40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet

a közigazgatási felsővezetői képzésről

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A képzés szervezetrendszere

1. § (1) Az állami közigazgatási felsővezetői képzés kialakításáért, működtetéséért, valamint fejlesztéséért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel.

(2)[1] A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységében a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK), valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) közreműködik.

(3)[2]

2. § (1) A KSZK

a) javaslatot tesz

aa) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre,

ab) a képzés tananyagára, valamint

ac) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra,

b) javaslatot tesz a képzés díjára és annak felhasználására,

c) kifejleszti a képzési programot,

d) végzi a képzéssel kapcsolatos monitoring feladatokat, hallgatói elégedettségi felmérést végez,

e) vezeti a képzéssel összefüggő nyilvántartást,

f) évente beszámolót készít a miniszter részére,

g) a miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a képzési rendszer koncepciójának kidolgozásában, továbbá

h) lefolytatja a képzést.

(2) A KSZK a miniszter jóváhagyásával az (1) bekezdés a), c) és h) pontokban meghatározott feladatai ellátásához közbeszerzési vagy nyílt pályázati eljárásban kiválasztott, magyar vagy külföldi, felnőttképzési vagy felsőoktatási intézmény közreműködését veheti igénybe.

3. § A Kollégium[3]

a) véleményezi

aa) a képzési rendszer koncepciójára,

ab) a felvételi vizsga követelményeire, a képzés kimeneti követelményeire, a vizsgakövetelményekre,

ac) a képzés tananyagára, a képzési programra, továbbá a képzés díjának megállapítására,

ad) a tanulmányi és vizsgaszabályzatra és

ae) a közreműködő intézmény igénybevételére tett javaslatot,

b) véleményezi a KSZK éves beszámolóját,

c) lefolytatja a felvételi eljárást, dönt a felvételről, valamint

d)[4]

4. § A miniszter

a) megállapítja

aa) a képzési rendszer koncepcióját,

ab) a felvételi vizsga követelményeit, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,

ac) a képzés tananyagát,

ad) a képzés díját, valamint

ae) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot,

b)[5]

c) hatósági jogkörében engedélyezi a képzési programot,

d) dönt a képzési díj felhasználásáról,

e) dönt felvételi pályázat kiírásáról, az adott évben felvehető hallgatók számáról, továbbá

f) felügyeli és ellenőrzi a képzés szervezését, működését.

5. § (1) Ha a KSZK felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a 2. § (2) bekezdésben foglalt tevékenység ellátására, akkor együttműködési megállapodást kötnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásban a felsőoktatási intézménynek vállalnia kell, hogy elfogadja a miniszter által megállapított

a) felvételi vizsgakövetelményeket, a képzés kimeneti követelményeit, a vizsgakövetelményeket,

b) képzési tananyagot,

c) képzési programot,

d) képzési díjat, valamint

e) tanulmányi és vizsgaszabályzatot.

(3) Ha a KSZK magyar felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy

a) a képzést szakirányú továbbképzési szakként biztosítja,

b) gondoskodik a szaknak az azzal megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségéről, továbbá a szak kreditjeinek elismeréséről, és

c) gondoskodik a minőségbiztosításról.

(4) Ha a KSZK külföldi felsőoktatási intézmény közreműködését veszi igénybe, a (2) bekezdésben meghatározottakon túl a felsőoktatási intézménynek az (1) bekezdés szerinti megállapodásban azt is vállalnia kell, hogy a képzés sikeres befejezését követően tanúsítványt állít ki.

2. A felvételi vizsga

6. § (1) A képzésre történő jelentkezés feltételei:

a) felsőfokú iskolai végzettség,

b) az angol, francia vagy német nyelv legalább középszintű ismerete,

c) közigazgatási szakvizsga vagy közigazgatási versenyvizsga, kivéve, ha a jelentkező valamelyik alól jogszabály alapján mentesül, továbbá

d) legalább három év szakmai gyakorlat.

(2) A jelentkezők írásbeli vizsgából és szóbeli meghallgatásból álló felvételi vizsgát tesznek. Az írásbeli vizsga a jelentkező közpolitikai kérdésekben való általános tájékozottságát értékeli, míg a szóbeli meghallgatáson a jelentkező a nyelvismeretéről, vezetői készségeiről, képességeiről ad számot.

(3) A felvételi vizsgára való felhívást és a vizsga követelményeit közzé kell tenni a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján.

3. A képzés

7. § (1) A képzés időtartama négy szemeszter.

(2) A képzés gyakorlatorientált, moduláris szerkezetű, elméleti alap és vezetői modulból áll. Az egyes modulok a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott kreditpontot érnek.

(3)[6] Az alapmodul teljesítése alól a Kollégium mentesítheti azt a személyt, aki a közigazgatással összefüggő tárgykörben tudományos fokozattal rendelkezik.

(4)[7] A vezetői modul teljesítése alól a Kollégium mentesítheti azt a személyt, aki egybeszámítva legalább négyéves, állami vezetőként, központi államigazgatási szerv vezetőjeként, annak helyetteseként vagy főosztályvezetőjeként szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(5) A képzés tartalmát képező általános témaköröket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A képzésen részt vevő minden szemesztert követően vizsgát tesz.

(2) A vizsgáztató nem vizsgáztathat, ha tőle valamely okból az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. E tényt a vizsgáztató és a vizsgázó is bejelentheti.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti bejelentést a vizsgáztató teszi meg, akkor a vizsgáztató helyett mást kell kijelölni.

(4) A vizsgázónak a vizsgáztató elfogultságára vonatkozó bejelentését a vizsga megkezdését megelőzően kell megtennie a vizsgaszervezőnél, aki - ha a bejelentést alaposnak találja - a vizsgáztató helyett más vizsgáztatót jelöl ki. Ha a vizsgaszervező elutasítja a vizsgázó bejelentését, akkor a vizsgázó a vizsgaszervező döntésével szemben a KSZK vezetőjéhez fordulhat. Ha a KSZK vezetője a bejelentésnek helyt ad, akkor a vizsga eredményét megsemmisíti, mely esetben a vizsgát meg kell ismételni.

(5) Végbizonyítványt az kaphat, aki az eredményes vizsgákat követően sikeres záróvizsgát tett.

9. § (1)[8] A képzés során oktatott tantárgyak esetében, a tanulmányi- és vizsgaszabályzatban meghatározott értéket figyelembe véve, a Kollégium - a képző intézmény javaslatának figyelembevételével - eseti jelleggel állapítja meg, hogy a jelentkező által korábban folytatott tanulmányok során elvégzettek közül mely tantárgyat fogadja el egyenértékűnek a képzésben oktatott tantárgyakkal, és azt milyen értéken számítja be.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a felsőoktatási intézmény kredit-elismerési eljárását, rendjét.

10. § (1) Oktató az lehet, aki

a) a képzést folytató intézménynél oktatói tevékenységet végez,

b) felsőfokú végzettséggel, valamint a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és a felsőoktatásban legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik,

c) közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben szerzett tapasztalattal rendelkezik, vagy

d)[9] egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a Kollégium javaslatot tesz.

(2) Az oktatókat a képzést folytató intézmény oktatói kivételével a miniszter kéri fel.

(3) Az oktatók jegyzékét a KSZK a honlapján közzéteszi.

4. A képzés finanszírozása

11. § (1) A képzés díját - a KSZK javaslata alapján - a miniszter állapítja meg. A képzés díját szemeszterenként kell megfizetni a KSZK-nak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.

(2) A vezető köztisztviselő a képzésért nem fizet képzési díjat, ha vezetői megbízásának, kinevezésének feltétele a képzés teljesítése.

(3) A közigazgatási szerv a képzési díj megfizetésének átvállalására tanulmányi szerződést köthet a köztisztviselővel, ha a köztisztviselő legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik.

12. § A képzés, valamint a Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj pénzügyi fedezetét a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében kell tervezni.

5. A Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíj

13. § (1) A képzés díjának megfizetésére Magyary Zoltán Közigazgatási Ösztöndíjra lehet pályázni. Az ösztöndíj összege legfeljebb a képzés díjával megegyező mértékű lehet.

(2)[10] Az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét - a Kollégium javaslatára - a miniszter állapítja meg

(3) Az ösztöndíjat a miniszter nyílt pályázatban hirdeti meg. Az ösztöndíjra pályázatot csak a felvételt nyert vagy a képzésen tanulmányokat folytató, a díj megfizetésére köteles hallgató adhat be.

(4)[11] Az ösztöndíj-pályázatokat a Kollégium bírálja el.

(5) A pályázatot (ideértve az ösztöndíj odaítélésének feltételeit és a benyújtás határidejét) és az ösztöndíjasok névsorát a Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján közzé kell tenni.

(6)[12] Az ösztöndíjat a Kollégium visszavonja, ha a pályázó a képzést nem kezdi meg, nem folytatja, vagy az ösztöndíj odaítélése feltételeinek már nem felel meg. Ha a hallgató a tanulmányi félév során szakítja meg a tanulmányait, akkor az ösztöndíjat időarányosan kell tőle visszavonni.

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A képzés programjának kidolgozását, és a 2010 szeptemberében, valamint 2011 februárjában induló képzések költségeit az ÁROP 3.2.1. számú kiemelt projektből kell finanszírozni.

(3)[13] E rendelet rövidítése: EMPAr.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez

A közigazgatási felsővezetői képzés témakörei

1. Az alapmodul

1.1. Az alap tréningmodul célja a modern közigazgatási ismeretek megalapozása, az európai igazgatási kultúrák összehasonlítása és a magyar igazgatáskultúra megismerése

1.2. Az alap tréningmodul témakörei:

1.2.1. A "jó kormányzás elve" a gyakorlatban: hazai és nemzetközi irányok

1.2.2. Állami irányítás, felügyelet, ellenőrzés eszközei; feladat- és hatáskör-telepítés elvei a magyar közigazgatásban, döntési mechanizmusok a központi és a területi közigazgatásban

1.2.3. Közigazgatási szervek, közigazgatási intézmények vezetése: stratégiaalkotás, finanszírozás kérdéskörei, pénzügyi folyamatok menedzselése

1.2.4. Nemzetközi gyakorlatok a kormányzati és igazgatási struktúrák kiépítésében

1.2.5. Közigazgatási reform, államreform nemzetközi és hazai tapasztalatai

1.2.6. A közpolitika alakításának módszerei, eszközei a gyakorlatban

1.2.7. Társadalmi párbeszéd

2. A vezetői modul

2.1. A vezetői tréningmodul célja a közigazgatás következő generációjának felkészítése arra, hogy a közigazgatás vezető posztjain lássák el feladataikat

2.2. A vezetői tréningmodul témakörei:

2.2.1. Közigazgatási szervezetek fejlesztése és menedzselése (tudásalapú szervezet kialakítása, szervezeti struktúra, a feladat-felelősség valamint hatáskör egysége)

2.2.2. Közigazgatási stratégiai menedzsment (szervezeti kultúra, minőségfejlesztés, szervezeti stratégia kialakítása és annak meg valósítása)

2.2.3. A közigazgatási vezető humánerőforrás-gazdálkodási feladatai (munkaerő tervezése, kiválasztás, teljesítménymenedzsment, karriertámogatás, vezetői kontrolling eszköztára)

2.2.4. A közigazgatási vezető személyiségének fejlesztése (értékek, vezetési stílus, motiválás eszköztára, mások fejlesztési lehetőségeinek felismerése és ösztönzése)

2.2.5. A közigazgatási vezetői eszköztár (kommunikáció, csapatépítés, időgazdálkodás, értekezletek vezetése és tárgyalás, lobbi tevékenység)

2.2.6. Közigazgatási változásmenedzsment (konfliktusok kezelése, krízismenedzsment)