11/2012. (II. 21.) VM rendelet

az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet módosításáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. és 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat-és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról szóló 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet (a továbbiakban: R.) 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A területen mechanikus, elektronikus és egyéb olyan eszközöket - a gyepkezeléshez felhasznált eszközök kivételével -, amelyek üzemeltetése, használata a terület élővilágát zavaró hanghatással jár, csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet üzemeltetni, használni."

2. § Az R. 12. számú melléklete helyébe e rendelet 1. melléklete lép.

3. § Az R. 13. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép.

4. § Az R. 10. § (1) bekezdésében a "487,3" szövegrész helyébe a "485" szöveg, (4) bekezdésében a "kezelési szabályzatát" szövegrész helyébe a "természetvédelmi kezelési tervét" szöveg lép.

5. § Hatályát veszti az R. 15. § (2) bekezdésében a "13.," szövegrész.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 11/2012. (II. 21.) VM rendelethez

"12. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez

A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Regöly

098, 099, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105/1-2, 0185/1, 0185/3, 0185/4, 0186, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198

Tamási

0739, 0740/1-2, 0741, 0742/2-3, 0743, 0744/1-3, 0745/1-3, 0745/5-6, 0746, 0747/1-2, 0748/1-2, 0749/1-3, 0750, 0751, 0752, 0770/2-3, 0770/7-8, 0770/10, 0770/14-15, 0770/18, 0770/20, 0770/33, 0770/39, 0770/41, 0770/48, 0770/50 0770/51-52, 0770/54, 0770/58-60, 0770/63-64, 0770/67-72, 0770/74-75

Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek."

2. melléklet a 11/2012. (II. 21.) VM rendelethez

"13. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez

A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A területen található, főként nádasok, nedves rétek, fűz-nyár ligetek, őshonos fafajú vegyeserdők alkotta természetközeli állapotú élőhelyek (beleértve a közösségi jelentőségű élőhelytípusokat), valamint növény-és állattani természeti értékek (beleértve a közösségi jelentőségű fajokat) megőrzése, különös tekintettel a védett madárfajokra [kiemelten a cigányrécére (Aythya nyroca), kanalasgémre (Platalea leucorodia), harisra (Crex crex), békászósasra (Aquila pomarina), rétisasra (Haliaeetus albicilla)].

1.2. A területen található, országos viszonylatban is jelentős gémtelep, valamint az egyéb fészkelőhelyek és természetes környezetük megőrzése.

1.3. A területen található tavak és környezetük madárvonulási- és táplálkozóhelyként való fenntartása.

1.4. A terület természeti értékeinek tudományos kutatásához szükséges természeti feltételek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A nem őshonos, inváziós növényfajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.2. Természetvédelmi célkitűzéseknek alárendelt, azokkal összhangban álló gazdálkodási módok fenntartása a területen.

2.3. A láprétek és nedves kaszálók kaszálással (vagy legeltetéssel) való fenntartása.

2.4. A gémtelep és a nádasok fészkelőhelyei, valamint a ragadozómadár figyelő- és pihenőhelyek és környékük zavartalanságának fenntartása, az itt található faállomány megőrzése.

2.5. Újabb madár-táplálkozóhelyek létrehozása szántó területek természetvédelmi célú átalakításával (gyepesítés).

2.6. A leromlott állapotú, nem őshonos fafajokból álló erdők fokozatos fafajcseréje.

2.7. Extenzív gazdálkodás bevezetése és fenntartása a terület szántóin. A felhagyott szántók átalakítása nedves rétekké, felnyíló erdőkké.

2.8. A természetvédelmi szemlélet erősítését segítő természetvédelmi bemutató, oktató és ökoturisztikai célú programok kidolgozása és megvalósítása.

2.9. Kutatások, növény- és állattani alapfelmérések végzése, ezt követően a változások folyamatos nyomon követése és dokumentálása, szukcessziós és regenerálódási vizsgálatok, vízgazdálkodási vizsgálatok végzése a terület természeti értékeinek minél teljesebb körű megismerése céljából.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak 3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

a) A terület Tamási közigazgatási területéhez tartozó részén a fűz-nyár ligetekben és a mocsaras területeken mindennemű beavatkozás tilos. Nem a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) természetvédelmi vagyonkezelésében lévő területek esetében az előírással érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

b) A területen található gémtelep 200 méteres körzetében, valamint a ragadozómadár figyelő- és pihenőhelyeken meg kell őrizni az ott található faállományt. Az előírással érintett terület elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

c) A szükséges források rendelkezésre állása esetén mesterséges madárszigetet kell létrehozni a Regöly 0190/h ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú földrészlet keleti részén található tóban.

3.1.2. Fajok védelme

a) Fokozottan védett madárfajok fészkeinek és a gémtelep 100 m-es sugarú, költési és fiókanevelési időszakban (február 1-jétől július 31-ig) 400 m-es sugarú körzetében mindennemű, zavarással járó tevékenység (erdő-, vad- és egyéb gazdálkodással kapcsolatos tevékenység, turizmus stb.) tilos. Az előírással érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

b) Amennyiben a területen földön fészkelő védett madárfajkölt, az érintett gyepterület első kaszálását legkorábban a költési időszak után (július 20.) lehet elvégezni kiszorító kaszálási módokkal, vadriasztó lánc alkalmazásával. Az előírással érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

c) Védett növény- és állatfaj egyedét begyűjteni (a kutatási céllal, hatósági engedéllyel végzett gyűjtést kivéve), az élővilágot zavarni tilos.

3.1.3. Látogatás

a) A terület 10 fő alatti létszámú csoportok számára gyalogosan szabadon látogatható, kivéve a fokozottan védett madárfajokfészkeinek400 m sugarú körzetét, amely február 1-július 31. között nem látogatható. A gémtelepet és a nádasok fészkelőhelyeit költési, fiókanevelési időszakban (február 1-július 31.) tilos megközelíteni. A nem látogatható területek határát a területre bevezető utak, ösvények mentén az igazgatóság évente tájékoztató táblával jelöli meg.

b) 10 fős létszámot meghaladó csoportos látogatás - előzetes egyeztetés alapján - az igazgatóság által biztosított szakvezetéssel lehetséges az előző bekezdésben meghatározott területi korlátozásokkal.

c) Kerékpározás, lovaglás során az utakról tilos letérni.

d) Technikai sporttevékenység nem végezhető a területen.

e) Gépkocsival történő közlekedés - a területen található közúton történő közlekedés kivételével - csak természetvédelmi kezelés céljából, jogszabályban előírt vízügyi feladatok ellátása céljából, valamint havária esetén és a területen található létesítmények karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzése érdekében a területen lévő földutakon, valamint a Koppány-patak depóniáján lehetséges.

3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

a) Az igazgatóság természetvédelmi vagyonkezelésében lévő területen kutatás, kísérlet - az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező szénhidrogén-kutatás kivételével - csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében, vagy azokkal összhangban, az igazgatóság hozzájárulásával végezhető.

b) Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező szénhidrogén-kutatási tevékenység a terület táji és természeti értékeinek veszélyeztetése, károsítása nélkül végezhető.

c) Az engedélyezett kutatási tevékenység megkezdéséről az igazgatóságot legkésőbb a kutatási tevékenység megkezdése előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

d) A területen végzett kutatások eredményeit tartalmazó tudományos publikációk egy-egy példányát a kutatást végzőnek el kell juttatnia az igazgatóságnak és az illetékes természetvédelmi hatóságnak.

3.1.5. Terület- és földhasználat

a) Ragadozógyérítést a területen fészkelő madárfajok költési időszakán belül (február 1-július 31.) csak szelektív élvefogó csapdázási módszerrel lehet végezni az igazgatóság előzetes tájékoztatásával.

b) Sózó, szóró létesítése tilos a területen.

c) Új építmény létesítése - az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló, vagy azzal összhangban álló építmény, továbbá az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező szénhidrogén-kutatási tevékenység során létesítendő ideiglenes, illetve a kutatási tevékenység végeztével létesített állandó építmény kivételével - tilos.

d) Ipari tevékenység végzése tilos a területen.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése

a) A kaszálóként kezelt gyepterületeket évente legalább kétszer kaszálni kell.

b) A legeltetett területeket tilos tartósan bekeríteni, a legelő állatok átmeneti elkerítésére villanypásztort kell alkalmazni.

c) A gyepterületek feltörése, felülvetése, trágyázása tilos.

d) A gyepterületeken a vegyszerhasználat tilos, kivéve az inváziós növényfajok visszaszorítása céljából alkalmazott speciális növényvédőszerek kijuttatását.

3.2.2. Nádas művelési ágú területek kezelése

A területen nádgazdálkodás nem folytatható, de a nádasok gyomosodó 1-5 méter széles parti szegélyét és a vízelvezetők környékét rendszeresen kaszálni kell.

3.2.3. Erdők kezelése

a) A területen a folyamatos erdőborítást biztosító erdőfelújítási módok alkalmazására kell törekedni.

b) A meglévő, nem őshonos fafajokból álló állományokat ütemezetten a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló vegyes faj- és korösszetételű erdővé kell alakítani.

c) Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése alapján felülvizsgált érvényes erdőterv tartalmazza.

3.2.4. Halastó művelési ágú területek kezelése

a) Vízgazdálkodási és halgazdálkodási tevékenység csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban folytatható, különös tekintettel a madárvédelmi célkitűzésekre.

b) A halastavak kezelőjének rendszeresen egyeztetnie kell az illetékes természetvédelmi őrrel a szükséges beavatkozásokról.

c) Törekedni kell a természetvédelmi szempontból ideális 1-1,5 méteres vízszint fenntartására.

d) Gondoskodni kell a Regöly 099/b helyrajzi számú földrészleten elhelyezkedő 6-os számú tó halászati hasznosításból való kivonásáról, és ott további élő- és táplálkozóhely létrehozásáról a területen élő halevő madarak számára.

e) Gondoskodni kell a halastavak rendszeres kotrásáról.

3.2.5. Művelés alól kivett területek kezelése

Az árokpartokat és a vízelvezető csatornák környékét kaszálással kell gyommentesíteni."