2011. évi XLI. törvény

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról[1]

1. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az Országgyűlés

- tekintettel a magyar lakosság kedvezőtlen népegészségügyi mutatóira,

- annak érdekében, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse ezen termékek kiskorúak számára történő hozzáférhetőségét,

- kinyilvánítva abbéli szándékát, hogy a dohánytermékek elsősorban nyilvános helyeken történő fogyasztásának szabályozásával védelmet kell nyújtani a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

- felismerve továbbá, hogy a nemdohányzók védelmére vonatkozó szabályozást az egészségtudatos szemléletmód elterjedésével párhuzamosan, rendszeres időközönként felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy az állam a magánszféra mind újabb területein is védelmet biztosítson a passzív dohányzás káros hatásaival szemben,

- a magánélethez fűződő jogok tiszteletben tartása mellett nyomatékosan hangsúlyozva, hogy kerülni kell a dohányzást különösen kiskorúak, várandós nők, betegek vagy mozgásukban bármilyen okból korlátozott személyek jelenlétében a magánélet színterein is, különösen a zárt légterű helyiségekben vagy gépkocsik zárt utasterében, mivel a dohányfüst minden esetben mérgező, annak nincs biztonságos egészségügyi határértéke,

- elősegítve ezzel az egészséghez, valamint az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását és védelmét,

- figyelemmel - az ellentétes érdekek megfelelő egyeztetésével - a dohánytermékek fogyasztási kultúrája fejlesztésének szükségességre, a méltányolható fogyasztási szokásokat elismerve

a következő törvényt alkotja:"

2. § (1) Az Nvt. 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában]

"c) közforgalmú intézmény: az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely feltétel teljesítéséhez kötött;"

(2) Az Nvt. 1. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:

[E törvényalkalmazásában]

"f) kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;

g)[2]

"

3. §[3]

4. § Az Nvt. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. Az önkormányzat rendeletében a dohányzási korlátozás hatókörét olyan módon kell részletesen szabályozni, hogy az e törvényben foglalt, dohányzóhely-kijelölési kötelezettségüknek a kötelezettek eleget tehessenek. A nemdohányzó közterület kijelölésére a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A közterületet érintő dohányzási korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra figyelemmel - a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét a 7. § (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság az önkormányzat bevétele."

5. § (1) Az Nvt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben - a (6) bekezdésben, valamint a 2. § (3)-(5) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell kijelölni és fenntartani, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával. Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. A szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében a dohányzóhelyet a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül abban az esetben lehet kijelölni, ha az intézmény területén a nyílt légterű dohányzóhely kijelölésének feltételei a bejárattól számított 5 méteres távolságon kívül nem állnak fenn."

(2) Az Nvt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet."

(3) Az Nvt. 4. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az (1)-(8) bekezdésben, valamint a 4/A. §-ban meghatározott feltételek biztosításáról a közforgalmú intézmény belső szabályzatában meghatározott személy, ennek hiányában az intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a tömegközlekedési eszköz üzembentartója, a közoktatási intézmény vezetője, illetőleg a munkáltató gondoskodik."

6. § Az Nvt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő fogyasztói csomagolási egység felirata - szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól olvashatóan, tartósan, magyar nyelven - egyaránt tartalmazza

a) egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen:

aa) "A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!" figyelmeztetést, vagy

ab) "A dohányzás halált okozhat!" figyelmeztetést,

b) másik főoldalán, az oldal legalább 40%-át kitevő felületen az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést, valamint

c) egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitevő felületen a cigaretta főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom számszerű értékét."

7. § (1) Az Nvt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2-4/A. §-ban, a 9. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki. Az egészségügyi államigazgatási szerv eltekinthet a bírság kiszabásától a 4. § (9) bekezdésében meghatározott személlyel szemben, ha a rendelkezésre jogosult a dohányzásra vonatkozó korlátozást megsértővel szemben a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének bizonyíthatóan eleget tett."

(2)[4]

(3)[5]

8. § Az Nvt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) alkalmazásával - eljár azok megsértése esetén.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."

9. § Az Nvt. a következő 7/B. §-sal egészül ki:

"7/B. § (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezet vagy az ügyész pert indíthat a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg.[6]

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül nyújtható be.

(3) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye.

(4) Az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó civil szervezetet az ügyfél jogai illetik meg[7]

a) az egészségügyi államigazgatási szervnek a 2-4/A. §-ban, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-ában foglalt rendelkezések megsértése miatt,

b) a fogyasztóvédelmi hatóságnak az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt

indult eljárásában."

10. §[8] Az Nvt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,

b) az egészségvédelmi bírság befizetésének, nyilvántartásának részletes szabályait."

11. §[9] Az Nvt. a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) 2012. január 1-je és 2012. március 31-e között az egészségvédelmi bírság kiszabását az egészségügyi államigazgatási szerv mellőzi abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés során megállapított, e törvénybe ütköző jogsértést megvalósító cselekmény miatt e törvény 2011. december 31-én hatályos rendelkezései alapján bírság kiszabásának nem lett volna helye.

(2) Az egészségügyi államigazgatási szerv (1) bekezdés szerinti eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 94. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak az irányadóak, azzal, hogy

a) a jogsértőt legalább húsz napos, de legkorábban 2012. április 1-jei határidővel kell a jogszabálysértés megszüntetésére kötelezni, és

b) a (2) bekezdésben foglalt időszak alatt e törvénybe ütköző cselekményekkel összefüggésben a Ket. 94. § (2) bekezdés d) pontja nem alkalmazható.

8/B. § Azok a cigaretta dohánytermékek, amelyek a 6. § 2011. december 31-én hatályos rendelkezéseinek megfelelnek, de nem felelnek meg a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) által megállapított 6. § rendelkezéseinek, a 8. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott jogszabály hatálybalépésétől számított

a) nyolcadik hónap első napjától nem gyárthatóak és a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény rendelkezései szerint nem bocsáthatóak szabadforgalomba, továbbá

b) tizenkettedik hónap első napjától nem hozhatók forgalomba és nem adhatók át a végső fogyasztónak."

12. § Az Nvt. a következő 9. §-sal egészül ki:

"9. § (1) A kereskedelemről szóló törvény szerint szálláshelynek minősülő, jogszabály alapján szállodaként üzemeltetett közforgalmú intézményben a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.) hatálybalépésekor már működtetett és a (3) és (4) bekezdés szerint engedélyezett zárt légterű dohányzóhely - szivarszobaként - tovább működtethető. A tovább működtetést az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szivarszobában 2012. január 1-jétől más szolgáltatás nem nyújtható, különösen étel vagy ital nem szolgálható fel, a szolgáltatást igénybevevő dohányzó vendégek ott tartózkodásának tartama alatt a munkavállaló a szivarszobában tartózkodását szükségessé tevő munkaköri feladat ellátására nem kötelezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szálloda üzemeltetője, ha a szivarszobáját 2011. december 31-ét követően tovább kívánja működtetni, a Módosító Tv. hatálybalépését követő 60 napon belül kérheti ennek engedélyezését.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét is magában foglaló hatósági eljárás keretében köteles megvizsgálni, hogy a bejelentett szivarszoba az (5) és (6) bekezdésben fogalt feltételeknek megfelel-e. Ha a bejelentett szivarszoba e feltételeknek

a) nem felel meg, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba dohányzóhelyként történő kijelölését 2012. január 1-jével megtiltja,

b) megfelel, az egészségügyi államigazgatási szerv a szivarszoba tovább működtetését engedélyezi.

(5) A szivarszobát felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával - tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni.

(6) A szivarszoba esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe ne juthasson be. E bekezdés alkalmazásában a légcsere abban az esetben megfelelő, ha a helyiségben legalább

a) a friss levegő befúvását, illetve az elhasznált levegő elszívását biztosító mechanikus szellőztető berendezés működik, és

b) a dohányzóhelyek kijelölése, valamint a helyiség légöblítése olyan módon került kialakításra, hogy a dohányfüst a keletkezése helyétől közvetlenül az elszívócsatornába áramlik anélkül, hogy a nemdohányzó helyek az áramlás irányába esnének."

13. § Az Nvt.

a) 3. § (1) bekezdésében és 4. § (9) bekezdésében a "tömegközlekedési" szövegrészek helyébe a "közösségi közlekedési" szöveg,

b) 4. § (6) bekezdésében az "intézményben dohányzóhelyet kijelölni nem kell" szövegrész helyébe az "intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni" szöveg,

c) 4/A. § (4) bekezdésében a "2. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "2. § (2) és (4) bekezdése" szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében az "az e törvény melléklete szerinti szabadon megválasztható egészségvédő figyelmeztető feliratot" szövegrész helyébe az "a gyártó által választható kombinált figyelmeztetést" szöveg,

e) 7. § (5) bekezdésében a "20 000 Ft-ig" szövegrész helyébe a "30 000 Ft-ig" szöveg,

f) 9. § (1) bekezdésében a "nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Módosító Tv.)" szövegrész helyébe a "Módosító Tv." szöveg

lép.

14. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"38. § Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította."

15. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított -eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben."

16. §[10] A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A házirend - az összes lakásszövetkezeti tag szavazatának legalább négyötödös többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a lakásszövetkezeti lakóépület közös használatra szolgáló, zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben."

17. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 2-11. §, a 13-16. § és a 18. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

(3) Ez a törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.

18. § (1) Hatályát veszti az Nvt.

a) 4. § (2), (4), (5) és (7) bekezdése,

b) 7. § (2) bekezdésében az ", illetőleg a dohánytermékek forgalmazására" szövegrész,

c) 7. § (4) bekezdés b) pontjában az ", illetőleg a dohánytermékek forgalmazását" szövegrész,

d) 7. § (6) és (8) bekezdése,

e) 9. § (5) és (6) bekezdése,

f) Melléklete.

(2) Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (2) bekezdése.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. április 26-i ülésnapján fogadta el.

[2] A 2011. évi CLXXV. törvény 210. § - a alapján a g) pontot megállapító rendelkezés nem lép hatályba.

[3] A 2011. évi CLXVI. törvény 86. § a) pontja alapján nem lép hatályba.

[4] A 2011. évi CLXVI. törvény 86. § a) pontja alapján nem lép hatályba.

[5] A 2011. évi CLXVI. törvény 86. § a) pontja alapján nem lép hatályba.

[6] Hatályba lépését megelőzően módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 186. § b) pontja.

[7] Hatályba lépését megelőzően módosította a 2011. évi CLXXV. törvény 186. § c) pontja.

[8] A 10. § hatálybalépése előtt a hatálybalépő rendelkezés szövegét megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 26. § -a. Hatályos 2011.12.31.

[9] Hatályba lépése előtt az eltérő szöveget megállapította a 2011. évi CLXVI. törvény 75. § -a. Hatályos 2012.01.01.

[10] Hatályba lépése előtt módosította a 2011. évi LXXVI. törvény 37. §-a. Hatályos 2012.01.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére