541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet

a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

A Kormány a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény 14. § a), d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A víz ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását - az üzemeltetőn kívül - javaslattevő hatóságként az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az árvízvédelmi létesítmény vonatkozásában a területi vízügyi igazgatóság kezdeményezheti.

(2) A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a közcélú ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény, ideértve a vonatkozó ivóvíz célú kitermelésre szánt felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését biztosító vízilétesítményt és a vonatkozó ivóvízbázis-védelmet biztosító vízilétesítményt, valamint a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény és árvízvédelmi létesítmény tekintetében ágazati kijelölő hatóságként az illetékes vízügyi hatóság jár el.

2. § (1)[1] Az ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

a) a felszíni ivóvízbázisként üzemeltetett tározót 2,5 millió m3 összes tározótérfogat felett,

b) a felszíni és felszín alatti vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 25 000 m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget,

c) az ivóvíztároló medencét, ha térfogata meghaladja a 25 000 m3 értéket,

d) azt a közműves ivóvízellátást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret,

e)[2] azt az üdítőital, ásványvíz gyártót, amely gazdasági célú vízhasználatot végez, és lekötött éves vízmennyisége bármely telephelyén meghaladja a 100 000 m3/év mennyiséget.

(2)[3] A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

a) azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja a 250 000 lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és működésképtelenné válása a felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotát eredményezi,

b) azt a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a Vksztv. szerinti működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret.

(3) Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani

a) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt, ha annak

aa) hirtelen tönkremenetele a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idézne elő és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezetne, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,

ab) működésképtelenné válása a térségi vízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyeztetné,

ac) üzemszerű működése hiányában a hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékben károsodnának, vagy

ad) működésképtelensége a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyeztetné;

b) az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha

ba)[4] legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú vagy államhatárt is alkotó folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség, és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,

bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb mint 1:10 km/km2.

3. § A víz ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.

4. § Vízilétesítmény akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha

a) az ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam közüzemi ivóvízellátását legalább 40 000 m3/d mértékű szolgáltatott ivóvízmennyiség kiesése által, legalább öt naptári napon keresztül folyamatosan, jelentős mértékben befolyásolná,

b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam felszíni, illetve felszín alatti víztesteit a határon átterjedő hatás miatt jelentős mértékben és tartósan elszennyezheti,

c) az árvízvédelmi létesítmény tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna.

4/A. §[5] (1) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletében foglalt táblázat 22. sora szerinti közműves ivóvízellátás szolgáltatás tekintetében alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőként azonosítható a 2. § (1) bekezdésében meghatározott valamely kritériumnak megfelelő rendszerelemet üzemeltető szolgáltató.

(2) A Vhr. 3. mellékletében foglalt táblázat 22. sora szerinti közműves ivóvízellátás tekintetében jelentős zavarnak minősül, ha az informatikai rendszer meghibásodása miatt a szolgáltatás nyújtása egy napot meghaladó időtartamban nem biztosítható.

5. § A víz ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését lefolytató szerv az illetékes vízügyi hatóság.

6. §[6] A vízgazdálkodási létesítmény üzemeltetője által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek miniszteri rendeletben meghatározott, a területi vagy szakági irányító munkakör betöltéséhez előírt mérnöki végzettséggel kell rendelkeznie.

6/A. §[7] Víz ágazatban rendkívüli eseménynek minősül

a) az a víziközmű szolgáltatási zavar vagy kiesés, amely legalább 3000 felhasználási helyet érint, és helyreállítása várhatóan legalább 4 órát vesz igénybe,

b) a kijelölt víztározó, víztisztító mű, ivóvíztároló medence olyan szennyeződése, zavara, vagy kiesése, amelynek helyreállítása várhatóan legalább 8 órát vesz igénybe,

c) az árvízvédelmi rendszer eseményei közül a rendkívüli védelmi fokozat elrendelése,

d) vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként azonosított létesítmény

da) hirtelen tönkremenetele, amely a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idéz elő, és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezet, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,

db) működésképtelenné válása, amely a térségi ivóvízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyezteti,

dc) hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékű károsodása vagy

dd) működésképtelensége, amely a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyezteti,

e) az, ha az illetékes hatóság a kijelölt létfontosságú rendszerelemnél egészségügyi zárlatot rendel el,

f) a humánerőforrás olyan mértékű kritikus hiánya, ami a tevékenység leállításához, szüneteltetéséhez vezethet.

g)[8] az üdítőital, ásványvíz gyártó gyártókapacitásának bármely telephelyén bekövetkező legalább 50%-os kiesése, legalább 48 óra időtartamban.

7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § 2018. július 1-jén lép hatályba.

8. §[9] Ez a rendelet a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-ai (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök