2013. évi CXIV. törvény
a szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról
1. § (1) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgt.) 44/B. § (1) bekezdésében meghatározott ingatlantulajdonosok közül a természetes személy ingatlantulajdonos részére a Vgt. 44/C. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgáltatás tekintetében a Vgt. 44/D. § szerint megállapított számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) a 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át.
(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában az alkalmazott díj:
a) önkormányzati díjrendeletben megállapított természetes személy ingatlantulajdonosra vonatkozó közszolgáltatási díj függetlenül attól, hogy alkalmazták-e 2013. január 31-én az adott ingatlantulajdonosra, vagy - ha önkormányzati díjrendelet nem alkotott - a szolgáltató által az adott településen a közszolgáltatási szerződésben megállapított, 2013. január 31-én alkalmazott szolgáltatási egységre jutó fizetendő összeg (beleértve az alapdíjat),
b) a tevékenységüket 2013. január 31-ét követően megkezdő szolgáltatók esetén az önkormányzati rendeletben megállapított közszolgáltatási díj, vagy az önkormányzat és a közszolgáltatók között 2013. január 31-én hatályban lévő közszolgáltatási szerződések közül az azokban rögzített legalacsonyabb, szolgáltatási egységre jutó fizetendő összeg (beleértve az alapdíjat).
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott díjmérséklés az önkormányzati díjrendelet szerinti kedvezmény, mentesség vagy ingyenesség esetén alkalmazandó díjkompenzáció összegét nem növeli.
2. § (1) Társasházat és lakásszövetkezetet az 1. §-ban meghatározott díjcsökkentés a társasházban, illetve lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek vonatkozásában illeti meg.
(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz közszolgáltatás alapdíjának és ürítési díjának megállapítása céljából a társasház, illetve a lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a közszolgáltatót az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követő hónapban esedékes számlájában érvényesíti az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést.
(3) Vita esetén az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket megillető alapdíj-csökkenést az ingatlannyilvántartásból megismerhető tulajdoni hányadok aránya alapján kell megállapítani.
(4) Amennyiben 2013. július 1. után az ürítési díj vonatkozásában a társasház, illetve a lakásszövetkezet a (2) bekezdésben szabályozottaktól eltérően a szennyvíztárolóba vezetett szennyvíz mennyisége alapján kívánja a díjcsökkenést a közszolgáltatóval szemben érvényesíteni, úgy a szolgáltatás megrendelésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a közszolgáltatót arról, hogy a díjcsökkentés hatálybalépése, illetve az utolsó ürítés óta az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok összességében mekkora mennyiséggel terhelték az ürítendő szennyvíztárolót. A közszolgáltató az esedékes számlában érvényesíti az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket az 1. § alapján megillető díjcsökkenést.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ingatlantulajdonosok a fogyasztásmérők megfelelő időközönkénti leolvasásával és a mérés nélkül bevezetett vizek mennyiségének számításokkal alátámasztott meghatározásával adatszolgáltatást teljesítenek társasház, illetve a lakásszövetkezet felé. A társasház, illetve a lakásszövetkezet összesíti az ingatlantulajdonosok által közölt adatokat, és átadja azt a közszolgáltató részére.
(6) Amennyiben az összesített adatokat, különösen a természetes személy, illetve más ingatlan tulajdonosok által a szennyvíztárolóba vezetett vízmennyiségeket a közszolgáltató vitatja, úgy valamennyi ingatlan vonatkozásában - a csatlakozó szennyvízhálózat ellenőrzése és a fogyasztásmérők leolvasása útján - jogosult megismerni a szennyvízkezelő létesítménybe vezetett közműves ivóvíz- és egyéb vízmennyiséget.
3. § (1) A közszolgáltató a szolgáltatási egységre jutó fizetendő összeg (beleértve az alapdíjat), valamint az 1. § (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére.
(2) A közszolgáltatást igénybe vevő társasház vagy lakásszövetkezet a társasházban, illetve lakásszövetkezetben lakó természetes személy ingatlantulajdonost az 1. §-ban meghatározott díjtétel alapján a díjcsökkentés összegéről tájékoztatja.
4. § Költségvetési szerv, valamint más tulajdonában álló ingatlant - a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti - lakásbérleti jogviszony keretében bérlő természetes személy esetében a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó közszolgáltatás díját a természetes személy ingatlantulajdonosra irányadó szabályok szerint kell alkalmazni.
5. § (1) A természetes személy ingatlantulajdonos részére megállapított díjak alkalmazásával és az azokra vonatkozó tájékoztatással összefüggő rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el.
(2) A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére feljogosított közszolgáltató (a továbbiakban: szolgáltató) a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak az e törvényben foglalt előírások teljesülését. A szolgáltató az igazolást első alkalommal 2013. szeptember 15-ig köteles teljesíteni.
6. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1-5. § és a 16-17. § 2013. július 1-jén lép hatályba.
7. § A 14. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
8. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként:
a) ha törvény vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.),
b) törvényben kijelölt személy vagy
c) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által rendeletben kijelölt személy
gyakorolja."
(2) A Vtv. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A miniszter e törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra -e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával - az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját az Áht. szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül kijelölheti."
9. § A Vtv. I. fejezete a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § Az e törvény anyagi és eljárási szabályainak megsértésével kötött szerződés semmis."
10. § (1) A Vtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami vagyonnal a tulajdonosi joggyakorló maga gazdálkodik, vagy szerződés - így különösen bérlet, haszonbérlet, megbízás - alapján hasznosításra átengedi, illetőleg vagyonkezelésbe, haszonélvezetbe adja."
(2) A Vtv. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a vagyon hasznosítására csak olyan szerződést köthet, amely - az állami vagyon megőrzését, gyarapítását, pénzügyileg és gazdaságilag minél előnyösebb hasznosítását szem előtt tartva - az állam számára a várható bevétel, megtakarítás, vagy más előny alapján a lehető legkedvezőbb."
(3) A Vtv. 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Állami vagyon hasznosítását biztosító szerződés megkötésére kiírt pályázati eljárás eredményeként a szerződés a pályázati kiírástól, valamint a nyertes pályázattól eltérő tartalommal nem köthető meg."
11. § (1) A Vtv. 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy állagának megóvásáról, jó karbantartásáról, működtetéséről gondoskodni, továbbá - a központi költségvetési szervek kivételével - díjat fizetni, jogszabályban és szerződésben előírt más kötelezettségét teljesíteni, valamint a vagyontárgyat jogszabályban vagy szerződésben meghatározott célnak megfelelően használni. Amennyiben a vagyonkezelő ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a tulajdonosi joggyakorló jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani."
(2) A Vtv. 27. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A vagyonkezelő a vagyonkezelt eszközökkel kapcsolatban köteles a tulajdonosi joggyakorlóval egyeztetett számviteli politikájában meghatározott módon értékcsökkenést elszámolni.
(7) A vagyonkezelő - a központi költségvetési szervek kivételével - a vagyonkezelt eszközök értékének megőrzéséről legalább a vagyonkezelt eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben köteles gondoskodni (visszapótlási kötelezettség), valamint e célra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben céltartalékot képezni.
(8) Az alapfeladatként vagy főtevékenységként közfeladatot ellátó vagyonkezelő a visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
(9) A visszapótlási kötelezettség módját és mértékét, a visszapótlási kötelezettség alóli (8) bekezdés szerinti felmentés tényét, a céltartalék képzésének és felhasználásának rendjét, részletes tartalmát a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni."
12. § (1) A Vtv. 69/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állami vállalatok átalakulásakor a jogutód gazdasági társaság tulajdonába kerülő, vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonkezelő nyilvántartásában szereplő vagyonelemek jogi helyzetének rendezése érdekében az MNV Zrt. jogosult az állami vállalat átalakulásával létrejött gazdasági társasággal vagy a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott gazdasági társasággal (e § alkalmazásában együttesen vagy külön-külön: gazdasági társaság) ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas szerződésben megállapítani azon vagyonelemek körét, amelyek átalakulás, illetve tulajdonjog rendezés jogcímen a gazdasági társaság tulajdonába, illetve az állam tulajdonába kerülnek, tekintet nélkül arra, hogy a szerződés megkötésének időpontjában az érintett ingatlan az ingatlannyilvántartás vagy a gazdasági társaság nyilvántartása szerint állami tulajdonban vagy a gazdasági társaság tulajdonában van, és nincs a földhivatali nyilvántartás szerint harmadik személy tulajdonában, feltéve, hogy a gazdasági társaság a szerződéskötéskor legalább többségi állami tulajdonban van."
(2) A Vtv. 69/A. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MNV Zrt. és a gazdasági társaság az (1) bekezdés szerinti szerződésben rendelkeznek az elszámolásról. Az elszámolás történhet olyan módon, hogy a gazdasági társaság az állami tulajdonba kerülő eszközöket a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 36. § (2) bekezdés e) pontja alapján a tőketartalék terhére, a gazdasági társaság tulajdonába kerülő vagyonelemeket pedig az Sztv. 36. § (1) bekezdés f) pontja szerint a tőketartalék javára számolja el. Ebben az esetben az MNV Zrt.-nél az eszközök nyilvántartásba történő kivezetése vagy bevezetése az induló tőke módosításaként is elszámolható.
(5) Az MNV Zrt. - annak érdekében, hogy a jogügylet számviteli elszámolása a gazdasági társaság vagyonában ne eredményezzen vagyonvesztést - jogosult a gazdasági társaság visszapótlási kötelezettségét elengedni, a visszapótlási kötelezettségből származó követelést a gazdasági társasság javára nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátani vagy az elszámolásról egyéb módon rendelkezni. A jogügylet és az annak végrehajtására irányuló eljárások (így különösen az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, telekalakítás, más célú hasznosítási eljárás) adó-, illeték-, díj-, valamint járulékmentesek és nem minősülnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény alapján termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak, a megállapodás esetleges egyéb költségei az MNV Zrt.-vel szerződő gazdasági társaságot terhelik."
13. § A Vtv. 24. § (5) bekezdésében "az MNV Zrt.-vel" szövegrészek helyébe "a tulajdonosi joggyakorlóval" szöveg lép, a Vtv. 25. § (2) bekezdésében, 25/A. § (1)-(3) bekezdésében, a Vtv. 27. § (1) bekezdésében és a 33. § (1) bekezdésében az "MNV Zrt." szövegrészek helyébe "a tulajdonosi joggyakorló" szöveg lép.
14. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
"(6a) A vagyonkezelőt e törvény erejénél fogva változatlan feltételekkel megilleti a vagyonkezelői jog mindazon vagyonelemre, amely a vagyonkezelésében lévő vagyonból bármely módon - így különösen kitermelés, bontás, megosztás útján - újonnan jön létre, feltéve hogy az újonnan létrejövő vagyonelem és a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő vagyonelem tulajdonosa megegyezik. A felek eltérő megállapodásának hiányában a vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva kiterjed arra a vagyonelemre is - ideértve a tartozékot és az alkotórészt is -, amely a vagyonkezelői jogviszony fennállása alatt válik a vagyon részévé."
(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére - újabb szerződés megkötése nélkül -a vagyonkezelő egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelme alapján kerülhet sor."
15. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 5. alcíme a következő 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki:
"10/A. § A természetes személy tulajdonában lévő, lakhatás célját szolgáló ingatlanok és természetes személy tulajdonában lévő, időlegesen használt ingatlanok esetében a közszolgáltatás díját úgy kell megállapítani, hogy az alacsonyabb legyen a 2012. december 31-én alkalmazott közszolgáltatási díj 90%-nál és a 2013. június 30-án alkalmazott közszolgáltatás díj 90%-nál.
10/B. § (1) A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével vagy átadásával egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére arról, hogy a rezsicsökkentés következtében a 2013. június 30-án jogszerűen alkalmazott díjához viszonyítva a közszolgáltatás díja mennyivel csökkent.
(2) A közszolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak az (1) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."
(2) A Kstv. a következő 16. §-sal egészül ki:
"16. § Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjakat tartalmazó rendeletét felülvizsgálja és szükség szerint módosítja annak érdekében, hogy az 2013. július 1-jén megfeleljen a 10/A. §-ban foglaltaknak és az e törvény végrehajtására vonatkozó jogszabályoknak."
(3) A Kstv. 6. § (2) bekezdésében a "tulajdonosának megrendelésére időszakonként" szövegrész helyébe a "tulajdonosának megrendelésére, kiszállási díj felszámítása nélkül, időszakonként" szöveg lép.
(4) Hatályát veszti a Kstv.
a) 9. § (2) bekezdés f) pontjában az "és a közszolgáltatás díján túl a külön kiszállás díját megfizetni," szövegrész és a
16. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 91. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát.
(2a) A közszolgáltató a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a fogyasztóvédelmi hatóságnak a (2), (2b), (5) és az (5a) bekezdésben foglalt előírások teljesülését.
(2b) A közszolgáltató részéről a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés megszegésének minősül, ha a (2) és (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti. A közszolgáltató a fogyasztóvédelmi hatóság által megállapított szerződésszegése esetén minden érintett számlára vonatkozóan számlánként összesen 10 000 forint kötbért köteles fizetni a szerződésszegéssel érintett természetes személynek.
(2c) A (2) bekezdés szempontjából alkalmazott díjnak
a) a települési önkormányzat rendeletében a természetes személy ingatlantulajdonosra megállapított teljes díj, vagy
b) ha a települési önkormányzati rendelet díjat nem állapított meg, akkor a 2012. április 14-én a közszolgáltatóval fennálló hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben a természetes személy ingatlantulajdonosokra vonatkozóan meghatározott díj összegének a díjfizetésre egyébként kötelezett lakosszámra eső értéke tekintendő.
(2d) Ha a szolgáltatási, illetve műszaki tartalom változása vagy a közszolgáltató döntése folytán a 2012. április 14-ét követően 2013. június 30-ig alkalmazott díj a 2012. április 14-én alkalmazott díjnál alacsonyabb, a (2) bekezdés szerinti díj számításánál ezt - több alacsonyabb alkalmazott díj esetén a legalacsonyabbat - kell a számítás alapjául venni.
(3) A társasházat a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentés a társasházat alkotó azon albetétek vonatkozásában illeti meg, amelyeket természetes személy ingatlanhasználó használ. A társasház évente írásban tájékoztatja a közszolgáltatót a természetes személy és nem természetes személy ingatlanhasználók társasházon belüli megoszlásáról. A közszolgáltató a tájékoztatás kézhezvételét követően kiállított, esedékes számlájában érvényesíti a természetes személy ingatlanhasználók után a társasházat e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. E rendelkezés megfelelően alkalmazandó a lakásszövetkezetre is. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető, természetes és nem természetes személy tulajdonosok tulajdoni hányadainak egymáshoz viszonyított aránya alapján kell elszámolni."
(2) A Ht. 91. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A közszolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban.
(5b) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezés."
(3) A Ht. 91. § (6)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) E § vonatkozásában a költségvetési szervre és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti ápolást, gondozást nyújtó intézményre a természetes személy ingatlanhasználóra irányadó szabályokat kell alkalmazni.
(7) A nem természetes személy ingatlanhasználó részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő összeg nem haladhatja meg a települési önkormányzat 2012. december 31-én hatályos rendeletében meghatározott - kedvezmények és mentességek nélküli - teljes közszolgáltatási díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegét.
(8) Ha a nem természetes személy ingatlantulajdonos vonatkozásában a települési önkormányzat 2012. december 31-én külön díjat nem alkalmazott, a (7) bekezdés esetében közszolgáltatási díjnak
a) a települési önkormányzat rendeletében általánosan megállapított, vagy
b) a természetes személy ingatlantulajdonos által - kedvezmények és mentességek nélkül - fizetett közszolgáltatási díjat kell tekinteni.
(9) 2013. évre vonatkozóan a közszolgáltató a felügyeleti díjat a Hivatal részére díjfelügyeleti tevékenységéért szeptember 1. napjáig fizeti meg."
(4) A Ht. 91. §
a) (4) bekezdésében az "ingatlantulajdonost" szövegrész helyébe az "ingatlanhasználót",
b) (5) bekezdésében az "ingatlantulajdonosok" szövegrész helyébe az "ingatlanhasználók",
c) (13) bekezdésében a "47. § (5) bekezdés" szövegrész helyébe a "47/A. § (2) bekezdése"
szöveg lép.
(5) Hatályát veszti a Ht. 91. § (10)-(12) bekezdése.
17. § (1) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: rezsitörvény) 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyetemes szolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. január 1-je óta eltelt időszakban."
(2) A rezsitörvény 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyetemes szolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. január 1-je óta eltelt időszakban."
(3) A rezsitörvény 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A távhőszolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. január 1-je óta eltelt időszakban."
(4) A rezsitörvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 15. pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére, valamint a Vksztv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott körben lakossági díjon elszámolt felhasználásra, a Vksztv. 2. § 24. pontjában meghatározott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át."
(5) A rezsitörvény 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki :
"(3) A szolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban."
(6) A rezsitörvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6. § Az 5. §-ban meghatározott kötelezettség a víziközmű-szolgáltatót, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatót, valamint - a közvetítésével nyújtott és az általa kiszámlázott ivóvíz-szolgáltatás esetében - a távhőszolgáltatót, a 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában terheli."
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke