29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelet

a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének e) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed az átmeneti gondozás keretében ideiglenes ellátást biztosító helyettes szülőre, az otthont nyújtó ellátást biztosító nevelőszülőre, továbbá gyermekvédelmi gyámra.

Általános rendelkezések

2. §

(1)[2] Helyettes szülők, nevelőszülők (a továbbiakban együtt: befogadó szülők) számára döntés-előkészítő programot, helyettes szülői tanfolyamot, nevelőszülői tanfolyamot (a továbbiakban együtt: tanfolyam) a gyermekvédelem területén működő intézmények szervezhetnek (a továbbiakban: tanfolyamot szervező).

(2)[3] A tanfolyamot szervező

a)[4] a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőző döntés-előkészítő program, valamint a helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyam elindítását a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézetnek (a továbbiakban: Intézet),

b)[5]

írásban bejelenti.

(2a)[6] A (2) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a tanfolyam típusát, helyét és tárgyi feltételeit,

b) a tanfolyamon várhatóan résztvevők számát,

c) a tanfolyam szakmai felelőseit,

d) az oktatók nevét, képesítését és

e) a felhasználni kívánt szakmai tananyagot.

(3)[7] Ha a (2a) bekezdésben foglaltak tekintetében változás következik be, a tanfolyamot szervezőnek a változást is be kell jelentenie.

(4)[8]

3. §

(1)[9] A tanfolyamok térítéskötelesek.

(2)[10] Ha a résztvevő hiányzásainak száma meghaladja az e rendeletben meghatározott óraszámot, és emiatt nem kaphat tanúsítványt, a térítési díj fizetésére köteles résztvevő ugyanannál a szervezőnél a tanfolyami díj ismételt befizetése nélkül vehet részt a következő tanfolyamon.

(3)[11] A tanfolyam során csak olyan szakmai tananyagot lehet használni, amit

a)[12] a 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint bejelentett tanfolyam esetében az Intézet,

b)[13]

jóváhagyott.

(4)[14] A 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint bejelentett tanfolyamon való részvételről kiadott igazolás és tanúsítvány másolatát a tanfolyamot szervező megküldi az Intézetnek. A tanúsítványokat az Intézet nyilvántartásba veszi és sorszámmal látja el.

Döntés-előkészítő program

4. §

(1)[15] A helyettes szülői és a nevelőszülői tanfolyamot megelőzően a jelentkezők döntés-előkészítő programon vesznek részt.

(2)[16] A döntés-előkészítő program célja a nem vér szerinti családban nevelkedő gyermekekre és a befogadó szülőkre vonatkozó alapvető ismeretek átadása, valamint annak eldöntése, hogy a jelentkező alkalmas-e befogadó szülőnek.

5. §

(1)[17] A döntés-előkészítő programra a tanfolyamot szervezőnél az a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt nem álló, nagykorú személy jelentkezhet írásban, akivel szemben nem áll fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok.

(2) A döntés-előkészítő program 28 órás csoportos foglalkozásból és a 3., 6., valamint a 9. foglalkozást követően megtartott, egyenként 1,5 óra időtartamú egyéni családértékelő megbeszélésből áll. A csoport létszáma a 15 főt nem haladhatja meg.

(3) A döntés-előkészítő program minimális időtartama 7 hét, maximális időtartama - a családértékelő megbeszélésekkel együtt - 12 hét.

(4) Döntés-előkészítő program vezetésére az a személy jogosult, aki csoportvezetéshez szükséges képzésen igazoltan részt vett, és legalább 3 év, a gyermekvédelem területén szerzett gyakorlattal rendelkezik.

(5) A döntés-előkészítő program részletes tematikáját az 1. számú melléklet tartalmazza.

6. §

(1) A döntés-előkészítő program egy szóbeli, egyéni vagy csoportos összegző beszélgetéssel zárul.

(2) A döntés-előkészítő programon való részvételről a tanfolyamot szervező igazolást ad ki. Nem állítható ki igazolás annak, aki a döntés-előkészítő program során több, mint 4 óráról hiányzott.

(3)[18] A döntés-előkészítő programot követően a résztvevő és az oktatók együtt döntenek arról, hogy a résztvevő jelentkezzen-e a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamra. Ha a jelentkezés mellett döntenek, akkor ezzel egyidejűleg arról is határoznak, hogy a résztvevő a helyettes szülői vagy a nevelőszülői tanfolyamot végezze el. Ha a résztvevő mindkét tanfolyam elvégzését vállalja, felmentést kap azon előadások látogatása alól, amelyeket a másik tanfolyamon való részvétele során már látogatott.

(4)[19] Ha az oktatók a döntés-előkészítő program és a családértékelő megbeszélések alapján nem tudnak egyértelmű döntést hozni, illetve a döntés-előkészítő programban részt vevő személyt nem tartják alkalmasnak befogadó szülőnek, - a résztvevő kérelmére - az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság által felkért két pszichológus ismételt vizsgálatot végez.

Helyettes szülői tanfolyam

7. §

(1) A helyettes szülői tanfolyam célja a résztvevők felkészítése a családban élő gyermekek saját háztartásban történő átmeneti gondozására.

(2) A helyettes szülői tanfolyam időtartama 22 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 1 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több, mint 3 óráról hiányzott.

(3) A helyettes szülői tanfolyam részletes tematikáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(4) A helyettes szülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: helyettes szülő.

Nevelőszülői tanfolyam[20]

8. §[21]

(1) A nevelőszülői tanfolyam során a résztvevők felkészülnek az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt saját háztartásban történő, teljes körű ellátására.

(2) A nevelőszülői tanfolyam időtartama 32 óra, ami a képzést lezáró, a tanfolyam elvégzését minősítő összegző beszélgetés 2 órás időtartamát is magában foglalja. Nem vehet részt az összegző beszélgetésen az, aki a tanfolyam során több mint 5 óráról hiányzott.

(3) A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikáját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4) A nevelőszülői tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről a tanfolyamot szervező által kiadott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: nevelőszülő.

Központi Oktatási Program nevelőszülők számára[22]

8/A. §[23]

(1) A nevelőszülők részére szervezett Központi Oktatási Program (a továbbiakban: KOP) célja a nevelőszülői tevékenységhez szükséges alkalmasság és kompetenciák - a nevelőszülő gyakorlati tevékenységébe ágyazottan történő - fejlesztése.

(2)[24] A KOP-ot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter adja ki és az általa vezetett minisztérium honlapján és a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé.

(3)[25] A KOP alapján történő nevelőszülői képzés (a továbbiakban: KOP-képzés) szakmai felügyeletét az Intézet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: KOP-képzésért felelős szerv) végzi.

(4) A KOP-képzés időtartama 240 óra, maximális csoportlétszáma 24 fő. A KOP-képzés témaköreit, óraszámait, elméleti és gyakorlati óraszámainak arányát a 8. számú melléklet tartalmazza.

8/B. §[26]

(1)[27] KOP-képzést és vizsgáztatást a KOP-képzésért felelős szerv, továbbá a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által pályázati úton kijelölt szervezet (a továbbiakban: képző szervezet) végezhet.

(2)[28] Az (1) bekezdés szerinti pályázati kiírást a KOP-képzésért felelős szerv honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon kell közzétenni. A pályázattal kapcsolatos döntés-előkészítő és adminisztratív feladatokat a KOP-képzésért felelős szerv látja el.

(3) Képző szervezet pályázatonként legfeljebb öt évig terjedő időtartamra jelölhető ki.

8/C. §[29]

(1) A képző szervezet köteles az általa tervezett képzést - legalább 45 nappal annak megkezdése előtt - írásban bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell a képzés megkezdésének időpontját, szakmai felelőseinek nevét és elérhetőségét, továbbá a képzésben részt vevők tervezett létszámát. A bejelentéssel egyidejűleg a képző szervezetnek a KOP alapján készített helyi képzési programot is meg kell küldenie a KOP-képzésért felelős szerv részére.

(2) A képző szervezet az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében bekövetkező bármely változást köteles haladéktalanul bejelenteni a KOP-képzésért felelős szervnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolt helyi képzési programot a KOP-képzésért felelős szerv 30 napon belül értékeli. A képző szervezet KOP-képzést a helyi képzési programjának a KOP-képzésért felelős szerv által történő írásbeli jóváhagyását követően indíthat.

(4) Ha a képzés megvalósítása a jóváhagyott helyi képzési programtól eltér, a KOP-képzésért felelős szerv határidő tűzése mellett felhívja a képző szervezetet a helyi képzési programnak megfelelő képzési tevékenység folytatására.

(5) Ha a képző szervezet a (4) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott helyi képzési programban meghatározott

a) tananyag felhasználásával,

b) óraszámban,

c) tematika oktatásával vagy

d) képesítésű oktató részvételével

történik, a KOP-képzésért felelős szerv a folyamatban lévő képzést felfüggeszti és kezdeményezi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter általi kijelölés visszavonását.[30]

8/D. §[31]

(1) A KOP-képzésben az vehet részt, aki

a) a 4-6. § szerinti döntés-előkészítő programot és a 8. § szerinti nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte vagy

b) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés 10557-12 számú, "Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai" elnevezésű követelménymoduljának záróvizsgáját sikeresen letette.

(2) A KOP-képzés során az oktató a résztvevő munkáját a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök tekintetében értékeli. A témakörök lezárásának értékelése

a) "kiválóan megfelelt",

b) "jól megfelelt",

c) "megfelelt" vagy

d) "nem felelt meg"

lehet.

(3) A KOP-képzés végén a képzésben részt vevő záróvizsgát tesz.

(4) Záróvizsgára az jelentkezhet, aki

a) a képzési órák legalább 85%-án részt vett,

b) a 8. számú melléklet 2. pontjában foglalt táblázat A:1, C:1 és D:1 mezőjében meghatározott témakörök teljesítésére vonatkozó értékelésekben a (2) bekezdés a)-c) pontja szerinti minősítést kapott,

c) a 8. számú melléklet 2. táblázat B:1, E:1 és F:1 mezőjében meghatározott témakörök foglalkozásain igazoltan részt vett, továbbá

d) elkészített és a záróvizsga napját legalább 30 nappal megelőzően a KOP-képzésért felelős szerv, vagy - ha a képzésben képző szervezetnél vesz részt - a képző szervezet részére egy legalább 5, legfeljebb 10 oldalas esetelemzést megküldött.

8/E. §[32]

(1) A záróvizsgát a képző szervezet által, illetve, ha a képzést a KOP-képzésért felelős szerv végzi, az általa - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint - létrehozott vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) előtt kell letenni.

(2) A vizsgabizottság tagjai: a vizsgabizottság elnöke és a képzésben részt vett két oktató.

(3)[33] A vizsgabizottság elnökét a KOP-képzésért felelős szerv javaslatára a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter kéri fel az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken szereplő, a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések között, a 32 761 01 azonosító számú nevelőszülő szakképesítés területén szakmai vizsgaelnöki teendők ellátásával megbízható személyek közül.

8/F. §[34]

(1) A záróvizsga

a) a 8/D. § (4) bekezdés d) pontja szerinti esetelemzés értékeléséből és

b) az esetelemzéshez kapcsolódóan megszerzett további ismeretekre vonatkozó - a vizsgázónak a záróvizsga napját legalább 15 nappal megelőzően írásban eljuttatott - két kérdésre adott szóbeli válaszokból áll.

(2) Az esetelemzést és a szóbeli válaszokat a vizsgabizottság minden tagja értékeli (a továbbiakban: részértékelés). A záróvizsga értékelését a vizsgabizottság tagjai közösen alakítják ki. A záróvizsga közös értékelése során felmerült egyet nem értés esetén a vizsgabizottság elnöke dönt.

(3) A záróvizsga értékelése

a) "kiválóan megfelelt",

b) "jól megfelelt",

c) "megfelelt" vagy

d) "nem felelt meg"

lehet.

(4) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, melyet a képző szervezet megküld a KOP-képzésért felelős szervnek.

(5) A záróvizsgáról készült jegyzőkönyv alapján - sikeres vizsga esetén - a KOP-képzésért felelős szerv a képesítés megszerzéséről a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 21 napon belül tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített nevelőszülő. A tanúsítvány formai és tartalmi követelményeit a 9. számú melléklet tartalmazza.

(6) A KOP-képzésért felelős szerv az általa kiadott, (5) bekezdés szerinti tanúsítványokról nyilvántartást vezet.

Központi Oktatási Program gyermekvédelmi gyámok számára[35]

9. §[36]

(1) A gyermekvédelmi gyámok részére szervezett Központi Oktatási Program (a továbbiakban: GyOP) célja a gyermekvédelmi gyámi tevékenységhez szükséges kompetenciák elsajátítása és fejlesztése.

(2) A GyOP-ot a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter adja ki és az általa vezetett minisztérium honlapján, valamint a Szociális Ágazati Portálon teszi közzé.

10. §[37]

(1) A GyOP alapján történő gyermekvédelmi gyámi képzés (a továbbiakban: GyOP-képzés) időtartama 90 óra.

(2) A GyOP-képzés témaköreit, óraszámait, elméleti és gyakorlati óraszámainak arányát a 10. számú melléklet tartalmazza.

11. §[38]

(1) A GyOP-képzést és vizsgáztatást az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: képző intézmény) végzi.

(2) A GyOP-képzés szakmai felügyeletét az Intézet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: GyOP-képzésért felelős szerv) végzi.

12. §[39]

(1) A képző intézmény köteles az általa tervezett képzést - legalább 45 nappal annak megkezdése előtt - írásban bejelenteni a GyOP-képzésért felelős szervnek.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a képzés megkezdésének időpontját, szakmai felelőseinek nevét és elérhetőségét, továbbá a képzésben részt vevők tervezett létszámát.

(3) A bejelentéssel egyidejűleg a képző intézmény a GyOP alapján készített képzési rendet is megküldi a GyOP-képzésért felelős szervnek.

(4) A képző intézmény az (1)-(3) bekezdésben foglaltakban bekövetkező változást köteles haladéktalanul bejelenteni a GyOP-képzésért felelős szervnek.

(5) A képzési rendet a GyOP-képzésért felelős szerv a (4) bekezdés szerinti bejelentéstől számított 10 napon belül értékeli.

(6) A képző intézmény GyOP-képzést a képzési rendjének a GyOP-képzésért felelős szerv által történő írásbeli jóváhagyását követően indíthat.

(7) Ha a képzés megvalósítása a jóváhagyott képzési rendtől eltér, a GyOP-képzésért felelős szerv határidő tűzése mellett felhívja a képző intézményt a képzési rendnek megfelelő képzési tevékenység folytatására.

(8) Ha a képző intézmény a (7) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, és a képzés nem a jóváhagyott képzési rendben meghatározott

a) tananyag felhasználásával,

b) óraszámban,

c) tematika oktatásával vagy

d) képesítésű oktató részvételével

történik, a GyOP-képzésért felelős szerv a folyamatban lévő képzést felfüggeszti.

12/A. §[40]

A GyOP-képzésen az vehet részt, aki a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben a gyermekvédelmi gyám számára előírt képesítési előírásnak megfelel.

12/B. §[41]

(1) A képzésen részt vevő személy - legalább 10 és legfeljebb 15 fős csoportban - elméleti és gyakorlati oktatáson vesz részt.

(2) A képzésen részt vevő személy a képzés végén szóban és írásban záróvizsgát tesz.

(3) Záróvizsgára az bocsátható, aki a GyOP-képzés 10. számú melléklet szerinti moduljai mindegyike óráinak legalább 90%-án igazoltan részt vett.

(4) A záróvizsgát a képzés befejezését követő 30 napon belül a képző intézmény szervezi meg.

(5) A képző intézmény a záróvizsga időpontjáról legalább 20 nappal korábban tájékoztatja a képzésen részt vevő személyt.

(6) A záróvizsgát a képző intézmény által létrehozott záróvizsga-bizottság előtt kell letenni.

(7) A záróvizsga-bizottság tagja a bizottság elnöke és a képzésben részt vett két oktató.

(8) A záróvizsga-bizottság elnökét a képző intézmény javaslatára a GyOP-képzésért felelős szerv kéri fel. Az elnöki tisztet olyan személy töltheti be, aki a gyermekvédelmi szakterületen kiemelkedő elméleti tudással vagy szakmai gyakorlattal rendelkezik és az Országos Szakmai Vizsgaelnöki Névjegyzéken szerepel, vagy részt vett a GyOP megírásában.

(9) A záróvizsga bizottság tagjait a képző intézmény javaslata alapján a GyOP-képzésért felelős szerv jelöli ki.

(10) A záróvizsga értékelését a záróvizsga-bizottság tagjai közösen alakítják ki. A záróvizsga közös értékelése során felmerült egyet nem értés esetén a bizottság elnöke dönt.

(11) A záróvizsga értékelése

a) "kiválóan megfelelt",

b) "jól megfelelt",

c) "megfelelt" vagy

d) "nem felelt meg"

lehet.

(12) A záróvizsgáról jegyzőkönyv készül, amelyet a képző intézmény megküld a GyOP-képzésért felelős szervnek.

(13) Sikeres záróvizsga esetén a záróvizsgáról készült jegyzőkönyv alapján a GyOP-képzésért felelős szerv a képesítés megszerzéséről a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 21 napon belül tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban szereplő képzettség megnevezése: képesített gyermekvédelmi gyám. A tanúsítvány adattartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.

(14) A GyOP-képzésért felelős szerv a kiadott tanúsítványokról nyilvántartást vezet.

[42]

13. §[43]

[44]

14. §[45]

14/A. §[46]

14/B. §[47]

14/C. §[48]

14/D. §[49]

14/E. §[50]

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után indult tanfolyamok során kell alkalmazni.

(2)[51] Mindazokat, akik e rendelet hatálybalépése előtt eredményesen vettek részt helyettes szülők, nevelőszülők részére szervezett tanfolyamokon, úgy kell tekinteni, hogy eleget tettek a jogszabályban előírt tanfolyami kötelezettségüknek.

(3)[52]

(4)[53]

(5)[54]

16. §[55]

Dr. Csehák Judit s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[56]

A döntés-előkészítő program részletes tematikája

1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők

1.1. megszerezzék a helyettes szülői és a nevelőszülői munkára vonatkozó alapvető ismereteket,

1.2. megismerjék a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek sajátos helyzetét,

1.3. megismerjék a helyettes szülői és a nevelőszülői munka során felmerülő tipikus problémákat és ezek megoldási lehetőségeit,

1.4. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy alkalmasak-e befogadó szülőnek,

1.5. a képzést követően - a képzővel együtt - megalapozott döntést tudjanak hozni arról, hogy a továbbiakban a helyettes szülői vagy a nevelőszülői képzésen vegyenek-e részt.

2. A csoportos foglalkozás tematikája

2.1. Mit jelent befogadó szülőnek lenni?

2.1.1. Miben különbözik egymástól a helyettes szülői és a nevelőszülői munka?

2.1.2. A képzés és az értékelés célja, menete.

3 óra (ea.)

2.2. A családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében

2.2.1. A gyermek azonosságtudata, kultúrája, önbecsülése és a család.

2.2.2. Az állandóság jelentősége a gyermek életében.

2.2.3. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?

3 óra (ea.)

2.3. A kötődés szerepe a gyermek életében

2.3.1. A gyermek fejlődésének alapfeltételei.

2.3.2. A mély és tartós kötődés fogalma, jelentősége.

2.3.3. Hogyan hat a gyermek fejlődésére az, ha befogadó szülőhöz kerül?

2.3.4. Mi a befogadó szülő és a többi szakember feladata a fentiek biztosításában?

3 óra (ea.)

2.4. A veszteség a gyermek életében

2.4.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek által átélt veszteségek típusai.

2.4.2. A befogadó szülőhöz kerülés hatása a veszteségélményre.

2.4.3. A veszteség feldolgozásának módjai, a befogadó szülő szerepe a veszteség feldolgozásában.

2.4.4. A befogadó szülő saját veszteségélménye és annak feldolgozása a gyermek szempontjából.

3 óra (ea.)

2.5. A gyermek családi kapcsolatainak erősítése

2.5.1. A gyermek életében jelentős kapcsolatok, ezek hatása a gyermek önbecsülésére, azonosságtudatára.

2.5.2. Hogyan változnak a saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek kapcsolatai?

2.5.3. Hogyan gondozható haza szüleihez vagy gyám gondozásába?

2.5.4. A befogadó szülők szerepe a gyermek kapcsolatainak erősítésében.

3 óra (ea.)

2.6. A gyermek viselkedése és kezelése

2.6.1. A saját, vér szerinti családjukban nem nevelkedhető gyermekek viselkedésének jellemzői.

2.6.2. A fegyelmezés és büntetés.

2.6.3. A hatékony fegyelmezéshez szükséges ismeretek, készségek, eszközök.

3 óra (ea.)

2.7. Életre szóló kapcsolatok a gyermek életében

2.7.1. Az állandóság-érzet biztosításának eszközei ideiglenes elhelyezés esetében.

2.7.2. Életre szóló kapcsolatok kialakítása azoknál a gyermekeknél, akik nem helyezhetőek vissza saját, vér szerinti családjukba.

2.7.3. A gyermek átgondozása örökbefogadó családba.

3 óra (ea.)

2.8. A befogadó szülő, család életében várható változások a gyermek odakerülését követően

2.8.1. Mire lehet számítani a gyermek érkezését követő napokban, hetekben?

2.8.2. Milyen hosszú távú változásokkal kell számolnia a befogadó szülőnek, családnak?

2.8.3. Milyen hatással lehet a befogadó szülő családtagjaira a gyermek érkezése?

2.8.4. A gyermek egyes életszakaszaiban várható nehézségek.

3 óra (ea.)

2.9. Ki miben segíthet?

2.9.1. A gyermekvédelem rendszerének rövid bemutatása, a szakemberek információ- és támogatásnyújtása.

2.9.2. Kihez lehet fordulni a befogadó szülőnél, családban, illetőleg a szűkebb-tágabb környezetben felmerülő problémák esetén?

4 óra (ea.)

3. A családértékelő megbeszélések témái

3.1. A befogadó szülő, család lehetőségei, tudása, tapasztalata. Várhatóan mennyiben lesznek képesek kielégíteni a hozzájuk kerülő gyermek szükségleteit? Mely területeken van a befogadó szülőnek, családnak további fejlődésre, segítségre szüksége ahhoz, hogy a hozzá kerülő gyermek szükségleteit ki tudja elégíteni?

3.2. Hogyan biztosítható a befogadó szülő, család további fejlődése? Milyen támogatásra van szüksége a befogadó szülőnek, családnak, hogyan fogja ezt megkapni?

3.3. Hogyan látja a befogadó szülő, család a saját elvárásait, képességeit, szükségleteit a gyermek - képzés során megismert - szükségletei fényében? Hogyan befolyásolja ez befogadó szülői szándékát, döntését?

4. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

4.1. Egyéni vagy csoportos összegző beszélgetés.

2. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez

A helyettes szülői tanfolyam részletes tematikája

3. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[57]

A nevelőszülői tanfolyam részletes tematikája

1. A tanfolyam célja, hogy a résztvevők

1.1. tudatosan felkészüljenek a nevelőszülői feladatok ellátására,

1.2. megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek révén a nevelt gyermek számára - annak képességeihez igazodóan - biztosítani tudják a gondozás, nevelés feltételeit, a gyermek fejlődéséhez szükséges családi szocializációs színteret,

1.3. elsajátítsák azokat a készségeket, melyek révén elő tudják segíteni a gyermek felkészülését az önálló életre, a családi és társadalmi normák elfogadására és betartására,

1.4. alkalmassá váljanak arra, hogy a gyermek érdekeinek megfelelően elősegítsék a gyermek kapcsolattartását a vér szerinti családdal, visszatérését a vér szerinti családba, illetve beilleszkedését az örökbefogadó családba,

1.5. megismerjék az általános szakmai szabályokat (szakmai etika, gyermeki jogok stb.).

2. A tanfolyam tematikája

2.1. Jogi ismeretek

2.1.1. A gyermekvédelmi gondoskodás rendszere, a nevelőszülők ebben elfoglalt helye.

2.1.2. A kapcsolódó intézményhálózatok jellemzői.

2.1.3. A nevelőszülői szerepre és a gyermek ellátására vonatkozó jogi szabályozás.

2.1.4. A nevelőszülők alkalmazásának feltételei, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony.

2.1.5. A nevelőszülőkre vonatkozó szabályozás.

2.1.6. A nevelőszülőknek járó juttatások.

2.1.7. A gyermekvédelmi gyámság, osztott gyámság a nevelőszülővel.

2.1.8. A gyámként kirendelt nevelőszülő által ellátandó feladatok.

8 óra (ea.)

2.2. Társadalomismeret

2.2.1. A társadalom és a család főbb jellemzői.

2.2.2. A nevelőszülők helye a társadalomban.

2.2.3. Szociálpolitika és szociális munka.

2.2.4. A családtámogatási rendszer.

4 óra (ea. + irányított beszélgetés)

2.3. Élettörténeti munka

2.3.1. Gyakorlati eszközök alkalmazása a gyermek élete folytonosságának biztosítására.

2 óra (ea. + irányított beszélgetés)

2.4. Konfliktus és konfliktuskezelés

2.4.1. A nehéz helyzetek kezelése.

2.4.2. A nevelőszülői munkával együtt járó feszültség.

2.4.3. Tipikus konfliktushelyzetek a gyermek nevelése során.

2.4.4. Hatékony konfliktuskezelés, feszültségoldás.

2 óra (irányított beszélgetés)

2.5. Pedagógiai, pszichológiai ismeretek

2.5.1. Gyermekek életkori szükségletei, ezek kielégítése.

2.5.2. Egyéni eltérések, sajátosságok.

2.5.3. A gyermek egyéniségének, személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása.

2.5.4. Az állandóság (szokások) és a változás jelentősége a gyermek életében.

2.5.5. A gyermek magánszférája, szabadsága.

2.5.6. A kortárs kapcsolatok jelentősége.

2.5.7. Fegyelmezés, korlátozás.

2.5.8. A játék szerepe és jellemzői életkoronként.

2.5.9. A tanulási készség fejlődése, tanulási nehézségek, segítségnyújtás.

7 óra (ea. + irányított beszélgetés)

2.6. Egészségügyi ismeretek

2.6.1. A gyermek és környezetének higiénéje.

2.6.2. Egészséges életmód, táplálkozás, környezettudatosság.

2.6.3. A gyermek esetleges speciális egészségügyi szükségletei.

2.6.4. Addiktológiai alapismeretek (a kábítószerekkel kapcsolatos alapismeretek, a szenvedélybetegek segítése, a család szerepe, a pszichoszociális fejlődés, az ellátórendszer).

2.6.5. A tartósan beteg és fogyatékkal élő gyermekek gondozásának, nevelésének sajátosságai.

2.6.6. Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás.

7 óra (ea. + irányított beszélgetés)

3. Az ismeretek ellenőrzési rendszere

3.1. ismereteket összegző beszélgetés

2 óra

4. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[58]

5. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[59]

6. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[60]

7. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[61]

8. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[62]

A Központi Oktatási Program (KOP) alapján történő nevelőszülő képzés témakörei, óraszámai, valamint elméleti és gyakorlati óraszámainak aránya

1. Oktatók óraszámai

2. A képzésben részt vevők óraszámai

9. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESZCSM rendelethez[63]

10. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez[64]

A gyermekvédelmi gyámi Központi Oktatási Program (GyOP) alapján történő gyermekvédelmi gyámi képzés témakörei, óraszámai, valamint elméleti és gyakorlati óraszámainak aránya

11. számú melléklet a 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelethez[65]

A gyermekvédelmi gyámi Központi Oktatási Program (GyOP) keretében szervezett képzés tanúsítványának adattartalma

1. A tanúsítvány sorszáma

2. A képzésben részt vevő személy

2.1. neve

2.2. születési neve

2.3. születési helye, ideje

2.4. anyja születési neve

3. A képző intézmény

3.1. neve

3.2. székhelye

3.3. postacíme

3.4. telefon és e-mail elérhetősége

4. A GyOP-képzésért felelős szerv

4.1. neve

4.2. székhelye

4.3. postacíme

4.4. telefon és e-mail elérhetősége

5. A záróvizsga eredménye

6. A képzettség megnevezése

7. A záróvizsga-bizottság elnökének, valamint a képző intézmény és a GyOP-képzésért felelős szerv képviselőjének aláírása