2012. évi CLXXXI. törvény
a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról
Az Országgyűlés a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcserében való magyar részvétel szabályairól a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E törvény alkalmazásában:
1. figyelmeztető jelzés: a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: SIS II Rendelet) 3. cikk a) pontja szerint a Schengeni Információs Rendszer második generációjába bevitt személyes, továbbá az e törvényben meghatározott tárgyakra vonatkozó adatok összessége, amely az illetékes hatóságok számára lehetővé teszi, hogy egy foganatosítandó egyedi intézkedés céljából valamely személyt vagy tárgyat azonosítsanak;
2. figyelmeztető jelzések közötti kapcsolat: a SIS II-be bevitt egy vagy több figyelmeztető jelzés között a SIS II Rendelet 37. cikke alapján létrehozott összefüggés;
3. jelzéskezelési művelet: figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok SIS II-ben történő elhelyezése, módosítása - ideértve a lejárati idő meghosszabbítását is - és törlése;
4. jelzéskezelő: az az adatkezelő hatóság vagy szerv, amely a rá vonatkozó törvény szerint általa kezelt adatállományból vagy egyedi adatok alapján jelzéskezelési művelet végzésére jogosult;
5. kiegészítő adat: a SIS II Rendelet 3. cikk c) pontja alapján a SIS II-ben elhelyezett fénykép és ujjnyomat, továbbá az európai elfogatóparancsnak, valamint fordításának elektronikus példánya vagy digitalizált képe;
6. kiegészítő információ: a SIS II Rendelet 3. cikk b) pontjában meghatározott információ;
7. megjelölés: a 6-7. § és a 8. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzéshez csatolt megjegyzés, amellyel a SIS II-ben részt vevő állam azt jelzi, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén nem hajtja végre, mert az nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze;
8. N.SIS II: a SIS II magyar nemzeti rendszere, amely a következő részekből áll:
a) a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázist támogató funkcióval (a továbbiakban: CS.SIS) kommunikáló nemzeti központ;
b) az NS.CP-n keresztül a CS.SIS-szel kapcsolatban álló jelzéskezelők, valamint a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezetek informatikai rendszerei;
c) a SIRENE Iroda informatikai rendszere;
d) a központi SIS II adatbázissal megegyező adattartalmú nemzeti másolat, valamint technikai másolatok, és
e) a nemzeti infokommunikációs gerinchálózat;
9. NS.CP: az N.SIS II központi informatikai alkalmazása, amely biztosítja a jelzéskezelők, a SIRENE Iroda, valamint az arra jogosult magyar hatóságok számára a SIS II Rendelet 4. cikk a) pontjában meghatározott SIS II adatbázis és a CS.SIS elérését;
10. N.SIS II Hivatal: az a Kormány által a SIS II Rendelet 7. cikk (1) bekezdése alapján rendeletben kijelölt hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;
11. Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II): a SIS II Rendelet előírásaira figyelemmel létrehozott információs rendszer, amely az alábbi részekből áll:
a) a CS.SIS, valamint egységes nemzeti interfész;
b) a SIS II Rendelet 4. cikk b) pont szerinti, a SIS II adatbázisának teljes másolatából álló nemzeti másolattal működő magyar nemzeti alrendszer;
c) a többi SIS II-t alkalmazó állam nemzeti rendszerei, valamint
d) a SIS II Rendelet 4. cikk c) pont szerinti kommunikációs infrastruktúra;
12. SIRENE Iroda: a kiegészítő információk cseréjének biztosításáért és a SIS II-be bevitt adatok minőségellenőrzésének koordinálásáért felelős, a SIS II Rendelet 7. cikk (2) bekezdésének megfelelő hatóság, amely ellátja a SIS II Rendeletben és az e törvényben számára meghatározott feladatokat;
13. találat: a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező által végzett lekérdezés során bevitt adatnak megfelelő, a SIS II-ben talált figyelmeztető jelzés, amely alapján további intézkedésnek van helye;
14. SIRENE Kézikönyv: az Európai Bizottság határozata a SIRENE Kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról.
2. Az N.SIS II Hivatal
2. § (1) Az N.SIS II Hivatal
a) felelős a nemzeti másolat adatbázisában szereplő adatok kezeléséért, valamint a technikai másolatok folyamatos frissítéséért,
b) biztosítja az NS.CP, a nemzeti másolat és az NS.CP és a CS.SIS közötti kommunikációs infrastruktúra folyamatos működésének és biztonságának technikai és személyi feltételeit, valamint a Kormány rendeletében meghatározott kormányzati célú hírközlési szolgáltató útján a jelzéskezelők és az N.SIS II. Hivatal közötti folyamatos adatkapcsolatot,
c) biztosítja a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező szervezeteknek a SIS II adatbázisához történő hozzáférését e törvény és a rájuk vonatkozó jogszabályok keretei között,
d) gondoskodik a jelzéskezelők és a SIRENE Iroda által figyelmeztető jelzésként, kiegészítő adatként vagy megjelölésként továbbított adatoknak a központi SIS II adatbázisban történő azonnali elhelyezéséről,
e) az 5. § (4)-(9) bekezdésében foglalt eljárásrend szerint haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőt, ha a CS.SIS-be történő adattovábbítás során észleli, hogy az érintett személyre vagy tárgyra már létezik egy másik figyelmeztető jelzés a SIS II-ben (a továbbiakban: többszörös jelzéselhelyezés),
f) vezeti a 37. § (1)-(2) bekezdése szerinti nyilvántartást (naplót),
g) gondoskodik az N.SIS II Hivatal munkatársainak és az általa megbízott adatfeldolgozóknak az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról történő képzéséről,
h) tevékenységével összefüggően gondoskodik az adatbiztonsági követelmények betartásáról,
i) az NS.CP közvetlen felhasználói felületén (a továbbiakban: NS.CP Portál) keresztül jogszabályban meghatározott feltételek szerint biztosítja,
ia) a jelzéskezelési műveletek elvégezhetőségét,
ib) a figyelmeztető jelzésekhez kapcsolódó értesítések, a megjelölések, a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok, illetve az egymással összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések kezelését,
ic) a CS.SIS-ből és a nemzeti másolatból való közvetlen lekérdezést, valamint
j) felügyeli, hogy az NS.CP útján adatkezelésre jogosult szervezetek e tevékenységüket a jogszabályoknak és a SIS II technikai követelményeinek megfelelően végezzék.
(2) Ha a többszörös jelzéselhelyezéssel érintett figyelmeztető jelzések egymással nem összeegyeztethetők és több jelzéskezelőt érintenek, vagy nemzetközi egyeztetést tesznek szükségessé, az N.SIS II Hivatal az érintett jelzéskezelő mellett haladéktalanul értesíti a SIRENE Irodát is.
(3) Az N.SIS II Hivatal az N.SIS II-vel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap.
(4) Az N.SIS II Hivatal az (1) bekezdés a) és c)-h) pontjában és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárást szabályozó törvények alapján kezelhető adatok esetén adatkezelő.
3. A SIRENE Iroda
3. § (1) A SIRENE Iroda az e törvényben és az Európai Unió kötelező jogi aktusaiban meghatározott feladatait a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el.
(2) A SIRENE Iroda
a) kiegészítő információkat cserél más SIS II-t alkalmazó államok SIRENE Irodáival,
b) koordinálja a CS.SIS-ben magyar jelzéskezelők által elhelyezett adatok minőségének ellenőrzését,
c) összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztetőjelzés-elhelyezés kezdeményezése esetén elvégzi a több jelzéskezelőt érintő, valamint a nemzetközi egyeztetést igénylő feladatokat, ha az elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban foglalt prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett jelzéshez képest,
d) ellátja a SIS II Rendelet 35. és 36. cikke szerint a személyazonossággal való visszaélés elkerülése, illetve kezelése, valamint a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése érdekében végzendő adatkezelési tevékenységet,
e) az NS.CP-n keresztül, az arra feljogosított jelzéskezelő kérésére létrehozza és törli a magyar szervek által elhelyezett figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokat, szükség esetén módosítja az összekapcsolt figyelmeztető jelzések körét,
f) e törvény szerint végrehajtja azokat az intézkedéseket, amelyeknek a célja, hogy a nemzeti joggal, a nemzetközi kötelezettséggel összeegyeztethetetlen kapcsolat az N.SIS II-ben ne legyen látható,
g) ha ennek feltételei fennállnak, a külföldi figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolását kéri a figyelmeztető jelzést elhelyező államtól, illetve a hazai figyelmeztető jelzésekhez külföldi SIRENE Iroda kérésére megjelölést csatol,
h) a tevékenységével összefüggésben felelős az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályok betartásáért és az Iroda személyzetének adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért,
i) biztosítja a SIS II Rendelet 41. cikke alapján a személyek részére a SIS II-ben kezelt adataikhoz való hozzáférési, helyesbítési és törlési jogok gyakorlását, valamint
j) fogadja és kezeli a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást, közli az arra jogosultakkal a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, a figyelmeztető jelzés elhelyezésének céljától eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről szóló döntéseket.
(3) A SIRENE Iroda feladatai végrehajtása érdekében hozzáféréssel rendelkezik a CS.SIS-ben tárolt adatokhoz, valamint rendkívüli esetben az NS.CP Portál segítségével jogosult a haladéktalanul szükséges nemzeti jelzéskezelési műveletek elvégzésére. Az így végzett műveletekről az érintett jelzéskezelőt értesíti.
(4) A SIRENE Iroda az e §-ban meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelő.
4. A jelzéskezelők
4. § (1) A jelzéskezelők
a) az általuk kezelt adatállományokból vagy egyedi adatból az Európai Unió kötelező jogi aktusában és a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott módon elvégzik a jelzéskezelési műveleteket,
b) elvégzik a saját figyelmeztető jelzéseik között vagy a más tagállam figyelmeztető jelzésével összefüggő, összeegyeztethetetlen többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos feladatokat, ha az elhelyezendő jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend alapján nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett jelzéshez képest,
c) a 18. § szerint kezdeményezik a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását;
d) kezelik a figyelmeztető jelzéseket érintő találatokról szóló tájékoztatást és megteszik az annak alapján szükséges intézkedéseket,
e) jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén döntenek a magyar figyelmeztető jelzések továbbításának, adattartalmuk eltérő célra történő felhasználásának engedélyezéséről,
f) biztosítják, hogy az általuk a CS.SIS-ben elhelyezett adatok megfeleljenek a SIS II adatminőségi követelményeinek,
g) haladéktalanul kezdeményezik az általuk továbbított adatnak a SIS II-ben történő módosítását, kiegészítését, javítását vagy törlését, ha az szükségessé válik, valamint
h) a tevékenységükkel összefüggésben felelősek az adatbiztonsági szabályok betartásáért és a jelzéskezelői feladataikkal érintett személyzet adatvédelmi és adatbiztonsági képzéséért.
(2) A jelzéskezelők az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szabályozó törvények alapján kezelhető adatok tekintetében adatkezelők.
(3) Ha valamely jelzéskezelő egy másik jelzéskezelő feladat- és hatáskörébe tartozó informatikai rendszer útján kapcsolódik az NS.CP-hez, az alkalmazott informatikai megoldástól függetlenül az adott ügy érdemében eljáró jelzéskezelő felel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítéséért. Az a jelzéskezelő, amelynek az informatikai rendszere a kapcsolódást biztosítja, e tevékenységével összefüggésben az adott ügyben kizárólag az (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott feladatok teljesítéséért felel.
5. § (1) A jelzéskezelő és a SIRENE Iroda a jelzéskezelési műveletet valamint a megjelöléssel és a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatokkal kapcsolatos műveleteket az NS.CP útján továbbítja a CS.SIS felé.
(2) A (1) bekezdés szerinti művelet elvégezhető az NS.CP-hez kapcsolódó informatikai rendszer útján (a továbbiakban: rendszer-rendszer kapcsolat), vagy közvetlenül az NS.CP Portál felületén keresztül.
(3) A rendszer-rendszer kapcsolattal rendelkező szervezet erre kijelölt szervezeti egysége vagy személyzetének erre kijelölt tagjai a rendszer-rendszer kapcsolat üzemzavara esetén, az üzemzavar időtartama alatt az NS.CP Portál felületén elvégezhetik a szervezet feladat- és hatáskörébe tartozó (1) bekezdés szerinti műveletet.
(4) Az (1) bekezdés szerinti művelet végzése során a SIS II technikai követelményeivel összhangban, a SIRENE Kézikönyv rendelkezéseire tekintettel kell eljárni.
(5) Egy személyre vagy tárgyra vonatkozóan csak egy magyar jelzéskezelő által elrendelt figyelmeztető jelzés szerepelhet a CS.SIS-ben.
(6) Ha az érintett személyre vagy tárgyra egy másik SIS II-t alkalmazó állam már elhelyezett egy figyelmeztető jelzést, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az (5) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelőnek. A figyelmeztető jelzés akkor helyezhető el, ha a két figyelmeztető jelzés egymással jogszabályban meghatározottak szerint összeegyeztethető.
(7) Ha a két figyelmeztető jelzés egymással nem egyeztethető össze és az (5) bekezdés szerinti jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a jogszabályban meghatározott prioritási sorrend szerint elsőbbséget élvez a másik SIS II-t alkalmazó állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda lefolytatja a magyar figyelmeztető jelzés elhelyezéséhez szükséges nemzetközi egyeztetést.
(8) Ha a magyar jelzéskezelő által elhelyezendő figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, a jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
(9) Ha valamely személyre vagy tárgyra vonatkozóan már szerepel a CS.SIS-ben egy magyar jelzéskezelő által elhelyezett figyelmeztető jelzés és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkozóan egy további jelzéskezelő is figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezi, az N.SIS II Hivatal erről értesítést küld az érintett jelzéskezelőnek.
(10) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint elsőbbséget élvez a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest és a két figyelmeztető jelzés különböző jelzéskezelőktől származik, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő erről értesíti a SIRENE Irodát. A SIRENE Iroda konzultál az érintett jelzéskezelőkkel arról, hogy melyik figyelmeztető jelzés szerepeljen a CS.SIS-ben.
(11) Ha az elhelyezni kívánt újabb figyelmeztető jelzés a (7) bekezdés szerint nem élvez elsőbbséget a már elhelyezett figyelmeztető jelzéshez képest, az újabb figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményező jelzéskezelő végzi a többszörös jelzéselhelyezéssel kapcsolatos jogszabályban meghatározott feladatokat.
5. A figyelmeztető jelzések és kiegészítő adatok elhelyezésének szabályai
6. § (1) Ha a bíróság egy személlyel szemben európai elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot bocsátott ki, figyelmeztető jelzést és hozzá kapcsolódó kiegészítő adatokat kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(2) Ha egy személy európai elfogatóparancs alapján átadás céljából áll körözés alatt, az európai elfogatóparancs egy elektronikus példányát vagy digitalizált képét kiegészítő adatként el kell elhelyezni a CS.SIS-ben.
(3) Az európai elfogatóparancsnak az Európai Unió egy vagy több hivatalos nyelvén készült fordításának egy elektronikus példánya vagy digitalizált képe is elhelyezhető a CS.SIS-ben.
(4) A bíróság az (1) bekezdés szerinti elfogatóparancsot a figyelmeztető jelzés elhelyezésének kezdeményezése céljából elektronikus úton megküldi a körözés elrendelésére illetékes rendőri szervnek.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendőri szerv a körözési információs rendszer útján kezdeményezi a figyelmeztető jelzés elhelyezését. Ennek keretében a 12. § szerinti adatokat, a (2)-(3) bekezdés szerinti kiegészítő adatokat az NS.CP-n keresztül, a 14-15. § szerinti kiegészítő információkat közvetlenül megküldi a SIRENE Irodának a figyelmeztető jelzés és a kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése, valamint a kiegészítő információknak a többi SIRENE Iroda felé történő megküldése céljából.
(6) A SIRENE Iroda az adatok ellenőrzését követően elhelyezi a figyelmeztető jelzést és a kiegészítő adatot, valamint továbbítja a kiegészítő információkat a többi SIRENE Iroda felé.
7. § (1) A rendőrség, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége a körözési információs rendszer útján figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el a CS.SIS-ben arról a személyről, illetve figyelmeztető jelzést arról a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti járműről - ideértve a 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti pótkocsit és lakókocsit is -, úszólétesítményről, légijárműről vagy konténerről, akivel vagy amellyel kapcsolatban rejtett ellenőrzést rendelt el.
(2) Az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés és kiegészítő adatok elhelyezésére abban az esetben van lehetőség, ha megalapozottan feltehető, hogy az érintett az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő), követ el, vagy okkal feltételezhető - különösen az általa elkövetett múltbeli bűncselekmények alapján -, hogy ilyen bűncselekményt követ el a jövőben is a SIS II-t alkalmazó állam területén, abban az esetben is, ha a magyar törvény szerint az előkészület nem büntetendő.
(3) Az ügyészség az általa folytatott nyomozásban az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezése érdekében a rendőrséget keresi meg.
(4) A rendőrség az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatokat helyez el a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok megkeresésére is abban az esetben, ha Magyarország nemzetbiztonságát sértő vagy veszélyeztető tevékenység felderítése vagy elhárítása érdekében az indokolt.
(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége az (1) bekezdés szerinti adatokat elektronikus úton továbbítja a körözési információs rendszerbe.
8. § (1) Ha a körözést folytató rendőri szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést, valamint a kiegészítő adatot a CS.SIS-ben arról a személyről,
a) akit a személy- és tárgykörözésről szóló törvény szerint eltűnt személynek kell tekinteni,
b) akit a büntetőeljárásban terheltként vagy tanúként kívánnak idézni, vagy akinek büntetőeljárásban okiratot kívánnak kézbesíteni, de lakó- vagy tartózkodási helye ismeretlen, vagy
c) aki szabadságvesztés büntetésének letöltését vagy a vele szemben elrendelt kényszergyógykezelés végrehajtását nem kezdte meg és emiatt tartózkodási helyének megállapítása érdekében körözését rendelték el, de az európai elfogatóparancs vagy a nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei nem állnak fenn.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzés elhelyezésekor azt is jelezni kell, hogy megtalálása esetén
a) a személyt védelem alá kell helyezni saját biztonsága érdekében,
b) a személyt védelem alá kell helyezni mások biztonsága érdekében, vagy
c) a személyt nem kell védelem alá helyezni.
(3) A bíróság - ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is - és az ügyészség az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti, általa hozott körözést elrendelő határozatot elektronikus úton megküldi a körözést folytató rendőri szervnek.
9. § (1) Az idegenrendészeti hatóság figyelmeztető jelzést és kiegészítő adatot helyez el a CS.SIS-ben a harmadik országbeli állampolgárra vonatkozóan a SIS II Rendelet 24. cikk (2) bekezdésében és 26. cikkében meghatározott esetekben.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben figyelmeztető jelzést lehet elhelyezni a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére okot adó jogsértés jellegére és súlyára, a harmadik országbeli állampolgár személyes körülményeire, ismételt beutazásának és tartózkodásának a közrendre, közbiztonságra vagy nemzetbiztonságra jelentett veszélyére figyelemmel.
(3) A SIS II Rendelet 30. cikkében meghatározott esetben a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő hatóság vagy szerv a SIRENE Iroda értesítését vagy a tudomásszerzést követően az (1) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzést haladéktalanul törli.
10. § (1) Ha a körözést folytató rendőri szerv a körözés tényét a nyilvántartásba bejegyezte, a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv haladéktalanul elhelyezi a figyelmeztető jelzést a CS.SIS-ben a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött alábbi tárgyakról:
a) 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
b) úszólétesítmény, valamint légijármű,
c) 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, továbbá lakókocsi, ipari berendezés, külső motor, valamint konténer,
d) lőfegyver,
e) feljegyzett sorszámú bankjegy,
f) értékpapír és készpénz helyettesítő fizetőeszköz, továbbá
g) külföldi hatóság által kiállított eltulajdonított vagy elveszett okmányok, úgy mint:
ga) úti okmány, személyazonosító igazolvány, tartózkodásra jogosító okmány, vezetői engedély, valamint
gb) gépjármű hatósági jelzése és forgalmi engedélye.
(2) Ha az érintett személy a külföldi kiállítású okmányai elvesztéséről, eltulajdonításáról nem a rendőrségen tesz bejelentést, a bejelentést fogadó hatóság haladéktalanul értesíti a rendőrséget a körözés elrendelése érdekében.
11. § (1) Ha az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartásba erre irányuló bejegyzést helyezett el, a központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szerve haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) az idegenrendészeti hatóság vagy a menekültügyi hatóság által kiállított és eltulajdonított, elveszett, vagy egyéb okból érvénytelenített okmányok, úgy mint:
aa) úti okmány, valamint
ab) tartózkodásra jogosító okmány, továbbá
b) kitöltetlen úti okmány és tartózkodásra jogosító okmány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) magyar hatóság által kiállított személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint
b) kitöltetlen személyazonosító igazolvány, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(3) A központi útiokmány-nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) magyar hatóság által kiállított magánútlevél és hivatalos útlevél, ide nem értve az ideiglenes magánútlevelet, amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek az (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott okmány kivételével, valamint
b) kitöltetlen úti okmány - az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott úti okmány kivételével -, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(4) A központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv a nyilvántartásba való bejegyzést követően haladéktalanul továbbítja a CS.SIS-be az alábbi tárgyak adatait a lefoglalásra vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából:
a) magyar hatóság által kiállított vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és az utángyártott rendszám kivételével az állandó rendszámtábla (hatósági jelzés), amelyet eltulajdonítottak, elvesztettek vagy egyéb okból érvénytelenítettek, valamint
b) kitöltetlen vezetői engedély, állandó forgalmi engedély és állandó rendszámtábla, amelyet eltulajdonítottak vagy elvesztettek.
(5) A (2) bekezdés b) pontja, a (3) bekezdés b) pontja, valamint a (4) bekezdés b) pontja szerinti tárgyakra vonatkozó adatokat a figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat CS.SIS-be történő elhelyezése céljából a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szerv, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv és a központi útiokmány-nyilvántartó szerv az NS.CP Portál felületén keresztül helyezi el a CS.SIS-ben.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott érvénytelenített okmányokról és azok hatósági jelzéséről - ide nem értve az elvesztés vagy eltulajdonítás miatt történő érvénytelenítést - akkor kell a SIS II-ben figyelmeztető jelzést elhelyezni, ha hivatalból indult eljárásban került sor annak érvénytelenítésére és az okmány, illetve a hatósági jelzés nincs a hatóság birtokában.
(7) Ha a körözést folytató rendőri szerv a 10. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti járműről olyan bejegyzést helyez el a körözési információs rendszerbe, amelynek adattartalma kiterjed az állandó rendszámtáblára is, az állandó rendszámtáblára külön nem kell elhelyezni (4) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztető jelzést.
(8) Az (1)-(4) bekezdés szerinti tárgy lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából elrendelt körözéséről, a körözést folytató rendőri szerv elektronikus úton értesíti a figyelmeztetőjelzés elhelyezésére hatáskörrel rendelkező központi idegenrendészeti nyilvántartás adatkezelő szervet, személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő központi szervet, központi útiokmány-nyilvántartó szervet vagy központi közúti közlekedési nyilvántartó szervet az okmány vagy hatósági jelzés érvénytelenítésének a központi nyilvántartásba történő bejegyzése és a figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából.
12. § A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés és kiegészítő adat legfeljebb a következő adatokat tartalmazhatja:
a) a SIS II Rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatok,
b) a bűncselekmény típusára vonatkozó adatok, továbbá
c) a 6. § (2)-(3) bekezdése szerinti adatok.
6. A kiegészítő információkra vonatkozó szabályok
13. § Kiegészítő információt a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 3. cikk b) pont i-vi. alpontjában meghatározott esetekben, a SIS II Rendelet 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott módon továbbíthat.
14. § Az európai elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére kiegészítő információként továbbítja az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározat 8. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat is.
15. § A nemzetközi elfogatóparancson alapuló figyelmeztető jelzés elhelyezésével egyidejűleg a SIRENE Iroda a SIS II-t alkalmazó államok részére továbbítja a következő kiegészítő információkat is:
a) a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróság megnevezése,
b) az elfogatóparancs kibocsátásának ideje,
c) az elfogatóparancs száma,
d) a bűncselekmény jellege, jogi minősítése,
e) a bűncselekmény elkövetési helye és ideje, a keresett személy részvételének módja a bűncselekményben,
f) amennyire lehetséges, a bűncselekmény körülményei és következményei,
g) a jogerősen kiszabott szabadságvesztés tartama, illetve a bűncselekmény miatt kiszabható szabadságvesztés tartamának felső határa, valamint
h) a figyelmeztető jelzés végrehajtása szempontjából szükséges egyéb, személyes adatokat nem tartalmazó információ.
16. § A SIRENE Iroda a kiegészítő információk beszerzése és továbbítása céljából - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - az alábbi adatok átvételére jogosult:
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatok közül a polgár személyazonosító igazolványának, továbbá személyi azonosítójáról és lakcíméről kiadott hatósági igazolványának okmányazonosítója, az okmány érvényességére vonatkozó adatok, név- és lakcímadatai, anyja neve, arcképmása, állampolgársága, születési helye, születési ideje, neme, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje,
b) a külföldre utazásról szóló törvény szerinti útiokmány-nyilvántartásban szereplő adatok közül az arra vonatkozó adat, hogy az érintett személy rendelkezik-e érvényes úti okmánnyal, valamint az úti okmány birtokosának családi és utóneve - ideértve a születési családi és utónevet is -, arcképmása, saját kezű aláírása, az úti okmány okmányazonosítója, kiadásának, cseréjének, visszavonásának, bevonásának, érvényességének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, megtalálásának, megkerülésének ténye,
c) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti idegenrendészeti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti résznyilvántartásokban szereplő valamennyi adat,
e) a körözési nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
f) az európai vagy a nemzetközi elfogatóparancsot kibocsátó bíróságtól a 12. §-ban meghatározott adatok, illetve feltételezések, valamint a 14-15. §-ban meghatározott adatok,
g) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti bűntettesek nyilvántartásában, a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt álló személyek nyilvántartásában, továbbá a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában szereplő valamennyi adat,
h) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény szerinti fogvatartotti nyilvántartásban szereplő adatok közül a fogvatartott személyazonosító adatai, fényképe és lakcíme, a fogva tartás jogalapja, helye, a szabadulással összefüggő adatok,
i) a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvény szerinti
ia) engedély-nyilvántartásban szereplő adatok közül a járművezető személyazonosító adata és lakcíme, arcfényképe, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására, eltulajdonítására, megsemmisülésére, elvesztésére, találására, megkerülésére vonatkozó adatok,
ib) járműnyilvántartásban szereplő valamennyi adat,
j) a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény szerinti lőfegyverek központi nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, kivéve az engedéllyel rendelkező személy egészségügyi alkalmasságának időtartamára vonatkozó adatot,
k) a víziközlekedésről szóló törvény szerinti, az úszólétesítmények hajózási hatóság által vezetett nyilvántartásában szereplő valamennyi adat, valamint
l) a Magyarország Állami Légijármű Lajstromában szereplő valamennyi adat.
7. Megjelölés csatolása
17. § (1) A SIRENE Iroda a külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, ha a SIS II-t alkalmazó külföldi állam figyelmeztető jelzése alapján elrendelt intézkedés a magyar joggal, Magyarország nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, és emiatt az nem hajtható végre.
(2) A megjelölés SIS II-be történő felvétele érdekében a SIRENE Iroda megjelölni kívánt figyelmeztető jelzést elhelyező állam SIRENE Irodáját keresi meg.
(3) A 6. § szerinti figyelmeztető jelzéshez kizárólag akkor lehet megjelölés csatolását kezdeményezni, ha a figyelmeztető jelzésben szereplő személy a Büntető Törvénykönyv értelmében gyermekkorú, vagy ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló ügyben a Fővárosi Törvényszék a személy átadásának megtagadásáról döntött, vagy megállapította, hogy nem állnak fenn a kiadatás jogi feltételei. Az e bekezdés alapján csatolt megjelölés nem vonható vissza mindaddig, amíg az e bekezdésben foglalt feltételek fennállnak.
(4) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés egy eltűnt személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítására irányul, a figyelmeztető jelzésre az NS.CP nem jelez találatot a lekérdezést végző hatóság felé. Ha a figyelmeztető jelzés egy személy kiadatási vagy átadási célú letartóztatására irányul, az NS.CP alternatív intézkedésként a személy lakó- vagy tartózkodási helyének megállapítását jeleníti meg a lekérdezést végző hatóság felé. A 2007/533/IB tanácsi határozat 37. cikk (4) bekezdése alapján kiadott célzott ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés helyett, külön megjelölés csatolása nélkül az NS.CP automatikusan rejtett ellenőrzést jelenít meg a hozzáférésre jogosult hatóságok felé. A SIRENE Iroda minden esetben hozzáfér az eredeti figyelmeztető jelzéshez.
(5) Ha a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzést kibocsátó állam különösen sürgős és indokolt esetben a figyelmeztető jelzésben foglalt intézkedés végrehajtását kéri, a SIRENE Iroda haladéktalanul intézkedik annak megvizsgálása iránt, hogy a megjelölést vissza lehet-e vonni. Ha a megjelölés visszavonására sor kerül, a figyelmeztető jelzés szerinti intézkedést haladéktalanul végre kell hajtani.
8. Figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok
18. § (1) A SIRENE Iroda végzi az arra feljogosított jelzéskezelők együttes kérésére a figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok létrehozását és törlését. A kérés benyújtása előtt az érintett jelzéskezelők egymással egyeztetnek. A jelzéskezelők egyeztetése és a kapcsolatok létrehozása nem járhat a hozzáférési jogosultságok sérelmével. A létrehozott kapcsolatban két vagy több figyelmeztető jelzés szerepelhet.
(2) A kapcsolatot törölni kell, ha célját elérte, vagy létrehozásának indoka megszűnt. A törölt figyelmeztető jelzés automatikusan kikerül a kapcsolatból. A kapcsolat megszűnik, ha az abban szereplő figyelmeztető jelzések száma kettő alá csökken.
(3) Ha a SIRENE Iroda egy külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzéshez megjelölés csatolását kezdeményezi, egyúttal az NS.CP útján intézkedik az iránt, hogy az adott figyelmeztető jelzést érintő kapcsolatok a hozzáférésre jogosult hatóságok számára ne legyenek hozzáférhetők.
(4) A (3) bekezdést kell értelemszerűen alkalmazni abban az esetben is, ha a külföldi állam utóbb létesít kapcsolatot a magyar megjelöléssel érintett figyelmeztető jelzés és valamely más figyelmeztető jelzés között.
(5) A (3)-(4) bekezdés szerinti korlátozást a megjelölés visszavonása esetén fel kell oldani.
9. A SIS II-ben kezelt adatokhoz való hozzáférés
19. § (1) A SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik
a) a büntetőügyben eljáró bíróság és ügyészség a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
b) a rendőrség nyomozó hatósági, közbiztonságvédelmi, körözési, valamint határrendészeti feladatai ellátásához, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági és vámellenőrzési feladatai ellátásához a figyelmeztető jelzések teljes körét érintően,
c) az idegenrendészeti hatóság és a menekültügyi hatóság idegenrendészeti, illetve menekültügyi vagy tartózkodási eljárás lefolytatása vagy ilyen eljárás feltételei fennállásának megállapítása céljából
ca) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló személyekre vonatkozó adatot érintően, valamint
cb) az úti okmányra, személyazonosító igazolványra és tartózkodásra jogosító okmányra vonatkozó adatot érintően, továbbá
d) a jármű forgalomba helyezésével kapcsolatos, valamint a származás-ellenőrzési eljárásban a közlekedési igazgatási hatáskörben eljáró szerv, valamint a közúti közlekedési nyilvántartó szerv, továbbá e szerv a forgalomba helyezési eljárást megelőzően elvégzendő származás-ellenőrzési eljárás keretében a következő, lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyakra vonatkozó adatot érintően:
da) az 50 cm3-t meghaladó hengerűrtartalmú gépjármű,
db) a 750 kg-ot meghaladó saját tömegű pótkocsi, illetve lakókocsi,
dc) a gépjármű forgalmi engedélye, valamint
dd) a gépjármű hatósági jelzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a SIS II rendszerben tárolt adatokat kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében használhatják fel, a SIS II Rendelet, valamint a 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályaival összhangban.
20. § A 19. §-ban meghatározott szervezetek személyzetének erre feljogosított tagjai rendszer-rendszer kapcsolat útján vagy az NS.CP Portál felületén keresztül végezhetnek lekérdezéseket a SIS II-ből.
21. § A rendőrség jogszabályban meghatározott feltételek szerint a határellenőrzési feladatok folyamatos biztosítása érdekében technikai másolatokat működtethet a SIS II-ben tárolt adatokról. A rendszer üzemzavara esetén a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve a technikai másolatból lekérdezéseket végezhet.
10. A figyelmeztető jelzések és kiegészítő információk megőrzési időtartama
22. § (1) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési időtartama három év. A rejtett ellenőrzés céljából a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje egy év.
(2) A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb tíz év. A rejtett ellenőrzés céljából tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések megőrzési ideje legfeljebb öt év.
23. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésére kötelezett jelzéskezelő dönthet a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének meghosszabbításáról, ha a figyelmeztető jelzés megőrzési idejének lejártakor a jelzés elhelyezésének okai továbbra is fennállnak. A jelzéskezelő a meghosszabbításra vonatkozó döntéséről és annak indokairól a megőrzési idő lejárta előtt legalább öt munkanappal tájékoztatja az N.SIS II Hivatalt.
(2) A személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje alkalmanként, legfeljebb az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.
(3) A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzés megőrzési ideje egy ízben, legfeljebb az eredeti megőrzési időtartammal hosszabbítható meg.
24. § A kiegészítő információk cseréjének eredményeként a SIRENE Iroda adatállományában tárolt személyes adatokat legfeljebb az érintett személyre vonatkozó figyelmeztető jelzésnek a SIS II-ből történő törlését követő egy évig lehet megőrizni, kivéve, ha az adatokra vonatkozó hazai jogszabályok rövidebb megőrzési időt írnak elő.
25. § (1) A magyar hatóságok által elhelyezett figyelmeztető jelzésekre vonatkozó adatokat, valamint azon figyelmeztető jelzések adatait, amelyekkel kapcsolatban az ország területén magyar hatóság intézkedést foganatosított, az eljáró hatóság és a SIRENE Iroda a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló döntésre és a végrehajtott intézkedésre vonatkozó magyar jogszabályokban meghatározott ideig megőrizheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat az ott említett figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információkra is alkalmazni kell.
11. A személyek joga a SIS II-ben róluk tárolt adatokhoz való hozzáférésre
26. § (1) Bárki kérhet tájékoztatást arról, hogy róla a SIS II-ben tárolnak-e adatot. A kérelmet bármely kormányhivatalban, rendőrkapitányságon, illetve külképviseleten elő lehet terjeszteni. A kormányhivatal, rendőrkapitányság, illetve a külképviselet a kérelmet a SIRENE Irodához továbbítja. A SIRENE Iroda és a hatáskörébe tartozó adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelő köteles az érintettet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Info.tv.) meghatározottak szerint tájékoztatni arról, hogy a SIS II -ben róla milyen adatot kezel, kinek és milyen célból továbbított adatot. A tájékoztatás csak a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése vagy üldözése, a büntetés-végrehajtás biztonsága, továbbá mások jogainak védelme érdekében tagadható meg.
(2) Ha az érintett olyan adatról kér tájékoztatást, amelyet más, SIS II-t alkalmazó állam helyezett el a CS.SIS-ben, akkor a kérelmet - válaszadás céljából - az érintett állam központi hatóságának kell megküldeni. A tájékoztatásadást meg kell tagadni, ha az érintett adatokat elhelyező állam a közlésükhöz nem járul hozzá.
(3) Ha a tájékoztatásadást az (1)-(2) bekezdés szerint megtagadták, az érintettet a megtagadás tényéről és jogalapjáról, valamint az Info.tv. alapján biztosított jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell.
(4) Ha az érintett az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást közvetlenül valamely jelzéskezelőtől kéri, a jelzéskezelő megadja az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az általa kezelt adatok tekinttében és egyben tájékoztatja az érintettet arról, hogy valamennyi adatkategória vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti eljárás keretében kaphat tájékoztatást.
12. A figyelmeztető jelzés alapján foganatosítandó intézkedés végrehajtása
27. § (1) A SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a kért intézkedést - ideértve a 17. § (4) bekezdése szerinti alternatív intézkedést is - a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell végrehajtani és erről, valamint a végrehajtás akadályairól, illetve a végrehajtáshoz szükséges kiegészítő információk igényléséről a SIRENE Irodát értesíteni kell.
(2) Ha az a hatóság, amelyhez valamely talált tárgy leadásra került, nem rendelkezik az adott tárgy vonatkozásában a SIS II-ből való lekérdezési jogosultsággal, a hatóság a rendőrségnek küldi meg a tárgyat a tárgy SIS II-ben történő ellenőrzése érdekében.
(3) A lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából körözött tárgyra külföldi állam által elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján elért találat esetén a megtalált tárgyat az eljáró hatóság lefoglalja. A tárgy további sorsának rendezése tekintetében szükségessé váló, de nem igazságügyi útra tartozó információcserét az adott figyelmeztető jelzést kibocsátó külföldi hatósággal a tagállami SIRENE Irodákon keresztül kell lefolytatni.
28. § (1) A (6) bekezdésben foglalt eset kivételével az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozó hatósági feladatot ellátó szervezeti egysége és vámszerve (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hatóság) a figyelmeztető jelzés alapján megtalált, a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgyat a 27. § alapján - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 2. §-ában foglaltakra figyelemmel, a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazva - lefoglalja és az eljárást lefolytatja.
(2) A hatóság a lefoglalást megszünteti és a tárgyat - az (5) bekezdésben szabályozott eset kivételével - értékesíti, ha
a) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatósága a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés megküldését követő hatvan napon belül kijelenti, hogy a tárgy visszaszerzésében nem érdekelt és a tárgynak a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerinti tulajdonos számára történő visszaadása érdekében sem fordul magyar igazságügyi hatósághoz, vagy
b) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult személy a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés megküldését követő hatvan napon belül
ba) úgy nyilatkozik, hogy a tárgy visszaadásában nem érdekelt, vagy
bb) a visszaszármaztatásban való érdekeltségével kapcsolatos nyilatkozatot nem tesz, vagy
c) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam igazságügyi hatósága a (4) bekezdésben foglalt kivétellel a tárgy lefoglalásáról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül, illetve a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult a b) pont ba) alpontja szerinti nyilatkozat megtételét követő hatvan napon belül a tárgy átvétele iránt nem intézkedik.
(3) A hatóság az értékesítésből befolyt összeget - a pénzkövetelés elévüléséig - letéti számlán kezeli, s erről az érintetteket értesíti. A hatóság a letéti számlán kezelt összegből levonja a tárgy tárolásával és értékesítésével járó költségeit.
(4) A tagállami igazságügyi hatóság egy alkalommal kérheti a tárgy visszaadását célzó igazságügyi megkeresés előterjesztésére nyitva álló határidő további hatvan nappal történő meghosszabbítását. Ebben az esetben a (2) bekezdés c) pontja alapján a tárgy csak a meghosszabbított határidő letelte után értékesíthető.
(5) Ha a tárgy (2) bekezdés szerinti értékesítése, vagy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam joga szerint a tárggyal rendelkezni jogosult részére történő átadása olyan harmadik személy jogait sértené, aki a jóhiszemű, így különösen a kereskedelmi forgalomban ellenérték fejében történő szerzés tényét igazolja, a hatóság a tárgyat az érdekelt harmadik személy részére adja ki.
(6) Ha a figyelmeztető jelzés alapján megtalált, a 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárggyal összefüggésben Magyarországon büntetőeljárás van folyamatban, lefoglalására és a lefoglalt dolog kiadására a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
13. Hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése
29. § Annak érdekében, hogy a figyelmeztető jelzések elhelyezésekor a hasonló jellemzőkkel rendelkező személyek megkülönböztetése biztosított legyen, a SIS II Rendelet 35. cikkében meghatározott eljárást kell alkalmazni.
14. Eljárás személyazonossággal való visszaélés esetén
30. § (1) Ha a SIS II-ben kezelt adatokhoz hozzáférési jogosultsággal rendelkező hatóság vagy a SIS II-t alkalmazó külföldi állam hatósága a SIS II-ben történt lekérdezés eredményeként észleli, hogy az érintett személy személyazonosságával visszaéltek, a rendőrség - az érintett személy erre vonatkozó kifejezett kérelmére - a kérelmező személyről elektronikus tárolásra, illetve azonosításra alkalmas módon fényképfelvételt készít és ujjnyomatot vesz, valamint feljegyzi a SIS II Rendelet 36. cikk (3) bekezdése szerinti adatokat. Az adatkezelés célja, hogy az érintett személy kétséget kizáróan azonosítható legyen és számára a figyelmeztető jelzésből ne származzon hátrányos jogkövetkezmény.
(2) Ha a személyazonossággal való visszaélést magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság által elhelyezett figyelmeztető jelzés kapcsán állapították meg, a rendőrség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a kérelem befogadását követően haladéktalanul továbbítja a figyelmeztető jelzést elrendelő hatóságnak. A figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság haladéktalanul megvizsgálja, hogy a figyelmeztető jelzés fenntartása indokolt-e. Ha a figyelmeztetést elrendelő hatóság a figyelmeztető jelzést fenntartja, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kiegészítő adatként rögzíti a CS.SIS-ben.
(3) Ha a személyazonossággal való visszaélés a SIS II-t alkalmazó külföldi állam által elrendelt figyelmeztető jelzés kapcsán került megállapításra, az adatokat a SIRENE Irodának kell megküldeni, amely haladéktalanul továbbítja azokat a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak. Az adatok csak a SIS II Rendelet 36. cikk (6) bekezdésében foglalt korlátozással használhatók fel, és azokat a SIS II Rendelet 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott esetben törölni kell.
(4) Ha a SIRENE Iroda tudomására jut, hogy az a személy, akire vonatkozóan valamely magyar figyelmeztető jelzést elrendelő hatóság figyelmeztető jelzést helyezett el vagy kíván elhelyezni a SIS II-ben, más személyazonosságával visszaél, erről haladéktalanul értesíti a figyelmeztető jelzést elhelyező hatóságot a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében.
15. A SIS II-be bevitt adatok minősége
31. § A 3. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel kizárólag a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő jelzéskezelő jogosult az általa bevitt adat módosítására, kiegészítésére, helyesbítésére, frissítésére vagy törlésére.
32. § A SIS II adatokat kezelő szervek csak az e törvényben meghatározott figyelmeztető jelzéseket kezelhetik, valamennyi adatkezelésükért felelősséggel tartoznak és őket terheli annak bizonyítása, hogy adatkezelésük jogszerű volt.
33. § A körözést folytató rendőri szerv, valamint a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv kizárólag az általa elhelyezendő figyelmeztető jelzés, illetve kiegészítő adat adattartalmának beszerzése, illetve technikai minőségellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben - az adatigénylés céljának meghatározása mellett - jogosult a 16. § a)-d), illetve f)-g) pontja szerinti nyilvántartásokból az ujjnyomatokra vonatkozó, valamint a 16. § i)-l) pontja szerinti adatok átvételére.
16. Nemzeti adatvédelmi ellenőrző szerv
34. § (1) A rendszeres adatvédelmi ellenőrzési feladatokat a SIS II Rendelet 44. cikke alapján kijelölt nemzeti ellenőrző hatóságként a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH) az Info.tv. VI. Fejezetének rendelkezései alapján látja el azzal az eltéréssel, hogy ezen eljárását hivatalból indítja meg. A NAIH-ot ennek során teljes és feltétlen, valamennyi adatkezelésre kiterjedő ellenőrzési jog illeti meg.
(2) A NAIH bejelentésre vagy hivatalból ellenőrzi a SIS II-vel összefüggésben végzett adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét, kivizsgálja az adatkezelés és adattovábbítás jogszerűségét kifogásoló bejelentéseket, valamint az adatkezelő által a 26. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatás megtagadása ellen hozzá intézett jogorvoslati kérelmet.
(3) A (2) bekezdés szerinti jogorvoslati jog nem érinti az érintettnek az Info.tv. 22. §-a szerinti bírósági jogorvoslati jogát.
(4) Valamennyi érintett köteles a NAIH ellenőrzései során a NAIH-hal együttműködni.
35. § Ha a NAIH által vizsgált adatokat más, a SIS II-t alkalmazó állam illetékes hatósága helyezte el a CS.SIS-ben vagy azokat kiegészítő információként közölte, a NAIH az eljárást az érintett tagország ellenőrző hatóságának bevonásával a SIS II Rendelet 34. cikk (3)-(4) bekezdésében foglalt eljárás szerint folytatja.
17. Napló és jogosultság-nyilvántartások vezetése
36. § (1) Az adatkezelés és az adatfeldolgozás jogszerűsége és jogszerűségének ellenőrizhetősége céljából az N.SIS II Hivatal, valamint az általuk végzett adatkezelési műveletek tekintetében a jelzéskezelők és a SIS II-höz hozzáférésre jogosult szervek nyilvántartást vezetnek a CS.SIS-be történő adatbevitelről, a CS.SIS-ben történő adatmódosításról, valamint adattörlésről és lekérdezésről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a) az érintett személy nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát valamint a figyelmeztető jelzés schengeni azonosítóját,
b) a 10-11. § szerinti tárgy schengeni azonosító számát,
c) az adatbevitel, -módosítás, -törlés, lekérdezés tényét, helyét és időpontját, valamint
d) az adatbevitelt, -módosítást vagy -törlést és a lekérdezést elrendelő szerv megnevezését és az intézkedés vagy lekérdezés jogalapját, valamint az adatbevitelt, -módosítást, -törlést vagy lekérdezést végző személy azonosító adatát.
(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba csak a figyelmeztető jelzést elhelyező jelzéskezelő az általa továbbított adat tekintetében, továbbá a SIRENE Iroda és a NAIH tekinthet be.
(4) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a SIS II Rendelet 12. cikk (4) bekezdésében meghatározott leghosszabb ideig meg kell őrizni. A megőrzési időt a CS.SIS-be történő adatbevitel, adatmódosítás és adattörlés esetében a figyelmeztető jelzés törlésétől, az adattovábbítások esetében a lekérdezés időpontjától kell számítani.
37. § (1) Valamennyi, az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezet nyilvántartja a SIS II-ben adatkezelési művelet elvégzésére jogosultakat a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében.
(2) A jogosultság-nyilvántartás a felhasználó alábbi adatait tartalmazza:
a) viselt családi és utónevét (utónevek),
b) születési családi és utónevét (utónevek),
c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d) születési helyét (ország, település),
e) nemét,
f) születési idejét,
g) szervezeti felhasználói azonosítóját, valamint
h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát.
(3) Az NS.CP-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező szerv a rendszer-rendszer kapcsolat útján kezdeményezett adatkezelési műveletek során a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját, valamint az adatkezelési műveletet végző személy jogosultságazonosítóját köteles átadni az N.SIS II Hivatal részére.
38. § (1) Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-hez rendszer-rendszer kapcsolat útján hozzáférő szervezetekről nyilvántartást vezet, amely az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a jelzéskezelő rendszer nevét, azonosítóját,
b) a jelzéskezelő rendszer adatkezelőjének nevét,
c) a lekérdezési jogosultsággal rendelkező szervezet nevét, azonosítóját, valamint
d) az adatkezelési műveletet végző személy nevét és jogosultságazonosítóját.
(2) Az N.SIS II Hivatal az NS.CP-t és a CS.SIS-t az NS.CP Portál felületen keresztül elérő felhasználókról a jogosulatlan adatkezelés elkerülése érdekében jogosultsági nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a hozzáférést igénylő
a) viselt családi és utónevét (utónevek),
b) születési családi és utónevét (utónevek),
c) anyja születési családi és utónevét (utónevei),
d) születési helyét (ország, település),
e) nemét,
f) születési idejét,
g) a hozzáférés típusát,
h) felhasználói jogosultságának szintjét, az engedélyezés és visszavonás dátumát, valamint
i) a hozzáférést igénylő személy szervezeti és munkaköri adatait.
(3) A jogosultsági nyilvántartásból adatot igényelhetnek a 19. §-ban meghatározott szervek és a SIRENE Iroda a rájuk vonatkozó adatok tekintetében.
18. Titoktartási kötelezettség
39. § (1) A SIS II-ben tárolt adatokhoz és a kiegészítő információkhoz, valamint az alkalmazott technológiához hozzáférési joggal rendelkező személy köteles titoktartási nyilatkozatot tenni, amelyben vállalja, hogy az összes, a SIS II-vel kapcsolatban a tudomására jutott információt titokként megőrzi. Az ilyen személy az adatokhoz, információkhoz és technológiákhoz való hozzáférés megadása előtt képzést kap az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályokról, valamint a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.
(2) A titoktartási kötelezettség az érintett személyek foglalkoztatásának megszűnése után tíz évig változatlanul fennáll.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott személyt foglalkoztató szerv köteles a titoktartási nyilatkozatot az érintett személy foglalkoztatásának megszűnésétől számított tíz évig megőrizni.
19. Jogorvoslatok
40. § (1) A figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése, valamint visszavonása és visszavonásának elmulasztása, a figyelmeztető jelzés adattartalmának módosítása miatti jogorvoslatra a figyelmeztető jelzés elhelyezését elrendelő bíróság, hatóság vagy szerv eljárására vonatkozó törvényt kell alkalmazni.
(2) Ha a figyelmeztető jelzés elhelyezését a SIS II-t alkalmazó külföldi állam rendelte el, és Magyarországon információ merül fel arra, hogy valamely adat téves vagy azt jogellenesen tárolják, akkor az (1) bekezdés szerinti jogorvoslatra az elrendelő állam jogszabályai szerint van lehetőség. Ha a SIRENE Iroda megkeresésére az érintett külföldi állam az adatot két hónapon belül nem javítja ki vagy nem törli, a SIRENE Iroda a SIS II Rendelet 34. cikk (4). bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása érdekében megkeresi a NAIH-ot.
20. Záró rendelkezések
41. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben meghatározza
a) az N.SIS II Hivatal feladatait ellátó szervet,
b) a SIS II-be történő adatbevitel és a SIS II-höz való hozzáférés részletes szabályait,
c) a SIS II működtetésével, biztonságával és felügyeletével kapcsolatos részletes szabályokat, valamint
d) a SIS II-ben elért találatot követő eljárás részletes szabályait.
42. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon hatályba.
(2) 2013. január 1-jén lép hatályba
a) a 46. §,
b) a 47. § (1)-(2), (4)-(8) bekezdése, 47. § (12) bekezdése, 47. § (13) bekezdés a) pontja,
c) a 48. § (2)-(3) bekezdése, (5) bekezdése, (8) bekezdése, (10) bekezdése, a 48. § (11) bekezdés a) pontja,
d) a 49. § (2) és (4) bekezdése,
e) az 50. §,
f) az 52. § (1)-(14) és (16)-(17) bekezdése, (19)-(25) bekezdése és (27)-(28) bekezdése,
g) az 53. §,
h) az 54. § (3)-(10) bekezdése és (12)-(16) bekezdése,
i) az 56. § (1) bekezdése, (3)-(4) bekezdése és (6)-(8) bekezdése,
k) az 59. § (2)-(5) bekezdése és (7) bekezdése,
l) a 60. § (1)-(13) bekezdése és (15) bekezdése,
n) a 65. § (5) bekezdése,
(3) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba az 52. § (15) bekezdése.
(4) A SIS II Rendelet 55. cikk (2) bekezdésében meghatározott eljárás keretében, a .../2012/EU tanácsi határozatban foglalt napon lép hatályba
a) az 1-41. §,
b) a 43. §, a 45. §,
c) a 47. § (3), (9)-(11) bekezdése, 47. § (13) bekezdés b) pontja,
d) a 48. § (1) bekezdése, (4) bekezdése, (6)-(7) bekezdése, (9) bekezdése és a 48. § (11) bekezdés b) pontja,
e) a 49. § (1), (3) és (5) bekezdése,
f) az 52. § (18) bekezdése és (26) bekezdése,
g) az 54. § (1)-(2) bekezdése, (11) bekezdése, (17) bekezdése,
h) az 55. §,
i) az 56. § (2) bekezdése, (5) bekezdése és (9)-(11) bekezdése,
j) az 59. § (1) bekezdése és (6) bekezdése,
k) a 60. § (14) bekezdése,
l) a 64. §, valamint
m) a 69. §.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
43. § (1) Ha jogszabály a Schengeni Információs Rendszerről rendelkezik, azon a SIS II-t kell érteni.
(2) A jelzéskezelők biztosítják, hogy e § hatálybalépésétől számított három éven belül valamennyi, a Schengeni Információs Rendszerből a SIS II-be áttöltésre került hazai figyelmeztető jelzés megfeleljen a SIS II-t szabályozó uniós jogi aktusok rendelkezéseinek. Ezeket a szempontokat a figyelmeztető jelzések valamennyi módosítása, kiegészítése, helyesbítése vagy frissítése esetén, illetve a figyelmeztető jelzésre elért találat esetén is vizsgálni kell.
44. § (1) A 48. § (1)-(4) bekezdése, (7)-(8) bekezdése, (10) bekezdés a)-d) pontja, valamint a 49. § (2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 66. § (1)-(2) és (4) bekezdése az Alaptörvény 5. cikk (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(3) A 66. § (5) bekezdése az Alaptörvény 4. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
45. § (1) E törvény
1. 60. § (8) bekezdése a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv 16. cikkének,
2. 60. § (1)-(7) bekezdése a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-i 2005/85/EK tanácsi irányelvnek [7. cikk, 12. cikk (4) és (6) bekezdés, 19 cikk (1) bekezdés, 20. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (2) bekezdés a) pont, 27. cikk (2) bekezdés c) pont, 39. cikk (1) bekezdés a) pont i) alpont és d) pont],
3. a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak és
4. az 59. § (1) bekezdése a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i, 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk (9) bekezdésének
való megfelelést szolgálja.
(2) Ez a törvény
1. a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 2006. december 20-i 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és
2. a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
46. § Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet 41/B. § (3) bekezdés c) pontjában az "útlevélhatóság személyazonosításra" szövegrész helyébe az "útlevélhatóság, vagy a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője személyazonosításra" szöveg lép.
47. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
"p) ellátja a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő vagy elhelyezett figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat."
(2) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
"n) személyazonosító igazolványa kiadásának, érvényességének, cseréjének, elvesztésének, eltulajdonításának, megsemmisülésének, találásának, visszaadásának, leadásának, elvételének adatait."
(3) Az Nytv. 11. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
"o) személyazonosító igazolványa tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat."
(4) Az Nytv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nyilvántartás történeti állományából, valamint a Központi Okmánytárból - a 9. § (4) bekezdésében tett kivétellel, illetve a 9. § (2) bekezdés p) pontjában meghatározott adatok kivételével - e törvény általános szabályai szerint teljesíthető adatszolgáltatás."
(5) Az Nytv. 17. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
"d) a 9. § (2) bekezdés p) pontja kivételével a nyilvántartásba felvett adatok teljes köre."
(6) Az Nytv. 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A központi szerv a 29. § (3) bekezdésében meghatározott adatokról és a lakcímről, valamint a 11. § (1) bekezdés n) pontjában meghatározott adatokról törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a személyazonosító igazolvány adatainak, valamint az érintett lakcímének ellenőrzése, az érintett személy azonosítása céljából adatot szolgáltathat. Az érintett arcképmását és saját kezű aláírását a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi."
(7) Az Nytv. 21. §-a a következő r) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]
"r) a családi állapot, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára, helyére és idejére vonatkozó adatok kivételével a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet a hallgatói hitel folyósításával, visszafizetésével és a célzott kamattámogatás igényléséhez szükséges igazolások kiadásával összefüggő feladatai ellátásához."
(8) Az Nytv. 22. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]
"i) az útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője az útlevél-ügyintézéshez."
(9) Az Nytv. a következő 24/D. §-sal egészül ki:
"24/D. § A polgárnak a 11. § (1) bekezdés o) pontjában meghatározott adatairól adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető."
(10) Az Nytv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
"29/A. § (1) A központi szerv a jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a személyazonosító igazolványnak az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását bejelentették, illetve az a jogszabályban meghatározott egyéb okból érvénytelenítésre került és ezt a tényt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték.
(2) Ha a személyazonosító igazolvány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról), illetve az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesíti a központi szervet, a központi szerv a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány időközben megkerült és a kitöltött személyazonosító igazolvány esetében annak megkerülése tényét a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejegyezték, a központi szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik az (1) vagy (2) bekezdés szerinti figyelmeztető jelzés törléséről."
(11) Az Nytv. a következő 50. §-sal egészül ki:
"50. § (1) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja. (2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja."
(12) Az Nytv. 24. § (1) bekezdésében az "azonosításához" szövegrész helyébe az "azonosításához, az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához" szöveg lép.
(13) Hatályát veszti az Nytv.
a) 21. § e) pontja, valamint
48. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt,)
"h) akit a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés alapján védelem alá kell helyezni."
(2) Az Rtv. 42. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A rendőrség a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott őrzött szállás területén - a lakóhelyiségek, a tisztálkodás céljára szolgáló helyiségek és a WC-k kivételével - bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából képfelvevőt helyezhet el és felvételt készíthet."
(3) Az Rtv. 42. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az
a) (1), (2) és (5) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy a közlekedés szabályainak megsértése miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött személy vagy tárgy azonosítása vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
b) (5a) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt indult büntető- vagy szabálysértési eljárás során vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
használható fel."
(4) Az Rtv. 46/B-46/C. §-a és az azt megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezés lép:
"Rejtett ellenőrzés elrendelése
46/B. § A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben
a) arra a személyre, akiről
aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab) okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható, a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgyakra.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
46/C. § (1) Ha a rendőr az e fejezetben meghatározott valamely más intézkedése során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során az e fejezetben meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2) A rendőr - a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A rendőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti -az alábbi adatokat rögzítheti és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok és
f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható."
(5) Az Rtv. 91/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrségi adatkezelő szerv az e törvényben meghatározott bűnüldözési feladatok ellátása céljából bűnüldözési adatállományban kezeli az alábbi adatokat:)
"k) a szándékos bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt kihallgatott személy szagmintáját, valamint az ismeretlen tettes által elkövetett bűncselekmény ügyében lefolytatott büntetőeljárás során rögzített helyszíni szagmaradványokat a rögzítésüktől számított három évig."
(6) Az Rtv. 91/O. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"91/O. § (1) A rendőrség a határellenőrzési feladatok folyamatos ellátása érdekében elektronikus úton technikai másolatot vehet át az alábbi nyilvántartásokból:
a) a beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt állók nyilvántartása,
b) a vízumnyilvántartás,
c) a körözési információs rendszer, valamint
d) a Schengeni Információs Rendszer.
(2) A technikai másolatot elektronikus úton folyamatosan frissíteni kell, a technikai másolat alapján állandó adatállomány nem hozható létre.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások üzemzavar miatt elektronikus úton nem elérhetők, a rendőrség - jogszabályban meghatározottak szerint - a technikai másolatból végezhet lekérdezéseket. A másolatból csak az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások adatállományához hozzáférési joggal rendelkező személy végezhet adatlekérdezést.
(4) A technikai másolat alkalmazásának tényét az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartások központi adatkezelő szervénél, illetve a technikai másolatot alkalmazó rendőrségi szervnél is dokumentálni kell.
(5) A másolatból lekérdezést végző szerv a technikai másolat naplóadatait, illetve a (4) bekezdés szerinti egyedi lekérdezést végző szerv az erre vonatkozó naplóadatokat naponta köteles a központi nyilvántartást vezető szervnek átadni."
(7) Az Rtv. 101. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
"n) a rendőrség határellenőrzési feladatokat ellátó szerve által a 91/O. § (3) bekezdése alapján a 91/O. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott nyilvántartásokról készült technikai másolatból végzendő lekérdezés részletes szabályait."
(8) Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
"f) az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekkel összefüggő rendőrségi eljárás és a rendezvények biztosításával kapcsolatos rendőrségi feladatok végrehajtásának részletes szabályait."
(9) Az Rtv. 104. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"l) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. és 37. cikkei [46/B-46/C. §],"
(10) Az Rtv.
a) 7. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "rendőrség" szövegrész helyébe a "rendőrség, az Országgyűlési Őrség",
b) 42. § (7) bekezdés c) pontjában az "(5) bekezdés" szövegrész helyébe az "(5) és (5a) bekezdés",
c) 42. § (8) bekezdésében az "a (6) bekezdés" szövegrész helyébe az "a (7) bekezdés",
d) 42/A. § (1) bekezdésében a "42. § (1), (2) és (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "42. § (1), (2), (5) és (5a) bekezdése",
e) 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában a "továbbá hang- és szagmintáját" szövegrész helyébe a "hangmintáját"
szöveg lép.
(11) Hatályát veszti az Rtv.
a) 91/A. § (1) bekezdés b) pontjában az "és szagmintákat" szövegrész, valamint
b) 104. § k) pontja.
49. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"41/A. § (1) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Schengeni Információs Rendszerbe rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését kezdeményezhetik a rendőrségnél, ha a birtokukba került adatok alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében az szükségessé válik.
(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok - az (1) bekezdésben meghatározott esetben - kizárólag a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikk (3) bekezdése szerinti tájékoztatást követően kezdeményezhetik a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését."
(2) Az Nbtv. 69. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az Országgyűlés elnöke kezdeményezi az ellenőrzést)
"d) az Országgyűlési Őrség munkatársai"
(tekintetében.)
(3) Az Nbtv. 80. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:)
"b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának(SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36. cikke [41/A. §],"
(4) Az Nbtv. 2. számú mellékletének 6. pontjában a "munkatársai" szövegrész helyébe a "munkatársai, valamint az Országgyűlési Őrség munkatársai" szöveg lép.
(5) Hatályát veszti az Nbtv. 80. § a) pontja.
50. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: T.) 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet erre irányuló igénye esetén adatszolgáltatási engedély alapján rendszeres adatátadást teljesít a hallgatói hitelrendszert működtető szervezet részére a hallgatói hitelt felvett polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, az országnak a külföldi letelepedés szándékával történő elhagyása tényéről, valamint az érintett elhalálozásáról."
(2) A T. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az adatszolgáltatást az (1), (1a) és (2) bekezdés alapján igénybe vevő szervek az adatátadást kizárólag akkor kezdeményezhetik, ha jogszabályban előírt feladataik ellátása érdekében az általuk kezelt adatok időszerűségét biztosítani kell, és csak azokra az érintettekre vonatkozóan, akiknek az adataira nézve az időszerűséget biztosítani kell."
51. § (1) A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 41. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szervek tagjai, az önkormányzati tűzoltóságok tisztségviselői, valamint az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet irányító tagjai a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által rendeletben előírt képesítés megszerzése során a képzés költségei tekintetében mentességet élveznek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet szakképző intézményében. A képzéshez kapcsolódó utazási, élelmezési, szállás-, tanszer-, tankönyv-, jegyzet-, bizonyítvány-, a vizsgabizottság működésével kapcsolatos költségeket, valamint a képzéshez szükséges foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálatok költségeit a beiskolázó szerv vagy a képzésben résztvevő viseli."
(2) A Ttv. V. Fejezete a következő 42/A. §-sal egészül ki:
"42/A. § A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren (a továbbiakban: Repülőtér) működő Repülőtéri Hivatásos Tűzoltóság működési, fenntartási és alapfeladatai ellátásához szükséges fejlesztési költségeit - a személyi állomány bér- és bérjellegű költségei és általános tűzoltó-szakmai képzési költségei kivételével -, továbbá a repülőtér és a légijárművek szakismereteivel összefüggő, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványainak és ajánlott gyakorlatainak megfelelő alap- és éves megújító képzés (elméleti és gyakorlati) szervezését és költségeit a Repülőtér üzembentartója biztosítja a Repülőtér üzemben tartója és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve erre vonatkozó megállapodása szerint."
(3) A Ttv. 47. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg:)
"4. a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a tűzvédelmi szakértők, az önkéntes tűzoltó egyesületek szaktevékenységet ellátó tagjainak, az önkormányzati és létesítményi tűzoltóságok állománya tagjainak, a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknél, jogi személyeknél, jogi és természetes személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinél a katasztrófavédelem, a polgári védelem és a tűzvédelem szakágazatokban foglalkoztatóknak és foglalkoztatottaknak, a katasztrófa- és tűzvédelmi szakmai képesítést nyújtó oktatási intézmények oktatást, képzést, vizsgáztatást végző tagjainak, illetve azok szakmai felügyeletét végző személyek képesítési követelményeit, képzési rendszerét."
52. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 4. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"a) úti okmány: a magánútlevél, a hivatalos útlevél, valamint nemzetközi szerződésben, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott, a külföldre utazásra, illetve az onnan való visszatérésre jogosító hatósági igazolvány, bizonyítvány vagy irat;"
(2) Az Utv. 4. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"e) gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontjában meghatározott gazdálkodó szervezet."
(3) Az Utv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § Törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel az útlevél kiállításának ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap."
(4) Az Utv. 11. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Hivatalos útlevél - a diplomata-útlevél és a hajós szolgálati útlevél kivételével - kizárólag hivatalos utazás céljára használható fel.
(3) A hivatalos útlevél jogosítottja köteles az útlevelét rendeltetésszerűen használni. A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatának ellenőrzését és az útlevél kezelését az utazást elrendelő, illetve az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pont] diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala -, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet végzi."
(5) Az Utv. 12. § (1) bekezdés f) és g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Diplomata-útlevélre jogosult)
"f) a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója és helyettesei, a katonai külképviseletek vezetői és helyettesei; valamint
g) az a)-f) pontban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke."
(6) Az Utv. 14. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az irányítást (felügyeletet) gyakorló miniszter, ennek hiányában a szerv vagy hivatal vezetőjének javaslatára szolgálati útlevelet kaphatnak hivatalos célú utazásuk, illetőleg kiküldetésük idejére]
"d) a szomszédos államokkal fennálló vízügyi együttműködés keretében vízi munka elvégzése, vízkár vagy jégveszély elhárítása érdekében határvízen közlekedő vízügyi dolgozók."
(7) Az Utv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § Hajós szolgálati útlevél a hajón teljesítendő szolgálat igazolása esetén, külföldön tengeri vagy belvízi hajón szolgálatot teljesítő személynek és a vele együtt utazó házastársának és eltartott gyermekének adható."
(8) Az Utv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) Nem utazhat külföldre
a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b) aki lakhelyelhagyási tilalom, illetve házi őrizet hatálya alatt áll,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték, az ítélet jogerőre emelkedésétől
ca) a szabadságvesztés végrehajtásának utolsó napjáig, vagy
cb) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
d) akinek a bíróság a kényszergyógykezelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a kényszergyógykezelés tartama alatt,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, az ítélet jogerőre emelkedésétől a javítóintézeti nevelés tartama alatt, illetve a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás tartama alatt, vagy
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén
a) az ügyész vagy
b) ha nincs ügyész jelen, illetve az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a bíró elveszi az úti okmányt annak visszatartása érdekében.
(3) Amennyiben az úti okmányt az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelésekor vagy kiszabásakor nem lehetett elvenni, az ügyész a büntetőeljárás során gondoskodik annak későbbi elvételéről.
(4) Az elvett úti okmányt az ügyész vagy bíró továbbítja az (5) bekezdésben meghatározott, az úti okmány visszatartását végrehajtó szervnek.
(5) Külföldre utazási korlátozás esetén az úti okmány visszatartását
a) az (1) bekezdés a), b) pontjában meghatározott esetben a személyi szabadságot elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedést vagy egyéb korlátozást foganatosító vagy annak ellenőrzését végrehajtó szerv,
b) az (1) bekezdés c), d) és e) pontjában meghatározott esetben a szabadságvesztést foganatosító büntetés-végrehajtási intézet, a kényszergyógykezelést foganatosító igazságügyi megfigyelő és elmeorvosi intézet, vagy a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv,
c) az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a tiltást elrendelő bíróság,
d) külföldi állam által kiállított úti okmány esetében az idegenrendészeti hatóság hajtja végre.
(6) A külföldre utazási korlátozás tényét az (1) bekezdésben meghatározott kényszerintézkedést, büntetést, intézkedést vagy egyéb korlátozást elrendelő vagy kiszabó bíróság közli az érintettel.
(7) Ha a külföldre utazási korlátozás megszűnik, az úti okmányt visszatartó szerv azt az úti okmányt, amelynek érvényességi ideje még nem járt le, a jogosultnak haladéktalanul visszaadja. Ha az úti okmányt visszatartó szerv nem rendelkezik az úti okmány jogosultjának lakcímével vagy értesítési címével, haladéktalanul megküldi az úti okmányt az útlevélhatóságnak, amely gondoskodik az úti okmány visszaadásáról.
(8) Ha a visszatartott, magyar hatóság által kiállított úti okmány érvényességi ideje lejárt, az úti okmányt visszatartó szerv a 23. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint jár el."
(9) Az Utv. a következő 16/A-16/C. §-sal egészül ki:
"16/A. § (1) A külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat valamennyi, a 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedéssel, büntetéssel, intézkedéssel vagy egyéb korlátozással érintett személy (a továbbiakban: érintett személy) esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kell nyilvántartani.
(2) A külföldre utazási korlátozás tényét azon érintett személyek esetében, akik - a bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott, menedékes és hontalan úti okmánya kivételével - magyar hatóság által kiállított érvényes úti okmánnyal rendelkeznek, az útiokmány-nyilvántartásban kell nyilvántartani.
16/B. § (1) A 16. § (1) bekezdésében meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése, kiszabása, illetve megszüntetése esetén a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére teljesítendő adatközlési kötelezettségének teljesítése előtt ellenőrzi az útiokmány-nyilvántartásban, hogy a érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik-e.
(2) Ha az érintett személy érvényes úti okmánnyal rendelkezik, a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész elektronikus úton vagy az ehhez szükséges technikai feltételek hiányában telefaxon, a döntés meghozatalától számított huszonnégy órán belül értesíti az útlevélhatóságot a külföldre utazási korlátozásnak az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve a nyilvántartásból történő törlése érdekében.
(3) A bíróság, illetve az ügyész a következő adatokat közli az útlevélhatósággal:
a) az érintett személy családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét,
b) úti okmányának típusát, számát, valamint
c) az érintett személyre vonatkozó határozatot hozó bíróság, illetve ügyészség megnevezését, a határozat számát és keltét.
(4) A 16. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás miatt elrendelt külföldre utazási korlátozás megszűnéséről a bűnügyi nyilvántartó szerv értesíti az útlevélhatóságot.
(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy törlést huszonnégy órán belül elvégzi.
16/C. § (1) Ha az érintett személy külföldi - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy külföldi állam által kiállított úti okmányának visszatartása érdekében.
(2) Ha az érintett személy bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint hontalan külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész az idegenrendészeti hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében.
(3) Ha az érintett személy menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert külföldi terhelt esetében a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére adatközlésre kötelezett bíróság, illetve ügyész a menekültügyi hatóságot értesíti a külföldi érintett személy magyar hatóság által kiállított úti okmányának visszavonása érdekében."
(10) Az Utv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Érvénytelen az úti okmány, ha
a) elveszett vagy eltulajdonították,
b) személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
c) meghamisították,
d) megsemmisült,
e) az arra való jogosultság megszűnt,
f) azt nem az arra jogosult használja fel,
g) érvényességi ideje lejárt,
h) annak jogosultja a külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
i) a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták, vagy
j) a használatára jogosult meghalt."
(11) Az Utv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § (1) Az érvénytelen úti okmányt - a 20. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott kivétellel - az útlevélhatóság, továbbá a bíróság, az ügyészség és a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve és nyomozó hatósága, a büntetés-végrehajtási intézet intézkedésre feljogosított tagja, továbbá a magyar külképviselet intézkedésre feljogosított konzuli tisztviselője vagy tiszteletbeli konzuli tisztviselője hivatalos eljárása során elveszi.
(2) Az elvett úti okmányt haladéktalanul meg kell küldeni az útlevélhatóságnak, amely a visszavonásról öt napon belül dönt.
(3) Az úti okmány elvétele ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az úti okmány visszavonását elrendelő határozat elleni fellebbezésben támadható meg.
(4) A 20. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott okból érvénytelen úti okmány visszatartásának érdekében az (1) bekezdésben meghatározott szerv intézkedik."
(12) Az Utv. 24-24/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:
a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült vagy bevándorolt jogállását (a továbbiakban: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, továbbá a 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyi azonosítóját, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, és a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat adatait (a bíróság vagy hatóság megnevezését, ügyszámát, a határozat keltét, a szünetelés időtartamát, a megszüntetés kezdő időpontját),
e) az állampolgár számára kiadott úti okmány típusát, számát, érvényességi idejét, az ideiglenes magánútlevél ellenőrző sorszámát, valamint az úti okmányra való jogosultság megszűnésének okát és időpontját,
f) az úti okmány cseréjére, találására, visszaadására, leadására, elvételére, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti érvénytelenségére vonatkozó adatokat,
g) a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével kapcsolatos adatokat,
h) az útlevélhatósági eljárást lefolytató köztisztviselő egyedi azonosító kódját,
i) a külföldre utazás korlátozásának tényét és a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat,
j) a külföldre utazás korlátozásának törlése esetén az ügyben eljáró útlevélhatóság megnevezését, a törlés időpontját, valamint a 16/B. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá
k) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit.
24/A. § (1) A központi adatkezelő szerv központi útiokmány-nyilvántartással összefüggő feladat- és hatáskörében:
a) felügyeletet gyakorol a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) közreműködői tevékenysége felett,
b) biztosítja a nyilvántartásban kezelt adatok helyességét,
c) a nyilvántartásból a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén adatszolgáltatást teljesít,
d) végzi a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos nyilvántartási és adattovábbítási feladatokat, valamint
e) működteti a nyilvántartás informatikai rendszerét.
(2) A járási hivatal a 24. § a)-f) pontjában meghatározott, míg a külpolitikáért felelős miniszter a 24. § a)-f), illetve j) és k) pontjában meghatározott adatokról, illetve ezek változásáról elektronikus úton értesíti a központi adatkezelő szervet."
(13) Az Utv. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározottak szerint egyedi felmentést kap."
(14) Az Utv. 26. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az útlevélhatóság a kérelmező személyi és lakcímadatai azonosításához, illetve utazási jogosultsága megállapításához adatokat vehet át)
"b) a központi adatkezelő szervtől a 24. § alapján kezelt adatokból, kivéve a 24. § g) pontjában meghatározott adatokat, valamint"
(15) Az Utv. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az útlevélhatóság a kérelmező anyakönyvi adatainak beszerzése érdekében elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel jogosult adatokat átvenni az elektronikus anyakönyvből."
(16) Az Utv. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Hivatalos útlevelek esetében
a) az utazást elrendelő vagy az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet értesíti az útlevélhatóságot, hogy a hivatalos útlevél használatára jogosult személy jogosultsága megszűnt,
b) az útlevélhatóság adatot kérhet a 11. § (3) bekezdésében meghatározott szervtől vagy gazdálkodó szervezettől."
(17) Az Utv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"27. § (1) A központi adatkezelő szerv - törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervének és nyomozó hatóságának, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.
(2) A központi adatkezelő szerv - ha törvény másként nem rendelkezik - a 24. § g) pontban meghatározott adatokról adatszolgáltatást nem teljesíthet, ide nem értve az érintett személy 28. § (2a) és (2b) bekezdésben foglalt tájékoztatási jogát, illetve hatósági bizonyítvány iránti igénylését.
(3) A rendőrség határforgalom-ellenőrzést végző szerve a jogosulatlan külföldre utazás megakadályozása, illetve a személyazonosság megállapítása céljából - közvetlen adathozzáféréssel - adatokat vehet át a központi adatkezelő szerv által a 24. § a)-f) és h)-k) pontja alapján kezelt adatállományból. Az adatokat az adatkérőnek az ellenőrzést követően haladéktalanul törölnie kell.
(4) Az útlevélhatóság, illetve a központi adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás során a személyazonosítás céljára a 24. § a)-c), valamint e) és f) pontjában meghatározott adatokat szolgáltathatja."
(18) Az Utv. 27. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A központi adatkezelő szerv a külön jogszabályban meghatározott figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul a Schengeni Információs Rendszerbe továbbítja a központi útiokmány-nyilvántartásban a 20. § (1) bekezdés a), c), d), f), h) és i) pontja szerinti okból érvénytelenítésre került hivatalos és magánútlevél külön törvényben meghatározott adatait.
(6) Amennyiben a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti okmány esetében az okmány megkerülésének tényét és időpontját, illetve a 20. § (1) bekezdés h) pontja szerinti okmány esetében a külföldre utazási korlátozás megszűnését és időpontját, valamint a 19. § (3) bekezdésében foglalt visszavonási ok megszűnését és időpontját a központi útiokmány-nyilvántartásba bejegyezték, a központi adatkezelő szerv az (1) bekezdés szerint gondoskodik a továbbított figyelmeztető jelzés törléséről.
(7) Amennyiben az úti okmány megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen úti okmány eltűnéséről (elvesztés, eltulajdonítás), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a központi adatkezelő szervet, a központi adatkezelő szerv a külön jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről."
(19) Az Utv. 28. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Ha a kérelmező saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kér tájékoztatást, a kérelemre és annak teljesítésére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2b) Ha a kérelmező a saját, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról hatósági bizonyítvány kiállítását kéri, e törvénynek az adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hatósági bizonyítvány kiállítását a kérelmező bármely, az útlevélhatóság által nyilvántartott adatáról kérheti."
(20) Az Utv. 28. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha az adatszolgáltatás iránti kérelemben hatósági bizonyítvány kiállítását nem kérik, az adatszolgáltatás ügyintézési határideje - a kérelem beérkezését követő naptól számított - húsz nap. Az adatszolgáltatás elektronikus ügyintézés útján is teljesíthető."
(21) Az Utv. 30. és 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"30. § (1) Az útlevélhatóság és a közreműködő szerv a 24. §-ban meghatározott adatok kezelésére az eljárás befejezéséig jogosult.
(2) Az útlevélhatósági eljárásban keletkezett iratokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított egy évig kell megőrizni, ezt követően azokat az iratkezelésre irányadó jogszabályok szerint selejtezni kell.
31. § (1) A központi adatkezelő szerv a 24. §-ban meghatározott adatokat az úti okmány érvényességi idejének lejártától számított öt évig kezeli.
(2) A központi adatkezelő szerv a 16/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat a külföldre utazást korlátozó ok megszűnését követő egy évig kezeli."
(22) Az Utv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"32. § A hivatalos útlevéllel rendelkező állampolgár személyi adatait és a kiadott útlevél adatait
a) az Európai Parlament magyarországi képviselője és az országgyűlési képviselő, továbbá a vele hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, eltartott gyermeke [12. § (1) bekezdés g) pontja] diplomata útlevele tekintetében az Országgyűlés Hivatala,
b) egyéb diplomata útlevél, valamint a külügyi szolgálati útlevél esetén a külpolitikáért felelős miniszter,
c) szolgálati útlevél esetében az útlevél kiadására javaslatot tevő szerv, valamint
d) hajós szolgálati útlevél esetén a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet az útlevélnek az arra való jogosultság megszűnését követő bevonásáig kezeli."
(23) Az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tároló elemnek az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatait)
"a) az útlevélhatóság - az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült útlevelek pótlására történő útlevél-kiállítás, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelemhez történő felhasználás érdekében - a tároló elemet tartalmazó úti okmány érvényességi idejének lejártáig jogosult kezelni, ha ehhez a kérelmező az adatok rögzítésekor írásban hozzájárul, ezt követően az adatokat haladéktalanul törölni kell; hozzájárulás hiányában az útlevélhatóság a tároló elemet kizárólag a tároló elemet tartalmazó úti okmány kiadásáig jogosult kezelni és az adatokat az úti okmány kiadásakor haladéktalanul törölni kell,"
(24) Az Utv. 41. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a külföldre utazás szabályozásáért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg]
"g) a 28. § (1), (2) és (2b) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány adattartalmát."
(25) Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. § E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
(26) Az Utv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"42. § (1) E törvény 7. § (2)-(4) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint 32/A. §-a a tagállamok által kiállított útlevelek és úti okmányok biztonsági jellemzőire és biometrikus elemeire vonatkozó előírásokról szóló, 2004. december 13-i 2252/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(3) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének végrehajtását szolgálja."
(27) Az Utv.
a) 11. § (3) bekezdésében a "[12. § (1) bekezdés f) pont]" szövegrész helyébe a "[12. § (1) bekezdés g) pont]",
b) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a "munkatársa" szövegrész helyébe a "közszolgálati tisztviselője",
c) 19. § (1) bekezdésében az "Az útlevélhatóság az érvénytelen" szövegrész helyébe az "Az útlevélhatóság - a 20. § (1) bekezdés a), d), h) és i) pontjában meghatározott eset kivételével - az érvénytelen",
d) 21. §-ában a "20. § (1) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "20. § (1) bekezdés e) pontjában",
e) 26. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "útlevélhatóság" szövegrész helyébe az "útlevélhatóság, valamint a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője",
f) 28. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "Az útlevélhatóság, illetőleg" szövegrész helyébe az "A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel",
g) 28. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében az "Az útlevélhatóság" szövegrész helyébe az "A (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott eltérésekkel az útlevélhatóság", valamint
h) 28. § (6) bekezdésében az "(1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1), (2) és (2b) bekezdésben"
szöveg lép.
(28) Hatályát veszti az Utv. 23/A. §-a.
53. § Hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 146. §-a.
54. § (1) A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűlega§akövetkező (3)-(4) bekezdésekkel egészül ki:
"(2) A nyilvántartó a Schengeni Információs Rendszerben (a továbbiakban: SIS II) elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) elhelyezése céljából az N.SIS II Hivatalnak elektronikus úton továbbítja annak a forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a jármű hatósági jelzésének az adatait, amelynek elvesztését, eltulajdonítását vagy egyéb jogszabályban meghatározott okból történő érvénytelenítését az engedély-, illetve járműnyilvántartásba bejegyezték.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti okmány időközben megkerült és megkerülésének tényét az engedély-, illetve járműnyilvántartásba bejegyezték, a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik a figyelmeztető jelzés törléséről.
(4) Ha a vezetői engedély megszemélyesítését végző adatfeldolgozó szerv kitöltetlen vezetői engedély eltűnéséről (elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről), illetve az eltűnt kitöltetlen okmány megkerüléséről értesíti a nyilvántartót, az a jogszabály szerinti felhasználói felületen keresztül gondoskodik a figyelmeztető jelzés beviteléről, illetve törléséről."
(2) A Kknyt. 5. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
"k) jogosult a törvényben meghatározottak szerint a SIS II-ből adatot igényelni."
(3) A Kknyt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § (1) Az engedély-nyilvántartás tartalmazza
a) a járművezető,
aa) természetes személyazonosító adatát,
ab) lakcímét,
ac) arcfényképét (arcképmását),
ad) saját kezű aláírását,
ae) egészségi és pályaalkalmassági, valamint az utánképzésére vonatkozó adatait,
af) elhalálozásának idejét,
ag) állampolgárságát,
ah) közúti közlekedési előéleti pontrendszer adatait, továbbá
b) az engedély
ba) típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatokat,
bb) elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására és megkerülésére vonatkozó adatokat,
bc) hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatokat, valamint
bd) a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatokat.
(2) Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő adatok esetében jogszabályban meghatározott adatokat is."
(4) A Kknyt. 9. § (2) bekezdés e)-f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)
"e) járműokmányainak és hatósági jelzésének az elvesztésére, eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére, vonatkozó adatokat,
f) az állandó forgalmi engedély okmány, illetve az állandó rendszámtábla tekintetében a figyelmeztető jelzés kezelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatait, valamint
g) kilométerszámláló műszere által jelzett értéket (kilométeróra-állást) és a kilométeróra-állás rögzítésének időpontját."
(5) A Kknyt. 14. § (1) bekezdés a)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót az eljáró hatóság értesíti:)
"a) a természetes személy (a továbbiakban: polgár) bejelentése alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont aa)-ae) és ag) alpontjában megjelölt adatokról, valamint a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), ag) alpontjában megjelölt adatok megváltozásáról;
b) a 8. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról és az annak alapjául szolgáló okmányokban foglalt adatokról;
c) a vizsgálatot végző szerv tájékoztatása alapján a 8. § (1) bekezdés a) alpont ae) pontjában megjelölt adatokról, azok változásáról;"
(6) A Kknyt. 14. § (2) bekezdés c)-e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartót értesíti:)
"c) a jogszabályban meghatározott hatóság a 8. § (1) bekezdés h) pontjában megjelölt adatokról;
d) a parkolási igazolványt kiállító hatóság a 8/A. §-ban meghatározott adatokról;
e) a közlekedési hatóság a járművezetőnek a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) és ae) pontjában meghatározott pályaalkalmasságára és utánképzésére vonatkozó, továbbá k) és l) pontjában, valamint a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata során, továbbá a járműhonosítási eljárásban megállapított, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és g) pontjában meghatározott adatairól;"
(7) A Kknyt. 14/A. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közlekedési igazgatási hatóságot értesíti)
"a) a vizsgálatot végző szerv a 8. § (1) bekezdés a) pont ae) pontjában megjelölt adatokról és azok változásáról;"
(8) A Kknyt. 15. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartó kezeli:)
"b) a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott adatokat a jármű forgalomból történő végleges kivonásától számított tíz évig; a 9. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatokat a törvényben meghatározott időtartamig;"
(9) A Kknyt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nyilvántartó a 8. § (1) bekezdés a) pont ah) alpontjában meghatározott személyes adatnak minősülő adatokat törvényben előírt ideig, a 8. § (2) bekezdése szerinti adatokat a jogszabályban meghatározott időtartamig kezeli."
(10) A Kknyt. 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A közlekedési igazgatási hatóság az 5. § (1) bekezdés h) és j) pontjában meghatározott feladata ellátása céljából kezeli a 8. § (1) bekezdésében és a 8/A. §-ban meghatározott adatokat, a jármű azonosító adatát, a járműtulajdonos (üzemben tartó) 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában meghatározott, továbbá a járművezető közlekedésbiztonsági alkalmatlanságára vonatkozó adatait."
(11) A Kknyt. 16. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A 8. § (2) bekezdésében, illetve a 9. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott adatokról adatszolgáltatás a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseivel összhangban teljesíthető."
(12) A Kknyt. 19. § (1) bekezdés d)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból igényelheti(k):]
"d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve a hadkötelesek nyilvántartásához a 8. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), af) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában meghatározott adatokat és a járművezető egészségi és pályaalkalmassági adatait, valamint a Honvédség, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy nyomozó hatósága részére biztosított technikai eszközökkel kapcsolatos szolgáltatás elrendelése céljából a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat;
e) a települési önkormányzat jegyzője
ea) gépjármű-adóztatási feladatok ellátásához a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat,
eb) közútkezelői feladatainak, valamint a közterület rendjének biztosításával összefüggő feladatainak ellátásához a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b), e) és f) pontjában, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a 9. § (4) bekezdésében, valamint a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt adatokat;
f) az adóhatóság az adóigazgatási eljáráshoz a 8. §(1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bc) alpontjában, a 9. § (1)-(1a) bekezdésében, a 9. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és a 9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatokat;
g) a vámhatóság a vámigazgatási eljáráshoz a 9. § (1) bekezdésében, valamint a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában, továbbá a 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat;
h) a közterület-felügyelet a 8/A. § a), d), f)-i) és k) pontjában, a 9. § (1) bekezdés a), b), e), f) pontjában, a 9. § (2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, valamint a 9. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat;"
(13) A Kknyt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:
a) a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ad) alpontjában meghatározott adatok kivételével
aa) a szabálysértési ügyekben eljáró hatóság a szabálysértési eljárás lefolytatásához,
ab) a közúti közlekedés ellenőrzésére jogosult hatóságok a közúti közlekedési ellenőrzéssel kapcsolatos feladataik ellátásához;
b) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke és a polgármester törvényben meghatározott polgári védelmi feladatai ellátásához a 8. § (1) bekezdés a) pont ac), ad), ag), ah) alpontjában és a 9. § (1) bekezdés d), g) pontjában meghatározott adatok kivételével."
(14) A Kknyt. 21. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nyilvántartásból adatot igényelhet magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: kérelmező):]
"a) jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében a 8. § (1) bekezdés a) pont ac)-ae) és ah) alpontjában, a 8/A. § b)-c), e), i) pontjában és a 9. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatok kivételével;"
(15) A Kknyt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § A nyilvántartó a 9. § (2) bekezdés a)-e) és g) pontjában meghatározott adatokról a járműazonosító adatok kivételével szolgáltat adatot, ha az érintett személy a személyes adatainak szolgáltatását megtiltotta."
(16) A Kknyt. 24. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Törvény, illetve az érintett hozzájárulása alapján az adat kezelésére jogosult adatkérő részére a nyilvántartó az engedély-nyilvántartásnak a 8. § (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjában, valamint a b) pont ba) és bb) alpontjában meghatározott adatairól a személyazonosításra alkalmas járművezetői engedély érvényességének megállapítása céljából adatot szolgáltathat. A 8. § (1) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontjában meghatározott adatot a személyazonosítást követően az adatkérő haladéktalanul törli, kivéve, ha az érintett ezen adatok további kezeléséhez hozzájárult, vagy azt törvény lehetővé teszi."
(17) A Kknyt. 43. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB tanácsi határozat 36., 38-39. és 45-49. cikkének átültetését szolgálja.
(3) E törvény
a) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről szóló, 1986/2006/EK rendeletnek, továbbá
b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 1987/2006/EK parlamenti és tanácsi rendelet 31-34. cikkének
végrehajtását szolgálja."
55. § (1) Az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény (a továbbiakban: NEBEK tv.) 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/A. § A NEBEK ellátja a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvényben a SIRENE Irodára ruházott feladatokat."
(2) A NEBEK tv. 18. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § (1) E törvény
1. 3. §-a, 6. §-a, és 10. §-a a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, 2008. június 23-i 2008/633/IB tanácsi határozat 3-4. és 16. cikkeinek,
2. 9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatnak
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 9/A. §-a a Schengeni Információs Rendszer másodikgenerációjának(SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
56. § (1) A személy- és tárgykörözésről szóló 2001. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Sztktv.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"a) körözés:
aa) a 12/A. § (2) bekezdésében meghatározott eltűnt személy felkutatására, védelem alá helyezésére, körözést elrendelő hatóság vagy szerv elé állítására,
ab) az ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának megállapítására,
ac) a lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként való felhasználás céljából keresett tárgyak felkutatására, valamint
ad) az elveszett, eltulajdonított, érvénytelenített okmányok, hatósági jelzések felkutatására irányuló intézkedések,"
(2) Az Sztktv. 1. § (2) bekezdés a) pontja a következő ae) alponttal egészül ki:
[a) körözés:]
"ae) a törvényben meghatározott rejtett ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések összessége."
(3) Az Sztktv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"2. § (1) A körözést személy esetén törvényben, holttest és tárgy esetén - az elveszett, eltulajdonított, érvénytelenített hazai kiállítású okmányok és a jármű hatósági jelzése kivételével -jogszabályban meghatározott hatóság, szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: hatóság) rendeli el.
(2) A rendőrség hatáskörébe tartozó körözések elrendeléséről szóló határozathozatal a körözési információs rendszerbe történő bejegyzéssel megvalósul.
(3) A körözést a Magyarországon előállított és elveszett, eltulajdonított vagy érvénytelenített okmányok és a jármű jogszabályban meghatározott hatósági jelzése esetén - kivéve, ha az eltulajdonítás miatt a rendőrségnél tettek feljelentést - e ténynek az okmányra, hatósági jelzésre vonatkozó központi hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése alapján kell lefolytatni. Büntetőeljárás kezdeményezése esetén a Rendőrség a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el és egyidejűleg az érintett tárgy eltulajdonításának tényéről értesíti az érintett központi hatósági nyilvántartást vezető szervet.
(4) A körözést a Magyarország területén elveszett, eltulajdonított külföldi hatóság által kiállított okmányok és külföldi hatósági jelzések esetén a körözési információs rendszerbe történő bejegyzés alapján kell lefolytatni."
(4) Az Sztktv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A körözést az elrendelő hatóság vonja vissza, a visszavonás tényének a körözési információs rendszerbe történő bejegyzésével, valamint a 2. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az ott meghatározott központi hatósági nyilvántartást vezető szerv egyidejű értesítésével."
(5) Az Sztktv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
"7/A. § A Schengeni Információs Rendszerbe továbbított, európai vagy nemzetközi elfogatóparancson alapuló, magyar szerv által elrendelt körözések visszavonására haladéktalanul sor kerül azt követően, hogy az elfogatóparancsot kibocsátó szerv a visszavonásról szóló döntést megküldi az illetékes rendőrkapitányságnak."
(6) Az Sztktv. 12. § (1) bekezdés j)-m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő n) ponttal egészül ki:
(A Rendőrség a körözés végrehajtása során az ismeretlen helyen lévő személy, illetve tárgy felkutatása, valamint az ismeretlen személy, illetve holttest személyazonosságának megállapítása érdekében adatgyűjtést végezhet, amelynek keretében)
"j) a határforgalom ellenőrzését szolgáló nyilvántartási rendszerekben a cél megjelölésével - az érintett feltartóztatását vagy adatváltozás esetén értesítés adását előíró - jelzések elhelyezését rendelheti el;
k) a Schengeni Információs Rendszerbe figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából adatot továbbíthat, illetve abból a körözési feladatok ellátása céljából adatot igényelhet;
l) a közúti közlekedési nyilvántartásokból, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból, az idegenrendészeti nyilvántartásból az elveszett, eltulajdonított, valamint a jogszabály szerint érvénytelenített okmányokról a körözési feladatok ellátása céljából adatokat vehet át;
m) elektronikus hírközlési szolgáltatótól helymeghatározási adatot kérhet; valamint
n) a körözött személy és tárgy felkutatása érdekében rendszámfelismerő rendszert üzemeltethet."
(7) Az Sztktv. 12/A. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A Rendőrség a más törvényben meghatározott eseteken kívül körözését rendelheti, illetve - eltűnt személy esetén - rendeli el)
"c) védelem alá helyezése érdekében annak a személynek, akinek a védelem alá helyezése saját maga vagy mások védelmének biztosítása miatt szükséges."
(8) Az Sztktv. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) A körözési információs rendszerbe a körözés elrendelését vagy visszavonását haladéktalanul be kell jegyezni
a) a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatalát követően, vagy
b) ha a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló határozatot nem a rendőrség hozta, akkor a körözés elrendeléséről vagy visszavonásáról szóló döntés kézhezvételét követően.
(2) A körözési információs rendszerben történő rögzítés annak a rendőrkapitányságnak, illetve rendőr-főkapitányságnak a feladata,
a) amelyik a hatáskörébe tartozó ügyben körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról határozatot hozott,
b) amelynek más hatóság a körözés elrendeléséről, illetve visszavonásáról hozott határozatát - a 6. § és a 7. § alapján -megküldte,
c) amelynek a bíróság a nemzetközi elfogatóparancs vagy az európai elfogatóparancs kibocsátásáról, illetve visszavonásáról hozott határozatát megküldte.
(3) Ha az eljáró rendőri szerv körözési tevékenysége során észleli, hogy a keresett személy ellen más eljárásban már európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs alapján körözés van érvényben és az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsátásának törvényi feltételei az előtte folyamatban lévő ügyben is fennállnak, az eljáró rendőri szerv haladéktalanul intézkedik az európai, illetve nemzetközi elfogatóparancs kibocsáttatása érdekében."
(9) Az Sztktv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"18. § (1) A nyilvántartás a személykörözés tekintetében tartalmazza:
a) a körözött személy
aa) természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó- és tartózkodási helyét,
ab) álnevét, gúnynevét,
ac) személyleírását, különös ismertető jegyeit,
ad) fényképét,
ae) ruházatának és a nála lévő tárgyaknak a leírását,
af) vélt feltalálási helyeit,
ag) tartózkodási helye ismeretlenné válásának időpontját,
ah) elfogása esetén várható magatartására (különösen esetleges erőszakos viselkedésére, fegyver birtoklására) vonatkozó információt,
b) a körözés elrendelésének okát (büntetőeljárás során elrendelt körözés esetén a bűncselekmény megnevezését és a Büntető Törvénykönyv szerinti minősítését is),
c) a körözés elrendelésének napját, az óra és perc feltüntetésével,
d) annak a hatósági eljárásnak az iktatószámát, amelyben a körözést elrendelték,
e) a körözést elrendelő hatóság megnevezését,
f) a felkutatáshoz szükséges egyéb - jogszabályban meghatározott - adatot, továbbá
g) azt, ha a körözést elrendelő hatóság bűnüldözési érdekből korlátozza vagy nem engedélyezi az adatszolgáltatást, illetve a 12. § (1) bekezdésének e) pontjában, illetve a 12. § (3) bekezdésében meghatározott nyilvánosságra hozatalt megtiltotta,
h) a szabadságvesztés vagy közérdekű munka kiszabásáról rendelkező jogerős bírósági ítélet számát.
(2) A körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv a körözés tényének a nyilvántartásba bejegyzését követően a körözött személy természetes személyazonosító adatait (név, születési hely, születési idő, anyja neve) azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A sikeres azonosítást követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szerv részére.
(3) A személyiadat- és lakcímnyilvántartó szerv az azonosított természetes személy adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásairól a (2) bekezdésben meghatározott kapcsolati kódon értesíti a körözési információs rendszert működtető központi rendőri szervet.
(4) Az érintett adatainak a körözési információs rendszerből történő törléséről a körözési információs rendszert működtető központi szerv - a kapcsolati kód törlése céljából - értesíti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervet."
(10) Az Sztktv. 40. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:
"(2) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i, 2007/533/IB tanácsi határozat 6. és 26-45. cikkének való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
(11) Hatályát veszti az Sztktv. 14/A. §-a.
57. § A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A tiszteletbeli konzuli képviselő a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján érvényét vesztett útlevelet átveszi."
58. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 1. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el, ha)
"e) emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint"
(2) Az Ást. 4. § (1) bekezdésében az ", illetve jogi segítségnyújtást biztosít" szövegrész helyébe a ", jogi segítségnyújtást, illetve szükség szerint védett szálláshelyet biztosít" szöveg lép.
(3) Az Ást. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az állam az emberkereskedelem áldozataként azonosított, magyar állampolgárságú vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy számára tekintet nélkül arra, hogy az 1. § (1) bekezdésében és a 2. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult-e, szükség szerint védett szálláshelyet biztosít. Védett szálláshely az emberkereskedelem áldozataként azonosított személyt befogadó és számára jogszabályban meghatározott ellátásokat nyújtó létesítmény."
(4) Az Ást. 5. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kaphat szolgáltatást az az áldozat, aki)
"a) a kért támogatást az ügyben korábban már megkapta, kivéve a védett szálláshelyet,"
(5) Az Ást. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha az áldozatsegítő szolgálat más hatóságtól, szervtől vagy szervezettől, illetve az áldozatsegítő szolgálathoz benyújtott támogatás iránti kérelemből természetes személy áldozattá válásáról szerez tudomást, soron kívül írásban tájékoztatja az ügyfelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - arról, hogy áldozatsegítő támogatás jogosultja lehet és jogosultsága esetén a támogatások iránt kérelmet terjeszthet elő."
(6) Az Ást. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az emberkereskedelem magyar állampolgárságú áldozatai és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező áldozatai azonosításának rendjét, valamint az azonosításra jogosult és jelzésre kötelezett szerveket és szervezeteket, valamint a védett szálláshelyen nyújtott ellátások feltételeit és részletes szabályait rendeletben állapítsa meg."
(7) Az Ást. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) E törvény 9. § (2) bekezdése és 46. § (4) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének történő megfelelést szolgálja."
59. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) 47/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
"47/B. § A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján harmadik országbeli állampolgárokkal szemben elrendelt idegenrendészeti kiutasításokat és a kiutasító határozatok alapján a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzéseket (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) a harmadik országbeli családtag kiutasítása végrehajtása előtt vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány kiállítása iránti eljárásban - a 33. §-ban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. Ha a kiutasítás és a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint a figyelmeztető jelzés fenntartása aránytalan érdeksérelemmel jár, az idegenrendészeti kiutasítás elrendeléséről hozott határozatot az eljáró hatóság törli. Az eljáró hatóság az eljárást húsz nap alatt folytatja le és határozattal dönt."
(2) Az Szmtv. 64. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
"Külföldre utazási korlátozás
64. § (1) Az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal az EGT-állampolgárral vagy családtaggal szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az eljáró hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az eljáró hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában az EGT-állampolgár vagy családtag úti okmányát visszatartja.
(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Az eljáró hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és az EGT-állampolgár vagy családtag visszatartott úti okmányát visszaadja."
(3) Az Szmtv. 75. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tartózkodás jogszerűségének nyomon követése érdekében az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartás elkülönített részeként az EGT-állampolgárok és a családtagok adatairól a következő résznyilvántartásokat vezeti:)
"f) az úti okmány, a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása;"
(4) Az Szmtv. 80. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza:)
"b) az elveszettként, eltulajdonítottként bejelentett úti okmány, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmány típusát, azonosító adatait, valamint a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett figyelmeztető jelzés tényét;"
(5) Az Szmtv. 80. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatrögzítéstől számított legfeljebb 10 évig kezeli."
(6) Az Szmtv. 129. § (2) bekezdése a következő f)-g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"f) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20-30. cikkének, valamint
g) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. cikkének"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(7) Az Szmtv. 80. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "úti okmányuk, illetve személyazonosító okmányuk elvesztését bejelentő" szövegrész helyébe az "úti okmányuk, személyazonosító és tartózkodásra jogosító okmányuk elvesztését, eltulajdonítását bejelentő" szöveg lép.
60. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 2. §-a a következő t)-u) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"t) különleges bánásmódot igénylő személy: a kísérő nélküli kiskorú vagy olyan kiszolgáltatott személy - különösen a kiskorú, az idős, a fogyatékkal élő személy, a várandós nő, a kiskorú gyermeket egyedül nevelő szülő, valamint a kínzást, nemi erőszakot vagy a pszichikai, fizikai vagy szexuális erőszak más súlyos formáját elszenvedett személy -, akiről helyzetének egyedi értékelését követően megállapítható, hogy sajátos szükségletekkel rendelkezik;
u) őrzött szállás: a személyes szabadságában korlátozott külföldi elhelyezésére szolgáló, az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizet céljaira sajátosan kialakított létesítmény."
(2) A Harmtv. 29. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az e törvényben foglalt tartózkodási feltételek hiányában humanitárius célból tartózkodási engedéllyel kell ellátni)
"c) törvényben foglaltak alapján azt a harmadik országbeli állampolgárt, aki a menekültügyi hatóságtól menekültkénti elismerését kérte, vagy a menekültügyi hatóságtól ideiglenes vagy kiegészítő védelmet kért;"
(3) A Harmtv. 42. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni."
(4) A Harmtv. 48. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A menedékjog iránti kérelem benyújtását megelőzően elrendelt kiutasítás végrehajtását az idegenrendészeti hatóság a külön jogszabály alapján folytatott menedékjogi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye jogorvoslatnak."
(5) A Harmtv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár menekültügyi eljárás alatt áll, a visszairányítás, illetve a kiutasítás nem rendelhető el és nem hajtható végre, ha a harmadik országbeli állampolgár külön törvényben meghatározottak szerint jogosult Magyarország területén való tartózkodásra."
(6) A Harmtv. 65. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) E § rendelkezéseit a különleges bánásmódot igénylő személyek vonatkozásában a helyzetükből fakadó sajátos szükségleteik figyelembevételével kell alkalmazni."
(7) A Harmtv. 66. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
"Külföldre utazási korlátozás
66. § (1) Az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást rendel el azzal a harmadik országbeli állampolgárral szemben, akinek úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján az idegenrendészeti hatóság külföldre utazási korlátozást elrendelő határozatában a harmadik országbeli állampolgár úti okmányát visszatartja.
(3) A határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak.
(4) Az idegenrendészeti hatóság a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság külföldre utazási korlátozás feloldása érdekében megküldött értesítése alapján a külföldre utazási korlátozást haladéktalanul törli és a harmadik országbeli állampolgár visszatartott úti okmányát visszaadja."
(8) A Harmtv. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"86. § Ha az idegenrendészeti hatóság által kiadott úti okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár vagy a Magyarország területén élő hontalan úti okmánya visszatartása érdekében a bíróság, illetve az ügyész az idegenrendészeti hatóságot a külföldre utazásról szóló törvény alapján értesítette, az idegenrendészeti hatóság az úti okmányt visszavonja."
(9) A Harmtv. 100. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az idegenrendészeti hatóság az úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentő harmadik országbeli állampolgár következő adatait kezeli:)
"b) az elveszettként, eltulajdonítottként, megsemmisültként bejelentett úti okmány vagy tartózkodásra jogosító okmány típusa, azonosító adatai, valamint a Schengeni Információs Rendszerbe elhelyezett figyelmeztető jelzés ténye;"
(10) A Harmtv. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az idegenrendészeti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az okmány megtalálásáig, ennek hiányában az adatbeviteltől számított legfeljebb 10 évig kezeli."
(11) A Harmtv. 106. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az idegenrendészeti hatóság e törvény szerinti eljárása során adatot igényelhet:)
"h) a köztartozásmentes adózói adatbázisból."
(12) A Harmtv. 120. § (1) bekezdése a következő t)-v) ponttal egészül ki:
(E törvény a következő közösségi jogi aktusoknak történő részleges megfelelést szolgálja:)
"t) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról szóló, 2003. január 27-i 2003/9/EK tanácsi irányelv;
u) a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státuszok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2004. április 29-i 2004/83/EK tanácsi irányelv;
v) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól szóló, 2005. december 1-jei 2005/85/EK tanácsi irányelv."
(13) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
(E törvény)
"g) a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i, 343/2003/EK tanácsi rendelet,
h) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról szóló, 2000. december 2725/2000/EK tanácsi rendelet"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(14) A Harmtv. 120. § (2) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki: (E törvény)
"i) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i, 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20-30. cikkének, valamint
j) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 38-39. cikkének;"
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
(15) A Harmtv. 100. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "úti okmány elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését bejelentő" szövegrész helyébe az "úti okmány és a tartózkodásra jogosító okmány elvesztését, eltulajdonítását bejelentő" szöveg lép.
61. § (1) A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Met.) 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A menekültügyi hatóság az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező kérelmét írásban visszavonja."
(2) A Met. 52. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az előzetes vizsgálati eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elfogadhatóságának vagy nyilvánvalóan megalapozatlanságának elbírálását megakadályozza;
b) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja;
c) ismeretlen helyre távozott;
d) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (3) bekezdés a) pontja alapján; vagy
e) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi."
(3) A Met. 52. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye."
(4) A Met. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a menekültügyi hatóság döntésének végrehajtására - az 54. § (2)-(3) bekezdése alapján hozott döntés kivételével - halasztó hatálya van."
(5) A Met. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"54. § (1) Ha a kérelmező második kérelmét azt követően nyújtja be, hogy első kérelme tárgyában - a kérelem írásban történő visszavonásától eltérő okból - jogerős megszüntető döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerültek-e olyan új körülmények vagy tények, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.
(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem elfogadhatatlanságát vagy nyilvánvaló megalapozatlanságát állapítja meg, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
(3) Ha a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős elutasító, illetve a kérelem írásban történő visszavonása miatt jogerős megszüntető döntés született, és magyar hatóság vagy bíróság legutóbbi döntésében a visszaküldés tilalmának fennállását nem állapította meg
a) a kérelem benyújtásának nincs halasztó hatálya
aa) a kiutasítás végrehajtására;
ab) a külföldi kiadatási eljárásban történő átadására;
b) a külföldit nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
(4) Az (3) bekezdés b) pontjában foglaltak nem érintik a jogszabályok alapján biztosított jogosultságokat."
(6) A Met. 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § (1) A részletes vizsgálati eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghalt.
(2) A menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha az 52. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.
(3) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, ha
a) az 52. § (2a) bekezdés b)-e) pontjában foglalt feltétel fennáll,
b) a kérelmező a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem érdemi elbírálását megakadályozza vagy
c) az 51. § (2) vagy (5) bekezdés alapján a kérelem részletes vizsgálati eljárás nélküli elutasításának lett volna helye.
(4) Ha a menekültügyi hatóság a részletes vizsgálati eljárást megszünteti, a továbbiakban az 52. § (3) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A részletes vizsgálati eljárást megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye."
(7) A Met. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el."
(8) Hatályát veszti a Met. 30. § (1) bekezdés a) pontja.
62. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:)
"e) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása."
(2) A Bnytv. 28. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)
"b) az elrendelt kényszerintézkedést, annak időtartamát, megszűnése tényét;"
(3) A Bnytv. a következő 30/A-30/E. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:
"A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása
30/A. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában szereplő adatok kezelésének a célja a külföldre utazási korlátozás érvényesülésének az elősegítése, a külföldre utazási korlátozás ellenére történő külföldre utazások megelőzése.
30/B. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,
a) aki előzetes letartóztatásban, kiadatási letartóztatásban, ideiglenes kiadatási letartóztatásban, átadási letartóztatásban, ideiglenes átadási letartóztatásban, ideiglenes végrehajtási letartóztatásban van, valamint aki ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll,
b) akivel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizetet rendeltek el,
c) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, illetve akinek felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztése végrehajtását utóbb elrendelték,
d) akivel szemben a bíróság felmentő ítélet mellett kényszergyógykezelést alkalmazott,
e) akinek a bíróság a javítóintézeti nevelését rendelte el, illetve akit javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottak, valamint
f) akinek az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján megtiltották Magyarország területének elhagyását és úti okmányának átadására kötelezték.
30/C. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza
a) a kapcsolati kódot,
b) az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése tényét,
c) a kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés tényét és mértékét, valamint a részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetés tényét és végrehajtandó részének mértékét,
d) a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtása elrendelésének, valamint a feltételes szabadság megszüntetésének a tényét és az ezáltal végrehajtandóvá vált szabadságvesztés mértékét,
e) az elrendelt kényszergyógykezelés tényét és amennyiben az határozott tartamú, a mértékét,
f) az elrendelt javítóintézeti nevelés tényét és mértékét,
g) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése tényét,
h) a kényszerintézkedést és egyéb korlátozást elrendelő határozat, a bűnösséget megállapító vagy a felmentő ítélet szerinti bűncselekmény
ha) megnevezését,
hb) Btk. szerinti minősítését,
i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:
ia) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó bíróság megnevezését, illetve határozatának számát és keltét,
ib) a szabadságvesztés büntetést kiszabó, a felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelő, illetve a kényszergyógykezelést, valamint a javítóintézeti nevelést és a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátást elrendelő első, másod- és harmadfokon, valamint a perújítás, a felülvizsgálat, továbbá a törvényesség érdekében emelt jogorvoslat során eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a határozat jogerőre emelkedésének napját,
ic) a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának elévülés okából történt megszűnését megállapító határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
id) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozást elrendelő bíróság megnevezését, a határozatának számát és jogerőre emelkedésének napját,
j) a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napját,
k) a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napját, a javítóintézetből történő ideiglenes elbocsátás napját, az ideiglenes elbocsátás leteltének napját, valamint
l) a 30/B. § a), b), c), d) és e) pontjában meghatározott kényszerintézkedés, büntetés, intézkedés vagy egyéb korlátozás elrendelése vagy kiszabása esetén annak tényét, hogy az elítélt a jogerős ítélet vagy határozat meghozatalakor érvényes úti okmánnyal rendelkezett.
30/D. § (1) A személyazonosító adatokat, valamint a 30/C. § b), c), d), e), f), h) pontjában, i) pont ia)-ic) alpontjában és l) pontjában meghatározott adatokat az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely e törvény rendelkezései szerint
a) kényszerintézkedés elrendelése esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés vagy javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlésre köteles.
(2) A kiadatási letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, átadási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, valamint ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésével kapcsolatos adatokat a határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(3) A kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszüntetését a határozatot hozó bíróság vagy ügyész közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(4) A 30/C. §j) pontjában meghatározott adatot a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(5) A 30/C. § k) pontjában meghatározott adatokat a javítóintézeti nevelést végrehajtó szerv közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(6) A 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az azzal kapcsolatos adatokat az egyéb korlátozást elrendelő bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.
(7) A bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába az adatokat
a) kényszerintézkedés esetén a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába,
b) szabadságvesztés büntetés esetén a bűntettesek nyilvántartásába,
c) kényszergyógykezelés és javítóintézeti nevelés esetén a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
teljesítendő adatközlés alapján jegyzi be.
30/E. § A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába felvett adatokat
a) a kényszerintézkedés és egyéb korlátozás megszűnéséig vagy megszüntetéséig,
b) a szabadságvesztés büntetés esetén a szabadságvesztés előjegyzett utolsó napjáig vagy a szabadságvesztés büntetés végrehajthatóságának megszűnéséig,
c) a kényszergyógykezelés megszüntetéséig vagy határozott idejű kényszergyógykezelés esetén annak tartamáig, javítóintézeti nevelés esetén a javítóintézeti nevelésből elbocsátás napjáig vagy az ideiglenes elbocsátás leteltének napjáig
kell nyilvántartani, és - amennyiben ilyen adattovábbítást kell teljesíteni -, akkor a 76. § (1) bekezdésben meghatározott adattovábbítást követően haladéktalanul törölni kell."
(4) A Bnytv. 67. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerből az e törvényben meghatározottak szerint)
"d) az útlevélhatóságnak a külföldre utazási korlátozás törlése céljából automatikus adattovábbítás alapján adatot továbbít."
(5) A Bnytv. 68. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)
"k) határellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat."
(6) A Bnytv. 68. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Az útlevélhatóság a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának ellenőrzése céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat."
(7) A Bnytv. 68. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
"(11) Az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni a következő adatokat:
a) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h) és i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,
b) a 16. § (1) bekezdés c), f), g) és i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott adatok,
c) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok,
d) a 28. § b) és c) pontjában meghatározott adatok."
(8) A Bnytv. 71. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
"A hatósági erkölcsi bizonyítvány
71. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, jogviszony létesítésére, fenntartására vagy egyéb, törvényben meghatározott feltételnek való megfelelés igazolására az igazolás alanyának (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére hatósági bizonyítványt (a továbbiakban: hatósági erkölcsi bizonyítvány) állít ki.
(2) Ha törvény lehetővé teszi, hogy a kérelmező valamely eljárásban az eljáró szerv adatigénylését kezdeményezve igazoljon valamely, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján megállapítható, törvényben meghatározott tényt, az eljáró szerv adatigénylésére a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítványt állít ki.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolható tény, hogy a kérelmező
a) a kérelemben megjelölt törvényben meghatározott feltételeknek megfelel,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt,
d) nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy
e) mely foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény kizárólag önállóan igazolható, a (3) bekezdés b), c), d) és e) pontjában meghatározott tények önállóan vagy - a d) és az e) pont együttes igazolása kivételével - együttesen is igazolhatóak.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a kérelmező által megjelölt belföldi címzett részére kézbesíti.
(6) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni."
(9) A Bnytv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"72. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell benyújtani.
(2) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) a kérelmező belföldi kézbesítési címét,
c) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány továbbítását meghatározott címzett részére kéri, az adattovábbítás címzettjének belföldi kézbesítési címét,
d) a 71. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott azon tényt, amelynek igazolását a kérelmező hatósági erkölcsi bizonyítványban kéri,
e) ha a kérelmező a 71. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tény igazolását kéri, az igazolandó feltételeket meghatározó törvényi rendelkezés megjelölését,
f) ha a kérelmező a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet papír alapon nyújtja be, a kérelmező saját kezű aláírását, valamint
g) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását."
(10) A Bnytv. 73. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"73. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását megtagadja, ha a 71. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott tények a bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján nem igazolhatóak.
(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra tekintettel megállapítja, hogy az adatok az érdemi döntés meghozatalához szükséges információkat nem vagy nem teljes körűen, illetve ellentmondásosan tartalmazzák, a tényállás tisztázása érdekében az ügyintézési határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.
(3) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a (2) bekezdés alapján meghosszabbított ügyintézési határidő alatt a megalapozott döntéshozatalhoz szükséges információkat hatáskörében megszerezni nem tudja, az eljárását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti és az erről szóló döntésében a kérelmezőt a rendelkezésére álló adatok közlésére hívja fel.
(4) A kérelmező a (3) bekezdésben meghatározott esetben az adatközlési kötelezettségét kizárólag eredeti, hiteles irat formájában teljesítheti, ezen adatok tekintetében nyilatkozatot nem tehet, nyilatkozata a döntéshozatal során nem vehető figyelembe.
(5) Ha a kérelmező a (3) bekezdés szerinti felhívásnak az eljárás felfüggesztésének időtartama alatt nem tesz eleget, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást megszünteti."
(11) A Bnytv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"74. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány tartalmazza
a) a kérelmező 69. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,
b) a kérelmező által igazolni kért - a 71. § (3) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott - tényt,
c) a hatósági erkölcsi bizonyítvány számát,
d) a hatósági erkölcsi bizonyítványt kiállító hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
e) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításának helyét és időpontját, valamint
f) a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiadmányozására jogosult aláírását.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adattartalmat - az 5. § (1) bekezdésében meghatározott összehasonlítást követően - a kérelmező személyiadat- és lakcímnyilvántartásban vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartásban kezelt adataival egyező módon határozza meg.
(3) A hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje a kiállításától számított kilencven nap.
(4) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványt - a 75. § (4) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével - papír alapon, biztonsági okmányként, egyetlen eredeti példányban állítja ki.
(5) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítványról másolatot vagy kivonatot nem készíthet.
(6) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány a kiállító hatóság hibájából név, szám vagy más tény elírásával került kiállításra, a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi idején belül a kijavítást a hibás hatósági erkölcsi bizonyítvány bevonása mellett, annak kicserélésével teljesíti.
(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiegészítésének nincs helye.
(8) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásában az eljárás alatt, illetve az érdemi döntés meghozatalát követően az iratbetekintési jogot kizárólag a kérelmező részére biztosítja, amely azt személyesen vagy jogi képviselője útján gyakorolhatja."
(12) A Bnytv. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"75. § (1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet külföldön kizárólag Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviseletén, személyesen lehet benyújtani (a továbbiakban: külföldi kérelem).
(2) Ha a kérelmezőnek az (1) bekezdés szerinti személyes megjelenése aránytalan nehézséget okoz és a kérelmező személyazonossága egyéb módon is kétséget kizáróan igazolható, a hivatásos konzuli tisztviselő mérlegelheti a hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelem postai úton történő elfogadását. Ebben az esetben a kérelmező személyazonosságát és aláírását az érintett ország gyakorlata szerint erre felhatalmazott külföldi szerv vagy személy hitelesíti. A hitelesítés - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - akkor fogadható el, ha a diplomáciai felülhitelesítésének feltételei fennállnak.
(3) A külföldi kérelem a 72. § (2) bekezdés a), d), e), és f) pontjában, valamint - a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott kérelem esetén - a 72. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.
(4) Külföldi kérelem előterjesztése esetén a hatósági erkölcsi bizonyítványt a bűnügyi nyilvántartó szerv
a) elektronikus közokiratként állítja ki és a kérelmező vagy meghatalmazottja részére Magyarország diplomáciai vagy konzuli képviselete útján kézbesíti, vagy
b) a kérelmező erre irányuló kérelme esetén a 74. § (4) bekezdésben meghatározott módon állítja ki, és az általa megadott belföldi kézbesítési címre kézbesíti.
(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott módon kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványt minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni.
(6) A hivatásos konzuli tisztviselő az elektronikus közokiratként kiállított hatósági erkölcsi bizonyítványról papír alapú hiteles másolatot állít ki. A konzuli tisztviselő hitelesítésével így kiállított okirat a konzuli tisztviselő működése szerinti diplomáciai vagy konzuli képviselet konzuli kerületében hitelesen és teljeskörűen igazolja a benne foglalt adattartalmat.
(7) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjon felül a kérelmezőnek a konzuli tisztviselő eljárásban való közreműködéséért, illetve az elektronikus úton továbbított bizonyítványról történő hiteles másolat kiállításáért jogszabályban meghatározott konzuli díjat kell fizetnie."
(13) A Bnytv. a következő 75/A. §-sal egészül ki:
"75/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány érvényességi ideje alatt, elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, tájékoztatást ad az általa kiállított hatósági erkölcsi bizonyítvány
a) kiállításának tényéről,
b) érvényességéről, valamint
c) visszavonásáról.
(2) A tájékoztatásra irányuló kizárólag elektronikus felületen keresztül, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével benyújtható kérelemben a 74. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjában meghatározott minden adatot fel kell tüntetni."
(14) A Bnytv. a 76. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki és a Bnytv. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Automatikus adattovábbítás a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából
76. § (1) Ha az érintett személyről a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában a 30/C. § l) pontjában szereplő adat szerepel, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatnak a 30/E. § szerinti törlését megelőzően a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából az útlevélhatóságnak továbbítja:
a) az érintett személyazonosító adatai közül a 4. § (2) bekezdés a) pont aa)-ae) és ag-ah) alpontjában meghatározott adatokat, valamint
b) a 30/C. § b), c), d), e) és f) pontjában, i) pont ia), ib) és ic) alpontjában, valamint l) pontjában meghatározott adatokat.
(2) Az útlevélhatóság az automatikus adattovábbítás során megkapott adatokat a külföldre utazási korlátozásra vonatkozó bejegyzés útiokmány-nyilvántartásból történő törlése céljából a törlés bejegyzéséig kezelheti és ezt követően azon adatokat, amelyek a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § j) pontja alapján az útiokmány-nyilvántartásban nem kezelhetőek, haladéktalanul törli."
(15) A Bnytv. 96. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Felhatalmazást kap a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az e törvény szerint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, valamint megfizetésének szabályait rendeletben állapítsa meg."
(16) A Bnytv. a következő 99. §-sal egészül ki:
"99. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv 2013. január 10-ig a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásába
a) a bűntettesek nyilvántartásából,
b) a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából és
c) a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásából
átveszi azon személyeknek az átvétel időpontjában az a)-c) pontokban meghatározott nyilvántartásokban kezelt, a 30/C. § b)-k) pontjában meghatározott adatait, akiknek az adatait a 30/B. § alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában is nyilván kell tartani, valamint ezen adatok tekintetében létrehozza a kapcsolati kódot.
(2) Az útlevélhatóság 2013. január 11. és 20. között a 68. § (9) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel átveszi a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelt adatokat és összeveti azokat a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 24. §-a alapján vezetett útiokmány-nyilvántartással.
(3) Ha az érintett
a) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel, de rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat nincs nyilvántartva, akkor az útlevélhatóság az átvett adatokat az útiokmány-nyilvántartásba bejegyzi,
b) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban szerepel és rá vonatkozóan az Utv. 24. § i) pontjában meghatározott adat szerepel az útiokmány-nyilvántartásban, de az nem egyezik meg a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásából átvett adatokkal, akkor a külföldre utazási korlátozással kapcsolatos adatokat az útiokmány-nyilvántartásba az átvett adatoknak megfelelően jegyzi be,
c) az átvételkor az útiokmány-nyilvántartásban nem szerepel, akkor az átvett adatokat haladéktalanul törli.
(4) Az útiokmány-nyilvántartásnak a (2)-(3) bekezdés szerint megállapított adattartalma alapján az útlevélhatóság a bűnügyi nyilvántartó szerv részére továbbítja a 30/C. § l) pontja alapján a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásában kezelendő adatot."
(17) Hatályát veszti
a) a Bnytv. 74. §-át megelőző alcím,
b) a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 296/D. § (1a) bekezdésében, 300. § (2a) bekezdésében, 307. § (2) bekezdés a) pontjában, 307. § (5a) bekezdésében, valamint 356. § (1) bekezdés c) pontjában az "a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott" szövegrész,
c) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 3. § (1) bekezdés 96. pontjában a "72. § (3) bekezdése" szövegrész,
d) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (1) és (4) bekezdésében, 23. §-ában, 37. § (2a) bekezdésében, 37. § (4) bekezdés d) pontjában, valamint 116. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott" szövegrész,
e) a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvény 3. § (1) bekezdés 63. pontjában a "72. § (3) bekezdése" szövegrész,
f) a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi CXCIII. törvény 8. § (2), (5), (6) és (7) bekezdésében az "a Bnytv. 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott" szövegrész.
63. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 81. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"81. § (2) Az elektronikus anyakönyvből közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az anyakönyvi kivonat adattartalmát képező adatokat
a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt kiállító hatóság a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány kiadása iránti eljárás lefolytatása céljából,
b) a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a hivatásos magyar konzuli tisztviselő a konzuli érdekvédelem ellátása céljából,
c) az áldozatsegítő szolgálat a kárenyhítési eljárás lefolytatása céljából,
d) a kincstár a hatáskörébe tartozó támogatási eljárás lefolytatása céljából,
e) az egészségbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
f) a nyugdíjbiztosítási szerv az ellátásra való jogosultság megállapítása céljából,
g) a kárpótlási hatóság az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlására való jogosultság megállapítása céljából, valamint
h) az útlevélhatóság az úti okmány kiadására irányuló eljárás lefolytatása érdekében."
64. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAVtv.) a következő 37/A-37/B. §-sal és az azt megelőző alcímekkel egészül ki:
"Rejtett ellenőrzés elrendelése
37/A. § A NAV nyomozó hatósága a 13. § (7) bekezdésében meghatározott célból rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelheti el a Schengeni Információs Rendszerben
a) arra a személyre, akiről
aa) megalapozottan feltehető, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 1. melléklete által meghatározott súlyos bűncselekményt fog elkövetni (készít elő),
ab) okkal feltételezhető, hogy az a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekményt követ el a Schengeni Információs Rendszert alkalmazó állam területén, különös tekintettel az általa elkövetett múltbeli bűncselekményekre,
b) az a) pontban meghatározott személlyel kapcsolatba hozható a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott tárgyakra.
A Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása
37/B. § (1) Ha a pénzügyőr az intézkedés során megállapítja, hogy az intézkedéssel érintett személy vagy tárgy azonos a Schengeni Információs Rendszerben elhelyezett rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés szerinti személlyel vagy tárggyal, a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtása során a 36. § (1) bekezdésében meghatározott intézkedéseket foganatosíthatja.
(2) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre történő utalás és a rejtett ellenőrzés céljának veszélyeztetése nélkül - kizárólag annak az intézkedésnek a tényét és célját közölheti, amelynek során a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtására sor kerül.
(3) A pénzügyőr a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásakor az intézkedése során rögzítendő adatokon túl - ha ez a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzés végrehajtásának célját nem veszélyezteti -az alábbi adatokat rögzítheti, és továbbíthatja a jogszabályban meghatározott szerven keresztül az adott rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést kibocsátó hatóságnak:
a) az intézkedéssel érintett személy vagy jármű megtalálásának ténye, körülményei,
b) az intézkedés helye, ideje, indoka,
c) az utazás útvonala és az úti cél,
d) az intézkedéssel érintett személyt kísérő, illetve az intézkedéssel érintett járműben utazó személyek természetes személyazonosító adatai,
e) a használt jármű azonosításához szükséges adatok,
f) a szállított tárgyakra vonatkozó adatok.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott adatok megszerzése érdekében kényszerítő eszköz nem alkalmazható."
(2) A NAVtv. 99. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
"b) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozat 36-37. cikkei [37/A-37/B. §],"
(3) Hatályát veszti a NAVtv.
b) a 99. § a) pontja.
65. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) a következő alcímmel és 99/A. §-sal egészül ki:
"83/A. Helyszíni bírságolás hivatalbóli és kérelemre történő felülvizsgálata
99/A. § (1) Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy hivatalból eljárva megállapítja" hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a döntését módosítja vagy visszavonja. A döntést közölni kell azzal, akivel szemben a helyszíni bírságot kiszabták.
(2) A helyszíni bírsággal sújtott személy is kérheti - a döntéstől számított harminc napon belül -, hogy a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az (1) bekezdés szerint hivatalból vizsgálja felül a döntését, ha utóbb észleli, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy ez alapján megállapítja, hogy a döntés a (3) bekezdésben foglaltak szerint jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. Ha a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy azt állapítja meg, hogy a döntés módosításának vagy visszavonásának nem állnak fenn a feltételei, a helyszíni bírsággal sújtott személyt tájékoztatja álláspontjáról. A helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy az erre vonatkozó bejelentés megtételétől számított tizenöt napon belül módosítja vagy vonja vissza a döntését, illetve tájékoztatja a helyszíni bírsággal sújtott személyt.
(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására - az Alkotmánybíróság határozata alapján indított eljárás kivételével -a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy csak egy ízben, a döntés közlésétől számított hat hónapon belül jogosult, ha döntése
a) a 2. § (4), (5), (7) és (8) bekezdésébe, 39. § (2) bekezdésébe, 83. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába, valamint a 99. § (2) és (7)-(9) bekezdésébe ütközik,
b) kormányrendeletben meghatározott, a helyszíni bírság kötelező mértékére vonatkozó rendelkezésbe ütközik, feltéve, hogy a kiszabott bírság a kormányrendeletben meghatározottnál magasabb összegben került megállapításra.
(4) A helyszíni bírság módosítására a (3) bekezdés b) pontjában és a 99. § (7)-(9) bekezdésében foglalt esetben és kizárólag a meghatározott összegnek megfelelő bírságösszeg megállapítására van lehetőség.
(5) A helyszíni bírság módosításáról vagy visszavonásáról hozott döntés ellen, illetve a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás ellen nincs helye jogorvoslatnak."
(2) A Szabs. tv. 141. § (7) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tárgyalásra vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:)
"e) ha a bíróság a végrehajtási eljárás törvényességének vizsgálata során azt észleli, hogy a törvénysértés az alapeljárásban merült fel, a bíróság a szabálysértési hatóság által az alapügyben hozott határozatot hatályon kívül helyezi és a szabálysértési hatóságot új eljárásra, illetve új határozat meghozatalára, a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy által jogszabálysértően kiszabott helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, illetve új határozat meghozatalára kötelezi,"
(3) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a helyszíni bírságolás felülvizsgálata során a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy a helyszíni bírságról szóló döntést módosítja vagy visszavonja, illetve a bíróság a 141. § (7) bekezdése szerint a helyszíni bírságot hatályon kívül helyezi, illetve új határozat meghozatalára kötelez, akkor a helyszíni bírságot kiszabó szerv vagy személy közli azokat az adatokat, amelyek eltérnek az alapügyben a 153. § (2) bekezdés p) pontja alapján közölt adatoktól."
(4) A Szabs. tv. 252. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 65. §-ával megállapított a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99. § (3a) bekezdés, 99/A. §, 141. § (7) bekezdés, valamint 153. § (6) bekezdés rendelkezéseit a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény hatálybalépése előtt kiszabott helyszíni bírságok vonatkozásában is alkalmazni kell."
(5) A Szabs. tv.
a) 28. § (1) bekezdésében a "valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szövegrész helyébe az "a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség",
b) 38. § (1) bekezdésében a "fővárosi, megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal)" szövegrész helyébe a "fővárosi, megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal)"
szöveg lép.
66. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban - együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján - más szerveket is bevonhat."
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 128. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
"(3) A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot - a házelnök kezdeményezése alapján - a miniszterelnök terjeszti elő.
(4) A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi ellen."
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 134. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(1) Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az országgyűlési őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, - a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg - feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál."
(4) Nem lép hatályba az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 132. § (2) bekezdésében az "a miniszter, az állományilletékes parancsnok és" szövegrész.
(5) Az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Országgyűlés elnöke - hivatalos és magánprogramokra is kiterjedően - belföldön és külföldi utazása során személyi védelemre jogosult."
67. § Nem lép hatályba a járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról szóló 2012. évi XCIII. törvény 86. § a) pontja.
68. § (1) Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti törvény) 23. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"(6) A (3) bekezdésben meghatározott képzés elvégzését követően ötévente a rendészeti feladatokat ellátó személy, valamint a személy- és vagyonőr kiegészítő képzésen és vizsgán köteles részt venni, amely során a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint a kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekből tesz vizsgát."
(2) A rendészeti törvény 35. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
"A személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
5/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az
a) az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b) az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, valamint
c) a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.""
69. § (1) A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény és a 44. § (1) bekezdése a Schengeni Információs Rendszerről (SIS 1+) a Schengeni Információs Rendszer második generációjára való átállásról szóló ...../2012. tanácsi rendelet 21. cikkében meghatározottak szerint a rendelet hatályvesztésének napján hatályát veszti.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott naptári napot a rendészetért felelős miniszter határozatával közzéteszi a Magyar Közlönyben.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés alelnöke