2012. évi CXCVII. törvény

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 57. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felszámolási költségek a következők:)

"a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve

aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben, illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,

ab) az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a kölcsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és

ac) az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevőjét terhelő díj 85 %-át - amely az iskolaszövetkezetnek járó díjból az iskolaszövetkezeti tag munkavállalók részére járó munkabér, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában -, továbbá

ad) ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást);"

2. § (1) A Cstv. 66. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló díja legalább nettó 500 000 Ft, de legfeljebb nettó 5 000 000 Ft. A bíróság az ideiglenes vagyonfelügyelői feladatok várható munkaterhe figyelembe vételével rendelkezik a díj megelőlegezéséről, és a díjat a ténylegesen teljesített munkateher figyelembe vételével állapítja meg. A díjat - a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának kezdeményezésére - a központi költségvetés előlegezi meg, és az adós viseli. A központi költségvetés által megelőlegezett díjat az adós általi megfizetését követő 3 munkanapon belül a központi költségvetés számára a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala visszapótolja.

(2b) Az ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelést akkor lehet megszüntetni, ha

a) a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállt, és nincs más olyan kérelem vagy értesítés, amely az adós ellen felszámolási eljárás megindítását kezdeményezi, vagy

b) a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelmet jogerősen elutasította, vagy

c) ha a bíróság az adós felszámolását elrendelte, és felszámolóként jelölte ki az állami felszámolót."

(2) A Cstv. 66. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A bíróság, ha a Kormány rendeletével új állami felszámolót jelöl ki, a korábbi állami felszámoló felmentéséről és a Kormány által meghatározott új állami felszámoló kijelöléséről az erre vonatkozó kormányrendelet hatálybalépésétől számított 8 munkanapon belül végzést hoz. A végzésében rendelkezni kell a korábbi állami felszámoló számlával igazolt költségeinek megtérítéséről és arányos díjazásáról is. A felmentett állami felszámoló haladéktalanul köteles az adós iratanyagát és vagyonát átadni a kijelölt új állami felszámolónak, tételes kimutatást készíteni a szerződésekről, az átadás időpontjában folyamatban lévő eljárásokról, értékesítésekről, közbenső mérleget készíteni és arra vonatkozó nyilatkozatot tenni, hogy a mérleg az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad. A felmentett állami felszámoló ezen kötelezettségeinek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett állami felszámolót 900 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.

(3b) A (2a) és (3a) bekezdés szerinti végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Fellebbezésnek csak a végzés díjmegállapító rendelkezése ellen van helye a végzés közlésétől számított 8 munkanapon belül. A (2a) és (3a) bekezdés szerinti fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 munkanapon belül kell elbírálni."

(3) A Cstv. 66. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami felszámoló az e törvényben meghatározott tevékenységen kívül más gazdasági tevékenységet nem végezhet."

3. § A Cstv. a következő 66/A. §-sal egészül ki:

"66/A. § A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárásában a vagyonfelügyelőként eljáró állami felszámoló is kezdeményezheti a fizetési haladék meghosszabbítását. A csődeljárásban a 18. § (9) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az adóst - a fizetési haladék meghosszabbításakor - fizetési haladék a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 365 napig illeti meg, ha ehhez a szavazati joggal rendelkező hitelezőktől a biztosított és a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt, a követelésekre vonatkozóan az igenlő szavazatok legalább többségét külön-külön megkapta."

4. § (1) A Cstv. 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felszámolási zárómérleg elkészítésére nyitva álló határidő 270 nap, kivéve ha ezt a határidőt a bíróság indokolt esetben meghosszabbította vagy a hitelezői választmány az adós tevékenységének a felszámolási eljárás alatt történő továbbfolytatásához hozzájárult, továbbá az 52. § (2) bekezdése szerinti esetben. A bíróság a felszámolási zárómérleget és vagyonfelosztási javaslatot - az 56. § (1) bekezdésének alkalmazásával - a felszámolási zárómérleg kézhezvételétől számított 21 napon belül küldi meg a hitelezőknek."

(2) A Cstv. 67. §-a a következő (9b)-(9h) bekezdéssel egészül ki:

"(9b) Ha az adós gazdálkodó szervezet környezetkárosításért vagy környezetveszélyeztetésért való felelősségét megállapították, vagy környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat, az állami felszámoló az adós vagyonát a további környezetkárosodás megelőzését is szem előtt tartva, az adós tevékenységének folytatásához fűződő közérdeket is figyelembe véve kezeli.

(9c) Az adós vagyonának értékesítésekor az értékesítési pályázati feltételeket - a környezetvédelmi hatóság bevonásával - az állami felszámoló oly módon alakítja ki, hogy az adós vagyona működő üzemként olyan szakmai befektetőnek kerüljön értékesítésre, aki biztosítja a környezeti kárelhárítás, illetve a további környezetveszélyeztetés megelőzésének feltételeit is. Az állami felszámolónak meg kell kísérelnie az ingatlan- és ingó vagyont, valamint az ezek hasznosításával összefüggő immateriális javakat működő üzemként, a forgalomban elérhető legmagasabb áron értékesíteni.

(9d) Ha a (9b) és (9c) bekezdésében meghatározott célok érdekében szükséges, az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan, zártkörű pályázattal értékesíti. Az állami felszámoló a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése előtt a hitelezői választmány véleményét kéri. Az értékesítés módjához és a pályázati feltételek meghatározásához nincs szükség a hitelezői választmány hozzájárulására. Az állami felszámolónak a nem nyilvános értékesítésre vonatkozó döntése ellen kifogás nem nyújtható be.

(9e) Ha az állami felszámoló az adós vagyonát nem nyilvánosan értékesíti, előzetesen legalább három független értékbecslő szakértőtől származó értékbecslést kell beszereznie. A hitelezői választmány a becsérték felülvizsgálatát a 49. § (2) bekezdése szerint kezdeményezheti. Nem nyilvános értékesítés esetén a 49/A. §-t és a 49/B. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pályázati felhívást nem kell a Cégközlönyben közzétenni, de a hitelezők és a hitelezői választmány (hitelezők képviselője) számára megismerhetővé kell tenni. Az értékesítés során a 49/A. § (5) bekezdését és a 49/B. § (7) bekezdését nem kötelező alkalmazni.

(9f) A pályázati ajánlatok felbontását és az ártárgyalást közjegyző jelenlétében kell lefolytatni. A közjegyző által készített jegyzőkönyv tartalmazza a nem nyilvános értékesítés indokait, a részletes pályázati feltételeket és a pályázatok értékelésének szempontjait is. A nem nyilvános értékesítés eredményeként megkötött szerződésben meghatározott vételárat és az értékesített vagyon leírását az állami felszámoló az értékesítésről szóló szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül megküldi a Cégközlönynek, és a honlapján is közzéteszi. (9g) Ha valamely vagyoni elemre vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn, az állami felszámoló az elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli, hogy az elővásárlási joggal érintett vagyonrész nem nyilvánosan kerül értékesítésre. A felszámoló a nem nyilvános értékesítésen kapott ajánlatot köteles közölni az elővásárlásra jogosulttal. Az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogának gyakorlásáról a közlés kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül dönt és döntéséről a felszámolót haladéktalanul tájékoztatja. Az elővásárlásra jogosult az értékesítésre kerülő vagyonrész (dologösszesség) egészére vonatkozó ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. (9h) A 49. § (5) és (6) bekezdése szerinti keresetindítási határidő a (9e) bekezdés szerinti közzétételtől számítandó."

5. § (1) A Cstv. a következő 83/F. §-sal és 83/G. §-sal egészül ki:

"83/F. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggőegyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: 2009. évi LI. törvény) megállapított 7. § (3) bekezdés b) pontját a 2009. szeptember 1-jét követően kezdeményezett csődeljárásokat követő újabb csődeljárásoknál kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a 2009. évi LI. törvénnyel megállapított 11. § (3) bekezdését a 2009. szeptember 1-jét megelőzően kikötött óvadékokra azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fizetési haladék nem érinti az óvadék érvényesíthetőségét, ha az óvadéki jogosult a 11. § (3) bekezdés a)-i) pontja szerinti szervezet.

83/G. § (1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított 66. § (2a) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor már kezdeményezett felszámolási eljárásban azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépését követő 8 napon belül rendeli ki ideiglenes vagyonfelügyelőként az állami felszámolót. Ha az eljárásban korábban a bíróság már rendelt ki ideiglenes vagyonfelügyelőt, az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kijelöléséről szóló végzésben a bíróság a korábbi ideiglenes vagyonfelügyelőt felmenti, és a munkaterhével arányos díjazást állapít meg számára.

(2) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 66. § (3a) és (3b) bekezdését, 66. § (5) és (7) bekezdését és 67. § (8) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásban és felszámolási eljárásban is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 67. § (9b)-(9h) bekezdését a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor már kezdeményezett vagy elrendelt felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, ha a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor a pályázati, illetve az árverési értékesítési hirdetmény Cégközlönyben történő közzétételére."

(2) A Cstv. 83/G. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvénynek a 2012. évi CXCVII. törvénnyel megállapított 57. § (2) bekezdés a) pontját a 2013. január 1-jén folyamatban levő olyan felszámolási eljárásban is alkalmazni kell, amelyben az 52. § szerinti zárómérleg elkészítésére 2013. január 1-jéig még nem került sor."

6. § A Cstv.

a) 66. § (2) bekezdésében a "Vagyonfelügyelőként," szövegrész helyébe az "Az e fejezet alkalmazásában vagyonfelügyelőként," szöveg

b) 66. § (7) bekezdésében az "A 66. § (2) bekezdés szerinti felmentésének nincs helye" szövegrész helyébe az "A 66. § (2) bekezdés (2) bekezdés szerinti felszámoló felmentésének a 27/A. § (7) vagy (8) bekezdésében meghatározott okból történő felmentésének nincs helye" szöveg

lép.

7. § (1) Hatályát veszti a Cstv. 57. § (2) bekezdés b) pontjában az "(ideértve a magánnyugdíjpénztári tagdíjat is)" szövegrész.

(2) Hatályát veszti a Cstv. egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló 2012. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 83/E. §-a.

2. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása

8. § (1) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgat.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkező lép:

"(1) A bérgarancia-eljárás keretében

a) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozásából,

b) a felszámolás alatt álló kölcsönbevevő által a kölcsönbeadó részére a kölcsönzött munkavállaló után meg nem fizetett kölcsönzési díjból,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek az iskolaszövetkezet részére meg nem fizetett szolgáltatási díjból az e törvény által meghatározott összeg előlegezhető meg."

(2) A Bgat. 1. § (2) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"d) kölcsönbeadó: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 214. § (1) bekezdés b) pontjában és 215. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató,

e) kölcsönvevő: az Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató,

f) felszámolási eljárás: a Cstv. szerinti felszámolási eljárás."

(3) A Bgat. 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltakkal kapcsolatos támogatásra az e törvényben foglaltakat a 11-13. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

9. § A Bgat. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem nem terjeszthető elő a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet olyan munkavállalója tekintetében, aki

a) nem magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkezik,

b) a felszámolóval a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző fél éven belül tagsági (részvényesi) jogviszonyban, vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, illetőleg állt, vagy

c) a felszámolónak, vagy a felszámoló szervezet (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkavállalójának a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója."

10. § A Bgat. a következő 11-13. §-sal egészül ki:

"11. § (1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet az esedékesség lejártát követő 10 munkanapon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, ha a felszámoló a felszámolás alatt álló kölcsönvevőnél foglalkoztatott munkavállaló után járó kölcsönzési díjat vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjat (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj) a felszámolás kezdő időpontját követően - a felszámolás fedezetét jelentő bevételek hiánya miatt - az esedékesség napján nem tudja megfizetni és tartozását elismeri.

(2) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a (1) bekezdés szerinti kérelmet a magyarországi szokásos munkavégzési hellyel rendelkező azon munkavállalója tekintetében terjesztheti elő, akire nézve nem áll fenn a 2. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti kizáró ok.

(3) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatási igény meghatározása során az (1) bekezdés szerinti kérelemben a kikölcsönzött, illetve átengedett munkavállaló részére járó munkabér összegét - egy felszámolási eljáráson belül jogosultanként legfeljebb a tárgyévet megelőző második évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset (a továbbiakban: bruttó átlagkereset) ötszörösét - veheti figyelembe. Ha a felszámolási eljárás egyes naptári éveiben a bruttó átlagkereset mértéke eltérő, a jogosultság szempontjából a magasabb bruttó átlagkereset alapján számított támogatási mértéket kell figyelembe venni.

(4) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatást saját pénzeszközeitől elkülönítetten kezeli, és azt kizárólag a felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevőhöz kikölcsönzött munkavállaló, illetve - iskolaszövetkezet esetén - a szolgáltatást fogadóhoz átengedett tag részére járó munkabér megfizetésére fordíthatja vagy a kifizetett munkabérre számolhatja el. A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást a munkavállaló, illetve az iskolaszövetkezeti tag részére a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátását követő három munkanapon belül fizeti ki. Ha a támogatásnak a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet rendelkezésére bocsátásától számítva a következő bérfizetési napig öt munkanapnál kevesebb van hátra, a kifizetés a következő bérfizetési napon történik.

(5) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az állami foglalkoztatási szerv felé beszámolót készít.

(6) E § alkalmazásában munkabér: a kölcsönbeadót, illetve az iskolaszövetkezetet terhelő munkabér, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, valamint a munkaviszony megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható végkielégítést.

12. § (1) A felszámoló tájékoztatja a kölcsönbeadót és az iskolaszövetkezetet arról, hogy a kölcsönzési díja szolgáltatási díj elmaradása mely munkavállaló, illetve szolgáltatást nyújtó iskolaszövetkezet tagját érinti.

(2) A kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet az elmaradt kölcsönzési díjról, szolgáltatási díjról és az érintett munkavállalókról, illetve iskolaszövetkezeti tagokról elkülönített nyilvántartást vezet.

(3) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a korábban meg nem fizetett kölcsönzési díj, szolgáltatási díj vagy annak egy része a felszámolási eljárás alatt befolyt bevételekből megtérítésre kerül, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a támogatást vagy annak a megtérüléssel érintett részét az állami foglalkoztatási szerv részére visszafizeti.

(4) Ha a bíróság a támogatás igénybevételének időtartama alatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolását rendeli el, a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet felszámolója nem igényelhet a 2. § (1) bekezdése szerinti támogatást azon munkavállaló, illetve iskolaszövetkezet tagja munkabérének kifizetéséhez, akire vonatkozóan kölcsönzési díj vagy - iskolaszövetkezet esetében - szolgáltatási díj meg nem fizetése miatt a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a 11. § bekezdésében meghatározott támogatást már igénybe vett.

13. § (1) Ha a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet 11. § (1) bekezdése szerinti kérelme az e törvényben foglaltaknak megfelel, az állami foglalkoztatási szerv a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet részére a 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatást megállapítja.

(2) A 11. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás nyújtására a 4. §-t, az 5. § (1) és (2) bekezdését, a 8. § (1) bekezdését és a 9. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A 11. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a kölcsönbeadónak, illetve az iskolaszövetkezetnek a 3. és 4. melléklet szerint kitöltött formanyomtatványon, 3 példányban kell benyújtania az állami foglalkoztatási szervhez. "

11. § A Bgat. 15. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi CXCVII. törvénnyel (a továbbiakban: 2012. évi CXCVII. törvény) megállapított rendelkezéseit a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárás alatt álló kölcsönvevő és iskolaszövetkezet szolgáltatását igénybevevő gazdálkodó szervezet, továbbá a vele szerződéses kapcsolatban álló kölcsönbeadó, illetve iskolaszövetkezet tekintetében is alkalmazni kell, ha a felszámolási eljárásban a Cstv. 52. §-a szerinti zárómérleg elkészítésére a 2012. évi CXCVII. törvény hatálybalépésekor még nem került sor."

12. § A Bgat. az 1. melléklet szerinti 3. melléklettel és a 2. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

13. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § (2) bekezdése és a 2. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CXCVII. törvényhez

"3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

"

2. melléklet a 2012. évi CXCVII. törvényhez

"4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez

"