7/2012. (III. 7.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek sugárvédelmi ellenőrző rendszerének működési szabályairól

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 68. § (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1)[1] A rendelet hatálya - az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, valamint a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ kivételével - a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyok figyelemmel kísérése, ellenőrzése, a lakosság korai figyelmeztetése, riasztása és hiteles tájékoztatása, valamint az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során, továbbá a szándékosan ártó emberi magatartások, vagy fegyveres összeütközések esetén bekövetkező - a lakosságot és a környezetet veszélyeztető - események, nukleáris és radiológiai veszélyhelyzetek (a továbbiakban: nukleáris veszélyhelyzetek) elhárítása, következményeinek csökkentése, illetve megszüntetése érdekében folyamatosan működő ágazati sugárfigyelő, jelző és ellenőrző rendszert (a továbbiakban: sugárvédelmi ellenőrző rendszer) üzemeltetnek vagy részt vesznek annak üzemeltetésében.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek sugárvédelmi ellenőrző rendszere közreműködik az ország sugárzási helyzetének folyamatos figyelésének, jelzésének és ellenőrzésének biztosításában, továbbá adatokat szolgáltat az országos környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer részére.

(4) A Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) sugárvédelmi ellenőrző rendszer technikai berendezései megállapodás alapján a rendelet hatálya alá tartozó szervezetek működési helyein kívül is üzemeltethetőek.

2. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó szervezetek sugárvédelmi ellenőrző rendszere (a továbbiakban: BM sugárvédelmi ellenőrző rendszer) vezető szervből, végrehajtó szervezetekből és funkcionális elemekből áll.

(2) A vezető szerv feladatait a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) látja el.

(3) A végrehajtó szervezetek:

a) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (a továbbiakban: OKF NBIÉK),

b) a területi információs központok,

c) a mobil laboratóriumok (veszélyhelyzeti felderítő csoportok, sugárvédelmi mérőkocsi).

(4) A funkcionális elemek:

a) a radiológiai távmérőhálózat,

b) a sugárzásmérő pontok,

c) az adattovábbító pontok.

3. § (1) Az OKF főigazgatója a BM sugárvédelmi ellenőrző rendszer vezetése során

a) összehangolja a sugárvédelmi ellenőrző rendszer elemeinek működését,

b) irányítja a nukleáris veszélyhelyzetekre és egyéb rendkívüli nukleáris és radiológiai eseményekre történő felkészülést,

c) kijelöli a sugárvédelmi ellenőrző rendszer mérési pontjainak működési helyeit, az ágazati mobil laboratóriumokat és mérőállomásokat, valamint az adattovábbító pontokat,

d) sugárhelyzet értékelő készenléti ügyeleti szolgálat útján biztosítja sugárvédelmi ellenőrző rendszer felügyeletét, a korai előrejelzési és riasztási feladatok végrehajtását, és

e) jóváhagyja a BM sugárvédelmi ellenőrző rendszer éves ellenőrzési programját.

(2) A sugárvédelmi ellenőrző rendszer mérési pontjai a rendelet hatálya alá tartozó szervezeteknél - és megállapodás alapján azok működési helyein kívül is -, valamint az általuk használt ingatlanokban is kijelölhetőek. A sugárvédelmi ellenőrző rendszer mérési pontjainak működési feltételeit a létesítmények üzembentartói biztosítják.

4. § A BM sugárvédelmi ellenőrző rendszer

a) folyamatosan figyeli, jelzi és ellenőrzi az ország területén mérhető környezeti sugárzás dózisteljesítményét,

b)[2] a mért sugárzási adatokat rendszeresen megküldi az Országos Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OKSER) Információs Központjába (a továbbiakban: IK),

c) ellátja a nukleáris korai előrejelzés és riasztás feladatait, és

d) közreműködik a nukleáris veszélyhelyzeti döntés-előkészítő és döntéshozó tevékenységhez szükséges információk biztosításában.

5. § (1) Az OKF

a) folyamatosan felügyeli a BM sugárvédelmi ellenőrző rendszer működőképességét,

b) biztosítja a riasztási feladatok végrehajtását és a beérkező adatok alapján elrendeli az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló Kormány rendeletben meghatározott riasztási fokozatokat,

c) nukleáris veszélyhelyzetben az a) és b) pontban foglaltakon felül

ca)[3] gyűjti és a Kormányzati Koordinációs Bizottság munkaszervei, valamint a fővárosi és területi védelmi bizottságok részére folyamatosan továbbítja a sugárhelyzet értékelésével kapcsolatos információkat, és

cb) állandó összeköttetést tart fent az ONER szerveivel.

(2) Az OKF NBIÉK

a) összehangolja az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: OSJER) tevékenységét,

b) az OSJER távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul a lakosság természetes és mesterséges eredetű sugárterhelés alakulásának nyomon követése érdekében az OKSER IK által végzett adatgyűjtéshez,

c) gyűjti, elemzi, értékeli és archiválja az OSJER távmérő hálózat és annak részét képező BM sugárvédelmi ellenőrző rendszer mérőállomásairól és mérési pontjairól, valamint a mobil laboratóriumoktól és a mérőállomásoktól beérkező mérési adatokat,

d) tervezi, szervezi és koordinálja a központi adatgyűjtést az országos sugárfigyelésben résztvevő ágazati információs központjaiból rendelkezésre álló adatokból,

e) koordinálja OSJER alrendszereinek egységes képességfejlesztését,

f) napi, heti, havi jelentést, és éves összefoglaló jelentést készít az országos sugárzási helyzetről az OKSER-ben és az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerben (a továbbiakban: ONER) érintett vezetők és a lakossági tájékoztatásban érintett szervek számára,

g) működteti a nemzetközi és hazai radiológiai adatcsere központot,

h) nukleáris veszélyhelyzetben az a)-h) pontokban foglaltakon felül

ha) gyűjti, elemzi, értékeli az OSJER alrendszereiből beérkező mérési adatokat és azokat továbbítja a döntés előkészítésben érintett és a védelembe bevont szervek felé,

hb) a lakosság életének és egészségének megóvásához szükséges nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések sugárvédelmi megalapozása érdekében támaszkodik az OKSER IK közreműködésére és szakvéleményére,

hc) jelentést készít a radiológiai távmérőhálózat feldolgozott mérési adatai alapján az ország sugárzási viszonyairól, helyzetéről.

(3) A területi információs központok

a)[4] a fővárosi és vármegyei katasztrófavédelmi igazgatóságok illetékességi területén gyűjtik és értékelik a sugárzási adatokat,

b) az OKF NBIÉK szolgáltatása, illetve az OKSER adatai alapján értékelt radiológiai információval látják el a területi védelmi igazgatási szerveket,

c) nukleáris veszélyhelyzetben az a) és b) pontban foglaltakon felül folyamatosan értékelt radiológiai információval látják el a területi védelmi igazgatási szerveket.

(4) A mobil laboratóriumok és mérőállomások

a) a radiológiai távmérő hálózat által szolgáltatott mérési eredmények ellenőrzése céljából helyszíni mérésekkel ellenőrzik a valós sugárzási helyzetet,

b) normál és veszélyhelyzeti időszakban helyszíni sugárellenőrzéseket, mintavételezéseket és vizsgálatokat végeznek, azok eredményeit továbbítják a területi információs központokba, és az OKF NBIÉK-be,

c) nukleáris veszélyhelyzetben az a) és b) pontban foglaltakon felül rendszeres helyszíni sugárellenőrzéseket, mintavételezéseket és vizsgálatokat végeznek, azok eredményeit továbbítják a területi információs központokba, és az OKF NBIÉK-be.

(5) A radiológiai távmérőhálózat

a) helyhez kötött mérőállomásaival automata üzemmódban méri, gyűjti, tárolja és továbbítja a környezeti háttérsugárzás adatait,

b) mérőállomásai a környezeti sugárzás dózisteljesítményének az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló Korm. rendeletben meghatározott érték elérésénél, illetve átlépésénél automatikusan jeleznek, továbbá figyelmeztetési vagy riasztási jelzést küldenek az OKF NBIÉK-be,

c) nukleáris veszélyhelyzetben az a) és b) pontban foglaltakon felül folyamatosan mérési adatokkal látja el az OKF NBIÉK-et.

(6) A sugárzásmérő pontok

a) rendszeresen ellenőrzik a természetes és mesterséges eredetű sugárterhelését meghatározó környezeti sugárzási viszonyokat, a mérési adatokat továbbítják az illetékes területi információs központba,

b) a környezeti sugárzás dózisteljesítményének az országos nukleárisbaleset-elhárítási rendszerről szóló Korm. rendeletben meghatározott érték elérésénél, illetve átlépésénél az illetékes területi információs központ tájékoztatása mellett jeleznek, továbbá figyelmeztetési, vagy riasztási jelzést küldenek az OKF NBIÉK-be,

c) nukleáris veszélyhelyzetben az a) és b) pontban foglaltakon felül folyamatosan mérési adatokkal látják el az OKF NBIÉK-et.

(7) Az adattovábbító pontok

a) biztosítják a radiológiai távmérő hálózatban keletkező információk folyamatos továbbítását az OKF NBIÉK részére, és

b) közreműködnek a mobil laboratóriumok és a mérőállomások által szolgáltatott adatok területi információs központokba történő eljuttatásában.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

7. §[5]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter