészetelmélet 2.4 Szociológia építészeknek | Építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok ismerete. Település és városszociológia. | 4 1 |
| 5. | A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen | 9 kredit | |
3. Szakmai törzsanyag
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak, kompetenciák | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 3.1 Rajz | Szabadkézi rajz, építészeti ábrázolás, intuitív ábrázolás, építészeti grafika, építészeti formálás. | 10 |
| 3. | 3.2 Épületszerkezettan | Épületszerkezettani ismeretek (falszerkezetek, koszorúk, kiváltók, födémszerkezetek, kémény és szellőző-, valamint lépcsőszerkezetek, alapozások, tetőszerkezetek, szigetelések, homlokzatburkolatok) | 14 |
| 4. | 3.3 Építőanyagok | Építmények anyagainak rendszere, osztályozása, alkalmazási lehetősége. Az építőanyagok általános kémiai, fizikai, szilárdsági, alakváltozási tulajdonságai. | 3 |
| 5. | 3.4 Épületgépészet | Vízellátás-csatornázás, gázellátás, épületek villamos berendezései, fűtéstechnika, légtechnika. | 4 |
| 6. | 3.5 Tartószerkezetek-szerkezettervezés | Vasbeton tartószerkezetek, acél tartószerkezetek | 8 |
| 7. | 3.6 Építéskivitelezés-szervezés | Építésszervezési alapismeretek, az épület kivitelezésének tervezése, előkészítése (organizáció alapjai térben és időben), a kivitelezés költségeinek összetevői, az építésgépesítés alapjai. Jellemző kivitelezési technológiák, a jellemző folyamatok szervezése (idő, tér, költség), a technológiai folyamatok ellenőrzésének és minőségbiztosításának alapvető módszerei. | 6 |
| 8. | 3.7 Épülettervezés | Építészet alapjai, lakóépület tervezés, középület tervezés | 8 |
| 9. | 3.8 Városépítés | 5 | |
| 10. | A beszámítható kreditek száma szakmai törzsanyagból összesen | 58 kredit | |
4. Differenciált szakmai ismeretek
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 4.1 Épületszerkezettan | Belső és homlokzati nyílászáró, kiegészítő szerkezetek. A belső felületek kialakításának szerkezetei. A korábban tanult szerkezetekből különféle tartószerkezetű és technológiájú épületek épületszerkezeteit komplexen, összefüggéseiket vizsgáló tervezés. | 8 |
| 3. | 4.2 Tartószerkezetek | Fa tartószerkezetek, tartószerkezetek tervezése. | 4 |
| 4. | 4.3 Talajmechanika és alapozás | 3 | |
| 5. | 4.4 Építéskivitelezés-szervezés | Szakipari munkák technológiái, az építési beruházástervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-átvételig. | 6 |
| 6. | 4.5 Építőanyagok | 3 | |
| 7. | 4.6 Lakóépület tervezés | Jellemző lakóépület-típusok tervezési feladatai (családi házak, csoportházak, többlakásos lakóépületek). | 4 |
| 8. | 4.7 Középület tervezés | Kisebb középület (cca. 600-1000m2 alapterülettel) megtervezése. | 4 |
| 9. | 4.8. Komplex tervezés | A korábbi tervezési, műszaki tárgyak ismereteinek összegzése egy épület tervezésén keresztül (engedélyezési terv, majd kiviteli terv szintű tervcsomag előállítása). | 3 |
| 10. | 4.9 Diplomatervezés | Önálló komplex tervezési feladat | 13 |
| 11. | A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen | 48 kredit | |
II. Építésfelügyeleti hatósági munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény kredittartalma
1. Természettudományos alapismeretek
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 1.1 Építőipari ábrázolás | Ábrázoló geometria, műszaki ábrázolás, CAD/CAAD | 2 |
| 3. | 1.2 Mechanika | Statika, szilárdságtan | 14 |
| 4. | 1.3 Építőipari kémia | 2 | |
| 5. | 1.4 Épületfizika | Hőtechnika, páratechnika, akusztika | 2 |
| 6. | 1.5 Épületenergetika | Az energiamérleg összetevői, követelmények, fajlagos hőigény, az energetikai méretezés és ellenőrzés módja és menete. A hőszigetelés gazdaságossága, energiatudatos építészet, passzív szoláris rendszerek. | 4 |
| 7. | A beszámítható kreditek száma természettudományos alapismeretekből összesen | 24 kredit | |
2. Gazdasági és humán ismeretek
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 2.1 Menedzsment és vállalkozás-gazdaságtan | Az építőiparral és az építési piaccal összefüggő gazdasági kérdések. Építési beruházások pénzügyi-gazdasági tervezése. | 2 |
| 3. | 2.2 Jogi és államigazgatási ismeretek | Építésjogi és igazgatási ismeretek. Építésügyi eljárások. | 4 |
| 4. | 2.3 Építészettörténet, építészetelmélet | 3 | |
| 5. | A beszámítható kreditek száma gazdasági és humán ismeretekből összesen | 9 kredit | |
3. Szakmai törzsanyag
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 3.1 Építőanyagok I. | 3 | |
| 3. | 3.2 Szerkezetek I. | Acélszerkezetek, vasbetonszerkezetek, fa-, falazott és kőszerkezetek. | 10 |
| 4. | 3.3 Földművek, alapozás | 7 | |
| 5. | 3.4 Magasépítés alapjai 3.5 Magasépítéstan I. | 7 | |
| 6. | 3.6 Tartók statikája | 2 | |
| 7. | 3.7 Szerkezet kivitelezés-tervezés 3.8 Szerkezet kivitelezés-vállalkozás | 4 3 | |
| 8. | 3.9 Épülettervezés I. 3.10 Lakóépületek tervezése | A tervezés alapfogalma, tervfajták, tervezési szempontok, a lakóépülettervezés alapjai. | 1 2 |
| 9. | 3.11 Épületszerkezetek 3.12 Épületgépészet | 7 4 | |
| 10. | 3.13 Közművek 3.14 Szerkezet-technológia | Közműellátás feladata. Közművek és várostervezés kapcsolata. Védőtávolságok. Közműellátó rendszerek vonalvezetési szabályai. Méretezési alapelvek, módszerek. Üzemeltetés. | 4 4 |
| 11. | A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen | 58 kredit | |
4. Differenciált szakmai ismeretek
| A | B | C | |
| 1. | tantárgy / tevékenységi kör | témakörök, tantárgyak | beszámítható kreditek száma |
| 2. | 4.1 Magasépítési acélszerkezetek | Csarnokok, egy és többszintes épületek, sportlétesítmények és speciális szerkezetek. Szerkezetek tervezése az Eurocode szabványrendszer alapján. | 4 |
| 3. | 4.2 Magasépítési vasbetonszerkezetek | Magas épületek szerkezeti kialakítása. Födémek, födémrendszerek, keretek, épületmerevítések, faltartók, csarnokok számítása. | 4 |
| 4. | 4.3 Szerkezetek megerősítése | Épületdiagnosztikai vizsgálatok, módszerek. Vizsgálati módszerek alkalmazása, kiértékelése. A teherhordó szerkezetek közvetett és közvetlen károsodásának okai. A szerkezet-cserék és a szerkezet-megerősítések szempontjai és a felújítások hatékonysága. | 2 |
| 5. | 4.4 Épülettervezés II. (Ipari és mezőgazdasági épületek tervezése) 4.5 Nagyfesztávú épületek tervezése | Többszintes, többlakásos lakóépület, középület, ipari park fogalma. Épület külső környezeti kapcsolata, településszerkezeti kapcsolatok. Tűzvédelem. Tervezési metodika, magvalósulási folyamat. | 2 2 |
| 6. | 4.6 Magasépítéstan II. | 3 | |
| 7. | 4.7 Acélszerkezetek II. 4.8 Vasbetonszerkezetek II. | 4 4 | |
| 8. | 4.9 Építéskivitelezés-szervezés | Az építési beruházás tervezés alapjai, a technológia a költség-, idő- és térbeli tervezés összefüggése az építési beruházás kezdeményezésétől a létesítmény átadás-átvételéig. | 8 |
| 9. | 4.10 Település- régiófejlesztés | A fejlesztés és rendezés szereplői, térségi és településtervezés dokumentumai, településrendezési terv. Szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályzat. | 2 |
| 10. | 4.11 Diplomamunka | Magasépítési területről választott témában, önálló komplex tervezési feladat. | 13 |
| 11. | A beszámítható kreditek száma differenciált szakmai törzsanyagból összesen | 48 kredit | |
5. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[85]
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok üzemeltetéséhez biztosított eszközök
I. Konfiguráció (Munkaállomás)
Minimum Pentium IV PC (vagy ezzel egyenértékű) + (minimum 1 GB RAM és 80 Gb HDD) + minimum 17" színes monitor, scanner, nyomtató, elektronikus jogtár - köztisztviselőnként vagy állami tisztviselőnként 1 db
II. Irodai felszerelés
1. Digitális fényképezőgép legalább 5 Mp és 3x optikai zoomos - 2 köztisztviselőnként vagy állami tisztviselőnként 1 db
2. Hatóságonként internet hozzáférés
3. Mérőszalag - köztisztviselőnként vagy állami tisztviselőnként 1 db
4. Szintezőműszer - hatóságonként 1 db
5. Kézi lézertávmérő - 2 köztisztviselőnként vagy állami tisztviselőnként 1 db
6. Gépkocsi - hatóságonként minimum 1 db
7. Laptop - hatóságonként minimum 1db
8. Mobil internet - építésfelügyeleti hatóságonként 1 db
9. Mobil nyomtató - építésfelügyeleti hatóságonként 1 db
III. Irodai nyomtatók
Irodai lézernyomtató (minimum 18 lap/perc) - hatóságonként minimum 1 db
Az építésügyi, építésfelügyeleti hatóság a kormánytisztviselőnek a munkavégzése során a jogszabály szerinti egyéni védőeszközt biztosítja.[86]
6. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[87]
7. melléklet a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[88]
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (1) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[2] A záró szövegrészt módosította a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[3] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[5] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § a) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § b) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[7] A 2/A. § -t beiktatta a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13. §-a. Hatályos 2010.01.01.
[8] Hatályon kívül helyezte a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 185. § b) pontja. Hatálytalan 2018.01.01.
[9] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § c) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[10] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § d) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[11] Módosította a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[12] A címet beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 36. § - a. Hatályos 2013.01.01.
[13] Módosította a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[14] Beiktatta a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 14. §-a. Hatályos 2011.01.01.
[15] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[16] Beiktatta a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2015.09.15.
[17] Módosította a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § b) pontja. Hatályos 2020.01.01.
[18] Módosította a 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 281. §-a. Hatályos 2024.03.01.
[19] Beiktatta a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2020.01.01.
[20] Beiktatta a 622/2020. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2020.12.22.
[21] Beiktatta a 276/2021. (V. 26.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2021.06.25.
[22] Beiktatta a 829/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2021.12.29.
[23] Beiktatta a 438/2022. (XI. 2.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2022.11.03.
[24] Megállapította a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.09.15.
[25] Beiktatta a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.09.15.
[26] Megállapította a 457/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 184. § (3) bekezdése. Hatályos 2018.01.01.
[27] Módosította a 420/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 48. §-a. Hatályos 2021.07.16.
[28] Beiktatta a 260/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2015.09.15.
[29] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (3) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[30] Módosította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § b) pontja. Hatályos 2013.01.01.
[31] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[32] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés b) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[33] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés c) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[34] Módosította a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[35] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (4) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[36] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
[37] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés c) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
[38] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (5) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[39] Módosította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 42. § d), valamint a 43. § e) pontja. Hatályos 2013.01.01.
[40] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (6) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[41] Beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[42] Beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[43] Beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[44] Beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[45] Beiktatta a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.01.01.
[46] Hatályon kívül helyezte a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § c) pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
[47] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (7) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[48] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
[49] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés d) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
[50] Megállapította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (8) bekezdése. Hatályos 2020.03.01.
[51] Hatályon kívül helyezte a 295/2019. (XII. 10.) Korm. rendelet 3. § d) pontja. Hatálytalan 2020.01.01.
[52] Módosította a 616/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-a. Hatályos 2023.01.01.
[53] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés d) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[54] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[55] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[56] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés a), e) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[57] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés a) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[58] Megállapította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 39. § - a. Hatályos 2013.01.01.
[59] A nyitó szövegrészt módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés f) pontja, továbbá a 30/2020. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § a) pontja.. Hatályos 2020.03.01.
[60] Hatályon kívül helyezte a 393/2007. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (4) bekezdése c) pontja. Hatálytalan 2008.02.01.
[61] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés a) pontja, továbbá a 30/2020. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[62] Megállapította a 69/2007. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.04.18.
[63] Módosította a 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § d) pontja. Hatályos 2011.01.01.
[64] Beiktatta a 134/2012. (VI. 28.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2012.07.01.
[65] Beiktatta a 121/2007. (V. 31.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2007.06.05.
[66] Beiktatta a 177/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése. Hatályos 2010.05.28.
[67] Beiktatta a 358/2013. (X. 9.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2013.10.14.
[68] Beiktatta a 329/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. §-a Hatályos 2011.01.01.
[69] Hatályon kívül helyezte a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 43. § g) pontja. Hatálytalan 2013.01.01.
[70] Hatályon kívül helyezte a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (11) bekezdése. Hatálytalan 2015.04.01.
[71] Beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 40. § - a. Hatályos 2013.01.01.
[72] Megállapította a 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 91. § (8) bekezdése. Hatályos 2015.04.01.
[73] Beiktatta a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 40. § - a. Hatályos 2013.01.01.
[74] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés g) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[75] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (10) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
[76] Beiktatta a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (10) bekezdése. Hatályos 2020.01.01.
[77] Módosította a 30/2020. (II. 29.) Korm. rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[78] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés e) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.
[79] Hatályon kívül helyezte a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.
[80] Hatályon kívül helyezte a 394/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 17. § (7) bekezdése. Hatálytalan 2013.01.01.
[81] Megállapította a 668/2020. (XII. 28.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése (lásd 2. melléklet). Hatályos 2021.01.01.
[82] Hatályon kívül helyezte a 311/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2010.01.01.
[83] Megállapította a 322/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet 41. § b) pontja. Hatályos 2013.01.01.
[84] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés h) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[85] Megállapította a 482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. §-a (lásd 2. melléklet). Hatályos 2017.01.01.
[86] Módosította a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (12) bekezdés i) pontja. Hatályos 2020.03.01.
[87] Hatályon kívül helyezte a 196/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdése f) pontja. Hatálytalan 2009.10.01.
[88] Hatályon kívül helyezte a 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet 45. § (13) bekezdés f) pontja. Hatálytalan 2020.03.01.