5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet

a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés d), f) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. §j) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) beruházás: bármely földmunkával együtt járó építési, tereprendezési munka, továbbá bányászati tevékenységre, intézkedési terv kivitelezésére, létesítmény megvalósítására, üzembe helyezésére irányuló engedélyköteles tevékenység;

b) beruházó: beruházási, fejlesztési, bontási, helyreállítási vagy felújítási terv engedélyezését kérelmező vagy végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság;

c) érintett területi múzeum: az a megyei múzeumi szervezethez nem tartozó, régészeti gyűjtőkörrel rendelkező területi múzeum, amelynek működési engedélyében meghatározott gyűjtőterületét a régészeti feltárás érinti;

d)[1]

e) régészeti leletek elsődleges feldolgozása: olyan mértékű feldolgozás, amely a leletek egyedi azonosítását, állagmegóvását, biztonságos tárolását, gyűjteményi alapnyilvántartásba vételét és tudományos-szakmai hozzáférését biztosítja;

f) régészeti leletek befogadása: a régészeti feltárás során előkerült régészeti leletanyag muzeális intézmény gyűjteményében történő végleges elhelyezése;

g) területátadás: a régészeti feltárást követően a munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak;

h) területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól;

i) történeti városmag:a mai városok területén található, az eredeti, történelmi városszerkezetet tükröző, maradandó emlékeket nagy mélységben és több rétegben megőrző, a település több évezredes múltját és folyamatosságát mutató jól lehatárolható, nagyobb összefüggő terület;

j) a feltárás jellege: kutatási program keretében végzett régészeti feltárás (tervásatás) vagy beruházáshoz kapcsolódó megelőző feltárás.

Általános rendelkezések

2. § (1) A régészeti feltárást csak szakirányú mesterfokozattal és szakképzettséggel rendelkező régész vagy a régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett személy vezetheti, aki a feltárást végző intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) A régészeti feltárás vezetőjének - a mentő feltárás kivételével - a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladat ellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie. Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül az adott korszak kutatására irányuló feltárások vezetőjeként, vagy a feltárási engedélyben feltüntetett munkatársaként, a szakirányú mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követően szerzett legalább 3 éves gyakorlat.

2/A. §[2] (1) Előzetes régészeti dokumentációt kizárólag a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 20. § (2) bekezdésében meghatározott intézmény készíthet. Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére vonatkozóan az elkészítésre jogosult intézmény és a beruházó vagy a beruházásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: beruházó) írásbeli szerződést köt.

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségeit - a Kötv. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a beruházó viseli.

(3) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése kiterjed a beruházás által érintett területre vonatkozó kulturális örökségvédelmi és helytörténeti szakirodalmi adatok, múzeumi, térképi, levéltári adatok, valamint fényképek részletes feldolgozására is.

(4) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül az örökségvédelmi hatástanulmány, amennyiben tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, továbbá alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározására.

3. § (1)[3] A feltárási engedély iránti kérelmet a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervhez (a továbbiakban: szakigazgatási szerv) kell benyújtani.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a)[4] a feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térképet,

b) a régészeti feltárásból adódó munkanemek felsorolását és a feltárás e munkanemek szerint bontott költségkalkulációját, amely tartalmazza a munkanemekhez kapcsolódó személyi és járulékos költségeket, továbbá az intézmény működési költségének feltárásra eső hányadát, amely 15%,

c) a leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozatát,

d) a feltárás által érintett ingatlan tekintetében rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozatát és

e) a speciális, vagy különleges munkavégzési körülmények esetén végzendő kutatás esetén követendő speciális eljárásra vonatkozó leírást és indoklást.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti munkanemek különösen

a) a kézi földmunka,

b) a gépi földmunka,

c) a geodézia és térinformatika,

d) a leletek elsődleges nyilvántartásba vétele,

e) a régészeti utómunka (különösen dokumentáció, restaurálás, tudományos feldolgozás), valamint

f) a régészeti leletek muzeális intézménybe történő befogadása (különösen gyűjteményi nyilvántartásba vétel, ideiglenes és végleges raktári elhelyezés, megőrzés, bemutatás).

4. § (1) Feltárási engedély nélkül végezhető - a fémkereső műszer használatának kivételével - a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-felderítés, a régészeti megfigyelés és a terepbejárás.

(2)[5] Az (1) bekezdésben megjelölt tevékenységet, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal be kell jelenteni a szakigazgatási szervnek.

(3) A bejelentés alapján végzett régészeti feltárásra egyebekben a régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

5. § (1) A feltárási engedély tartalmazza:

a) a feltárásba bevont intézmény nevét, címét,

b) a feltárás vezetőjének nevét,

c) a terület azonosításra alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét,

d)[6] a feltárás jellegét és a Kötv. 7. § 6., 7., 12., 15., 18., 21. és 25. pontjaiban foglalt módját, várható időtartamát,

e) a leletanyagot befogadó muzeális intézmény nevét, székhelyének címét és

f) a feltárásra vonatkozó szakmai és jogszabályi követelményeket, feltételeket.

(2) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 éves időtartamban jogosít feltárás végzésére, és nagyberuházás esetén egy évvel meghosszabbítható.

(3) A feltárás vezetőjének az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről, a 2. §-ában foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

(4)[7] A szakigazgatási szerv a jogerős engedélyt megküldi a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Nyilvántartási Irodájának.

(5)[8] Az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a Hivatal vagy a szakigazgatási szerv engedélyével lehet. A Hivatal és a szakigazgatási szerv (a továbbiakban együtt: hatóság) az eltérés engedélyezése során az eltérés tárgya által indokolt körben folytatja le az eljárást.

6. § (1) A hatóság az engedély kiadását megtagadja, ha

a) a tervezett régészeti feltárás e rendeletben és a Kötv.-ben foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak, vagy

b) a feltárás vezetője a feltárásokra vonatkozó előírásokat korábban súlyosan vagy ismételten megszegte.

(2) E § alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi hátterének feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága.

7. § Az engedélyes a feltárás vezetője útján köteles

a)[9] feltárás megkezdését a szakigazgatási szervnek és - amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező intézmény végzi - a területileg illetékes megyei múzeumnak (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum, a továbbiakban együtt: illetékes múzeum) bejelenteni, a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet átvenni, a feltárási munkálatokat a tudományos, műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal és az engedélyben rögzített feltételek betartásával irányítani,

b) a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben vezetni, munkaidőben a helyszínen őrizni,

c) a feltárási naplót úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek,

d) a korszerű szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt készíteni,

e) a munkaterületet átadni,

f) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, állagának ideiglenes megóvásáról és elsődleges feldolgozásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról gondoskodni,

g) a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, befejezésük után pedig az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni,

h) a feltárás leletanyagának restaurálásában közreműködni,

i) a leletek elsődleges nyilvántartásba vételét elvégezni és gyűjteményi alapleltárba vételében közreműködni.

7/A. §[10] (1) A beruházáshoz kapcsolódó régészeti feltárás a területátvételt követően kezdhető meg. (2) A területátvétel során régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha

a) a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése - legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal - megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és az Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltáró intézménynek a beruházó átadta;

b) megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserjeirtás és a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása;

c) építmény, építési vagy bontási hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen;

d) a közművezetékek terepi kijelölése vagy kiváltása megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve -amennyiben rendelkezésre áll - az EOV rendszerben készült állományt is) a feltáró intézménynek a beruházó átadta, vagy - amennyiben nincs közművezeték a területen, illetve annak védőtávolsága sem érinti a területet - arról a beruházó nyilatkozatot tett a közműszolgáltató nyilatkozata alapján a feltáró intézmény felé;

e) a tűzszerészeti vizsgálat megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltáró intézménynek a beruházó átadta;

f) a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján - a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában - oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetleges nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb;

g) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltáró intézmény számára.

7/B. §[11] (1) A régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá az egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra nem alkalmas különösen az a nap,

a) amelyen hőségriadó elrendelésére kerül sor;

b) amelyen a csapadék mennyisége vagy jellege megakadályozza a feltárási tevékenységet;

c) amelyen a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje megakadályozza a feltárási tevékenységet.

(3) A régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat a feltárási naplóban rögzíteni kell, ezt a szakigazgatási szerv ellenőrzi, és vita esetén dönt.

8. § A régészeti feltárásokat a hatóság a helyszínen ellenőrizheti, az ellenőrzés tényét és tapasztalatait, valamint a szükséges intézkedéseket a feltárási naplóba be kell jegyezni.

9. § (1) Minden feltárásról jelentést kell készíteni, amely "Lelőhely-bejelentő adatlap"-ból, szöveges ismertetésből és helyszínrajzból áll.

(2) Az adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.

(3) A szöveges ismertetés tartalmazza:

a) engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedélyszámát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe,

b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját,

c) a feltárás menetét,

d) a feltárt terület nagyságát,

e) a leletek elhelyezését,

f) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat,

g) az alkalmazott módszereket,

h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését és a feldolgozástól várható tudományos eredményeket.

(4) A feltárás vezetője a jelentésben javaslatot tehet a feltárás folytatására, illetve a feltárt terület védetté nyilvánítására vagy a védettség feloldására.

(5)[12] A jelentés egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. A jelentés további egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni a szakigazgatási szervnek, a Hivatal Nyilvántartási Irodájának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint - amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező intézmény végezte - az illetékes múzeumnak.

10. § (1) Minden feltárásról magyar nyelvű, a legkisebb bontási egységeken (jelenség, réteg) alapuló dokumentációt kell készíteni.

(2) A dokumentáció tartalmazza:

a) a feltárási naplót,

b) a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat,

c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,

d) a feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fényképet, méretarányos helyszín-, alap- és metszetrajzot, koordinátás térképet, valamint mindezek listáit, továbbá

e) bármilyen technikával rögzített minden adatot és a leletanyag elsődleges feldolgozásáról szóló beszámolót.

(3) A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét.

(4) A feltárási napló napi bejegyzése két részből áll. Az első rész az időpontot, a munkások létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a második rész a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket tartalmazza.

(5)[13] A dokumentáció eredeti példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta. További egy-egy - papíralapú - másolati példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni a szakigazgatási szervnek, a Hivatal Nyilvántartási Irodájának, a Magyar Nemzeti Múzeumnak, valamint - amennyiben a feltárást egyéb feltárási jogosultsággal rendelkező intézmény végezte - az illetékes múzeumnak. Amennyiben a feltáró intézmény nem azonos a leletanyagot befogadó muzeális intézménnyel, úgy egy további példányt a leletbefogadási eljárás keretében a feltárást végző intézmény átad a befogadó muzeális intézménynek. Amennyiben a feltárási engedélyhez a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges, akkor a dokumentációt az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek is meg kell küldeni.

(6) Amennyiben az engedélyes dokumentációs kötelezettségét határidőre nem teljesítette, a hatóság kötelezi annak teljesítésére.

11. § (1)[14] Amennyiben a feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlékek kerülnek elő, erről a feltárás vezetője az engedélyes útján nyolc napon belül írásban bejelentést tesz a szakigazgatási szervnek.

(2)[15] Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlékek kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szakigazgatási szerv határozatban dönt.

(3)[16] Ha a helyszínen megőrzendő régészeti emlékek megelőző feltárás során kerültek elő, ezekre a beruházás során a műszaki tervezésnek, illetve kivitelezésnek tekintettel kell lennie. Ebben az esetben az engedélyes a feltáró intézmény és a feltárás felelős vezetője útján köteles legkésőbb a feltárás terepi munkáinak befejezését követő harminc napon belül adatot szolgáltatni a beruházónak és a szakigazgatási szervnek. Az adatszolgáltatás során a rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen-eredeti helyükön - megőrzendő régészeti emlékeket.

12. § (1) A feltárás befejezése után a régészeti leletek őrzéséről, állagmegóvásáról - azok végleges muzeális intézményi elhelyezéséig - az engedélyes köteles gondoskodni. A feltárás eredményeként előkerült régészeti leleteket az engedélyben megjelölt muzeális intézményben kell véglegesen elhelyezni.

(2) Régészeti leletet csak működési engedélyében meghatározott régészeti gyűjtőkörrel és gyűjtőterületi jogosultsággal rendelkező muzeális intézmény fogadhat be véglegesen saját gyűjteményébe.

(3) Amennyiben a feltárást nem a (2) bekezdés szerinti muzeális intézmény végezte, a feltárások anyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig az engedélyes őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot - alapleltárba vételre előkészítve - köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt muzeális intézménynek.

(4)[17] A leletanyag befogadásáért a befogadó muzeális intézményt illeti meg a leletelhelyezés költségeinek ellenértéke.

13. § (1) A feltárási engedély iránti kérelem formanyomtatványának adattartalmát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozata formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Az engedélyhez nem kötött feltárási tevékenység bejelentésére szolgáló formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A feltárás megkezdésének bejelentésére szolgáló formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) A lelőhely-bejelentő adatlap formanyomtatvány adattartalmát e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6)[18] A formanyomtatványokat a Hivatal rendszeresíti és honlapján közzéteszi.

A megelőző feltárásra vonatkozó eltérő szabályok

14. § A Magyar Nemzeti Múzeum a feltárási jogosultsággal rendelkező intézményekkel és szakmai szervezetekkel egyeztetve, a kultúráért felelős miniszter egyetértésével megállapítja, és minden év március 15-ig a honlapján nyilvánosságra hozza:[19]

a)[20] az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére, a régészeti feltárás folytatására és dokumentációjának készítésére, az elsődleges leletfeldolgozásra, a leletanyag befogadására, feldolgozására vonatkozó szakmai irányelveket,

b) a régészeti feltárással, a leletek elhelyezésével és gondozásával kapcsolatos költségek kalkulációja készítésének szempontjait,

c) az olyan, sűrű beépítésű, intenzíven közművesített városi területeken (különösen a történeti városmagokon belül) folytatott régészeti kutatás, amely a városok intenzíven, több rétegben, nagy mélységben, bonyolult rétegviszonyok között jelentkező településszerkezeti elemeire, az egymásra települt különböző régészeti korszakok emlékeire irányul, azaz a városi régészeti feltárás vonatkozásában irányadó speciális irányelveket az a) és b) pontokban meghatározottak szerinti bontásban,

d)[21] a megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti szerződésmintára, valamint az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére kötendő szerződésmintára vonatkozó javaslatot és

e) az illetékes múzeum és a gyűjtőterületében érintett, megyei múzeumi szervezethez nem tartozó területi múzeum (a továbbiakban: területi múzeum) középtávú együttműködési megállapodásának megkötésére és annak tartalmára vonatkozó javaslatát.

15. § (1) A Kötv. 22. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a hatóság régészeti megfigyelést írhat elő, ha:

a) az érintett terület régészeti érintettségének mértéke egyéb módon nem tisztázható,

b) a régészeti jelenségek előfordulása (gyakorisága) a lelőhelyre vonatkozóan elvégzett előzetes vizsgálatokalapján olyan alacsony, hogy a teljes körű megelőző feltárás nem indokolt.

(2) A régészeti megfigyelés előírása keretében a hatóság meghatározhatja a régészeti jelenségeket fedő talajrétegek elengedhetetlenül szükséges mértékű eltávolítását és a láthatóvá váló régészeti jelenségek felszíni dokumentálását. A beavatkozást a beruházással érintett terület legfeljebb 15%-án végezhető el, elsősorban a lelőhely horizontális kiterjedésének és jellegének tisztázása érdekében.

(3)[22] Az illetékes múzeum és a beruházó a régészeti megfigyelésre vonatkozóan írásbeli szerződést köt.

(4)[23] A megfigyelést végző régész köteles a munkálatok során azonosított régészeti lelőhelyek és régészeti jelenségek felszíni nyomait dokumentálni, majd a régészeti megfigyelés befejezését követő öt napon belül bejelenteni a szakigazgatási szervnek.

(5)[24] Amennyiben a régészeti megfigyelés eredménye feltárást tesz szükségessé, a régészeti megfigyelés befejezését követő harminc napon belül a beruházónak nyilatkoznia kell a szakigazgatási szerv felé, hogy megvalósítja-e a beruházást. Ennek elmaradása esetén, vagy amennyiben a beruházó a beruházás megvalósításától eláll, a mentő feltárásokra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Amennyiben a beruházásra sor kerül, az érintett lelőhelyrészeket megelőző feltárás keretében fel kell tárni.

(6)[25] A hatóság tizenöt napon belül dönt a további kivitelezési munkálatokról, illetőleg a lelőhely feltárásának lefolytatásáról.

16. § A megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést csatolni kell az engedély iránti kérelemhez.

17. § (1) Az illetékes múzeum a feltárási engedély iránti kérelem benyújtása előtt az érintett területi múzeum feladatellátásba történő bevonása érdekében írásban megkeresi az érintett területi múzeumot.

(2)[26] Az érintett területi múzeum a megkereséstől számított nyolc napon belül írásban nyilatkozik, hogy részt kíván-e venni a feltárási munkában. Amennyiben határidőben nem nyilatkozik, úgy ezt a részvétel megtagadásának kell tekinteni.

(3) Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az illetékes múzeum és az érintett területi múzeum közötti együttműködési megállapodást is.

18. § Amennyiben a régészeti feltárás olyan ingatlant érint, amellyel kapcsolatban a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény alapján a régészeti feltárás előmunkálatnak minősül, a feltárási engedély megadásának nem feltétele a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozatának megléte. A megelőző feltárás kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az nem eredményezi az ingatlan helyreállíthatatlan változását. A feltárási engedélyben ebben az esetben rendelkezni kell arról, hogy hatálybalépésére az előmunkálati engedély jogerőssé válásával kerül sor.

19. § (1)[27] Amennyiben a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen történik, akkor a jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is.

(2) A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése a beruházó feladata.

(3) Amennyiben a beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, akkor a beruházó köteles a feltárt részeknek, illetve a feltárt jelenségeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról, illetve az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről gondoskodni.

(4)[28] Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végzőnek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt részek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

(5) A feltárási naplóhoz csatolni kell a munkaterületnek a területátvétel idején meglevő állapotát rögzítő jegyzőkönyvet, illetve a feltárás befejezése után a területátadásról szóló jegyzőkönyvet. A területátvétel és a területátadás tényét a feltárási naplóban is rögzíteni kell.

20. § (1) A megelőző feltárásokra egyebekben a régészeti feltárásokra vonatkozó általános rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A Kötv. 23/A. §-a szerint folytatott régészeti feltárásokra a megelőző feltárásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)[29] A megyei múzeum (a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum), a Kötv. 22. § (3) bekezdésében és 23. §-ában meghatározottak alapján, a területileg illetékes múzeumi feladatkörében átvett régészeti célú pénzeszközök felhasználásáról analitikus nyilvántartást vezet.

21. §[30] A kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén a nagyberuházásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

22. §[31]

23. §[32]

24. §[33]

25. §[34]

A mentő feltárásokra vonatkozó rendelkezések

26. § A mentő feltárás esetén az általános szabályokat a 3-8. §-okban, valamint a 14. és 15. §-okban foglaltak kivételével kell alkalmazni.

27. § (1)[35] A mentő feltárások elvégzése az illetékes múzeum feladata, amelynek ellátására az illetékes múzeum éves költségvetésében kell keretet biztosítani. Az illetékes múzeum a mentő feltárások költségeihez a Hivataltól támogatást igényelhet.

(2) A Kötv. 24. § (5) bekezdésében megjelölt nyilatkozat tartalmazza a régészeti lelőhely, illetve lelet meghatározását, a lelet megtalálásának helyét, idejét és módját, szakma szempontból indokolt javaslatot a tevékenység folytatásának feltételeiről, illetőleg a munka felfüggesztéséről és annak várható időtartamáról.

(3)[36] Az illetékes múzeum a nyilatkozatot megküldi az illetékes jegyzőnek és a szakigazgatási szervnek.

(4)[37] Az illetékes múzeum a mentő feltárás megkezdésétől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szakigazgatási szervnek a terület ideiglenes védetté nyilvánítására.

(5) Az illetékes múzeum a mentő feltárás befejezése után 24 órán belül - ha ez a határidő munkaszüneti napra esik, akkor az azt követő 24 órán belül - nyilatkozni köteles a tevékenység felfüggesztését kimondó hatóság felé a felfüggesztés feloldására vagy fenntartására vonatkozó javaslatáról.

Bejelentési kötelezettség és anyagi elismerés

28. § (1)[38] A régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti leletet, illetve lelőhelyet az illetékes múzeum a "Lelőhely-bejelentő adatlap"-on, tíz napon belül köteles a szakigazgatási szervnek és a Hivatal Nyilvántartási Irodájának bejelenteni.

(2)[39] Régészeti lelőhely vagy lelet megtalálóját a lelőhely, illetve a lelet tudományos jelentőségével arányos pénzjutalom és elismerő oklevél vagy tárgyi ajándék illeti meg. Az elismerést a Hivatal elnöke adja át.

(3) Nem fizethető ki jutalom a megtalálónak, ha a Kötv. 24. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségének nem tett eleget. Ilyen esetben a jutalom a bejelentőt illeti.

(4) A nemesfémből készült, vagy drágakövet tartalmazó lelet után kifizetendő pénzjutalom mértékét a lelet nemesfém-, illetve drágakőtartalma napi piaci értékének figyelembevételével kell megállapítani.

(5)[40] A jutalom összegét a Hivatal állapítja meg.

(6)[41] A lelet elhelyezéséről a szakigazgatási szerv dönt.

Záró rendelkezések

29. § (1) E rendelet a kihirdetésének napját követő napon lép hatályba.

(2)[42]

30. §[43] E rendeletnek a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 26/2012. (IX. 14.) EMMI rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 14. § d) pontja szerinti feladatot a 2012. évre vonatkozóan az R. hatálybalépését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

31. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésérnek részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet;

b) a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésérnek részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet módosításáról szóló 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelethez

Feltárási engedély iránti kérelem adattartalma

1. KÖH lelőhely-azonosító száma

2. A feltárást végzők adatai

2.1. Az engedélyt kérő intézményneve, székhelyének címe

2.2. A feltárásba bevont intézmény(ek) neve,székhelyének címe

2.3. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

2.4. A feltárás vezetőjének végzettségét igazoló okirat megnevezése, száma és kiállítója

3. A feltárás helye (a feltárással érintett terület azonosítására egyértelműen alkalmas megjelölés értelemszerinti megadásával)

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység; helység, Budapesten a kerület megnevezése is; külterületen földrajzi név, helyrajzi szám; belterületen településrész neve, utca, házszám, MRT-szám)

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i)

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

3.6. Megelőző feltárás esetén a beruházással érintett terület nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás jellege

4.2. A tervezett régészeti feltárás módja

4.3. Megelőző feltárás esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

4.4. Tervásatás esetén a kutatási program rövid leírása, tudományos indoklása, a feltárás költségeinek tervezett forrása

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

6. Mellékletek

6.1. A feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térkép

6.2. A régészeti feltárásból adódó munkanemek felsorolása és a feltárás munkanemek szerint bontott költségkalkulációja, amely tartalmazza a munkanemekhez kapcsolódó személyi és járulékos költségeket, továbbá az intézmény működési költségének feltárásra eső hányadát

6.3. A leletanyag befogadására szolgáló intézmény nyilatkozata

6.4. A feltárás által érintett ingatlan tekintetében rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozata

6.5. A speciális, vagy különleges munkavégzési körülmények esetén végzendő kutatás esetén követendő speciális eljárásra vonatkozó leírás és indoklás

6.6. Megelőző feltárás esetén a megelőző feltárás elvégzésére jogosult illetékes múzeum és a beruházó közötti, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződés egyeredeti példánya

6.7. Az illetékes múzeum és a területi múzeum közötti együttműködési megállapodás

6.8. Nagyberuházás esetén a beruházó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül

6.9. Nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció[44]

7. Nyilatkozatok

7.1. A feltárást végző intézmény vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a feltárás vezetője az intézményükkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll

7.2. Illetékmentességről szóló nyilatkozat

2. melléklet az 5/2010. (VIII.18.) NEFMI rendelethez

A leletanyag befogadására jogosult muzeális intézmény nyilatkozatának adattartalma

1. A muzeális intézmény neve, székhelyének címe

2. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lelőhely-azonosító száma

3. A feltárás helye

4. Az engedélyt kérő intézmény neve

5. A leletanyag átvételének tervezett időpontja

6. Múzeumi szakmai leltárba vétel elkészítésének határideje

7. Raktárban történő végleges elhelyezés befejezésének határideje

8. A tudományos feldolgozásról szóló kézirat lezárásának határideje és közzététele

9. Ismeretterjesztő rendezvények és kiállítások időpontja 10. Ismeretterjesztő kiadványok közzétételének határideje

3. melléklet az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelethez

Engedélyhez nem kötött feltárási tevékenység bejelentésének adattartalma

1. KÖH lelőhely-azonosító száma

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A bejelentő intézményneve, székhelyének címe

2.2. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység; helység, Budapesten a kerület megnevezése is; külterületen földrajzi név, helyrajzi szám; belterületen településrész neve, utca, házszám, MRT-szám)

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i)

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás módja

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

5.6. A feltárás költségei és azok forrása

5.7. Régészeti megfigyelés esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

4. melléklet az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelethez

Feltárási munka megkezdéséről szóló bejelentés

1. Bejelentő neve

2. Feltárást engedélyező határozat száma[45]

3. Feltárási munkák lelőhelye

4. Bejelentés megkezdésének pontos időpontja (év, hó, nap)

5. Feltárás vezetőjének neve

5. melléklet az 5/2010. (VIII. 18.) NEFMI rendelethez

Lelőhely-bejelentő adatlap adattartalma

1. A lelőhely megjelölése

1.1. Megye, város, település neve, kerület, utca, házszám

1.2. Nyilvántartási azonosító száma

2. A lelőhely neve(i)

3. A lelőhely pontos helye

3.1. A mellékelt térkép(vetület) fajtája

3.2. A térképlap száma

3.3. Helyrajzi szám(ok)

3.4. Földrajzi leírás

3.5. A helymeghatározás pontossága

4. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai (jellege, kora)

5. A lelőhely állapota

6. A lelőhely veszélyeztetettsége

7. A lelőhelyismertsége

8. A lelőhelyen végzett tevékenység

9. A leleteket fogadó múzeum

10. A bejelentő természetes személyazonosító adatai

11. Megjegyzés

12. A bejelentés kelte