84/2011. (XII. 29.) NFM rendelet

a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) Budapest Repüléstájékoztató Körzet: Magyarország légterének azon része, amelyen belül a légiközlekedés számára FL660 (20 100 m STD) magasságig légiforgalmi szolgálatot biztosítanak,

b) Budapest Közelkörzet: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott Budapest TMA (Terminal Control Area) ellenőrzött légtér,

c) Budapest Repülőtéri Irányító Körzet: a magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló jogszabályban meghatározott Budapest CTR (Aerodrome Control Zone) ellenőrzött légtér,

d) műszer szerinti repülési szabályok (Instrument Flight Rules - IFR): a repülés műszeres meteorológiai körülmények közötti végrehajtását meghatározó szabályok összessége.

2. A magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak

2. § (1) A magyar légtér igénybevételéért - az EUROCONTROL Egyezményhez (módosításaihoz és függelékeihez) -, továbbá az Útvonalhasználati Díjakról szóló Sokoldalú Megállapodáshoz történt csatlakozás kihirdetéséről szóló 19/1993. (I. 29.) Korm. rendelettel kihirdetett, az útvonalhasználati díjakról szóló sokoldalú megállapodással összhangban - az e rendeletben meghatározottak szerint légtér-igénybevételi díjat kell fizetni. A légtér - igénybevételi díj útvonalhasználati díjból és közelkörzeti díjból áll.

(2) A légtér-igénybevételi díjat annak kell megfizetnie, aki a repülés végrehajtása idején a légijármű üzemben tartója volt. Ha az üzemben tartó azonossága ismeretlen, a légijármű üzemben tartójának a légijármű tulajdonosát kell tekintetni, kivéve, ha bizonyítja, hogy más volt az üzemben tartó.

(3)[1]

3. Útvonalhasználati díj

3. §[2] Útvonalhasználati díjat - a 7. §-ban foglalt kivétellel - az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet] 31. cikk (1) bekezdése szerint, a Budapest Repüléstájékoztató Körzetben az 5. § (1) bekezdésében meghatározott távolság alapján műszer szerinti repülési szabályoknak megfelelően működő repülések után kell fizetni.

4. § A több díjszámítási körzetbe belépő egyes légijármű után egyetlen útvonalhasználati díjat kell beszedni, amely egyenlő azoknak a díjaknak az összegével, amely díjak az egyes díjszámítási körzetek használatával kapcsolatban merülnek fel.

5. § (1) Az útvonalhasználati díj meghatározása esetén a távolságtényezőt a következő pontok között kilométerekben, a nagy kör mentén mért távolság 100-zal történő osztásával kell meghatározni:

a) a díjszámítási körzetben lévő indulási repülőtér vagy a belépés pontja ezen légtérbe, és

b) az első rendeltetési repülőtér ezen díjszámítási körzetben vagy ezen díjszámítási körzetből való kilépés pontja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott belépési és kilépési pont azt a pontot jelenti, ahol a repülési tervben - beleértve az üzemben tartó által a benyújtott repülési tervben tett, valamint az üzemben tartó által az áramlásszervezési intézkedések eredményeként elfogadott módosításokat - leírt útvonal keresztezi az adott díjszámítási körzet oldalhatárait.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni azon repülés esetében is, amely ugyanazon a repülőtéren fejeződik be, amelyről a légijármű felszállt, és a repülés tartama alatt közbeeső leszállás nem történt (a továbbiakban: körrepülés), kivéve, ha:

a) kizárólag egy díjszámítási körzetben végrehajtott körrepülés esetében a távolságtényező a repülőtér és a repülőtértől mért legtávolabbi repülési pontig a nagy kör mentén mért kilométerek száma osztva százzal és megszorozva kettővel,

b) egynél több díjszámítási körzetben végrehajtott körrepülés esetében a távolságtényezőt az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint kell meghatározni, kivéve azt a díjszámítási körzetet, amelyben a repülőtértől mért legtávolabbi repülési pont található. Ebben a távolságtényező az ezen díjszámítási körzetbe való belépés pontja és a repülőtértől mért legtávolabbi repülési pontig a nagy kör mentén mért kilométerek, valamint ezen legtávolabbi pont, és a díjszámítási körzetből való kilépési pont között nagy kör mentén mért kilométerek száma osztva százzal.

(4) Budapest Repüléstájékoztató Körzet területén történő felszállás vagy leszállás esetén a számításba veendő távolságot 20 km-rel csökkenteni kell.

6. § (1)[3] Az útvonalhasználati egységdíj mértéke - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - 28,30 euró, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.

(2) Az euróban meghatározott egység-díjszabásra tekintettel az útvonalhasználati egységdíj mértékét havonta oly módon kell kiigazítani, hogy azon hónap átlagos havi devizaárfolyamát alkalmazzák az euró és a forint között, amely megelőzte azt a hónapot, amelyben a repülést végrehajtották. Az alkalmazott átváltási árfolyam megfelel a Reuters által kiszámított Záró Kereszt Árfolyamok havi átlagának, amely a napi BID árfolyamokon alapul.

7. § Az útvonalhasználati díj megfizetése alól az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 31. cikk (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl a következő repülések mentesülnek:[4]

a) az Eurocontrol Európai Szervezet a Légiközlekedés Biztonságáért (a továbbiakban: Eurocontrol) tagállamok katonai légijárműveivel végrehajtott katonai célú repülések,

b) azoknak az államoknak a katonai légijárműveivel végrehajtott katonai célú repülések, amelyeknek Magyarország két- vagy többoldalú nemzetközi szerződésben díjmentességet biztosított,

c) földi léginavigációs berendezésként használt vagy használni tervezett berendezések ellenőrzése, vagy kipróbálása kizárólagos céljával végrehajtott repülések, kivéve az adott légijármű áttelepülését, és

d) a körrepülések.

4. Közelkörzeti díj

8. § (1)[5] A közelkörzeti díjat - a 10. §-ban foglalt kivétellel - az (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet 31. cikk (2) bekezdése szerint, a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről induló - a Budapest Repüléstájékoztató Körzetben az 5. § (4) bekezdésében meghatározott 20 km-es távolság alapján -, valamint a Budapest Közelkörzetben és Budapest Repülőtéri Irányító Körzetben végrehajtott műszer szerinti repülési szabályoknak megfelelően működő repülések után kell fizetni.

(2) A közelkörzeti díj a Budapest Közelkörzetben és a Budapest Repülőtéri Irányító Körzetben lévő léginavigációs berendezések és szolgálatok biztosítása, valamint az Eurocontrol által működtetett közelkörzeti díjrendszer kapcsán felmerülő költségek fedezésére szolgál.

9. § (1)[6] A közelkörzeti egységdíj mértéke - a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - 300,05 euró, amely általános forgalmi adót nem tartalmaz.

(2) Az euróban meghatározott egység-díjszabásra tekintettel, a közelkörzeti egység-díjszabás mértékét havonta oly módon kell kiigazítani, hogy azon hónap átlagos havi devizaárfolyamát alkalmazzák az euró és a forint között, amely megelőzte azt a hónapot, amelyben a repülést végrehajtották. Az alkalmazott átváltási árfolyam megfelel a Reuters által kiszámított Záró Kereszt Árfolyamok havi átlagának, amely a napi BID árfolyamokon alapul.

10. § A közelkörzeti díj megfizetése alól mentesülnek a 7. § a)-d) pontjában szereplő repülések, továbbá:

a) olyan légijárművel végrehajtott repülések, amelyek engedélyezett legnagyobb felszálló-tömege kettő tonnánál kevesebb,

b) hivatalos küldetésben lévő uralkodó és közvetlen családja, állam- kormányfő és miniszterek kizárólagos szállítására végrehajtott repülések; ezt valamennyi esetben a repülési tervben a megfelelő státusindikátor jelzésével alá kell támasztani,

c) illetékes kutató-mentő testület által engedélyezett kutató-mentő repülések.

5. A légtér-igénybevételi díj fizetésének közös szabályai

11. § (1) A légtér-igénybevételi díjat - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -az Eurocontrol bankszámlájára euróban kell befizetni. Az Eurocontrol a légtér igénybevételéről a díj fizetésére kötelezett részére számlát állít ki. A díj a repülés végrehajtásának napján esedékes, megfizetésére a kötelezett számára a számla kiállításától számított 30 nap áll rendelkezésre, amelyet a számlán fel kell tüntetni.

(2) Ha a légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezett az Eurocontrol Egyezményt aláíró valamely államban honos, akkor a légtér-igénybevételi díjat a honossága szerinti állam konvertibilis valutájában is megfizetheti az Eurocontrol által a honossága szerinti államban kijelölt bankszervezetnél. Ebben az esetben az euróban kifejezett összegnek nemzeti valutára történő átszámítását a befizetés napján és helyén érvényes, a kereskedelmi tranzakciókhoz kihirdetett napi árfolyamon kell elvégezni.

(3)[7] Ha a légtér-igénybevételi díjat az (1) bekezdésben meghatározott időpontig az Eurocontrol fizetési számláján nem írják jóvá, a díj fizetésére kötelezett a díjon felül késedelmi kamatot köteles fizetni. A késedelmi kamat alapja a kötelezett által meg nem fizetett légtér-igénybevételi díj, mértéke naptári naponként a díj 13,26%-ának 365-öd része.

(4) A késedelembe esést követően a légtér-igénybevételi díj és a kamat megfizetését euróban kell teljesíteni.

12. § (1) A befizetésekhez nyilatkozatot kell csatolni, megadva a kifizetett számlák és leszámított hitellevelek hivatkozási számait, dátumait és euróban kifejezett összegeit. A számlák euróban kifejezett összegeit ugyancsak fel kell tüntetni azokon a számlákon is, ahol a légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezett a nemzeti valutában történő befizetés lehetőségét veszi igénybe.

(2) A számlával kapcsolatos kifogást az Eurocontrolhoz kell benyújtani. A számlán fel kell tüntetni a kifogásnak az Eurocontrolhoz történő megérkezésére előírt legkésőbbi időpontként a számla keltétől számított 60. napot.

(3) A kifogás benyújtásának időpontja az az időpont, amikor a kifogást az Eurocontrol kézhez veszi.

(4) A kifogást indokolni kell, és csatolni kell hozzá minden vonatkozó bizonyítékot.

(5) A légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezettet az általa benyújtott kifogás nem jogosítja fel arra, hogy a vonatkozó számla alapján fizetendő összeget a kifogásolt összeggel csökkentse, kivéve, ha ehhez az Eurocontrol hozzájárult.

(6) Ha az Eurocontrol és a légtér-igénybevételi díj fizetésére kötelezett kölcsönösen adósai és hitelezői egymásnak, számlatartozást kiegyenlítő befizetést nem lehet kezdeményezni az Eurocontrol előzetes beleegyezése nélkül.

13. § (1)[8] A légtér-igénybevételi díj a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) törvény szerinti légiforgalmi irányító szervezetet illeti meg, az Lt. 61/A. § (3) bekezdésében foglalt feladatainak ellátása, valamint jogszabályban kijelölt repülésmeteorológiai szolgáltatót a magyar légtérben a repülésmeteorológiai szolgáltatás biztosítása érdekében.

(2)[9] Az (1) bekezdés szerinti repülésmeteorológiai szolgáltatásba a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren nyújtott szolgáltatás kivételével nem tartozik bele a repülőtéri repülésmeteorológiai szolgáltatás.

6. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[10]

15. §[11] Ez a rendelet az egységes európai égboltra vonatkozó teljesítmény- és díjszámítási rendszer létrehozásáról, valamint a 390/2013/EU és a 391/2013/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 11-i (EU) 2019/317 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter