103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelet

a Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjról és az ahhoz kapcsolódó tanulmányi programról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 19. §, 20. §, 22. §, 23. § és a 25. § (5), (6) és (9) bekezdése tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 20. § tekintetében az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 25. § (1) bekezdése tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés j) és k) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 25. § (2) bekezdése tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés k) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 25. § (3) bekezdése tekintetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34. § (13) bekezdésében és 49/O. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

a 25. § (4), (7) és (8) bekezdése tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § A Kormány Bibó István Közigazgatási Ösztöndíjat alapít és az ösztöndíjhoz kapcsolódó tanulmányi programot (a továbbiakban együtt: tanulmányi program) működtet.

1. A tanulmányi program szervezetrendszere

2. § (1) A tanulmányi program működtetéséért a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felel.

(2) A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységében a Közigazgatási Személyügyi és Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK), valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) közreműködik.

3. § A KSZK

a) javaslatot tesz

aa) az ösztöndíj odaítélésének pályázati feltételeire és az értékelési szempontokra,

ab) a tanulmányi program tanulmányi- és vizsgaszabályzatára és

ac) a vizsgák és a záróvizsga követelményeire,

b) kifejleszti a tanulmányi program képzési programját és tananyagát,

c) évente szakmai beszámolót készít a tanulmányi programról a miniszter részére,

d) szervezőként és ügyviteli feladatok ellátójaként közreműködik a pályázati eljárás lefolytatásában,

e) a tanulmányi program keretében lefolytatja az elméleti képzést és a vizsgáztatást, és

f) a tanulmányi programba bevont közigazgatási szervvel együtt ellátja a tanulmányi programban meghatározott szakmai gyakorlat teljesítéséhez szükséges szervezési feladatokat.

4. § A Kollégium

a) véleményezi

aa) az ösztöndíj odaítélésének pályázati feltételeire és az értékelési szempontokra tett javaslatot,

ab) a tanulmányi- és vizsgaszabályzatra tett javaslatot,

ac) a vizsgák és a záróvizsga követelményeire tett javaslatot és

ad) a képzés tananyagára tett javaslatot,

b) véleményezi a KSZK éves szakmai beszámolóját, és

c) lefolytatja az ösztöndíj odaítéléséhez szükséges eljárást, odaítéli az ösztöndíjat.

5. § (1) A miniszter

a) megállapítja az ösztöndíj odaítélésének pályázati feltételeit és az értékelési szempontokat,

b) jóváhagyja

ba) a tanulmányi program tanulmányi- és vizsgaszabályzatát,

bb) a vizsgák és a záróvizsga követelményeit és

bc) a képzés tananyagát,

c) hatósági jogkörében engedélyezi a tanulmányi program képzési programját,

d) dönt az ösztöndíj odaítéléséhez szükséges pályázat kiírásáról,

e) jóváhagyja a KSZK éves szakmai beszámolóját, és

f) ellenőrzi a képzés szervezését, működését.

(2) Az ösztöndíjrendszer működtetésének pénzügyi fedezetét a Miniszterelnökség fejezetben kell tervezni.

2. A pályázati rendszer

6. § (1) Az ösztöndíjra a miniszter évente nyílt pályázatot hirdet meg. A pályázati kiírást a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján közzé kell tenni.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza a pályázati feltételeket, a pályázat benyújtásának határidejét és az értékelési szempontokat.

(3) Pályázatot nyújthat be az állami és az állam által elismert felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerinti társadalom-tudomány, jogi és igazgatási, valamint gazdaságtudományok képzési területen azon aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkező, nappali tagozatos, magyar állampolgárságú hallgatója, aki angol nyelvből államilag elismert középfokú szóbeli és írásbeli nyelvvizsgával rendelkezik, megfelel a miniszter által előírt pályázati feltételeknek, valamint

a) mesterképzés esetén

aa) a tanulmányok befejezésének várható ideje az ösztöndíj tanulmányi programjának kezdeténél legalább egy évvel későbbi és

ab) alapképzésben az utolsó négy szemeszter tanulmányi átlaga legalább 4,0 vagy

b) egységes osztatlan képzés esetén

ba) legalább négy befejezett szemeszterrel rendelkezik és

bb) utolsó négy szemeszter tanulmányi átlaga legalább 4,0.

(4) A pályázónak a pályázathoz mellékelnie kell

a) az önéletrajzát,

b) a (3) bekezdésben meghatározott hallgatói jogviszony igazolását,

c) a (3) bekezdésében meghatározott tanulmányi átlag igazolását,

d) a (3) bekezdésben meghatározott nyelvtudást igazoló okirat másolatát és

e) a motivációs levelét.

7. § (1) A Kollégium a pályázati feltételek és az értékelési szempontok alapján ítéli oda az ösztöndíjat.

(2) A formailag hiányos, valamint a határidőn túl beérkezett pályázatokat a Kollégium érdemi elbírálás nélkül elutasítja.

(3) A pályázat nyerteseinek névsorát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a KSZK honlapján közzé kell tenni.

3. A jogviszony tartalma

8. § Az ösztöndíjat elnyert hallgatóval a KSZK szerződést köt, amelyben a hallgató vállalja, hogy

a) a felsőoktatási tanulmányai befejezését követően

aa) egy éven belül központi államigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyt létesít,

ab) közszolgálati jogviszonyát öt éven belül legalább három év időtartamra fenntartja, és

ac) öt éven belül más munkavégzésre irányuló jogviszonyt csak közszolgálati jogviszonya mellett, a köztisztviselők jogállásáról szóló törvényben meghatározottak szerint létesít,

b) hallgatói jogviszonyából fakadó tanulmányi kötelezettségeit az ösztöndíj időtartama alatt továbbra is úgy teljesíti, hogy az utolsó négy szemeszter tanulmányi átlagainak átlaga legalább 4,0,

c) az ösztöndíjas tanulmányi program tanulmányi és vizsgakövetelményeit teljesíti, és

d) az előírt szakmai gyakorlatokon részt vesz.

9. § Az ösztöndíjas kérelmére a KSZK vezetője méltányosságból egy alkalommal engedélyezheti a jogviszonynak a szüneteltetés okával arányos mértékű határozott időre történő szüneteltetését.

10. § (1) A jogviszonyt a KSZK vezetője azonnali hatállyal megszünteti, ha az ösztöndíjas önhibájából

a) valamely, a tanulmányi program szerinti féléves vizsgáját vagy záróvizsgáját nem teljesítette,

b) a tanulmányi programban nem vett részt,

c) nem felel meg az ösztöndíjas szerződésbe foglalt feltételeknek, vagy

d) olyan magatartást tanúsított, amely a jogviszonyhoz méltatlan.

(2) Az ösztöndíjas azonnali hatállyal, indokolás nélkül megszüntetheti a jogviszonyt.

(3) Ha a jogviszonyt az (1) és (2) bekezdés alapján megszüntetik, az ösztöndíjas köteles a felvett ösztöndíjat az ösztöndíj részleteinek kifizetése idejéhez kötődő kamattal növelt összegben 90 napon belül visszafizetni.

(4) Az ösztöndíjas kérelmére a KSZK vezetője méltányosságból részletfizetési lehetőséget biztosíthat az ösztöndíj visszafizetésére.

11. § Az ösztöndíj havi összegét a miniszter a pályázatban állapítja meg. Az ösztöndíj havi összege - az összes ösztöndíjasra kiterjedő hatállyal - a jogviszony ideje alatt magasabb összegben megállapítható.

12. § A KSZK az ösztöndíjas kérésére közreműködik abban, hogy az ösztöndíjas a felsőoktatási tanulmányai után központi államigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyt létesítsen.

4. A képzés

13. § (1) Az ösztöndíjasok négy féléves elméleti és nyolcszáz órás szakmai gyakorlati képzésben részesülnek.

(2) A képzés tartalmi kereteit az 1. melléklet határozza meg.

(3) Az elméleti képzés alól a KSZK vezetője részben mentesíti az ösztöndíjast, ha az igazolja, hogy a képzéssel azonos tartalmú ismereteket szerzett.

(4) A féléves képzés végén az ösztöndíjas vizsgát tesz.

(5) A képzés végén az ösztöndíjas záróvizsgát tesz. A sikeres záróvizsgát a miniszter tanúsítvánnyal igazolja.

14. § (1) Az elméleti képzésben való részvételt a KSZK igazolja. Az igazolás kiállításának feltétele, hogy az ösztöndíjas az elméleti képzés óraszámának legalább a 80%-án részt vegyen.

(2) A KSZK akkor is igazolja az elméleti képzésben való részvételt, ha az ösztöndíjas az elméleti képzés óraszámának legalább 70%-án részt vett, és igazolja, hogy egészségügyi okokból nem tudott részt venni a képzés óraszámának legfeljebb 10%-án.

15. § (1) Oktató az elméleti képzésben az lehet,

a) aki felsőfokú végzettséggel, a központi államigazgatásban legalább hétéves közigazgatási gyakorlattal és felsőoktatási intézményben legalább egy év oktatói gyakorlattal rendelkezik,

b) aki közigazgatási területen tudományos fokozattal, vagy legalább hétéves, kutatóintézetben töltött kutatói gyakorlattal rendelkezik, vagy

c) akinek egyéb különleges tudományos vagy szakmai tapasztalatára tekintettel felkérésére a Kollégium javaslatot tesz.

(2) Az oktatókat a Kollégium a KSZK vezetőjének javaslata alapján kéri fel, és jegyzéküket a KSZK a honlapján közzéteszi.

16. § A szakmai gyakorlat időbeosztását a KSZK a fogadó intézménnyel és az ösztöndíjassal egyeztetve állapítja meg azzal, hogy

a) kétszáz órát a Miniszterelnöki Hivatalban,

b) kétszáz órát az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztériumban,

c) kétszáz órát más központi államigazgatási szervnél vagy külföldi államigazgatási szervnél, és

d) kétszáz órát autonóm államigazgatási szerv, kormányhivatal vagy központi hivatal központi, területi vagy helyi szervénél, illetve a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervénél

kell teljesíteni.

17. § (1) A szakmai gyakorlat teljesítését a fogadó intézmény igazolja. Az igazolás kiállításának feltétele, hogy az ösztöndíjas a szakmai gyakorlat óraszámát teljesítse.

(2) Ha az ösztöndíjas igazolja, hogy a szakmai gyakorlat ideje alatt egészségügyi vagy más fontos okból a szakmai gyakorlat óraszámát nem tudta teljesíteni, a fogadó intézmény a szakmai gyakorlat idejét meghosszabbítja.

5. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésekben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 20. §, a 21. § (3) bekezdése és a 25. § 2010. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 23. § 2011. január 1-jén lép hatályba.

(4) E rendelet rövidítése: Bibór.

19. § (1) A közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvr.) 6/A. §-a a következő új (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A felkészítő tanfolyamon való részvétel a vizsgára bocsátásnak nem feltétele."

(2) Hatályát veszti az Szvr. 6. § (3) bekezdésének harmadik mondata.

20. §[1]

21. § (1) A köztisztviselők továbbképzéséről és a közigazgatási vezetőképzésről szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KTKr.) 11. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím, 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Kollégium

11. § (1) A Kollégium a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek a közigazgatási továbbképzési, vezetőképzési tevékenységét segítő tanácsadó testülete.

(2) A Kollégium tagja a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ vezetője. A Kollégium további legfeljebb hat tagját - a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ vezetőjének javaslatára - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kéri fel. A miniszter valamely tag helyett bármikor új tagot kérhet fel.

(3) A Kollégium

a) véleményezi a középtávú terv tervezetét,

b) felügyeli a közigazgatási programminősítési rendszer működtetését és dönt a minősítésre benyújtott programok elfogadásáról,

c) javaslatot tesz a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek

ca) az éves terv jóváhagyására,

cb) a központi költségvetésben a továbbképzésre és a vezetőképzésre biztosított összeg felhasználására,

cc) a továbbképzési programok központi költségvetési forrásból való támogatására,

d) véleményezi a közigazgatási továbbképzési rendszer működéséről szóló értékelő jelentést."

(2) A KTKr. 13. § (4) bekezdése a következő k) és l) pontokkal egészül ki:

(A továbbképzést és a vezetőképzést országos módszertani központként a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ segíti. Ennek keretében:)

"k) a tárgyévet követő április 30-ig értékelő jelentést készít a közigazgatási továbbképzés rendszerének működéséről a miniszter számára,

l) működteti a közigazgatási versenyvizsga- és képzésmenedzsment rendszert."

(3)[2]

(4) Hatályát veszti a KTKr. 12. § (2) bekezdése, 12. § (3) bekezdésében a "Közigazgatási Továbbképzési" szövegrész.

22. § (1) A közigazgatási felsővezetői képzésről szóló 40/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EMPAr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A miniszternek az (1) bekezdés szerinti tevékenységében a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (a továbbiakban: KSZK), valamint a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) közreműködik."

(2) Az EMPAr. 14. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E rendelet rövidítése: EMPAr."

(3) Az EMPAr. 3. §-ában, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés d) pontjában, 13. § (2), (4) és (6) bekezdésében a "szakmai kollégium" szövegrész helyébe a "Kollégium" szöveg lép.

(4) Hatályát veszti az EMPAr. 1. § (3) bekezdése, 3. § d) pontja, 4. § b) pontja.

23. §[3]

24. § A köztisztviselők céljuttatásával összefüggő egyes átmeneti szabályairól szóló 5/2010. (I. 19.) Korm. rendelet 1. §-a a következő új (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás, továbbá a Kormány vagy miniszter irányítása, illetve felügyelete alá tartozó egyes költségvetési szervek létszámgazdálkodását érintő átmeneti intézkedésekről szóló 1127/2009. (VII. 29.) Korm. határozat 2. pont k) alpontja és 3. pontja nem vonatkozik az országgyűlési képviselők választásának lebonyolításában közreműködő személyek számára megállapított céljuttatásra."

25. §[4]

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 103/2010. (IV. 7.) Korm. rendelethez

1. Alapismeretek a magyar közigazgatás környezetéről, a közigazgatásról és annak működési mechanizmusairól (I. modul)

1.1. Társadalomismeret

1.2. Alkotmányjogi ismeretek

1.3. Közigazgatás-tudományi és közigazgatási ismertek

1.4. Közgazdasági és pénzügyi ismeretek

1.5. Emberi jogi, etikai és közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatos ismeretek

2. Közpolitikai szemlélet, a közpolitika folyamata, érdekérvényesítés, a fejlesztéspolitika területei (II. modul)

2.1. A közpolitika mint tudomány

2.2. A közpolitika értelmezése, szereplői, eszköztára, a magyar közpolitikai tér sajátosságai

2.3. Politikai és szakmai funkciók a gyakorlati érdekérvényesítésben

2.4. Innováció és fejlesztés

3. A törvényhozói és a végrehajtói hatalom működése (III. modul)

3.1. A köztisztviselők tevékenysége a parlament munkájában

3.2. A Kormány működési mechanizmusa

3.3. A minisztériumi és ágazati érdekérvényesítés a kormányzati munkában

3.4. Az érdekegyeztetés alapjai, a társadalmi párbeszéd

4. A minisztériumok és az egyéb központi közigazgatási szervek tevékenysége (IV. modul)

4.1. A hivatali struktúrák kialakítása, működtetése

4.2. Ágazati stratégiák kialakítása, célok és követelmények meghatározása

4.3. A döntéshozatali mechanizmusok működtetése

4.4. Az irányítás, a felügyelet, az ellenőrzés kérdései

4.5. A teljesítményelvű, hatékony és hatásos működés problémái, komplex erőforrás-gazdálkodás

5. A professzionális jogalkotás (V. modul)

5.1. A jogszabályok és társadalmi-gazdasági hatásaik

5.2. A hatásvizsgálat módszerei a gyakorlatban

5.3. Better regulation

5.4. Jogszabályszerkesztés

6. Horizontális politikák érvényesítése a közigazgatási munkában (VI. modul)

6.1. Fenntartható fejlődés

6.2. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség

6.3. Korrupció elleni küzdelem

6.4. Globalizáció

7. Az Európai Unió döntéshozatali és működési mechanizmusa a mindennapok gyakorlatában (VII. modul)

7.1. Az Európai Unió közpolitikája

7.2. A magyar érdekek azonosítása és képviselete az Európai Unió intézményrendszerében

7.3. A magyar külképviselet Brüsszelben