Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

30/2012. (III. 7.) Korm. rendeletVáltozások közlönyönként

a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 10. pont a)-c) alpontjaiban, valamint a 12. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

HATÁLY

1. § (1)[1] A rendelet hatálya - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre, valamint munkavállalóra terjed ki.

(2) A rendelet II-IV. fejezeteinek hatálya a Kttv. 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőre terjed ki.

(3)[2] A 13. és 14. § hatálya a Kormány által intézményfenntartásra kijelölt szervre és az ott foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, munkavállalóra terjed ki.

II. FEJEZET

A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

1. Eljárás a jogviszony munkaidőkeret lejárta előtti megszűnése esetén

2. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony vagy a közszolgálati jogviszony (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszűnésekor a közszolgálati tisztviselő illetményét az általános munkaidő-beosztás, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni.

(2) E rendelet alkalmazásában általános munkaidő-beosztásnak minősül a munkaidő heti öt napra, hétfőtől péntekig való beosztása.

(3) A rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a Kttv. 60. § (1) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjai szerint,

b) a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint,

c) a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja],

d) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt ok miatti felmentéssel

szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél többet dolgozott.

(4) Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a Kttv. 60. § (1) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjai szerint,

b) a Kttv. 60. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint,

c) a munkáltató által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja],

d) a Kttv. 63. § (1) bekezdésében foglalt okok, valamint a Kttv. 63. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában foglalt ok miatti felmentéssel

szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő az általános munkaidő-beosztás, valamint a napi munkaidő alapulvételével meghatározott munkaidőnél kevesebbet dolgozott.

(5) Az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, ha a szolgálati jogviszony a munkaidőkeret lejárta előtt

a) a Kttv. 60. § (2) bekezdés c) pontja szerint,

b) a közszolgálati tisztviselő által, a próbaidő alatt indokolás nélküli azonnali hatályú megszüntetésével [Kttv. 60. § (2) bekezdés e) pontja],

c) a Kttv. 60. § (1) bekezdés i) pontja szerint, vagy

d) a Kttv. 63. § (2) bekezdés a), b), vagy e) pontjaiban foglalt okok miatti felmentéssel

szűnik meg és a közszolgálati tisztviselő a beosztás szerinti munkaidőre járó illetményénél magasabb összegű illetményben részesült.

2. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, a munkaidő vasárnapra történő beosztása

3. § (1) Munkaidőkeret alkalmazása esetén - a 4. §-ban, valamint a Kttv. 93. §-ában foglaltakra is tekintettel - a munkáltató a munkaidőt a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beoszthatja (egyenlőtlen munkaidő-beosztás).

(2) A munkaidő-beosztást legalább tizennégy nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

4. § (1) Vasárnapra rendes munkaidő

a) a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben,

b) az idényjellegű munkavégzés esetén,

c) a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben,

d) társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához - a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén,

e) külföldön történő munkavégzés során

foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő számára osztható be.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja tekintetében a Kttv. 93. § (4) bekezdése megfelelően irányadó.

3. A heti pihenőnap, a heti pihenőidő

5. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor - az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott közszolgálati tisztviselőt kivéve - a közszolgálati tisztviselő számára hat munkanapot követően heti egy pihenőnapot be kell osztani.

(3) A közszolgálati tisztviselő számára - a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével - havonta legalább heti egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

6. § (1) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a közszolgálati tisztviselő részére - a heti pihenőnapok helyett - hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható.

(2) A közszolgálati tisztviselő számára a heti pihenőidőt - a kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben foglalkoztatott közszolgálati tisztviselő kivételével - havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.

(3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén - az (1) bekezdésben meghatározott heti pihenőidő helyett és a (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával - a közszolgálati tisztviselőnek hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló, megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A közszolgálati tisztviselőnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.

III. FEJEZET

A KÖZSZOLGÁLATI TISZTVISELŐT ÉS A MUNKÁLTATÓT TERHELŐ EGYES KÖTELEZETTSÉGEK

4. A közszolgálati tisztviselőt a szolgálati jogviszony létesítésével összefüggésben terhelő kötelezettségek

7. § (1)[3] A szolgálati jogviszony létesítéséhez és a közszolgálati tisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közszolgálati tisztviselőnek igazolnia kell. Amennyiben az igazolás a közszolgálati tisztviselő számára jogosultságot igazol, a jogosultság fennállása csak az igazolás munkáltató részére történő átadás napjától vehető figyelembe. A közszolgálati tisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.

(2)[4] Ha a közszolgálati tisztviselő nem kapja meg az (1) bekezdés szerinti igazolásokat a munkába lépése napjáig, a Kttv. 74. § (2) bekezdése szerinti határidőn belül kell - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - átadnia a közigazgatási szervnek az igazolásokat.

(3)[5] A közszolgálati tisztviselőnek nem kell igazolnia azokat az adatokat és tényeket, amelyeket a munkáltató szerv nyilvántartástól közvetlen megkeresés útján megismerhet.

5. A munkáltatót terhelő tájékoztatási kötelezettség és az atipikus foglalkoztatási formára való áttérés[6]

8. § (1) A kinevezéssel egyidejűleg a munkáltatói jogkör gyakorlója a közszolgálati tisztviselőt tájékoztatja:

a)[7] az irányadó munkarendről, a napi munkaidő tartamáról, a hét napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontjáról, a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról,

b) a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idő kezdő időpontjáról, valamint a soron következő besorolási, fizetési fokozat elérésének várható időpontjáról,

c) az egyéb juttatásokról és azok mértékéről,

d)[8] az illetménykifizetés módjáról és gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,

e) a munkába lépés napjáról,

f)[9] a szolgálati jogviszony megszüntetésének alapvető szabályairól, ideértve a felmentési idő megállapításának szabályait,

g)[10] a rendes szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről,

h) a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

i)[11] a munkáltató által biztosított képzésekre való jogosultságról, a közszolgálati tisztviselőt terhelő továbbképzési kötelezettségről,

j)[12] a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.

(2)[13] A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben előírt tájékoztatást legkésőbb a kinevezéstől számított hét napon belül írásban is köteles a közszolgálati tisztviselő részére átadni. Az írásbeli tájékoztatás jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére történő hivatkozással kiegészítve is megadható.

(3)[14] Az (1) bekezdésben foglaltak változásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója legkésőbb a változás hatálybalépésének időpontjában köteles írásban tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőt. Nem terheli a munkáltatót tájékoztatási kötelezettség, ha a tájékoztatást - a (2) bekezdés szerint - jogszabály vagy belső szabályozás rendelkezésére hivatkozással adta meg.

9. § (1) A közigazgatási szerv évente, illetve - ha a foglalkoztatás feltételei ezt indokolják - szükség szerint köteles megvizsgálni, hogy - különös figyelemmel a feladatok hatékony, szakszerű és a jogszabályoknak megfelelő ellátására - mely munkakörben van lehetőség a részmunkaidőben történő munkavégzésre.

(2) A munkáltató a helyben szokásos módon köteles tájékoztatni a közszolgálati tisztviselőket azokról a munkakörökről, amelyeknél - közszolgálati tisztviselői kezdeményezés esetén - a kinevezés módosításával

a) teljes vagy részmunkaidős,

b) távmunkavégzésre irányuló, illetve távmunkavégzés helyett munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, valamint

c) határozott, illetve határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő

foglalkoztatás köthető ki.

(3)[15] A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást évente egy alkalommal a közszolgálati tisztviselő is kérheti és - ha ez a tájékoztatásban foglaltak alapján lehetséges - kezdeményezheti a kinevezésének módosítását a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel. A kérelemről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem benyújtását követő harminc napon belül indokolással ellátott írásbeli döntést hoz.

9/A. §[16] (1) A közszolgálati tisztviselő gyermeke nyolcéves koráig, valamint a gondozást végző közszolgálati tisztviselő kérheti

a) a munkavégzés helyének módosítását,

b) a munkarendjének módosítását,

c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását,

d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.

(2) A közszolgálati tisztviselő írásbeli kérelmében köteles megjelölni

a) a kérelmét megalapozó indokokat és

b) az (1) bekezdés szerinti atipikus foglalkoztatásra való áttérés általa javasolt kezdő időpontját.

(3) A közszolgálati tisztviselő kérelmének elfogadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkör gyakorlója tizenöt napon belül írásban köteles nyilatkozni. A kérelem elutasítását a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles írásban megindokolni.

6. A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabályok

10. § (1) A kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról - ide nem értve az átirányítást - szóló írásbeli munkáltatói intézkedésben legalább meg kell határozni:

a) munkavégzés helyét, időtartamát,

b) a közszolgálati tisztviselő illetményét, külön és egyéb juttatását,

c) az intézkedéssel felmerült egyéb költségeket,

d) munkáltatói jogkör gyakorlójának személyét,

e) a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatokat.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatás tizenöt munkanapot meghaladó külföldi munkavégzésre irányul, a munkáltatói intézkedésben az (1) bekezdésben foglaltakon túl meg kell határozni

a) a díjazás és az egyéb juttatások pénznemét,

b) a hazatérésre irányadó szabályokat is.

(3) A munkáltató legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző hét nappal korábban írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt a kinevezéstől eltérő ideiglenes foglalkoztatásról szóló munkáltatói intézkedés tartalmáról.

IV. FEJEZET

A TÁVMUNKAVÉGZÉS

11. § (1) Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel (együtt: számítástechnikai eszköz) végeznek és eredményét elektronikusan továbbítják.

(2) Távmunkavégzés esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell

a) a közszolgálati tisztviselő távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatását,

b) a munkáltató és a távmunkát végző közszolgálati tisztviselő közötti, a szolgálati jogviszonyból származó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges kapcsolattartás (a továbbiakban: kapcsolattartás) feltételeit,

c) a távmunkavégzéssel összefüggésben a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnél szükségesen és indokoltan felmerült költség elszámolásának módját.

(3) Eltérő megállapodás hiányában a munkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges eszközöket a munkáltató biztosítja.

(4) A munkáltató - a 8. §-ban foglaltakon túlmenően - írásban tájékoztatja a közszolgálati tisztviselőt

a) a munkáltató általi ellenőrzés szabályairól,

b) a számítástechnikai vagy elektronikus eszköz használata korlátozásának szabályairól, valamint

c) arról a szervezeti egységről, amelyhez a közszolgálati tisztviselő munkája kapcsolódik.

(5) A munkáltató a távmunkát végző közszolgálati tisztviselőnek minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más közszolgálati tisztviselőnek biztosít.

(6) A távmunkát végző közszolgálati tisztviselő köteles a kinevezés elfogadásával egyidejűleg tájékoztatni a munkáltatót a kapcsolattartáshoz szükséges elektronikus eszköz elérhetőségének adatairól, ha az elektronikus eszközt nem a munkáltató biztosítja.

(7) A munkáltató biztosítja, hogy a közszolgálati tisztviselő a munkáltató területére beléphessen és más közszolgálati tisztviselővel kapcsolatot tartson.

12. § (1) A munkáltató utasítási joga - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a közszolgálati tisztviselő által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki.

(2) A munkáltató írásban előírhatja, hogy az általa biztosított számítástechnikai vagy elektronikus eszközt a közszolgálati tisztviselő kizárólag a munkavégzéshez használhatja.

(3) A munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató nem tekinthet be a közszolgálati tisztviselőnek a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, nem a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adataiba. A betekintési jogosultság tekintetében a szolgálati jogviszonyból származó kötelezettséggel összefüggő adatnak minősül a (2) bekezdés alapján előírt tilalom vagy korlátozás betartásának ellenőrzéséhez szükséges adat.

(4) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató állapítja meg az ellenőrzés módját és a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területén történő ellenőrzés esetén annak bejelentése és megkezdése közötti legrövidebb időtartamot. Az ellenőrzés nem jelenthet a közszolgálati tisztviselő, valamint a munkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet.

(5) Eltérő megállapodás hiányában a munkáltató a napi munkaidő legalább fele beosztásának jogát - a távmunkavégzés sajátos jellegére tekintettel - a közszolgálati tisztviselő számára írásban átengedi (kötetlen munkarend).

V. FEJEZET

AZ IGAZGATÁSI SZÜNET

13. § (1) Az igazgatási szünet időtartama

a) nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,

b) télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott igazgatási szünet időszaka alatt az esedékessége évében ki nem adott szabadság teljes egésze kiadható.

(3) A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

14. § Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítsa a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

15. § A Kormány a Kttv. 232. § (3) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete, valamint a Kttv. 2. §-ában felsorolt szervek vezetője számára ajánlja igazgatási szünet elrendelése esetén az e rendeletben foglaltak figyelembevételét.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2)[17]

16/A. §[18] (1) E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor szolgálati jogviszonyban álló közszolgálati tisztviselőkre is alkalmazni kell.

(2) A 8. § (1) bekezdés a), d), f), i) és j) pontjában foglaltakról szóló tájékoztatást a Módr. hatálybalépését követő három hónapon belül a közszolgálati tisztviselő írásban kérheti. A munkáltató a tájékoztatást a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül köteles megadni.

17. § E rendelet az Európai Unió alábbi jogi aktusainak való megfelelést szolgálja:

a) az 5. és 6. § a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2003/88/EK irányelve (2003. november 4.) 5. cikkének való megfelelést szolgálják,

b)[19] a 8., a 9. és a 10. § az Európai Unióban alkalmazandó átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1152 európai parlamenti és tanácsi irányelv 4-7. és 12. cikkének való megfelelést szolgálja,

c)[20] a 9/A. § a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1158 európai parlamenti és a tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 111. § (1) bekezdése. Hatályos 2019.04.24.

[2] Megállapította a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 111. § (2) bekezdése. Hatályos 2019.04.24.

[3] Módosította az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 28. § a) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[4] Módosította az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 28. § b) pontja. Hatályos 2024.01.01.

[5] Beiktatta az 561/2023. (XII. 14.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatályos 2024.01.01.

[6] Az alcím címét módosította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[7] Megállapította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[8] Megállapította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[9] Megállapította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[10] Módosította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 10. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[11] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[12] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[13] Megállapította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[14] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 4. § (6) bekezdése. Hatályos 2023.01.01.

[15] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[16] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[17] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[18] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[19] Megállapította az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2023.01.01.

[20] Beiktatta az 534/2022. (XII. 21.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2023.01.01.

Tartalomjegyzék