146/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet

a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó szabályokról

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés v) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya kiterjed a vízkárelhárítási célú tározók

a) kijelölésére, létesítésére, az érintett ingatlanok tulajdonosainak fizetendő egyszeri térítésre,

b) üzemeltetésére, a tározó területén lévő ingatlanok használatának korlátozására és igénybevételére,

c) által érintett ingatlanok használóinak az igénybevétel esetén történő kártalanítására.

2. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó létesítése iránti kérelem a vízilétesítmény létesítésére, valamint a földrészleteknek a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 21. § (4) bekezdése szerinti vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelölésére és tározóba sorolására irányuló kérelmet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelemnek a vízilétesítmény létesítésére irányuló részét a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módon kell benyújtani. A kérelemnek a vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelölésre irányuló részéhez

a)[1]

b) a helyszínrajzot,

c)[2]

d)[3] termőföld igénybevétele esetén a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó végleges ingatlanügyi hatósági engedély számát

kell mellékelni.

(3) Ha az ügyfél a vízkárelhárítási célú tározó létesítése iránti kérelemhez a (2) bekezdésben meghatározott adatokat nem mellékeli, akkor a hatóság a kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető ingatlanügyi hatósághoz.

(4) A meglévő állandó vízborítású tározóknál, amennyiben a terület megvásárlásra vagy kisajátításra került, illetve kerül, az (1) bekezdésben meghatározott kérelem csak az állandó vízborítással nem érintett és a kérelmező rendelkezése alatt nem álló ingatlanokat tartalmazza.

(5) A vízügyi hatóságnak a földrészletek vízkárelhárítási célú tározóként történő kijelöléséről és tározóba sorolásáról, valamint a kapcsolódó vízilétesítmény vízjogi létesítési engedélyéről egy eljárásban kell döntenie.

3. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során a (2)-(4) bekezdésben meghatározott szempontokat, illetve területi adottságokat kell figyelembe venni, egyben vizsgálni kell a kijelölendő terület geomorfológiai adottságait.

(2) A vízkárelhárítási célú tározónak árvíz- és belvízszint mentesítő hatást kell elérnie az árvíz- és belvízvédelmi szakaszokra, vízfolyásokra és csatornákra.

(3) Előnyben kell részesíteni a kijelölés során:

a) a vízfolyás torkolatában lévő szögleteket (deltákat),

b) az elöntéssel okozott kár csökkentése érdekében az alacsony fajlagos értékű területeket,

c) a beépítésre nem szánt területeket, valamint

d) az időszakos vízborítást tűrő művelési ágú területeket.

(4) Lehetőleg ne érintsen a kijelölendő terület:

a) védett természeti területet, NATURA 2000 területet,

b) nyomvonalas létesítményt,

c) régészeti lelőhelyet, műemléket, műemléki területet, valamint

d) honvédelmi célokat szolgáló ingatlanokat.

4. §[4] A Vgtv. 21/C. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítést a beruházási költségek terhére kell biztosítani. A megfizetés érdekében a beruházó intézkedik az ingatlanügyi hatóság jogi jelleg feljegyzése tárgyában született határozatának véglegessé válását követő 90 napon belül az egyszeri térítésnek egy összegben, a jogosult nevére és címére, vagy az általa megjelölt fizetési számlára történő kifizetéséről.

5. § A vízkárelhárítási célú tározók üzemeltetése a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról szóló miniszteri rendelet előírásai szerint készített üzemeltetési szabályzat alapján történik.

6. § (1)[5] A vízkárelhárítási célú tározó vízkárelhárítási célú igénybevételét - a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltétellel - az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője rendeli el az üzemeltetési szabályzatban foglaltak figyelembevételével, ha a tározó megnyitása műszakilag nem automatikusan történik, és a tározótérben magántulajdonú ingatlan van.

(2)[6] Az igénybevétel várható idejéről, valamint az elöntés mértékéről az elrendelést követően a vízkárelhárítási célú tározó kezelője azonnal értesíti az érintett települések polgármestereit a területi védelmi bizottságokon keresztül.

7. § (1) A vízkárelhárítási célú tározó területéhez tartozó ingatlan használójának az árvízi és belvízi szabályozási célból történt igénybevétellel okozott kárt a kezelőnél a kár bekövetkeztétől számított 30 napon belül kell bejelentenie.

(2) A bejelentés alapján a kár mértékét a kezelő által felkért, az igazságügyi szakértői névjegyzékben szereplő szakértő állapítja meg.

(3) Nem kell figyelembe venni a kárnak azt a részét, amely a károsultnak biztosítási szerződés alapján megtérül.

(4) Mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:

a) a károsodott növényfajnak, gyepnek, illetőleg - ha a terület az elöntés miatt nem volt művelhető - az ingatlan művelési ágának elöntési kártól mentes előző három évi, egy hektárra jutó termelői, ennek hiányában értékesítési, illetve nyilvántartási áron számított átlagos üzemi hozamértékét, csökkentve az elöntés miatt elmaradt ráfordítás - ugyanazon három év átlagában számított - közvetlen költségeivel;

b) a talajjavítás és talajvédelem körében kizárólag az üzemi meliorációs művek és műtárgyak helyreállítási költségét.

(5) Erdőgazdasági művelés alatt álló területeken az erdőállományban keletkezett károk esetén a következőket kell figyelembe venni:

a) fiatal állományok esetén az elöntés miatt bekövetkező részleges vagy teljes állománypusztulás során az erdőfelújítás költségét, beleértve a sérült állományrészek eltávolításának költségét is, illetve az állomány korától függő elmaradt hasznot és a növedékkiesés ellenértékét;

b) befejezett korú állományok esetén az elöntés miatt kipusztult vagy sérült faanyag piaci áron számolt ellenértékét és annak az a) pont szerint részletezett költségeit;

c) az erdőgazdálkodást szolgáló létesítményben (feltáró utak, azok műtárgyai, vízelvezető árkok) keletkezett kárt és a létesítmény helyreállításának költségét.

(6) A kártalanítás összegét - és az igazságügyi szakértő díját - a védekezési költségek terhére kell biztosítani. A kártalanításnak a jogosult nevére és címére, vagy az általa megjelölt fizetési számlára egy összegben történő kifizetéséről - ha a jogosult az igazságügyi szakértő által megállapított kártalanítás összegét nem vitatja - a kezelő a kártalanítás forrásának rendelkezésre állását követő 30 napon belül gondoskodik.

8. § (1) Ez a rendelet 2011. augusztus 15-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésekor vízjogi létesítési engedéllyel már rendelkező vízkárelhárítási célú tározók esetében az érintett ingatlanok tározóként történő kijelölése iránti kérelmet legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelemmel egyidejűleg kell benyújtani.

(3) A hatálybalépést megelőzően kijelölt, létesített vízkárelhárítási célú tározók esetén csak a tározó igénybevételével okozott kárért jár kártalanítás.

(4) Hatályát veszti a Borsóhalmi és a Jászteleki árvízi tározók igénybevételével kapcsolatos kártalanításról szóló 47/2011. (III. 25.) Korm. rendelet 3. §-a.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök