93/2011. (XII. 30.) NFM rendelet

a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységről

A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (2) bekezdés c) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 6. alcím és a 23. § b) pontja tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben

a következőket rendelem el:

1. A hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenysége

1. § (1)[1] A hivatalos közbeszerzési tanácsadó olyan természetes személy vagy jogi személy, illetve személyes joga szerint jogképes szervezet (a továbbiakban együtt: szervezet), aki, amely a közbeszerzési eljárások szakszerű lefolytatását segíti elő, és akinek, amelynek közbeszerzési szakértelmét a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) e rendelet szerint megvizsgálta, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 172. §-a szerinti hivatalos közbeszerzési tanácsadók névjegyzékébe (a továbbiakban: névjegyzék) felvette.

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a közbeszerzési eljárás előkészítése és lefolytatása során a közbeszerzési szakértelmet biztosítja. A természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatokat személyesen ellátni. Szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében a szervezet által a 3. § (3) bekezdés b) pontja szerint megjelölt személy köteles a hivatalos közbeszerzési tanácsadás körébe eső feladatokat személyesen ellátni.

(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót tevékenységéért ellenszolgáltatás illeti meg. A független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szabályai szerint felel.

(4) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenysége akkor terjedhet ki az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ügyvédi tv.) 5. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tevékenység végzésére is, ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó ilyen tevékenység ellátására egyébként jogosult.

2. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók nyilvántartása

2. § (1) A Hatóság által vezetett névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás, az abban foglalt adatok valódiságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

(2) A Hatóság nyilvántartásba vételi eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § (1) Hivatalos közbeszerzési tanácsadóként az járhat el, aki a Hatóság által vezetett névjegyzékben szerepel. A hivatalos közbeszerzési tanácsadók tekintetében a Hatóság látja el a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság feladatait.

(2) A névjegyzékbe történő bejegyzés hatálya annak megtörténtétől számított három évig tart. A névjegyzékbe történő bejegyzés megújítható.

(3) A Hatóság azt veszi fel a névjegyzékbe,

a)[2] aki - természetes személy esetében - rendelkezik felsőfokú végzettséggel és legalább hároméves, e rendelet szerint igazolt közbeszerzési gyakorlattal vagy állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel vagy felsőoktatási intézmény által szervezett közbeszerzési szakirányú továbbképzésen szerzett szakirányú szakképzettséggel és legalább kétéves e rendelet szerint igazolt közbeszerzési gyakorlattal, vagy

b) amelynek - szervezet esetében - az e tevékenységében közreműködő tagja, munkavállalója, illetve polgári jogi jogviszony alapján a javára tevékenykedő természetes személy szerepel a névjegyzékben.

(4) A névjegyzékbe való felvételnek további feltétele, hogy a (3) bekezdés a) pontja szerinti természetes személy vagy a (3) bekezdés b) pontja szerinti szervezet rendelkezzen a 20. §-ban meghatározott mértékű felelősségbiztosítással.

(5) Amennyiben az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy nyilatkozik, hogy kizárólag a vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló ajánlatkérő részére végez hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet, a névjegyzékbe történő felvételéhez elegendő, ha megfelel a (3) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek, valamint az ajánlatkérővel fennálló jogviszonyát igazolja.

(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a következő beszerzési tárgyakkal kapcsolatban vállalhat hivatalos közbeszerzési tanácsadást: árubeszerzés, szolgáltatás-megrendelés, építési beruházás, építési koncesszió, szolgáltatási koncesszió és tervpályázat.

4. § (1) A névjegyzéket a Hatóság kereshető formában közzéteszi honlapján. A névjegyzékben bekövetkezett változásokról a Hatóság közleményt tesz közzé a Közbeszerzési Értesítőben.

(2) A névjegyzék természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében tartalmazza a természetes személy

a) nyilvántartási sorszámát;

b) nevét;

c) által megjelölt azon beszerzési tárgyak körét, amelyekkel kapcsolatban hivatalos közbeszerzési tanácsadást vállal;

d) felsőfokú végzettségét;

e) elérhetőségi címét;

f) névjegyzékbe való bejegyzésének időpontját;

g) névjegyzékbe való bejegyzése érvényességének időpontját;

h) azt, hogy jogosult-e az Ügyvédi tv. 5. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenység folytatására;

i) az ajánlatkérővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetén az ajánlatkérő nevét, amennyiben kizárólag részére végez tanácsadói tevékenységet; továbbá

j) a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által ellátott, 12-15. § szerint igazolt közbeszerzési gyakorlatot.

(3) A névjegyzék szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadó esetében tartalmazza a szervezet

a) nyilvántartási sorszámát;

b) elnevezését;

c) székhelyét;

d) nyilvántartási számát;

e) elérhetőségi címét;

f) névjegyzékbe való bejegyzésének időpontját;

g) névjegyzékbe való bejegyzése érvényességének időpontját; továbbá

h) a bejegyzéséhez szükséges, a 3. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott természetes személy(ek) (2) bekezdés szerinti adatait.

(4) A természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó évente egy alkalommal jogosult e rendelet szerinti tartalommal az utolsó bejelentése óta végzett - a névjegyzékbe történő felvételéhez szükséges gyakorlattal azonos - tevékenységeit igazolni a Hatóságnak, amely a névjegyzéket a bejelentett adatokkal kiegészíti. A bejelentésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjmértéke negyvenezer forint, amelynek megfizetése alól mentesség nem adható.

5. § A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Hatóságnak bejelenteni, ha a 4. § (2)-(3) bekezdése szerinti adataiban és a Kbt. 172. § (7) bekezdése szerinti körülményeiben változás állt be, vagy ha a 3. § (3) bekezdés b) pontja szerinti személlyel már nem áll jogviszonyban a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt napon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 3. § (3)-(5) bekezdése szerinti feltételeknek, a Hatóság törli a névjegyzékből.

6. § A hivatalos közbeszerzési tanácsadó köteles a Hatóságnak bejelenteni azt is, ha a tanácsadói státuszában (független hivatalos közbeszerzési tanácsadó vagy kizárólag ajánlatkérő részére tevékenykedő hivatalos közbeszerzési tanácsadó), vagy ha a kötelező felelősségbiztosítására vonatkozó adataiban változás állt be, a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt napon belül. Ha a változás következtében a hivatalos közbeszerzési tanácsadó nem felel meg a 3. § (3)-(5) bekezdése szerinti feltételeknek, a Hatóság törli a névjegyzékből.

3. A névjegyzékbe történő felvétel, a bejegyzés megújítása

7. § (1) A névjegyzékbe történő felvételt a Hatóságnál írásban kell kérelmezni.

(2) A névjegyzékbe történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke kilencvenezer forint, amelynek megfizetése alól mentesség nem adható.

(3) A kérelemben meg kell adni a 4. § (2) bekezdés b)-e), h)-j) pontja, illetve a 4. § (3) bekezdés a)-e) és h) pontja szerinti adatokat. A kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles vagy hitelesített másolatát, amelyek alapján megállapítható, hogy a névjegyzékbe történő felvételét kérelmező (a továbbiakban: kérelmező) megfelel a 3. § (3)-(5) bekezdése szerinti feltételeknek, és nem állnak fenn vele szemben a Kbt. 172. § (7) bekezdése szerinti kizáró okok. A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdés szerinti díjbefizetéséről szóló igazolást is.

(4) A Hatóság a kérelmet elutasítja, ha megállapítható, hogy a kérelmező a 3. § (3)-(5) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg vagy vele szemben a Kbt. 172. § (7) bekezdése szerinti kizáró ok áll fenn.

(5) Az igazgatási szolgáltatási díja kérelem elutasítása vagy visszavonása esetén nem kerül visszafizetésre.

(6) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó attól az időponttól válik jogosulttá hivatalos közbeszerzési tanácsadóként tevékenység folytatására, amely időponttal a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

8. § (1) A névjegyzékbe történt bejegyzés megújítására a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy

a) az igazgatási szolgáltatási díjmértéke ötvenezer forint;

b) a természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadónak azt kell igazolnia, hogy a névjegyzékbe történt bejegyzése, illetve a bejegyzés előző megújítása óta eltelt legfeljebb három évben rendelkezik a 12-14. §-ban meghatározott mértékű közbeszerzési gyakorlattal, továbbá

ba) a független hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékbe történt bejegyzése, vagy a bejegyzés előző megújítása óta folyamatosan rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértékű felelősségbiztosítással,

bb) a kizárólag munkáltató ajánlatkérő részére hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet végző tanácsadó munkaviszonya az ajánlatkérővel fennáll;

c) a szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadónak azt kell igazolnia, hogy a névjegyzékbe történt bejegyzése, vagy a bejegyzés előző megújítása óta folyamatosan rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, továbbá hogy a szervezet tanácsadó által a 3. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint megjelölt természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó a szervezet tevékenységében közreműködik, vagy a szervezet javára polgári jogi jogviszonyban tevékenykedik;

d) a természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadónak nyilatkoznia kell, hogy a Kbt. 172. § (6)-(7) bekezdése szerinti, kizáró körülmények nem állnak fenn, továbbá, hogy a névjegyzékben szereplő adatai nem változtak.

(2) Ha a megújítási kérelem benyújtásának időpontját megelőző három évben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a 4. § (4) bekezdése szerint járt el és az általa igazolt eljárások száma eléri az előírt mértéket, a már igazolt közbeszerzési gyakorlatot nem kell újra igazolnia.

(3)[3] A névjegyzékbe történt bejegyzés megújítása esetén az állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítés vagy felsőoktatási intézmény által szervezett közbeszerzési szakirányú továbbképzésen szerzett szakirányú szakképzettség megszerzéséhez kapcsolódó kedvezmények kizárólag akkor vehetőek igénybe, ha első megújítás esetében a szakképesítést, illetve szakképzettséget a tanácsadó a névjegyzékbe történt bejegyzését, az elsőt követő további megújítás esetében pedig a névjegyzékbe történt bejegyzésének legutolsó megújítását követően szerezte meg.

9. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelmet legkorábban a névjegyzékbe történt bejegyzés hatályának lejártát megelőző kilencven napon belül nyújthatja be.

(2) Ha a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelmet a névjegyzékbe történt bejegyzés hatályának lejártát megelőző harminc napon belül adta be, illetve hiánypótlás vagy az ügyintézési határidő meghosszabbítása miatt a Hatóság a kérelemről a névjegyzékbe történt bejegyzés hatályának lejártáig nem döntött, a hivatalos közbeszerzési tanácsadó tevékenységét köteles a megújítási kérelemről szóló döntés meghozataláig felfüggeszteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a Hatóság a honlapján a névjegyzékben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó neve mellett a "jogosultsága felfüggesztve" megjegyzést szerepelteti és a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a megújítási kérelemről szóló határozat meghozataláig hivatalos közbeszerzési tanácsadói minőségben új megbízást sem fogadhat el.

(4) Amennyiben a hivatalos közbeszerzési tanácsadó a tevékenységét a (2) bekezdés szerinti esetben - hivatalos közbeszerzési tanácsadóként - továbbra is gyakorolja, a Hatóság a tudomására jutástól számított három évre törli a névjegyzékből. Az ilyen jogszabálysértés miatt történt törlést a Hatóság a törléstől számított három évig nyilvántartja.

4. A névjegyzékből történő törlés és a névjegyzékbe történő ismételt felvétel

10. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadót a Hatóság a Kbt. 172. § (6) bekezdése alapján törli a névjegyzékből.

(2) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékből való törlését akkor kérheti, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt, erről teljes bizonyító erejű magánokiratban a hivatalos közbeszerzési tanácsadónak nyilatkoznia kell.

(3) A hivatalos közbeszerzési tanácsadó a névjegyzékből való törléséről szóló határozat közlését követően haladéktalanul köteles hivatalos közbeszerzési tanácsadóként a folyamatban levő tanácsadói tevékenységét megszüntetni és hivatalos közbeszerzési tanácsadói minőségének megszűnéséről a feleket értesíteni.

(4) Az a hivatalos közbeszerzési tanácsadó, akit a névjegyzékből hivatalos közbeszerzési tanácsadói minőségében szándékosan elkövetett jogszabálysértés miatt törölt a Hatóság, csak a törlésétől számított három év elteltével nyújthat be a névjegyzékbe történő felvétele iránt újabb kérelmet. Az ilyen jogszabálysértés miatt történt törlést a Hatóság a törléstől számított három évig nyilvántartja.

11. § (1) A névjegyzékből törölt személy - a 9. § (4) bekezdését és a 10. § (4) bekezdését kivéve - bármikor benyújthatja újrafelvételi kérelmét a névjegyzékbe.

(2) A névjegyzékbe történő újrafelvételre a névjegyzékbe történő felvételre vonatkozó szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy

a) a kérelmezőnek azt kell igazolnia, hogy a névjegyzékbe történt bejegyzése, vagy a bejegyzés előző megújítása óta eltelt legfeljebb öt évben rendelkezik a 12-14. §-ban meghatározott mértékű közbeszerzési gyakorlattal, továbbá

b) rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértékű felelősségbiztosítással, valamint

c) vele szemben nem állnak fenn a Kbt. 172. § (7) bekezdése szerinti kizáró okok.

5. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlat igazolása

12. § (1) A 3. § (3) bekezdése alkalmazásában névjegyzékbe vétel feltételét képező közbeszerzési gyakorlatnak minősül a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, vagy a Kbt. hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával kapcsolatban az ajánlatkérői vagy az ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenység.

(2) A közbeszerzési gyakorlat akkor valósul meg, ha a kérelmező természetes személy igazolja, hogy

a) a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 36 hónap során - összesen legalább 20, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban fejtette ki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet, és ebből legalább 10 közbeszerzési eljárással kapcsolatban önállóan készítette el az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást vagy a dokumentációt. Az igazolt eljárások közül legalább 5 eljárásnak uniós értékhatárt elérő eljárásnak kell lennie; vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 36 hónap során - összesen legalább 10, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban önállóan készítette el az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást, vagy a dokumentációt, és ezen időszakban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatos legalább 5 jogorvoslati eljárásban is képviselőként járt el. Az igazolt eljárások közül legalább 3 eljárásnak uniós értékhatárt elérő eljárásnak kell lennie.

(3) Egy adott közbeszerzési eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatban kifejtett különböző tevékenység a közbeszerzési gyakorlattal szemben támasztott követelmények teljesítése szempontjából csak egyszer vehető figyelembe. Egy közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárással összefüggő képviseleti tevékenység jogorvoslati szakaszonként figyelembe vehető, azzal, hogy ugyanazon közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati tevékenység egy kérelmező szempontjából csak egyszer vehető figyelembe.

(4) A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatos jogorvoslati eljárásban kifejtett képviseleti tevékenység igazolása abban az esetben fogadható el, ha a kérelem benyújtásának időpontjában legalább a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslati eljárás - az eljárást megszüntető végzés vagy az érdemi határozat közlésével - befejeződött, valamint, ha a kérelmező az eljárásban részt vevő felek valamelyik e részére személyesen látta el a képviseleti tevékenységet, és az eljáró hatóság vagy bíróság nem állapította meg felelősségét a jogorvoslati eljárásban végzett tevékenységével kapcsolatban, továbbá megbízója nem érvényesített vele szemben a jogorvoslati, illetve a bírósági eljárásban kifejtett tevékenységével kapcsolatban igényt.

13. § Amennyiben a kérelmező az állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel vagy felsőoktatási intézmény által szervezett közbeszerzési szakirányú továbbképzésen szerzett szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, a névjegyzékbe vételhez szükséges közbeszerzési gyakorlat akkor teljesül, ha a kérelmező igazolja, hogy[4]

a) a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 24 hónap során - összesen legalább 14, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban fejtette ki a 12. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet, és ebből legalább 7 közbeszerzési eljárással kapcsolatban önállóan készítette el az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást vagy a dokumentációt. Az igazolt eljárások közül legalább 3 eljárásnak uniós értékhatárt elérő eljárásnak kell lennie; vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 24 hónap során - összesen legalább 7, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban önállóan készítette el az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást vagy a dokumentációt, és ezen időszakban a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatos legalább 3 jogorvoslati eljárásban is képviselőként járt el. Az igazolt eljárások közül legalább 3 eljárásnak uniós értékhatárt elérő eljárásnak kell lennie.

14. § (1) A 3. § (3) bekezdése alkalmazásában közbeszerzési gyakorlatnak minősül továbbá a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban bármely összesen 36 hónap során

a)[5] a Közbeszerzések Tanácsa vagy a Közbeszerzési Hatóság Titkárságán vagy a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályok előkészítéséért felelős miniszter által vezetett minisztériumban vagy az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések közbeszerzési jogi ellenőrzéséért felelős központi államigazgatási szervnél kifejezetten közbeszerzési-szakmai feladatok ellátására vagy közbeszerzések ellenőrzésére irányult munkavégzés;

b) a közbeszerzési biztosként végzett tevékenység ellátása.

(2)[6] Amennyiben a kérelmező az állam által elismert közbeszerzési tárgyú szakképesítéssel vagy felsőoktatási intézmény által szervezett közbeszerzési szakirányú továbbképzésen szerzett szakirányú szakképzettséggel rendelkezik, a közbeszerzési gyakorlat akkor teljesül, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 24 hónap során fejtette ki az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenységek valamelyikét.

(3) A 3. § (3) bekezdése alkalmazásában közbeszerzési gyakorlatnak minősül a közbeszerzési tárgyú tudományos fokozat (PhD, MTA-doktori) megléte, függetlenül megszerzésének időpontjától.

15. § (1) A közbeszerzési gyakorlat igazolása tekintetében több 14. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti tevékenység egybeszámítható.

(2) Az egyes 14. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek a 12. § szerinti tevékenységekkel a következők szerint számíthatóak össze, azzal, hogy az egybeszámításnál az egyes 14. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek tekintetében csak az egész évek vehetőek figyelembe:

a) Egy évnyi 14. § (1) bekezdés szerint igazolt tevékenység esetében a közbeszerzési gyakorlat akkor valósul meg, ha a kérelmező ezen felül a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 24 hónap során - összesen legalább 14, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban fejtette ki a 12. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet, és ebből legalább 7 közbeszerzési eljárással kapcsolatban önállóan készítette el az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást vagy a dokumentációt. Az igazolt eljárások közül legalább 3 eljárásnak uniós értékhatárt elérő eljárásnak kell lennie.

b) Két évnyi 14. § (1) bekezdés szerint igazolt tevékenység esetében a közbeszerzési gyakorlat akkor valósul meg, ha a kérelmező ezen felül a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 5 éves időszakban - bármely összesen 12 hónap során - összesen legalább 7, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárással kapcsolatban fejtette ki a 12. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet, és ebből legalább 4 közbeszerzési eljárással kapcsolatban önállóan készítette el az eljárást megindító vagy meghirdető felhívást vagy a dokumentációt, az igazolt eljárások közül legalább 3 eljárásnak uniós értékhatárt elérő eljárásnak kell lennie.

16. § (1) Nem vehető figyelembe közbeszerzési gyakorlatként az olyan közbeszerzési eljárással kapcsolatban kifejtett tevékenység, amellyel összefüggésben jogorvoslati eljárást kezdeményeztek és jogerősen jogsértés került megállapításra.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt nem kell alkalmazni, amennyiben a kérelmező a 17. § (4) bekezdése szerinti nyilatkozattal igazolja, hogy nem az ő tevékenysége vezetett a jogsértéshez.

17. § (1) A 12-13. § szerinti esetekben a kérelmező közbeszerzési gyakorlatát azon szervezet vagy személy által kiadott és aláírt igazolással igazolhatja, amelynek eljárásában részt vett.

(2) Amennyiben a kérelmező munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti, szolgálati vagy munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében fejtette ki a 12-13. § szerinti tevékenységet, a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiállított igazolás is benyújtható. Amennyiben a kérelmező a tevékenységét lebonyolító vagy eljáró szervezet részére munkavégzésre irányuló jogviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végezte, az igazolást ezen lebonyolító vagy eljáró szervezet is kiállíthatja, feltéve, hogy ehhez csatol az ajánlatkérőtől vagy ajánlattevőtől származó igazolást, amelyből megállapítható, hogy a kérelmező számára az adott eljárás tekintetében igazolt tevékenységre az adott szervezet az ajánlatkérőtől vagy ajánlattevőtől megbízást, illetve megrendelést kapott.

(3) A közbeszerzési gyakorlatra vonatkozó igazolásnak tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a kérelmező eleget tesz a 12-13. § szerinti feltételeknek, így tartalmaznia kell:

a) azt, hogy a kérelmező mely közbeszerzési eljárással összefüggésben fejtette ki a hivatkozott tevékenységet, a következők szerint:

aa) az ajánlatkérő neve;

ab) az eljárás tárgyának megnevezése;

ac) az eljárás fajtája;

ad) az eljárást megindító hirdetmény megjelenésének napja, hirdetmény közzététele nélküli eljárásban az eljárást megindító felhívás közvetlen megküldésének napja;

ae) a hirdetménnyel induló eljárások esetében a hirdetmény azonosító száma;

af) ajánlattevői oldalon kifejtett tevékenység igazolása esetén az ajánlattevő neve;

b) a 3. § (6) bekezdése szerinti beszerzési tárgymegadását;

c) az igazolt eljárással összefüggésben a kérelmező által ellátott tevékenység pontos megjelölését;

d) azt, hogy sor került-e az adott közbeszerzési eljárással kapcsolatban olyan jogorvoslati eljárásra, amelyben jogerősen jogsértést állapítottak meg;

e) az igazolás kiállítójának büntetőjogi felelőssége tudatában tett és aláírásával igazolt nyilatkozatát, amely szerint az igazolás kiállítója jogosult az igazolás kiadására.

(4) Az igazolásnak a (3) bekezdésben foglaltakon túl, ha az igazolásban feltüntetett eljárásban jogerősen jogsértés került megállapításra, tartalmaznia kell annak a szervezetnek vagy személynek a 16. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatát, amelynek a közbeszerzési eljárásában a kérelmező részt vett.

18. § (1) A 14. § (1) bekezdése szerinti esetekben a kérelmező közbeszerzési gyakorlatát a munkáltatói jogkör gyakorlójától származó olyan tartalmú igazolással igazolhatja, amelyből megállapítható a 14. §-ban meghatározott feltételek megléte. A megkövetelt munkavégzési időszak tekintetében nem vehető figyelembe a két hónapot meghaladó folyamatos távollét ideje.

(2) A 14. § (3) bekezdésének igazolása a doktori oklevél hiteles vagy hitelesített másolatával történik.

19. § (1) Amennyiben a kérelmező munkahely változtatás folytán különböző munkahelyeken látott el közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenységet, a munkáltatóktól származó igazolásokat együttesen kell figyelembe venni.

(2) A 17-18. § szerinti dokumentumokat közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell benyújtani. A dokumentumok hiteles vagy hitelesített másolatban is benyújthatóak.

6. A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályok

20. § (1) A hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosítási szerződésnek ki kell terjednie a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység során e minőségben okozott olyan kárra, amelyért a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységet végző (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: biztosított) jogszabály alapján felelősséggel tartozik.

(2) A felelősségbiztosítási szerződés hatálya kiterjed a biztosított alkalmazottja, illetve megbízottja által okozott kárra is, feltéve, hogy az az (1) bekezdésben foglalt tevékenység eredményeképpen keletkezik, és a biztosított a megbízottért jogszabály szerint felelősséggel tartozik.

(3) A felelősségbiztosítási szerződésnek - a szerződés hatálya alatt folyamatosan - legalább évi 10 millió forint, és káreseményenként legalább 5 millió forint összeghatárig kell fedezetet biztosítania az okozott károkra.

(4) A biztosító a szolgáltatását - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - korlátozhatja.

21. § (1) A biztosító köteles tájékoztatni a szerződő felet, a biztosítottat, valamint a Hatóságot a 20. § szerinti felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről a megszűnéstől számított 15 napon belül.

(2) Ha a felelősségbiztosítási szerződés bármely okból megszűnik, a biztosított - amennyiben továbbra is hivatalos közbeszerzési tanácsadóként gyakorolni kívánja tevékenységét - köteles azt öt napon belül bejelenteni a Hatóságnak, egyúttal bemutatva az új felelősségbiztosítási szerződést.

7. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatálybalépését követően megkezdett névjegyzékbe vételi, megújítási, adatmódosítási és törlési eljárásokra kell alkalmazni. A 17. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat csak az e rendelet hatálybalépését követően kiállított igazolásnak kell tartalmaznia.

(3) Az a szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadó, amely a névjegyzékben önállóan nem bejegyzett természetes személy, vagy szervezet hivatalos közbeszerzési tanácsadó megjelölésével szerepel a névjegyzékben, hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenységét jogosultsága lejártáig folytathatja, bejegyzésének megújítását, illetve a megjelölt személy vagy szervezet cseréjét azonban kizárólag természetes személy hivatalos közbeszerzési tanácsadó megjelölésével kezdeményezheti.

23. § Hatályát veszti

a) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és annak igazolására vonatkozó szabályokról szóló 29/2004. (IX. 8.) IM rendelet,

b) a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység feltételét képező felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokról szóló 30/2004. (IX. 8.) IM-PM együttes rendelet.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter