26/2013. (III. 29.) EMMI rendelet

egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,

a 38-39. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (2) bekezdés e) és i) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet módosítása

1. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet (a továbbiakban: Nmr.) 11. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja)

"c) arról, hogy bármely gyámhivatal és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhivatal illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, ha a szülő az örökbefogadáshoz való hozzájárulását úgy adja meg, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri,"

2. § Az Nmr. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban.

(3) A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal."

3. § Az Nmr. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az egyéni gondozási-nevelési tervet

a) nevelőszülőnél elhelyezett gyermek esetén a gyermek nevelőszülője, a nevelőszülői tanácsadó és a gyermekvédelmi gyám,

b) gyermekotthonban elhelyezett gyermek esetén a gyermekotthon szakmai vezetője, a gyermek nevelője és a gyermekvédelmi gyám,

c) más bentlakásos intézményben gondozott gyermek esetén a gyermek gondozója véleményének figyelembevételével a gyermekvédelmi gyám

készíti el.

(2a) Az egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésébe be kell vonni az ítélőképessége birtokában lévő gondozott gyermeket, annak szülőjét, kivéve, ha szülői felügyeleti jogát megszüntették vagy az megszűnt, és a terv végrehajtásában érintett szakembereket."

4. § Az Nmr. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"86. § (1) Ha a gondozott, illetve egyéb okból ellátásra befogadott gyermek engedély nélkül eltávozott a gondozási helyéről vagy oda a számára előírt időpontban nem tért vissza (a továbbiakban együtt: engedély nélkül eltávozott gyermek), az ellátást nyújtó - a gondozott gyermek esetében a gyermekvédelmi gyám haladéktalan értesítése mellett, vele együttműködésben - megkísérli felkutatni a tartózkodási helyét.

(2) Ha az engedély nélkül eltávozott gyermek 14 éven aluli, vagy betegsége, fogyatékossága miatt magáról gondoskodni nem tud, haladéktalanul, egyéb esetben 24 órán belül az ellátást nyújtó megkeresi az illetékes rendőri szervet az engedély nélkül eltávozott gyermek felkutatása érdekében. Egyúttal közli az engedély nélkül eltávozott gyermek személyes adatait, személyleírását, az azonosítására alkalmas jellegzetességeit (így különösen sebhely, műtéti heg, tetoválás, anyajegy, beszédhiba, terhesség), az eltávozásakor viselt ruházatát, az eltávozás körülményeit, és a vélt feltalálási helyeket, valamint átadja az azonosításra alkalmas fényképet.

(3) Az ellátást nyújtó értesíti az egyéb okból ellátásra befogadott, engedély nélkül eltávozott gyermek szülőjét, más törvényes képviselőjét.

(4) Ha az engedély nélkül eltávozott gyermeket az ellátást nyújtó megtalálta, vagy ha a gyermek önként visszatért, erről az ellátást nyújtó az illetékes rendőri szervet, illetve a szülőt, más törvényes képviselőt, a gyermekvédelmi gyámot haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül értesíti.

(5) A rendőrség által megtalált gyermek előkerüléséről az ellátást nyújtó értesíti a szülőt, más törvényes képviselőt, valamint gondozott gyermek esetében a gyermekvédelmi gyámot.

(6) A gondozási helyére visszakerült engedély nélkül eltávozott gyermekkel a gyermekvédelmi gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az engedély nélküli eltávozása okát és körülményeit, valamint az eltávozás alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni."

5. § Az Nmr. 88. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése előtt a gyermekvédelmi gyám kikéri a szülő véleményét, feltéve, hogy a szülő szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg.

(3) A gondozott gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, valamint a szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről

a) a gyermek gondozási helyének vezetője

aa) a gyermekvédelmi gyámot folyamatosan,

ab) a gyámhivatalt félévente írásban,

b) a gyermekvédelmi gyám a gyámhivatalt félévente - indokolt esetben soron kívül - írásban

tájékoztatja."

6. § Az Nmr. 89. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gondozott gyermek érdekében, a családjával való kapcsolat ápolása és a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele céljából a gyermekvédelmi gyám és a gyermek gondozási helye együttműködik - ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg - a szülővel és az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást a gyermekvédelmi nyilvántartás XX. számú adatlapja alapján kell megtervezni."

7. § (1) Az Nmr. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A gyámhivatal határozata alapján a nevelésbevétel megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését a Gyvt. 5. § zs) pontja szerinti utógondozással kell segíteni.

(2) A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében a korábban nevelésbe vett gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban együtt: utógondozott) kapcsolatos család-, illetve utógondozási feladatokat lehetőség szerint ugyanannak a szakembernek (a továbbiakban: utógondozó) kell ellátnia."

(2) Az Nmr. 90. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint az a) pont a következő ah) alponttal egészül ki:

(Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott visszakerül a családjába, vagy önálló életet kezd)

"ac) segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő köznevelési, felsőoktatási, felnőttképzési intézmény vagy munkahely kiválasztásában, keresésében, valamint a tanulmányok végzésével és a munkahelykereséssel kapcsolatos teendők intézésében,"

"ah) a Gyer. 121. § (2) bekezdés b) pontja szerint tájékoztatást ad a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről,"

8. § Az Nmr. 92. § (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő a nevelőszülői hálózat működtetőjével együtt, a gyermekotthon vagy utógondozó otthon, továbbá a külső férőhely működtetője (a továbbiakban együtt: utógondozói ellátást nyújtó) szükség szerinti ellátást nyújt, amelynek keretében biztosítja

a) az életvitelszerű tartózkodás lehetőségét,

b) a tisztálkodási, mosási lehetőséget,

c) az étkezést vagy a főzési lehetőséget és az ahhoz szükséges alapanyagot,

d) a ruházatot,

e) az elsősegélyhez szükséges felszereléseket,

f) a személyre szóló pedagógiai, pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés támogatást és segítségnyújtást.

(2) Ha az utógondozói ellátás elrendelésére a Gyvt. 93. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt került sor, az utógondozott számára az utógondozói ellátást nyújtó biztosítja

a) az utógondozói ellátás időtartama alatt megkezdett vagy folytatott első tanulmányának teljes költségét,

b) a tankönyveket, tanszereket és egyéb, a tanulmányok végzéséhez szükséges felszereléseket, továbbá a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménybejárással kapcsolatban felmerülő költségeket.

(3) A gyermek és gyermekvédelmi gyámja vagy a fiatal felnőtt kérelmére az utógondozói ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról vagy annak megtagadásáról, ha a fiatal felnőtt a Gyvt. 93. § (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van.

(4) Az utógondozói ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal felnőtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. § (10) bekezdés b) vagy c) pontjában meghatározott magatartást tanúsította.

(5) Ha az utógondozói ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt a kérelmét az elutasítás indokolásával és a maga álláspontjával együtt az intézmény érdekképviseleti fóruma elé terjesztheti.

(6) Az érdekképviseleti fórum a gyámhivatalnak a Gyer. 124. § (2) bekezdése szerinti megkeresésére, vagy a fiatal felnőtt kérelmére az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról."

9. § Az Nmr. 93. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"93. § (1) Az utógondozói ellátást nyújtó

a) segítséget ad az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásához, az ahhoz szükséges dokumentumok beszerzéséhez,

b) a fiatal felnőtt befogadásáról és távozásáról értesíti a szakszolgálatot,

c) az utógondozó személyének változása esetén gondoskodik arról, hogy a fiatal felnőtt utógondozói ellátásával kapcsolatos minden információ, irat átadásra kerüljön és erről jegyzőkönyvet készít.

(2) Az utógondozói ellátást nyújtó a Gyvt. 93. § (10) bekezdésében foglalt esetekben az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja a gyámhivatalnak."

10. § Az Nmr. 100. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen)

"f) a fiatal felnőtt, az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt utógondozása."

11. § Az Nmr. 101. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az (1) bekezdésben meghatározott gondozott gyermekbefogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti]

"c) az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes képviselőjét,

d) a nevelésbe vett gyermek szülőjét, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg, és gyermekvédelmi gyámját,"

12. § Az Nmr. 102. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A saját gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti)

"c) a nevelésbe vett, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes képviselőjét és szülőjét, feltéve, hogy a szülő szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg,"

13. § (1) Az Nmr. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nevelőszülő a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, nevelésbe vételét megszüntető vagy megszűnését megállapító határozata alapján megszünteti az ellátás nyújtását, és a gondozott gyermeket átadja a határozatban megjelölt személynek. Az átadás megtörténtét a gyermeket átvevő személy az aláírásával igazolja. Az ellátás megszüntetésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt."

(2) Az Nmr. 106. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti)

"c) a gyermek gyermekvédelmi gyámját,"

14. § Az Nmr. III. Fejezet 4. Címe a következő 108/A. §-sal egészül ki:

"108/A. § A nevelésbe vett gyermek gondozási helyének gyámhivatal általi megváltoztatása esetén a 106. §-ban foglaltak szerint, valamint, ha a fiatal felnőtt utógondozói ellátását a gyámhivatal határozata alapján a továbbiakban más ellátást nyújtó biztosítja, a 108. §-ban foglaltak szerint kell eljárni."

15. § Az Nmr. 113. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti)

"d) a nevelésbe vett és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek szülőjét, feltéve, hogy szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg,"

16. § Az Nmr. 120. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a gyermekotthon haladéktalanul értesíti)

"e) a gyermekvédelmi gyámot."

17. § Az Nmr. 125/B. § (6) bekezdés a) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A gyermekotthon vezetője)

"a) az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével gondoskodik a családi pótlék személyre szóló felhasználásáról, amelynek során lehetőség van - a gyermekvédelmi gyám egyetértésével - legfeljebb az éves gyámi számadási időszakon belül többhavi családi pótlék összegyűjtésére és együttes felhasználására, illetve - az e) pontban szereplő beszámoló elkészítésével egyidejűleg - a fel nem használt összeg gyámhatósági fenntartásos betétben történő elhelyezésére,"

"e) beszámolót készít a gyermek családi pótléka személyre szóló felhasználásáról, amelyhez csatolja a 7. számú melléklet szerinti kimutatás másolatát és ezeket megküldi a gyermekvédelmi gyámnak."

18. § Az Nmr. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"136. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként biztosítani kell

a) a gondozási hely meghatározásával,

b) az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével, működtetésével,

c) az örökbefogadás szakmai előkészítésével,

d) az ideiglenes hatállyal elhelyezett és a nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondnokságával,

e) a szaktanácsadással,

f) a Gyvt.-ben előírt nyilvántartások vezetésével,

g) a megyei bizottság működtetésével

kapcsolatos feladatok ellátását."

19. § Az Nmr. III. Fejezet 6. Cím "Javaslat a gondozási hely meghatározásához" alcíme a következő 136/A. §-sal egészül ki:

"136/A. § (1) A gyermek ideiglenes gondozási helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében meghatározott, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére jogosult szerv, valamint a gyermek nevelésbe vétele iránt eljárást folytató gyámhivatal megkeresésére soron kívül javaslatot tesz

a) a gyermek ideiglenes gondozási helyére a Gyvt. 72. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak megvalósítása érdekében,

b) a kapcsolattartás szabályozásának módjára, formájára és helyére,

c) szükség esetén a gyermekvédelmi gyám személyére.

(2) Ha technikai felkészültsége lehetővé teszi, a szakszolgálat a javaslatát elektronikus levélben, telefaxon vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, ideértve a telefont, teszi meg."

20. § (1) Az Nmr. 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Fogyatékos gyermek esetében a megyei bizottság beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakvéleményt."

(2) Az Nmr. 137. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Ha a megyei bizottság a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat - a megyei bizottság szakvéleményének egyidejű megküldésével és a gyermekvédelmi gyám, valamint a gyámhivatal tájékoztatása mellett - értesíti az országos bizottságot, és felkéri szakvélemény elkészítésére.

(8) Ha az országos bizottság szakvéleménye alapján is indokolt a gyermek gondozási helyeként a Minisztérium gyermekotthonát kijelölni, a szakszolgálat erre irányuló javaslatot tesz a gyámhivatalnak, melyről tájékoztatja a gyermekvédelmi gyámot. Ha az országos bizottság szakvéleménye szerint nem indokolt, vagy férőhely hiányában nem lehetséges a Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezés, a szakszolgálat más, a gyermek állapotának megfelelő gondozási helyre tesz javaslatot a gyámhivatal számára, melyről értesíti a gyermekvédelmi gyámot."

(3) Az Nmr. 137. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A javasolni kívánt gondozási helyet a gyermek lakóhelyéhez igazodóan, elsősorban az adott megyén (a fővároson) belül kell meghatározni, kivéve, ha a gyermek érdekében más gondozási hely megállapítása látszik indokoltnak."

21. § Az Nmr. 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakszolgálat, feltéve, hogy a gyermekvédelmi gyám nem terjesztett elő ez irányú kérelmet, javaslatot tesz a gyámhivatalnak a gondozott gyermek gondozási helyének megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a gyámhivatal az elhelyezési döntését alapította, illetve, ha az a gyermek érdekében más okból szükséges."

22. § Az Nmr. 141. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyéni elhelyezési tervben meg kell jelölni azt a személyt, akinek a gondozásába kerül a gyermek a nevelésbe vétel megszüntetését követően.

(2) Az egyéni elhelyezési tervben meg kell határozni a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételeket és azok megvalósításának határidejét. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni a feltételek teljesülését."

23. § Az Nmr. 144. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:

"Az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás

144. § (1) A szakszolgálat a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 48/A. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítását - ha a gyermekvédelmi gyám ez irányú kérelmet nem terjesztett elő - a Gyer. 37. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével javasolhatja a gyámhivatalnak. A javaslatban arra is ki kell térni, hogy a szakszolgálat által vezetett nyilvántartásban szerepel-e olyan örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermeket örökbe fogadná.

(2) Ha a szakszolgálat nyilvántartásában nem szerepel a gyermek számára alkalmasnak látszó örökbe fogadni szándékozó személy, a szakszolgálat megkeresi az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet. Az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság) bevonásával megvizsgálja, hogy az országos örökbefogadási nyilvántartásban, illetve a központi hatóság által vezetett nyilvántartásban szerepel-e a gyermek számára megfelelőnek látszó örökbe fogadni szándékozó személy és vizsgálatának eredményéről tájékoztatja a szakszolgálatot.

(3) A szakszolgálat az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv megkeresésének eredményéről a (2) bekezdés szerinti javaslatában tájékoztatja a gyámhivatalt."

24. § Az Nmr. 145. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az örökbe fogadható gyermekek nyilvántartása, az örökbe fogadni szándékozó személyek alkalmassági vizsgálata, örökbefogadásra történő felkészítése és nyilvántartása"

25. § (1) Az Nmr. 145. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szakszolgálat a Gyvt.-ben és azAr.-ban meghatározottak szerint nyilvántartásba veszi)

"a) a gyámhivatal határozata alapján örökbe fogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbe fogadható nevelésbe vett, valamint a gyámhivatal értesítésére a gyermekvédelmi szakellátásban ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve a szakellátásban el nem helyezett örökbe fogadható gyermeket, akinek ismeretlen személy általi örökbefogadásához szülei hozzájárultak, vagy aki ismeretlen szülőktől származik, és erről tájékoztatja az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szervet,"

(2) Az Nmr. 145. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak

a) az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmassága megállapítására irányuló javaslatával együtt az örökbe fogadni szándékozó személynek a Gyer. 38. § (3) bekezdése szerinti kérelmét és a Gyer. 39. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti dokumentumokat,

b) ha az örökbe fogadni szándékozó személy kéri, az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmatlanságára vonatkozó javaslattal együtt a Gyer. 39. § (1) bekezdés a)-d) és f-g) pontja szerinti dokumentumokat."

(3) Az Nmr. 145. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szakszolgálatnak a Gyer. 39. § (1) bekezdés g) pontja szerinti javaslatban ki kell térnie arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy

a) milyen életkorú gyermek,

b) egészséges, illetve egészségileg milyen mértékben károsodott (sérült vagy fogyatékos) gyermek,

c) egy gyermek vagy testvérek, valamint testvérek esetén hány gyermek örökbefogadására alkalmas.

(10) A szakszolgálat a gyámhivatal Gyer. 41. § (1a) bekezdése szerinti megkeresése alapján megvizsgálja az örökbe fogadni szándékozó házastárs vagy rokon alkalmasságát és örökbefogadás előtti tanácsadást nyújt számára. Az erről szóló véleményét és igazolását a szakszolgálat megküldi a gyámhivatalnak."

26. § Az Nmr. 146. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A szakszolgálat az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás lefolytatásához a gyámhivatal megkeresésére, illetve az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmére környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó személy otthonában és azt megküldi az örökbefogadási eljárás lefolytatására illetékes kijelölt gyámhivatal számára."

27. § Az Nmr. a 147. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A gyermek örökbefogadásának előkészítése"

28. § Az Nmr. 147. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szakszolgálat a gyermek örökbefogadhatóságát megállapító határozat jogerőre emelkedéséig beszerzi a gyermeket vizsgáló szakemberektől, szervektől a gyermek egészségi és személyiségállapotára, valamint a gyermeket gondozó személyektől, szervektől a gyermek családi hátterére vonatkozó korábbi és jelenlegi szakvéleményeket, egyéb dokumentumokat.

(2) A szakszolgálat a gyermek örökbefogadhatóságát megállapító határozat jogerőre emelkedését követően - a gyermekvédelmi gyám bevonásával - haladéktalanul kiválasztja a nyilvántartásában szereplő örökbe adható gyermek számára a nyilvántartásában szereplő örökbe fogadni szándékozó személyek közül - a nyilvántartási sorrend figyelembevételével - a legmegfelelőbbnek látszó örökbefogadó szülőt."

29. § Az Nmr. a 148/B. §-át követően a következő 148/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A titkolt terhességből származó gyermek iratainak kezelése

148/C. § (1) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat átveszi és megőrzi a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő anya gyermekének iratait, ha a gyámhivatal a gyermek lakóhelyeként a Gyer. 64/A. § alapján a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálatot állapította meg.

(2) A fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyámhivatal határozata alapján kiadja a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő anya gyermekének iratait a határozatban megjelölt személyszámára."

30. § Az Nmr. 150. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A gyermekvédelmi gyám tevékenységéhez kapcsolódó feladatok"

31. § Az Nmr. 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"150. § A szakszolgálat a gyermekvédelmi gyám jelentése alapján figyelemmel kíséri a nevelőszülőnél vagy más bentlakásos intézményben elhelyezett gondozott gyermek és szülője kapcsolattartásának alakulását, illetve a szülőnek a nevelőszülővel vagy a gondozó intézménnyel való együttműködését, és erről megkeresésre, ennek hiányában a nevelésbe vétel felülvizsgálatakor tájékoztatja a gyámhivatalt."

32. § Az Nmr. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"152. § Ha a szakszolgálat azt tapasztalja, hogy a gyermekvédelmi gyám, illetve az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő a kötelességeit nem teljesíti, vagy nem megfelelően teljesíti, javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gyám, illetve az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő felmentésére vagy elmozdítására."

33. § Az Nmr. 153. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:

"Kapcsolattartás, családgondozás

153. § (1) A nevelőszülőnél, a gyermekotthonban és a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek kapcsolattartásának elősegítése, támogatása érdekében - a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően -

a) a gyermekvédelmi gyám segíti

aa) a gyermek gondozóját a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában,

ab) a gyermeket a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus

bevonásával,

b) a szakszolgálat felügyelt kapcsolattartás esetén

ba) a kapcsolattartás kulturált és zavartalan lebonyolításához helyszínt és a felügyeletet ellátó szakembert biztosít, így különösen gondoskodik a gyermekvédelmi gyám, vagy a gyermekvédelmi szakértői bizottság vezetője, illetve családgondozója jelenlétéről,

bb) ha a kapcsolattartásra nem a gyermek gondozásának helyén kerül sor, gondoskodik arról, hogy a felügyeletet ellátó szakember vezesse a 8. számú melléklet szerinti kapcsolattartási naplót.

(2) A gyermekvédelmi gyám

a) segíti a gyermeket a családi, lakóhelyi és iskolai környezetbe történő visszailleszkedésben,

b) közreműködik a gyermek és szülei kapcsolatának rendezésében,

c) segíti a gyermeket önálló életvitelének kialakításában.

(3) A (2) bekezdés szerinti feladatok teljesítése során a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjóléti szolgálat együttműködnek."

34. § Az Nmr. a következő 167. §-sal egészül ki:

"167. § Az egyes gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelettel módosított 90. § (1), (2) és (4) bekezdését, 92. § (1)-(6) bekezdését és 93. §-t azon gyermekek, fiatal felnőttek tekintetében kell alkalmazni, akiknek az utógondozását, utógondozói ellátását 2013. december 31-ét követően rendelték el. A 2014. január 1-jét megelőzően elrendelt utógondozásra, utógondozói ellátásra a 2013. december 31-én hatályos szabályokat kell alkalmazni."

35. § (1) Az Nmr. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Nmr. 2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

36. § Hatályát veszti az Nmr.

a) 74. §-ában és 125/B. § (6) bekezdés d) pont db) alpontjában az "átmeneti vagy tartós" szövegrész,

b) 87. § (8) bekezdése,

c) 89. § (2) bekezdése,

d) 101. § (3) bekezdésében a "gondozott" szövegrész,

e) 137. § (6) bekezdése,

f) 139. § (2) bekezdése,

g) 140. § (2) bekezdésében az ", illetve a Gyer. 113. §-ban" szövegrész,

h) 141. § (4) bekezdése,

i) 149. §-a és az azt megelőző alcím,

j) 151. §-a,

k) 154. §-a és az azt megelőző alcím.

37. § Az Nmr.

1. 36. § (4) bekezdésében a "közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 30. §-ának (3) bekezdésében, valamint 34. §-ának a) pontjában szabályozott szerv" szövegrész helyébe a "nemzeti köznevelésről szóló törvényszerinti szakértői bizottság" szöveg,

2. 88. § (4) bekezdésében az "ellátást nyújtó jelzi a gyámhivatalnak" szövegrész helyébe az "ellátást nyújtó és a gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhivatalnak" szöveg,

3. 89. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "családgondozó" szövegrész helyébe a "családgondozás érdekében a gyermekvédelmi gyám" szöveg,

4. 92. § (7) bekezdésében az "ellátást nyújtó" szövegrész helyébe az "utógondozói ellátást nyújtó" szöveg,

5. 97. § (3) bekezdésében a "Gyvt." szövegrész helyébe a "Gyvt. 66/D. §" szöveg,

6. 102. § (5) bekezdés d) pontjában a "nevelt" szövegrész helyébe a "nevelésbe vett" szöveg,

7. 109. § (1) bekezdés b) pontjában az "utógondozói ellátást" szövegrész helyébe az "utógondozást, utógondozói ellátást" szöveg,

8. 113. § (4) bekezdésében a "gyámhivatalt" szövegrész helyébe a "gyámhivatalt és a gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

9. 118. § (2) bekezdésében a "gondozási helyét" szövegrész helyébe a "gondozási helyét, gyermekvédelmi gyámját" szöveg,

10. 120. § (1) bekezdésében az "átmeneti, illetve tartós nevelését" szövegrész helyébe a "nevelésbe vételét" szöveg,

11. 122. § (1) bekezdésében az "utógondozó ellátását" szövegrész helyébe az "utógondozói ellátását" szöveg,

12. 125/B. § (9) bekezdésében a "gyámi, gondozói tanácsadó" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg,

13. 129/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "106. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "104. § (2) bekezdésében" szöveg,

14. 131. § (5) bekezdésében a "törvényes képviselőt" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

15. 132. §-ában, 133. § (1) bekezdésében, 134. § (3) bekezdésében a "gyám" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg,

16. 134. § (2) bekezdésében a "megváltoztatását" szövegrész helyébe a "megváltoztatását és erről tájékoztatja a gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

17. 135. § (1) bekezdésében a "gyámnak" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámnak" szöveg,

18. 137. § (9) bekezdésében a "befogadó gyermekotthon" szövegrész helyébe a "befogadó nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon vagy az Szt. hatálya alá tartozó intézmény" szöveg,

19. 137. § (10) bekezdésében a "Gyvt. 82. §-ának (2)-(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 79. § (3) és (4) bekezdésében" szöveg,

20. 139. § (1) bekezdésében a "hivatásos gyám" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg,

21. 140. § (1) bekezdésében az "elkészíteni" szövegrész helyébe az "előkészíteni" szöveg,

22. 141. § (3) bekezdés a) pontjában a "szülő" szövegrész helyébe a "kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más hozzátartozó" szöveg,

23. 141. § (3) bekezdés b) és c) pontjában az "az átmeneti nevelésbe" szövegrész helyébe az "a nevelésbe" szöveg,

24. 143. § (2) bekezdésében a "nevelőszülőt és a gyermekotthont" szövegrész helyébe a "nevelőszülőt, a gyermekotthont és a gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

25. 147. § (3) bekezdésében a "törvényes képviselőjének" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámjának" szöveg,

26. 147. § (5) bekezdésében a "gyermeket gondozó személytől" szövegrész helyébe a "gyermek gyermekvédelmi gyámjától" szöveg,

27. 147. § (6) bekezdésében a "gyermek törvényes képviselője" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyám" szöveg,

28. 147. § (7) bekezdésében a "törvényes képviselője" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámja" szöveg,

29. 148/A. § (1) bekezdésében a "nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság)" szövegrész helyébe a "központi hatóság" szöveg,

30. 148/A. § (2) bekezdés d) pontjában az "intézmény, személy" szövegrész helyébe az "intézmény, személy, gyermekvédelmi gyám" szöveg,

31. 148/A. § (2) bekezdés f) pontjában a "gyermeket nyilvántartó szakszolgálatot" szövegrész helyébe a "gyermeket nyilvántartó szakszolgálatot, a gyermekvédelmi gyámot" szöveg,

32. 148/A. § (4) bekezdésében a "törvényes képviselőjének" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámjának" szöveg,

33. 155. § (2) bekezdésében a "hivatásos gyámi, vagyonkezelő eseti gondnoki" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámi" szöveg,

34. 4. számú mellékletében a "GYÁMJA" szövegrész helyébe a "GYERMEKVÉDELMI GYÁMJA" szöveg és a "törvényes képviselője" szövegrész helyébe a "gyermekvédelmi gyámja" szöveg,

35. 5. számú mellékletében a "GYÁMJA" szövegrész helyébe a "GYERMEKVÉDELMI GYÁMJA" szöveg

lép.

2. A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet módosítása

38. § A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tanácsadást követően a szakértő az örökbe fogadni szándékozó szülő kérelmére az alkalmasságára vagy az alkalmatlanságára vonatkozó megállapításait megküldi az örökbe fogadni szándékozó szülő lakóhelye szerint illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak."

39. § Hatályát veszti a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet 13. § (4) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. július 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-28. §, a 30-39. §, valamint az 1. és 2. melléklet 2014. január 1-jén lép hatályba.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelethez

1. Az Nmr. 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(EllátásMunkakör/fő)
"1. Nevelőszülői hálózatszakmai vezető
nevelőszülői tanácsadó
1 fő
1 fő/48 gyermek vagy fiatal felnőtt
legfeljebb 30 nevelőcsaládban
családgondozó1 fő/48 gyermek
legfeljebb 30 vér szerinti
családban
1fő
növendékügyi előadó vagy
gyermekvédelmi ügyintéző
hivatásos nevelőszülő
az ellátható gyermekek száma a
jogszabályban
meghatározottak szerint
gondozó
segédgondozó
Módszertani feladatot ellátó
intézményben
módszertani szaktanácsadó2 fő

2. Az Nmr. 1. számú melléklet "II. Szakellátások" cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(EllátásMunkakör/fő)
"3. Területi gyermekvédelmiintézményvezető1 fő
szakszolgálat
pszichológus1 fő/évi 100 új örökbefogadói
alkalmassági vizsgálatra
családgondozó1 fő/48 gyermek legfeljebb
30 vér szerinti családban
utógondozó1 fő/48 fiatal felnőtt
örökbefogadási tanácsadó1 fő/55-65 örökbefogadási eset*
hivatásos gyám1 fő/48 gyermek
gyermekvédelmi gyám1 fő/30 gyermek
eseti gondnok, vagyonkezelő1 fő/60 gyermek
gondnok
gyámi, gondozói tanácsadó1 fő/max. 100 gyermek
jogászlétszámuk fenntartói döntés alapján
kerül megállapításra
elhelyezési és gyermekvédelmi5 fő/intézmény
ügyintéző
Megyei/fővárosi gyermekvédelmivezető1 fő
szakértői bizottság
pszichológus1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő
gyermek
gyógypedagógus1 fő/évi 100 újvizsgálatra kerülő
gyermek
pszichiáter1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő
gyermek
orvos1 fő/évi 100 újvizsgálatra kerülő
gyermek
családgondozó1 fő/évi 100 új vizsgálatra kerülő
gyermek
Módszertani feladatokat ellátómódszertani szaktanácsadó2 fő
területi gyermekvédelmi
szakszolgálatnál
* Örökbefogadási eset alatt értendő: érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra váró családok
száma, a folyamatban lévő alkalmassági vizsgálatok (házaspár egynekszámít) száma, folyamatban lévő
örökbefogadások (beleértve a más megyei örökbefogadás és nyílt örökbefogadás esetén a kötelező gondozási idő
figyelemmel kísérését)."

2. melléklet a 26/2013. (III. 29.) EMMI rendelethez

Az Nmr. 2. számú melléklet II. Rész "II. Szakellátások" cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ellátási formaIntézményi munkakörKépesítés)
"3. Területi gyermekvédelmi
szakszolgálat
pszichológus
gyógypedagógus
pszichológus
gyógypedagógus
orvosgyermek-szakorvos
pszichiáterpszichiáter-szakorvos
utógondozó, családgondozófelsőfokú szociális alapvégzettség,
pedagógus, pszichológus, vagy
mentálhigiénés szakember,
gyermek- és ifjúságvédelmi
tanácsadó, jogi szakokleveles
családvédelmi tanácsadó oklevéllel
rendelkező: védőnő, teológus,
hittantanár, hittanár
(Ellátási formaIntézményi munkakörKépesítés)
örökbefogadási tanácsadófelsőfokú szociális alapvégzettség,
pedagógus, pszichológus, jogász
vagy
mentálhigiénés szakember,
gyermek- és ifjúságvédelmi
tanácsadó oklevéllel rendelkező:
védőnő, teológus, hittanár,
hittantanár
eseti gondnok,
vagyonkezelő gondnok,
hivatásos gyám, gyermekvédelmi
gyám
jogász; igazgatásszervező,
felsőfokú szociális alapvégzettség,
pedagógus, pszichológus; vagy
mentálhigiénés szakember,
gyermek- és ifjúságvédelmi
tanácsadó, jogi szakokleveles
családvédelmi tanácsadó oklevéllel
rendelkező: védőnő, teológus,
hittanár, hittantanár
gyámi, gondozói tanácsadófelsőfokú szociális alapvégzettség,
pedagógus, jogász, pszichológus;
vagy
mentálhigiénés szakember,
gyermek- és ifjúságvédelmi
tanácsadó, jogi szakokleveles
családvédelmi tanácsadó oklevéllel
rendelkező: védőnő, teológus,
hittanár, hittantanár
jogászjogász
elhelyezési ügyintézőjogász, igazgatásszervező, felsőfokú
szociális alapvégzettség, pedagógus,
pszichológus; vagy mentálhigiénés
szakember, gyermek- és
ifjúságvédelmi tanácsadó, jogi
szakokleveles családvédelmi
tanácsadó oklevéllel rendelkező:
védőnő, teológus, hittanár,
hittantanár
gyermekvédelmi ügyintézőszociális gyermek- és ifjúságvédelmi
ügyintéző (OKJ), szociális asszisztens
(OKJ)
módszertani szaktanácsadófelsőfokú szociális alapvégzettség,
pedagógus, pszichológus, vagy
mentálhigiénés szakember,
gyermek- és ifjúságvédelmi
tanácsadó, jogi szakokleveles
családvédelmi tanácsadó, szociális
igazgatásszervező, szociális
menedzser oklevéllel rendelkező:
jogász, igazgatásszervező,
szociológus, közgazdász
szociálpolitikai szakon

Tartalomjegyzék