2/2013. (I. 30.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 13. és 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), f), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.[1] bejelentés-köteles továbbképzési program: minősítési eljáráshoz nem kötött, az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás során nyilvántartásba vett, továbbképzési pontértékkel bíró szakmai belső továbbképzési program vagy rendészeti továbbképzési program;

2. bejelentés-köteles továbbképzési program alapján folyó továbbképzés: a nyilvántartásba vett bejelentés-köteles továbbképzési program alapján folyó továbbképzési tevékenység, amely magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását;

3.[2] belügyi szerv:

a) a b) alpontban meghatározott rendvédelmi feladatokat ellátó szervet irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a minisztériumhoz vezényelt állomány vonatkozásában, valamint

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott - a miniszter irányítása alatt álló - rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szerv);

4. egyéni továbbképzési terv: a hivatásos állomány tagja részére a belügyi szerv által a tárgyévre előírt továbbképzési kötelezettségek és egyéni fejlesztési igények teljesítését biztosító képzési terv;

5. egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás: a bejelentés-köteles továbbképzési program, valamint a továbbképzést végző képző szervezet továbbképzési jogosultságának kérelemre a továbbképzési programjegyzékre történő felvétele;

6. éves továbbképzési terv: a belügyi szervnél foglalkoztatott hivatásos állomány egyéni továbbképzési terveinek alapján összeállított terv;

7.[3] központi továbbképzés: a miniszter által elrendelt olyan rendészeti továbbképzési program, amely egyidejűleg egy vagy több belügyi szerv hivatásos állományának vagy meghatározott rendfokozati állománycsoportba tartozó tagjainak biztosítja az egységes felkészítést;

8. minőségirányítási szabályzat: a minősített továbbképzési programok minőségirányítás szempontjából történő vezetésére és szabályozására szolgáló szabályzat, amely irányítási kézikönyvként tartalmazza a továbbképzés tervezésének, fejlesztésének, szervezésének, végrehajtásának és ellenőrzésének eljárásait;

9.[4] minősített továbbképzési program: a minősítési eljárás követelményeinek megfelelő, minőségtanúsított, továbbképzési pontértékkel bíró képzési vagy kompetenciafejlesztésre irányuló program, amely önálló tanulási vagy tananyagegységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek, valamint gyakorlatok elsajátítását;

10. minősített továbbképzési program alapján folyó továbbképzés: minősített továbbképzési program alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely a képzés kivitelezésén túl magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását;

10a.[5] rendészeti továbbképzési program: a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által fejlesztett és lebonyolított bejelentés-köteles továbbképzési program, amely széles körű szakmai ismereteket közvetít, és amely továbbképzési program a miniszter erre irányuló döntése esetén központi továbbképzésként elrendelhető;

11.[6] szakmai belső továbbképzési program: a belügyi szerv által fejlesztett és lebonyolított, az adott belügyi szerv feladatkörét érintő bejelentés-köteles továbbképzési program, amely szakmai ismereteket vagy kompetencia-fejlesztéseket tartalmaz;

12.[7] továbbképzési programminősítés: a felsőoktatási, a nyilvántartásba vett felnőttképző, továbbá a köznevelési intézmény (a továbbiakban együtt: nyilvántartásba vett képzőintézmények) vagy az Országgyűlési Őrség által fejlesztett továbbképzési programok kérelemre történő, minőségi megfelelőségének tanúsítása.

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott továbbképzési programjegyzéken szereplő minősített továbbképzési programok a közigazgatási és honvédelmi szerveknél foglalkoztatottak továbbképzése esetén igénybe vehetők.

(2)[8] A miniszter együttműködik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (a továbbiakban: NKE), különösen a közszolgálati továbbképzési rendszer és a belügyi szervek hivatásos állománya továbbképzési rendszerének összehangolása, a minősített továbbképzési programok fejlesztése, az oktatók felkészítése és továbbképzése, a vezetőképzés és tehetséggondozás terén, valamint minden olyan kérdésben, amelynek közös elvi alapokon nyugvó végrehajtása hozzájárul a közszolgálati életpálya kölcsönös átjárhatóságához, minőségi fejlesztéséhez.

(3)[9] A nemzetközi kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó speciális szakmai ismeretek, készségek megszerzésére irányuló kül- és belföldi képzésre, valamint a nemzetközi konferenciára, tanulmányútra - mint továbbképzésre - a bejelentés-köteles továbbképzési programra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a továbbképzési pontértéket a kérelmet benyújtó javaslatát figyelembe véve a miniszter határozza meg.

II. FEJEZET

A RENDÉSZETI TOVÁBBKÉPZÉS

1. A továbbképzés szintjei

3. §[10] (1) A belügyi szerv hivatásos állományának továbbképzését

a) a központi továbbképzési programokkal,

b)[11] a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége által szervezett és lebonyolított rendészeti továbbképzési programokkal, irányítói és vezetői továbbképzési programokkal,

c) a belügyi szerv által a saját állománya számára szervezett szakmai belső továbbképzési programokkal, valamint

d)[12] a nyilvántartásba vett képzőintézmények vagy az Országgyűlési Őrség által szervezett minősített továbbképzési programokkal

kell megvalósítani.

(2)[13] A nyilvántartásba vett képzőintézmények vagy az Országgyűlési Őrség által szervezett továbbképzésnek meg kell felelnie az e rendelet szerinti minősítési eljárásban meghatározott követelményeknek. A rendészeti továbbképzési program és a belügyi szerv által szervezett és lebonyolított továbbképzés bejelentés-köteles.

(3)[14] Vezetői továbbképzés szervezésére kizárólag a minisztérium jogosult, a vezetői továbbképzés végrehajtásába ugyanakkor más szerveket, szervezeteket is bevonhat. A belügyi szerv vezetőjének és helyettesének vezetői továbbképzése az NKE bevonásával kerül végrehajtásra.

(4)[15] A rendészeti továbbképzési programok, irányítói és vezetői továbbképzések megszervezésében és lebonyolításában a belügyi szervek együttműködnek a minisztériummal.

(5)[16] A belügyi szerv által benyújtott és nyilvántartásba vett bejelentés-köteles továbbképzési programon a belügyi szerv beleegyezésével más belügyi szerv hivatásos állományának tagja, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja is részt vehet, ha a belső továbbképzési program a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervében szereplő képzési igényhez illeszkedik.

(6) A minisztériumba vezényelt hivatásos állomány a minisztérium bejelentés-köteles továbbképzései mellett a vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv bejelentés-köteles továbbképzésében is jogosult részt venni. A minisztériumon kívüli más, nem rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vezényelt hivatásos állomány a vezénylő rendvédelmi feladatokat ellátó szerv továbbképzésében vesz részt.

2. A továbbképzés szervezetrendszere

4. § (1) A Belügyi Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: Kollégium) a miniszter továbbképzéssel összefüggő feladatait segítő szakmai testület.

(2)[17] A Kollégium elnöke a minisztérium közigazgatási államtitkára. A Kollégium elnöke az ügyrendben szabályozott keretek között egyes feladatok ellátását a titkárhoz delegálhatja. A Kollégium tagjait - az elnök javaslatára - a miniszter kéri fel. A Kollégium tagjainak megbízását a miniszter - az elnök javaslatára - indokolás nélkül visszavonhatja.

(3) A Kollégium a működési rendjének szabályait a miniszter által jóváhagyott ügyrendjében állapítja meg.

(4)[18] A Kollégium működésével összefüggő feltételeket a miniszter biztosítja.

(5) A Kollégium

a) meghatározza a továbbképzések minőségügyi követelményeit, módszertani irányelveit,

b) meghatározza és felügyeli a továbbképzések minőségirányítási rendszerét,

c) meghatározza a továbbképzések nyilvántartási rendszerét,

d)[19] a miniszter által előterjesztett minősítési javaslat alapján dönt a továbbképzési program minősítéséről, a megfelelőnek minősített továbbképzési program programjegyzékbe való nyilvántartásba vételéről, továbbá a programjegyzékről való törlésről,

e)[20] az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében dönt a minisztérium továbbképzési programjainak programjegyzékbe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről, valamint

f)[21] jóváhagyja az éves továbbképzési tervek végrehajtásáról szóló összefoglaló jelentést, azt a tárgyévet követő év április 30-ig felterjeszti a miniszternek.

5. § (1) A miniszter a továbbképzési rendszer minőségirányításáért és módszertani irányításáért való feladatkörében,[22]

a) a továbbképzési programokkal összefüggésben

aa) kialakítja a minősítési és nyilvántartási eljárások rendszerét,

ab) lefolytatja a továbbképzési programok minősítési eljárását,

ac)[23] az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel meghatározza a továbbképzési programok tanulmányi pontértékét,

ad) működteti a programjegyzéket,

ae)[24] az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében dönt a minisztérium továbbképzési programjain kívüli továbbképzési programok programjegyzékbe való nyilvántartásba vételéről vagy törléséről;

b) a hivatásos állomány továbbképzésének tervezési és értékelési rendszere kialakításával és működtetésével összefüggésben

ba) kidolgozza a tervkészítéshez és az értékeléshez szükséges módszertani eljárásokat,

bb) összesíti és nyilvántartja a belügyi szervektől beérkező éves továbbképzési terveket,

bc) ellenőrzi az éves továbbképzési tervek végrehajtását,

bd)[25]

c) a továbbképzések minőségirányításával és informatikai támogatásával összefüggésben

ca)[26] fejleszti és működteti a továbbképzésekkel összefüggő szervezési és nyilvántartási feladatokhoz, valamint az elektronikus képzési programok és vizsgák igénybevételéhez szükséges Rendészeti Vezetőképzési, Továbbképzési és Vizsgaportált (a továbbiakban: RVTV),

cb) a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosítása érdekében módszertani irányelveket határoz meg és elkészíti a továbbképzési rendszer minőségirányítási szabályzatát,

cc) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködők szakmai és oktatás-módszertani továbbképzéséről.

(1a)[27] A rendészeti alapvizsgáról és a rendészeti szakvizsgáról, a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottságról, valamint a rendészeti alapvizsga vizsgabiztosi és a rendészeti szakvizsga vizsgabizottsági névjegyzékről szóló 274/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a rendészeti szakvizsga teljesítése 30 továbbképzési pontot ér.

(1b)[28] A rendfokozati vizsgáról szóló 39/2016. (X. 6.) BM rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a rendfokozati vizsga teljesítése 8 továbbképzési pontot ér.

(2) A miniszter az általa szervezett továbbképzési programok lebonyolításával összefüggésben[29]

a)[30] kifejleszti és aktualizálja a továbbképzési programokat,

b) az éves továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját továbbképzési programjait, azok megvalósításáról nyilvántartást vezet, valamint

c)[31] a továbbképzéseken résztvevők számára tanúsítványt ad ki a megszerzett továbbképzési pontokról.

(3)[32] A minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a továbbképzések és az éves továbbképzési tervek végrehajtása és értékelése alapján éves összefoglaló jelentést készít, amelyet a 4. § (5) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint a Kollégium útján felterjeszt a miniszternek.

6. § (1) A belügyi szerv évente elkészíti a hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervét.

(2) A belügyi szerv az egyéni továbbképzési tervek alapján elkészíti a szerv éves továbbképzési tervét.

(3)[33] A belügyi szerv előkészíti, kidolgozza, és nyilvántartásba vételre benyújtja a miniszterhez a bejelentés-köteles továbbképzési programokat.

(4) A belügyi szerv a továbbképzési programok megvalósításával összefüggő feladatai körében

a) az egyéni továbbképzési tervek alapján meghirdeti és megszervezi a saját szervezetén belül megtartásra tervezett továbbképzéseket,

b)[34]

c)[35] a továbbképzések megvalósításáról statisztikai célú adatszolgáltatást végez a miniszter részére, valamint

d)[36] az általa megvalósított továbbképzésekről éves összefoglaló jelentést készít, amelyet a miniszter részére a tárgyévet követő év március 1-jéig megküld.

3. A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettsége

7. § (1)[37] A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettsége a 3. § (1) bekezdése szerinti továbbképzéseken való részvétellel, valamint az (1a)-(1c) bekezdésben meghatározott beszámítással teljesíthető.

(1a)[38] A továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a rendészeti szakvizsga és a rendfokozati vizsga teljesítése - az 5. § (1a) és (1b) bekezdésében meghatározott továbbképzési pontértékkel - beszámít, a (4b) bekezdésben meghatározott korlátozással. A rendészeti szakvizsga és a rendfokozati vizsga teljesítésének a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe történő beszámítása a központi továbbképzéseken történő részvétel alól nem mentesít.

(1b)[39] A hivatásos állomány azon tagja esetében, aki munkaköre vagy szolgálati feladatai ellátásához e rendelet hatálya alá nem tartozó, de más jogszabály vagy közjogi szervezetszabályzó eszköz által előírt továbbképzési kötelezettségét teljesítette, az ott szerzett továbbképzési pontok az e rendelet szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe - a hivatásos állomány tagjának kérelmére - beszámításra kerülnek, a (4b) bekezdésben meghatározott korlátozással.

(1c)[40] Az (1b) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálatán keresztül benyújtott kérelemben köteles megjelölni azt a normatív hivatkozást, amely a beszámítani kért képzés teljesítését számára előírta, továbbá a képzéssel megszerzett továbbképzési pontértéket. A továbbképzési pontértéknek az RVTV-n történő rögzítéséről a miniszter gondoskodik.

(1d)[41] Ha a hivatásos állomány tagja oktatói, tananyagfejlesztői feladatot lát el, e tevékenység a továbbképzési kötelezettség teljesítésébe a hivatásos állomány tagjának kérelmére, legfeljebb 8 továbbképzési pontértékig beszámításra kerül. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagja a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálatán keresztül benyújtott kérelemben köteles szerepeltetni az oktatói, tananyagfejlesztői feladatokra vonatkozó adatokat. A beszámítással teljesített továbbképzési pontok az RVTV-n kerülnek rögzítésre.

(2)[42] A továbbképzések teljesítésének mérése a miniszter által jóváhagyott tanulmányi és vizsgaszabályzat figyelembevételével, továbbképzési pontrendszerrel történik. Egy továbbképzési pont egy tanulmányi munkaórának felel meg.

(3) A továbbképzési időszak alatt - a 9. § (3) és (3a) bekezdésében, valamint a 10/A. § (1), (3) és (7) bekezdésében meghatározott kivétellel -[43]

a)[44] a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagjának legalább 128,

b)[45] a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 96,

c)[46] a hivatásos állomány tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának 64

továbbképzési pontot kell teljesítenie.

(4)[47] Évente a hivatásos állomány

a) vezetői beosztást betöltő tagjának legalább 8,

b) tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 6,

c) tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagjának legalább 4

továbbképzési pont értékben rendel el központi továbbképzést a miniszter. A részére meghatározott központi továbbképzésen a hivatásos állomány tagja köteles részt venni.

(4a)[48] A (3) bekezdésben meghatározott mértékű továbbképzési pontot a hivatásos állomány tagjának úgy kell megszereznie a továbbképzési időszak alatt, hogy a központi továbbképzések teljesítésével járó továbbképzési pontértéken felül még szükséges továbbképzési pontok

a) legfeljebb 25%-át a belügyi szerv vezetője által kötelezően előírt minősített vagy bejelentés-köteles,

b) legfeljebb 20%-át a területi szerv vezetője vagy a szervezeti egység vezetője által kötelezően előírt bejelentés-köteles,

c) az a) és b) pont szerinti képzéseken szerzett pontértéken felül fennmaradó részét a továbbképzésre kötelezett által - szolgálati elöljárója beleegyezésével - önállóan választott

ca) minősített vagy bejelentés-köteles, vagy

cb) a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti

továbbképzésen történő részvétellel szerzi meg.

(4b)[49] Az (1a)-(1c) bekezdés szerint beszámított pontértékek a (4a) bekezdés c) pontja szerinti önállóan választott képzésbe számíthatóak be.

(4c)[50] A hivatásos állomány tagjának a továbbképzési időszak egyes éveiben kötelező megszereznie a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 15%-át úgy, hogy a továbbképzési időszak harmadik éve végére a továbbképzési időszakban teljesítendő összes továbbképzési pont legalább 75%-át elérje.

(5) A hivatásos állomány tagja az állományilletékes parancsnok egyetértésével a (3) bekezdésben előírtnál több továbbképzési pontot is teljesíthet a továbbképzési időszakban. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a továbbképzési időszakban a számára előírtnál több továbbképzési pontot teljesít, az előírt pontmennyiséget meghaladó továbbképzési pontok - legfeljebb az adott továbbképzési időszakra előírt továbbképzési pontmennyiség 25%-ának megfelelő mértékben - a következő továbbképzési időszakra átvihetők, feltéve, hogy a többletpontok megszerzése a továbbképzési időszak utolsó tizenkét hónapjában történt.

8. § (1)[51] A hivatásos állomány tagja által teljesített továbbképzésről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány az RVTV-ről letölthető elektronikus formában kerül kiállításra. A tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.

(2)[52] A tanúsítványnak tartalmaznia kell

a) a továbbképzést teljesítő nevét, születési nevét, születési idejét és helyét,

b)[53] a továbbképzési program megnevezését, valamint a továbbképzési programot végrehajtó szerv megnevezését,

c) a megszerzett továbbképzési pontok számát,

d) a kiállítás dátumát,

e) a kiállító megnevezését,

f) a továbbképzési program nyilvántartásba vételi kódját, valamint

g) a képzés számát.

(3) A továbbképzési pont igazolására akkor kerülhet sor, ha a résztvevő maradéktalanul teljesítette a továbbképzési programban előírt követelményeket.

(4)[54] A belügyi szerv a továbbképzési pontokat az RVTV igénybevételével tartja nyilván.

3/A. Vezetői továbbképzés[55]

8/A. §[56] (1) A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja évente vezetői továbbképzésen köteles részt venni.

(2) A vezetői továbbképzés olyan rendészeti továbbképzési program, amely a vezetői készségek továbbfejlesztésére irányul.

(3) A vezetői továbbképzés beszámít a 7. § (3) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe.

3/B. Irányítói továbbképzés[57]

8/B. §[58] (1) A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott V-VIII. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztást (a továbbiakban: irányítói szolgálati beosztás) betöltő tagja irányítói továbbképzésen köteles részt venni.

(2) Az irányítói továbbképzés olyan rendészeti továbbképzési program, amely az irányítói szolgálati beosztást betöltők részére szükséges kompetenciák fejlesztését célozza.

(3) Az irányítói továbbképzés három tréningből, majd azok elvégzését követően irányítói képzésekből áll.

(4) Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja az irányítói szolgálati beosztásból nem irányítói szolgálati beosztásba kerül, továbbképzési kötelezettségét az új szolgálati beosztásának megfelelően kell teljesítenie.

(5) Az irányítói továbbképzés beszámít a 7. § (3) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítésébe.

8/C. §[59] (1) Az irányítói I. tréning a reális önismeretet, a pszichés terhelhetőséget és a hatékony stresszkezelést fejlesztő képzési program, amelyet a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja az irányítói szolgálati beosztásba történő kinevezést követő egy éven belül köteles elvégezni.

(2) Az irányítói II. tréning a hatékony problémamegoldási, konfliktuskezelési és döntési képességeket fejlesztő képzési program, amelyet a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja az irányítói szolgálati beosztásba történő kinevezést követő három éven belül köteles elvégezni.

(3) Az irányítói III. tréning a teljesítmény hatékony menedzselési képességét - beleértve a mások motiválását és értékelését, valamint a hatékony feladatelosztást - fejlesztő képzési program, amelyet a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja az irányítói szolgálati beosztásba történő kinevezést követő négy éven belül köteles elvégezni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tréning oktatására jogosult trénerekre az 55. §-t kell alkalmazni.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti irányítói továbbképzést akkor is el kell végezni, ha az több továbbképzési időszakot érint.

(6) Az (1)-(3) bekezdés szerinti tréningekből álló irányítói továbbképzés elvégzését követő továbbképzési időszaktól kezdődően a hivatásos állomány irányítói szolgálati beosztást betöltő tagja továbbképzési időszakonként legalább egy irányítói képzést köteles elvégezni, amelynek szervezésére kizárólag a minisztérium jogosult, végrehajtásába ugyanakkor más szerveket, szervezeteket is bevonhat.

4. A továbbképzési időszak

9. § (1)[60] A továbbképzési kötelezettség a próbaidő leteltét követő napon kezdődik. Ha a kinevezés próbaidő nélkül történik, a képzési kötelezettség a hivatásos szolgálati jogviszonyba történő kinevezés napján kezdődik.

(2)[61] A továbbképzés a továbbképzési időszakokban történik.

(3)[62] A rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatottak által teljesítendő továbbképzési pontok számát arányosan kell megállapítani.

(3a)[63] Ha a hivatásos állomány rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult tagja csökkentett szolgálatteljesítési időben teljesít szolgálatot, az általa teljesítendő továbbképzési pontok számát a csökkentéssel arányosan kell megállapítani.

(4)[64] Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagjának besorolási osztálya megváltozik vagy őt vezetői beosztásba nevezik ki, illetve ilyen beosztással bízzák meg, a továbbképzési időszak során megszerzendő továbbképzési pontok mennyiségét időarányosan kell megállapítani. A besorolási osztály megváltozása, illetve a vezetői kinevezés vagy megbízás előtti időszakra a korábbi továbbképzési kötelezettség időarányos részét, míg a változás bekövetkeztét követően a magasabb továbbképzési kötelezettség időarányos részét kell figyelembe venni.

(5)[65] Ha a továbbképzési időszak alatt a hivatásos állomány tagja vezetői kinevezését vagy megbízását visszavonják, a továbbképzési kötelezettségét az új beosztásának megfelelően kell teljesítenie.

(6) A hivatásos állomány éves továbbképzési kötelezettségét úgy kell meghatározni, hogy a továbbképzésen való részvétellel járó távollét a 15 munkanapot nem haladhatja meg.

(7)[66] Ha a belügyi szerv alapvető feladatainak vagy a hivatásos állomány tagja munkaköri feladatainak év közben bekövetkező változása azt indokolja, a rendvédelmi szerv vezetője vagy az állományilletékes parancsnok a (6) bekezdésben foglalt korlátozástól eltérően is előírhat továbbképzést a hivatásos állomány tagja számára.

(8)[67] A hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzési tervében szereplő, jelenléti kötelezettséggel járó továbbképzésen való részvételhez szükséges időre - beleértve a vizsga időtartamát is - a hivatásos állomány tagja számára szolgálatmentességet kell biztosítani.

10. §[68] (1) A továbbképzési időszak időtartama a hivatásos állomány nem vezetői beosztást betöltő tagja esetében az e §-ban és a 10/A. §-ban foglalt kivétellel négy év.

(2) Ha a hivatásos állomány nem vezetői beosztást betöltő tagjának fizetési várakozási ideje négy évnél hosszabb vagy rövidebb, a továbbképzési időszak a fizetési várakozási idő várható leteltéhez igazodóan kerül megállapításra, a továbbképzési időszak utolsó napja a fizetési várakozási idő leteltének napja. Ha a fizetési várakozási idő leteltének napja megváltozik, a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálata a továbbképzési időszak időtartamát felülvizsgálja és a változást az RVTV-n rögzíti.

(3) A hivatásos állomány tagjának nem vezetői beosztásból vezetői beosztásba történő kinevezéskor a folyamatban lévő továbbképzési időszak időtartama nem változik. A kinevezéskor folyamatban lévő továbbképzési időszak leteltét követően az e §-ban és a 10/A. §-ban foglalt kivétellel a hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja esetében a továbbképzési időszak időtartama négy év.

(4) A továbbképzési időszak befejeződik, ha a továbbképzésre kötelezett szolgálati viszonya megszűnik. A hivatásos állomány tagjának a miniszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek közötti, a Hszt. 97. §-án alapuló áthelyezése esetén az áthelyezés előtt megkezdett továbbképzési időszak nem szakad meg, és az áthelyezést megelőzően megszerzett továbbképzési pontokat az új jogviszonyban is figyelembe kell venni.

(5) A hivatásos állomány tagjának megszűnik a továbbképzési kötelezettsége, ha a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig öt évnél rövidebb idő van hátra, vagy ha könnyített szolgálatot lát el.

10/A. §[69] (1) Ha a hivatásos állomány tagjának továbbképzési időszaka négy évtől eltérő időtartamú, a 7. § (3) bekezdésében - a négyéves időtartamhoz viszonyítva - meghatározott továbbképzési pontokat időarányosan kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdéstől foglaltaktól eltérően ha a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatban való előresorolására a Hszt. 121. § (1) bekezdésében meghatározott feltétel hiányában nem kerül sor, a továbbképzési időszak időtartama a hivatásos állomány tagjának fizetési fokozatban való előresorolásának napjáig meghosszabbodik, azzal, hogy a hivatásos állomány tagja által a továbbképzési időszakban megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem emelkedik a 7. § (3) bekezdésében meghatározott pontmennyiséghez képest.

(3) A hivatásos állomány tagjának

a) szülési szabadsága,

b) három hónapot meghaladó külföldre vezénylése,

c) rendelkezési állományba nem helyezett, de három hónapot meghaladó egészségügyi szabadságon lévő tagja

esetén a továbbképzési időszakban szerzendő továbbképzési pontokat az a)-c) pont szerinti időszakon kívüli időtartammal időarányosan kell teljesíteni, azonban a továbbképzési időszak tartama nem változik.

(4) A Hszt. 117. § (6) bekezdés a) pontjában foglaltakra figyelemmel - a (3) bekezdés b) pontjában foglalt kivétellel - a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezés a továbbképzési időszakot nem szakítja meg.

(5) A Hszt. 117. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés b) vagy h)-k) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezéssel a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag a fizetési várakozási időhöz igazodóan folytatódik. A megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.

(6) A Hszt. 117. § (6) bekezdés c) pontjában foglaltakra figyelemmel a hivatásos állomány Hszt. 77. § (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő tagja esetében a rendelkezési állományba helyezéssel - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag a fizetési várakozási időhöz igazodóan folytatódik. A megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.

(7) A Hszt. 117. § (6) bekezdés d) pontjára figyelemmel a fizetési várakozási időbe a továbbképzési kötelezettség teljesítése nélkül figyelembe veendő időtartammal időarányosan a megszerzendő továbbképzési pontok számát csökkenteni kell, azonban a továbbképzési időszak csak a Hszt.-ben meghatározott összesen négy év elteltekor szakad meg.

(8) A Hszt. 281. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra a továbbképzési időszak megszakad és kizárólag ezen időtartam befejeződését követően folytatódik. A megszerzendő pontok mennyisége nem változik.

(9)[70] A Hszt. 73-75. §-a szerinti szünetelés időtartamára a továbbképzési időszak megszakad, és kizárólag ezen időtartam befejeződését követően folytatódik, a megszerzendő pontok mennyisége nem változik.

5. A továbbképzési kötelezettség teljesítésének finanszírozása

11. § (1) A hivatásos állomány számára előírt továbbképzési kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrást - legalább az előírt kötelezettségek teljesítését biztosító mértékben - a belügyi szerv a költségvetéséből biztosítja.

(2)[71] A belügyi szerv a minisztériumnak a hivatásos állomány létszáma alapján továbbképzési hozzájárulást (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizet. A belügyi szerv a normatív hozzájárulás útján fizeti meg az e rendelet szerinti továbbképzések díját, továbbá a rendészeti szakvizsgával és a rendfokozati vizsgával kapcsolatos költségeket, a rendészeti szakvizsga felkészítési díját és első alkalommal a vizsgadíjat. A normatív hozzájárulás alapja a rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 60%-a, amelyet minden év január 31-ig, a belügyi szervnél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott hivatásos állomány létszáma 70%-ának alapulvételével, a belügyi szerv előirányzat-átadással teljesít. A fennmaradó 30% létszámarányos maradvány, a 7. § (4a) bekezdés a) és b) pontja, továbbá a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló kormányrendelet szerinti, illetve más jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz által előírt továbbképzési kötelezettség szerinti továbbképzéseken történő részvétel költségfedezeteként a belügyi szervnél marad.

(3)[72] Ha a belügyi szerv a normatív hozzájárulást megfizeti, azonban a továbbképzésre kötelezettek nem vesznek részt a továbbképzésben, a minisztérium a továbbképzésekre fel nem használt normatív hozzájárulás összegét a továbbképzési rendszer működtetésére használja fel. A továbbképzési rendszer működtetésére fel nem használt többlet a belügyi szerv befizetésének arányában előirányzat-átadással visszaadásra kerül.

(4)[73] Ha a belügyi szerv továbbképzési igényei az év folyamán meghaladják a megfizetett normatív hozzájárulás összegét, akkor a belügyi szerv többlet-normatív hozzájárulást köteles fizetni a különbözet mértékében a minisztérium részére. Ha a többlet-normatív hozzájárulást a belügyi szerv nem fizeti meg, akkor a miniszter nem köteles a továbbképzést biztosítani.

(5)[74] Ha a belügyi szerv által megfizetett normatív hozzájárulás év végén meghaladja a hivatásos állomány létszámával arányosan fizetendő normatív hozzájárulás összegét, akkor a minisztérium a következő évi továbbképzésre beszámítja a többletet.

(6)[75] A hivatásos állomány továbbképzési kötelezettségeinek teljesítését biztosító forrás kizárólag a programjegyzékben szereplő továbbképzési programok útján, valamint a továbbképzési rendszer működtetésére és fejlesztésére használható fel.

(7)[76] A miniszter részére készítendő éves összefoglaló jelentés előkészítésével egyidejűleg a minisztérium tájékoztatást készít, amely részletes kimutatást tartalmaz a belügyi szerv által megfizetett normatív hozzájárulás összegének felhasználásáról és a belügyi szerv hivatásos állománya által igénybe vett továbbképzésekről. A tájékoztatást a belügyi szerv legkésőbb a tárgyévet követő év április 30-ig tájékoztatásul megkapja.

(8)[77] A 7. § (4) bekezdése vagy (4a) bekezdés a) és b) pontja szerint elrendelt továbbképzés során felmerülő utazási, szállás- és étkezési költségeket a belügyi szerv a költségvetéséből biztosítja. A 7. § (4a) bekezdés c) pontjában meghatározott képzésekkel kapcsolatos költségeket a belügyi szerv és a továbbképzésben résztvevő megállapodása alapján a belügyi szerv átvállalhatja.

6. A továbbképzési programok

12. §[78] A hivatásos állomány továbbképzése kizárólag a továbbképzési programjegyzéken szereplő, nyilvántartásba vett programok alapján végezhető.

13. § (1)[79] A nyilvántartásba vett képzőintézmények vagy az Országgyűlési Őrség által kifejlesztett továbbképzési programok programjegyzékbe történő nyilvántartásba vételét sikeres továbbképzési programminősítési eljárásnak kell megelőznie.

(2)[80] A miniszter a továbbképzési programminősítési eljárás során vizsgálja, hogy a továbbképzési program megfelel-e a minőségirányítási szabályzatban foglaltaknak, valamint a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályainak.

(3)[81] A képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályait a miniszter dolgozza ki és a minisztérium honlapján közzéteszi.

14. § (1) A továbbképzési programminősítési eljárás díjköteles. A minősítési díj mértékét a Kollégium által kiadott díjtáblázat tartalmazza.

(2)[82] A minősítési díjat a kérelmező szervezet a kérelem benyújtásával egyidejűleg a minisztérium részére fizeti meg.

(3)[83] A minisztérium a minősítési díjat a minőségirányítási rendszer működtetésére használja fel.

15. §[84] (1)[85] A továbbképzési programminősítésre irányuló kérelmet a miniszterhez kell benyújtani.

(1a)[86] A továbbképzési programminősítésre benyújtott továbbképzési programot a minisztérium továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a kérelem benyújtását követő harminc napon belül megvizsgálja. A határidő egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbítható. A miniszter a lefolytatott vizsgálat eredményeként megfelelő vagy nem megfelelő minősítést javasol a Kollégiumnak.

(2) A Kollégium dönt a továbbképzési program minősítéséről és a megfelelőnek minősített továbbképzési program nyilvántartásba vételéről. A miniszter ezt követően a nyilvántartásba vételről szóló értesítéssel együtt tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a kérelmezőt a továbbképzési programmal teljesíthető továbbképzési pontértékről.

16. § (1)[87] Amennyiben a továbbképzési programminősítésre benyújtott dokumentáció eltér a minősített továbbképzési programokkal szemben támasztott követelményrendszertől, vagy a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályaitól, akkor a továbbképzési programminősítésre benyújtott továbbképzési programot nem megfelelőre kell minősíteni.

(2)[88] A nem megfelelőnek minősített program kérelmezőjét a miniszter az általa felkért szakértő állásfoglalása alapján a továbbképzési program átdolgozására kérheti fel. A továbbképzési program átdolgozását követően a továbbképzési program ismételten benyújtható a minősítésre. A továbbképzési program ismételt benyújtása során a kérelmezőt díjfizetési kötelezettség nem terheli.

17. § (1)[89] A továbbképzési program minősítése határozatlan ideig érvényes azzal a feltétellel, hogy amennyiben a továbbképzési program tekintetében a megfelelőnek minősítését követő huszonnégy hónapon belül a képzés lebonyolítására vonatkozó igény nem érkezik, a továbbképzési programot a Kollégium törli a programjegyzékről.

(2) A minősített program szakmai tartalmának folyamatos hatályosítása a programtulajdonos feladata.

(3)[90] Amennyiben a továbbképzési programok végrehajtása során a minőségbiztosítás a továbbképzési program szakmai tartalmával összefüggésben nem megfelelőséget azonosít, a Kollégium jogosult a továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. Felfüggesztett továbbképzési program nem szervezhető annak átdolgozásáig.

(4)[91] A továbbképzési program minősítésének felfüggesztése esetén a továbbképzési programot a minőségbiztosítás során azonosított nem megfelelőségre tekintettel át kell dolgozni. A továbbképzési program átdolgozását követően a miniszter 30 napon belül ismételten lefolytatja a minősítési eljárást.

(5)[92] Amennyiben a továbbképzési program az ismételt minősítésen megfelel, a Kollégium azonnali hatállyal megszünteti a továbbképzési program minősítésének felfüggesztését. Ha a továbbképzési program az újbóli átdolgozását követően sem felel meg a minősítésen, akkor azonnali hatállyal törlésre kerül a programjegyzékből.

18. § (1)[93] A továbbképzési programminősítési eljárásban a miniszter felkérésére szakértők működnek közre. A szakértőkről a miniszter névjegyzéket vezet. A névjegyzékbe történő felvételhez a szakértő hozzájárulása szükséges.[94]

(2) A szakértői névjegyzékbe az a szakértő vehető fel, aki

a)[95] felsőfokú végzettséggel rendelkezik,

b) az adott szakterületen szerzett legalább 10 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és

c)[96] a miniszter által szervezett módszertani felkészítő foglalkozásokon részt vett.

(3)[97] Amennyiben a szakértő a miniszter ismételt felszólítására sem vesz részt a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott módszertani felkészítő foglalkozásokon, a szakértőt a miniszter törli a névjegyzékből.

19. § (1) A hivatásos állomány tagja továbbképzési kötelezettségének mérhetősége és a továbbképzési pontok megállapítása érdekében a bejelentés-köteles továbbképzési programokat és a képző szervezetet is nyilvántartásba kell vetetni a továbbképzési programok jegyzékébe.

(2) A bejelentés-köteles továbbképzési programok egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárása során a továbbképzési program alapadatait és a képzést végző szervezet adatait kell nyilvántartásba venni a programjegyzékbe, valamint meg kell állapítani a programhoz rendelt továbbképzési pontértéket is.

(3)[98] Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárást a miniszter folytatja le. A nyilvántartásba vételről a minisztérium továbbképzési programjai esetében a miniszter előterjesztése alapján a Kollégium, más továbbképzési programok esetében a miniszter dönt.

(4) A továbbképzési program akkor vehető nyilvántartásba, ha

a)[99] a nyilvántartásba vételt a minisztérium rendészeti továbbképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége vagy belügyi szerv kezdeményezi és

b) a továbbképzési program nem minősítéshez kötött.

(5)[100] Ha a bejelentés-köteles továbbképzési programnak a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a miniszter megállapítja, hogy a továbbképzési program minősített továbbképzési programhoz tartozó ismereteket közvetít, a nyilvántartásba vételt elutasítja. Ezzel egyidejűleg a kérelmezőt tájékoztatja a továbbképzési program minősítésével kapcsolatos eljárás lefolytatásának feltételeiről.

(5a)[101] Ha a bejelentés-köteles továbbképzési program nyilvántartásba vételére irányuló eljárás során a miniszter megállapítja, hogy az nem minősül továbbképzésnek, a nyilvántartásba vételt elutasítja.

(6)[102] Ha a bejelentés-köteles továbbképzésnek minősülő továbbképzési program adataiban változás áll be, a kérelmező köteles a miniszter részére tizenöt napon belül a változás bejelentésére.

(7) A bejelentés-köteles továbbképzési program szakmai tartalmáért és minőségéért a nyilvántartásba vételt kérelmező szervezet felel.

(8) Az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás nem díjköteles.

7. A továbbképzések ellenőrzése, a minőségirányítás

20. § (1)[103] A továbbképzések minőségi megfelelőségének biztosítása érdekében minőségirányítási rendszert kell működtetni. A továbbképzés minőségirányítási szabályzatát a Kollégium előterjesztésére a miniszter adja ki.

(2) A minőségirányítási szabályzat előírja

1. a továbbképzési programok nyilvántartásba vételi eljárását,

2. a továbbképzési programok minősítési folyamatát,

3. az éves tervezés folyamatát,

4. a képzéstervezés folyamatát,

5. a képzésfejlesztés folyamatát,

6. a képzésszervezés folyamatát,

7. a képzés-megvalósítás folyamatát,

8. a továbbképzések oktatásának módszerét,

9. a továbbképzések során alkalmazott oktatási és segédanyagok kialakítását,

10. a továbbképzésben közreműködő oktatók oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói felkészültségére vonatkozó előírásokat,

11. a továbbképzések megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását,

12. a számonkérési folyamatokat,

13. az ismeret-ellenőrzési formák alkalmazását,

14. a továbbképzési programok folyamatos hatályosítását,

15. az értékelési folyamatokat, a résztvevői és oktatói elégedettség mérését,

16. a továbbképzések lebonyolításának folyamatos figyelemmel kísérését,

17. a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását,

18. a panaszkezelési eljárásokat,

19. a nem megfelelőség kezelését,

20. a dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését,

21. a folyamatok, dokumentumok szükségességét igazoló és jóváhagyó ellenőrzéseket, valamint az elfogadási kritériumokat, továbbá

22. az önértékelést, az éves működés értékelését.

21. § (1)[104] A továbbképzési rendszer felülvizsgálatát a minőségügyi szabályzatban meghatározott időszakonként és módon a Kollégium által kijelölt, a minisztérium személyi állományába tartozó, e feladat ellátására felkészített minőségügyi ellenőr által elvégzett helyszíni ellenőrzés biztosítja.

(2)[105] Az ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel a miniszter készíti el és a Kollégium hagyja jóvá.

(3) A Kollégium elnöke jogosult az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl rendkívüli helyszíni ellenőrzés elrendelésére.

(4)[106] A helyszíni ellenőrzés a továbbképzés végrehajtásának teljes folyamatára kiterjed. A helyszíni ellenőrzés végzése megbízólevél alapján folytatható le, amelyet a miniszter készít el és a Kollégium hagy jóvá.

22. § (1) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi ellenőr megállapítja, hogy a továbbképzési program eltér a programjegyzékre felvett továbbképzési program által meghatározott követelményrendszertől, vagy a képzésmódszertani és minőségirányítási eljárások szabályaitól, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg.

(2)[107] A nem megfelelőségről a miniszter tájékoztatja a továbbképzési program minősítésének kezdeményezőjét. A Kollégium jogosult a nem megfelelő továbbképzési program minősítésének felfüggesztésére. A továbbképzési program felfüggesztése esetén a 17. § (3)-(5) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelően irányadók.

(3)[108] A Kollégium a tárgyévet követő év január 31-ig a helyszíni ellenőrzésről jelentést terjeszt fel a miniszterhez.

8. A továbbképzés tervezése

23. § (1) A hivatásos állomány továbbképzése tervszerűen az éves és egyéni továbbképzési tervek alapján történik.

(2)[109] Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséhez szükséges útmutatót a miniszter adja ki és az RVTV-n keresztül közzéteszi.

(3)[110] A továbbképzési tervek tartalmazzák a továbbképzési kötelezettség teljesítésének alapjául szolgáló továbbképzési programokat.

24. § (1) Az egyéni továbbképzési tervek elkészítéséről az állományilletékes parancsnok gondoskodik. Az éves és egyéni továbbképzési tervet az állományilletékes parancsnok az év közben felmerülő továbbképzési igények alapján módosíthatja.

(2)[111] Az egyéni továbbképzési terv elkészítésénél figyelembe kell venni az előző év teljesítményértékelésének eredményét, illetve a hivatásos állományú legutolsó minősítésének a további előmenetelre vonatkozó javaslatait.

25. §[112] A belügyi szerv vezetője által jóváhagyott éves továbbképzési tervet a belügyi szerv a tárgyév március 31-ig megküldi a miniszter részére.

III. FEJEZET

A RENDÉSZETI VEZETŐKIVÁLASZTÁS ÉS VEZETŐKÉPZÉS[113]

26. § (1) A vezetőkiválasztási eljárásban való részvételre[114]

a) a hivatásos állomány tagját az állományilletékes parancsnok javasolhatja, a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével, vagy

b)[115] a hivatásos állomány tagja önként jelentkezhet.

(2)[116]

(3)[117] A vezetőkiválasztási eljárásban való részvételre a hivatásos állomány azon tagja jelölhető, illetve jelentkezhet, aki legalább négy év szolgálati viszonnyal rendelkezik és a legutolsó éves teljesítményértékelése "kivételes" vagy "jó" teljesítményfokozatú.

9. A vezetőkiválasztási eljárás[118]

27. §[119] (1) A hivatásos állomány tagja a rendészeti vezetőképzésbe a rendvédelmi szerv által a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendeletben szabályozott Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszer (a továbbiakban: KLIR) részeként végzett vezetőkiválasztási eljárás útján kerülhet be.

(2) A vezetőkiválasztási eljárásra önként jelentkező a vezetőkiválasztási eljárásban a rendvédelmi szerv munkatervének megfelelő ütemezésben vesz részt.

(3) A hivatásos állomány tagja a vezetőkiválasztási eljárásban való részvétel idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

27/A. §[120] (1) A vezetőkiválasztási eljárás három módszertani elemből áll:

a) az egységes közszolgálati vezetői kompetenciák mindegyikének komplex mérésére alkalmas, informatikailag támogatott Komplex Vezetőkiválasztási Tesztből,

b) az egységes közszolgálati vezetői kompetenciákat a kapcsolódó, objektíven megfigyelhető viselkedéses jegyek mentén mérő egyéni, páros és csoportos helyzetgyakorlatokból,

c) valamint egy, az egységes közszolgálati vezetői kompetenciák alkompetenciái mentén értékelt strukturált pszichológiai interjúból.

(2) A vezetőkiválasztási eljárás lebonyolításában az a személy vehet részt, aki

a) pszichológus esetében

aa) legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkezik, és a minisztérium által szervezett felkészítő képzésen igazoltan részt vett, vagy

ab) szakvizsgával vagy szakpszichológusi szakvégzettséggel rendelkezik, és a minisztérium által szervezett felkészítő képzésen igazoltan részt vett;

b) a szituációs gyakorlatokat az egységes közszolgálati vezetői kompetenciákhoz kapcsolódó objektív viselkedéses jegyek mentén értékelő bizottság tagjának esetében

ba) rendvédelmi szervek által jelölt tapasztalt vezető, és a minisztérium által szervezett egynapos felkészítő képzésen igazoltan részt vett,

bb) legalább három év rendvédelmi tapasztalattal rendelkező tréner, és a minisztérium által szervezett egynapos felkészítő képzésen igazoltan részt vett, vagy

bc) legalább három év rendvédelmi tapasztalattal rendelkező szakpszichológus, és a minisztérium által szervezett egynapos felkészítő képzésen igazoltan részt vett;

c) a vezetőkiválasztási eljárás részét képző páros szituációs gyakorlatokban meghatározott szerepinstrukciók mentén közreműködő személy esetében

ca) legalább egy év rendvédelmi tapasztalattal rendelkező tréner, és a minisztérium által szervezett felkészítő képzésen igazoltan részt vett,

cb) legalább egy év rendvédelmi tapasztalattal rendelkező szakképzett pedagógus, és a minisztérium által szervezett felkészítő képzésen igazoltan részt vett, vagy

cc) legalább egy év rendvédelmi tapasztalattal rendelkező pszichológus, és a minisztérium által szervezett felkészítő képzésen igazoltan részt vett.

(3) A vezetőkiválasztási eljárás lebonyolításában az a (2) bekezdés szerinti személy vehet részt, aki legalább négyévente igazoltan részt vesz a minisztérium által szervezett továbbképzésen.

28. § (1)[121] A vezetőkiválasztási eljárás során a hivatásos állomány tagja az egységes belügyi vezetői kompetenciák komplex módon történő felmérése érdekében kompetenciafelmérésen (a továbbiakban: kompetenciafelmérés) vesz részt.

(1a)[122] A rendvédelmi szerv vezetője jelöli ki a kompetenciafelmérés részét képező

a) tesztek kitöltését felügyelő személyt,

b) szituációs gyakorlatokat értékelő bizottság tagjait úgy, hogy

ba) legalább egy személy az adott rendvédelmi szerv vezetői állományából, legalább középvezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő személy legyen,

bb) további három tagját úgy, hogy közülük legalább kettő személy kiválasztási szakember legyen,

c) interjút készítő pszichológus személyét.

(2)[123] A kompetenciafelmérés akkor eredményes, ha a jelölt a vezetőkiválasztási szabályzatban meghatározott szintet teljesíti.

(3)[124] A kompetenciafelmérés során megállapított adatokat - az érintettnek a vezetőkiválasztási eljárás megkezdése előtt tett írásbeli hozzájárulása alapján - a rendvédelmi szerv tartja nyilván, és azokat harmadik személynek kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával adhatja ki. A vezetőkiválasztási eljárás eredményéről a rendvédelmi szerv vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége a Hszt. 279. § (1) bekezdés j) pontja szerinti adatok rögzítése érdekében a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálatát tájékoztatja.

(4)[125] A vezetőkiválasztási eljárást a rendvédelmi szerv, valamint a minisztérium a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével folytatja le és értékeli. A KOMP-rendszerben kezelt adatokkal a miniszter, valamint az alárendelt állomány vonatkozásában a rendvédelmi szerv vezetője és az állományilletékes parancsnok rendelkezik.

(5)[126]

(6)[127] A vezetőkiválasztási eljárásban részt vevő személy számára a kompetenciafelmérés alapján megállapított kompetenciaprofil a KLIR profilon keresztül vagy az interjút követő visszajelzés keretében történő személyes elbeszélgetés során átadásra kerül.

(7)[128] A rendészeti vezetővé képző tanfolyamot vezető tréner a KOMP-rendszer tréneri felületén ismeri meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja vonatkozásában mely kompetenciák fejlesztése szükséges a vezetővé képző tanfolyamon. A tréner kizárólag a fejlesztendő kompetenciák felsorolását kapja meg, a kompetenciafelmérés eredményéhez nem fér hozzá.

29. §[129] A hivatásos állománynak a kompetenciafelmérést eredményesen teljesítő tagja felvételre kerül a belügyi szerv által vezetett rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank (a továbbiakban: adatbank) utánpótlási nyilvántartásába.

30. § (1)[130] Az eredménytelenül záródó vezetőkiválasztási eljárás első alkalommal hat hónap elteltével megismételhető.

(2)[131] Az ismételten eredménytelenül záródó vezetőkiválasztási eljárás kettő évenként ismételten megkísérelhető.

31. §[132] (1)[133] A rendvédelmi szerv vezetője a hivatásos állomány vezetőkiválasztási eljárásban részt vevő tagja számára igazolást állít ki a vezetőkiválasztási eljárás teljesítéséről. Az igazolás legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.

(2)[134] A vezetőkiválasztási eljárás eredményéről a rendvédelmi szerv humánigazgatási szakszolgálata útján az érintett személy állományilletékes parancsnokát is tájékoztatni kell.

10. A rendészeti utánpótlási és vezetői adatbank

31/A. §[135]

32. § A hivatásos állománynak az adatbank utánpótlási nyilvántartásába felvett tagja

a)[136] rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vehet részt,

b)[137]

33. §[138] Ha a hivatásos állomány tagját az adatbank vezetői nyilvántartásából azért kell törölni, mert a vezetői megbízását visszavonták és azt követően nem kapott más vezetői megbízást, akkor - amennyiben korábban eredményesen vett részt a vezetőkiválasztási eljárásban - hozzájárulásával az adatbank utánpótlási nyilvántartásába kerül felvételre.

34. § A hivatásos állomány tagja a törlést követő két év elteltével jelentkezhet ismét

a)[139] a vezetőkiválasztási eljárásra, ha az adatbank utánpótlási nyilvántartásából a Hszt. 279. § (4) bekezdés b) pontja alapján került törlésre,

b)[140]

11. Rendészeti vezetővé képző tanfolyam

35. § (1)[141] A rendészeti vezetővé képző tanfolyam a belügyi szervnél rendszeresített vezetői beosztások betöltéséhez előírt felnőttképzési, az alapvető vezetői készségeket fejlesztő tanfolyam.

(2)[142]

(3)[143]

36. § (1)[144] A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon történő részvételre

a) az állományilletékes parancsnok kezdeményezése, vagy

b) önkéntes jelentkezés

alapján kerülhet sor.

(2)[145] A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki

a) valamely belügyi szerv által vezetett adatbankban szerepel,

b) rendészeti szakvizsgával rendelkezik vagy mentesül annak letétele alól és

c) a vezetőkiválasztási eljárást eredményesen teljesítette.

(3)[146] A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon önkéntes jelentkezéssel a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az vehet részt, akinek a legutolsó éves teljesítményértékelése "kivételes" vagy "jó" teljesítményfokozatú.

37. §[147]

38. § (1)[148] A rendészeti vezetővé képző tanfolyam végén a résztvevő záró felmérésen vesz részt.

(2) A rendészeti vezetővé képző tanfolyamra vonatkozó részletes szabályokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3)[149] A rendészeti vezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

(4)[150] A hivatásos állomány tagja a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, a záró felmérés és a vizsgagyakorlat idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

12.[151]

39. §[152]

40. §[153]

41. §[154]

42. §[155]

43. §[156]

13. A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam

44. § (1)[157] A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam a belügyi szervnél rendszeresített középvezetői és kiemelt vezetői besorolású, vezetői beosztásnak minősülő szolgálati beosztások betöltéséhez előírt, felnőttképzési, felsővezetői készségeket fejlesztő tanfolyam.

(2)[158]

45. §[159] (1) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon történő részvételre

a) az állományilletékes parancsnok kezdeményezése alapján, vagy

b) önkéntes jelentkezés alapján

kerülhet sor.

(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon a hivatásos állomány azon tagja vehet részt, aki a rendészeti vezetővé képző tanfolyam követelményeinek eleget tett vagy annak teljesítése alól mentesül.

46. §[160]

47. § (1)[161] A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam végén a résztvevő a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint záró felmérésen vesz részt.

(2) A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamra vonatkozó részletes szabályokat a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.

(3)[162] A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A tanúsítványt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

(4)[163] A hivatásos állomány tagja a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam és a záró felmérés idejére mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól.

14.[164]

48. §[165]

49. §[166]

50. §[167]

51. §[168]

15.[169]

52. §[170]

16. A vezetőkiválasztási eljárással és a vezetőképzéssel kapcsolatos költségek[171]

53. § (1)[172] A vezetőkiválasztási eljárással kapcsolatos költségeket a rendvédelmi szerv költségvetésében kell tervezni és biztosítani. A vezetőképzéssel kapcsolatos költségeket a minisztérium költségvetésében külön szakfeladati számon kell tervezni és biztosítani.

(1a)[173] A vezetőkiválasztási eljárásban történő részvétel egy főre eső díja az illetményalap közterhekkel növelt összegének 35%-a.

(2)[174] A rendészeti vezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap közterhekkel növelt összegének 200%-a.

(3)[175] A rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való részvétel egy főre eső díja az illetményalap közterhekkel növelt összegének 150%-a.

(4)[176]

(5)[177] Az adatbankban szereplők vezetőkiválasztási eljárásban történő részvételével és vezetőképzésével kapcsolatban felmerülő utazási, étkezési és szállásköltséget a foglalkoztató szerv költségvetéséből kell fedezni.

(6)[178] A vezetőkiválasztási eljárásra, a rendészeti vezetővé képző tanfolyamra, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamra történő önkéntes jelentkezés esetén az (1a)-(3) bekezdésben meghatározott díj az önként jelentkezőt terheli.

(7)[179] A vezetőkiválasztási eljárás, a rendészeti vezetővé képző tanfolyam, valamint a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyam díjának legfeljebb 50%-át - az önként jelentkező kérelmére - a belügyi szerv saját költségvetése terhére átvállalhatja.

(8)[180] Akit önhibájából a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon vagy a rendészeti mestervezetővé képző tanfolyamon való újbóli részvételre köteleznek, köteles az ismételt felkészítő tanfolyam költségeit megfizetni.

(9)[181] A 3. § (3) bekezdésében meghatározott továbbképzésre a minisztérium és az NKE közötti megállapodás alapján kerül sor. A teljesített továbbképzésről kiadott NKE igazolás alapján a minisztérium megtéríti a megállapodásban rögzített költségeket.

54. § (1)[182] A rendvédelmi szerv vezetője által felkért, a vezetőkiválasztási eljárásban és a vezetőképzésben közreműködő előadót és trénert, a vizsgáztató bizottság elnökét, tagjait és jegyzőjét - ha az nem a szolgálati beosztásával járó, munkaköri leírásban rögzített feladata - vizsgáztatási díj illeti meg.

(2)[183] Az előadók óradíja legfeljebb az illetményalap közterhekkel növelt összegének 15%-a.

(3)[184] A trénerek óradíja legfeljebb az illetményalap közterhekkel növelt összegének 30%-a.

(4)[185] A vizsgabizottság elnökének a vizsgáztatásért járó díja legfeljebb az illetményalap közterhekkel növelt összegének 7%-a, a vizsgabizottság tagjainak a vizsgáztatásért járó díja legfeljebb az illetményalap közterhekkel növelt összegének 5%-a.

(5)[186] A jegyző díja legfeljebb az illetményalap közterhekkel növelt összegének 2%-a.

17. A rendészeti vezetőképzés működésével összefüggő egyéb képzések[187]

55. §[188] (1) A minősített trénerek képzésére irányuló minősített-tréner-képző tanfolyamot a miniszter szervezi és hajtja végre.

(2) A minősített-tréner-képző tanfolyam elvégzésével a résztvevő jogosulttá válik - a miniszter előzetes hozzájárulását követően és felügyelete mellett - a meghatározott képzési program szerint a rendészeti vezetővé képző tanfolyamon részt vevő állomány felkészítését ellátni, illetve abban közreműködni.

(3) A minősített tréner a (2) bekezdésben feltüntetett jogosultsága fenntartása érdekében a minisztérium által évente lebonyolított tréneri továbbképzésen vesz részt.

56. § (1)[189] A minősített-tréner-képző tanfolyamon a hivatásos állomány tagja a miniszter által kiírt pályázatra történő önkéntes jelentkezés alapján vehet részt, amennyiben a képzésen való részvételét az állományilletékes parancsnok támogatja.

(2)[190] A minősített-tréner-képző tanfolyamra való felvétel feltétele a miniszter által meghatározott és közzétett kiválasztási eljárás sikeres teljesítése.

57. §[191] (1) A minősített-tréner-képző tanfolyamon a képzés a miniszter által meghatározott képzési program szerint történik.

(2) A minősített-tréner-képző tanfolyam végén a résztvevő záró felmérésen vesz részt.

(3) A minősített-tréner-képző tanfolyam eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

(4)[192] A (3) bekezdés szerinti tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.

58. §[193] A minisztérium azon tréner beosztású munkatársa, aki a megelőző három évben részt vett a minősített trénerek képzésében, a miniszter írásbeli megbízó levele alapján a minősített tréner által vezetett, a rendészeti vezetővé képző tanfolyamra történő helyi felkészítésen helyszíni monitoring tevékenységet folytathat. A minisztérium trénere a monitoring eredményéről készült értékelő jelentés alapján a minősített tréner részére szóbeli visszajelzést ad.

59. § (1)[194] A miniszter a rendészeti vezetők képességének kibontakoztatása és teljesítményének fokozása érdekében jogosult vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyam szervezésére.

(2)[195] A hivatásos állománynak a vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyamot elvégző tagja jogosult - a minisztérium szakmai protokollját betartva - vezetői fejlesztői tevékenységet (coaching) folytatni a rendészeti vezetők munkájának segítése, támogatása, teljesítményük növelése, a szervezeti működés javítása, valamint a rendészeti mestervezetővé képzés hatékonyságának növelése érdekében.

60. § (1)[196] A vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyamon a belügyi szerv személyi állományának tagja a miniszter által kiírt pályázatra történő önkéntes jelentkezés alapján vehet részt, amennyiben a tanfolyamon való részvételét az állományilletékes parancsnok támogatja.

(2)[197] A vezetőifejlesztő-képzésre (coachképzésre) való felvétel feltétele a miniszter által meghatározott és közzétett kiválasztási eljárás sikeres teljesítése.

61. §[198] (1) A vezetőifejlesztő-képző (coachképző) tanfolyamon a képzés a miniszter által jóváhagyott képzési program alapján történik.

(2) A vezetőifejlesztő-képzés (coachképzés) végén a résztvevő záró felmérésen vesz részt.

(3) A vezetőifejlesztő-képzés (coachképzés) eredményes teljesítéséről a minisztérium tanúsítványt állít ki. A kiállított tanúsítványok nyilvántartását a minisztérium végzi.

(4)[199] A (3) bekezdés szerinti tanúsítvány legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel történő hitelesítéssel állítható ki.

62. §[200] A minisztérium vezetőképzéssel kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége végzi a vezetői fejlesztők (coachok) továbbképzését, valamint tevékenységük minőségellenőrzését.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

63. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(2) A 36. § (2) bekezdés a) pontja, a 49. § e) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

64. § (1)[201]

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor szolgálati viszonyban álló személyek esetében az első továbbképzési időszak 2014. január 1-jével indul.

(3)[202]

65. §[203] (1) A hivatásos állomány azon tagjának, akinek az első továbbképzési időszaka 2017. december 31-ig tartott és 2018. január 1-jén fizetési fokozatban történő előresorolására sor kerül, az új továbbképzési időszaka 2018. január 1-jén megkezdődik.

(2) A hivatásos állomány azon tagjának, akinek az első továbbképzési időszaka 2017. december 31-ig tartott volna, azonban fizetési fokozatban történő előresorolása 2018. január 1-jét követően válik esedékessé, és a továbbképzési időszaka a Hszt. 359. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a fizetési várakozási időből még hátralévő időtartammal meghosszabbodik, a továbbképzési időszak felülvizsgált időtartamát az RVTV-n a belügyi szerv humánigazgatási szakszolgálata 2018. március 15-ig rögzíti.

(3) A (2) bekezdés szerint meghosszabbított időtartammal időarányosan - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége is megnövekszik.

(4) A hivatásos állomány (2) bekezdés szerinti azon tagja esetében, akinek a fizetési fokozatban történő előresorolása 2018. május 31-ig válik esedékessé, a megszerzendő továbbképzési pontok mennyisége nem változik.

(5) A hivatásos állomány

a) (2) bekezdés szerinti tagja esetében, valamint

b) azon tagja esetében, akinek az első továbbképzési időszaka 2014. január 2. és 2017. december 31. között indult,

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek hivatásos állományú tagjainak továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, valamint a rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankról szóló 2/2013. (I. 30.) BM rendelet és más kapcsolódó BM rendeletek módosításáról szóló 35/2017. (XII. 21.) BM rendelet (a továbbiakban: Módr.) rendelkezéseit a folyamatban lévő továbbképzési időszakban a 2018. január 1-jét követő időszakban - a továbbképzési időszakból még hátralévő idővel - arányosan kell alkalmazni.

(6) A Hszt. 358. § (5) bekezdésére tekintettel a 2015. július 1. és 2017. december 31. közötti időszakban gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon tartózkodók vonatkozásában a Módr.-rel megállapított 10/A. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevételével a továbbképzési időszak időtartamát és a megszerzendő továbbképzési pontok számát 2018. március 15-ig felül kell vizsgálni.

(7) Az RVTV-nek a Módr.-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelő fejlesztését 2018. február 15-ig kell elvégezni.

66. §[204]

67. §[205]

68. §[206]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter