70/2013. (XII. 16.) BM rendelet

egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (2) bekezdés a) és n) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § y) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Műemlékké nyilvánításra vonatkozó rendelkezések

1. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Bóly (Baranya megye), Szabadság u. 1/c. számú, 962 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1816-1817-ben klasszicista stílusban épített, a Batthyány-Montenouvo kastélyhoz tartozó tiszttartói ház (ún. kiskastély), gazdasági épület (istálló), kerti ház és falazott kerítés építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Bóly, 961, a 963, a 750/1, a 750/2, a 980/1 és a 982 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

2. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest II. kerület, Csalán út 29. számú, 11886 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1923-ban Tauszig Béla tervei alapján, historizáló, késői szecessziós stílusban épített villa (Bartók Béla Emlékház) építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest II. kerület, 11876, a 11885 és a 11887 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

3. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Apáczai Csere János utca 11. (Vigadó utca 2.) számú, 24474 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a Magyar Királyi Folyam- és Tengerhajózási Rt. 1910-1913 között Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervei alapján épített székháza építészeti, belsőépítészeti, iparművészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24429/1, a 24429/2, a 24473/3, a 24475 és a 24476 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

4. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Markó utca 22. (Bihari János utca 9.) számú, 24978 helyrajzi számú és a Markó u. 24. számú, 24979 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az Országos Mentőszolgálat Quittner Zsigmond tervei alapján historizáló stílusban épített székháza építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24942, a 24976, a 24980 és a 24981 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

5. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Sas utca 20-22. számú, 24608 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1892-1894 között Nay Rezső tervei alapján, historizáló - neobarokk stílusban épített bérpalota építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24597, a 24598, a 24607, a 24609, a 24612/1 és a 24613/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

6. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szabadság tér 13. (Aulich utca 1., Perczel Mór utca 2.) számú, 24733 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1900-1901-ben Gyalus László tervei alapján, késő historizáló stílusban épített lakóház (egykori Sváb-ház) építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24726, a 24734, a 24739 és a 24741 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

7. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szabadság tér 15. (Honvéd utca 2., Vécsey utca 1.) számú, 24720 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1900-1902 között Schannen Ernő tervei alapján késő historizáló stílusban épített lakó- és irodaház építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24716, a 24721, a 24724 és a 24726 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

8. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest V. kerület, Szalay László utca 7. (Szemere utca 10.) számú, 24905 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1896-ban késő historizáló stílusban épített irodaépület (Budapesti Ügyvédi Kamara székháza) építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest V. kerület, 24904/3, a 24906 és a 24909 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

9. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Béla király út 30/a. számú, 9534/8 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1887-ben Kallina Mór tervei alapján historizáló, neoreneszánsz stílusban épített Vuk-Gerbeaud-villa építészeti és belsőépítészeti értékeinek, valamint kertje kertépítészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

10. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 88. számú, 9648 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1903-1905 között Ybl Lajos tervei alapján historizáló stílusban épített, 1923-1927 között Sebestyén Artúr tervei szerint neobarokk stílusban átépített Wagner-villa építészeti és belsőépítészeti értékeinek, valamint kertjének és melléképületeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest XII. kerület, 9647/2, a 9649/1 és a 9644/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

11. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Budapest XII. kerület, Zugligeti út 73. számú, 10825 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1891-1892-ben Weißenbacher Endre tervei alapján épített, historizáló stílusú villa építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti, valamint parkja kertépítészeti értékeinek, továbbá kovácsoltvas kerítésének megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Budapest XII. kerület, 10826, a 10824 és a 10823 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

12. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Demecser (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Gyár utca 0159/10 helyrajzi számú földrészleten álló víztornyot.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1915-1918 között épített vasbeton víztorony építészeti és műszaki értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Demecser, 0159/10 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét jelölöm ki.

13. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Dorog (Komárom-Esztergom megye), 1518/12 helyrajzi számú és a 1518/22 helyrajzi számú ingatlanon álló ún. Reimann-altáró (dorogi altáró) bejárati építményt, valamint az altárónak a bejárattól számított 20 méteres szakaszát.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1915-1916-ban épített aknabejárat ipartörténeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Dorog, 1518/12 és az 1518/22 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét, valamint az 1514 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

14. § (1) Az Eger (Heves megye), Dobó utca 30. számú, 5471 helyrajzi számú ingatlannak a 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel az egri vár erődrendszerének megőrzése érdekében megállapított védettségét fenntartva, műemlékké nyilvánítom az ingatlanon fekvő lakóházat és az ingatlanon nyíló pincerendszert.

(2) A védetté nyilvánítás célja a barokk lakóház és pince építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket I. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek az Eger, 5472, az 5473, az 5038, az 5039, az 5040 és az 5440 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

15. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Fót (Pest megye), Béke út 31. számú, 2825 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 20. század első évtizedében épített lakóház (Németh Kálmán Emlékház) építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Fót, 2826/2, a 2826/1 és a 2821 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

16. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Győr (Győr-Moson-Sopron megye), Kálvária utca mentén a Kálvária-műemlékegyütteshez vezető alábbi hat stációépítményt:

a) a 3310/1 helyrajzi számú ingatlanon álló 1., 4. és 6. stációépítményt,

b) a 3308/1 helyrajzi számú ingatlanon álló 2. és 3. stációépítményt,

c) a 3282 helyrajzi számú ingatlanon álló 5. stációépítményt.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1717-1718-ban épített stációépítmények építészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Győr, 3282, a 3308/1 és a 3310/1 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét jelölöm ki.

17. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely (Csongrád megye), 0784/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja kenyerei Károlyi-majorság 1805 körül klasszicista stílusban épített egykori gazdatiszti kúriája építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Hódmezővásárhely, 0776/3, a 0789/5 és a 0784/12 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

18. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Hódmezővásárhely (Csongrád megye), 01160/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az ingatlanon álló, 1906-ban épített egykori tanyasi iskola építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Hódmezővásárhely, 01160/1 és a 01160/3 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

19. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kalaznó (Tolna megye), Fő utca 52. számú, 59 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 20. század első felében épített, városias jegyeket mutató parasztpolgári lakóépület és melléképületei (emeletes góré, pajta) építészeti és néprajzi értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Kalaznó, 58, a 60, a 169 és a 173 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

20. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok megye), Szabadság tér 1. számú, 1 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1899-1900-ban Módl Lajos tervei alapján, neobarokk stílusban épített városháza építészeti, belsőépítészeti, iparművészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Kisújszállás, 2, a 3, a 4 és az 5 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

21. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Nyíregyháza (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Hősök tere 232 helyrajzi számú ingatlanon álló I. világháborús emlékművet.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1928-ban Kisfaludi Strobl Zsigmond tervei alapján épített emlékmű művészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Nyíregyháza, 232 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét jelölöm ki.

22. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Paks (Tolna megye), 4283/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1988-1991 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített római katolikus Szentlélek plébániatemplom építészeti, belsőépítészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

23. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Pilisszentiván (Pest megye), Szabadság út 87. számú, 3 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1753-1757 között barokk stílusban épített, 1838-ban toronnyal bővített római katolikus Boldogságos Szent Szűz plébániatemplom építészeti, belsőépítészeti és képzőművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Pilisszentiván, 1, a 4/2 és a 7 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

24. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Sárospatak (Borsod-Abaúj-Zemplén megye), Eötvös József utca 6. számú, 267 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1977-1983 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített művelődési ház és könyvtár építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Sárospatak, 268 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

25. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Siófok (Somogy megye), Fő utca 220. számú, 6545/2 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1987-1990 között Makovecz Imre tervei alapján, organikus stílusban épített evangélikus templom építészeti, belsőépítészeti és iparművészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Siófok, 6545/1, a 6545/3, a 6547/2 és a 6544 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

26. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vác (Pest megye), vasútállomás alábbi épületeit:

a) a 1829/47 helyrajzi számú ingatlanon álló felvételi épületet;

b) a 1829/84 helyrajzi számú ingatlanon álló pályafenntartási épületet.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 19. század közepén épített, 1931-ben bővített vasútállomás-épületek vasúttörténeti és építészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemlékeket II. kategóriába sorolom.

27. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vác (Pest megye), 3180 helyrajzi számú ingatlannak a 2131/6 helyrajzi számú közterületre (Köztársaság út) nyíló kőkapuzatát.

(2) A védetté nyilvánítás célja a faragott kőből épített, háromnyílású, vasrácsos barokk kapuzat megőrzése.

(3) A Vác, 3180 helyrajzi számú ingatlannak a 3190 helyrajzi számú közterületre (Káptalan utca) nyíló kőkapuzata műemléki védettségét fenntartom.

(4) A Vác 3180 helyrajzi számú ingatlan (1) és a (3) bekezdésben meghatározott építményeken kívüli területének műemléki védettségét megszüntetem.

(5) Az örökségvédelmi bírság szempontjából az (1) bekezdésben meghatározott műemlékeket III. kategóriába sorolom.

28. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Vejti (Baranya megye), 11/1 helyrajzi számú ingatlanon álló református templomot.

(2) A védetté nyilvánítás célja az 1857-ben kései klasszicizáló stílusban épített református templom építészeti és belsőépítészeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket II. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Vejti, 11/1 helyrajzi számú ingatlan műemlékként nem védett részét, valamint a 10, a 11/2 és a 12 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

29. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Zalagyömörő (Veszprém megye), 13/9 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a 18. század végén, barokk stílusban épített útmenti kőkereszt megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Zalagyömörő, 13/8 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

30. § (1) Műemlékké nyilvánítom a Zebegény (Pest megye), Bartóky József utca 7. számú, 666 helyrajzi számú ingatlant.

(2) A védetté nyilvánítás célja a Szőnyi István Emlékház építészeti és történeti értékeinek megőrzése.

(3) Az örökségvédelmi bírság szempontjából a műemléket III. kategóriába sorolom.

(4) Műemléki környezetnek a Zebegény, 658/7, a 659, a 665 és a 670/1 helyrajzi számú ingatlant jelölöm ki.

2. Műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó rendelkezések

31. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Balatongyörök (Zala megye), 2041 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel - megszüntetem.

32. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Balatongyörök (Zala megye), 2455 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.

33. § (1) Az 1620-24/1951. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Budapest I. kerület, a védetté nyilvánítás időpontjában 14127 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 14126/1, 14126/3 és 14126/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 14126/1 és a 14126/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azokon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Budapest I. kerület, 14126/4 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

34. § A Budapest II. kerület, 13204/5 helyrajzi számú ingatlanon álló, az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelettel a Ganz Villamossági Gyár épületegyüttesének részeként védetté nyilvánított ún. melegpörgető és irodaszárny műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg - megszüntetem.

35. § (1) A Budapest III. kerület, 19333/52 helyrajzi számú ingatlanon álló, az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelettel [a továbbiakban: 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelet] az Óbudai Gázgyár épületegyüttesének részeként védetté nyilvánított benzolfinomító műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy a műemlék szakmai ismérveinek nem felel meg - megszüntetem.

(2) A Budapest III. kerület, 19333/52 helyrajzi számú ingatlanon álló, a 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított óbudai gázgyári szivattyúház műemléki védettsége továbbra is fennmarad azzal, hogy a 19333/52 helyrajzi számú ingatlan fennmaradó része műemléki környezetnek minősül.

36. § (1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 07759/1977. számú határozatával védetté nyilvánított, Budapest IV. kerület, a védetté nyilvánítás időpontjában a 70351 helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően a 70351/1, a 70350/30 és a 70350/31 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 70350/30 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Budapest IV. kerület, 70351/1 és a 70350/31 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

37. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Csopak (Veszprém megye), - telekalakítást követően - 1846/1 és a 1846/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 1846/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Csopak, 1846/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

38. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Egyek (Hajdú-Bihar megye), 501 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.

39. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Egyek (Hajdú-Bihar megye), 650 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel - megszüntetem.

40. § Az Országos Műemléki Felügyelőség 7537/1990. számú határozatával védetté nyilvánított, Gyönk (Tolna megye), 190 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.

41. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Környe (Komárom-Esztergom megye), a védetté nyilvánítás időpontjában 7 helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 2/1, 7/2 és 8 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 2/1 és a 8 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azokon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Környe, 7/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

42. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Kőszeg (Vas megye), a védetté nyilvánítás időpontjában 379 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1960/1 és 1960/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 1960/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Kőszeg, 1960/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

43. § Az Országos Műemléki Felügyelőség 671/5/1991. számú határozatával védetté nyilvánított, Kőszeg (Vas megye), 3204 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel - megszüntetem.

44. § Az egyes műemlékek védetté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettség megszüntetéséről szóló 12/1999. (VIII. 18.) NKÖM rendelettel védetté nyilvánított, Leányvár (Komárom-Esztergom megye), 474/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel - megszüntetem.

45. § (1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 3041/1989. számú határozatával védetté nyilvánított, Mátészalka (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), 3130 helyrajzi számú ingatlanon álló egykori rabbiház és az egykori cselédház műemléki védettségét - a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel - megszüntetem.

(2) A Mátészalka, 3130 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll a zsinagóga építészeti és történeti értékeinek megőrzése céljával.

46. § (1) Az 1620-58-19/1950. VKM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Pápa (Veszprém megye), a védetté nyilvánítás időpontjában 8040 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1, 2/1, 2/2, 3, 5/1, 5/2, 5/3, 6403, 6405, 6406 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül a 2/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Pápa, 1, a 2/1, a 3, az 5/1, az 5/2, az 5/3, a 6403, a 6405 és a 6406 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

47. § Az Országos Műemléki Felügyelőség 1853/1979. számú határozatával védetté nyilvánított, Szakály (Tolna megye), 384/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - a műemléki érték megsemmisülésére tekintettel - megszüntetem.

48. § (1) Az Országos Műemléki Felügyelőség 15515/1986. számú határozatával védetté nyilvánított, Székesfehérvár (Fejér megye), a védetté nyilvánítás időpontjában 5538 helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 5538/2 és 5538/3 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 5538/3 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Székesfehérvár, 5538/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

49. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Szekszárd (Tolna megye), a védetté nyilvánítás időpontjában 2515 és 2519 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1065/1 és 1065/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 1065/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Szekszárd, 1065/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

50. § (1) Az 1600-17/1951. KM számú miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Szentendre (Pest megye), a védetté nyilvánítás időpontjában 412 telekkönyvi helyrajzi számon, majd telekalakításokat követően 1926/1 és 1926/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok közül az 1926/2 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy azon műemléki érték nem található - megszüntetem.

(2) A Szentendre, 1926/1 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettsége továbbra is fennáll.

51. § (1) A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Szentendre (Pest megye), 0231 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - a (2) bekezdésben meghatározott ingatlanrész kivételével - megszüntetem.

(2) A Szentendre, 0231 helyrajzi számú ingatlanon található 19. századi műrom és az azt övező, az 1. mellékletben meghatározott ingatlanrész műemléki védettségét fenntartom.

(3) A (2) bekezdés szerinti műemléki védelem célja a Hauszmann Alajos egykori nyaralójának kertjében - részben a budai várból származó kövekből - épített műrom megőrzése.

52. § A 22509/1958. ÉM - 120344/1958. MM számú együttes miniszteri döntéssel védetté nyilvánított, Veszprém (Veszprém megye), 849 helyrajzi számú ingatlan műemléki védettségét - tekintettel arra, hogy értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette - megszüntetem.

3. Záró rendelkezések

53. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) Az 54. § (1)-(3) bekezdése a rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

54. § (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól szóló 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal az R. a következő 2/A. és 2/B. §-sal egészül ki:

"2. § (1) A régészeti lelőhely védetté nyilvánítása, valamint a védettség megszüntetése a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnál (a továbbiakban: örökségvédelmi iroda) kezdeményezhető.

(2) A műemléki érték védetté nyilvánítása, valamint a védettség megszüntetése az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalánál (a továbbiakban: megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal) kezdeményezhető.

2/A. § (1) A műemléki érték védetté nyilvánítására, valamint a védettség megszüntetésére irányuló kezdeményezést a 2. melléklet szerinti adatlapon kell benyújtani a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatalhoz.

(2) Ha az adatlap kötelezően kitöltendő elemei hiányosak vagy nem helytálló adatokat tartalmaznak, azok kiegészítésére a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a benyújtástól számított tizenöt napon belül, határidő tűzésével felhívja a kezdeményezőt. A kiegészítés határidőben történő elmulasztása esetén a kezdeményezés további vizsgálatát a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal mellőzheti, ha az adatokat más módon nem tudja pontosítani. Ha az adatlap nem kötelezően kitöltendő része hiányos, azt a megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal tölti ki.

(3) A megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a hiánytalanul benyújtott vagy kiegészített kezdeményezés tárgyát a helyszínen megvizsgálja. A megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a kezdeményezést az arra vonatkozó szakmai véleményével, valamint a helyszíni szemle fotódokumentációjával együtt a benyújtástól vagy kiegészítéstől számított negyvenöt napon belül továbbítja az örökségvédelmi irodához.

(4) A megyei építésügyi és örökségvédelmi hivatal a (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során jogot vagy kötelességet nem állapít meg, továbbá adatot, tényt vagy jogosultságot nem igazol, és hatósági ellenőrzést nem végez.

(5) Az örökségvédelmi iroda a kezdeményezés és mellékletei alapján a 2/B. § (3) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel javaslatot terjeszt a régészeti örökség és műemléki érték védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) elé, a miniszter által meghatározott ütemezés szerint.

2/B. § (1) A régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításának (a továbbiakban együtt: védetté nyilvánítás) előkészítését az örökségvédelmi iroda hivatalból is megindíthatja. A védetté nyilvánítás előkészítésének hivatalból történő megindítására a miniszter utasítást adhat az örökségvédelmi irodának.

(2) A műemléki érték védetté nyilvánításának hivatalból történő megindítása esetén a 2/A. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2/A. § (1) bekezdése szerinti adatlap kitöltését és a 2/A. § (3) bekezdése szerinti helyszíni vizsgálatot az örökségvédelmi iroda végzi el, majd előterjeszti a 2/A. § (5) bekezdése szerinti javaslatot.

(3) A miniszter az örökségvédelmi iroda javaslata alapján

a) elrendeli a védetté nyilvánítás előkészítésének megindítását, vagy

b) védetté nyilvánítási dokumentáció készítésének mellőzésével megtagadja a védetté nyilvánítást.

(4) A miniszter (3) bekezdés b) pontja szerinti döntéséről az örökségvédelmi iroda értesíti a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, valamint az illetékes fővárosi és megyei örökségvédelmi hivatalt, és az ügyben nem készít védetté nyilvánítási dokumentációt.

(5) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a védetté nyilvánítás előkészítése során az örökségvédelmi iroda védetté nyilvánítási dokumentációt készít.

(6) Az örökségvédelmi iroda a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Kötv. 14. § (2) bekezdése és 29. § (3) bekezdése szerinti értesítést megelőzően egyeztetést folytat le a z illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalával (a továbbiakban: járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal) az esetleges ideiglenes védelem alá helyezés tárgyában.

(7) Az örökségvédelmi iroda a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben legkésőbb a Kötv. 14. § (2) bekezdése és 29. § (3) bekezdése szerinti értesítéssel egyidejűleg kikéri az érintett műemléki érték szerintit illetékes települési (fővárosi kerületi) önkormányzat polgármesterének véleményét a védetté nyilvánítással kapcsolatban."

(2) Az R. 25. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 2/A. § (3) bekezdését az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről, valamint egyes műemlékvédelmi tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 70/2013. (XII. 16.) BM rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni"

(3) Az R. a 2. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

(4) Az egyes ingatlanok műemlékké nyilvánításáról, illetve egyes ingatlanok műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 42/2013. (VIII. 9.) BM rendelet 36. §-ában a "0688/21 helyrajzi számú ingatlan" szövegrész helyébe a "0668/21 helyrajzi számú ingatlan" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 21/2004. (X. 12.) NKÖM rendelet 6. § (1) bekezdésében a "benzolfinomító (11. sz.)," szövegrész.

(6) Hatályát veszti az egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszüntetéséről szóló 25/2005. (IX. 16.) NKÖM rendelet

a) 4. § (1) bekezdésében a "valamint a Margit krt. 85-87., Kis Rókus u. 2-6. és Fény u. 19-21. szám alatti, 13204/5 helyrajzi számú ingatlanon álló melegpörgető és irodaszárny épületét" szövegrész;

b) 4. § (2) bekezdésében a "helyrajzi számú ingatlan fennmaradó részét" szövegrész.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 70/2013. (XII. 16.) BM rendelethez

Az 51. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész az alábbi EOV koordinátákkal jelzett ponttól számított 10 méteres sugarú kör területe:

kör középpontja Y: 648423

X: 260827

2. melléklet a 70/2013. (XII. 16.) BM rendelethez

"2. melléklet a 80/2012. (XII. 28.) BM rendelethez

"