30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet

a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 10. pont a)-c) alpontjaiban, valamint a 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. § (1)[1] A rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre, valamint munkavállalóra terjed ki.

(2) A rendelet II-IV. fejezeteinek hatálya a Kttv. 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre terjed ki.

(3)[2] A 13. és 14. § hatálya a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, munkavállalóra terjed ki.

II. FEJEZET

A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

1. Eljárás a jogviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén

2. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közszolgálati jogviszony (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszűnésekor a közszolgálati tisztviselő illetményét az általános munkaidő-beosztás, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(2) E rendelet alkalmazásában általános munkaidő-beosztásnak minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig való beosztása.

(3) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a Kttv. 60. § (1) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjai szerint,

b) a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint,

c) a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja],

d) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt ok miatti felmentéssel

szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

(4) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a Kttv. 60. § (1) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjai szerint,

b) a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint,

c) a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja],

d) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt ok miatti felmentéssel

szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

(5) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a Kttv. 60. § (2) bekezdés c) pontja szerint,

b) a közszolgálati tisztviselő által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja],

c) a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja szerint, vagy

d) a Kttv. 63. § (2) bekezdés a), b), vagy e) pontjaiban foglalt okok miatti felmentéssel

szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő a beosztás szerinti munkaidőre járó illetményénél magasabb összegű illetményben részesült.

2. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidő vasárnapra történő beosztása

3. § (1) Munkaidőkeret alkalmazása esetén - a 4. §-ban, valamint a Kttv. 93. §-ában foglaltakra is tekintettel - a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

(2) A munkaidő-beosztást legalább tizennégy nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

4. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű munkavégzés esetén,

c) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

d) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

e) külföldön történő munkavégzés során

foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő számára osztható be.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a Kttv. 93. § (4) bekezdése megfelelően irányadó.

3. A heti pihenőnap, a heti pihenőidő

5. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt kivéve - a közszolgálati tisztviselő számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani.

(3) A közszolgálati tisztviselő számára - a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével - havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

6. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a közszolgálati tisztviselő részére - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

(2) A közszolgálati tisztviselő számára a heti pihenőidőt - a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével - havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - a közszolgálati tisztviselőnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

III. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐT ÉS A MUNKÁLTATÓT TERHELŐ EGYES KÖTELEZETTSÉGEK

4. A közszolgálati tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek

7. § (1)[3] A szolgálati jogviszony létesítéséhez és a közszolgálati tisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közszolgálati tisztviselőnek igazolnia kell. Amennyiben az igazolás a közszolgálati tisztviselő számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az igazolás munkáltató részére történő átadás napjától vehető figyelembe. A közszolgálati tisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(2)[4] Ha a közszolgálati tisztviselő nem kapja meg az (1) bekezdés szerinti igazolásokat a munkába lépése napjáig, a Kttv. 74. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül kell - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - átadnia a közigazgatási szervnek az igazolásokat.

(3)[5] A közszolgálati tisztviselőnek nem kell igazolnia azokat az adatokat és tényeket, amelyeket a munkáltató szerv nyilvántartástól közvetlen megkeresés útján megismerhet.

5. A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség és az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés[6]

8. § (1) A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt tájékoztatja:

a)[7] az irányadó munkarendről, a napi munkaidő tartamáról, a hét napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról,

b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról,

c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,

d)[8] az illetménykifizetés módjáról és gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

e) a munkába lépés napjáról,

f)[9] a szolgálati jogviszony megszüntetésének alapvető szabályairól, ideértve a felmentési idő megállapításának szabályait,

g)[10] a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről,

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

i)[11] a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultságról, a közszolgálati tisztviselőt terhelő továbbképzési kötelezettségről,

j)[12] a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

(2)[13] A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított hét napon belül írásban is köteles a közszolgálati tisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással kiegészítve is megadható.

(3)[14] Az (1) bekezdésben foglaltak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában köteles írásban tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőt. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást - a (2) bekezdés szerint - jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére hivatkozással adta meg.

9. § (1) A közigazgatási szerv évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.

(2) A munkáltató a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél - közszolgálati tisztviselői kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával

a) teljes vagy részmunkaidős,

b) távmunkavégzésre irányuló, illetve távmunkavégzés helyett munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, valamint

c) határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő

foglalkoztatás köthető ki.

(3)[15] A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást évente egy alkalommal a közszolgálati tisztviselő is kérheti és - ha ez a tájékoztatásban foglaltak alapján lehetséges - kezdeményezheti a kinevezésének módosítását a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel. A kérelemről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem benyújtását követő harminc napon belül indokolással ellátott írásbeli döntést hoz.

9/A. §[16] (1) A közszolgálati tisztviselő gyermeke nyolcéves koráig, valamint a gondozást végző közszolgálati tisztviselő kérheti

a) a munkavégzés helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását,

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

(2) A közszolgálati tisztviselő írásbeli kérelmében köteles megjelölni

a) a kérelmét megalapozó indokokat és

b) az (1) bekezdés szerinti atipikus foglalkoztatásra való áttérés általa javasolt kezdő időpontját.

(3) A közszolgálati tisztviselő kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. A kérelem elutasítását a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban megindokolni.

6. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok

10. § (1) A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról - ide nem értve az átirányítást - szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben legalább meg kell határozni:

a) munkavégzés helyét, időtartamát,

b) a közszolgálati tisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását,

c) az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket,

d) munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét,

e) a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatokat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás tizenöt munkanapot meghaladó külföldi munkavégzésre irányul, a munkáltatói intézkedésben az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni

a) a díjazás és az egyéb juttatások pénznemét,

b) a hazatérésre irányadó szabályokat is.

(3) A munkáltató legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal korábban írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló munkáltatói intézkedés tartalmáról.

IV. FEJEZET

A TÁVMUNKAVÉGZÉS

11. § (1) Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

(2) Távmunkavégzés esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell

a) a közszolgálati tisztviselő távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását,

b) a munkáltató és a távmunkát végző közszolgálati tisztviselő közötti, a szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeit,

c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját.

(3) Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja.

(4) A munkáltató - a 8. §-ban foglaltakon túlmenően - írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt

a) a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, valamint

c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a közszolgálati tisztviselő munkája kapcsolódik.

(5) A munkáltató a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnek minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más közszolgálati tisztviselőnek biztosít.

(6) A távmunkát végző közszolgálati tisztviselő köteles a kinevezés elfogadásával egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja.

(7) A munkáltató biztosítja, hogy a közszolgálati tisztviselő a munkáltató területére beléphessen és más közszolgálati tisztviselővel kapcsolatot tartson.

12. § (1) A munkáltató utasítási joga - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

(2) A munkáltató írásban előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a közszolgálati tisztviselő kizárólag a munkavégzéshez használhatja.

(3) A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a közszolgálati tisztviselőnek a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdés alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a közszolgálati tisztviselő, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát - a távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel - a közszolgálati tisztviselő számára írásban átengedi (kötetlen munkarend).

V. FEJEZET

AZ IGAZGATÁSI SZÜNET

13. § (1) Az igazgatási szünet időtartama

a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,

b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.

(3) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

14. § Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

15. § A Kormány a Kttv. 232. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2)[17]

16/A. §[18] (1) E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor szolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőkre is alkalmazni kell.

(2) A 8. § (1) bekezdés a), d), f), i) és j) pontjában foglaltakról szóló tájékoztatást a Módr. hatálybalépését követő három hónapon belül a közszolgálati tisztviselő írásban kérheti. A munkáltató a tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

17. § E rendelet az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:

a) az 5. és 6. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) 5. cikkének való megfelelést szolgálják,

b)[19] a 8., a 9. és a 10. § az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4-7. és 12. cikkének való megfelelést szolgálja,

c)[20] a 9/A. § a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök