382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet

a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés b) pontjában

a 3. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés a) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 1., 2. és 5. alcím tekintetében a Magyar Nemzeti Bank véleményének kikérésével,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. § A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) 1/A. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"5. megszolgált díj, viszontbiztosítás nélkül: egy adott időszakra vonatkozóan azon díjak összege, amelyek a biztosító által az adott időszakban fedezett kockázatok saját megtartású részéhez kapcsolódnak."

2. § A Biztkr. 2. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A biztosító köteles belső számviteli rendjét és számlarendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a Tv., valamint a Bit. és a Vbit. követelményeinek és alkalmas legyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatszolgáltatásra, a Felügyelet általi ellenőrzésre. Ennek során a biztosító eltérhet a Tv. 160. §-a szerinti egységes számlakeret alkalmazásától."

3. § (1) A Biztkr. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az ingatlanok között kell kimutatni az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokat, az ingatlan beruházásokat és az ingatlan beruházásokra adott előlegek összegét is, kivéve a bérelt ingatlanon végzett beruházásokat."

(2) A Biztkr. 4. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A tárgyi eszközök között a gépek, berendezések, járművek értékét, ezen eszközök beruházásának és ezen eszközök beruházásaira adott előlegeknek, valamint a bérelt ingatlanon végzett beruházásoknak az értékét kell kimutatni."

4. § A Biztkr. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Biztosítástechnikai tartalékként kell kimutatni a biztosító által, a Bit., valamint a Vbit. alapján és a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló miniszteri rendelet előírásai szerint megképzett biztosítástechnikai tartalékokat."

5. § A Biztkr. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor - kivéve a 4. § (8) bekezdés szerinti befektetéseknél - a Tv. 61-68. §-ának előírásait kell alkalmaznia azzal, hogy az értékelés során a mérlegkészítéskori piaci érték helyett a mérlegfordulónapi piaci értéket kell figyelembe venni. Amennyiben a mérlegfordulónapi és a mérlegkészítéskori piaci érték közötti különbözet jelentős, azt a kiegészítő mellékletben kell bemutatni."

6. § (1) A Biztkr. 9. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A C/07-09. sorokban kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló, valamint nem a tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések ráfordításait (így különösen az elszámolt - a visszaírt értékvesztéssel korrigált - értékvesztést, az eladáshoz, a beváltáshoz kapcsolódó árfolyamveszteséget, az ingatlan értékcsökkenési leírását és egyéb ráfordításait), kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamveszteségét."

(2) A Biztkr. 9. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A C/04. Befektetések értékesítésének árfolyamnyeresége, befektetések egyéb bevételei soron kell kimutatni minden olyan befektetésből származó bevételt, amelyet a megelőző C/01-03. sor nem tartalmaz. Itt kell kimutatni különösen a külföldi pénzértékre szóló követelés és kötelezettség Tv. szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget, kivéve a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereségét."

(3) A Biztkr. 9. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 9. § a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(17) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Itt kell továbbá kimutatni a nem saját biztosítási szerződésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat, így különösen a más biztosító részére történő kárrendezés, termékértékesítés kapcsán felmerülő bevételeket és ráfordításokat.

(18) Az A/03. Egyéb biztosítástechnikai bevétel soron kell kimutatni a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó árfolyamnyereséget, illetve az A/10. Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások soron a nem-életbiztosítási ághoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok fedezetéül szolgáló külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált árfolyamveszteséget."

7. § A Biztkr. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A biztosító az 5. § (2) bekezdése szerinti biztosítástechnikai tartalékok változását a külön jogszabályban meghatározottak szerint, legalább a mérleg fordulónapjával köteles elszámolni a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(2) A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával a külön jogszabályban meghatározott szükséges szintre kell módosítani."

8. § A Biztkr. 16. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az anyavállalatnak minősülő biztosító a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)-c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:)

"a) a fölérendelt anyavállalat szabályozott vállalkozás, vagy biztosítói holding társaság, vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság, vagy vegyes pénzügyi holding társaság,"

9. § A Biztkr. a következő 18/C. §-sal egészül ki:

"18/C. § (1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 1/A. § 5. pontját, 2. §-ával megállapított 2. § (7) bekezdését, 3. §-ával megállapított 4. § (4) és (10) bekezdését, 4. §-ával megállapított 5. § (2) bekezdését, 5. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdését, 6. §-ával megállapított 9. § (6), (12), (17) és (18) bekezdését, 7. §-ával megállapított 13. § (1) és (2) bekezdését, 8. §-ával megállapított 16. § (4) bekezdés a) pontját, valamint 1. mellékletével megállapított 1. számú mellékletét, 2. mellékletével megállapított 2. számú mellékletét először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 11. §-ával hatályon kívül helyezett 14/A. § f) pontját, 14/A. § l) pontjában az "a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység," szövegrészt, 16. § (4) bekezdés b) pontját először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni."

10. § (1) A Biztkr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Biztkr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

11. § Hatályát veszti a Biztkr.

a) 14/A. § f) pontja,

b) 14/A. § l) pontjában az "a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység," szövegrész,

c) 16. § (4) bekezdés b) pontja.

2. A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

12. § A Magyar Nemzeti Bank éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 221/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mnbkr.) 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A CDS (Credit Default Swap) ügylet induláskori, felhalmozott kamat nélküli ellenértékét annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a CDS ügyletet lezárják. Az ügylethez kapcsolódó, negyedévente pénzügyileg rendezett díjat az adott időszak eredményében kell elszámolni."

13. § Az Mnbkr. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Fedezeti ügyletként kell elszámolni azokat az ügyleteket, amelyek az alábbi feltételeknek egyidejűleg megfelelnek:

a) a fedezeti ügyletet egyértelműen hozzárendelték valamely nyitott pozícióhoz, amely az MNB-t deviza-, kamatláb-, és egyéb piaci kockázatnak teszi ki,

b) az ügyletet indításkor kifejezetten fedezeti ügyletként jelölték meg,

c) a fedezet kizárja vagy lényegesen csökkenti a fedezendő pozícióból eredő adott típusú, fedezni kívánt kockázatot azáltal, hogy a fedezeti ügylet és a fedezett pozíció értékében - adott kockázatra vonatkozóan - bekövetkezett változások (átértékelési és értékelési különbözetek) egymáshoz viszonyított aránya 80 és 125 százalék közötti sávban van."

14. § Az Mnbkr. 25. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12. §-ával megállapított 16. § (6) bekezdését, 13. §-ával megállapított 17. § (1) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 15. §-ával hatályon kívül helyezett 2. § 6. pontját először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni."

15. § Hatályát veszti az Mnbkr. 2. § 6. pontja.

3. A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

16. § A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszkr.) 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia,a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, valamint a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség."

17. § Az Eszkr. 20/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Az Nyt. 2. § (6a) bekezdése szerinti, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére átadott eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás időpontjával egyéb ráfordításként számolja el."

18. § Az Eszkr. a következő 26. §-sal egészül ki:

"26. § A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 16. §-ával megállapított 2. § (2) bekezdését, 17. §-ával megállapított 20/B. § (16) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók."

4. A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

19. § A felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet "Számviteli feladatok a felszámolás megindításakor" alcíme a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § Kényszertörlési eljárás esetén, amennyiben a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti, és kezdeményezi a cég ellen felszámolási eljárás megindítását, a kényszertörlési eljárás befejezésének időpontjával, mint mérlegfordulónappal elkészített számviteli törvény szerinti beszámoló egy tekintet alá esik a 3. § szerinti tevékenységet lezáró beszámolóval, arra alkalmazni kell a 3. §-ban foglaltakat."

5. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hitkr.) 9. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. A pénzügyi vállalkozás a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során.

(5) A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni. A pénzügyi vállalkozásnak az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig valamely hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni."

(2) A Hitkr. 9. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára. A pénzügyi vállalkozásnak a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét negyedévente a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő negyedév elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára."

21. § A Hitkr. 12. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint- legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:)

"c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál negyedévente);"

22. § A Hitkr. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás az 1. és 2. §; a 3. § (1)-(10) bekezdése; a 4. §; az 5. § (2)-(12) bekezdése, (13) bekezdés b) és c) pontja, (14) bekezdése; a 6. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdése; a 7. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, (4)-(6) bekezdése, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdése, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a) és c) pontja, (16) és (17) bekezdése; a 8. § (1), (3), (4) és (6)-(8) bekezdése; a 9. § (2) és (3) bekezdése, (4) és (5) bekezdés második mondata, (8) bekezdés második mondata, (10), (11), (13), (14) és (17) bekezdése; a 9/A-9/F. §; a 10. § (1)-(6) és (8)-(14) bekezdése; a 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdése; a 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)-c), e)-g), i) és j) pontja, (3)-(8) és (11) bekezdése; a 13. § (1), (3)-(5), (9) és (10) bekezdése; a 14. § (1)-(3) bekezdése; a 15. § (3)-(6) bekezdése és (10)-(17) bekezdése; a 16. és 17. §; a 20.-24. §; a 25. § 2., 3., 6-19., 21., 23., 24., 28-33. és 37-43. pontja; a 26. és 27. §; a 29. és 30. §; továbbá a 31. § (7) bekezdése előírásait köteles alkalmazni."

23. § A Hitkr. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított 9. § (4) és (5) bekezdését, a 21. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját, a 22. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését, a 24. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (9) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók."

24. § A Hitkr. 7. számú mellékletének VII. fejezete a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Amennyiben az átstrukturálás türelmi időt is tartalmaz, a (4) és (5) bekezdésben foglalt határidőket a türelmi időszak leteltét követően kell számítani."

6. A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet módosítása

25. § A végelszámolás számviteli feladatairól szóló 72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vszkr.) 6. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 6. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Amennyiben a gazdálkodó a végelszámolást három éven belül nem fejezte be és a cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendelte el, a végelszámoló a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal - mint mérlegfordulónappal - köteles a számviteli törvény 11. § (12) bekezdése szerinti üzleti évről az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti számviteli beszámolót elkészíteni, kötelező könyvvizsgálat esetén azt könyvvizsgálóval ellenőriztetni. Az így elkészült számviteli beszámolót nem kell a jóváhagyásra jogosult testületnek elfogadnia.

(4) Az (1), illetve a (2) és (3) bekezdés szerinti - a végelszámolást lezáró - számviteli beszámolót a végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontját - mint mérlegfordulónapot - követő ötödik hónap utolsó napjáig, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző napot - mint mérlegfordulónapot - követő 45 napon belül a számviteli törvény 153-154/B. §-a, valamint a vonatkozó számviteli kormányrendelet előírásai szerint köteles letétbe helyezni és közzétenni.

(5) A végelszámoló a végelszámolás megszüntetésének időpontjával, illetve a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal köteles a könyvviteli nyilvántartásokat lezárni, azokat a gazdálkodó kijelölt tisztségviselőjének, illetve a felszámolónak az (1) és (3), illetve a (2) bekezdés szerinti számviteli beszámolóval együtt átadni.

(6) A tevékenységét, működését továbbfolytató, valamint a felszámolás alá, illetve a kényszertörlési eljárás alá került gazdálkodó a végelszámolótól átvett számviteli beszámoló mérlege (az azt alátámasztó leltár) alapján nyitja meg könyvviteli nyilvántartásait."

26. § A Vszkr. 7. § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdés szerinti beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg esedékessé válik azon beszámolók letétbe helyezése és közzététele is, amelyekre a vonatkozó határidő az 5. § (6) bekezdés alapján egyébként még nem járt le."

27. § A Vszkr. 3. §

a) (2) és (4) bekezdésében a "45 napon belül" szövegrész helyébe a "30 napon belül",

b) (2) bekezdésében a "45. napon" szövegrész helyébe a "30. napon"

szöveg lép.

7. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-18. § és a 20-24. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelethez

(1) A Biztkr.1. számú mellékletében a "D. Követelések

I. Közvetlen biztosítási ügyletből származó követelések

1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

szövegrész helyébe a

"D. Követelések

I. Közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések

1. Követelések a biztosítási kötvénytulajdonosoktól

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

2. Követelések a biztosítási közvetítőktől

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól

3. Egyéb közvetlen biztosítási tevékenységből származó követelések

ebből:

a) kapcsolt vállalkozástól

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól"

szöveg lép.

(2) A Biztkr.1. számú mellékletében a

"G. Kötelezettségek

I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási ügyletekből

ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben"

szövegrész helyébe a

"G. Kötelezettségek

I. Kötelezettségek közvetlen biztosítási tevékenységből

ebből:

a) kapcsolt vállalkozással szemben

b) egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben"

szöveg lép.

2. melléklet a 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelethez

(1) A Biztkr.2. számú mellékletében az

"A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő, az előbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét.

Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerződés megkötését követő 30 napon belül az ügyfél által történő felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minősülő költségek szerződésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történő ügyfél általi megtérítését.

A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai

Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerződések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli. Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerződőnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés.

Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelőzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerződésben vállalt kiegészítő szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerződésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítő jellegű szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.).

Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit).

A károk ráfordításait csökkentő tételként kell kimutatni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegkészítés időpontjáig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét.

Itt kell továbbá kimutatni a függő károk tartalékainak változását is.

Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytől független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerződés a díjösszegét nem módosítja. Ha a szerződés a díjnagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni.

B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből

Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz előjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeiből a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét.

A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a működési költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezően.

Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévő ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna).

A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget."

szövegrész helyébe a

"A/03. és B/04. sor: Egyéb biztosítástechnikai bevétel

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő, az előbbiek közé nem tartozó egyéb biztosítási bevételek összegét.

Egyéb biztosítástechnikai bevételként kell nyilvántartásba venni a szerződés megkötését követő 30 napon belül az ügyfél által történő felmondáshoz kapcsolódóan, a szerzési költségnek minősülő költségek szerződésben vagy jogszabályban meghatározott mértékben történő ügyfél általi megtérítését.

Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentő külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az nyereségjellegű.

A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai

Ezeken a sorokon kell szerepeltetni a biztosítási szerződések alapján a tárgyévben fizetett bruttó kártérítéseket és szolgáltatások ráfordításait függetlenül attól, hogy az mely biztosítási teljesítési időszakot terheli.

Bruttó kár: a bruttó kárfizetés, a biztosítottnak, a szerződőnek (viszontbiztosítást és együttbiztosítást is beleértve) ténylegesen fizetett kártérítés.

Bruttó egyéb biztosítási szolgáltatások közé tartoznak a bizonylatokkal igazoltan kármegelőzés címén kifizetett összegek, valamint a biztosítási szerződésben vállalt kiegészítő szolgáltatások miatti kötelezettségekhez kapcsolódó ráfordítások (pl. a CSÉB-szerződésekben a betegség, gyermek születés és halálozás, gyermekgondozás stb. esetére vállalt kiegészítő jellegű szolgáltatások miatt felmerült szociális célú ráfordítások stb.).

Kárrendezési költségek (ráfordítások) közé tartoznak a kárszakértők, kárügyintézők bére, társadalombiztosítási járulékai, utazási és egyéb költségtérítései, a kárrendezést végző jogi személyeknek fizetett költségtérítések, konkrét kárügyekhez tartozó dokumentumokért fizetett költségek, és az önállóan működtetett vagy jól elhatárolható kárrendezési helyek működési és fenntartási költségei (ideértve a kárrendezést is végző fiókok kárrendezéssel kapcsolatos költségeit).

A károk ráfordításait csökkentő tételként kell kimutatni a szerződő, a biztosított vagy a harmadik fél által a mérlegfordulónapig megtérített károk, kárrendezési költségek összegét. Itt kell továbbá kimutatni a függő károk tartalékainak változását is.

Kárráfordításként kell kimutatnia biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytől független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerződés a díjösszegét nem módosítja. Ha a szerződés a díjnagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni.

B/02. sor: Biztosítástechnikai bevételek befektetésekből

Az eredménykimutatás ezen során szereplő összeg az életbiztosítási ághoz kapcsolódó tartalékok fedezetéül szolgáló befektetések bevételét tartalmazza, bevételi jogcímek szerinti megbontásban, továbbá mínusz előjellel külön soron a 9. § (3) bekezdése szerint az életbiztosítási ág befektetéseinek biztosítástechnikai bevételeiből a befektetések nettó eredményébe átvezetett eredmény összegét.

A ba) alpontban és/vagy a C/03. sorban kell kimutatni a saját tulajdonú, saját használatú ingatlanok miatt végrehajtott bevétel korrekciót is, a költségek között ilyen jogcímen elszámolt tételek összegével megegyezően.

Saját tulajdonú és használatú ingatlanok miatti korrekcióként kell kimutatni azt az összeget, amelyet a saját tulajdonú, saját használatban lévő ingatlanok bérbeadása esetén bérleti díj címén a biztosító elérhetne (realizálhatna).

A c) pontban kell többek között kimutatni a külföldi pénzértékre szóló befektetések 6. § (2) bekezdése szerinti értékeléséből adódó árfolyamnyereséget."

szöveg lép.

(2) A Biztkr.2. számú mellékletében az

"A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő és az előbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerződésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegű.

Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegű, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni."

szövegrész helyébe a

"A/10. és B/14. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások

Itt kell kimutatni a biztosítási tevékenységből eredő és az előbbi sorok ráfordításai közé nem tartozó, biztosítási szerződésekhez közvetlenül kapcsolható egyéb biztosítási ráfordítások összegét. Ide kell elszámolni a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeget is, ha az veszteségjellegű.

Ha a Kártalanítási Számlával szemben elszámolt összeg nyereségjellegű, azt az Egyéb biztosítástechnikai bevételek soron kell kimutatni.

Itt kell elszámolni továbbá a nem élet-biztosítási ág biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét jelentő külföldi pénznemre szóló befektetések deviza árfolyamváltozásból adódó realizált és nem realizált eredményét, ha az veszteségjellegű."

szöveg lép.