43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet

a külszíni bányászati tevékenységek Biztonsági Szabályzatáról

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (2) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet alkalmazási köre

a) az ásványi nyersanyagok külszíni bányászatára,

b) a kitermelést követő tájrendezésre,

c) a meddőhányók és haszonanyag készletterek kialakítására, kitermelésére és megszüntetésére,

d) a hordalékban előforduló ásványi nyersanyagok kutatására és kitermelésére, és

e) az a)-d) pontban felsorolt tevékenységek (a továbbiakban: bányászati tevékenység) gyakorlásához szükséges létesítményekre és berendezésekre

terjed ki.

(2) E rendelet 3-14. §-ában, 16-18. §-ában, valamint 20-23. §-ában foglaltakat a bányászati hulladékok kezeléséről szóló rendelet hatálya alá tartozó, nem bányaüzem területén üzemelő bányászati hulladékkezelő létesítmények kivitelezésére és üzemeltetésére is alkalmazni kell.

(3) A rendeletben foglaltak betartásáról a bányavállalkozó vagy az 1. § szerinti bányászati tevékenység végzésére vele szerződést kötő vállalkozó köteles gondoskodni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. bányászati úszó berendezés: a bányaüzemben az ásványi nyersanyag kitermelésére és partra szállítására szolgáló berendezés, a szállítóhajók és az uszályok kivételével,

2. felborulással szembeni stabilitás: a bányászati úszó berendezés nyugalmi és üzemi körülmények között fellépő, megdőlést okozó nyomatékokkal szembeni egyensúlyi állapotban maradási képessége,

3. haszonanyag készlettér: a kitermelt haszonanyag felhalmozott tömege,

4. műszaki felügyeleti személy: a bányászati, gépészeti és villamos felügyeleti személy,

5. nagyteljesítményű gép: a bányászati tevékenység során alkalmazott 300 t-nál nagyobb tömegű vagy 500 m3/h-nál nagyobb névleges teljesítményű gép,

6. szakértő: az úszólétesítmények megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek elismeréséről, kijelöléséről és felhatalmazásáról szóló kormányrendelet szerinti elismert vagy kijelölt szervezet, továbbá a munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti a bányászati tevékenység technológiája és eszközeinek biztonsága szakterületen nyilvántartásba vett szakértő és a hajótest szerkezet, stabilitás és úszóképesség szakterületen a szakértői tevékenység folytatására érvényes szakértői engedéllyel rendelkező személy,

7. úszóképesség: a bányászati úszó berendezés víz felszínén maradási képessége nyugalmi és üzemi körülmények között,

8. villamos berendezés: a különböző villamos szerkezeteknek egymással és a tápláló áramforrással villamosan célszerűen összekötött, helyileg behatárolható, összetartozó, összeszerelt együttese a villamos összekötésekkel,

9. villamos szerkezet: a vezetékek kivételével minden, a villamos energia termelésére, átalakítására, szállítására, elosztására vagy felhasználására szolgáló komplett gyártmány, termék vagy szerelési egység, ideértve a villamos mérések eszközeit, a villamos elven működő különböző célú mérő, érzékelő, kijelző, távadó és távműködtető eszközöket is.

3. Általános előírások

3. § (1) A bányaüzembe az oda beosztottak és munkát végzők, valamint a bányafelügyelet ellenőrzésre jogosult személyei kivételével kísérő nélkül belépni és ott tartózkodni nem szabad.

(2) A bányaüzemhez vezető minden közlekedésre és járásra szolgáló út mentén és a bányaterület határánál a belépés tilalmára és veszélyességére, a bányában lévő tó esetén - a tóparton, egymástól jól látható távolságra - a fürdés, a korcsolyázás és a vízi sportok gyakorlásának tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni.

(3) A belterületen lévő bányaüzem esetében elkerítéssel biztosítani kell, hogy oda csak kapun vagy sorompón keresztül lehessen bejutni. A kaput és a sorompót - az azt felügyelő személy hiányában - zárva kell tartani.

(4) A meddőhányó rézsűlába mentén - a kőzetomlásból, kőzethullásból, kőzetfolyásból vagy suvadásból eredő veszélyek figyelembevételével megállapított veszélyes övezet határán, egymástól jól látható távolságra -, és a meddőhányó felé vezető utaknál a belépés tilalmára és veszélyességére figyelmeztető táblát kell elhelyezni, vagy a meddőhányót el kell keríteni.

4. § (1) A bányatelek sarokpontjait jól látható és maradandó módon meg kell jelölni.

(2) A kőzetomlás-, kőzethullás-, kőzetfolyás-, suvadás-, tűz-, fakadó víz- és külszíni vízveszély (a továbbiakban együtt: bányaveszély) kockázatát és a bányaveszély, valamint a por- és zajártalom elleni védekezés módját a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni.

(3) Üzemi utasításban kell a munkaszint szabad széle, a haszonanyag készlettér, a meddőhányó, a bányafal felső pereme és a rézsűláb személyek, járművek, gépek és berendezések általi megközelíthetőségére vonatkozó biztonsági övezet mértékét meghatározni, amely a - kitermelési tevékenység helyszínét kivéve - 2 méternél kisebb nem lehet.

(4) A bányafalon és a munkaszint szabad széle mentén a személyek védelmére kijelölt biztonsági övezeten belül, továbbá minden olyan helyen, ahol be- vagy leesési veszély van, vagy a munkavállalót és a munkavégzés hatókörében tartózkodókat leeső tárgyak veszélyeztetik, elkerítéssel, lefedéssel vagy más alkalmas módon kell a védelemről gondoskodni.

(5) A biztonsági övezet határvonalát a környezettől eltérő színű jelzőkerítéssel, jelzőlánccal vagy jelzőszalaggal jól látható módon meg kell jelölni. A megjelölés helyettesíthető legalább 0,8 m magas töltéssel. A töltés a biztonsági övezet terjedelmét nem csökkentheti.

5. § (1) A bányaüzemben minden telepített műszakban olyan hírközlő eszközt kell biztosítani, amellyel szükség esetén a mentők, a tűzoltóság, a bányafelügyelet, és a rendőrség haladéktalanul értesíthető.

(2) Legalább két munkavállalót kell telepíteni

a) a kézi jövesztési munkahelyre,

b) a kőzethullás veszélyes munkahelyre,

c) a kőzetfalon történő munkavégzéshez,

d) a bunkerben történő munkavégzéshez,

e) a bányászati úszó berendezésen történő munkavégzéshez,

f) a bányászati úszó berendezés jégtelenítéséhez, és

g) olyan bányaüzembe, ahol egyidejűleg több munkagép vagy berendezés üzemel.

(3) A bányaüzemben a kitermelés szünetelése esetén is gondoskodni kell az e rendeletben előírt biztonsági előírások teljesítéséről.

(4) A külfejtéses bányászati létesítményekben biztonsági világításként hordozható villamos kézilámpák is alkalmazhatók.

4. Felelős műszaki vezető

6. § (1) A felelős műszaki vezető vagy helyettese a kőzetviszonyok kedvezőtlen változása esetén köteles gondoskodni a rézsűk előzetesen meghatározott dőlésszögének, a védő- és határpillérek megfelelőségének haladéktalan felülvizsgálatáról és a szükséges biztonsági intézkedések megtételéről.

(2) A felelős műszaki vezető vagy helyettese az intézkedéseit, ellenőrzéseit és az ellenőrzésein tapasztaltakat köteles az üzemellenőrzési naplóba bejegyezni. A végrehajtás megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg kell győződni, melynek tényét az üzemellenőrzési naplóban rögzíteni kell.

5. A bányászati tevékenység műszaki felügyelete

7. § (1) A bányászati tevékenységet végző üzemi utasításban köteles szabályozni a bányászati, gépészeti és villamos tevékenységek, továbbá a létesítmények, gépek és berendezések műszaki felügyeletét. A műszaki felügyeleti személyek ellenőrzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a műszaki felügyelet terjedjen ki a bányaüzem egész területére és minden tevékenységére, továbbá minden üzemelő gépre és berendezésre.

(2) Biztosítani kell, hogy a telepített műszakokban legyen olyan bányászati felügyeleti személy, aki a bányaüzem egészéről kellő áttekintéssel és intézkedési joggal rendelkezik.

(3) Minden felügyeleti személlyel ismertetni kell intézkedési jogkörét (a továbbiakban: hatáskör) és, hogy felügyelete alá mely munkahelyek, tevékenységek, létesítmények, gépek és berendezések tartoznak (a továbbiakban együtt: illetékességi terület).

(4) Ha a bányaüzemben egyidejűleg több, a munkahelyek felügyeletével megbízott műszaki felügyeleti személy teljesít szolgálatot, akkor közülük egy műszaki felügyeleti személyt az egész bányaüzemre kiterjedő hatáskörrel kell megbízni. A műszaki felügyeleti személyeknek ismerniük kell egymás hatáskörét és illetékességi területét.

(5) A bányaüzemben gépészeti felügyeleti személyt akkor kell megbízni, ha az üzemeltetett gépek összteljesítménye az 500 kW-ot meghaladja.

(6) A bányaüzemben villamos felügyeleti személyt akkor kell megbízni, ha a beépített villamos teljesítmény az 500 kVA-t meghaladja.

8. § (1) A műszaki felügyeleti személy illetékességi területén felelős a biztonsági előírások megtartásáért. A biztonsági követelmények teljesítéséről rendszeres ellenőrzéssel köteles meggyőződni. Az e rendeletben előírt rendszeres ellenőrzések gyakoriságát növelni kell, ha a biztonsági követelmények csak gyakoribb vagy folyamatos ellenőrzéssel biztosíthatók.

(2) A műszaki felügyeleti személy hatáskörében intézkedni köteles az ellenőrzés során tapasztalt vagy a tudomására jutott mulasztás, a biztonsági követelményeknek nem megfelelő állapot vagy más okból keletkezett veszély megszüntetésére és a biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesítésére. Hatáskörét vagy illetékességét meghaladó intézkedés szükségessége esetén - a (3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - azt a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bányászati felügyeleti személlyel késedelem nélkül egyeztetni köteles.

(3) Közvetlen veszély vagy fenyegető súlyos károsodás veszélye esetén a műszaki felügyeleti személy hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles intézkedni. A tett intézkedésről a 7. § (2) bekezdésében meghatározott bányászati felügyeleti személyt és az érintett műszaki, gépészeti és villamos felügyeleti személyeket késedelem nélkül tájékoztatni köteles.

(4) A munkahelyek ellenőrzéséről munkahelyi ellenőrzési naplót kell vezetni, amelyet hozzáférhető helyen kell tárolni. A munkahelyi ellenőrzési naplóba be kell vezetni az ellenőrzés tényét, idejét és a biztonságellenes állapot megszüntetésére tett intézkedést. Az azonnal végre nem hajtható utasítás végrehajtásának megtörténtéről visszaellenőrzéssel meg kell győződni, és ennek tényét a munkahelyi ellenőrzési naplóban rögzíteni kell.

(5) A betelt vagy megszüntetési záradékkal ellátott ellenőrzési naplót a bányászati tevékenységet végző köteles két évig megőrizni. Az ellenőrzési napló elvesztéséről vagy megsemmisüléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.

6. Ellenőrzési kötelezettségek

9. § (1) A bányaüzemet - ha kitermelési vagy azt szolgáló tevékenységet végeznek - naponta bányászati felügyeleti személynek kell ellenőriznie.

(2) A bányaüzem villamos berendezéseit és gépeit az üzemi utasításban meghatározott gyakorisággal, de havonta legalább egy alkalommal a gépészeti és a villamos felügyeleti személynek ellenőriznie kell.

(3) A felelős műszaki vezető vagy helyettese a bányaüzemet hetente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.

(4) A szünetelő bányaüzemet a felelős műszaki vezető vagy helyettese szükség szerinti gyakorisággal, de legalább kéthavonta köteles ellenőrizni.

7. Üzemi utasítás

10. § (1) A bányászati tevékenység biztonságos végrehajtásának személyi, tárgyi és magatartásbeli követelményeit a biztonsági és egészségvédelmi dokumentum részeként üzemi utasításban kell szabályozni.

(2) Az üzemi utasítást ki kell egészíteni, vagy más - a követelményeknek megfelelő - új üzemi utasítást kell kidolgozni, ha az eredeti utasítás alapját képező bányaművelési viszonyok, módszerek vagy körülmények megváltoztak, vagy ha különleges vagy bonyolult feladatot kell megoldani.

(3) Gondoskodni kell az üzemi utasításban foglaltak oktatásáról. Az üzemi utasítás egy-egy példányát át kell adni a műszaki felügyeleti személyeknek. Az oktatás megtörténtét az oktatásban résztvevők, a műszaki utasítások átadását az azt átvevők aláírásával dokumentálni kell.

11. § (1) Az üzemi utasításban szabályozni kell különösen

a) a jövesztési, hányóképzési és készlettér-kialakítási tevékenységet,

b) a bányászati úszó berendezés teljes üzemét - figyelembe véve a szélsőséges időjárási körülményeket és a megengedhető legnagyobb szélsebességet - és ellenőrzését,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó gépek és berendezések üzemeltetését és ellenőrzését,

d) a tűz- és robbanásveszélyes, a sugárzó, a maró vagy mérgező hatású anyagok kezelését, tárolását és szállítását,

e) a gázpalackok kezelését, tárolását és szállítását,

f) a bunkerben történő munkavégzést és az ott tárolt anyag ellenőrzését,

g) a bányaüzem villamos berendezései és gépei ellenőrzésének gyakoriságát,

h) a bányafal és a munkaszintek kialakítását,

i) a vízbeesés és elmerülés veszélyével járó munkafolyamatokat,

j) a biztonsági övezetek mértékét, és

k) a műszaki felügyeleti tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdés c) pont szerinti üzemeltetés fogalomkörében kell szabályozni

a) a gépi erejű szállítás és a lejtős szállítópályák teljes üzemét, és

b) a gépi erejű fel- és lerakodás, a szállítás és a közlekedés rendjét.

II. FEJEZET

A BÁNYÁSZATI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE

8. A bányaművelésre vonatkozó előírások

12. § (1) A letakarítást és az ásványi nyersanyag kitermelését külön-külön munkaszinteken kell végezni, ha a művelési technológia, az alkalmazott gépek, vagy a munkavégzés biztonsága ezt szükségessé teszik.

(2) A munkaszint kialakított mérete és dőlése mindenkor tegye lehetővé az ott üzemeltetett gépek, berendezések biztonságos üzemeltetését és a biztonságos közlekedést. A munkaszint szélessége legalább akkora legyen, mint a hozzá tartozó bányafal magassága.

(3) A bányafal megengedett legnagyobb magasságát és dőlésszögét, a munkaszintek megengedett legkisebb szélességét - a geológiai, hidrogeológiai, rézsűstabilitási, talajmechanikai, technológiai jellemzők vagy szakirodalomi adatok figyelembevételével - üzemi utasításban kell meghatározni. A meghatározás során figyelembe vett méréseket, vizsgálatokat dokumentálni kell. Szálban álló, szilárd kőzet esetén a bányafal dőlésszöge legfeljebb 90° lehet.

(4) Egymás alatti munkaszinteken munkahelyeket egyidejűleg telepíteni csak akkor szabad, ha az egyidejű munkavégzés az egyes szinteken dolgozók biztonságát nem veszélyezteti.

9. A bányafal kézi és gépi jövesztése

13. § (1) Kézi jövesztés esetén

a) a bányafal dőlésszöge 70°-nál nagyobb nem lehet,

b) a 45°-nál nagyobb dőlésszögű bányafal magassága nem haladhatja meg a 2 m-t,

c) a munkaszint szélessége 4 m-nél kisebb nem lehet, és

d) a bányafalat alávájni nem szabad.

(2) A bányafal megengedettnél nagyobb dőlésszögét haladéktalanul meg kell szüntetni

14. § (1) Gépi jövesztés esetén a munkaszinthez tartozó bányafal magassága nem haladhatja meg a jövesztőgép jövesztési magasságát.

(2) Gépi jövesztés és rakodás esetén - a jövesztés és a rakodás időszakában - a bányafal vagy a készlet alávájása az üzemi utasításban meghatározott mértékben és feltételek mellett lehetséges.

(3) A jövesztőgép távozása vagy átállása előtt vagy ha a munkaszinten a jövesztés és rakodás előreláthatólag egy műszaknál hosszabb időtartamban szünetel, az üzemi utasításban meghatározott rézsűszöget vissza kell állítani.

(4) Biztosítani kell a jövesztő- vagy rakodógép süllyedéssel és billenéssel szembeni védelmét.

15. § (1) Mélykotrás, valamint partról történő víz alóli kotrás esetén a munkaszintet alávájni nem szabad.

(2) Partról történő víz alatti kotrás esetében a kotrógépen 25 m felúszó a vízfelszínen fennmaradó kötéllel ellátott mentőövet és a kotrógép 25 m-es körzetében a vízre helyezetten mentésre alkalmas csónakot kell készenlétben tartani.

(3) A bányászati úszóberendezés a partszakaszt csak annyira közelítheti meg, hogy a berendezést a partfal megcsúszása és omlása ne veszélyeztesse.

10. Meddőhányó és készlettér kialakítása

16. § (1) A meddőhányót és a készletteret úgy kell megtervezni és kialakítani, hogy égése, megcsúszása, továbbá a szél vagy a csapadékvíz által elhordott anyaga az életet, testi épséget és egészséget, valamint vagyonbiztonságot, továbbá a környezeti elemeket, természeti értékeket ne veszélyeztesse.

(2) Üzemi utasításban kell meghatározni a meddőhányó megengedhető legnagyobb szintmagasságát, rézsűjének - többszintes meddőhányó esetén generálrézsűjének - dőlésszögét, valamint többszintes meddőhányó esetén a legkisebb szintszélesség méretét.

(3) A készlettér magasságát az önbeálló rézsűszög alapján üzemi utasításban kell meghatározni.

17. § (1) A csapadékvizet valamint a meddőhányóból és a készlettérből fakadó vizet össze kell gyűjteni és a befogadóba kell juttatni. Ha a víz a meddőhányó vagy a készlettér csúszását idézheti elő, intézkedni kell a csúszás megelőzése érdekében.

(2) Iszap vagy a meddőhányó állékonyságát csökkentő egyéb anyag döntése esetén a meddőhányó képzését szilárd anyagból álló láb vagy töltés képzésével kell kezdeni.

(3) Gondoskodni kell a meddőhányó meggyulladásának elkerüléséről, továbbá arról, hogy az esetleges meggyulladása és égése a környezetet ne veszélyeztesse.

(4) A meddőhányó és a készlettér csúszás- vagy omlásveszélyes részét el kell keríteni és a veszélyhelyzetet meg kell szüntetni.

(5) A meddőhányón és a készlettéren meg kell jelölni azt a határvonalat, ameddig személyek és járművek a meddőhányó és a készlettér peremét megközelíthetik.

(6) A szállítási útvonalakat, a döntési helyeket és az alkalmazott technológiákat úgy kell kialakítani, hogy a személyek, a szállítóeszközök és a munkagépek leesése, lecsúszása vagy lesodródása megakadályozható legyen.

11. Szállítás, anyagmozgatás és -tárolás

18. § (1) Gondoskodni kell az utak sártalanításáról, portalanításáról és szükség esetén a közútra kihajtó járművek kerekeinek tisztításáról.

(2) Az 1 m-nél nagyobb mélység pereme mentén vezetett - gépjármű közlekedésére szolgáló - utak mentén legalább 0,8 m magas védőtöltést vagy méretezett teherbírású védőkorlátot kell létesíteni. A védőtöltés kialakításánál biztosítani kell a csapadékvíz folyamatos lefolyását a szállítási útról.

(3) A személyszállításra engedélyezett szállítóberendezés kivételével üzemelő szállítószalagon tartózkodni vagy utazni nem szabad.

(4) Mozgásban lévő járműre, mozdonyra vagy munkagépre fel- vagy arról lelépni nem szabad.

(5) Azon oldaldarus emelőgépet, amelynél a gémszerkezet akaratlan lezuhanását kilincsművel akadályozzák meg, jelzőberendezéssel kell ellátni, amely a kilincsmű kiiktatásakor automatikusan jól látható és hallható fény- és hangjelzést ad.

19. § (1) Ha a bunkerban tárolt anyag összetapadásának, a határoló falakhoz való tapadásának vagy megfagyásának veszélye fennáll, a rendszeres ellenőrzést és az ellenőrzés módját üzemi utasításban szabályozni kell.

(2) A résbunker beöntő-nyílását - a töltés idejét kivéve - le kell fedni vagy a környezettől eltérő színű korláttal, lánccal vagy szalaggal körbe kell venni.

III. FEJEZET

GÉPEK ÉS VILLAMOS BERENDEZÉSEK

20. § (1) A biztonsági és egészségügyi dokumentumban a gépekre, a villamos szerkezetekre és a villamos berendezésekre vonatkozóan meg kell határozni az összes olyan jellemzőt, üzemi állapotot és igénybevételt, amelyek alapján megállapítható, hogy a rendeltetési céljuknak megfelelőek-e.

(2) A biztonsági és egészségügyi dokumentumnak tartalmaznia kell

a) a külfejtéses bányászati létesítményekben alkalmazott gépek és villamos berendezések védelmének kiválasztását, így az érintés elleni védelem, az érintésvédelem, a villámvédelem, és szükség szerint a sztatikus feltöltődés elleni védelem módozatait,

b) a villamos berendezésben alkalmazott védelmek megszólalási és kioldási határértékeit,

c) azokat a technológiai berendezéseket, amelyeket be kell vonni a villámvédelembe és a sztatikus feltöltődés elleni védelembe, és

d) az üzemi állapotok során lezajló folyamatok, a megvilágítások, valamint a villám és a sztatikus feltöltődés elleni védelem megfelelőségének igazolását.

(3) A gépek, berendezések üzembe helyezésre vonatkozó dokumentumokat a gép, berendezés működési ideje alatt meg kell őrizni.

21. § (1) A közúti forgalomban részt nem vevő, bányaüzemben üzemelő gépjárművet és munkagépet fel kell szerelni

a) biztonságos kormányszerkezettel,

b) üzemi és rögzítő fékberendezéssel,

c) tolatásnál a munkagép és a gépjármű indulását jelző automatikus hangjelző berendezéssel, amelynek hangja legalább 50 m távolságban észlelhető,

d) világító berendezéssel,

e) a távműködtetés esetét kivéve biztonságos vezető- vagy kezelőhellyel,

f) irányjelzővel,

g) tűzoltó készülékkel, és

h) elsősegélynyújtó felszereléssel.

(2) A nagyteljesítményű gép vagy bányászati úszó berendezés vezérlőfülkéje és a géplánc irányító központja között távközlő összeköttetést kell létesíteni és üzemben tartani.

(3) A hányóképzőgépet olyan érzékelő berendezéssel kell felszerelni, amely kizárja a kihordógém meddőhányóhoz történő ütődését, továbbá működteti a vezérlőfülkében elhelyezett fény- és hangjelzőt, és egyidejűleg kikapcsolja a szállítóhídhoz vagy a hányóképzőgéphez kapcsolódó gépek futóműveit és a szállítószalagok gémfordító és gémemelő berendezéseit meghajtó motorokat, ha a gém a meddőhányót veszélyes mértékben megközelíti.

22. § (1) A bányászati úszó berendezést és a nagyteljesítményű jövesztő- és hányóképzőgépet fel kell szerelni

a) dőlésmérő berendezéssel, amely a gép dőlését két egymásra merőleges irányban folyamatosan méri, és

b) szélsebességmérővel, amely a vezérlőfülkében figyelmeztető jelzést ad, ha a szél sebessége eléri a bányászati úszó berendezés és a nagyteljesítményű jövesztő- és hányóképzőgép esetében megengedett legnagyobb értéket.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja tekintetében géplánc esetén elegendő egy, a géplánc legmagasabb részén üzemelő gépen elhelyezett szélsebességmérő.

(3) Jelzés adására alkalmas dőlésmérő berendezéssel kell ellátni a hányóképzőgépet és minden olyan jövesztőgépet, amelyeknek forgó felsővázának az alvázához viszonyított helyzete horizontáló berendezéssel változtatható. A jelzésnek a gép egyensúlyi helyzetét veszélyeztető dőlés megközelítésekor a vezérlőfülkében észlelhetőnek kell lennie.

(4) A nagyteljesítményű szállítószalagot minden kezelőhelyén, mindkét végén és legalább 50 m-enként a járásra és a tartózkodásra szolgáló oldalon biztonságos módon megközelíthető vészleállító berendezéssel kell ellátni.

23. § (1) Gépet vagy berendezést csak az e célra kialakított vezető- vagy kezelőállásból vagy kezelőülésből szabad vezetni és működtetni.

(2) A gépet és a berendezést annak kezelője minden munkavégzés előtt köteles megvizsgálni és meggyőződni arról, hogy a működtető és biztonsági berendezések megfelelőek-e.

(3) A gép és a berendezés kezelője csak akkor hagyhatja el a vezetőállást, ha biztosította, hogy azt illetéktelen nem indíthatja el, és egyidejűleg megtette a szükséges intézkedéseket az elgurulás megakadályozása érdekében. A gépet és a berendezést mindaddig leállított és újraindítás ellen reteszelt állapotban kell tartani, amíg indítása veszéllyel jár.

(4) Hátramenetben a gép vezetője és a berendezés kezelője köteles a haladási irányba tekintve meggyőződni arról, hogy nem okoz veszélyhelyzetet. Amennyiben a kilátás a legkisebb mértékben is akadályozva van, irányító személyt kell kijelölni.

(5) Az irányító személy úgy köteles elhelyezkedni, hogy jól látható legyen és a mozgó géptől, és a környezetben álló létesítményektől távol haladjon a jármű előtt. Az irányító személy köteles a mozgó gép és berendezés környezetéből az ott tartózkodókat eltávolítani, és jelzéseivel a mozgást irányítani.

(6) A nagyteljesítményű gépet csak műszaki felügyeleti személy helyszíni irányításával szabad vonultatni. A vonulási útvonalat a gépkönyvben megadott értékek figyelembevételével kell kijelölni és elkészíteni.

24. § (1) Bányászati úszó berendezést üzembe helyezni csak a bányászati úszó berendezés úszóképességét és felborulással szembeni stabilitását igazoló szakértői vélemény alapján lehet.

(2) A bányászati úszó berendezésen üzemi utasításban meghatározott számú vészleállítót kell felszerelni, amellyel a bányászati úszó berendezés összes hajtóművét azonnal ki lehet kapcsolni.

(3) A partról történő villamos betáplálással rendelkező bányászati úszó berendezésen olyan vészleállítót kell felszerelni, amely a berendezést vagy a betáplálást feszültségmentesíti.

25. § (1) A bányászati úszó berendezésen csak úszni tudó munkavállalót szabad alkalmazni.

(2) Az úszótest körül kapaszkodó kötelet vagy korlátot kell felszerelni, a vízvonal fölött 0,3 m-rel.

(3) A bányászati úszó berendezésen a munkát végzők részére - a kimentésükhöz szükséges számú - mentőmellényt kell biztosítani, és ugyanannyi, legalább 30 m hosszú vetőkötéllel ellátott mentőövet kell elhelyezni. A mentőövek közötti távolság nem lehet több 50 m-nél.

(4) Azoknál a munkafolyamatoknál ahol a vízbeesés és elmerülés veszélye fennáll, a mentőmellény viselése kötelező. E munkafolyamatokat üzemi utasításban kell meghatározni.

(5) A bányászati úszó berendezéshez kapcsoltan a bányászati úszó berendezésen munkát végzők számával arányos számú mentőcsónakot kell elhelyezni. Ha a bányászati úszó berendezés parti horgonyzási helytől való távolsága több mint 200 m, a parti horgonyzási helyen is biztosítani kell mentőcsónakot.

26. § (1) Az üzemi utasításban meghatározottnál nagyobb szélsebesség esetén a bányászati úszó berendezés üzemeltetését be kell szüntetni.

(2) Az úszó testen lévő zárható lejárati és egyéb nyílást üzemelés alatt szilárdan és víztömören zárva kell tartani.

(3) Az úszó test érintkezését a mederfenékkel, partra vetődését vagy zátonyra futását meg kell akadályozni. Az úszó test mederfenékkel történő érintkezésének vagy zátonyra futásának megszüntetéséig a bányászati úszó berendezést üzemeltetetni nem szabad.

27. § (1) A befagyott bányászati úszó berendezésen csak jégmentesítési és javítási munkákat szabad végezni.

(2) A befagyott bányászati úszó berendezést és a rögzítő berendezéseket oly módon kell jégmentesíteni, hogy minden úszó test szabadon úszóképes és a vontatási hatókörben kormányozható legyen.

(3) A munkát végző személyek jég eltávolítását csak mentőmellényben és testükre rögzített 20 m-es vetőkötéllel végezhetik.

28. § (1) A bányászati úszó berendezés üzeméről gépkönyvet kell vezetni, amelyben az elvégzett ellenőrzést, karbantartást, javítást és átalakítást rögzíteni kell. A gépkönyvet a fedélzeten vízhatlan tároló helyen kell tartani.

(2) A bányászati úszó berendezésen végzett karbantartási és átalakítási munkákat üzemi utasításban meghatározott karbantartási terv szerint kell végezni.

(3) Ha az átalakítási munkák a bányászati úszó berendezés úszóképességét vagy stabilitását is érintik, az átalakítás megfelelőségét szakértőnek kell igazolni. Az átalakításra vonatkozó dokumentumokat a bányászati úszó berendezés működése alatt meg kell őrizni.

(4) A bányászati úszó berendezés ellenőrzésének módját és esedékességét üzemi utasításban kell szabályozni. Az üzemi utasításban az ellenőrzés módját és esedékességét a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell meghatározni. Az ellenőrzések elvégzését és eredményét a gépkönyvbe be kell vezetni.

(5) A bányászati úszó berendezés ellenőrzése során kötelező a következő vizsgálatok elvégzése:

a) naponta és karbantartási munkák után

aa) a csónak- vagy úszótest lejáratának és nyílásainak szemrevételezését, és

ab) a csónak- vagy úszótest merülését, dőlését és billenését,

b) havonta a horgonyzó, a tartó és feszítő kötelek rögzítését,

c) kétévenként a fő tartószerkezeteket,

d) négyévenként

da) az úszótest és a berendezések működési alkalmasságát, műszaki állapotát,

db) a pontonok vízzáróságát, és

dc) a pontontesteket alkotó lemezek vastagságának mérését.

(6) Az (5) bekezdés d) pontja szerinti ellenőrzést szakértő bevonásával kell végezni.

29. § A bányászati úszó berendezés üzemen kívül helyezését üzemi utasításban kell szabályozni, melynek minden esetben ki kell terjednie

a) a szétszerelés folyamatára, ütemtervére és az egyes szerelési lépések során a stabilitás megőrzéséhez szükséges utasításokra,

b) a szétszerelés helyszínének kialakítására,

c) az energiaellátás biztosítására,

d) a szereléshez szükséges eszközök meghatározására, elhelyezésére, és

e) az üzemanyagok tárolására.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2)[1]

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos üzemi utasítások tekintetében az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelőséget e rendelet hatályba lépését követő 60 napon belül biztosítani kell.

31. § E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikk szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter