7/1990. (IV. 23.) KVM rendelet

egyes természeti területek védetté, valamint helyi jelentőségű természetvédelmi területek országos jelentőségűvé nyilvánításáról, továbbá természetvédelmi területek határának módosításáról

A természetvédelemről szóló 1982. évi 4. tvr. végrehajtására kiadott 8/1982. (III. 15.) MT rendelet 11. és 13. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §[1]

2. §

(1) Védetté nyilvánítom "Ceglédi-rét Természetvédelmi Terület" néven a Cegléd 0151/2/a-b, 0151/4/a, 8194/4/d ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 17,4 hektár kiterjedésű területet.

(2) A védetté nyilvánítás célja a fokozottan védett és veszélyeztetett pókbangó legnagyobb ismert hazai populációja, valamint egyéb ritka, értékes fajok által alkotott növénytársulás termőhelyének megóvása.

(3) A természetvédelmi terület kezelési szabályzatát a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4)[2] A védett természeti terület természetvédelmi kezelése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának feladata.

3. §

(1) Védetté nyilvánítom "Császártöltési Vörös mocsár (Őrjeg) Természetvédelmi Terület" néven a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 930,2 hektár kiterjedésű területet.

(2) A védetté nyilvánítás célja a Duna-Tisza közi hátság nyugati, sajátos felszínfejlődési viszonyokat tükröző, valamint a hátságperem alatt kialakult nagy kiterjedésű mocsárvidék - mint vizes élőhely - kiemelkedő biológiai és tájképi értékeinek megóvása.

(3) A természetvédelmi terület kezelési szabályzatát a 4. számú melléklet tartalmazza.

(4)[3] A védett természeti terület természetvédelmi kezelése a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának feladata.

4. §[4]

5. §[5]

6. §

(1)[6] Védetté nyilvánítom Hencidai Csere-erdő Természetvédelmi Terület néven a Hencida 064/3-4, 064/12-13, 065, 066/b-c, 071, 074/1-2, 080/1/c-d, g-k ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok szerinti 107,8 hektár kiterjedésű területet.

(2) A védetté nyilvánítás célja az Alföldön ritka, vagy csak itt előforduló növényfajok (pázsitos nőszirom, réti kardvirág, magyar zergevirág) termőhelyének és növényállományának megóvása.

(3) A védetté nyilvánított területre vonatkozó kezelési szabályzatot a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4)[7] A védett természeti terület természetvédelmi kezelése a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának a feladata.

7. §

(1) Védetté nyilvánítom "Tapolcafői-láprétek Természetvédelmi Terület" néven a Tapolcafő 01391/b, m, 01407, 01408/1-2, 01430/3/b, 01431/2 ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 12,8 hektár kiterjedésű területet.

(2) A védetté nyilvánítás célja a jelentős növénytani értéket képviselő zergeboglár és más védett növényfajok termőhelyének megóvása.

(3) A természetvédelmi terület kezelési szabályzatát a 9. számú melléklet tartalmazza.

(4)[8] A védett terület természetvédelmi kezelése a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának a feladata.

8. §

(1) Védetté nyilvánítom "Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület" néven az Ajka 0353/1, 0358/a-f, 0359/1/a-c ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 24 hektár kiterjedésű területet.

(2) A védetté nyilvánítás célja a természetvédelmi terület fő növénytani értékeinek, a zergeboglár (trollius europeus) termőhelyének megóvása.

(3)[9] A terület természetvédelmi kezelési tervét e rendelet 10. számú melléklete tartalmazza.

(4)[10] A Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezeléssel járó feladatait - a kezelési tervben foglaltaknak megfelelően - a Balatoni Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

9. §[11]

10. §

(1)[12] Védetté nyilvánítom "Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület" néven a Regöly és Tamási község határában levő, a 12. számú mellékletben felsorolt ingatlannyilvántartási helyrajzi számok szerinti 485 hektár kiterjedésű területeket.

(2) A védetté nyilvánítás célja, hogy megőrizze a kivételes értékű vízi, vízparti biotóp állapotát és biztosítsa élővilágának fennmaradását, illetve szaporodását.

(3)[13] A védett természeti terület természetvédelmi kezelését a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látja el.

(4)[14] A terület természetvédelmi kezelési tervét a 13. számú melléklet tartalmazza.

(5)[15] A területen mechanikus, elektronikus és egyéb olyan eszközöket - a gyepkezeléshez felhasznált eszközök kivételével -, amelyek üzemeltetése, használata a terület élővilágát zavaró hanghatással jár, csak a természetvédelmi hatóság külön engedélyével lehet üzemeltetni, használni.

11. §[16]

12. §

(1)[17] Védetté nyilvánítom Hódos-éri ciklámenes természetvédelmi terület néven a Bakonyszentlászló 0229/1, 0231/5 ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú földrészletek összesen 23,65 hektár kiterjedésű területét.

(2) A védetté nyilvánítás célja a jelentős növénytani értéket képező erdei ciklámen termőhelyének megóvása.

(3)[18] A Hódos-éri ciklámenes természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervét a 15. melléklet tartalmazza.

13. §[19]

14. §[20]

15. §

(1) Ez a rendelet 1990. május hó 1-jén lép hatályba.

(2)[21] A rendelet 1., 2., 4., 6., 8., 9., 11., 14., 15. számú melléklete a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Értesítőben kerül közzétételre.

Dr. Varga Miklós s. k.,

környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkár

1-2. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[22]

3. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez

A Császártöltési Vörös-mocsár (Őrjeg) Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Császártöltés

222, 223, 224/a-j, 095/2, 096, 097, 098, 099/a-b, 0100. 0101/a-b, 0102, 0103/1/a-c, 0103/2/a-b, 0104, 0105, 0106/a-c, 0107, 0108/1/a-j, 0108/2/a-k, 0109, 0110, 0111, 0112, 0113/2/a-j, 0119, 0120, 0121, 0129, 0135, 0136, 0137, 0138, 0139, 0140/1, 0141, 0144, 0145, 0146/a-c, 0147/a-b, 0148, 0149/a-c, 0150/4/c, 0151/3

Homokmégy

0744/d, 0746, 0763/2, 0765, 0767/a-g, 0771, 0773/a-f, 0780, 0781/2/a-b, 0786/a-c, 0787, 0794/a-h, 0796, 0797, 0798, 0799/a-f, 0800, 0807, 0836/a-k, 0837/a-k, 0838, 0839, 0840/a-f, 0841, 0842, 0845/4/a-b, 0846/1/a-b, 0846/2, 0846/4, 0846/5/a-p, 0848/1/a-d, 0848/3/a-f, 0848/4-5, 0848/6/a-b, 0849, 0850

4. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[23]

5. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[24]

6. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[25]

7. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[26]

8-9. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[27]

10. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[28]

A Bakonygyepesi zergebogláros Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi gyakorlati célkitűzések

- Őrizze meg a Bakonyaljára jellemző és veszélyeztetetté vált szittyós láprét (Juncetum subnodulosi), sásláprét (Caricetum davallianae) és kékperjés kiszáradó láprét (Junco - Molinietum) természetes és természetközeli társulásait.

- Biztosítsa a kiemelkedő botanikai értéket képviselő zergeboglár (Trollius europaeus), valamint az igen értékes lepke fauna (vérfű-boglárka lepke - Maculinea teleius) állományainak a megőrzését.

- Óvja meg ezen láprétek biológiai sokszínűségét, őrizze meg a területen élő további növény- és állatfajokat.

- Segítse elő a degradáció különböző fokán álló területek helyreállítását.

- Segítse elő a gyepek területarányának a megőrzését és a spontán beerdősödés és becserjésedés folyamatának a megakadályozását.

- Segítse elő a terület természetes élővilágát veszélyeztető invazív növényfajok visszaszorítását.

2. Természetvédelmi stratégiák

- A zergeboglár és a vérfű-boglárka lepke állományainak (populációinak) fennmaradását a láprétek fenntartásával kell biztosítani.

- A láprétek megőrzéséhez meg kell gátolni a spontán cserjésedést és beerdősülést, az invazív növényfajok előretörését.

- A terület vízellátásának javításával, a Csigere-patak természetes állapotban tartásával és mellékcsatornái vizének gátakkal és zsilipekkel való lezárásával elő kell segíteni a láprétek fennmaradását.

- A terület csak kutatási és oktatási céllal látogatható, ezért a látogatás szabályozása és a tájékoztatás érdekében ismertető táblát kell elhelyezni a terület déli határán.

- Az erdők biológiai és genetikai sokféleségének megőrzése és gazdagítása.

- Fafajokban gazdag, elegyes, lehetőleg többszintű és vegyes korú erdők létesítése és fenntartása.

- A fafajmegválasztás során az őshonos fajok előnyben részesítése.

- Természetes felújítási módszerek alkalmazása a megfelelő ökológiai adottságokkal és faállománnyal rendelkező területeken.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Gyepek kezelése

- Az aranyvesszővel (Solidago ssp.) borított gyepeken legalább három éven át, évente kétszer, majd utána évente egyszer szárzúzózni kell a területet. Ugyancsak szárzúzózni kell, június végén vagy július elején a náddal borított foltokat, azok eltávolítása érdekében.

- A terület legnedvesebb és legmélyebben fekvő lápréti részein évente egyszer, szeptember elején kézi kaszálást kell végezni.

- Kis traktoros kaszálást kell végezni évente legalább egyszer, az időjárástól függően június végén vagy július elején a terület többi részén, ott, ahol a kaszálórétek társulása foglal helyet.

- A kaszálásokat a fajgazdagság megőrzése miatt mozaikosan kell elvégezni, a kézi kaszálásos területeken három részre osztva, mindig a terület egyharmadán, a géppel kaszált területen először a felén, majd négy részre osztva a területet, a negyedén kell elvégezni.

- A kézi és gépi kaszálással, valamint a szárzúzózással levágott növényi részeket ki kell vinni a területről.

- A zergeboglárról helyi magbegyűjtés után magszórást kell végezni az arra alkalmas területeken.

- A cserjésedő helyeken cserjeirtást, majd évente sarjleverést kell végezni a galagonya fajok (Crataegus ssp.), a veresgyűrű som (Cornus sanguinea), a fekete bodza (Sambucus nigra), a kökény (Prunus spinosa) és vadrózsa fajok (Rosa ssp.) visszaszorítása, elterjedésének megakadályozása érdekében.

3.1.2. Erdők kezelése

- Az égeresben - a mindenkor hatályos erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban - a zergeboglár előfordulási helyein a zergeboglár fényigényéhez képest túlzott árnyékot adó fákat kell eltávolítani.

3.2. Művelési ághoz nem köthető kezelési módok, korlátozások és tilalmak

- A természetvédelmi területen tilos mindennemű újabb építési tevékenység, beleértve a nyomvonalas, közmű és vadászati létesítményeket is.

- A taposási károk miatt tilos a területen legeltetni.

- Az odvas fákat az egész területen kímélni kell.

- Egész évben tilos a területen tüzet gyújtani.

11. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[29]

12. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[30]

A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számai

Regöly

098, 099, 0100, 0101, 0102, 0103, 0104, 0105/1-2, 0185/1, 0185/3, 0185/4, 0186, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0198

Tamási

0739, 0740/1-2, 0741, 0742/2-3, 0743, 0744/1-3, 0745/1-3, 0745/5-6, 0746, 0747/1-2, 0748/1-2, 0749/1-3, 0750, 0751, 0752, 0770/2-3, 0770/7-8, 0770/10, 0770/14-15, 0770/18, 0770/20, 0770/33, 0770/39, 0770/41, 0770/48, 0770/50 0770/51-52, 0770/54, 0770/58-60, 0770/63-64, 0770/67-72, 0770/74-75

Az aláhúzással jelölt helyrajzi számú ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

13. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[31]

A Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A területen található, főként nádasok, nedves rétek, fűz-nyár ligetek, őshonos fafajú vegyeserdők alkotta természetközeli állapotú élőhelyek (beleértve a közösségi jelentőségű élőhelytípusokat), valamint növény- és állattani természeti értékek (beleértve a közösségi jelentőségű fajokat) megőrzése, különös tekintettel a védett madárfajokra [kiemelten a cigányrécére (Aythya nyroca), kanalasgémre (Platalea leucorodia), harisra (Crex crex), békászósasra (Aquila pomarina), rétisasra (Haliaeetus albicilla)].

1.2. A területen található, országos viszonylatban is jelentős gémtelep, valamint az egyéb fészkelőhelyek és természetes környezetük megőrzése.

1.3. A területen található tavak és környezetük madárvonulási- és táplálkozóhelyként való fenntartása.

1.4. A terület természeti értékeinek tudományos kutatásához szükséges természeti feltételek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A nem őshonos, inváziós növényfajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

2.2. Természetvédelmi célkitűzéseknek alárendelt, azokkal összhangban álló gazdálkodási módok fenntartása a területen.

2.3. A láprétek és nedves kaszálók kaszálással (vagy legeltetéssel) való fenntartása.

2.4. A gémtelep és a nádasok fészkelőhelyei, valamint a ragadozómadár figyelő- és pihenőhelyek és környékük zavartalanságának fenntartása, az itt található faállomány megőrzése.

2.5. Újabb madár-táplálkozóhelyek létrehozása szántó területek természetvédelmi célú átalakításával (gyepesítés).

2.6. A leromlott állapotú, nem őshonos fafajokból álló erdők fokozatos fafajcseréje.

2.7. Extenzív gazdálkodás bevezetése és fenntartása a terület szántóin. A felhagyott szántók átalakítása nedves rétekké, felnyíló erdőkké.

2.8. A természetvédelmi szemlélet erősítését segítő természetvédelmi bemutató, oktató és ökoturisztikai célú programok kidolgozása és megvalósítása.

2.9. Kutatások, növény- és állattani alapfelmérések végzése, ezt követően a változások folyamatos nyomon követése és dokumentálása, szukcessziós és regenerálódási vizsgálatok, vízgazdálkodási vizsgálatok végzése a terület természeti értékeinek minél teljesebb körű megismerése céljából.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Élőhelyek kezelése, fenntartása

a) A terület Tamási közigazgatási területéhez tartozó részén a fűz-nyár ligetekben és a mocsaras területeken mindennemű beavatkozás tilos. Nem a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) természetvédelmi vagyonkezelésében lévő területek esetében az előírással érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

b) A területen található gémtelep 200 méteres körzetében, valamint a ragadozómadár figyelő- és pihenőhelyeken meg kell őrizni az ott található faállományt. Az előírással érintett terület elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

c) A szükséges források rendelkezésre állása esetén mesterséges madárszigetet kell létrehozni a Regöly 0190/h ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számú földrészlet keleti részén található tóban.

3.1.2. Fajok védelme

a) Fokozottan védett madárfajok fészkeinek és a gémtelep 100 m-es sugarú, költési és fiókanevelési időszakban (február 1-jétől július 31-ig) 400 m-es sugarú körzetében mindennemű, zavarással járó tevékenység (erdő-, vad- és egyéb gazdálkodással kapcsolatos tevékenység, turizmus stb.) tilos. Az előírással érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

b) Amennyiben a területen földön fészkelő védett madárfaj költ, az érintett gyepterület első kaszálását legkorábban a költési időszak után (július 20.) lehet elvégezni kiszorító kaszálási módokkal, vadriasztó lánc alkalmazásával. Az előírással érintett területek elhelyezkedéséről az igazgatóság rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a terület tulajdonosát vagy használóját.

c) Védett növény- és állatfaj egyedét begyűjteni (a kutatási céllal, hatósági engedéllyel végzett gyűjtést kivéve), az élővilágot zavarni tilos.

3.1.3. Látogatás

a) A terület 10 fő alatti létszámú csoportok számára gyalogosan szabadon látogatható, kivéve a fokozottan védett madárfajok fészkeinek 400 m sugarú körzetét, amely február 1-július 31. között nem látogatható. A gémtelepet és a nádasok fészkelőhelyeit költési, fiókanevelési időszakban (február 1-július 31.) tilos megközelíteni. A nem látogatható területek határát a területre bevezető utak, ösvények mentén az igazgatóság évente tájékoztató táblával jelöli meg.

b) 10 fős létszámot meghaladó csoportos látogatás - előzetes egyeztetés alapján - az igazgatóság által biztosított szakvezetéssel lehetséges az előző bekezdésben meghatározott területi korlátozásokkal.

c) Kerékpározás, lovaglás során az utakról tilos letérni.

d) Technikai sporttevékenység nem végezhető a területen.

e) Gépkocsival történő közlekedés - a területen található közúton történő közlekedés kivételével - csak természetvédelmi kezelés céljából, jogszabályban előírt vízügyi feladatok ellátása céljából, valamint havária esetén és a területen található létesítmények karbantartásával, fenntartásával kapcsolatos munkák elvégzése érdekében a területen lévő földutakon, valamint a Koppány-patak depóniáján lehetséges.

3.1.4. Kutatás, vizsgálatok

a) Az igazgatóság természetvédelmi vagyonkezelésében lévő területen kutatás, kísérlet - az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező szénhidrogén-kutatás kivételével - csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében, vagy azokkal összhangban, az igazgatóság hozzájárulásával végezhető.

b) Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező szénhidrogén-kutatási tevékenység a terület táji és természeti értékeinek veszélyeztetése, károsítása nélkül végezhető.

c) Az engedélyezett kutatási tevékenység megkezdéséről az igazgatóságot legkésőbb a kutatási tevékenység megkezdése előtt 5 nappal tájékoztatni kell.

d) A területen végzett kutatások eredményeit tartalmazó tudományos publikációk egy-egy példányát a kutatást végzőnek el kell juttatnia az igazgatóságnak és az illetékes természetvédelmi hatóságnak.

3.1.5. Terület- és földhasználat

a) Ragadozógyérítést a területen fészkelő madárfajok költési időszakán belül (február 1-július 31.) csak szelektív élvefogó csapdázási módszerrel lehet végezni az igazgatóság előzetes tájékoztatásával.

b) Sózó, szóró létesítése tilos a területen.

c) Új építmény létesítése - az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósítását szolgáló, vagy azzal összhangban álló építmény, továbbá az e rendelet hatálybalépésekor hatályos engedéllyel rendelkező szénhidrogén-kutatási tevékenység során létesítendő ideiglenes, illetve a kutatási tevékenység végeztével létesített állandó építmény kivételével - tilos.

d) Ipari tevékenység végzése tilos a területen.

3.2. Művelési ághoz vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Gyep (rét, legelő) művelési ágú területek kezelése

a) A kaszálóként kezelt gyepterületeket évente legalább kétszer kaszálni kell.

b) A legeltetett területeket tilos tartósan bekeríteni, a legelő állatok átmeneti elkerítésére villanypásztort kell alkalmazni.

c) A gyepterületek feltörése, felülvetése, trágyázása tilos.

d) A gyepterületeken a vegyszerhasználat tilos, kivéve az inváziós növényfajok visszaszorítása céljából alkalmazott speciális növényvédőszerek kijuttatását.

3.2.2. Nádas művelési ágú területek kezelése

A területen nádgazdálkodás nem folytatható, de a nádasok gyomosodó 1-5 méter széles parti szegélyét és a vízelvezetők környékét rendszeresen kaszálni kell.

3.2.3. Erdők kezelése

a) A területen a folyamatos erdőborítást biztosító erdőfelújítási módok alkalmazására kell törekedni.

b) A meglévő, nem őshonos fafajokból álló állományokat ütemezetten a termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló vegyes faj- és korösszetételű erdővé kell alakítani.

c) Az erdőgazdálkodásra vonatkozó további részletes előírásokat a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 32. § (2) és (3) bekezdése alapján felülvizsgált érvényes erdőterv tartalmazza.

3.2.4. Halastó művelési ágú területek kezelése

a) Vízgazdálkodási és halgazdálkodási tevékenység csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban folytatható, különös tekintettel a madárvédelmi célkitűzésekre.

b) A halastavak kezelőjének rendszeresen egyeztetnie kell az illetékes természetvédelmi őrrel a szükséges beavatkozásokról.

c) Törekedni kell a természetvédelmi szempontból ideális 1-1,5 méteres vízszint fenntartására.

d) Gondoskodni kell a Regöly 099/b helyrajzi számú földrészleten elhelyezkedő 6-os számú tó halászati hasznosításból való kivonásáról, és ott további élő- és táplálkozóhely létrehozásáról a területen élő halevő madarak számára.

e) Gondoskodni kell a halastavak rendszeres kotrásáról.

3.2.5. Művelés alól kivett területek kezelése

Az árokpartokat és a vízelvezető csatornák környékét kaszálással kell gyommentesíteni.

14. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[32]

15. melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[33]

A Hódos-éri ciklámenes természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési terve

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A terület táji és természeti értékeinek, biológiai sokféleségének, az őshonos növény- és állatfajok által reprezentált életközösségnek hosszú távú megőrzése, fenntartása.

1.2. Védett és közösségi jelentőségű növény- és állatfajok megőrzése, életfeltételeik biztosítása, különös tekintettel az erdei ciklámenre (Cyclamen purpurascens), a hegyi billegetőre (Motacilla cinerea) és a kövi csíkra (Barbatula barbatula).

1.3. A Hódos-ér völgye jellegzetes természetes formakincsének és tájképi értékeinek megőrzése.

1.4. A terület természeti és táji értékeinek feltárását, fenntartását célzó kutatások természeti feltételeinek biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. A terület természetvédelmi szempontból értékes erdei életközösségeinek megőrzése.

2.2. A védett és közösségi jelentőségű növény- és állatfajok egyedszámának, állományának fenntartása és erősítése természetvédelmi kezelési beavatkozásokkal.

2.3. A területen - az erdőgazdálkodó szándékával egyezően - szálaló üzemmódnak megfelelő erdőkezelés megvalósítása.

2.4. Az őshonos fafajokból álló erdő biológiai sokféleségének megőrzését, növelését lehetővé tevő tartamos erdőgazdálkodás keretében a homogén korösszetétel fokozatos megváltoztatása, vegyeskorú erdő kialakítása.

2.5. A természetvédelmi kezelés keretében végzett beavatkozások megfelelő szakmai megalapozását segítő kutatási tevékenység.

2.6. Idegenhonos inváziós növény- és állatfajok visszaszorítása aktív természetvédelmi kezeléssel.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások, tilalmak

3.1.1. Fajok védelme

3.1.1.1. Az erdei ciklámen életfeltételeinek fenntartása érdekében biztosítani kell a folyamatos erdőborítottságot.

3.1.1.2. Az erdei ciklámen virágzásának időszakában a terület természetvédelmi kezeléséért felelős Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) a Természetvédelmi Őrszolgálat tagjainak fokozott jelenlétét biztosítja a területen.

3.1.1.3. Az erdei ciklámen további állománycsökkenése esetén az igazgatóság gondoskodik mesterséges szaporításra irányuló stratégiai terv kidolgozásáról és - visszatelepítéssel együttesen történő - megvalósításáról.

3.1.1.4. A hegyi billegető fészkelésére alkalmas feltételek kialakítása érdekében az igazgatóság gondoskodik a területen található híd lábánál felhalmozódó hordalék rendszeres eltávolításáról.

3.1.1.5. A hegyi billegető fészkelésére alkalmas feltételek biztosítása érdekében a patakmeder mentén lévő támfalak javítását lehetőség szerint terméskővel kell elvégezni.

3.1.1.6. A kövi csík és más vízben élő fajok életfeltételeinek folyamatos biztosítása érdekében a patakmederben kőgátas elkerítéssel vízállások létesítéséről gondoskodik az igazgatóság.

3.1.2. Látogatás

3.1.2.1. Gépjárművel csak az erdészeti feltáróúton lehet közlekedni.

3.1.2.2. Technikai sporttevékenység (pl. quadozás, terepmotorozás) tilos.

3.1.2.3. A terület önállóan történő látogatása során gyalogosan csak jelzett turistaúton lehet közlekedni. A jelzett turistaútról csak oktatási célú bemutatás keretében, szakvezetéssel lehet letérni.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok

3.1.3.1. A területen csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összefüggő kutatás végezhető a természeti értékek károsítása nélkül. A kutatás eredményeit tartalmazó publikációk, kiadványok digitális változatát elérhetővé kell tenni az igazgatóság, az illetékes természetvédelmi hatóság és a terület vagyonkezelője részére.

3.1.3.2. A terület, mint élőhely adottságait, állapotát, a védett természeti értékek egyedszámát, állományait az igazgatóság folyamatosan nyomon követi és dokumentálja.

3.1.4. Terület- és földhasználat

3.1.4.1. A területen csak őshonos vadfaj tartható fenn az erdei ciklámen élőhelyét kedvezőtlenül nem befolyásoló létszámban.

3.1.4.2. Vadállományt koncentráló vadgazdálkodási berendezés nem létesíthető a területen, egyéb vadgazdálkodási létesítmény kialakítása ideiglenes jelleggel történhet.

3.2. Művelési ághoz, földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdők kezelése

3.2.1.1. A szálalás során a körzeti erdőtervben meghatározott távlati célállományoknak megfelelő őshonos fafajok megtelepedését kell elősegíteni a kialakított lékekben.

3.2.1.2. Biztosítani kell az állományokban az őshonos elegyfa fajok arányának fenntartását, törekedni kell az elegyfa fajok arányának növelésére.

3.2.1.3. A kitermelt faanyag közelítése során a teljesfa vonszolás tilos.

16. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[34]

17. számú melléklet a 7/1990. (IV. 23.) KVM rendelethez[35]