2013. évi CXLIV. törvény

a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról

1. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2013. évi

a) bevételi főösszegét 15 325 316,1 millió forintban,

b) kiadási főösszegét 16 376 150,9 millió forintban,

c) hiányát 1 050 834,8 millió forintban

állapítja meg."

2. § A Kvtv. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzat tartalmazza a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 9/A. § (2) bekezdése szerinti kiadást, mely előirányzat a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának és az év folyamán az előirányzat javára történt átcsoportosítások együttes összegének mértékéig az államháztartásért felelős miniszter engedélyével túlléphető."

3. § A Kvtv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A központi költségvetési szervként működő - köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó - felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési feladatok tekintetében a 35/B. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg."

4. § A Kvtv. 25. §-a következő (20) bekezdéssel egészül ki:

"(20) A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a 2013. évi központi költségvetés január-szeptember havi előzetes tényadatai alapján 2013. október 31-éig az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 5. Költségvetési befizetések cím, 5. Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcím javára történő befizetési kötelezettséget határozhat meg a LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap, 4. Egyéb befizetések cím, 1. Költségvetési befizetések alcím terhére."

5. § A Kvtv. a következő 35/A-35/E. §-sal egészül ki:

"35/A. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó

a) nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére az általa fenntartott nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben, vagy gyermekvédelmi intézményben pedagógus-munkakörben, a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, valamint

b) nem állami felsőoktatási intézmény részére pedagógus-munkakörben, a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

foglalkoztatottak után átlagbér alapú támogatást állapít meg a 10. melléklet I. pontja szerint.

(2) Az Országgyűlés a nemzetiségi önkormányzat vagy az egyházi jogi személy által fenntartott nevelési-oktatási intézményre és pedagógiai szakszolgálati intézményre tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére működési támogatást állapít meg a 10. melléklet II. pontja szerint.

(3) Az Nkt. 97. § (5) bekezdésében meghatározott intézmény nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartója átlagbér alapú támogatásra és az ilyen intézmény nemzetiségi önkormányzat vagy egyházi jogi személy fenntartója működési támogatásra jogosult.

(4) Az átlagbér alapú támogatás alapja - az óvoda kivételével - az állami köznevelési feladatellátás keretében állami intézményfenntartásra kijelölt szerv (a továbbiakban: állami intézményfenntartó központ) által fenntartott iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben, valamint nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kifizetett személyi juttatás és járulék.

(5) Az átlagbér alapú támogatás a fenntartott nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben a személyi juttatások és azok járulékai, a dologi kiadások, az ellátottak pénzbeli juttatásai és egyéb működési célú kiadások, valamint felújítási kiadások finanszírozására használható fel. Az átlagbér alapú támogatás megbízási jogviszonyban óraadóként foglalkoztatottak megbízási díjára az Nkt. 22. § (2) bekezdésében, szakiskolák, szakközépiskolák esetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzési törvény) 30. § (5) bekezdésében meghatározott alkalmazotti arány mértékéig használható fel.

(6) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás tényleges gyermek-, tanulólétszám szerinti elszámolására a költségvetési évet követő év január 31-éig kormányrendeletben meghatározott módon kerül sor.

(7) Az átlagbér alapú támogatás és a működési támogatás összesített egyenlegének rendezésére a központi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben kerül sor akként, hogy

a) az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben és pedagógiai szakszolgálati intézményekben kimutatott éves összesített működési és felújítási kiadást, valamint a fenntartók működtetéssel és intézményfenntartással kapcsolatos kiadásait csökkenteni kell

aa) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 2. § c) és d) pontja szerinti állami és települési önkormányzati bevételekkel és

ab) az olyan költségvetési támogatás összegével, amelyhez a nemzetiségi önkormányzat és az egyházi jogi személy az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménnyel, pedagógiai szakszolgálati intézménnyel azonos feltételek mellett hozzájuthat és

b) az a) pontban meghatározott számítás eredményének - az állam, illetve a települési önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézménybe vagy pedagógiai szakszolgálati intézménybe járó - egy gyermekre, tanulóra jutó összegéből a (6) bekezdés szerinti elszámolást is figyelembe véve le kell vonni a kifizetett átlagbér alapú támogatás és működési támogatás egy gyermekre, tanulóra jutó együttes összegét.

(8) A nemzetiségi önkormányzattal kötött köznevelési szerződés erre vonatkozó rendelkezése alapján az oktatásért felelős miniszter a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kislétszámú iskola köznevelési feladatai ellátásának biztosítása érdekében az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére az (1)-(3) bekezdésben meghatározottakon túl további támogatást nyújthat a nemzetiségi önkormányzat részére.

35/B. § Az Országgyűlés az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetésre tekintettel a 2. melléklet II. pont 3. alpont b) alpontjában meghatározott támogatással azonos összegű és azonos feltételek mellett nyújtott támogatást állapít meg.

35/C. § (1) A Magyarország területén külföldi állam vagy nemzetközi szervezet oktatási programja szerint az oktatásért felelős miniszter engedélye alapján működő nevelési-oktatási intézmény Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója az ilyen intézmény által pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy után átlagbér alapú támogatásra jogosult, ha

a) a pedagógus iskolai végzettsége és szakképzettsége megfelel az Nkt.-ban meghatározott képesítési előírásoknak,

b) a külföldi óvoda, a nemzetközi óvoda pedagógiai programja megfelel az Óvodai nevelés országos alapprogramjának, a külföldi iskola, a nemzetközi iskola pedagógiai programja tartalmi szempontból igazodik a Nemzeti alaptantervhez.

(2) Az (1) bekezdés alapján nyújtott átlagbér alapú támogatás megállapításánál a gyermek, tanulólétszámba nem számíthatóak be azok a gyermekek, tanulók, akik után a fenntartó tandíjat szed.

(3) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet által elismert vagy akkreditált köznevelési intézmények esetében a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők után az Országgyűlés nem biztosít támogatást.

35/D. § (1) A köznevelési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, nem állami felsőoktatási intézmény, egyházi jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet és az Nkt. 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartó az általános iskola első évfolyamát 2013. szeptember 1-jén elkezdő és 2013. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók létszáma alapján tankönyvtámogatásra jogosult. A támogatás összege 12 000 forint/fő/év.

(2) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz kapcsolódóan tankönyvtámogatásra jogosult. A tankönyvtámogatást a bevett egyház a hit- és erkölcstan-oktatásban résztvevő tanulók után veheti igénybe, ha ahhoz olyan tankönyvet alkalmaz, amely a hivatalos tankönyvjegyzéken szerepel. A tankönyvtámogatás fajlagos összege

a) az 1. évfolyamon 980 forint/tanuló,

b) az 5. évfolyamon 1270 forint/tanuló,

c) a hat évfolyammal működő gimnáziumokban a 7. évfolyamon 1580 forint/tanuló.

(3) A bevett egyház az állami iskolában általa szervezett hit- és erkölcstanoktatásra tekintettel a 35/A. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl további átlagbér alapú támogatásra jogosult. Az ilyen támogatás szempontjából elismert számított pedagógus létszámot két tizedesjegyre kell megállapítani a hit- és erkölcstan oktatásban részt vevő tanulók 8 fős csoportja után heti 24 órával számolva. A tanulók számának meghatározása a 2013. október 1-jei statisztikai létszám alapján történik.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatás összege havonta 309 900 forint, ami a főiskolai végzettségű Pedagógus I. kategóriába sorolt pedagógus bruttó átlagbére és járuléka.

35/E. § (1) A 35/A-35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások kizárólag olyan, a nevelési-oktatási intézményben ellátott, oktatott létszám után vehetők igénybe, amely nevelési-oktatási intézmény alapító okiratában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel, és amely OM azonosítóval rendelkezik.

(2) A 35/A-35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások az oktatási azonosító számmal rendelkező tanulók, valamint az óvodai nevelésben és korai fejlesztésben, gondozásban részesülő gyermekek után vehetők igénybe. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók után akkor vehető igénybe a támogatás, ha az intézmény alapító okirata meghatározza az Nkt. 4. § 25. pontja szerinti fogyatékosság típusát is.

(3) A 35/A-35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók után tanévenként a tanuló szakképző iskolai képzőhelyen - közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben - töltött kötelező óraszáma alapján számított létszám alapján igényelhetők a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. A szakmai gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján részt vevő tanulók esetén csak a közismereti és a szakmai elméleti oktatás kötelező óraszámának arányában vehető figyelembe az érintett tanulók létszáma. A számított létszám meghatározásához alkalmazott arányok megállapítása során a tanévre figyelembe vett tanulói összes kötelező óraszámba be kell számítani az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamát is. Ha az előbbiek szerint számítható létszám nem egész szám, a fenntartónként összesített mutatószám meghatározásánál a kerekítés általános szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha a szakmai gyakorlati képzést együttműködési megállapodás alapján részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján folyó időarányos részére az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés finanszírozási feltételei szerint jogosult a 35/A-35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatásra.

(5) Nem igényelhető a 35/A-35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatás az olyan tanuló után, aki

a) tandíjfizetésre kötelezett,

b) szülői vagy saját kérésre magántanuló vagy más sajátos munkarend szerint tanul,

c) a szakképzési törvény 29. §-a alapján az iskolai szakképzésben való ingyenes részvételre nem jogosult vagy

d) vendégtanulói jogviszonyban áll, kivéve az országos nemzetiségi önkormányzat által fenntartott kiegészítő nemzetiségi oktatás feladatait ellátó intézmény vendégtanulóját.

(6) A 35/A-35/C. §-ban és a 35/D. § (1) bekezdésében meghatározott támogatások igénybevétele és elszámolása a köznevelési statisztikai adatokra és az azt megalapozó tanügyi okmányokra vagy a támogatást megalapozó egyéb okmányokra, analitikus nyilvántartásokra épül. Az igénylésnél és annak elbírálása során figyelembe kell venni az Nkt., a szakképzési törvény, valamint ezek végrehajtási rendeleteiben foglalt előírásokat. Nem korlátozzák az igénybevételt az Nkt.-nak a maximális csoport- vagy osztálylétszám betartására vonatkozó követelményei.

(7) A fenntartó a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatás teljes összegét annak folyósítását követő 15 napon belül az általa fenntartott nevelési-oktatási intézménynek átadja úgy, hogy az az általa fenntartott valamennyi nevelésioktatási intézmény kiegyensúlyozott működését egyformán biztosítsa."

6. § A Kvtv. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 2013. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg a 380 000,0 millió forintot."

7. § A Kvtv.

a) 47. § (6) bekezdésében a "Nemzeti Fejlesztési Ügynökség" szövegrész helyébe a "Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagjának irányítása alatt álló, az európai uniós támogatások igénybevételében közreműködő központi hivatal" szöveg, a "fejlesztéspolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagja" szöveg,

b) 77. § (2) bekezdés e) pontjában a "fejlesztéspolitikáért" szövegrész helyébe a "Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagja, a fejlesztéspolitikáért" szöveg,

c) 77. § (2) bekezdés g) pontjában a "miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "miniszter, a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter és a Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagja" szöveg,

d) 2. melléklet I. pont 1. alpont a) alpont aa) alpontjában az "államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.)" szövegrész helyébe az "Ávr." szöveg,

e) 3. melléklet 10. pont f) alpontjában a "fejlesztéspolitikáért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "Kormány európai uniós támogatások felhasználásáért felelős tagja" szöveg

lép.

8. § A Kvtv. a következő 81. §-sal egészül ki:

"81. § A Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló 2013. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor az e törvény a Módtv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 72. § (9)-(12) bekezdése alapján folyamatban lévő átvállalási eljárás a törvény erejénél fogva megszűnik, és az államháztartásért felelős miniszter a hitelező által - az állam általi átvállalásra felkínált adósságrészhez kapcsolódóan - megfizetett összeget a Módtv. hatálybalépését követő 15 napon belül visszautalja a hitelezőnek."

9. § Hatályát veszti a Kvtv.

a) 35. § (1)-(2) bekezdése,

b) 72. § (9)-(12) bekezdése.

10. § A Kvtv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

11. § A Kvtv. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

12. § A Kvtv. 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

13. § A Kvtv. 8. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

14. § A Kvtv. az 5. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

15. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 3. §, az 5. §, a 8. § a) pontja, a 10. §, a 12. §, a 13. §, a 2. melléklet, a 4. melléklet és az 5. melléklet 2013. október 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez

A Kvtv. 1. melléklet

1) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

2) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet "IX. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

3) XI. Miniszterelnökség fejezet 7. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím helyébe a következő rendelkezés lép:

4) XI. Miniszterelnökség fejezet 8. Országvédelmi Alap cím helyébe a következő rendelkezés lép:

5) XI. Miniszterelnökség fejezet "XI. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

6) XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet, 6. Mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei cím helyébe a következő rendelkezés lép:

7) XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet "XII. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

8) XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím, 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

9) XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet a következő 7. Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium címmel egészül ki:

10) XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet "XIII. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

11) XIV. Belügyminisztérium fejezet, 7. Rendőrség cím helyébe a következő rendelkezés lép:

12) XIV. Belügyminisztérium fejezet "XIV. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

13) XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 32. Közlekedési ágazati programok alcíme a következő 3. UD rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok jogcím-csoporttal egészül ki:

14) XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok címe a következő 41. Vagyoni hozzájárulás a 2001. évi XX. tv. 2. § m) pont körében alcímmel egészül ki:

15) XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet "1-20. cím összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

16) XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet "XVII. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

17) XIX. Uniós fejlesztések fejezet 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcíme a következő 13. EU Önerő Alap jogcím-csoporttal egészül ki:

18) XIX. Uniós fejlesztések fejezet "XIX. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

19) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 2. Szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer cím, 3. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

20) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím helyébe a következő rendelkezés lép:

21) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 18. Köznevelési feladatellátás és irányítás intézményei cím helyébe a következő rendelkezés lép:

22) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Normatív finanszírozás alcím, 3. Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcím-csoportja helyébe a következő rendelkezés lép:

23) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 3. Felsőoktatási feladatok támogatása alcíme a következő 4. Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap jogcím-csoporttal egészül ki:

24) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Közoktatási feladatok támogatása alcím a következő 11. Kislétszámú hit- és erkölcstanoktatás kiegészítő támogatása jogcím-csoporttal egészül ki:

25) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 19. Szociális célú humánszolgáltatások alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcím-csoportja helyébe a következő rendelkezés lép:

26) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet "1-20. cím összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

27) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet "XX. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

28) XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, 6. MTA Jóléti intézmények cím helyébe a következő rendelkezés lép:

29) XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet "XXXIII. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

30) XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcím-csoportja a következő 3. Az MVM Zrt. tőkeemelése jogcímmel egészül ki:

31) XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet "XLIII. fejezet összesen" sora helyébe a következő rendelkezés lép:

32) utolsó három sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez

1. A Kvtv. 2. melléklet II. pont 1. alpontjának első három sora helyébe a következő rendelkezések lépnek:

2. A Kvtv. 2. melléklet II. pont 1. alpont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) A számított óvodapedagógus, és az óvodapedagógus nevelő munkáját közvetlenül segítők létszámának meghatározása

Az óvodapedagógus létszám meghatározása a következő képlettel történik:

2012/2013. nevelési évre:

Psz1 = (L1/Cs) * Feh1 + Vk1

2013/2014. nevelési évre:

Psz2 = (L2/Cs) * Feh2 + Vk2 + Op

ahol:

Psz1; Psz2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évre számított óvodapedagógusok létszáma, egész számra kerekítve,

L1; L2 = 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban az a) alpont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = az egységes óvodai-bölcsődei, az óvodai nevelési évekre a Kiegészítő szabályok 3. pontja szerint meghatározott csoport átlaglétszám,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható (két tizedesre kerekítve), azaz

- 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv.-ben, illetve 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv.-ben az átlagos csoportlétszámra meghatározott heti óvodai (egységes óvodai-bölcsődei gondozási), nevelési foglalkoztatási időkeret (órában), és

- 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv.-ben, illetve 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv.-ben meghatározott pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő

hányadosa (az egységes óvoda-bölcsőde esetében is az óvoda-pedagógusok kötelező heti óraszáma, illetve kötött munkaideje alapozza meg a számítást), korrigálva az intézménytípus-együtthatóval,

Vk1; Vk2 = vezetői órakedvezmény miatti pedagógus többletlétszám a 2012/2013., illetve 2013/2014. nevelési évben (két tizedesre kerekítve),

Op = a Köznev. tv. 61. § (3) bekezdése alapján az 500 fő ellátottat elérő, vagy azt meghaladó intézményeknél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma.

A támogatás igénylése szempontjából az óvodapedagógusok nevelő munkáját közvetlenül segítők száma a 2012/2013. nevelési évben a Közokt. tv. 1. számú melléklet Első része, a 2013/2014. nevelési évben a Köznev. tv. 2. melléklete és a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 179. § (1) bekezdés b) pontja szerint elismerhető - a Kjt. alapján foglalkoztatott -létszám, de legfeljebb

- 2013. év első 8 hónapjában a ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos száma,

- 2013. év utolsó 4 hónapjában az erre az időszakra becsült segítők átlagos száma,

egy tizedesre kerekítve.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a havonta figyelembe vehető, ténylegesen foglalkoztatott segítők átlagos létszáma alapján történik.

A 2013/2014. nevelési évre a gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő vagy gyógypedagógiai asszisztens, a szabadidőszervező és a pszichopedagógus a segítők létszámában nem vehető figyelembe."

3. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez

A Kvtv. 5. melléklet 2. pontja szerinti táblázat a következő 15a-15c sorokkal egészül ki:

4. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez

A Kvtv. 8. melléklet III. pont 9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. A gyermekvédelmi szakellátáshoz kapcsolódó támogatás igénybevételére a következő sajátos szabályok vonatkoznak:

a) ha a gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek bölcsődei vagy családi napközi ellátásban vagy gyermek, fiatal felnőtt köznevelési szolgáltatásban részesül, a bölcsődei vagy családi napközi ellátást vagy a köznevelési szolgáltatást biztosító intézmény országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a feladathoz kapcsolódóan a 35. §, 35/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatásra jogosult,

b) az otthont nyújtó ellátásban, utógondozói ellátásban részesülők gondozási napok szerinti nyilvántartását - elhelyezés-típusonként, ellátási szükségletekre bontva - jogszabályban meghatározott szerv vezeti az ellátást nyújtó intézmények adatszolgáltatása alapján,

c) ha a bentlakásos intézmény köznevelési feladatot is ellát, a fenntartó az intézményen belül oktatott tanulók létszáma alapján az ellátott feladathoz kapcsolódóan az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi jogi személy vagy nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a 35/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti támogatás, egyéb fenntartója a 35/A. § (1) bekezdése szerinti támogatásra jogosult."

5. melléklet a 2013. évi CXLIV. törvényhez

"10. melléklet a 2012. évi CCIV. törvényhez

A nem állami köznevelési tevékenységek támogatása

I. A PEDAGÓGUS MUNKAKÖRBEN, ILLETVE A NEVELŐ-, OKTATÓ MUNKÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAK UTÁN JÁRÓ ÁTLAGBÉR ALAPÚ TÁMOGATÁS A 2013/2014. TANÉVBEN 2013. OKTÓBERDECEMBER HÓNAPOKRA

1. Az átlagbér alapú támogatást

a) óvodában a pedagógus-munkakörben és a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 2. melléklet II. pont 1. alpontja szerint kell megállapítani,

b) iskolában, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálati intézményben

ba) pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak után az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az állami intézményfenntartó központ által fenntartott általános iskolával, középiskolával, szakiskolával, alapfokú művészeti iskolával, kollégiummal 2013. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulók tervezett létszáma, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók átlaglétszáma alapján két tizedre kerekített finanszírozott pedagóguslétszám szerint,

bb) a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után kormányrendeletben meghatározott elismerhető létszám alapján

kell megállapítani a 2-4. alpontban foglaltak alkalmazásával.

Az egy főre jutó átlagbérnek az iskolánként, kollégiumonként, pedagógiai szakszolgálati intézményenként történő megállapításához az Nkt. 97. § (20a) bekezdésére is figyelemmel számított, az állami intézményfenntartó központ által fenntartott intézményekben intézménytípusonként pedagógus munkakörben, valamint nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak éves személyi juttatását járulékaival együtt el kell osztani az annak megfelelő létszámmal.

2. A pedagógusok, valamint a nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők átlagbére és közterhei elismert összegének meghatározása

a) A pedagógusok átlagbérének és közterheinek elismert összege

aa) általános iskolára 1 001 100 forint/számított létszám,

ab) gimnáziumra 1 032 100 forint/számított létszám,

ac) szakiskolára, nem szakképzési évfolyamon 1 032 100 forint/számított létszám,

ad) szakiskolára, kizárólag szakképzési évfolyamon 1 032 100 forint/számított létszám,

ae) speciális szakiskolára (készségfejlesztő speciális szakiskolára) 1 032 100 forint/számított létszám,

af) szakközépiskolára, nem szakképzési évfolyamon 1 032 100 forint/számított létszám,

ag) szakközépiskolára kizárólag szakképzési évfolyamon 1 032 100 forint/számított létszám,

ah) alapfokú művészeti iskolára zeneművészeti ágon 975 200 forint/számított létszám,

ai) alapfokú művészeti iskolára nem zeneművészeti ágon 975 200 forint/számított létszám,

aj) művészeti szakközépiskolára 1 032 100 forint/számított létszám,

ak) kollégiumra 1 013 500 forint/számított létszám,

al) pedagógiai szakszolgálati intézményre 965 500 forint/számított létszám

am) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményre 1 032 100 forint/számított létszám.

b) A nevelő-, oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének és közterheinek elismert összege 547 700 forint/számított létszám

3. A finanszírozott pedagóguslétszám megállapításához szükséges - az óvoda kivételével - a nevelési-oktatási intézménybe járó, valamint a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának meghatározása

A gyermek-, tanulólétszám meghatározásánál a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel elosztva, a kollégiumban ellátott - nappali oktatás munkarendje szerint oktatott - tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

Az alapfokú művészetoktatás kivételével a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral küzdő sajátos nevelési igényű tanulót két gyermekként, a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos gyermeket, tanulót három gyermekként kell számításba venni, ha nevelés-oktatásuk a többi gyermekkel, tanulóval együtt történik.

A gyermek és tanuló létszám meghatározása feladatellátási helyenként két tizedesre történik.

4. A finanszírozott pedagógus létszám meghatározásához szükséges, az állami intézményfenntartó központ pedagógus-munkakörben foglalkoztatottjainak és az általa fenntartott iskolával, kollégiummal 2012. október 1-jén tanulói jogviszonyban álló tanulóinak és a pedagógiai szakszolgálati intézmény által ellátott gyermekek, tanulók létszámának aránya köznevelési intézménytípusonként:

a) általános iskolában 11,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

b) gimnáziumban - beleértve a hat és nyolc évfolyammal működő gimnáziumokat is - 12,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

c) szakiskolákban, nem szakképzési évfolyamon 11,3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

d) szakiskolában, kizárólag szakképzési évfolyamon 15,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

e) speciális szakiskolákban 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus, készségfejlesztő speciális szakiskolákban 4 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

f) szakközépiskolában, nem szakképzési évfolyamon 11,1 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

g) szakközépiskolában, kizárólag szakképzési évfolyamon 14,7 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

h) alapfokú művészeti iskolában zeneművészeti ágon 19,9 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

i) alapfokú művészeti iskolában nem zeneművészeti ágon 78,8 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

j) művészeti szakközépiskolában 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

k) kollégiumban 18,5 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

l) pedagógiai szakszolgálati intézményeknél

la) logopédiai ellátás esetén 50 fő gyermek-tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

lb) nevelési tanácsadás esetén 87 fő gyermek-tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 87 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

lc) gyógytestnevelés esetén 50 fő gyermek-tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 50 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

ld) szakértői bizottság esetén 180 fő gyermek-tanulólétszám alatt 1 fő pedagógus, további 180 gyermek/tanulólétszám esetén további 1-1 fő pedagógus,

le) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, és a fejlesztő nevelés együtt:

lf) továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, konduktív pedagógiai ellátás, iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás, kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása együtt:

m) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményben 6 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

n) fejlesztő nevelést, oktatást végző gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai intézményben 3 fő tanulónként 1 fő pedagógus,

o) a kiegészítő nemzetiségi nevelés-oktatásban 21 fő tanulónként 1 fő pedagógus

után igényelhető az átlagbér alapú támogatás a 2013/2014. tanévre.

Ha az a), b), f), g) és k) alpont szerinti köznevelési intézmény ellát nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot, a nemzetiségi nevelési-oktatási feladat tekintetében 8 fő tanulóként 1 fő pedagógust kell figyelembe venni.

A pedagógus létszám meghatározása fenntartónként két tizedesre történik.

II. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁSA A 2013/2014. TANÉVBEN 2013. OKTÓBER-DECEMBER HÓNAPOKRA

FAJLAGOS ÖSSZEG: 40 000 forint/gyermek, tanuló

A gyermek-, tanulólétszám meghatározásánál a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel, az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulót öttel elosztva, a kollégiumban ellátott - a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott - tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni.

A működési támogatást a 2013. október 1-jei gyermek-, tanulólétszám alapján kell kiszámítani.

III. A NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT, AZ EGYHÁZI JOGI SZEMÉLY ÁLTAL FENNTARTOTT KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK KIEGÉSZÍTŐ TÁMOGATÁSA A 2013/2014. TANÉVBEN 2013. OKTÓBER-DECEMBER HÓNAPOKRA

FAJLAGOS ÖSSZEG: 8100 forint/gyermek, tanuló

A központi költségvetés az új finanszírozási rendszerre való átállás érdekében a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház jogszabályban meghatározott köznevelési tevékenységére tekintettel a 2013/2014. tanévben 2013. október-december hónapokra a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház részére elszámolási kötelezettség nélküli egyszeri kiegészítő támogatást biztosít.

Az egyszeri kiegészítő támogatást a 2013. október 1-jei gyermek-, tanulólétszám alapján kell megállapítani.

A gyermek-, tanulólétszám meghatározásánál a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott tanulót egy tanulóként, az esti oktatás munkarendje szerint tanulók számát kettővel, a levelező oktatás munkarendje szerint tanulók számát öttel, az alapfokú művészetoktatásban részesülő tanulót öttel elosztva, a kollégiumban ellátott - a nappali oktatás munkarendje szerint oktatott - tanulót egy tanulóként kell figyelembe venni."

* A törvényt az Országgyűlés a 2013. szeptember 24-ei ülésnapján fogadta el.