292/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány

a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdés 3., 5., 9-11., 19-22. pontjában

a 39. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 1. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 22a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"22. közműves ivóvízzel ingatlanon belül ellátott: a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan;

22a. közműves ivóvízzel ingatlanon kívül ellátott: az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül közterületen, közkifolyón keresztül közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található;"

(2) A Vhr. 1. § 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"27. műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható;"

2. § (1) A Vhr. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az üzemeltetési feladat átadását szolgáló átadás-átvétel megtörténtéről a közérdekű üzemeltető és a víziközmű-szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel. Az átadás-átvételi eljárásban a Hivatal és az ellátásért felelős részt vehet és észrevételt tehet. Ha a Hivatal az átadás-átvételen nem vesz részt, úgy a közérdekű üzemeltető köteles az átadás-átvétel megtörténtét igazoló jegyzőkönyv egy hiteles példányát a Hivatal részére annak felvételétől számított 3 munkanapon belül megküldeni."

(2) A Vhr. 18. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren tervszerű felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az előre nem tervezhető, halaszthatatlan víziközmű beruházási munkákról a víziközmű-szolgáltatónak a Hivatalt negyedévente tájékoztatnia kell."

3. § A Vhr. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közérdekű üzemeltetői tevékenység befejezésekor, az üzemeltetési feladat átadását szolgáló átadás-átvétel megtörténtéről a közérdekű üzemeltető és az új szerződéses víziközmű-szolgáltató vagy a (2) bekezdés alapján kijelölt új közérdekű üzemeltető jegyzőkönyvet vesz fel. Az átadás-átvételi eljárásban a Hivatal és az ellátásért felelős részt vehet és észrevételt tehet. Ha a Hivatal az átadás-átvételen nem vesz részt, úgy az új szerződéses víziközműszolgáltató vagy a (2) bekezdés alapján kijelölt új közérdekű üzemeltető köteles az átadás-átvétel megtörténtét igazoló jegyzőkönyv egy hiteles példányát a Hivatal részére annak felvételétől számított 3 munkanapon belül megküldeni."

4. § A Vhr. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § A Hivatal legalább háromévente elvégzi a víziközmű-szolgáltatók Vksztv.-ben és a felhatalmazása alapján kiadott rendeletekben foglalt előírásoknak való teljes körű vizsgálatát (átfogó ellenőrzés)."

5. § A Vhr. 31. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hivatal a kérelmező személyi állománya tekintetében, mint engedélyezési követelményt, vizsgálja:)

"c) rendelkezik-e a kérelmező főállású munkaviszonyban álló, osztatlan képzésben, vagy mesterképzésben oklevelet szerzett, a szakterületének megfelelő munkakörben foglalkoztatott:

ca) vízépítő mérnökkel,

cb) víz- és szennyvíz technológussal,

cc) vegyészmérnökkel,

cd) gépészmérnökkel,

ce) villamosmérnökkel,

cf) környezetvédelmi mérnökkel,

cg) szennyvízszolgáltatás folytatása esetén biológussal,

ch) ivóvíz-szolgáltatás esetén hidrogeológussal."

6. § A Vhr. 16. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. A bekötés feltételei és a közszolgáltatási szerződés létrejötte"

7. § A Vhr. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. 16. alcíme a következő 55/A. §-sal egészül ki:

"55. § (1) A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű-hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában kezdeményezheti (a továbbiakban: igénybejelentés). Az igénybejelentésben a bejelentő közli:

a) a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,

b) nem lakossági felhasználó esetében az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel a vízvédelmi hatóság által előírt küszöbértékekre,

c) a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint - ha az nem azonos a bejelentővel - az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét és

d) a csatlakozó hálózat, illetve a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit.

(2) Az igénybejelentés kézhezvételét követően a víziközmű-szolgáltató vizsgálja:

a) a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

b) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

c) a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

d) a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit,

e) az ingatlanhasználat jogcímét, valamint az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának meglétét, ha a bejelentő az ingatlant egyéb jogcímen használja, és

f) üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.

(3) A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést elutasítja, ha

a) a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására,

b) bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja,

c) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg a műszaki feltételei, vagy

e) az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.

(4) Az ivóvíz-törzshálózathoz csatlakozó tűzoltásra szolgáló külön ivóvíz-bekötővezeték létesítéséhez a víziközműszolgáltató - a katasztrófavédelmi jogszabályok megtartásával - köteles hozzájárulni, ha a tűzoltáshoz szükséges vízmennyiség a házi ivóvízhálózatból és a vízművel össze nem függő más vízvételi helyről nem szerezhető be. A tűzoltásra szolgáló bekötővezetéket külön bekötési vízmérővel kell ellátni.

(5) Az igénybejelentést követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek maradéktalan teljesítéséhez milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie. E tájékoztatás keretében a víziközmű-szolgáltató:

a) megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét,

b) megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat, és

c) meghatározza vízmérési hely kialakításának műszaki feltételeit.

55/A. § (1) Ha a bejelentő az 55. § (5) bekezdése alapján előírtak teljesítését vállalja

a) gondoskodik a vízmérési hely kialakításáról, és

b) benyújtja az 5. melléklet szerinti tervet.

(2) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 15 napon belül nyilatkozik.

(3) Ha a benyújtott terv a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti.

(4) A bekötővezeték kiépítését, fertőtlenítését, a helyszíni szemlét, a nyomáspróbát, a működőképességi és vízzárósági próbát, a geodéziai bemérést és a bekötési vízmérő beszerelését a víziközmű-szolgáltató vagy az általa megbízott vállalkozó végzi. Ezek munkadíját az igénybejelentő köteles megelőlegezni.

(5) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló bekötési vízmérőt vagy mellékvízmérőt, a számlázás alapjául szolgáló mellékvízmérőt, valamint szennyvízmennyiség mérőt (továbbiakban együtt: elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő) az üzembe helyezésekor illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral látja el.

(6) A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból alkalmassá válik és a víziközmű-szolgáltatás biztosításának egyéb akadálya nincs.

(7) A víziközmű-szolgáltató indokolt kérelmére a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban együtt: járási hivatal) a felhasználót kötelezi a víziközmű-szolgáltató tudomása nélkül végzett bekötés, az elválasztott rendszerű szennyvízhálózat csapadék és egyéb külső vízterhelésének megszüntetésére, a bekötéssel összefüggő műtárgy, berendezés, felszerelés elbontására, leszerelésére vagy átalakítására, továbbá a házi ivóvízhálózat vagy házi szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat ellenőrzésének, valamint a bekötési vízmérő, a mellékvízmérő vagy a szennyvízmennyiség mérő leolvasásának tűrésére."

8. § A Vhr. 56. § (1) bekezdés e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A víziközmű-szolgáltatásra a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közszolgáltatási szerződést köt, amely tartalmazza:)

"e) a mérésnek, a fogyasztásmérő hitelesítésének, kalibrálásának, leolvasásának, a számlázásnak és a számla kiegyenlítésének, valamint a szolgáltatási díj visszatérítésének a módját,

f) a szerződésszegés következményeit, különösen a hibás és a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a felhasználó személyében bekövetkezett változás bejelentésének kötelezettségét,"

9. § (1) A Vhr. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem állapítható meg a víziközmű-szolgáltatónak a szolgáltatás minőségéért való felelőssége akkor, ha a szolgáltatási ponton az ivóvíz minősége megfelel a jogszabályi előírásoknak, és az ivóvízvételi helyen tapasztalt minőségromlás a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat nem megfelelő állapota vagy anyaga miatt következik be, és ezt az illetékes népegészségügyi szerv vizsgálata hivatalból vagy a víziközmű-szolgáltató kérelmére megállapította."

(2) A Vhr. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felhasználó a tulajdonában lévő házi ivóvíz- és szennyvízhálózatot, illetve a csatlakozó hálózat műszaki állapotát rendszeresen ellenőrzi és az észlelt hibák kijavításáról haladéktalanul gondoskodik."

10. § A Vhr. 60. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a víziközmű-szolgáltató a (2) vagy a (3) bekezdésben foglalt ellenőrzési feladatának az üzletszabályzatban meghatározott időtartamon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat felhasználói szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben."

11. § A Vhr. 61. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani.

(9) A leolvasás alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértéket meghaladó fogyasztásról a felhasználót a leolvasással egyidejűleg a víziközmű-szolgáltató jelen lévő képviselője vagy az azt követő 15 napon belül a víziközmű-szolgáltató írásban tájékoztatja. A tájékoztatás megtörténtét kétség esetén a víziközmű-szolgáltató bizonyítja."

12. § A Vhr. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"62. § (1) A víziközmű-szolgáltatás elszámolásának alapjául szolgáló vízmennyiséget hiteles és víziközmű-szolgáltató által plombált vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni.

(2) Több felhasználó közös bekötése esetén a nem lakossági felhasználók ivóvízhasználatát külön bekötési vízmérővel, vagy mellékvízmérővel kell mérni.

(3) Szennyvízelvezetési közszolgáltatási szerződéssel rendelkező, de szennyvízmennyiség-mérővel nem rendelkező felhasználó kérelmére a szennyvíz-kibocsátással nem járó vízhasználat (a továbbiakban: locsolási vízhasználat) elkülönített mérés alapján történő elszámolását biztosítani kell. A locsolási vízmérő telepítéséhez a legegyszerűbb műszaki megoldást kell választani azzal, hogy az nem veszélyeztetheti a víziközmű biztonságos működését. A locsolási vízmérő kialakításának egyéb feltételeit, az ellenőrzés, a mérőleolvasás és az elszámolás szabályait a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata, valamint a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó írásbeli megállapodása tartalmazza.

(4) A víziközmű-szolgáltató a házikert öntözéséhez vagy haszonállat tartáshoz szükséges locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, a 63. § (6) bekezdés d) pontja szerint, mennyiségi korrekció útján is biztosítja, ha azt a felhasználó - az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával - kéri.

(5) A Vksztv. 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módra való áttérést az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók kérhetik, amit a víziközmű-szolgáltató a jogszabályi feltételek fennállása esetén teljesít.

(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelemben:

a) egy adott bekötési vízmérőhöz tartozó, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók teljes bizonyító erejű magánokiratban közlik a víziközmű-szolgáltatóval a képviseletükben eljáró személy nevét, ha az nem a bekötési vízmérő szerinti felhasználó,

b) az a) pontban meghatározott képviselő a csatlakozó hálózati szakasz megvalósulási állapotáról készített épületgépészeti tervet az üzletszabályzatban meghatározott tartalommal és formában a víziközmű-szolgáltató rendelkezésre bocsátja,

c) az a) pontban meghatározott képviselő közli a víziközmű-szolgáltatóval az arra vonatkozó megállapodásukat, hogy a mellékvízmérők és a bekötési vízmérő egyidejű leolvasására - a víziközmű-szolgáltató gyakorlatával összhangban - rendszeresen mely időpontban kerüljön sor.

(7) Az érintett felhasználókat a víziközmű-szolgáltató legkésőbb a soron következő számla mellékleteként vagy más igazolható módon tájékoztatja az adott helyre, a bekötési vízmérő, valamint az elkülönített vízhasználatok és más fogyasztásmérővel ellátott vízvételi helyek összesített fogyasztásának különbözetére megállapított - a beépített fogyasztásmérők hitelesítésnél megengedett hibahatárok alapján kalkulált - elfogadott mérési hiba nagyságáról (a továbbiakban: elfogadott mérési hiba).

(8) Ha a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése alkalmazásánál a bekötési vízmérő, illetve az elkülönített vízhasználatok összesített fogyasztásának különbözete meghaladja az elfogadott mérési hibát, a csatlakozó hálózati szakasz esetleges vízveszteségének és elszámolatlan vízvételeinek (a továbbiakban együtt: elszámolatlan vízvétel) felülvizsgálata érdekében a víziközmű-szolgáltató a saját költségén, soron kívüli ellenőrzést végez.

(9) A vizsgálatra az elszámolatlan vízvételre utaló leolvasási adat keletkezését követő 30 napon belül kell sort keríteni. Az ellenőrző vizsgálaton a (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő vagy a bekötési vízmérő szerinti felhasználó biztosítja a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők, valamint a csatlakozó hálózat egyidejű, részletes műszaki felülvizsgálatának lehetőségét. Az ellenőrző vizsgálaton a 68. §-nak az együttműködésre és a jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a csatlakozó, illetve házi ivóvízhálózati szakaszon az elfogadott mérési hibát meghaladó vízfogyasztást elszámolatlan vízvétel okozta, az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözetének megfizetése, valamint a (8) bekezdés szerinti soron kívüli ellenőrzés költségei az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat - eltérő megállapodás hiányában - egyetemlegesen terhelik.

(11) A víziközmű-szolgáltató az elfogadott mérési hibát meghaladó vízfogyasztás (10) bekezdés alapján történő számlázását az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig alkalmazhatja. Az elszámolatlan vízvétel megszüntetését a (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselő bejelenti a víziközmű-szolgáltatónak.

(12) Ha valamely mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező, és a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó:

a) a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt határidőn belül a mellékvízmérő hitelesítéséről nem gondoskodott,

b) három egymást követő alkalommal nem teszi lehetővé a (6) bekezdés c) pontja szerinti időpontban a mellékvízmérő leolvasását, vagy

c) 60 napot meghaladó fizetési késedelembe esett

az egyéb jogkövetkezmények viselése mellett tűrni köteles, hogy a víziközmű-szolgáltató az adott felhasználási hely ivóvízfogyasztását a 72. § szerint korlátozza vagy előrefizetős ivóvízmérőt helyezzen el a mérési helyen."

13. § (1) A Vhr. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, hiteles fogyasztásmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól."

(2) A Vhr. 63. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott fogyasztásmérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a felhasználónak saját költségén kell gondoskodnia."

(3) A Vhr. 63. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:)

"d) elkülönített mérés hiányában a házikert öntözéséhez használt, kizárólag a május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százalékát elérő vízmennyiség, valamint"

(4) A Vhr. 63. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Ha a felhasználási helyen keletkezett szennyvizet saját célú szennyvíz-elhelyező műbe és közcsatornába egyidejűleg vezetik, a víziközmű-szolgáltató és a szennyvíz-elhelyező mű működését engedélyező hatóság jogosult a közműves ivóvízhálózatból és a saját célú vízkivételi műből származó víz, illetve az elvezetett szennyvíz mért mennyiségét ellenőrizni.

(8) A víziközmű-szolgáltató a szennyvíz-törzshálózatba bocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti."

14. § (1) A Vhr. 64. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A bekötési vízmérő tulajdonjoga a víziközmű-szolgáltatót vagy - ha az nem a Vksztv. 7. § (1) bekezdés szerinti rendszerfüggetlen víziközmű-elem - az ellátásért felelőst, a mellékvízmérő tulajdonjoga a felhasználót vagy - a mellékszolgáltatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában - az elkülönített vízhasználót illeti meg.

(3) A felhasználó és az elkülönített vízhasználó a saját tulajdonában lévő és elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő hitelesítéséről, rendkívüli vizsgálatáról saját költségére köteles gondoskodni. Ha ezzel - a költségek megelőlegezése mellett - a víziközmű-szolgáltatót bízza meg, úgy a víziközmű-szolgáltató a megbízás teljesítését nem tagadhatja meg. A víziközmű-szolgáltató rendkívüli vizsgálat időtartamára a hiteles mellékvízmérőt ingyenes cserekészülékkel biztosítja."

(2) A Vhr. 64. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban rögzíteni kell:

a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;

b) a csere időpontját;

c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát;

d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő leszerelést megakadályozó zárának vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár sérülésmentes állapotának tényét; valamint

e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását.

(7) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és védelméért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felhasználó, a mellékvízmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős. Mulasztás miatt megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatónak megtérít."

(3) A Vhr. 64. §-a a következő (7a)-(7c) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásvízmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja és a lejárati évben, legkésőbb szeptember 30-ig tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

(7b) A mellékvízmérők cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű-szolgáltató által felszámítható díjtételeket a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(7c) A (7a) bekezdésben előírt felhívás kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, a víziközmű-szolgáltató - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a 71. § szerinti és a Vksztv. 58. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A víziközműszolgáltató az elkülönített vízhasználónak címzett felszólítást tájékoztatásul a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi."

(4) A Vhr. 64. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű-szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

(9) Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat) a felhasználó és az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi. Az ellenőrző vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa - a másik fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt - más hiteles fogyasztásmérőt szerel fel.

(10) Az ellenőrző vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság legalább 5 nappal korábban, igazolható módon írásban értesíti. Az ellenőrző vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza."

15. § (1) A Vhr. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. A Vksztv. 52. § (1) bekezdése szerinti elszámolásnál a víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a 61. § (2) bekezdésében foglalt leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját."

(2) A Vhr. 65. § (9) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 65. § a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó kérésére, az általa megjelölt határnapra elszámoló számlát, valamint a közszolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki. Az elszámolás részletes szabályait a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza.

(10) Ha az elszámoláskor a felhasználó számára visszatérítés jár, azt a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 15 napon belül megtéríti. Ha a felhasználó másként nem rendelkezik, és a megtérítendő összeg az 1000 forintot

a) meghaladja, azt a víziközmű-szolgáltató visszafizeti a felhasználó részére,

b) nem éri el, azt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai folyószámláján jóváírja.

(10a) A megtérítésre a (10) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén a felhasználó a visszatérítési igény kezdő időpontjától számítottan késedelmi kamatra jogosult, amelyet a víziközmű-szolgáltató a felhasználó technikai folyószámláján jóváír.

(10b) Bekötési vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen az átalánydíjas elszámolásra irányadó ivóvíz mennyiséget a 8. melléklet tartalmazza. A víziközmű-szolgáltató indokolni köteles, ha az ott meghatározott mennyiségeknél többet tekint az elszámolás alapjának. Lakossági felhasználó kizárólagos használatában álló nyaralók, üdülők, esetében az 8. melléklet 1-2. pontjaiban megállapított átalánymennyiségek alapján évente legalább öt hónap időtartamra (május-szeptember hónapokra) kell az ivóvíz- és csatornadíjat felszámítani."

16. § (1) A Vhr. 67. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat meghibásodása esetén, ha a hibára utaló jelet

a) a víziközmű-szolgáltató a fogyasztásmérő leolvasásakor, cseréje vagy a felhasználási helyen tartott ellenőrzés során észlelte, lehetőleg a helyszínen vagy ha a helyszíni tájékoztatás akadályba ütközik, haladéktalanul, írásban igazolható módon köteles a felhasználót tájékoztatni a tapasztaltakról és a felhasználó feladatairól,

b) a felhasználó észlelte, köteles a víziközmű-szolgáltatónak az aktuális mérőállás megjelölésével haladéktalanul bejelenteni a hibát, illetve a hiba kijavításáról azonnal gondoskodni.

(6) A víziközmű-szolgáltató a felhasználó bejelentésének közlésétől számított 5 napon belül köteles a helyszíni ellenőrzést kezdeményezni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét az időpontegyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az ellenőrzésre legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére. A helyszíni ellenőrzés lefolytatásában a felhasználó köteles együttműködni, ellenkező esetben a (8)-(11) bekezdésekben foglaltak nem alkalmazhatóak."

(2) A Vhr. 67. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) Ha a bekötési vízmérő vagy a mellékvízmérő rongálása vagy a felhasználó egyéb, a vízmérő működését befolyásoló magatartása miatt a felhasznált ivóvíz mennyiségét méréssel nem lehet megállapítani, - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - az elszámolt ivóvíz mennyiségét a vízmérő névleges térfogatárama alapján, számítással kell megállapítani. Ebben az esetben az elszámolás időtartama nem haladhatja meg az évi 500 órát."

17. § A Vhr. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. 26. alcíme a következő 68/A. §-sal egészül ki:

"68. § (1) A felhasználási helyen, illetve az elkülönített felhasználói helyen (a továbbiakban együtt: ellenőrzött vízhasználó) az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött vízhasználó rendelkezésére kell bocsátani.

(2) Az ellenőrzés csak az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője jelenlétében folytatható le.

(3) A víziközmű-szolgáltató a tervszerű ellenőrzést megelőzően legalább 15 nappal köteles az ellenőrzött vízhasználót az ellenőrzés időpontjáról tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja az ellenőrzött vízhasználó figyelmét az időpontegyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az ellenőrzésre legalább egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére.

(4) Előzetes értesítés nélkül a víziközmű-szolgáltató kizárólag munkanapokon, 9-17 óra között és abban az esetben tarthat ellenőrzést a lakossági vízhasználónál, ha az nem jár együtt az ott tartózkodó személyek és tevékenység indokolatlan zavarásával, továbbá ha ahhoz az ellenőrzött vízhasználó vagy képviselője hozzájárul. A hozzájárulás tényét a vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzési jegyzőkönyv megnyitásakor, erre vonatkozó tartalmú nyilatkozat aláírásával igazolja. A hozzájáruló nyilatkozatban az ellenőrzött lakossági vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzés lehetőségét időben és térben korlátozhatja, amelyet az ellenőrzést végző tűrni köteles. A hozzájáruló nyilatkozatban meghatározott időben és térben történő korlátozás a nyilatkozat aláírását követően nem módosítható.

(5) Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölnie kell az ellenőrzött vízhasználóval vagy a képviselőjével az eljárás célját. Előzetes értesítés nélküli ellenőrzés kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ellenőrzött vízhasználót arról, hogy a hozzájárulása nélkül az ellenőrzésre nem kerül sor, továbbá hogy azt időben és térben korlátozhatja.

(6) Az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője - a (4) bekezdésben meghatározott hozzájárulás keretei között -köteles együttműködni az ellenőrzést végző személlyel, továbbá köteles a felhasználási helyre, illetve elkülönített felhasználói helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha az ellenőrzött vízhasználó a helyszínről az ellenőrzés során - figyelmeztetés ellenére - távozik, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(7) Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzésen vagy a fogyasztásmérő leolvasásakor a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat közegészségügyi vagy műszaki szempontból nem megfelelő állapotát tapasztalja, határidő tűzésével a jegyzőkönyvben felszólítja az ellenőrzött vízhasználót a szükséges teendők elvégzésére, és erről tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet. Külön kell felhívni az ellenőrzött vízhasználó figyelmét arra, ha a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat állapota vagy anyaga miatt fennáll az ivóvízminőség-romlás veszélye, illetve ha a házi szennyvízhálózat vagy csatlakozó szennyvízhálózat hibája környezetszennyezést okoz vagy okozhat.

(8) Ha a víziközmű-szolgáltató (7) bekezdés szerinti felhívására az ellenőrzött vízhasználó határidőn belül nem tesz eleget, a víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvízellátást a 72. § szerint korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

(9) Az ellenőrzött vízhasználónak vagy a képviselőjének az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos észrevételeit, az ellenőrzés részéről történő meghiúsításának vagy korlátozásának indokait, továbbá az ellenőrzés lefolytatásával és annak megállapításaival összefüggő víziközmű-szolgáltatói tájékoztatás tudomásul vételét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

68/A. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kezelésében lévő ingatlanon a víziközmű-működtetéssel kapcsolatos minden tevékenység végzéséhez a létesítmény parancsnoka által adott belépési engedély szükséges. Az engedélykérelmet a tervezett tevékenység megkezdése előtt legalább 14 nappal kell kérni a létesítmény parancsnokától. Az engedély csak honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekre tekintettel tagadható meg."

18. § (1) A Vhr. 70. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha)

"d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,"

(2) A Vhr. 70. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha)

"e) a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre megállapodás a felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről, továbbá a vízmérési hely karbantartásáról, a fogyasztásmérő elfagyás elleni védelméről nem gondoskodik,"

(3) A Vhr. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a víziközmű-szolgáltató vagy a felhasználó a szerződésszegés jogkövetkezménye alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje vagy leszerelést megakadályozó zárral, illetve plombával történő ellátása a másik fél érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre."

19. § A Vhr. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szerződésszegés esetén a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet az arra jogosult fél."

20. § A Vhr. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"72. § (1) A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót előre értesítette. Az értesítés és az intézkedési időszak között legalább 8 napnak el kell telnie. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles meghatározni azt az 5 munkanapot, amely időszakon belül a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását végre kívánja hajtani. Az értesítésnek tételesen tartalmaznia kell a lakossági felhasználóval szemben fennálló teljes követelést, jogcímenként, összegszerűen, azok eredeti fizetési határidejével együtt.

(2) Lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató által végrehajtott közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények egyidejű biztosításáról közterületi vízkivételi helyen vagy egyéb módon gondoskodni kell.

(3) A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását megelőző írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként vagy egyéb igazolható módon kézbesítik.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az "nem kereste" kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, a második eredménytelen kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításig -

kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A lakossági felhasználó - ha a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart - közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a víziközmű-szolgáltató felé igazolni köteles. A víziközmű-szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja."

21. § A Vhr. 28. alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § (1) Ha a közműves ivóvízellátás előre tervezetten 12 órán át, üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő/nap mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap ivóvízmennyiséget biztosít a víziközmű-szolgáltató.

(2) Az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás időtartama alatt, az ellátásért felelős igénybejelentése esetén 50 liter/fő/nap mennyiségben, változatlan feltételekkel biztosítja az ivóvizet a víziközmű-szolgáltató.

(3) Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a víziközmű-szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség előzetes hozzájárulását is be kell szereznie.

(4) A felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásról, illetve szünetelésről a felhasználókat legalább három nappal az intézkedést megelőzően, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

(5) Közérdekű korlátozás vagy szünetelés időtartama alatt a keletkezett hiba kivizsgálása és felszámolása végett a víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyen rendkívüli ellenőrzést tarthat, amit a lakossági vízhasználó vagy képviselője időben és térben nem korlátozhat.

(6) A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása, illetve szünetelése akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfenntartás és -fejlesztés vagy üzemzavar-elhárítás teszi indokolttá."

22. § A Vhr. 75. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A felhasználó a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét az üzletszabályzatban meghatározott időszakonként köteles megújítani. A kérelem megújításához kapcsolódóan a felhasználási hely ellenőrzésének lehetőségét a víziközmű-szolgáltató részére biztosítani kell."

23. § (1) A Vhr. 76. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha csak közös bekötéssel oldható meg a víziközmű-szolgáltatás, az igénybejelentő és a víziközmű-szolgáltató előzetesen megkötött szerződése szerint több szomszédos felhasználási hely ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

(4) Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai - külön szerződésben - a víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását rögzítik. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződés tartalmazza legalább a következőket:

a) a víziközmű-szolgáltatás díjának - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett felhasználó megnevezését; valamint

b) ha vízvezetési szolgalom alapítása szükséges, a szolgalom-alapítás iránti ingatlan-nyilvántartási kérelemnek a földhivatal iktatóbélyegzőjével ellátott igazolását."

(2) A Vhr. 76. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető."

24. § A Vhr. 31. alcíme a következő 76/A. §-sal egészül ki:

"76/A. § (1) A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló, közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, - más megoldás hiányában - közterületen is kialakítható.

(2) Közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a víziközmű-szolgáltató - a közterületen tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján - jelöli ki."

25. § A Vhr. 79. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felhasználási hely közműves ivóvízellátása érdekében szükséges vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges."

26. § A Vhr. 81. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti vízhasználat mennyiségét bekötési vízmérő hiányában arányosítással vagy műszaki számítással kell megállapítani. A megállapított fogyasztás után a szolgáltatató és az önkormányzat által kötött szerződés szerint a települési önkormányzat fizeti a díjat a víziközmű-szolgáltató részére."

27. § (1) A Vhr. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatóval írásban mellékszolgáltatási szerződés megkötését kezdeményezheti."

(2) A Vhr. 84. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:)

"e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé,"

(3) A Vhr. 84. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

"(6) A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttére, a csatlakozó vezeték kiépítésére, az ivóvízmérőre - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában - a közszolgáltatási szerződés létrejöttére, az ivóvíz bekötővezeték és mérési hely kialakítására, ellenőrzésére, a fogyasztásmérésre, továbbá a felhasználó személyében bekövetkező változásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a szerződés alatt a mellékszolgáltatási szerződést, felhasználó alatt az elkülönített vízhasználót kell érteni. A szerződésben a felek rendelkeznek a mellékvízmérő tulajdonjogáról."

(4) A Vhr. 84. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a víziközmű-szolgáltató a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel felmondhatja. A víziközmű-szolgáltató mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a szerződés felmondásával egyidejűleg tájékoztatja a bekötési vízmérő szerinti felhasználót, valamint a 62. § (6) bekezdés a) pontja szerinti képviselőt."

28. § A Vhr. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, és ezt a gyakorlatot a felhasználó a víziközmű-szolgáltató felszólítása ellenére tovább folytatja, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot a felhasználó költségére megszüntetheti. A szennyvízelvezető törzshálózatba jogellenesen bevezetett csapadékvíz mennyisége után a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott pótdíjat számolhat fel."

29. § A Vhr. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

"VI/A. FEJEZET

A VÉDENDŐ FELHASZNÁLÓKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

88/A. § (1) Üzletszabályzat a Vksztv.-ben és e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg a védendő felhasználókra.

(2) A védendő felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja.

(3) A víziközmű-szolgáltató által nyújtott kedvezményért és különleges bánásmódért ellenérték kikötése semmis.

88/B. § (1) E rendelet alkalmazásában szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek a háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül,

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket, vagy

h) a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelővel bérleti jogviszonyban áll.

(2) E Fejezet alkalmazásában a háztartás fogalmát a Szoctv. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell értelmezni.

(3) A szociálisan rászoruló felhasználó az (1) bekezdésnek való megfelelését

a) a 9. melléklet szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány, vagy

b) a szociálisan rászoruló felhasználói státuszt megállapító szerv által kibocsátott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi igazolás, illetve határozat

eredeti példányának bemutatásával igazolhatja a víziközmű-szolgáltató felé.

(4) A víziközmű-szolgáltató az igazolás céljára bemutatott iratok másolatát a jogosultság megszűnését követő 5 évig megőrzi.

(5) A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.

(6) Ha a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn, és annak meghosszabbítását a védendő felhasználó - a határidő lejártát 30 nappal megelőzően a víziközmű-szolgáltató által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére - nem igazolja, a határozott idő lejártát követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató az érintett védendő felhasználót törli a nyilvántartásból. A víziközmű-szolgáltató értesíti az érintett felhasználót a nyilvántartásból való törlésről.

(7) A víziközmű-szolgáltató a védendő felhasználókról vezetett nyilvántartásában a tárgyév február 15-én szociálisan rászoruló személyként nyilvántartott felhasználót a tárgyév március 1-jéig a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti kötelezettségéről közérthetően, írásban tájékoztatja, egyúttal megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.

(8) Ha a védendő felhasználók nyilvántartásában nem szereplő lakossági felhasználó díjtartozásával 45 napot meghaladó késedelembe esett, a víziközmű-szolgáltató további 15 napon belül írásban, közérthető módon és áttekinthető formában tájékoztatja a lakossági felhasználót a szociálisan rászoruló felhasználókat megillető kedvezményekről, a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, valamint megküldi részére a 9. melléklet szerinti adatlapot.

(9) Ha a felhasználó kérte a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételt, annak elbírálásáig a Vksztv. 58. § (1) bekezdés szerinti intézkedést a víziközmű-szolgáltató nem foganatosíthatja.

88/C. § (1) A szociálisan rászoruló 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérheti részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék alkalmazását. Erre a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét a fizetési felszólításban fel kell hívni, egyúttal tájékoztatni kell a szociálisan rászorulót a részletfizetés, illetve a fizetési haladék leghosszabb igénybe vehető időtartamáról és a tervezett fizetési ütemezésről. A víziközmű-szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben köteles megválaszolni.

(2) Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló felhasználót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt igénybe vett víziközmű-szolgáltatás díját és a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét a vízközmű-szolgáltató által méltányosan megállapított, (1) bekezdés szerinti határidőben és ütemezésben kiegyenlíti.

(3) Ha a szociálisan rászoruló felhasználó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a víziközmű-szolgáltató jogosult a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás azonnali hatályú felmondására.

(4) A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a felhasználót kamat- és kötbér fizetési kötelezettség nem terhelheti.

(5) A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott felhasználásból számított

a) egy havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén két hónap,

b) 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén öt hónap,

c) 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén hat hónap.

(6) A fizetési haladék időtartama legfeljebb 60 nap, különös méltánylást érdemlő esetben 90 nap.

(7) A részletfizetés, fizetési haladék tekintetében e rendelkezésektől csak a szociálisan rászoruló felhasználó javára lehet eltérni.

(8) Víziközmű-szolgáltató váltás esetén, a korábbi víziközmű-szolgáltató köteles igazolást adni a szociálisan rászoruló felhasználónak arról, hogy a váltást megelőző 12 naptári hónap alatt részesült-e fizetési haladékban vagy részletfizetési kedvezményben, és a megállapodást teljesítette-e.

88/D. § (1) A fogyatékkal élő lakossági felhasználó a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvételére való jogosultságát

a) a 10. melléklet A) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával, és

b) ha

ba) vakok személyi járadékában részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 10. melléklet B) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával;

bb) fogyatékossági támogatásban részesül, a juttatást megállapító vagy folyósító szerv által kiadott, a jogosultság fennállását igazoló, 30 napnál nem régebbi határozat vagy igazolás eredeti példányának bemutatásával, vagy a 10. melléklet B) és C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával; vagy

bc) a víziközmű-szolgáltatás megszüntetése, felfüggesztése a lakossági felhasználó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti, a 10. melléklet C) része szerinti, 30 napnál nem régebbi, kitöltött és aláírt nyomtatvány benyújtásával

igazolhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott iratokat és a bemutatott iratok másolatát a víziközmű-szolgáltató a jogosultság megszűnését követő 5 évig köteles megőrizni.

(3) A fogyatékosság jellegét, amely a fogyatékkal élő felhasználót alkalmatlanná teszi a fogyasztásmérő leolvasására, a mérőállás közlésére, a számlaolvasásra, vagy a számla felhasználási helyen kívüli, készpénzes fizetéstől eltérő kiegyenlítésére, továbbá az (1) bekezdés b) pont bc) alpontjának esetleges fennállását a kezelőorvos, ennek hiányában a háziorvos igazolja a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatvány kitöltésével. Ha a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakvéleményezési hatásköre az érintettre kiterjed, a kezelőorvos és a háziorvos a 10. melléklet C) része szerinti nyomtatványt e szerv szakvéleménye alapján tölti ki.

(4) A víziközmű-szolgáltató a fogyatékkal élő felhasználót a rászorultság igazolását követő 8 napon belül nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről a felhasználót a Vksztv. 61/A. § (3) bekezdése szerint tájékoztatja.

(5) A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személyt, mint fogyatékkal élő felhasználót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, ha vele együtt olyan nagykorú személy él, aki nem fogyatékkal élő felhasználó.

(6) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó, a felhasználóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel a fogyatékkal élőnek nem minősülő felhasználó is kérheti a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy felhasználó egy felhasználási hely vonatkozásában szerepelhet a nyilvántartásban jogosultként.

(7) Az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő felhasználót megillető különleges bánásmód:

a) havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

b) készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

c) a számla értelmezéséhez az érintett víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számlamagyarázat, számlafordíttatás),

d) az érintett víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők számára az ivóvízellátási és szennyvízelvezetési szolgáltatás igénybevételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

(8) A lakossági felhasználó a fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel iránti kérelemben nyilatkozik arról, hogy a (7) bekezdésben felsorolt szolgáltatások közül melyekre tart igényt. Az igényelt szolgáltatást legkésőbb a nyilvántartásba vételt követő 30. naptól kell biztosítani, illetve az esetleges műszaki beavatkozásokat 30 napon belül kell megkezdeni.

(9) A fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő lakossági felhasználó olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, az érintett víziközmű-szolgáltató nem köteles teljesíteni.

(10) A 10. melléklet C) része szerint kiállított igazolás tartalmazza azon értesítendő személy elérhetőségét, akit az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti körbe tartozó fogyatékkal élő személy vonatkozásában a közműves ivóvízellátás, illetve közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás szolgáltatási üzemszünet esetén értesíteni kell.

(11) Jogosultságának a Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése szerinti ismételt igazolására a fogyatékkal élő felhasználó első ízben a nyilvántartásba történő felvételét követő naptári évben köteles.

(12) A fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő felhasználó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja. Az így igénybe venni kívánt szolgáltatást a módosítási igény beérkezését követően, a (8) bekezdésben meghatározott időtartam szerint kell biztosítani a felhasználó számára. 88/E. § A védendő felhasználó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését 15 napon belül bejelenteni a víziközmű-szolgáltatónál. A víziközmű-szolgáltató köteles a bejelentést követő 8 napon belül a változást a nyilvántartáson átvezetni, vagy a védendő felhasználót a nyilvántartásból törölni."

30. § A Vhr. a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:

"VII/A. FEJEZET

ÜGYFÉLSZOLGÁLAT

89/A. § (1) A víziközmű-szolgáltató állandó ügyfélszolgálati irodát, illetve ügyfélszolgálati fiókirodát (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat) működtet a felhasználói és elkülönített vízhasználói bejelentések és az általa kezdeményezett ügyek intézésére, panaszok kivizsgálására és orvoslására, a felhasználók tájékoztatására.

(2) Az állandó ügyfélszolgálati iroda a hét minden munkanapján legalább napi 6 órás, és - 5 munkanapos hetet alapul véve - legalább heti 36 órás nyitva tartással működik, ahol a hét legalább egy munkanapján a meghosszabbított nyitva tartást 20 óráig biztosítani kell. Az állandó ügyfélszolgálati irodán a nyitva tartási időben biztosítani kell a bankkártyás és a készpénzes fizetési lehetőséget.

(3) Az ügyfélszolgálati fiókiroda legalább heti két munkanapon, összesen legalább heti 8 órás nyitva tartással működik, ahol a hét legalább egy munkanapján a meghosszabbított nyitva tartás 18 óráig biztosított. Az ügyfélszolgálati fiókiroda köteles fizetési számlára történő készpénzbefizetési utalványt rendelkezésre tartani, és - ha azt a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata előírja - készpénzes fizetési lehetőséget biztosítani.

(4) A víziközmű-szolgáltató legalább egy állandó ügyfélszolgálati irodát köteles működtetni a székhelyén, vagy az üzemeltetési területének azon településén, ahol a legtöbb felhasználót és elkülönített vízhasználót ellátja, továbbá az ellátási területen fekvő megyei jogú városban (fővárosban). Minden más ellátási területen, ahol a víziközmű-szolgáltató rendszeréhez tartozó felhasználók és elkülönített vízhasználók száma összességében meghaladja a 20 000-et, a víziközmű-szolgáltató fiókirodát működtet a tömegközlekedéssel legjobban elérhető, központi fekvésű településen.

(5) Az ügyfélszolgálati fiókiroda az ellátási területén lévő felhasználási hellyel rendelkező felhasználókat és elkülönített vízhasználókat fogadja. Az állandó ügyfélszolgálati irodában a víziközmű-szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban álló, vagy szerződést létesíteni szándékozó valamennyi ügyfél intézheti ügyeit, függetlenül a felhasználási helytől.

(6) Az ügyfélszolgálatok (2) és (3) bekezdés figyelembevételével megállapított nyitva tartási idejét a víziközműszolgáltató üzletszabályzata rögzíti.

89/B. § (1) Az ügyfélszolgálat az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben személyes ügyintézés lehetősége mellett vagy írásos, telefonos és elektronikus úton biztosítja az ügyintézés lehetőségét.

(2) A Hivatal által előírt ügyfélforgalmi adatokat az ügyfélszolgálat köteles rögzíteni.

(3) Ha az ellátási területen a közműves ivóvízellátást, illetve a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást több víziközmű-szolgáltató végzi, úgy azok megállapodhatnak egy közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat létrehozásában.

(4) Közös helyiségben működtetett ügyfélszolgálat esetében az ügyfelek számára az egyes jogviszonyokkal összefüggő önálló ügyintézés lehetőségét külön-külön biztosítani kell.

89/C. § (1) Az ügyfélszolgálat az írásban benyújtott beadványokat igazolás ellenében veszi át. A víziközműszolgáltató a felhasználó valamennyi beadványát köteles az elévülési határidő végéig, visszakereshetően megőrizni.

(2) Ha a beadvány a közműves ivóvíz-szolgáltatással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással egyaránt összefügg, és ennek következtében több víziközmű-szolgáltatót érint, a víziközmű-szolgáltatók kötelesek egymás között a beadvány beérkezésétől számított 5 napon belül az intézkedési hatáskörök tisztázásához és a megfelelő intézkedés megtételéhez szükséges egyeztetéseket lefolytatni és ennek megtörténtéről a felhasználót haladéktalanul, írásban vagy elektronikus úton tájékoztatni.

(3) A beadványok intézése során a víziközmű-szolgáltatónak 15 napos határidőn belül érdemben, írásban választ kell adnia a felhasználó részére, amelyben tájékoztatást kell adni a panaszos indítványával összhangban megtett intézkedésekről, vagy a panasz elutasításának indokairól.

(4) A válaszadási határidőbe nem számít bele a (2) bekezdés szerinti egyeztetés, valamint a felhasználóval történő időpont egyeztetéstől a beadvánnyal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt idő.

(5) A szóban közölt panaszról felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a felhasználó neve, lakcíme, a felhasználási hely címe,

b) a panasz előterjesztésének helye, ideje, módja,

c) a felhasználó panaszának részletes leírása, a felhasználó által bemutatott iratok, dokumentumok és egyéb bizonyítékok jegyzéke,

d) a víziközmű-szolgáltató nyilatkozata a felhasználó panaszával kapcsolatos álláspontjáról, ha a panasz azonnali kivizsgálása lehetséges,

e) a jegyzőkönyvet felvevő személy és - telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt panasz kivételével - a felhasználó aláírása, valamint

f) a jegyzőkönyv felvételének helye, ideje.

(6) A víziközmű-szolgáltató a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát öt évig köteles megőrizni.

(7) A korábbi, érdemben megválaszolt panasz tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, valamint a névtelen felhasználói panasz kivizsgálását a víziközműszolgáltató mellőzheti.

(8) A panasz elutasítása esetén a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználót írásban tájékoztatni arról, hogy a panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság eljárását kezdeményezheti.

(9) A felhasználó kérésére az ügyfélszolgálatnak az adatkezelési szabályok figyelembevételével biztosítania kell, hogy a felhasználó díjmentesen megismerhesse a fizetendő díjra és egyéb számlázási adatokra vonatkozó információkat."

31. § A Vhr. a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:

"VIII/A. FEJEZET

A GÖRDÜLŐ FEJLESZTÉSl TERV

35. A gördülő fejlesztési terv elkészítése

90/A. § (1) A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) a víziközmű-szolgáltatási ágazaton belül víziközműrendszerenként és fejlesztési ütemenkénti bontásban tartalmazza az elvégzendő beruházási, felújítási és pótlási feladatokat.

(2) A Terv célja, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának műszaki állapota megfelelő színvonalú legyen ahhoz, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan és költséghatékonyan biztosítható legyen. 90/B. § (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, a víziközmű-rendszerre vonatkozó Terv elkészítésének kötelezettsége a Vksztv. 9. § (3) bekezdése szerint meghatározott ellátásért felelős képviselőt terheli.

(2) A képviselő az általa képviselt ellátásért felelősnek legalább 15 napos véleményezési határidőt biztosít.

(3) Ha a véleményezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a Tervet elfogadta.

(4) A Terv elkészítésének költségeit a Vksztv. 11. §-a szerint a gördülő fejlesztési terv készítésére és benyújtására kötelezett viseli. Több kötelezett esetén az ellátásért felelősök egyetemlegesen viselik a Terv elkészítésének költségeit.

90/C. § (1) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv az alábbi felsorolás szerinti bontásban tartalmazza a benyújtás évét követő 15 évre vonatkozó elvégzendő feladatokat:

a) I. ütem: részletes műszaki terv és ez alapján készült költségkalkuláció (1. év),

b) II. ütem: megalapozó műszaki terv és költségbecslés (2-5. év),

c) III. ütem: távlati műszaki terv és költségbecslés (6-15. év).

(2) A Hivatal a terv készítésére kötelezett indokolt kérelmére az I. ütemben előirányzott feladatok átütemezéséhez az alábbiak szerint járulhat hozzá:

a) a feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült, vagy

b) a Terv készítése óta bekövetkezett változás miatt más víziközmű-fejlesztés megvalósítása kap elsőbbséget.

(3) A II-III. ütemek esetén a következő Terv benyújtásakor van lehetőség a szükséges átütemezés végrehajtására.

90/D. § (1) A beruházási tervnek a tervezett új víziközművek megvalósításával, a meglévő víziközművek bővítésével kapcsolatos célokat és feladatokat kell tartalmaznia.

(2) A felújítási és pótlási tervnek a meglévő és üzemelő víziközművek felújítási, pótlási és rekonstrukciós jellegű feladatait kell tartalmaznia.

(3) A beruházási tervnek, illetve a felújítási és pótlási tervnek víziközmű-szolgáltatási ágazatonként és azon belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenként tartalmaznia kell:

a) az elvégzendő feladatokat víziközmű-objektumonkénti csoportosításban, fontossági sorrendben, a főbb műszaki paraméterekkel;

b) a felújítás, pótlás, beruházás szükségességét alátámasztó műszaki indokolást;

c) az I-III. fejlesztési ütemekben ismertetett feladatok becsült költségeit, a Terv I. ütemben alkalmazott árszintet bázisnak tekintve;

d) a felújítások, pótlások, beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat, az ellátásért felelősök, illetve a víziközmű-szolgáltató által biztosított, illetve külső (pályázati) források szerinti bontásban; valamint

e) annak bemutatását, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a leginkább indokolt fejlesztésekre ütemezte.

(4) A tervezési időszakban előre nem látható körülmények miatt

a) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére az előzetes költségterv 1-5 százalékát kell tervezni,

b) az a) pont szerinti feladatokon túlmenően az egyes ütemek között a források átcsoportosítása az előzetes költségterv

ba) 15 százalékáig a Hivatal egyidejű tájékoztatásával,

bb) 15 százalékát meghaladó mértékben a Hivatal előzetes hozzájárulásával végezhető el.

(5) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv kialakításánál figyelembe kell venni az alábbiakat:

a) a bírósági, hatósági határozatból vagy jogszabályból eredő kötelezettséget;

b) a szerződésben vállalt kötelezettséget;

c) a víziközmű-fejlesztési programban való részvételt vagy az ahhoz való csatlakozást;

d) a fejlesztés elmaradásával járó kockázat következményeit, mértékét;

e) az üzemeltetési költség jelentős csökkenésével járó fejlesztést;

f) a vagyontárgyak beszerzésének időpontját, anyagát, építési körülményeit, jelenlegi műszaki állapotát, várható élettartamát, illetve a műszaki amortizáció mértékét;

g) a működtetési költségek várható alakulását a tervezett fejlesztések megvalósulása függvényében;

h) a hibastatisztikát és a hibaelhárítások költségelemzését;

i) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokat; valamint

j) az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági tervet.

(6) A közműves ivóvízellátást érintő Tervnek aktuális adatokat tartalmazó vízigény-számításon, illetve - ha a fejlesztés indokolja - hálózathidraulikai modellezésen kell alapulnia.

(7) A közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő fejlesztési terv készítésénél

a) a terheléseket elsődlegesen a víziközmű-rendszerre jellemző ivóvízigényekre alapozva kell meghatározni,

b) a keletkező nyers szennyvíz minőségét és a vízvédelmi hatóság által meghatározott, a tisztított szennyvízre előírt kibocsátási határértékeket is figyelembe kell venni.

(8) Egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékterhelés számításához külön hidrológiai és hidraulikai számítást kell csatolni.

(9) A Tervben figyelembe kell venni a területrendezési tervekben és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott fejlesztési igényeket, illetve be kell mutatni azok teljesítését.

(10) A fejlesztéseknél alkalmazott technológiáknak, a fejlesztésekhez felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a víziközmű-szolgáltatás körében az elérhető legjobb technológiák, anyagok és eszközök színvonalának azzal, hogy előnyben kell részesíteni:

a) az energiahatékony, biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő, egységes rendszert képező és hosszú élettartamú megoldásokat;

b) a víziközmű várható élettartama alatt az üzemeltetés egy évére vonatkoztatott legkisebb beruházási és üzemeltetési költségeket biztosító megoldásokat; valamint

c) a környezeti elemek kíméletére, takarékos használatára, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésére, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekvő megoldásokat.

(11) A Tervben meg kell határozni azokat a beruházással kapcsolatos feladatokat, amelyek megvalósításához a vízügyi hatóság előzetes véleménye alapján vízjogi engedélyt kell beszerezni.

36. A Terv pénzügyi forrásai

90/E. § (1) A víziközmű-szolgáltatás biztonságát meghatározó felújítások, pótlások és rekonstrukciók fedezetének forrásait elsődlegesen a szolgáltatási díjban érvényesített díjhányad biztosítja.

(2) A víziközművek megvalósításának és a meglévő víziközművek bővítésének pénzügyi fedezetét a vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési szerződés alapján elsősorban a fejlesztésre kötelezett ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(3) A víziközmű-szolgáltató feladata annak alátámasztása, hogy az új víziközművek ráfordítási igényei nem veszélyeztetik a meglévők felújítási és pótlási feladatait.

37. A Terv felülvizsgálata

90/F. § (1) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadja, ha

a) a bemutatott pénzügyi források alapján a Terv végrehajtása nem biztosított;

b) a tervezett beruházás megvalósítása jogszabályokkal ellentétes. (2) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadhatja, ha

a) a benyújtott Terv nem felel meg a 90/D. § szerinti tartalmi követelményeknek;

b) a pénzügyi források bemutatása hiányos;

c) a bemutatott felújítások és pótlások tervezett költsége és a szolgáltatási díjban ezen feladatok ellátása érdekében érvényesített díjhányadból számított forrás nagysága nincs összhangban.

90/G. § (1) A Hivatal a jóváhagyott beruházási tervben, valamint a felújítási és pótlási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi.

(2) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások megvalósítását, műszaki, gazdasági és jogi eseményeit, adatait dokumentálni szükséges.

(3) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások dokumentációjának tartalmaznia kell legalább:

a) eszköz beszerzésére, szolgáltatás elvégzésére vonatkozó eljárás esetén az ajánlattevők adatait és az ajánlatuk tartalmát;

b) ajánlattételi felhívást, illetve dokumentációt;

c) az eszköz, szolgáltatás megrendelésének igazolását;

d) a teljesítés igazolását;

e) a felmerült költséget igazoló számla másolatát;

f) a műszaki átadás-átvétel dokumentumait;

g) a beépítés tényét, szolgáltatás elvégzését igazoló képanyagok dokumentációját;

h) a terv- és megvalósulási dokumentáció eltérését bemutató, indokolással ellátott értékelést;

i) engedélyköteles vízilétesítmény esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési vagy vízjogi fennmaradási engedélyt, ennek hiányában legalább az engedély kiadására irányuló eljárás megindításáról szóló igazolást.

(4) A Hivatal az elvégzett fejlesztések értékarányosságát is jogosult ellenőrizni."

32. § A Vhr. a következő IX/A. Fejezettel egészül ki:

"IX/A. FEJEZET

a víziközmű-szolgáltató kötelezettsége teljesítésével kapcsolatos beszerzéseInek követelményei

94/A. § (1) Ha a víziközmű-szolgáltató kötelezettségei teljesítésével összefüggésben felmerülő árubeszerzésekre, építési beruházásokra, szolgáltatások megrendelésére (a továbbiakban együtt: Beszerzés) a víziközmű-szolgáltatás mennyiségi és minőségi értelemben vett biztonságos fenntartása, esetleg fejlesztése körében van szükség, akkor a Beszerzésekre e fejezet rendelkezéseit is alkalmazni kell.

(2) A víziközmű-szolgáltató a Beszerzései során biztosítja a beszerzési folyamat átláthatóságát, nyilvánosságát, továbbá az ellátásbiztonság elvének és a legkisebb költség elvének érvényesülését.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltató a beszerzési szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) úgy készíti el, hogy az a nem közbeszerzés útján megvalósuló beszerzéseit is tartalmazza.

94/B. § (1) Új beszerzési igény felmerülésekor piackutatást kell végezni a beszerzés értékének megállapítása végett.

(2) Az elkövetkező időszakra tervezett beszerzések összefoglalására évi rendszerességgel a Szabályzatban foglaltak szerint beszerzési tervet (a továbbiakban: Beszerzési terv) állít össze a víziközmű-szolgáltató.

(3) A Beszerzési terv minimális tartalma:

a) a vonatkozó nemzetközi közbeszerzési értékhatár legalább 30 százalékát meghaladó beszerzés tárgyának megnevezése, részletes leírása;

b) a beszerzés indokolása;

c) a beszerzés becsült értéke;

d) a szerződéskötés tervezett időpontja; valamint

e) teljesítés tervezett időpontja.

(4) A Beszerzési tervnek tartalmaznia kell az eljárás becsült értéke szerint csoportosított, közösségi értékhatárt elérő, nemzeti értékhatárt elérő közbeszerzéseket, illetve nemzeti értékhatár 30 százalékát meghaladó beszerzéseket, továbbá az eljárás lefolytatásának tervezett ütemezését.

(5) Előre nem látható okból előállt beszerzési igény vagy egyéb, a tervben szükséges változtatás esetén a Beszerzési tervet módosítani kell.

94/C. § A közbeszerzés ütemezésénél figyelembe kell venni a lefolytatandó eljárás típusát, valamint az eljárás beszerzési tárgyát vagy egyéb jellemzőjét, így különösen a pályázati támogatás felhasználására irányadó jogszabályok rendelkezéseit.

94/D. § (1) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a Beszerzési tervben szereplő, közbeszerzési értékhatár alatti beszerzéseket az igényt előterjesztő szervezeti egység szerződéskötésre jogosult munkatársa saját hatáskörben bonyolíthatja le.

(2) A Beszerzési tervben nem szereplő közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések kizárólag a Szabályzatban erre felhatalmazott személy előzetes írásbeli engedélye alapján bonyolíthatók le.

(3) A Szabályzat meghatározhatja azt a nettó értéket, melyet

a) meghaladó beszerzések vonatkozásában a kiválasztásra legalább három ajánlattevőtől bekért árajánlat bírálata alapján kerülhet sor,

b) el nem érő beszerzések vonatkozásában a szerződést nem szükséges írásban megkötni.

(4) A Szabályzat előírhatja, hogy a Szabályzatban erre felhatalmazott személy előzetes tájékoztatása nélkül vagy írásbeli hozzájárulása hiányában további beszerzések nem bonyolíthatók le, ha az adott szervezeti egység által megvalósított beszerzések összege - az adott beszerzési csoport vonatkozásában - az éves beszerzési tervben számára meghatározott keretösszeg Szabályzatban meghatározott mértékét elérte.

94/E. § A beszerzési eljárás előkészítésével, lefolytatásával és a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot, ha annak megőrzéséről a közbeszerzésekről szóló törvény másként nem rendelkezik, a közbeszerzési eljárás lezárulásától, illetve a szerződés teljesítésétől számított öt évig kell megőrizni."

33. § A Vhr. 96. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"96. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A VII/A. Fejezet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

34. § A Vhr. a következő 100. §-sal egészül ki:

"100. § (1) A Vksztv. 83. § (4) bekezdésének maradéktalan végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős bevonásával ütemtervet készít, amelyben határidők hozzárendelésével meghatározza valamennyi érintett felhasználóra és víziközmű-szolgáltatóra, illetve ellátásért felelősre vonatkozó feladatokat. Az ütemtervet a víziközmű-szolgáltató 2015. január 31-ig a Hivatal és az ellátásért felelős részére megküldi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott ütemterv végrehajtása során a vízmérési hely előzetes kialakítása a felhasználó, a bekötési vízmérő beszerelése és plombával vagy leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása, továbbá a bekötővezeték esetleges cseréje a víziközmű-szolgáltató feladata.

(3) A vízmérési hely kialakításával összefüggő jogszabályi feladatokról, az adott felhasználási helyen szükséges műszaki beavatkozásról és azok megoldási lehetőségeiről, a bekötési vízmérő beszerelésének tervezett időpontjának közlésével együtt a víziközmű-szolgáltató tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja a felhasználót azzal, hogy a vízmérőhely kialakítására legalább 90 napos felkészülési időt biztosít.

(4) Az adott felhasználási helyen szükséges műszaki beavatkozásokat a víziközmű-szolgáltató úgy határozza meg, hogy azok a legkisebb költséggel legyenek megvalósíthatók.

(5) Ha a vízmérési hely kialakításával egyidejűleg az ivóvíz-bekötővezeték átépítése is szükséges, annak költsége az ellátásért felelőst, vagy ha az üzemeltetési szerződés úgy rendelkezik, a víziközmű-szolgáltatót terheli.

(6) Ha a vízmérőhely kialakításáról a felhasználó nem gondoskodik

a) a (3) bekezdésben meghatározott időpontig, a víziközmű-szolgáltató kérésére a járási hivatal a felhasználót kötelezi a szükséges munkák elvégzésére,

b) a Vksztv. 83. § (4) bekezdésében meghatározott időpontig, a víziközmű-szolgáltató a Vksztv. 58. §-a szerint járhat el.

(7) A bekötési vízmérő beszerelésénél a 64. § (4) bekezdése szerinti időpont-egyeztetés lehetőségét biztosítani kell.

(8) A Vksztv. 83. § (4) bekezdésének végrehajtása során új szerződés megkötésével egyenértékű, ha bekötési vízmérő felszerelésével egyidejűleg a hatályos közszolgáltatási szerződést az érintett felek a mért mennyiségen alapuló elszámolásra történő áttérés vonatkozásában módosítják."

35. § A Vhr. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. a következő 102. §-sal egészül ki:

"101. § (1) A Hivatalhoz 2015. évben jóváhagyásra benyújtandó a 90/C. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felújítási és pótlási tervben rögzíteni kell

a) az ólomból készült ivóvíz törzshálózati csőszakaszok, valamint ivóvíz bekötővezetékek cseréjével, és

b) a 100. § (5) bekezdése végrehajtásával összefüggő feladatokat.

(2) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott feladatok 90/C. § (2) bekezdése szerinti átütemezéséhez hozzájárulást nem ad.

(3) A 2014. évben benyújtandó gördülő fejlesztési terv jóváhagyására irányuló közigazgatási hatósági eljárás teljes költségmentes.

102. § A 2013. évben mennyiségi korrekció alapján jogszerűen alkalmazott és a 62. § (4) bekezdésében meghatározott locsolási vízhasználati díjkedvezményhez új igénybejelentést nem kell teljesíteni."

36. § A Vhr.

a) az 1. melléklet szerinti 8. melléklettel,

b) a 2. melléklet szerinti 9. melléklettel, továbbá

c) a 3. melléklet szerinti 10. melléklettel

egészül ki.

37. § A Vhr.

1. 1. § 5. pontjában a "szennyvízbebocsátási" szövegrész helyébe a "szennyvíz-bebocsátási" szöveg,

2. 1. § 6. pontjában a "bebocsátó hely" szövegrész helyébe a "bebocsátási hely" szöveg, valamint a "szennyvíz bebocsátási pontja" szövegrész helyébe a "szennyvíz-bebocsátási pontja" szöveg,

3. 1. § 23. pontjában az "ivóvíz-fogyasztás, vagy rendkívüli helyzet esetén" szövegrész helyébe az "ivóvíz-fogyasztás biztosítására, különösen korlátozás és felfüggesztés esetén, vagy rendkívüli helyzetben" szöveg,

4. 1. § 24. pontjában a "Magyar Energia Hivatal" szövegrész helyébe a "Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal" szöveg,

5. 1. § 33. pontjában a "szennyvízbebocsátás" szövegrész helyébe a "szennyvíz-bebocsátási hely" szöveg,

6. 1. § 35. pontjában a "biológiai vagy harmadik" szövegrész helyébe a "biológiai, esetleg harmadik" szöveg,

7. 1. § 45. pontjában a "hálózatok minőségvizsgálatára" szövegrész helyébe a "hálózatok és tároló medencék minőségvizsgálatára" szöveg,

8. 3. § (3) bekezdésében a "módját és határidejét" szövegrész helyébe a "módját és jogvesztő határidejét" szöveg,

9. 3. § (5) bekezdés 1. pontjában az "eredménytelenné nyilvánításának feltételeit, a pályázati" szövegrész helyébe az "eredménytelenné nyilvánításának feltételeit, a szerződéskötési kötelezettség esetleges kizárását, a pályázati" szöveg,

10. 16. § (3) bekezdés c) pontjában a "módosítható" szövegrész helyébe a "módosíthatóak" szöveg,

11. 17. § (9) bekezdésében a "fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: népegészségügyi szakigazgatási szerv)" szövegrész helyébe az " , az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott népegészségügyi szervet (a továbbiakban: népegészségügyi szerv)" szöveg,

12. 17. § (14) bekezdésében a "bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "bekezdése szerint" szöveg,

13. 18. § (4) bekezdésében az "az üzemeltető és" szövegrész helyébe az "a korábbi üzemeltető és" szöveg,

14. 21. §-ban a "döntés egységes szerkezetben" szövegrész helyébe a "döntés a víziközmű-szolgáltató külön kérelmére egységes szerkezetben" szöveg,

15. 51. § (2) bekezdésében az "az Országos Vízügyi Hatóságot" szövegrész helyébe az "a területileg illetékes vízügyi hatóságot" szöveg,

16. 56. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A víziközmű-szolgáltatásra" szövegrész helyébe az "Az új bekötés megvalósítását követően vagy a felhasználó személyében történt változás esetén a víziközmű-szolgáltatásra" szöveg,

17. 56. § (3) bekezdésében a "más felhasználó által igénybe vett közműves ivóvíz-szolgáltatást" szövegrész helyébe a "más felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást" szöveg,

18. 57. § (1) bekezdésében az "a szolgáltatási pontig" szövegrész helyébe az "az ivóvízvételi helyig" szöveg,

19. 57. § (5) bekezdésében a "(1)-(3) bekezdésben nem említett" szövegrész helyébe a "részletes" szöveg,

20. 60. § (4) bekezdésében a "víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználónak átadni" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltató köteles az ellenőrzést a (3) bekezdés szerint kezdeményező felhasználónak átadni" szöveg,

21. 60. § (6) bekezdésében a "bejelentés megtételének" szövegrész helyébe a "(3) bekezdés szerinti kezdeményezés megtételének" szöveg,

22. 61. § (7) bekezdésében a "leolvasás és bejelentés alól" szövegrész helyébe a "mérőleolvasás és annak bejelentése alól" szöveg,

23. 63. § (1) bekezdésében a "fogyasztott" szövegrész helyébe a "felhasznált" szöveg,

24. 63. § (3) bekezdésében az "üzletszabályzata előírhatja" szövegrész helyébe az "üzletszabályzata indokolt esetekben előírhatja" szöveg,

25. 63. § (6) bekezdés e) pontjában a "víziközmű-szolgáltató és a fogyasztó írásbeli megállapodása alapján" szövegrész helyébe az "62. § (3) bekezdése szerint" szöveg,

26. 64. § (1) bekezdésében a "hitelesítéséről a mérőeszköz" szövegrész helyébe a "hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz" szöveg,

27. 64. § (11) bekezdés a) pontjában a "mérőeszköz" szövegrész helyébe a "fogyasztásmérő" szöveg,

28. 64. § (11) bekezdés b) pontjában a "nem felelt meg, a mérőeszköz" szövegrész helyébe a "nem felelt meg, az egyrészt a másik fél részéről bejelentett kárigény ténybeli alapját alátámasztja, másrészt a fogyasztásmérő" szöveg,

29. 64. § (13) bekezdésében a "záró bélyeg" szövegrész helyébe a "leszerelést megakadályozó zár" szöveg,

30. 64. § (15) bekezdésében a "záró bélyeg" szövegrész helyébe a "leszerelést megakadályozó zár" szöveg,

31. 66. § (4) bekezdésében a "szolgáltatónak felróható" szövegrész helyébe a "szolgáltató érdekkörében felmerült" szöveg,

32. 67. § (1) bekezdésében a "leolvasni a hitelesítés" szövegrész helyébe a "leolvasni vagy a hitelesítés" szöveg,

33. 67. § (2) bekezdés c) pontjában a "mérőleolvasásától" szövegrész helyébe a "mérőleolvasástól" szöveg,

34. 67. § (3) bekezdésében a "Ha a hibás mérés ténye kétséget kizáróan megállapítást nyert, a hibás" szövegrész helyébe az "A hibás" szöveg,

35. 67. § (4) bekezdésében az "is figyelembe veheti" szövegrész helyébe a "veszi figyelembe" szöveg,

36. 67. § (10) bekezdésében az "- a felhasználó által nem ellenőrizhető vagy nem karbantartható helyen történő -" szövegrész helyébe a "vagy a csatlakozó vízhálózat" szöveg,

37. 69. §-ában a "szerződésszegést állapít meg" szövegrész helyébe a "szerződésszegést vagy más rendellenességet állapít meg" szöveg,

38. 73. § (2) bekezdés a) pontjában a "meghatározott időszakra" szövegrész helyébe a "mely időtartamra" szöveg,

39. 75. § (1) bekezdés a) pontjában a "rendszeres emberi tartózkodás nincs," szövegrész helyébe a "vízfelhasználásra nem kerül sor" szöveg,

40. 75. § (1) bekezdés d) pontjában az "előírt feltételeket" szövegrész helyébe az "előírt egyéb feltételeket" szöveg,

41. 76. § (5) bekezdésében a "szomszédos ingatlan mentén" szövegrész helyébe a "szomszédos magántulajdonban álló ingatlan mentén" szöveg, valamint az "a víziközmű-szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez" szövegrész helyébe az "az igénybejelentéshez" szöveg,

42. 76. § (8) bekezdésében az "illetve megszüntetéséről" szövegrész helyébe az "illetve - ha a törzshálózat védelme szükségessé teszi - a megszüntetéséről" szöveg,

43. 81. § (4) bekezdésében a "vízvételi helyet a helyi" szövegrész helyébe a "vízvételi helyet az ellátásért felelős állami tulajdonosi joggyakorló vagy a helyi" szöveg, valamint a "tűzcsapot az illetékes" szövegrész helyébe a "tűzcsapot az ellátásért felelős és az illetékes" szöveg,

44. 82. § (2) bekezdésében a "túlmenően - köteles" szövegrész helyébe a "túlmenően - a helyben szokásos módon köteles" szöveg,

45. 82. § (4) bekezdésében az "a népegészségügyi szakigazgatási szervet" szövegrész helyébe az "az illetékes népegészségügyi szervet" szöveg,

46. 84. § (3) bekezdésében a "rendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz" szövegrész helyébe a "rendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételeket kielégítő vízmérési helyet kialakította és a hiteles mellékvízmérőt beszerelte" szöveg,

47. 84. § (4) bekezdés c) pontjában a "hozzájárulása," szövegrész helyébe a "hozzájárulása, és ezek alapján mellékvízmérő kialakítása," szöveg,

48. 84. § (4) bekezdés d) pontjában a "vízhasználat" szövegrész helyébe a "vízhasználó" szöveg,

49. 84. § (5) bekezdésében a "rendszernek a beépítés miatt" szövegrész helyébe a "rendszernek a mellékvízmérő beépítése miatt" szöveg,

50. 85/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A háztartási szennyvizet" szövegrész helyébe az "A lakossági felhasználó háztartási szennyvizét" szöveg,

51. 87. § (5) bekezdésében a "szennyvízelvezetési hely" szövegrész helyébe a "bekötővezeték és tartozékai" szöveg,

52. 91. § (2) bekezdésében az "Az Sztv." szövegrész helyébe az "A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)" szöveg,

53. 99/A. § (4) bekezdésében a "kívánó felhasználó" szövegrész helyébe a "kívánó lakossági felhasználó" szöveg,

54. 5. melléklet I. fejezetének címében a "Vízimérnök tervezési (VZ-T), épületgépész-tervezői (G-T), illetve településrendezési víziközmű tervezési (TV-T)" szövegrész helyébe a "Vízgazdálkodási tervezési szakterület (VZ-TEL), illetve Építmények gépészeti tervezési szakterület (G) tervezői" szöveg

lép.

38. § (1) Hatályát veszti a Vhr.

1. 1. § 18. és 32. pontja,

2. 3. § (5) bekezdés 13. pontja,

3. 5. § (1) bekezdés d) pontja,

4. 18. § (1) bekezdés 9. pontja,

5. V. Fejezete,

6. 57. § (2) és (4) bekezdése,

7. 58. §-a,

8. 61. § (1) bekezdése,

9. 64. § (12) és (14) bekezdése,

10. 65. § (11) bekezdése,

11. 70. § (4) és (5) bekezdése,

12. 71. § (2)-(4) bekezdése,

13. 76. § (2) bekezdése,

14. 77. § (2)-(6) bekezdése,

15. 78. §-a,

16. 79. § (2) és (3) bekezdése,

17. 80. § (1)-(2) és (4) bekezdése,

18. 81. § (6) bekezdése,

19. 84. § (2) bekezdése,

20. 84. § (4) bekezdés b) pontja,

21. 84. § (9) bekezdése,

22. 87. § (2)-(4) bekezdése,

23. 88. § (3) bekezdése,

24. 1. melléklet 2. 15. b) pontja,

25. 6. melléklete.

(2) Hatályát veszti a Vhr.

1. 3. § (5) bekezdés 4. pontjában a "szolgáltatási díjak képzésének módját és feltételeit, ideértve a" szövegrész,

2. 5. § (1) bekezdés c) pontjában az "és a megpályázott ellátási területre" szövegrész,

3. 65. § (5) bekezdésében az "- az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv egyidejű értesítése mellett -" szövegrész,

4. 66. § (5) bekezdésében az "Az (1) és a (2) bekezdésben előírt időkorlátokat meghaladó teljesítés késedelmes fizetésnek minősül." szövegrész,

5. 75. § (1) bekezdés b) pontjában az "- amennyiben a felhasználási hely víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan -" szövegrész,

6. 75. § (5) bekezdésében a "szabálytalanul" szövegrész,

7. 82. § (3) bekezdésében az " , és erről a felhasználókat értesítenie" szövegrész,

8. 86. § (1) bekezdésében a " , vagy azt hozzájárulásával építés kivitelezési jogosultsággal rendelkező személy is elvégezheti" szövegrész.

(3) Hatályát veszti a Vhr.

1. 18. § (2) bekezdés b) pontjában,

2. 15. alcím címében,

3. 51. § (1) bekezdés a) pontjában,

4. 82. § (2) bekezdésében és

5. 82. § (3) bekezdésében

a "szakigazgatási" szövegrész.

39. § Hatályát veszti az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet.

40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) A 14. § (3) bekezdése és a 29. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

41. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A Vhr. VII/A. Fejezetére tekintettel e rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 292/2014. (XI. 26.) Korm. rendelethez

"8. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Fogyasztásmérővel nem rendelkező fogyasztási helyek esetében irányadó átalány ivóvízfogyasztás

"

2. melléklet a 292/2014. (XI. 26.) Korm. rendelethez

"9. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Kérelem szociálisan rászoruló személyként a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel/nyilvántartás meghosszabbítása iránt

A)

A FELHASZNÁLÓ TÖLTI KI

B)

AZ lGAZGATÁSl SZERV TÖLTl Kl

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58/A. § (1) bekezdése alapján a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel szociálisan rászoruló felhasználóként és/vagy fogyatékkal élő felhasználóként kérelmezhető.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 88/B. § (1) bekezdése értelmében szociálisan rászoruló felhasználónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti a vízszolgáltatás felfüggesztése megszüntetése.

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 30. pontja szerint fogyatékkal élő felhasználó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind szociálisan rászoruló felhasználónak, mind fogyatékkal élő felhasználónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a szociálisan rászoruló felhasználóknak nyújtott kedvezményekre, valamint a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a felhasználó szociálisan rászoruló felhasználónak, illetve fogyatékkal élő felhasználónak minősül. A fogyatékkal élő felhasználóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 10. melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Az A) részben szereplő adatokat a felhasználó tölti ki és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat az a szerv tölti ki, amelyik a szociális rászorultságot megalapozó jogosultságot, ellátást, tényt megállapította.

Tekintettel arra, hogy a védendő felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon igénylőnek, felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az igazolást a lakossági felhasználónak kell benyújtania a víziközmű-szolgáltatóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a szociálisan rászoruló felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll."

3. melléklet a 292/2014. (Xl. 26.) Korm. rendelethez

"10. melléklet az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelethez

Kérelem fogyatékkal élő személyként a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel / nyilvántartás meghosszabbítása iránt

A) A FELHASZNÁLÓ TÖLTI KI

B) AZ IGAZGATÁSI SZERV TÖLTI KI

C) A KEZELŐORVOS - ENNEK HIÁNYÁBAN A HÁZIORVOS - TÖLTI KI

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ

Az űrlapot géppel vagy tollal, nyomtatott betűkkel kell kitölteni.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 58/A. § (1) bekezdése és 61/A. § (1) bekezdése alapján a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel fogyatékkal élő felhasználóként és/vagy szociálisan rászoruló fogyasztóként kérelmezhető.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 2. § 30. pontja szerint fogyatékkal élő fogyasztó:

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy,

b) a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá

c) az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 88/B. § (1) bekezdése alapján szociálisan rászoruló fogyasztónak azt a természetes személyt kell tekinteni, aki, vagy akinek háztartásában élő személy:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 32/B. §-a szerinti időskorúak járadékában részesül,

b) a Szoctv. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult,

c) a Szoctv. 38. §-a szerinti lakásfenntartási támogatásban részesül,

d) a Szoctv. 40-44. §-a szerinti ápolási díjban részesül,

e) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. §-a szerinti rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

f) a Gyvt. 25. §-a szerinti otthonteremtési támogatásban részesült, a támogatás megállapításától számított 3 éven keresztül, vagy

g) a Gyvt. 54. §-a szerinti nevelőszülő, aki saját háztartásában neveli a gondozásába helyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket.

Az az igénylő, aki egyidejűleg mind fogyatékkal élő felhasználónak, mind szociálisan rászoruló felhasználónak minősül, mindkét jogcímen történő nyilvántartásba vételét kezdeményezheti, és egyaránt jogosulttá válhat a fogyatékkal élőket megillető különleges bánásmódra, valamint a szociálisan rászoruló felhasználóknak nyújtott kedvezményekre. Ebben az esetben külön-külön igazolni kell, hogy a felhasználó fogyatékkal élő felhasználónak, illetve szociálisan rászoruló felhasználónak minősül. A szociálisan rászoruló felhasználóként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez a 9. melléklet szerinti adatlapot kell benyújtani.

Tekintettel arra, hogy a védendő felhasználó a védettséggel járó jogait csak egy felhasználási helyen gyakorolhatja, ugyanazon felhasználónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.

Az A) részben szereplő adatokat az igénylő vagy eltartója tölti ki, és az adatok valódiságát aláírásával igazolja.

A B) részben szereplő adatokat a fogyatékkal élő személyt megillető fenti támogatásokat megállapító vagy folyósító szerv tölti ki.

A C) részt a fogyatékkal élő személyt kezelő orvos - ennek hiányában a háziorvos - tölti ki a következők szerint:

a) a Rendelet 88/D. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontját kell megjelölni, ha a fogyatékkel élő személy fogyatékossági támogatásban részesül,

b) a Rendelet 88/D. § (1) bekezdése b) pont bc) alpontját kell megjelölni, ha a vízszolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása a lakossági felhasználó vagy a vele közös háztartásban élő személy életét vagy egészségét közvetlenül veszélyezteti.

Az orvos által a fogyatékosság jellege alapján javasolt különleges bánásmódot a víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában meghatározottakkal összhangban biztosítja.

Az értesítendő személy vagy szervezet neve, telefonszáma mezőbe annak a személynek a nevét, telefonszámát kell beírni, aki a szolgáltatás felfüggesztése, korlátozása vagy megszüntetése esetén érdemben tud egyeztetni az érintett víziközmű-szolgáltatóval a szükséges intézkedések megtételéről.

Az egészségi állapotra vonatkozó besorolás valódiságát az orvos aláírásával igazolja.

A fogyatékosság jellegét igazoló orvos részére be kell mutatni a fogyatékkal élő személy fogyatékossága tekintetében a rehabilitációs szakigazgatási szerv, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által kiállított szakvéleményt, szakhatósági állásfoglalást, amennyiben ilyen készült.

Az igazolást az igénylőnek kell benyújtania a víziközmű-szolgáltatóhoz az igazolás kiállításától számított 30 napon belül, a nyilvántartásba történő felvétel iránti igény bejelentésekor. A 30 nap elteltét követően az igénylőnek új igazolást kell kérnie.

A nyilvántartásba történő felvételt követő évtől a védendő felhasználó minden év március 31-ig köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania a fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő személynek, ha az állapotában, illetve a háztartásában lakó fogyatékkal élő személy állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás."