63/2013. (XI. 28.) BM rendelet

a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 16. § tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 18. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

1. Az adatrögzítés közös szabályai

1. § (1) A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 3. § (3)-(6) bekezdésében, 4. § (3)-(4) bekezdésében, 5. § (3)-(4) bekezdésében, valamint 6. § (3) bekezdésében meghatározott, adatrögzítésre kötelezett személyek és szervek (a továbbiakban együtt: adatrögzítő szerv) a körözési nyilvántartási rendszer tekintetében az adatrögzítést közvetlenül, kizárólag elektronikus úton teljesítik.

(2) Az adatrögzítés az adatrögzítő szerv és a körözési nyilvántartási rendszert vezető szerv (a továbbiakban: nyilvántartó) számítástechnikai rendszereinek a közvetlen összekapcsolásával teljesíthető.

(3) Az adatrögzítő szerv - a (2) bekezdés szerinti összekapcsolás megvalósításáig - az adatrögzítést az erre a célra kialakított, a körözési nyilvántartási rendszer távoli elérését biztosító alkalmazás útján teljesíti.

(4) Ha az adatok rögzítésének technikai vagy informatikai akadálya van, az adatrögzítő szerv a Körtv. 3-6. §-ában meghatározott adatokat a nyilvántartó honlapjáról letölthető adatlap kitöltésével és adattartalmának, valamint az aláírt és bélyegzővel ellátott körözést elrendelő irat PDF formátumú elektronikus példányának megküldésével továbbítja a nyilvántartónak.

(5) A nyilvántartó a (4) bekezdés szerint megküldött adatlapon szereplő adatokat a beérkezést követően haladéktalanul rögzíti és értesíti az adatrögzítő szervet a bejegyzés megtörténtéről.

2. § (1) Ha utólag jut az adatrögzítő szerv tudomására valamely adathiba, úgy haladéktalanul gondoskodik az adat javításáról.

(2) A nyilvántartó az ellentmondó, valamint a nyilvánvalóan hibás adatok észlelésekor az adatrögzítő szervnél haladéktalanul kezdeményezi az adat javítását.

3. § (1) Az első adatrögzítés során a körözési nyilvántartási rendszerben rögzíteni kell

a) minden esetben a Körtv.

aa) 3. § (2) bekezdés a) pont aa), ad) alpontjában, d) pont da) alpontjában, valamint i) pont meghatározott adatokat;

ab) 4. § (2) bekezdés a) pont aa), ab) alpontjában, b) pont ba) alpontjában, c) pont ca), cb alpontjában, f) pontjában, valamint g) pont ga), gb), gc) alpontjában meghatározott adatokat;

ac) 5. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ac) alpontjában, b) pont ba), bb), bc) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott adatokat;

ad) 6. § (2) bekezdés a) pont aa), ad), ae) alpontjában, b) pont ba), bb) alpontjában, valamint c) pontjában meghatározott adatokat;

ae) ismeretlen személy körözése esetén a Körtv. 3. § (2) bekezdés b) pont bb), bc), bd) alpontjában, d) pont da) alpontjában, valamint i) és j) pontjában meghatározott adatokat;

b) rendelkezésre állásuk esetén - az a) pontban meghatározott adatokon kívül - a Körtv. 3-6. §-ában meghatározott adatokat.

(2) Ha a körözési eljárás lefolytatására illetékességgel rendelkező rendőri szerv (a továbbiakban:a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv) tudomására jut a körözött személy ujjnyomat adata, akkor azt a körözési nyilvántartási rendszerben a Körtv. 3. § b) pont be) alpontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.

(3) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: SIS II. tv.) 14. alcímében meghatározott eljárás esetén rögzítendő adatokat a körözési nyilvántartási rendszerben a Körtv. 3. § (2) bekezdés h) pontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.

(4) A SIS II. tv. által meghatározott jelzés elhelyezést, valamint jelzéskezeléssel kapcsolatos adatokat a körözési nyilvántartási rendszerben a Körtv. 3. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok között kell rögzíteni.

(5) Európai elfogatóparancs kibocsátása esetén az adatrögzítő szerv az (1) bekezdésben meghatározott adatokon túl a SIS II. tv. által meghatározott adatokat, valamint az aláírt és bélyegzővel ellátott elfogatóparancs PDF formátumú elektronikus példányát is rögzíti a körözési nyilvántartási rendszerben.

(6) A képmás rögzítése során lehetőség szerint a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendelet által meghatározott minőségű fényképet kell felhasználni, kivéve, ha a körözött személyről az előírt minőségű fénykép nem áll rendelkezésre vagy a felismerhetőség szempontjából más fénykép rögzítése indokolt.

4. § (1) A nyilvántartó az adatrögzítő szerv és közvetlen adatigénylésre jogosultak részére - a Körtv. 9. § (3) bekezdése szerinti közvetlen hozzáférést a nyilvántartó honlapjáról letölthető adatlap elektronikus megküldésétől számított 8 napon belül - biztosítja a körözési nyilvántartási rendszerhez való közvetlen hozzáférését.

(2) A nyilvántartó az adatrögzítő szerv és a közvetlen adatigénylésre jogosultak által alkalmazott számítástechnikai rendszerek közötti közvetlen (online) hozzáférés kialakítását a körözési nyilvántartási rendszer oldaláról soron kívül biztosítja.

2. A körözési eljárást lefolytató rendőri szerv illetékessége

5. § (1) A nyilvántartó a körözési eljárást lefolytató rendőri szervet, valamint a körözést elrendelő szervet értesíti a körözés elrendelésének körözési nyilvántartási rendszerbe való vételéről.

(2) A nyilvántartó a körözési eljárást lefolytató rendőri szervet

a) értesíti a körözési nyilvántartási rendszerben szereplő adatok kiegészítéséről, módosításáról, törléséről,

b) tájékoztatja a körözési nyilvántartási rendszerben szereplő adathoz történő hozzáférésről,

c) értesíti a körözött személy lehetséges tartózkodási helyének rögzítéséről.

6. § (1) Az eltűnt, valamint a nem rendőrség által elrendelt körözés alapján az ismeretlen helyen tartózkodó személy felkutatására irányuló körözési eljárás lefolytatására a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel az ismeretlen helyen tartózkodó személy:

a) bejelentett lakóhelye,

b) bejelentett lakóhely hiányában bejelentett tartózkodási helye,

c) bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye hiányában utolsó ismert bejelentett lakó-, illetve tartózkodási helye,

d) az a)-c) pontban felsoroltak hiányában a személlyel kapcsolatban körözést elrendelő szerv hatóság vagy egyéb szerv székhelye, az eltűnéssel összefüggésben bejelentést tévő személy lakóhelye vagy intézmény székhelye, ennek hiányában a bejelentés helye szerinti rendőrkapitányság illetékes.

(2) Az ismeretlen helyen tartózkodó kiskorúval kapcsolatban a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv illetékességének megállapítása során az (1) bekezdés rendelkezéseit a kiskorú felügyeletét ellátó nagykorú személyre vonatkozóan kell alkalmazni.

(3) Ha az ismeretlen helyen lévő személy körözése során a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv olyan információkat tár fel, amely alapján a körözési eljárás során foganatosítani kívánt eljárási cselekményt más rendőrkapitányság illetékességi területén szükséges végrehajtani, úgy a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv értesítése alapján a megkeresett rendőri szerv soron kívül teljesíti a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv eljárási cselekmény foganatosítása iránti megkeresését.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv a közös közvetlen felettes szervnél, ennek hiányában az Országos Rendőr-főkapitányságnál kezdeményezi kijelölését a körözési eljárás lefolytatására, amennyiben körözési érdek ezt indokolja.

(5) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 73. § (1), (3), (6) és (7) bekezdése, valamint a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 68. § (3) bekezdése, 117. § (8) bekezdése alapján elrendelt körözés során a körözési eljárás lefolytatására

a) a körözést elrendelő rendőri szerv,

b) nem rendőri szerv által dolog tekintetében elrendelt körözés esetén az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott rendőri szerv

illetékes.

7. § (1) Ismeretlen személyazonosságú személy, ismeretlen holttest vagy holttestrész azonosításával kapcsolatos körözési eljárás lefolytatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a személy, holttest vagy holttestrész megtalálási helye szerint illetékes rendőrkapitányság, ha az ügyben nyomozás indult, az eljáró nyomozó hatóság jogosult.

(2) Az ismeretlen személyazonosságú holttest vagy holttestrész azonosításával kapcsolatos körözési eljárás lefolytatására a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében és 12. § (4) bekezdésében meghatározott esetben az ott megjelölt rendőri szerv illetékes.

3. A körözött személyek tartózkodási helyének, valamint a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén követendő eljárás szabályai

8. § A körözött személy hollétét, az ismeretlen személy, valamint holttest személyazonosságát megállapító, körözési eljárást lefolytató rendőri szerv a körözési nyilvántartási rendszerben rögzíti a körözési eljárás eredményét, valamint ezzel egyidejűleg a Körtv. 15. § (6) bekezdése szerinti feladatokat végrehajtja.

9. § (1) Azt a körözött személyt, akinek az elfogását rendelték el, megtalálása esetén el kell fogni, és a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitánysághoz vagy határrendészeti kirendeltséghez elő kell állítani.

(2) Az előállított körözött személyt - ha őrizetbe vételére nem kerül sor - a körözését elrendelő szerv intézkedését követően, de legkésőbb az előállítás törvényben meghatározott idejének leteltével szabadon kell bocsátani.

10. § (1) Ha a körözött személyt meghatározott hatóság elé kell állítani, és ez a hatóság nem azonos a megtalálás helye szerint illetékes rendőrkapitánysággal, úgy az előállított körözött személy átkíséréséről - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a körözést elrendelő szerv gondoskodik.

(2) Az átkísérés a körözött személy megtalálásának helye szerint illetékes rendőrkapitányság vagy határrendészeti kirendeltség feladata, ha a körözést:

a) bíróság,

b) ügyészség,

c) az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: NEBEK),

d) járási hivatal

rendelte el.

(3) Ha a körözést az idegenrendészeti hatóság rendelte el, úgy az átkísérést az idegenrendészeti hatóság megkeresésére közreműködő rendőrkapitányság hajtja végre.

(4) Ha a körözött személy ellen elfogatóparancs van hatályban, akkor az őrizetbe vételét az előállítás helye szerinti rendőrkapitányság végzi.

11. § (1) Az őrizetbe vett személynek a Be. 73. § (3) bekezdésében meghatározott hatósághoz történő átkíséréséről - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az elfogatóparancsot kibocsátó hatóság gondoskodik.

(2) Az átkísérés a rendőrség feladata, ha az elfogatóparancsot:

a) a bíróság,

b) az ügyészség,

c) a rendőrség nyomozó hatósága,

bocsátotta ki.

(3) Az átkísérést a (2) bekezdés a)-b) pontja esetén az őrizetbe vételt foganatosító, c) pontja esetén az elfogatóparancsot kibocsátó rendőri szerv hajtja végre.

(4) Az elfogott és külföldi állam által kiadni vagy átadni kért személy őrizetbe vételéről az előállítás helye szerint illetékes rendőri szerv gondoskodik, amelyről soron kívül, de legfeljebb a személyi szabadságot korlátozó intézkedés kezdő időpontjától számított 3 órán belül szóban, majd írásban is értesíteni kell a NEBEK-et.

12. § (1) A magát azonosítani nem képes személy kilétének megállapítását követően - elszállítása érdekében - haladéktalanul értesíteni kell törvényes képviselőjét, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozóját.

(2) Ha nincs, aki az azonosított személyt elszállítaná és biztonságba helyezése szükséges, úgy arról a személyazonosságot megállapító rendőri szerv gondoskodik.

13. § (1) Ha az eltűntként körözött személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, a tartózkodási helyét megállapító rendőri szerv gondoskodik a körözött személy törvényes képviselőjének, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozójának értesítéséről, valamint az előállítás helyén a felkutatott személyt átadja az értesített személynek.

(2) Kiskorú megtalálása esetén a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv gondoskodik:

a) a kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában más, cselekvőképes hozzátartozója, a kiskorú nevelését, felügyeletét vagy gondozását ténylegesen ellátó személy értesítéséről,

b) a kiskorú - (4) bekezdés szerinti - meghallgatásáról,

c) a kiskorúnak az értesített személy részére - az előállítás helyén - történő átadásáról,

d) indokolt esetben a kiskorúnak a legközelebbi gyermekvédelmi intézménybe szállításáról,

e) a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről szökött kiskorú esetén a gyermekotthon, a gondozási hely képviselőjének értesítéséről és a kiskorúnak a gyermekotthon, a gondozási hely részére - az előállítás helyén - történő átadásáról.

(3) A kiskorút törvényes képviselője - ennek hiányában eseti gondnoka - és amennyiben rendelkezésre áll pszichológus jelenlétében, - azon területi, vagy helyi nyomozóhatóságoknál, amelyek illetékességi területén rendelkezésre áll tanúsítvánnyal rendelkező gyermekmeghallgató szoba - a gyermekmeghallgató szobában, jegyzőkönyv felvétele mellett kell meghallgatni eltűnése okáról, körülményeiről és arról, hogy sérelmére követtek-e el jogellenes cselekményt.

(4) Ha az eltűnés a kiskorú szülőjének, gondozójának vagy más törvényes képviselőjének jogsértő magatartásával hozható összefüggésbe, úgy a meghallgatáson pszichológus jelenléte kötelező.

14. § (1) Ha a felkutatott személy cselekvőképtelen vagy bármely ügycsoportban korlátozottan cselekvőképes, egészségi állapota, kora vagy más ok miatt magáról gondoskodni képtelen, törvényes képviselőjét, gondnokát is tájékoztatni kell arról, hogy eltűnt személyként körözés hatálya alatt áll, valamint - ha a bejelentést nem ő tette - nyilatkoztatni kell arról, hogy a felkutatott személy tartózkodási helye közölhető-e a bejelentővel.

(2) Az (1) bekezdés alapján tett nyilatkozatot, vagy a nyilatkozattétel megtagadása esetén ennek tényét írásba kell foglalni, és azt a nyilatkozatot tévő, vagy a nyilatkozattételt megtagadó személlyel alá kell íratni. A nyilatkozat, vagy a nyilatkozat megtagadásának ténye a helyszínen az igazoltató lapra is rávezethető.

(3) Ha a felkutatott személy - a (1) bekezdésben meghatározott esetben törvényes képviselője - nem járult hozzá a tartózkodási hely közléséhez, vagy ebben a kérdésben nem nyilatkozott, úgy erre az eljárást lezáró iratban - a felkutatott tartózkodási hely megjelölése nélkül - utalni kell.

4. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1-14. §, a 16. § és a 19. § 2014. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 17. § 2014. március 15-én lép hatályba.

16. § (1) A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 25. § (1) bekezdésében a "körözési információs rendszerben" szövegrész helyébe a "körözési nyilvántartási rendszerben" szöveg lép.

(2) A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet 69. § (2) bekezdés d) pontjában a "körözési tevékenység elvégzése" szövegrész helyébe a "körözési eljárás lefolytatása" szöveg lép.

17. § A 13. § (3) bekezdésében a "eseti gondnoka" szövegrész helyébe a "eseti gyámja" szöveg lép.

18. § A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendelet 9. § (1) bekezdése az alábbi l) ponttal egészül ki:

[Nem kell hatósági engedély a figyelmeztető jelzést adó készülék felszereléséhez]

"l) a Rendőrség 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatai ellátásához rendszeresített járművére, amennyiben a megkülönböztető jelzés és figyelmeztető jelzés együttesen került kialakításra."

19. § Hatályát veszti

a) a Rendőrség és a Határőrség körözési tevékenységéről, a körözés során alkalmazható intézkedések végrehajtásáról, valamint a körözött személyek, tárgyak tartózkodási, illetve megtalálási helyének, illetőleg a személyek és holttestek személyazonosságának megállapítása esetén követendő eljárásról szóló 20/2001. (X. 11.) BM rendelet,

b) a körözési nyilvántartásból történő adatigénylésről és adatszolgáltatásról, valamint a nyilvános tárgykörözési adatok hozzáférhetővé tételéről szóló 21/2001. (X. 11.) BM rendelet.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter