313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet

a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól

A Kormány a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. csökkenő súlyosságú kockázati kategóriák:

a)[1] I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál a veszély elhárítására megfelelő, azonnali eljárási cselekmények történnek, így többek között a szállítmány feltartóztatása, a továbbszállításának megakadályozása;

b) II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés - ha lehetséges és célszerű - az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor;

c) III. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni;

2. kiszolgáló szervezet: az a gazdálkodó szervezet, amely a földi kiszolgálás feltételeiről és engedélyezésének rendjéről szóló rendeletben meghatározott hatósági engedély alapján egy vagy több földi kiszolgálásnak minősülő tevékenységet végez, ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója;

3. ideiglenes tárolás: a veszélyes áru tárolása a feladási eljárás előtt a csomagoló-, szállítóeszközbe történő csomagolást, töltést, berakást követően, valamint a szállítási művelet utáni kirakást követően a kiszolgáltatásig;

4. POS-terminál: olyan mobil készülék, melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható;

5. repülőtér: a légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott nyilvános repülőtér, valamint polgári célú nem nyilvános repülőtér;

6. Technológiai Utasítás: A nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény 18. Függelékének (a továbbiakban: 18. Függelék) részletszabályait tartalmazó dokumentum, a "Veszélyes Anyagok Biztonságos Légi Szállításának Technológiai Utasítása" (Doc. 9284);

7. veszélyes áru: a 18. Függelék 1. fejezetében lévő, "Meghatározások" címszó alatt szereplő veszélyes anyagok;

8. veszélyes áru légi szállítása: a veszélyes áru légi úton történő továbbítása, a veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése;

9. veszélyes áru légi szállításra történő előkészítése: a légi szállításra engedélyezett áru becsomagolása, dokumentálása, jelölése, tárolása, légijármű kivételével járműre történő be- és kirakodása, átrakása, beleértve a töltést és ürítést is, telephelyen való mozgatása;

10. veszélyes áru továbbítása: a veszélyes áru járművel történő tényleges mozgatása.

2. Hatáskör és illetékesség

2. § (1)[2] A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos ellenőrzés lefolytatására a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) helyi és területi szerve - a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvényben meghatározott feladatkörében - önállóan jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének értesítése mellett.

(2) A veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.

(3) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte, úgy első fokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve által kijelölt - más területi szerv irányítása alá tartozó - helyi szerv, másodfokon az első fokon eljárt helyi szervet irányító területi szerv jogosult a bírság kiszabására és egyéb hatósági intézkedés megtételére.

(4)[3] Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte és az ellenőrzés során azonnali eljárási cselekményre van szükség, akkor első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó területi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve jár el.

(5)[4] A katasztrófavédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét idézheti a székhelyére.

(6)[5] A katasztrófavédelmi hatósági eljárás, illetve döntések tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti felügyeleti szervként a katasztrófavédelem központi szerve jogosult eljárni.

3. Veszélyes áru légi szállításának bejelentése

3. § (1) A kiszolgáló szervezet a veszélyes áru légi szállítása során a külföldről érkező veszélyes áru repülőtérre érkezésének tényét köteles a katasztrófavédelmi hatóság központi szervének honlapján keresztül, vagy a katasztrófavédelmi hatóság illetékes területi szervének ügyeletére az érkezést követő három órán belül írásban, magyar vagy angol nyelven, elektronikus aláírással ellátott e-mail vagy telefax formájában - az 1. melléklet szerinti adattartalommal - bejelenteni.

(2) A veszélyes áru légi úton történő továbbítását a kiszolgáló szervezet vagy a feladó a továbbítás megkezdésének tervezett időpontját legalább három órával megelőzően, amennyiben a veszélyes áru életmentést szolgál, egy órával megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint köteles bejelenteni.

(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettnek a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást a továbbítás megkezdésének bejelentett időpontjától számított legkésőbb egy órán belül, az (1) bekezdés szerinti módon jeleznie kell a katasztrófavédelmi hatóság részére.

(4) Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik

a) azon veszélyesáru-továbbításra, amelyet a Technológiai Utasításban szereplő korlátozott vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes árukra vonatkozó mentesség alapján végeznek,

b) a nukleáris anyagok légi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció minősített adatokat tartalmaz, valamint

c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállító eszközök továbbítására.

4. Ellenőrzés végrehajtása

4. § (1) Veszélyes áru nemzetközi és belföldi légi szállításával kapcsolatos ellenőrzés során a katasztrófavédelmi hatóság a 18. Függelék, valamint a Technológiai Utasítás rendelkezéseinek betartását ellenőrzi.

(2) Az ellenőrzés indokolatlanul nem gátolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére.

(3)[6]

5. § A kiszolgáló szervezet, valamint az ellenőrzött köteles biztosítani az ellenőrök részére a repülőtér létesítményeibe, valamint a veszélyes áru légi szállításával összefüggő valamely tevékenység végzésével érintett telephelyre, és a légi jármű kivételével a szállító járműbe történő belépést és ott tartózkodást.

5. Jogkövetkezmények

6. § A katasztrófavédelmi hatóság helyi vagy területi szerve a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) elrendeli a szállított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, visszatartását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi,

b) kötelezi a szabálytalanságért, mulasztásért felelőst a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozása, illetve a veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételére, valamint

c) bírságot szab ki.

7. § (1) A bírságot, a bírság fizetésére kötelezhetőek közül a szabálytalanságért, mulasztásért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a szabálytalanság, mulasztás elkövetésében való felelősségük közrehatásának arányában fizetik meg.

(2) Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 2. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni. A 2. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell besorolni az 1. § 1. pontjában meghatározott három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriának megfelelően.

(3) A (2) bekezdés szerint besorolt szabálytalanságok tekintetében kiszabásra kerülő tényleges bírság összegét, az (1) bekezdésben meghatározott felelősségi arány figyelembevételével a 2. mellékletben meghatározott bírság-alapösszegeket alapul véve, a 3. melléklet szerinti számítással kell megállapítani. A tényleges bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével.

(4) Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében, ugyanazon ügyfél esetében több szabálytalanságot állapít meg, a katasztrófavédelmi hatóság a részére megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki, melynek összege legfeljebb 20 000 000 forint lehet.

(5) A 6. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk az intézkedést kiváltó szabálytalanságért felelős résztvevőket terhelik. Több felelős esetén a többletköltségek és a kárviselés megosztására, az (1) bekezdés bírságmegosztásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(6)[7]

8. § (1)[8] A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell befizetni.

(2) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen - ha annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak - bankkártyával is meg lehet fizetni.

(3) Ha a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság eljáró tagja az (1) bekezdés szerinti bírság fizetési számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát a szabályszegőnek, vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos megnevezését, nemzetközi fizetési számlaszámát, nemzetközi banki azonosító kódját, valamint a kiszabott bírság összegét.

(4) Ha a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, a katasztrófavédelmi hatóság helyi szerve a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja az ügyfélnek, vagy az ügyfél képviselőjének.

8/A. §[9] (1) A kiszabott bírság megfizetésére az első fokon eljárt katasztrófavédelmi hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.

(4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.

(5) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

6. Tájékoztatás rendje

9. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot a 2. melléklet I. kockázati kategória 3. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében.

(2) A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központot a 2. melléklet I. kockázati kategória 1-4. és 11. pontjában foglalt, valamint minden terrorveszélyeztetett járatra vonatkozó szabálytalanság esetében.

(3) A katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a szabálytalanságokról és a kiszabott bírságokról minden tárgyévet követő év március 31-ig tájékoztatja a légiközlekedési hatóságot.

7. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

11. §[10] E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 66/2021. (II. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján lefolytatott hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelethez

Veszélyes áru légi szállítását bejelentő

ADATLAP

tartalmi követelményei

1. Bejelentő szervezet/személy neve, címe, elérhetősége:

2. Kapcsolattartó neve, elérhetősége (telefon):

3. Veszélyes áru repülőtérre érkezésének ideje (dátum, időpont):

4. Veszélyes áru légi úton történő továbbításának tervezett ideje (dátum, időpont):

5. Veszélyes áru kiszolgáltatásának tervezett ideje (dátum, időpont):

6. Veszélyes árut feladó neve, címe:

7. Veszélyes árut továbbító neve, címe:

8. Címzett neve, címe:

9. Járatszám/dátum:

10. A szállítandó veszélyes áru(k):

10.1. UN (ID) száma, helyes szállítási megnevezése, bárca száma, csomagolási csoportja (ha van), hulladékjegyzék szerinti azonosító kódja (veszélyes hulladékok esetén),

10.2. Fuvarlevél (nyilatkozat) száma,

10.3. Csomagolás módja,

10.4. Összmennyisége (nettó).

11. Veszélyes áru repülőtérre történő beérkezésének módja:

11.1. Légi úton,

11.2. Közúton,

11.3. Vasúton.

12. Nyilatkozat arról, hogy az adatok a bejelentő legjobb tudomása szerint a valóságnak megfelelnek:

13. Dátum:

2. melléklet a 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelethez

Bírságolással érintett cselekmények

3. melléklet a 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelethez

Az egyes szabálytalanságokért kiszabásra kerülő tényleges bírság összegét az alábbi számítással kell megállapítani:

B=T*a*b*c*d

ahol

B: A szabálytalanságért kiszabásra kerülő tényleges bírságösszeg.

T: A bírság megállapításának alapjául szolgáló, a 2. mellékletben meghatározott alapösszeg.

a: A felelősségi arány %-ban meghatározott értéke százzal osztva.

b: A veszélyes áruhoz rendelt csomagolási csoport, illetve annak hiányában a veszélyes áru osztálya vagy alosztálya szerint, továbbá a szállításból kizárt anyagok szállítása esetén alkalmazandó szorzótényező, melynek értéke:

b1: I. csomagolási csoport, valamint az 1 osztály, a 7 osztály, a 2.1, 2.3; 5.2; 6.2 alosztályok és a 4.1 alosztály önreaktív anyagai, továbbá a szállításból kizárt anyagok szállítása esetén: 1,6

b2: II. csomagolási csoport, valamint a 2.2 alosztály anyagai: 1,2

b3: III. csomagolási csoport: 1,0

c: A szállításra alkalmazható mentességek függvényében alkalmazandó szorzótényező, melynek értéke:

c1: korlátozott mennyiségben vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatban feltárt szabálytalanság esetén: 0,8

c2: nem korlátozott mennyiségben vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatban feltárt szabálytalanság esetén, 100 kg (liter) feladott veszélyes áru mennyiségig: 1,0

c3: nem korlátozott mennyiségben vagy engedményes mennyiségben csomagolt veszélyes áruval kapcsolatban feltárt szabálytalanság esetén, 100 kg (liter) feladott veszélyes áru mennyiség felett: 1,5

d: A jogsértő magatartás ismétlődésétől függő szorzótényező, melynek értéke:

d1: ha a katasztrófavédelmi hatóság ugyanazon ügyféllel szemben a veszélyes áruk légi szállításával kapcsolatos rendelkezések megsértése miatt két éven belül jogkövetkezményt nem állapított meg: 1,0

d2: ha a katasztrófavédelmi hatóság ugyanazon ügyféllel szemben két éven belül legfeljebb két alkalommal tárt fel a veszélyes áruk légi szállításával kapcsolatos olyan szabálytalanságot, amely miatt jogkövetkezményt állapított meg: 1,25

d3: ha a katasztrófavédelmi hatóság ugyanazon ügyféllel szemben két éven belül több mint két alkalommal tárt fel a veszélyes áruk szállításával kapcsolatos olyan szabálytalanságot, amely miatt jogkövetkezményt állapított meg: 1,5

Ahol a szabálytalanság jellegét tekintve az a és b szorzótényezők a fenti szempontok szerint nem értelmezhetőek, ott mindkét tényező értéke: 1,0