67/2013. (XII. 9.) BM rendelet

az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 1. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában

a) gazdasági szerv: az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál (a továbbiakban együtt: Szolgálat) működő gazdasági feladatokat ellátó szervezeti elem;

b) humánpolitikai szerv: a Szolgálatnál működő személyügyi feladatokat ellátó szervezeti elem;

c) más fegyveres szerv: a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Információs Hivatal.

II. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

1. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

2. § (1) A hivatásos állományba vételre irányuló eljárás a hivatásos állományba jelentkező (a továbbiakban: jelentkező) írásbeli kérelmének és önéletrajzának a Szolgálathoz történő benyújtásával indul.

(2) A jelentkező a hivatásos állományba vételre irányuló eljárás során benyújtja

a) a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt,

b) az iskolai végzettségét, szakképzettségét, nyelvtudását, illetve egyéb, képzettségét tanúsító okiratokat,

c) a korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat és

d) a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelét (adószámát)

eredetben, vagy közjegyző által hitelesített másolatban. Az eredetben benyújtott vagy bemutatott okiratról a humánpolitikai szerv másolatot készít, amelyet az eredetivel egyezőséget igazoló záradékkal lát el, majd az eredeti okiratot a jelentkező számára kiadja.

(3) A jelentkező előzetesen, írásban titoktartási kötelezettséget vállal a felvételi eljárás során a Szolgálatra vonatkozóan tudomására jutott adatok tekintetében. Ha vagyonnyilatkozat tételéhez kötött beosztásba tervezik felvenni a jelentkezőt, az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti nyilatkozatok tételére kötelezettséget vállal.

(4) A felvételi eljárás koordinálása a humánpolitikai szerv feladata.

(5) Amennyiben a jelentkező a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Nbtv.) előírt követelményeknek megfelel, a humánpolitikai szerv intézkedik a Hszt.-ben előírt egészségügyi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatok elvégzése iránt.

(6) A humánpolitikai szerv az (5) bekezdés szerinti vizsgálatok elvégzését követően tesz javaslatot a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.

3. § (1) A felvételi eljárást a nemzetbiztonsági ellenőrzés lefolytatásához való hozzájárulást tartalmazó nyilatkozat benyújtásától számított 6 hónapon belül be kell fejezni. A Szolgálat főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató) a felvételi eljárás lefolytatására megszabott határidőt indokolt esetben 2 hónappal meghosszabbíthatja. A felvételi eljárás a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredményéről szóló tájékoztatásnak a humánpolitikai szervhez érkezése napján fejeződik be.

(2) A felvételre vonatkozó döntés előkészítése érdekében a főigazgató Felvételi Bizottságot alakíthat, amelynek vezetőjét és tagjait a főigazgató jelöli ki a Szolgálat hivatásos állományú tagjai közül.

(3) Ha a felvételi eljárás során a szolgálati viszony létesítését kizáró ok megállapítására kerül sor, az elutasítás tényéről a humánpolitikai szerv vezetője a jelentkezőt írásban tájékoztatja.

4. § (1) A hivatásos állományba történő felvételt kinevezési okmányban kell rögzíteni.

(2) Az I. besorolási osztályba kerülő jelentkező állományba vételéről a főigazgató, a II. besorolási osztályba kerülő jelentkező állományba vételéről az állományilletékes parancsnok dönt.

(3) Az I. besorolási osztályba kerülő jelentkezők első tiszti kinevezésére, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) kinevezési jogkörébe tartozó jelentkezőkre vonatkozó javaslatot a főigazgató terjeszti fel a miniszternek.

(4) Az I. besorolási osztályba kerülő jelölt beosztásba kinevezéséről a miniszter határozata alapján adja ki a főigazgató az állományparancsot.

(5) A kinevezésről szóló állományparancs tartalmazza a jelentkező

1. természetes személyazonosító adatait,

2. rendfokozatát,

3. állománykategóriáját, besorolási osztályát, beosztási kategóriáját és fizetési fokozatát,

4. szolgálati beosztását,

5. szolgálati helyének, szervezeti egységének megnevezését,

6. részére folyósítandó beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés és pótlékok összegét,

7. adott Szolgálattal létesített szolgálati viszonyának kezdetét,

8. nyugdíj mértéke szempontjából beszámítandó szolgálati idejének kezdetét,

9. nyugdíjra való jogosultság szempontjából beszámítandó, ténylegesen szolgálati viszonyban töltött idejének kezdetét, a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés szempontjából beszámítható szolgálati idejének kezdetét,

10. jubileumi jutalom, a pótszabadság, a felmentési idő, a szolgálati időpótlékra jogosultság, a könnyített szolgálat, a miniszter irányítása alatt álló szerveknél történő foglalkoztatási jogviszony és a végkielégítés mértéke szempontjából beszámítandó szolgálati viszonyban töltött idejének kezdetét,

11. "Szolgálati Jel"-re való jogosultságának kezdetét,

12. azonosító számát, a képesítési követelményeknek való megfelelését, ennek hiánya esetén a képesítés megszerzésére határidő tűzésével való kötelezést,

13. rendészeti alapvizsga, illetve rendészeti szakvizsga megszerzésére kötelezését, vagy annak teljesítése alóli mentesítését,

14. következő fizetési fokozatba történő előresorolásának, illetve soron következő rendfokozatba történő előléptetésének várható idejét,

15. próbaidejének tartamát próbaidő kikötése esetén,

16. eskütételének időpontját,

17. ruházati normába történő besorolását,

18. munkarendjét és

19. jogorvoslati lehetőségről történő tájékoztatását.

5. § A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell.

2. Rendelkezési állományba, nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés

6. § (1) A Hszt. 44. § (5) bekezdése alapján megfelelő beosztás hiánya miatt rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor a főigazgató határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban levő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg.

(2) A hivatásos állomány Hszt. 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel rendelkező tagjának a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésre irányuló kérelmét a kérelemben megjelölt időpontot megelőző legalább 60 nappal - a szolgálati út betartásával - a főigazgatóhoz kell benyújtania. A főigazgató a feltételek fennállása esetén a kérelem benyújtását követő 45 napon belül állományparancsban rendelkezik a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről és az illetmény összegének megállapításáról.

(3) A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól a főigazgató - a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább 30 nappal megelőzően - írásban tájékoztatja a hivatásos állomány tagját.

(4) A humánpolitikai szerv - a gazdasági szerv bevonásával - a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően megkeresi a nyugdíjmegállapító szervet a hivatásos állomány tagját megillető öregségi nyugdíj összegének kiszámítása érdekében.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

7. § A szolgálati viszony állományparancsban rögzített - a szolgálati beosztást, a szolgálati helyet vagy egyéb állományparancsban meghatározott körülményt érintő - módosítása a szolgálati elöljáró kezdeményezésére vagy a hivatásos állomány tagja kérelmére lehetséges. Ilyenkor új állományparancsot kell készíteni.

3. Áthelyezés

8. § (1) A Szolgálatokhoz történő áthelyezésre akkor kerülhet sor, ha a hivatásos állomány áthelyezésre kerülő tagja megfelel a felvételi követelményeknek, és amennyiben nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges, a képesítési követelményekben meghatározott szakirányú nemzetbiztonsági végzettséggel, vállalja annak megszerzését.

(2) Más fegyveres szervhez szolgálati viszonyba, a kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervhez kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszonyba, a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szervhez közalkalmazotti jogviszonyba, vagy a Magyar Honvédség állományába történő áthelyezés esetén a Szolgálatok a személyügyi anyagot - az érintett hozzájárulásával - betekintésre megküldik a fogadó szervnek.

9. § (1) Magasabb beosztásnak minősül az a munkakör, amely magasabb beosztási kategóriába tartozik, vagy az elérhető rendfokozat az előzőnél magasabb.

(2) Amennyiben a beosztásváltozás nem jár beosztási kategóriaváltozással, úgy az áthelyezés esetén a beosztásban eltöltött időt folyamatosnak kell tekinteni.

10. § (1) A hivatásos állomány tagjának kérelme alapján történő áthelyezés elsősorban családi, szociális indok alapján, de a szolgálati érdek sérelme nélkül történhet.

(2) A kérelmet írásban, az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani, aki köteles azt megvizsgálva a kérelmezőt állásfoglalásáról tájékoztatni, illetve - a II. besorolási osztályba tartozó kivételével - a kérelmet javaslatával együtt 30 napon belül a főigazgatóhoz továbbítani.

4. Alacsonyabb beosztásba helyezés

11. § (1) A Hszt. 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján akkor lehet a hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba helyezni, ha az nem jár a szolgálati érdek aránytalan sérelmével.

(2) Ha az alacsonyabb beosztásba helyezésre a Hszt. 48. § (1) bekezdés b)-d) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy vezénylés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb beosztáshoz, a képesítési követelményekben meghatározott képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni.

5. Vezénylés

12. § (1) Meghatározott szolgálati feladat ellátására, valamint továbbképzés céljából tanintézetbe történő tartós - 30 napon túli - vezénylést állományparancsban kell elrendelni.

(2) Az intézkedés során rendelkezni kell az illetmény és egyéb járandóságok folyósításának rendjéről.

13. § (1) A Hszt. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés miatt megüresedő beosztások korlátozás nélkül betölthetők.

(2) A Hszt. 44. § (1) bekezdés c), d) és g) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettek eredeti beosztása csak távollétük idejére, megbízással tölthető be.

6. Más szervhez vezénylés

14. § A hivatásos állomány tagja más szervhez az Nbtv.-ben meghatározott feladatok végrehajtása céljából vezényelhető.

15. § (1) A más szervhez vezénylést a főigazgató állományparancsban rendeli el, amely tartalmazza a vezényelt természetes személyazonosító adatain felül a vezénylés helyét, idejét, időtartamát, állománykategóriáját, besorolási osztályát, beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, a betöltendő beosztást, a vezényeltet megillető illetményt és egyéb járandóságokat, valamint a vezényelt munkarendjét.

(2) A más szervhez vezényléssel egyidejűleg a főigazgató a hivatásos állomány tagját a rendelkezési állománykategóriában fenntartott státuszra helyezi.

16. § A más szervhez vezénylés megszüntetésekor a Hszt. 49/C. § (5) bekezdése alapján felajánlott beosztásról vagy annak hiányáról a vezénylés megszüntetését követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját.

7. Megbízás helyettesítésre

17. § (1) Ideiglenesen betöltetlen munkakör ellátásával történő megbízás esetén, ha arra az eredeti beosztás ellátása alóli egyidejű mentesítéssel kerül sor, a megbízott eredeti beosztását a végleges kinevezéséig csak megbízással lehet betölteni. A megbízás várható időtartamát állományparancsban kell meghatározni.

(2) Ha a megbízás előreláthatólag az 1 hónapot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás első hónapjának utolsó napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.

(3) Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama az 1 hónapot várhatóan meg fogja haladni, a megbízási díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni.

(4) A betöltetlen beosztás munkaköri feladatainak ellátásával - megosztva - a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a megbízási díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.

(5) A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített beosztás besorolása, valamint a Hszt. 50. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

8. A szolgálati viszony módosításának különös szabálya

18. § A beosztás bármely okból történő változtatása esetén újból meg kell vizsgálni a hivatásos állomány tagjának az új beosztásra való egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságát, és csak ennek alapján rendelhető el a szolgálati viszony módosítása.

8/A. Vezetői beosztásba kinevezés[1]

18/A. §[2] (1) Vezetői beosztásba az nevezhető ki, aki a következő feltételeknek egyidejűleg megfelel:

a) a Szolgálatnál rendszeresített hivatásos szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges képzettségi, végzettségi feltételeket szabályozó miniszteri utasításban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel,

b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik - kivéve azokat az eseteket, ha a rendészeti szakvizsgáról szóló kormányrendelet rendelkezései alapján a hivatásos állomány tagja a rendészeti szakvizsga letételének kötelezettsége alól mentesül vagy kinevezésére a kormányrendeletben kivételként meghatározott esetekben, a rendészeti szakvizsga két éven belül történő megszerzésének előírása mellett kerül sor -,

c) a beosztáshoz előírt vezetővé, illetve mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítette,

d) a kinevezést megelőző 2 évben a minősítése legalább "B" szintű volt, valamint

e) az érintett Szolgálat utánpótlási és vezetői adatbankjának utánpótlási nyilvántartásában vagy vezetői nyilvántartásában szerepel.

(2) Osztályvezetői vagy főosztályvezető-helyettesi illetményre jogosító beosztásba - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, vagy ilyen beosztás ellátásával azon tagja bízható meg, aki - a beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken túl - a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítette.

(3) A rendészeti vezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

a) a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán a 2012/2013. tanévben vagy azt követően indított rendészeti vezető mesterképzésben szerzett mesterfokozatú végzettséget,

b) azt a hazai vagy külföldi vezetőképzésben szerzett végzettséget, amelyet a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (a továbbiakban: KSZF) vezetője a rendészeti vezetővé képző tanfolyammal azonos értékűnek ismert el,

c) a 2002. január 1. előtt a KSZF jogelőd intézményeiben szervezett és bonyolított vezetőképző tanfolyamot,

d) a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: 2/2013. BM rendelet) hatálybalépését megelőzően a KSZF-en vagy jogelőd intézményeiben elvégzett rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(4) A hivatásos állománynak a Szolgálat oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által - a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett - szervezett és az egyes személyügyi tárgyú BM rendeletek módosításáról szóló 76/2014. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti vezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a Szolgálat olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, legfeljebb osztályvezetői illetményre jogosító vezetői beosztásba nevezhető ki.

(5) Főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, vagy ilyen illetményre jogosító beosztásba - a (6) és (7) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a hivatásos állomány azon tagja nevezhető ki, vagy ilyen beosztás ellátásával azon tagja bízható meg, aki - a beosztás betöltéséhez előírt képesítési követelményeken és a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon túl - a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam követelményeit eredményesen teljesítette.

(6) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyammal e rendelet alkalmazásában egyenértékűnek kell tekinteni

a) a KSZF jogelőd intézménye által az 1999/2000. évben lebonyolított kapitányságvezetővé képző tanfolyamot,

b) a KSZF jogelőd intézménye által 2000/2001. évben megrendezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot,

c) a 2/2013. BM rendelet hatálybalépését megelőzően a KSZF vagy jogelőd intézményei által szervezett rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot.

(7) A hivatásos állománynak a Szolgálat oktatási tevékenységet végző szervezeti egysége által - a KSZF képzési programja szerint és felügyelete mellett - szervezett és a Módr. hatálybalépését követően lebonyolított rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot teljesítő tagja a Szolgálat olyan szervezeti egységénél, amely országos illetékességgel rendelkezik, főosztályvezetői, vagy annál magasabb vezetői besorolású, vagy ilyen illetményre jogosító vezetői beosztásba nem nevezhető ki.

(8) Aki a Módr. hatálybalépését megelőző napon a 2/2013. BM rendelet 65. § (2) bekezdés c) vagy d) pontja alapján a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, vagy 66. § (1) bekezdés d) vagy e) pontja alapján a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alól mentesült,

a) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztást a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége nélkül a jövőben is betöltheti,

b) a Módr. hatálybalépésének napján betöltött vezetői beosztásnál magasabb besorolású vagy magasabb illetményre jogosító vezetői beosztást csak akkor tölthet be, ha az adott vezetői beosztáshoz e rendeletben meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesíti,

c) a b) pontban meghatározott vezetői beosztáson kívüli vezetői beosztásba a rendészeti vezetővé képző vagy rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítése nélkül kinevezhető.

(9) A Hszt. 50. § (1) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagja a vezetői beosztás ellátásával átmenetileg akkor is megbízható, ha az (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltételeknek nem felel meg.

18/B. §[3] (1) A vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás során a kinevezésre jogosult vezető legalább három, a 18/A. § (1)-(8) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a vezetői beosztásba kinevezhető személyt (a továbbiakban: vezetői beosztásba kinevezhető személy) jelöl meg, kivéve azt az esetet, amikor a 18/D. §-ban foglaltak szerint a vezetői beosztás betöltésére pályázat útján kerül sor.

(2) Ha a kinevezésre jogosult vezető irányítása alatt álló szervezeti egységnél nincs, vagy háromnál kevesebb vezetői beosztásba kinevezhető személy van, a kinevezésre jogosult vezető a szolgálati elöljárójánál kezdeményezi, hogy az elöljáró irányítása alatt álló szervezet állományából jelöljön meg a vezetői beosztásba kinevezhető személyeket, lehetőség szerint olyan számban, hogy a vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma legalább háromra kiegészüljön. A szolgálati elöljáró a vezetői beosztásba kinevezhető személyekről 15 napon belül tájékoztatja a kinevezésre jogosult vezetőt.

(3) Ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető legkésőbb a beosztás megüresedésétől számított 15 napon belül jelöli meg az (1) bekezdés szerinti, vezetői beosztásba kinevezhető legalább három személyt, vagy kezdeményezi a szolgálati elöljárónál a (2) bekezdés szerinti jelölést.

(4) Ha az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint megjelölt személyek száma nem éri el a három főt, a kinevezésre jogosult vezető a Szolgálat utánpótlási és vezetői adatbankjában történő keresés érdekében a szolgálati elöljáró tájékoztatásának megérkezését követő 5 napon belül megkeresi a Szolgálat más szervezeti egységeinek humánpolitikai szerveit, amely humánpolitikai szervek a Hszt. 203/C. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint a hivatásos állomány tagja hozzájárulásának beszerzését követően a megkereséstől számított 15 napon belül továbbítják a vezetői beosztásba kinevezhető személyek adatait a kinevezésre jogosult vezető részére.

(5) Ha a (2) vagy (4) bekezdésben meghatározottak szerint a kinevezésre jogosult vezető részére ajánlott, vezetői beosztásba kinevezhető személyek száma több mint három, a kinevezésre jogosult vezető dönt - a (6) bekezdésben meghatározott határidő figyelembevételével - arról, hogy milyen számú - de legalább három fő -, és mely személyek vonatkozásában teszi meg a 18/C. § szerinti lépéseket.

(6) Ha a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárás kezdetére, vagy az eljárás során a vezetői beosztás megüresedik, a kinevezésre jogosult vezető az (1)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint legkésőbb a beosztás megüresedésétől számított 60 napon belül megjelöli azt a legalább három személyt, akik vonatkozásában a vezetői beosztásba történő kinevezésre irányuló eljárást tovább folytatja (a továbbiakban ezen személyek: vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy).

18/C. §[4] (1) A kinevezésre jogosult vezető előzetes véleményt kér a KSZF-től a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek közötti sorrend felállítása érdekében. Az előzetes vélemény beszerzésére irányuló megkereséshez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik KSZF részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a KSZF által történő, az előzetes vélemény elkészítésének céljából történő kezeléséhez.

(2) A KSZF a rendelkezésére álló adatok alapján 20 napon belül ad előzetes véleményt. Az előzetes vélemény kialakítása során a KSZF

a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyamot megelőző, a vezető-kiválasztási eljárás első szakasza során elvégzett felmérés, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamot megelőző mestervezetői kompetencia-megfelelést mérő felmérés során megismert vezetői kompetencia-profilt, valamint

b) - a Szolgálat vezetőinek bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes beosztások sajátosságait figyelembevevő súlyozással ellátott, - az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggéseket

veti össze, majd az így kapott eredményeket összehasonlítja.

(3) A KSZF a rendelkezésére álló 20 napon belül elvégzi a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést, és a KSZF az így elvégzett felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, ha

a) a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyről a rendészeti vezetővé képző tanfolyam és a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam teljesítésének kötelezettsége alóli mentesítés következtében a KSZF a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatokkal nem rendelkezik, vagy

b) a KSZF rendelkezésére álló, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kompetencia-profil adatok 5 évnél régebbiek.

(4) A kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személy beleegyezésével kezdeményezheti, hogy a KSZF a 2/2013. BM rendelet 28. § (1) bekezdése vagy 39. § (1) bekezdése szerinti felmérést ismételten végezze el, ebben az esetben a KSZF az ismételt felmérés során beszerzett kompetencia-profil adatok felhasználásával alakítja ki az előzetes véleményt, a rendelkezésére álló 20 napon belül.

(5) A KSZF az előzetes véleményében sorrendet állít fel a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek között aszerint, hogy az egyes, vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek kompetencia-profilja milyen mértékben illeszkedik az adott vezetői beosztáshoz meghatározott elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez.

(6) A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében a KSZF előzetes véleménye nem köti. Ha azonban a vezetői beosztásba nem a KSZF által első helyen javasolt személyt nevezi ki, a kinevezésre jogosult vezető szolgálati elöljáróját a döntésének indokairól három napon belül írásban tájékoztatja.

(7) A miniszter kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor az (1)-(6) bekezdést, valamint a 18/B. §-t nem kötelező alkalmazni.

(8) A miniszter hozzájárulásával vezetői beosztásba a 18/A. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt feltételeknek meg nem felelő személy is kinevezhető.

18/D. §[5] (1) A vezetői beosztás pályázattal is betölthető, ha a 18/B. § (2) bekezdése alapján sem oldható meg a vezetői beosztásba történő kiválasztás, vagy a kinevezésre jogosult vezető azt célszerűnek tartja.

(2) A vezetői beosztás betöltésére történő pályázat kiírásához a főigazgató előzetes hozzájárulása szükséges. Ezredesi rendfokozattal rendszeresített vezetői beosztás betöltésére pályázatot kiírni csak a miniszter előzetes hozzájárulásával lehet.

(3) A vezetői beosztás betöltésére kiírt pályázatot a humánpolitikai szerv teszi közzé. A pályázati kiírásnak a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott, az adott vezetői beosztáshoz kapcsolódó feltételeket is tartalmaznia kell.

(4) A vezetői beosztás pályázattal történő betöltése esetén a 18/C. § (1) bekezdése szerinti előzetes véleményt a bíráló bizottság kéri be.

(5) Előzetes véleményt azon pályázatot benyújtó személyekről kell kérni, akik a pályázati kiírásban közzétett, tartalmi és iratcsatolási követelményeknek megfelelő pályázatot nyújtottak be és a pályázati kiírásban szereplő képesítési követelményeknek maradéktalanul megfelelnek.

18/E. §[6] A humánpolitikai szerv a hivatásos állomány tagjának a Szolgálat utánpótlási és vezetői adatbankjának

a) utánpótlási nyilvántartásába történő felvétele iránt - a Hszt. 203/C. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás megléte esetén -, a vezető-kiválasztási eljárás keretében elvégzett felmérés eredményes teljesítéséről az érintett állományilletékes parancsnok részére megküldött tájékoztatás megérkezését követő - ha az későbbi, az írásbeli hozzájárulás benyújtásától - számított 15 napon belül,

b) utánpótlási nyilvántartásából történő törlésére, a Hszt. 203/C. § (5) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtásától vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított 15 napon belül,

c) vezetői nyilvántartásába történő felvétele iránt a vezetői kinevezés kezdő időpontjától számított 15 napon belül,

d) vezetői nyilvántartásából történő törlésére, a vezetői beosztás megszűnésétől - ha azzal egyidejűleg az érintett más vezetői beosztással történő megbízására nem kerül sor -, vagy a szolgálati viszony megszűnésétől számított 15 napon belül,

e) utánpótlási vagy vezetői nyilvántartásában nyilvántartott adataiban bekövetkezett változás átvezetése iránt, a változásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül

intézkedik.

9. A vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása, valamint a vezetői kinevezésről való lemondás eljárási szabályai

19. § (1) A vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása írásban, a főigazgató által történhet.

(2) A vezetői kinevezés visszavonásáról szóló állományparancsot személyügyi megbeszélés keretében kell a hivatásos állomány tagjával közölni. A személyügyi megbeszélésen a hivatásos állomány tagján kívül a szolgálati elöljárója és a humánpolitikai szerv megbízottja vesz részt.

(3) A személyügyi megbeszélésen a humánpolitikai szerv megbízottja tájékoztatja a hivatásos állomány tagját a döntés jogkövetkezményeiről, valamint a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. 75/B. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - amennyiben a kinevezés visszavonása nem a Hszt. 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik - felajánlott, képzettségének, végzettségének megfelelő másik beosztásról, vagy ilyen beosztás hiányában a Hszt. 75/B. § (5) bekezdése szerinti rendelkezési állományba helyezés lehetőségéről.

(4) A megbeszélésről írásos feljegyzést kell készíteni, amelyet a szolgálati elöljáró, a humánpolitikai szerv megbízottja és a hivatásos állomány tagja ír alá. A feljegyzés egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni. Ha a hivatásos állomány tagja az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és indokát a feljegyzésre rá kell vezetni. A feljegyzés egy példányát a vezetői kinevezés visszavonásáról szóló állományparancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

(5) Ha a hivatásos állomány tagjának akadályoztatása miatt a személyügyi megbeszélést nem lehet megtartani a kinevezés visszavonásáról szóló döntésről írásban kell a hivatásos állomány tagját tájékoztatni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást is írásban kell megadni.

20. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezéséről lemond, a lemondás 30 napos határidejének letelte előtt a humánpolitikai szerv a hivatásos állomány tagja, valamint szolgálati elöljárója részvételével személyügyi megbeszélést tart.

(2) A megbeszélésen a humánpolitikai szerv megbízottja tájékoztatja a hivatásos állomány tagját arról, hogy a Szolgálat milyen beosztást tud részére felajánlani.

(3) A megbeszélésről a humánpolitikai szerv a 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerint írásos feljegyzést készít.

10. Túlszolgálat

21. § Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként legfeljebb 450 óra.

IV. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

11. Közös megegyezés

22. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetését mind a szolgálati elöljáró, mind a hivatásos állomány tagja írásbeli nyilatkozattal kezdeményezheti. A megegyezést tartalmazó okiratot (a továbbiakban: megállapodás) a feltételek rögzítése mellett a feleknek alá kell írni. A megállapodásnak a megszüntetés indokait nem kell tartalmaznia.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat,

c) a megtérítési kötelezettséget, annak kiszámítási módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást és

d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről.

(3) A megállapodást a hivatásos állomány tagja általi aláírást követően a szolgálati elöljáró 8 napon belül a szolgálati viszony megszüntetésére jogosult főigazgatóhoz felterjeszti.

12. Lemondás

23. § (1) A hivatásos szolgálati viszonyról és a rendfokozatról történő lemondást - a Hszt. 75/B. § (7) bekezdésében foglalt eset kivételével - írásban kell előterjeszteni.

(2) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.

13. Felmentés

24. § (1) A felmentésnek az állományparancsban történt indokolása utólag nem egészíthető ki, és nincs helye olyan új felmentési indok bizonyításának sem, amelynek közlése a felmentő határozatban nem történt meg.

(2) Az állományparancsot legkésőbb a felmentési idő kezdő időpontja előtti munkanapon a hivatásos állomány tagjának át kell adni. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.

25. § Nemzetbiztonsági szempontból való alkalmatlanság esetén az alkalmatlanságot jelentő oknak az állományilletékes parancsnok tudomására jutását követően haladéktalanul intézkedni kell a szolgálati viszony megszüntetéséről.

14. A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

26. § (1) Akinek a szolgálati viszonya a Hszt. 59. § (1) bekezdés a) vagy c) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.

(2) A Hszt. 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott okból a szolgálati viszony megszűnését a választás eredményének hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani.

15. A szolgálati viszony megszűnésére vonatkozó egyéb szabályok

27. § Megtérítési kötelezettség fennállása esetén a főigazgató engedélyezheti a visszatérítendő összeg részletekben történő megfizetését.

16. A szolgálati viszony megszűnésének eljárási szabályai

28. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése előtt - a Hszt. 53. § e)-g) pontjában meghatározott esetek, az 56. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltak szerinti nemzetbiztonsági kockázat megállapítása esetének, valamint az 56. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetek kivételével - a hivatásos állomány tagjával személyügyi megbeszélést kell folytatni, amelyen részt vesz a szolgálati elöljáró és a humánpolitikai szerv megbízottja.

(2) A személyügyi megbeszélésen tisztázni kell valamennyi jogi vonatkozású, személyi, illetve anyagi kérdést. A megbeszélésről írásos feljegyzést kell készíteni, amelyet a szolgálati elöljáró, a humánpolitikai szerv illetékes munkatársa, valamint a hivatásos állomány tagja ír alá. A feljegyzés egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni. Ha a hivatásos állomány tagja az aláírást megtagadja, a megtagadás tényét és indokát a feljegyzésre rá kell vezetni. A feljegyzés egy példányát a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancs mellékleteként, a személyi anyag részeként kell kezelni.

(3) A személyügyi megbeszélést a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése esetén legalább 6 hónappal, más esetben - a közös megegyezés, lemondás, a vezetői beosztásba történő kinevezés visszavonása, valamint a vezetői kinevezésről való lemondás kivételével - legalább 30 nappal a szolgálati viszony tervezett megszüntetése előtt kell végrehajtani.

29. § A szolgálati viszony megszüntetésére irányuló javaslathoz - ha ezt fegyelmi okból vagy bírói ítélet alapján kezdeményezik - csatolni kell a fegyelmi eljárás során készült irat vagy a bírói ítélet egy példányát is.

30. § A szolgálati viszony megszüntetését állományparancsban kell közölni. Az állományparancs - a hivatásos állomány tagjának természetes személyazonosító adatain túl - tartalmazza a szolgálati viszony megszüntetésének okát, időpontját, a szolgálatban eltöltött idő tartamát.

31. § (1) A szolgálati viszony megszüntetése esetén az állományilletékes parancsnok

a) ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét és megalapozottságát,

b) ismerteti a hivatásos állomány tagjával az állományparancsot és

c) intézkedik a beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról.

(2) A szolgálati viszony megszüntetése esetén a humánpolitikai szerv

a) gondoskodik a szükséges okmányok előkészítéséről, a hivatásos állomány tagjának történő átadásáról és

b) bevonja a szolgálati igazolványt és egyéb, a Szolgálat által kiadott okmányt.

(3) A szolgálati viszony megszüntetése esetén a gazdasági, pénzügyi szerv

a) gondoskodik a törvényben meghatározott, illetve a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

b) a szolgálati igazoláson rögzíti az esetleges tartozásokat, valamint a hivatásos állomány tagja illetményéből jogerős határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultját,

c) kiadja a jogszabályban előírt egyéb okiratokat és

d) gondoskodik a kiadott felszerelési tárgyak visszavételéről.

17. Tartalékállományba helyezéshez kapcsolódó munkáltatói intézkedések

32. § (1) A hivatásos állomány tagját a felmentésről szóló állományparancs közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére a 19. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely, a Hszt. 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell.

(3) Ha a Hszt. 66/A. § (2) bekezdése alapján a hivatásos állomány tagjának tartalékállományban tartására kerül sor, a humánpolitikai szerv haladéktalanul tájékoztatja a gazdasági szervet a végkielégítés visszatartásáról.

V. FEJEZET

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

18. A szolgálatteljesítés megkezdésének szabályai

33. § (1) A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új beosztásba helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, amelyet az érintettnek alá kell írnia.

(2) Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell különösen a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait, ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell.

19. A szabadság nyilvántartásának és kiadásának szabályai

34. § (1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, illetve amennyiben az szükséges, év közben meg kell állapítani és azt a hivatásos állomány tagjának tudomására kell hozni.

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az állomány igényének figyelembevételével az állományilletékes parancsnok intézkedése szerint kell végrehajtani.

(3) A szabadságot a hivatásos állomány valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott tagja részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

(4) A szabadság kiadásánál a hivatali munkarendben dolgozók számára ötnapos munkahét munkanapjait kell szabadságként figyelembe venni.

(5) A váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók esetében a szabadság kiadása a szolgálati napok figyelembevételével történik oly módon, hogy a kiadott szabadság befejező napja után a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati rend szolgálati napja következzék.

(6) A szabadság szolgálati napokra történő átszámítása során

a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát;

b) a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, és az eredményt meg kell szorozni az érintettnek a hivatali munkarend szerint járó szabadnapok számával;

c) a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint, valamint

d) a tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

35. § (1) A Hszt. 94. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a kórházi ápolás alatt álló, 1 évesnél fiatalabb gyermekét szoptató nőt a kórházi ápolás, valamint a szoptatás tényét igazoló orvosi igazolás alapján illeti meg.

(2) A Hszt. 94. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott egészségügyi szabadság a hivatásos állományú szülőt, a nevelőszülőt, valamint a helyettes szülőt csak a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján illeti meg.

VI. FEJEZET

SZOLGÁLATI JOGVITA, JOGORVOSLAT

36. § (1) A szolgálati viszonnyal összefüggő, írásban benyújtott kérelem elbírálásakor a szolgálati elöljáró - a humánpolitikai szerv bevonásával - köteles az érintettet meghallgatni, a kérelem kivizsgálásáról írásos feljegyzést készíteni, továbbá intézkedéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatni.

(2) Ha a kérelem elbírálására a szolgálati elöljáró hatáskörrel nem rendelkezik, köteles azt a hatáskörrel rendelkező vezetőhöz továbbítani.

(3) A kérelemmel összefüggésben keletkezett iratok egy példányát a személyi anyagban is el kell helyezni.

37. § A munkáltatói intézkedések során hozott egyoldalú vezetői döntések, valamint a közös megegyezés alapján hozott döntések esetén - a soros járandóságok biztosításának kivételével - a döntést elrendelő állományparancsban az érintettet tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségéről.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. § Ez a rendelet a kihirdetést követő hónap első napján lép hatályba.

39. § Ahol e rendelet I. besorolási osztályt említ és jogszabály másként nem rendelkezik, ott a vezetői besorolási szintet is érteni kell.

40. §[7] Az állományilletékes parancsnok a humánpolitikai szerv bevonásával 2015. február 15-ig felülvizsgálja, hogy a vezetése alatt álló szervezeti egység vonatkozásában a Szolgálat utánpótlási és vezetői adatbankjának

a) utánpótlási nyilvántartásában a hivatásos állomány valamennyi, a nyilvántartásba felvehető tagja,

b) vezetői nyilvántartásában a hivatásos állomány valamennyi, vezetői beosztást betöltő tagja szerepel-e, valamint átvezeti a nyilvántartásokban szereplő adatokban bekövetkezett változásokat.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter