5/2010. (II. 16.) EüM rendelet

az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács szervezetéről és működéséről

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés j) pontjában és a 17. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Tanács (a továbbiakban: ESZTT)

a) Tanács testületből (a továbbiakban: Tanács),

b) a (2) bekezdés szerinti albizottságokból (a továbbiakban: albizottságok), valamint

c) a Tanács által egyes meghatározott feladatok ellátására létrehozott munkabizottságokból áll.

(2) AZ ESZTT albizottságai a következők:

a) Nemzeti Vizsgabizottság (a továbbiakban: NVB),

b) Egészségügyi Minősítő Bizottság (a továbbiakban: EMB),

c) Egészségügyi Szakképzési és Továbbképzési Bizottság (a továbbiakban: ESZTB).

d)[1] Egészségügyi Felsőfokú Szakirányú Szakképzési Bizottság (a továbbiakban: EFSZSZB).

(3) Az ESZTT a feladat- és hatásköreit

a) a Tanács,

b) az albizottságok útján gyakorolja.

(4) A Tanács, az albizottságok és a munkabizottságok működési rendjét az ESZTT ügyrendje (a továbbiakban: ESZTT ügyrendje) határozza meg, amelyet az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagy jóvá.

2. § (1)[2] Az ESZTT tagjait ötévenként a miniszter bízza meg, oly módon, hogy

a) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben, továbbképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények általános orvosképzést folytató karait összesen 4 fő,

b) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben, továbbképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények fogorvos- és gyógyszerészképzést folytató karait, valamint az orvos- és egészségtudomány képzési területen BSc képzést folytató intézményeket összesen 4 fő,

c) az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését folytató intézményeket összesen 2 fő,

d) a Magyar Orvosi Kamarát, a Magyar Gyógyszerészi Kamarát és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát (a továbbiakban: MESZK) 1-1 fő,

e) az egészségügyi szakmai kollégiumot 2 fő,

f) a Magyar Kórházszövetséget 1 fő,

g) a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségét 1 fő és

h) a Magyar Rezidens Szövetséget 1 fő

képviselje.

(1a)[3] Az ESZTT tagjaira

a) az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek,

b) az (1) bekezdés c) pontja esetében egy tagra a MESZK, egy tagra a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet,

c) az (1) bekezdés d)-h) pontjában az ott meghatározott szervezetek

tesznek megelőzően javaslatot a miniszter részére.

(2) Az ESZTT tagjai közül az ESZTT elnökét és alelnökét a miniszter jelöli ki.

(3) Az ESZTT tagjait a miniszter - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - öt éves időtartamra bízza meg. Az ESZTT tagjai e tisztségre legfeljebb egy alkalommal ismételten megbízhatóak.

(4) Az ESZTT-ben viselt tagság megszűnik, ha az ESZTT tagja

a) megbízása lejár,

b) meghal,

c) tagságáról lemond,

d) megbízását visszavonják,

e) képviseleti jogosultsága, jogviszonya, tagsága megszűnik az általa képviselt intézménynél, szervezetnél.

(5) A megbízás visszavonására az ESZTT tesz javaslatot, ha valamely tagja fél éven keresztül a tagsági viszonnyal összefüggő feladatait nem látja el, vagy a Tanács három egymást követő ülésén nem vesz részt.

(6) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek, intézmények

a) az ESZTT tagja ESZTT-ben viselt tagsága (4) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését megelőző 45 napon belül,

b) az ESZTT tagja ESZTT-ben viselt tagsága (4) bekezdés b)-e) pontja szerinti megszűnését követő 15 napon belül tesznek javaslatot a miniszternek az ESZTT új tagjának személyére.

(7) A miniszter az ESZTT tagja ESZTT-ben viselt tagsága (4) bekezdés a) pontja szerinti megszűnését megelőző 30 napon belül gondoskodik az ESZTT új tagjainak és tisztségviselőinek megbízásáról, kijelöléséről. Az ESZTT tagja ESZTT-ben viselt tagsága a (4) bekezdés a) pontja szerint az ESZTT új tagjainak megbízásával egyidejűleg szűnik meg abban az esetben is, ha a megbízás időtartama így a (3) vagy a (8) bekezdés szerinti időtartamot meghaladja.

(8) A miniszter az ESZTT tagja ESZTT-ben viselt tagsága (4) bekezdés b)-e) pontja szerinti megszűnését követő 30 napon belül gondoskodik az ESZTT új tagja megbízásáról, szükség esetén új tisztségviselője kijelöléséről. Ebben az esetben az ESZTT új tagjának a megbízatási időtartama az (1) bekezdés szerinti öt éves időtartam lejártáig tart.

3. § (1) A Tanács az ESZTT tagjaiból áll, a Tanács elnöke az ESZTT elnöke, alelnöke az ESZTT alelnöke.

(2) A Tanács ülését az elnök hívja össze és vezeti. A Tanács ülését az elnök köteles összehívni, ha azt a tagok 2/3-a írásban kezdeményezi. A Tanács elnökét akadályoztatása esetén a Tanács alelnöke helyettesíti teljes jogkörrel. A Tanács ülése határozatképes, ha azon tagjainak több mint fele jelen van. A tanácsi tagságból adódó szavazati jogosultság és a tagsággal járó kötelezettség személyre szól.

(3) A Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vehet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 117. § (4) bekezdésében foglaltakon túlmenően a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya, az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal, az Egészségügyi Tudományos Tanács, a Magyar Rezidens Szövetség és a Hallgatói Önkormányzat képviselője. A Tanács ülésén tanácskozási joggal részt vehet továbbá a Tanács elnöke által eseti jelleggel felkért személy vagy szerv képviselője.

(4) A Tanács szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik. A Tanács üléseiről az ülést követő 8 napon belül az ülésen meghozott döntéseket is tartalmazó emlékeztető készül.

4. § (1) Az ESZTT a feladat- és hatásköreit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Tanács útján gyakorolja.

(2) A Tanács az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskörök gyakorlásán túlmenően:

a) meghatározza az ESZTT ügyrendjét és saját munkatervét, jóváhagyja az albizottságok és a munkabizottságok munkatervét,

b) közreműködik az egészségügyi ágazati képzés szakmai feltételei egységes elveinek és programjainak meghatározásában,

c) állást foglal a munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezkedési statisztikai adatok és az egészségügyi ágazati képzésre jelentkezők szakterületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritások kidolgozásával az egészségügyi ágazati képzés keretében résztvevők létszámfejlesztésének elveiről, feltételeiről,

d) véleményezi

da) az egészségügyi ágazati képzés átalakításának, fejlesztésének, támogatásának szakmai koncepcióját,

db) valamennyi, az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabály tervezetét,

dc) az egészségügyi felsőoktatási alap- és mesterképzések szakalapítási és szakindítási kezdeményezését,

e) javaslatot tesz

ea) az egészségügyi ágazati képzés területén a teljesítmények értékelésének rendszerére,

eb) azokra a szakterületekre, amelyeken egészségügyi ágazati képzés szervezhető,

ec) az egészségügyi intézmények szak- és továbbképző helyként történő elismerésének, valamint a továbbképzési programok elfogadásának szakmai szempontjaira,

ed)[4] a szakorvos jelölt által ellátandó betegek, beavatkozások és tevékenységek minimális számára,

ee) az egészségügyi ágazati képzést érintő jogszabály (jogszabályok) megalkotására, módosítására,

f) elemzi és értékeli az egészségügyi képzés, szakképzés, a felsőfokú szakirányú szakképzés és a továbbképzés helyzetét.

(3)[5]

5. § (1) Az ESZTT a feladat- és hatásköreit - ha jogszabály így rendelkezik - az albizottságok útján gyakorolja. Az albizottságok - a Tanács erre vonatkozó döntése alapján - részt vesznek a Tanács döntéseinek az előkészítésében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladat- és hatáskörök gyakorlása során, a döntések meghozatalában ügydöntő jelleggel az albizottságoknak csak azon tagja vehet részt, aki egyidejűleg az ESZTT-nek is tagja.

(3) Az albizottságok tagjainak megbízatása a 2. § (1) bekezdése szerinti öt éves időtartam lejártáig tart.

(4) Az albizottságokban betöltött tagság megszűnik, ha a tag

a) - ESZTT tag esetén - ESZTT tagsága megszűnik,

b) megbízása lejár,

c) meghal,

d) tagságáról lemond,

e) megbízását visszavonják,

f) az albizottság adott évben tartott üléseinek több mint a felén nem vett részt.

6. § (1) Az albizottságok meghatározzák éves munkatervüket. Az albizottságok ülése határozatképes, ha azon ügydöntő részvételi joggal rendelkező tagjainak több mint fele jelen van.

(2) Az albizottságokat annak elnökei vezetik és képviselik. Az albizottságok elnökei szükség szerint munkaterven kívüli ülést is összehívhatnak. Az albizottságok elnökei az albizottságok tagjai egyharmadának kezdeményezésére kötelesek az albizottságok ülését összehívni.

(3) Az albizottságok üléseiről az ülést követő 8 napon belül az ülésen meghozott döntéseket is tartalmazó emlékeztető készül.

(4) Az albizottságok tevékenységükről évente beszámolnak az ESZTT-nek.

7. § (1) Az NVB elnökből és 4 tagból áll. Az NVB elnökét az ESZTT tagjai közül az ESZTT elnökének javaslatára, az NVB tagjait az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsgáztatásra jogosultak szakvizsgáztatói névjegyzékéből a miniszter bízza meg.

(2) A miniszter az NVB 2 tagját az ESZTT tagjai közül bízza meg.

(3) Az ESZTT az Eütv. 117. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szakvizsgákkal kapcsolatos feladatai körében a következő feladatokat az NVB útján gyakorolja:

a) minden év február 15-éig és augusztus 15-éig kijelöli és közzéteszi a jelentkezés és az állami szakvizsga időpontjait (vizsganaptár),

b) működteti a jelöltek vizsgáztatását végző állami szakvizsga bizottságokat,

c) gondoskodik az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzésben szerzett szakvizsga bizonyítványok és az egészségügyi szakirányú szakmai képzésben szerzett bizonyítványok kiállításáról.

(4)[6] Az ESZTT az egészségügyi szakirányú szakmai képzéssel kapcsolatos nyilvántartás vezetési feladatait az NVB útján gyakorolja.

8. § (1) Az EMB 17 tagból áll, tagjait a miniszter bízza meg úgy, hogy abban

a) az egészségügyi ágazati szakmai képzésben részt vevő felsőoktatási intézményeket 6 tag,

b) az MTA Orvosi Osztályát 1 tag,

c) az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését koordináló intézményt 1 tag,

d) a Magyar Orvosi Kamarát 1 tag,

e) a Magyar Gyógyszerészi Kamarát 1 tag,

f) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát 1 tag,

g) a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségét 1 tag,

h) a szakmai kollégiumokat 4 tag,

i) a Magyar Rezidens Szövetséget 1 tag képviselje.

(2) A miniszter az EMB 4 tagját az ESZTT tagjai közül bízza meg. Az EMB elnökét a miniszter jelöli ki az EMB azon tagjai közül, akik az ESZTT-nek is tagjai.

(3) Az EMB szükség szerint, de legalább évente két alkalommal ülésezik. Az EMB állásfoglalásának kialakításában, javaslatának kidolgozásában szavazati joggal nem vehet részt az EMB azon tagja, aki vagy akinek a hozzátartozója az adott ügyben érintett intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy más anyagi ellenszolgáltatással járó szerződéses jogviszonyban áll, továbbá az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése nem várható el.

9. § (1) Az ESZTB 5 tagból áll, tagjait a miniszter bízza meg úgy, hogy abban

a) az egészségügyi dolgozók alap-, közép- és felsőfokú szakképzését és továbbképzését koordináló intézményt 1 tag,

b) a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarát 1 tag, és

c) a nem felsőfokú egészségügyi szakképzést végző intézményeket 3 tag képviselje.

(2) A miniszter az ESZTB legalább 3 tagját az ESZTT tagjai közül bízza meg. Az ESZTB elnökét a miniszter jelöli ki azon tagok közül, akik az ESZTT-nek is tagjai.

(3) Az ESZTB szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(4) Az ESZTT az ESZTB útján gyakorolja a következő feladatokat:

a) felkérésre véleményezi a külföldön szerzett szakdolgozói bizonyítványok és oklevelekelismerését, melyre a külön jogszabályban meghatározott országos szakértői névjegyzékben szereplő személyeket kérhet fel,

b) ellenőrzi a nem felsőoktatási szintű egészségügyi képzések, szakképzések és továbbképzések támogatásával kapcsolatos pályázatok megvalósulását,

c) javaslatot dolgoz ki a szakmai kamarák és szakmai kollégiumok véleményének kikérését követően az egészségügyi szakirányú szakmai képzés elméleti és gyakorlati követelményrendszerére.

9/A. §[7] (1) Az EFSZSZB 14 tagból és egy elnökből áll. Az EFSZSZB tagjait a miniszter úgy bízza meg, hogy abban,

a) a Magyar Kórházszövetséget 1 tag,

b) a szakmai kollégiumot 1 tag,

c) a szakorvos képzésben részt vevő felsőoktatási intézményeket 1-1 tag,

d) a szakfogorvos szakképzést folytató intézményeket 1 tag,

e) a szakgyógyszerész szakképzést folytató intézményeket 1 tag,

f) a klinikai szakpszichológus képzést folytató intézményeket 1 tag,

g) az egészségügyért felelős minisztériumot 1 tag,

h) a külön jogszabály alapján a humánerőforrás-monitoring rendszert működtető szervet 1 tag,

i) a Magyar Rezidens Szövetséget 1 tag,

j) a szakképzésben részt vevő felsőoktatási intézmények általános orvostudományi karainak Hallgatói Önkormányzatait 1tag,

k) az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés költségvetési forrását kezelő szervet 1 tag

képviselje.

(2) A miniszter az EFSZSZB 4 tagját az ESZTT tagjai közül bízza meg.

(3) Az EFSZSZB elnöke az ESZTT elnöke.

(4) Az ESZTT az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről szóló 122/2009. (VI. 12.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) meghatározott feladatait az EFSZSZB útján látja el.

(5) Az EFSZSZB szükség szerint, de legalább évente nyolc alkalommal ülésezik.

10. § (1) A Tanács saját tagjai közül legalább 3 tagból álló munkabizottságokat hozhat létre.

(2) A munkabizottságok - a Tanács vagy az albizottságok erre vonatkozó döntése alapján - részt vesznek a Tanács vagy az albizottságok döntéseinek előkészítésében.

11. § (1) Az ESZTT működését-a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezeti egységeként, a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően működő - ESZTT Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) segíti.

(2) A Hivatal

a) gondoskodik a Tanács ülésének összehívásával kapcsolatos teendőkről, a Tanács ülésének előkészítéséről, a Tanács ülése emlékeztetőjének az elkészítéséről és 2 példányának megőrzéséről,

b) ellátja az ESZTT ügyrendje által a hatáskörébe utalt ügyviteli feladatokat,

c) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

12. § (1) Az ESZTT működése személyi és dologi költségeinek fedezetéről a minisztérium költségvetési fejezetén belül kell gondoskodni.

(2)[8] Az ESZTT-nek és albizottságainak a tagjai tevékenységükért tiszteletdíjban részesülnek. A tiszteletdíj mértékét és fizetésének gyakoriságát a miniszter határozza meg.

13. § Ez a rendelet 2010. február 28-án lép hatályba.

14. §[9] Az EFSZSZB tagjainak megbízólevelét a miniszter első alkalommal 2011. május 15-éig adja át, és ezzel egyidejűleg a Kr. alapján 2011. október 31-éig megalakult bizottság megbízatása megszűnik. Az EFSZSZB tagjainak megbízatása az ESZTT tagjainak megbízatása lejártával szűnik meg.

15. §[10]

16. §[11]

17. §[12]

Dr. Székely Tamás s. k.,

egészségügyi miniszter