17/2014. (II. 28.) BM rendelet

az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szervénél foglalkoztatott igazságügyi alkalmazottak részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. igazgató: a rendőrség szakértői szervének vezetője;

2. igényjogosult:

a) a rendőrség szakértői szervével igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy, valamint

b) a rá vonatkozó mértékben a személyi állomány tagjainak Polgári Törvénykönyvben meghatározott közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó), feltéve minden esetben, hogy rendelkezik az e rendeletben meghatározott támogatás jogosultsági feltételeivel;

3. a rendőrség szakértői szerve: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szakértői és bűnügyi technikai feladatokat ellátó szerve;

4. személyi állomány: a rendőrség szakértői szervével igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy;

5. személyügyi szerv: a rendőrség szakértői szervénél működő személyügyi feladatokat ellátó munkaszervezet.

2. § (1) A rendőrség szakértői szerve önálló költségvetési szervként az éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális és kegyeleti keret) köteles képezni. Ennek mértéke az éves rendszeres személyi juttatásainak legalább 0,3%-a, legfeljebb 0,5%-a.

(2) A rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti támogatások fedezetére a központi igazgatás cím költségvetésében kell fedezetet biztosítani.

(3) A rendőrség szakértői szervének pénzügyi és személyügyi szerve az éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló keret. Az igazgató az elfogadott keretről tájékoztatja a szociális bizottságot.

2. Szociális bizottság

3. § (1) A rendőrség szakértői szervénél a személyi állománnyal, valamint a közeli hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel az igazgató mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2) Az igazgató a személyi állomány tagját, illetve a közeli hozzátartozóját érintő szociális támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A bizottság javaslatától eltérő döntését az igazgatónak írásban indokolnia kell.

4. § (1) A szociális bizottságot 9 fővel kell létrehozni és működtetni.

(2) A szociális bizottság tagjait saját hatáskörben az igazgató nevezi ki azzal, hogy legalább 1 fő a személyügyi szerv állományának tagja.

(3) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A titkári teendőket a szociális bizottságnak a személyügyi szerv állományába tartozó tagja látja el.

(4) A szociális bizottság tagjai az igazgató által visszahívhatók. A szociális támogatásról szóló döntés meghozatalát megelőző öt napon belül a szociális bizottság tagja csak kivételesen indokolt esetben hívható vissza. A megüresedett helyek betöltésére a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(5) A szociális bizottság ügyrendjét a szakértői szerv sajátosságainak megfelelően az igazgató hagyja jóvá.

3. Szociális gondoskodás

5. § (1) A személyi állomány tagja, valamint közeli hozzátartozója a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg.

(2) A szociális és kegyeleti keret terhére a következő pénzbeli támogatások nyújthatók:

a) szociális segély,

b) születési segély,

c) beiskolázási segély, valamint

d) temetési segély.

6. § (1) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a személyi állomány, valamint a közeli hozzátartozóik szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására - a szociális bizottsággal együttműködve - az igazgató a személyügyi szerv útján intézkedik.

(2) A személyügyi szerv az (1) bekezdésben meghatározott feladatai keretében felvilágosítást ad a személyi állomány, valamint a közeli hozzátartozóik részére a szociális ügyeik intézéséhez.

4. Szociális segély

7. § (1) Szociális segélyben azt az igényjogosultat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan, nagyösszegű kiadások miatt a megélhetése átmenetileg - önhibáján kívüli okból - veszélybe került.

(2) A szociális segély egyszeri, bruttó összegének folyósításáról

a) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, a kormánytisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 150%-áig az igazgató,

b) az illetménylap 150%-át meghaladóan, de az illetményalap 280%-át meg nem haladóan az országos rendőrfőkapitány,

c) az illetményalap 280%-át meghaladóan, de az illetményalap 400%-át meg nem haladóan a rendészetért felelős miniszter a részére biztosított keret terhére

dönt.

(3) Kivételesen méltányolható esetben a rendészetért felelős miniszter az illetményalap legfeljebb 600%-ának megfelelő összegű szociális segélyt adhat.

(4) Az ugyanazon személynek juttatott szociális segélyek éves bruttó összege nem haladhatja meg az illetményalap 600%-ának megfelelő összeget.

5. Születési segély

8. § (1) Születési segélyben kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A születési segély összegét a személyi állomány tagjának szociális helyzetétől függően kell megállapítani úgy, hogy a születési segély bruttó összege legalább az illetményalap fele, de nem haladhatja meg - gyermekenként -az illetményalap 150%-ának megfelelő összeget.

6. Beiskolázási segély

9. § (1) A személyi állomány tagja a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, vagy középfokú köznevelési intézmény nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke - ide értve a nevelt gyermeket is - után beiskolázási segélyben részesíthető.

(2) A beiskolázási segély bruttó összege az illetményalap legalább 30%-a, de legfeljebb 50%-a.

(3) Beiskolázási segélyben kell részesíteni, ha az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelel

a) a személyi állomány 3 vagy több gyermeket nevelő tagját,

b) a személyi állomány fogyatékkal élő gyermeket, emelt összegű családi pótlékra jogosult, továbbá tartósan beteg gyermeket nevelő tagját,

c) a személyi állomány gyermekét egyedül nevelő tagját.

7. Temetési segély

10. § (1) Temetési segélyben részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével a személyi állomány tagja a közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.

(2) Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának, illetve igényjogosult hozzátartozójának házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, ezek hiányában más hozzátartozója is, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak és az elhunyt e rendelet szerint nem került minősítésre.

(3) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a rendőrség szakértői szerve a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.

(4) A temetési segély legkisebb összege az illetményalap 75%-a. A temetési segély folyósításáról

a) az illetményalap 150%-áig az igazgató,

b) az illetménylap 150%-át meghaladóan, de az illetményalap 280%-át meg nem haladóan az országos rendőrfőkapitány

dönt.

8. A pénzbeli szociális támogatások közös szabályai

11. § (1) A pénzbeli szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni

a) azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságát foglalkozási megbetegedés, vagy üzemi baleset miatt állapították meg, valamint

b) a foglalkozási megbetegedésben vagy üzemi balesetben elhunyt személy hozzátartozóit.

(2) Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni az állomány azon tagját, valamint közeli hozzátartozóját, aki

a) 3 vagy több gyermeket nevel,

b) fogyatékkal élő gyermeket nevel, vagy

c) gyermeket egyedül nevel.

(3) A szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális és kegyeleti keretből kell fedezni.

(4)[1] Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a rendőrség szakértői szervét terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja.

9. A kegyeleti gondoskodás

12. § (1) Igazságügyi alkalmazotti jogviszonnyal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a személyi állomány tagját

a) a jogviszonnyal, valamint a munkakör ellátásával összefüggő kötelezettségeinek, feladatainak munkavégzésének helyén vagy máshol történt munkavégzés közben, vagy

b) a munkaköri feladatellátással összefüggő utazás közben, továbbá a munkavégzési helyre vagy onnan menet érte, kivéve, ha a bekövetkezett haláleset nincs összefüggésben a munkaköri feladatok ellátásával.

(2) A rendőrség szakértői szerve állományából elhunyt személy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottjává minősíthető, ha legalább 15 év tényleges igazságügyi alkalmazotti jogviszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult a szakértői szerv eredményes működéséhez.

(3) A (2) bekezdés szempontjából szolgálati jogviszonyként figyelembe vehető a rendőrség szakértői szervénél és annak jogelődjénél eltöltött hivatásos szolgálati, kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban folyamatosan eltöltött idő.

(4) A rendőrség szakértői szerve állományából elhunyt személy a rendőrség szakértői szervének halottjává minősíthető, ha szolgálati feladatait eredményesen hajtotta végre, de az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottjává minősítésének a (2) bekezdésben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt nincs helye.

(5) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottja esetében - a hozzátartozók véleményének figyelembevételével - a temetésen díszalegységet és zenekart lehet biztosítani. Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottja, illetve a rendőrség szakértői szervének halottja, továbbá az arra érdemes nem minősített halott esetén a hozzátartozók egyetértése mellett az elhunyt ravatalához és sírhelyéhez díszőrség biztosítható.

13. § (1) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottjává minősítésre az országos rendőrfőkapitány jogosult.

(2) A rendőrség szakértői szervének halottjává minősítésre az igazgató jogosult.

14. § (1) A kegyeleti kiadásokra vonatkozó költségnormákat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottjává minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket - a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján - teljes összegben kell megtéríteni.

(3) A rendőrség szakértői szervének halottjává minősített elhunyt, illetve a nem minősített halott esetében a kegyeleti költségeket a halottszállítás költségére, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és a kellékekre vonatkozó korlátozások figyelembe vételével - a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján - legfeljebb 50%-ban lehet megtéríteni.

10. Záró rendelkezések

15. § Ez a rendelet 2014. március 1-jén lép hatályba.

16. § Aki e rendelet hatálybalépésekor szociális vagy kegyeleti gondoskodásban részesül, arra a 2014. március 1-jét megelőzően megállapítottak szerint továbbra is jogosult.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 17/2014. (II. 28.) BM rendelethez

I. Kegyeleti kiadásként elszámolható költségnormák

1. Halottszállítás költsége: a temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség - a temetőn belüli szállítást kivéve - nem terheli a 3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.

2. Sírhelyköltség:

a) A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg képezi.

b) Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg.

c) Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az 1 sírhelyre eső, de legfeljebb az a) alpont szerint maximált összeg.

3. Szolgáltatási költségek és kellékek: számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.

II. A kegyeleti költségnormát nem terhelő kiadások

1. Koszorú költségek:

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottjává minősített elhunyt temetésén 2 db koszorú;

b) a szakértői szerv halottja és nem minősített elhunyt temetésén 1 db koszorú.

2. Gyászközlemény költsége: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv halottja temetése esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.

3. Testületi tiszteletadás költségei (ideértve a szakértői szerv temetéssel összefüggő utazási költségeit).