34/2011. (IV. 28.) VM rendelet

a halkeltető állomások üzemeltetéséről, valamint a tenyészhalak és hal szaporítóanyag felajánlásáról, értékesítéséről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 1., 10. és 14. alpontjában, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. §-ának a) és c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya az ideiglenesen elismert és az elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban együtt: tenyésztő szervezet) által fenntartott halfajtákkal végzett keltetési tevékenységre, valamint e halfajták tenyészhalainak és szaporítóanyagának felajánlására, továbbá forgalmazására terjed ki, kivéve, ha a szaporítóanyagot, illetve tenyészhalat kizárólag saját felhasználásra, vagy nevelésre állítják elő, vagy azzal köztenyésztést nem végeznek.

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) eredetigazolás: az üzemeltető által kiállított, a halkeltető állomásról származó haltétel eredetét igazoló okirat;

b) haltétel: azonos fajú, azonos fajtájú, azonos korosztályú halak azon csoportja, mely értékesítése, illetve szállítása egy szállítóeszközön azonos időben történik;

c) tenyészhal: a tenyésztő szervezet által fenntartott halfajtához tartozó tenyészállat (beleértve lárva, előnevelt ivadék, ivadéknövendék);

d)[1] üzemeltető: az a természetes személy vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a halkeltető állomás üzemeltetéséért akár állandó, akár ideiglenes jelleggel felelős.

3. § (1) A halkeltető állomásnak a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló jogszabály szerinti tenyészetkóddal kell rendelkeznie.

(2) A halkeltetési tevékenységet irányító személynek

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,

b) legalább szakirányú Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéssel,vagy

c) az Országos Képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet hatálybalépését megelőzően megszerzett, az a) vagy b) pontban szereplő szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel, továbbá legalább 3 év halkeltetői szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie, amelyet az adott halfajta tenyésztő szervezete igazol.

4. § (1)[2] Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által rendszeresített, és a honlapján közzétett formanyomtatványon, a halkeltető állomás üzemeltetőjének a halkeltető állomás helye szerint illetékes tenyésztési hatóságként eljáró járási hivatalhoz (a továbbiakban: járási hivatal) kell benyújtania.

(2) A kérelemnek - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl - tartalmaznia kell

a) a halkeltető állomás címét, telefonos elérhetőségét;

b) a halkeltetési tevékenységet irányító személy szakképesítésének megnevezését;

c) a halkeltető és lárvatartó edények számát és űrméretét, valamint az évente átlagosan kibocsátott lárva tervezett mennyiségét;

d) a keltetni kívánt halfajok fajtájának megnevezését.

(3) A kérelemhez csatolni kell a halkeltetési tevékenységet irányító személy szakképesítéséről szóló dokumentumok hiteles másolatát.

5. § (1)[3] A tevékenységi kör vagy az üzemeltetési engedély feltételeiben bekövetkezett változás esetén a változás bekövetkeztétől számított harminc napon belül az üzemeltetési engedély módosítását kell kérni a járási hivataltól.

(2)[4] Az üzemeltetés megszűnését a megszűnés napjától számított harminc napon belül be kell jelenteni a járási hivatalhoz.

6. § (1) A halkeltető állomás halkeltetési tevékenységéről - kétpéldányos, sorszámozott lapokból álló - halkeltetési naplót kell naprakészen vezetni.

(2) A halkeltetési napló tartalmazza

a) a halkeltető állomás tenyészetkódját;

b) az ikrás és tejes tenyészhalak keltetőbe történő beszállításának időpontját és darabszámát;

c) a tenyészhalak fajtamegjelölését a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló jogszabályban foglalt adattartalmú, az érintett tenyésztő szervezet által kiállított származási igazolás (a továbbiakban: származási igazolás) alapján;

d) a keltetőbe beszállított ikrásokból a lefejt ikrások százalékos arányát;

e) a lefejt és termékenyített ikra mennyiségét kilogrammban;

f) a termékenyülési százalékot;

g) a kelés időpontját;

h) a keltetőből kiadott lárva mennyiségét (darab) és a kiadás időpontját, valamint

i) eladás esetén a vevő részére átadott mellékelt eredetigazolások sorszámát.

(3)[5] A halkeltetési napló másodpéldányát az adott évi utolsó keléstől számított 30 napon belül a NÉBIH-nek meg kell küldeni.

7. § (1) Az üzemeltető köteles az eladott haltétel kísérő dokumentumaként a Melléklet szerinti eredetigazolást a vevőnek átadni.

(2) Az eredetigazolás tartalmazza

a) az eredetigazolás sorszámát;

b) az eredetigazolás kiállításának helyét és idejét;

c) az eredetigazolást kiállító személy nevét és sajátkezű aláírását;

d) az üzemeltető nevét és címét, valamint bélyegzőlenyomatát;

e) a halkeltető állomás tenyészetkódját;

f) a hal faj és fajta megnevezését, keresztezett állományú haltétel esetében a keresztezés tényét;

g) a haltétel kelésének dátumát;

h) a haltétel nagyságát (halivadék mennyiségét);

i) a haltétel (halivadék) szüleinek azonosítóját (származási igazolásuk sorszámát), valamint

j) a vevő tenyészetkódját, nevét és címét, illetve tenyészetkód hiányában a vevő nevét és címét.

(3)[6] Az eredetigazolást három példányban kell kiállítani, melyből az első példányt az üzemeltető köteles legalább öt évig megőrizni, a második példányt a 6. § (3) bekezdésben foglalt határidőig a NÉBIH-nek kell megküldeni, a harmadik példány pedig a haltételt kíséri. Az eredetigazolás megsemmisülése vagy elvesztése esetén az üzemeltető a vevő írásbeli kérelmére és költségére másodlatot ad ki. A másodlaton fel kell tüntetni a "MÁSODLAT" feliratot, valamint a másodlat sorszámát.

8. § (1) A tenyésztésre alkalmas tenyészhalakat a származást és a fajtát azonosító csoportos, vagy egyedi jelöléssel kell ellátni.

(2) Tenyészhal előállításra kizárólag törzskönyvben vagy tenyésztési főkönyvben szereplő, származási igazolással rendelkező szülők használhatók.

(3) Halszaporításra kizárólag származási igazolással rendelkező tenyészhalak használhatóak.

9. §[7] A NÉBIH az üzemeltetési engedéllyel rendelkező halkeltető állomások listáját saját honlapján közzéteszi.

10. § (1) Ez a rendelet 2011. július 1-jén lép hatályba, e rendelet előírásait a rendelet hatályba lépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[8]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

Melléklet a 34/2011. (IV. 28.) VM rendelethez