2014. évi XLI. törvény

egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról

1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

1. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 17/B. §-a a következő (9)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás - a külön jogszabályban foglaltakat figyelembe véve - köteles saját, önálló, kizárólag a közszolgáltatói tevékenységéről információt nyújtó internetes honlapot működtetni vagy meglévő honlapjának nyitóoldaláról közvetlenül elérhető, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen hozzáférhetővé tenni legalább az alábbiakat:

a) a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás nevét;

b) a közszolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás székhelyének és telephelyének elérhetőségét;

c) a közszolgáltatással érintett szolgáltatási terület földrajzi elhelyezkedésének megnevezését;

d) az alkalmazandó díjak mértékét, alkalmazásának feltételeit, díjképzésének szabályait;

e) a közszolgáltatási tevékenysége során kötelezően alkalmazandó jogszabályok felsorolását, ide értve a közszolgáltatási tevékenységét szabályozó önkormányzati rendeletet településenkénti bontásban;

f) a panaszok benyújtásával és intézésével kapcsolatos információkat;

g) a feladatkörrel rendelkező fogyasztóvédelmi szervek, békéltető testületek és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek elérhetőségét vagy a felügyeleti szerv honlapjának ezen információkat maradéktalanul tartalmazó közvetlen hivatkozását;

h) az ügyfélszolgálata elérhetőségére és működésére vonatkozó információkat;

i) az üzletszabályzatát, egyéb általános szerződési feltételeit.

(10) A (9) bekezdés d) pontja szerinti alkalmazandó díj mértékét felhasználói kategóriánként és településenkénti bontásban kell hozzáférhetővé tenni.

(11) A (9) bekezdés d) és e) pontja szerinti rendeleteket, továbbá i) pontja szerinti üzletszabályzatokat és általános szerződési feltételeket a szövegben való kereshetőség biztosításával, a hatályos időállapotok elhatárolásával kell hozzáférhetővé tenni 5 évre visszamenőleg."

(2) Az Fgytv. 17/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A vállalkozás olyan fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatására köteles, akinek az államilag elismert fogyasztóvédelmi szakképesítése, szakképzettsége vagy az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés során kiadott képesítési bizonyítványában szereplő szakiránya illeszkedik a foglalkoztató vállalkozás cégjegyzékben szereplő főtevékenységi köréhez."

(3) Az Fgytv. 17/D. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzést olyan gazdasági társaság vagy egyéni cég szervezhet (a továbbiakban: szervező), amely a képzés céljának megfelelő oktatási anyaggal, tanulmányi és vizsgaszabályzattal, továbbá szükséges létszámú oktatóval, illetve infrastruktúrával rendelkezik.

(9) A fogyasztóvédelmi referens képzésre vonatkozó tevékenységet be kell jelenteni a fogyasztóvédelmi hatóság felé. Fogyasztóvédelmi referens foglalkoztatására köteles vállalkozás a (3) bekezdés b) pontja szerinti képzést nem szervezhet.

(10) A (9) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak igazolását, hogy a képzéshez szükséges infrastruktúra a szervező rendelkezésre áll,

b) annak igazolását, hogy az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő oktatók és vizsgáztatók a szervező rendelkezésre állnak,

c) a képzés tárgyköreinek megfelelő tantervet és felkészítő anyagot,

d) a tanulmányi és vizsgaszabályzatot,

e) annak igazolását, hogy valamennyi szakirány, illetve a fogyasztóvédelmi alapismeretek esetén rendelkezésre áll legalább három, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő oktató és vizsgáztató,

f) annak igazolását, hogy a szervező mind a négy szakirány oktatásához szükséges feltételekkel rendelkezik,

g) annak igazolását, mely szerint a szervező a fogyasztóvédelem vagy a fogyasztóvédelmi oktatás területén szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik,

h) annak igazolását, hogy a szervező köztartozásmentes adózói minőségű, melyet évente a fogyasztóvédelmi hatóság felé igazol."

(4) Az Fgytv. 17/D. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A (10) bekezdés szerinti feltételekben történő változást a szervező köteles a fogyasztóvédelmi hatóság számára a változást követő 15 napon belül bejelenteni."

(5) Az Fgytv. 17/D. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A (3) bekezdés b) pontja szerinti képzés tantervét és felkészítő anyagát az oktatás és vizsgáztatás módját, valamint a vizsgafeladatokat a fogyasztóvédelmi hatóság hagyja jóvá. (12) A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi:

a) a tanterv és a felkészítő anyag vizsgálata során, hogy az abban foglaltak alkalmassá teszik-e a képzésben részt vevőt a (2) bekezdés szerinti feladatok ellátására, az tartalmazza-e valamennyi tárgykört, továbbá megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak,

b) a tanulmányi és vizsgaszabályzat vizsgálata során, hogy az megfelelően tartalmazza-e a képzés és a vizsga feltételeit,

c) az oktatók és vizsgáztatók e törvényben meghatározott feltételeknek való megfelelését."

(6) Az Fgytv. 17/D. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) A képzés folytatására kizárólag a fogyasztóvédelmi hatóság által jóváhagyott szervező jogosult. A fogyasztóvédelmi hatóság a (8)-(12) bekezdés szerinti feltételek teljesülése esetén adhat jóváhagyást a képzés folytatására. A szervező a képzés folytatása során folyamatosan meg kell feleljen a (8)-(12) bekezdés szerinti feltételeknek."

(7) Az Fgytv. 17/D. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A fogyasztóvédelmi hatóság országos nyilvántartást vezet a szervezőkről, és ellenőrzi a szervezők e törvénynek és a benyújtott dokumentumoknak megfelelő működését, és a képzés feltételeit. Amennyiben a fogyasztóvédelmi hatóság a szervező nem megfelelő működését állapítja meg, törli a nyilvántartásból."

(8) Az Fgytv. 37/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fogyasztóvédelmi rezsipont feladata a villamosenergia-, földgáz-, távhő-, víziközmű-, hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-, kéményseprő-ipari közszolgáltatást, valamint a vezetékes PB-gáz szolgáltatást és a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazását érintő területen a fogyasztók tájékoztatása a vonatkozó jogszabályi előírásokról, a fogyasztók által kezdeményezhető hatósági eljárásokról, továbbá az igénybe vehető igényérvényesítési eszközökről."

(9) Az Fgytv. 1. melléklete helyébe e törvény 1. melléklete lép.

2. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

2. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését."

(2) Az Eht. 142. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható."

(3) Az Eht. 142. §-a a következő (6)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás díjának elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(7) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet.

A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftver termék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(8) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető szolgáltató komplex, sokfunkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(9) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet igyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(10) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,

b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan legalább 3 éve fennálló akkreditált státusszal,

c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és

d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(11) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, valamint szerepelnie kell a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Kormányrendelet szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken."

(4) Az Eht. 142. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A (3)-(11) bekezdésben szabályozott feltételeknek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla érvénytelen."

3. § Hatályát veszti az Eht. 142. § (5) bekezdése.

3. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

4. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 44. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A távhőszolgáltató köteles a számla felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak, az (1) bekezdés szerinti esetben a díjfizetőnek a kézhezvételtől számítva legalább 15 nap rendelkezésére álljon."

(2) A Tszt. VII. Fejezete a következő 57/G. §-sal egészül ki:

"57/G. § E törvénynek az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvénnyel megállapított 44. § (5) bekezdését első alkalommal a 2015. január 1-jétől elszámolt időszakot is tartalmazó számlák tekintetében kell alkalmazni."

4. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

5. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 43. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítania kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a hálózati engedélyes számlázási rendszerén túl valamennyi villamosenergia-vásárlási szerződésben részes engedélyes értendő."

(2) A VET 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható."

(3) A VET 43. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A villamosenergia-felhasználás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(8) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(9) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető szolgáltató komplex, sokfunkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(10) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(11) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,

b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan legalább 3 éve fennálló akkreditált státusszal,

c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és

d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(12) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, valamint szerepelnie kell a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Kormányrendelet szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken."

(4) A VET 43. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A (4)-(12) bekezdésben szabályozott feltételeknek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla érvénytelen."

(5) A VET 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 159. § (5) bekezdés szerinti hatásköreinek tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni, azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy."

(6) A VET 94. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Amennyiben kiszervezés esetén a lakossági fogyasztók részére a postai küldeményt nem az engedélyes küldi ki, úgy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 40. § (2) bekezdésével összhangban feladóként az engedélyest (mint megbízót) és a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozást (mint postai konszolidátort) kell feltüntetni."

6. § Hatályát veszti a VET 43. § (6) bekezdése.

5. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

7. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET) 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal a 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy."

(2) A GET 100. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a szállítási rendszerüzemeltető és földgázelosztó számlázási rendszerén túl valamennyi földgáz-kereskedelmi és egyetemes szolgáltatási szerződésben részes engedélyes értendő."

(3) A GET 100. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható."

(4) A GET 100. §-a a következő (1e)-(1j) bekezdéssel egészül ki:

"(1e) A földgázfogyasztás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(1f) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban résztvevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(1g) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető szolgáltató komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(1h) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő termék tanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(1i) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,

b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan legalább 3 éve fennálló akkreditált státusszal,

c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és

d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(1j) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, valamint szerepelnie kell a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Kormányrendelet szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken."

(5) A GET 100. §-a a következő (1k) bekezdéssel egészül ki:

"(1k) Az (1b)-(1j) bekezdésben szabályozott feltételeknek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla érvénytelen."

(6) A GET 124. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Amennyiben kiszervezés esetén a lakossági fogyasztók részére a postai küldeményt nem az engedélyes küldi ki, úgy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 40. § (2) bekezdésével összhangban feladóként az engedélyest (mint megbízót) és a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozást (mint postai konszolidátort) kell feltüntetni."

8. § Hatályát veszti a GET 100. § (1d) bekezdése.

6. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

9. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a víziközmű-szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos, jogszabályban és üzletszabályzatban foglalt rendelkezések lakossági felhasználókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt (a továbbiakban: Fgytv.) kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági felhasználó az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy."

(2) A Vksztv. 63. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható."

(3) A Vksztv. 63. §-a a következő (8)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A víziközmű-szolgáltatás díjának elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.

(9) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban részt vevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.

(10) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető szolgáltató komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.

(11) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő terméktanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.

(12) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:

a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,

b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan legalább 3 éve fennálló akkreditált státusszal,

c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és

d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.

(13) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, valamint szerepelnie kell a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Kormányrendelet szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken."

(4) A Vksztv. 63. §-a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Az (5)-(13) bekezdésekben szabályozott feltételeknek nem megfelelő számlázási rendszerből kiállított számla érvénytelen."

10. § Hatályát veszti a Vksztv. 63. § (7) bekezdése.

7. A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény módosítása

11. § (1) A kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 10/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével vagy átadásával egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére arról, hogy a rezsicsökkentés következtében a 2013. június 30-án általa jogszerűen alkalmazott díjhoz viszonyítva a közszolgáltatás díja mennyivel csökkent. Amennyiben a számlát kiállító közszolgáltató előtt másik közszolgáltató is nyújtott szolgáltatást a 2013. július 1-jét követő időszakban, úgy a korábbi közszolgáltató köteles az általa nyújtott szolgáltatás tekintetében a megtakarítás összegének feltüntetéséhez szükséges adatokról a számlát kiállító szolgáltatót tájékoztatni, az adatvédelmi előírások betartása mellett."

(2) A Kstv. 10/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kéményseprő-ipari közszolgáltatással összefüggésben elvégzett sormunkák után a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve a társasházak és a lakásszövetkezetek részére kibocsátott számlák megfelelősége tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el."

8. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

12. § (1) A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 42. § (1) helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében a közszolgáltató:

a) az ingatlanhasználók által a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben gyűjtött települési hulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti és elszállítja - ideértve a háztartásban képződő zöldhulladék, vegyes hulladék, valamint az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtését és elszállítását is -,

b) a lomtalanítás körébe tartozó lomhulladékot az ingatlanhasználóktól összegyűjti, illetve átveszi és elszállítja,

c) az általa üzemeltetett hulladékgyűjtő ponton, hulladékgyűjtő udvaron gyűjtött vagy átvételi helyen átvett hulladékot összegyűjti és elszállítja,

d) az elhagyott, illetve ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett hulladékot összegyűjti, elszállítja és gondoskodik a hulladék kezeléséről, ha erre a települési önkormányzattal megkötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződése kiterjed,

e) gondoskodik az a)-d) pontban meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatás körébe tartozó hulladék kezeléséről,

f) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatással érintett hulladékgazdálkodási létesítményt üzemelteti, és

g) - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - legalább negyedévente, utólag a hulladékgazdálkodási díj fizetésére kötelezett ingatlanhasználó vagy tőle a fizetési kötelezettséget jogszerűen átvállaló személy vagy önkormányzat részére számlát állít ki."

(2) A Ht. 83. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közszolgáltató által az elszámolással, számlázással, díjfizetéssel kapcsolatban, illetve a díjhátralék esedékességét követően megtett intézkedésekre, valamint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást érintő értesítési, tájékoztatási, szolgáltatásnyújtási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések természetes személy ingatlanhasználókkal, társasházakkal, illetve lakásszövetkezetekkel szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv.-t kell alkalmazni azzal, hogy a társasházakról szóló törvény szerinti társasházi közösség, továbbá a lakásszövetkezet az Fgytv. alkalmazásában fogyasztónak minősül."

(3) A Ht. 91. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A közszolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban. A közszolgáltató személyében bekövetkező változás esetében a korábbi közszolgáltató rezsicsökkentéssel kapcsolatos adatait a 37. § rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell biztosítani az új közszolgáltató részére."

(4) A Ht. 91. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A (2) és (10) bekezdés szerinti, a közszolgáltatási díj legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezéseket a közszolgáltatónak akkor is érvényesítenie kell, ha 2013. június 30-át követően a műszaki tartalom megváltozott, az azonban nem a természetes személy ingatlanhasználó kifejezett kérésére történt."

(5) A Ht. 40. alcíme a következő 92/A. §-sal egészül ki:

"92/A. § Azon közszolgáltató, amely az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvény hatálybalépéséig három hónapnál ritkábban állított ki számlát, az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XLI. törvény hatálybalépését követő két hónapon belül a díjfizetéssel nem rendezett időszak vonatkozásában számla kibocsátására köteles."

9. A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosítása

13. § (1) A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Rezsi tv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A víziközmű-szolgáltató és közvetített víziközmű-szolgáltatás nyújtása esetén a távhőszolgáltató a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a lakossági felhasználók részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. A tájékoztatásnak összegszerűen tartalmaznia kell, hogy a rezsicsökkentés nélkül milyen fizetési kötelezettség terhelte volna a lakossági felhasználót."

(2) A Rezsi tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A víziközmű-szolgáltató és közvetített víziközmű-szolgáltatás nyújtása esetén a távhőszolgáltató a kibocsátott számlán köteles jól láthatóan, színes mezőben kiemelve feltüntetni a rezsicsökkentés eredményeképpen jelentkező megtakarítás összegét az elszámolt időszak vonatkozásában, valamint a 2013. július 1-je óta eltelt időszakban."

(3) A Rezsi tv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Amennyiben a számlát kiállító közszolgáltató előtt másik közszolgáltató is nyújtott szolgáltatást a rezsicsökkentéssel érintett időszakban, úgy a korábbi közszolgáltató köteles az általa nyújtott szolgáltatás tekintetében a megtakarítás összegének feltüntetéséhez szükséges adatokról a számlát kiállító szolgáltatót tájékoztatni, az adatvédelmi előírások betartása mellett.

(2) E § alkalmazásában közszolgáltató: villamosenergia-kereskedő és a hálózati engedélyes, a földgázkereskedő és a földgázelosztó, a távhőszolgáltató, a víziközmű-szolgáltató és a kéményseprő-ipari közszolgáltató."

(4) A Rezsi tv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e törvényben foglalt lakossági díjakkal és azok tájékoztatásával összefüggő rendelkezések, valamint a 7/A. §-ban foglaltak megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el."

10. A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXIV. törvény módosítása

14. § A szippantott szennyvízre vonatkozó rezsicsökkentésről, valamint egyes törvényeknek a további rezsicsökkentéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXIV. törvény 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés vonatkozásában az alkalmazott díj:]

"c) Az a) és b) pontban foglaltak alkalmazhatóságának hiányában az adott településen szolgáltatást teljesítő szolgáltató által 2013. január 31. és 2013. június 30. közötti időszakban alkalmazott legalacsonyabb szolgáltatási egységre jutó fizetendő összeg (beleértve az alapdíjat)."

11. Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény módosítása

15. § (1) Az egységes közszolgáltatói számlaképről szóló 2013. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Számlakép tv.) 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki, és a 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Az 1-12. melléklet 2. pontjaiban a "Címzés" mezőben a számla, mint postai küldemény azonosítását szolgáló egyedi azonosító vonalkód vagy más nyomdai jel - a postai küldemény borítékjának címzés ablakában látható módon a számlakép elrendezésének sérelme nélkül - feltüntethető. Az 1-12. melléklet első oldalán - a számlakép elrendezésének sérelme nélkül - a számla azonosítását segítő vagy a számlafizetéssel kapcsolatos nyomdai jel feltüntethető.

(4) A szolgáltató az 1-12. mellékletekben meghatározott számlakép adattartalmát más adatsorokkal bővítheti további oldalak hozzáadása révén. További oldalak hozzáadása esetén a számla sorszáma minden hozzáadott oldalon feltüntethető. A szolgáltató valamennyi oldalt köteles folyamatos számozással ellátni. A szolgáltató az 1-12. mellékletekben alkalmazott sormagasságtól és oszlopszélességtől - a számlakép elrendezésének sérelme nélkül - eltérhet."

(2) A Számlakép tv. 1-12. számú mellékletének 2. pontja a számlakép jobb felső sarkának az oldalszám és a címzés közötti üres része tekintetében a "Számla sorszáma:" szöveggel egészül ki.

(3) A Számlakép tv. 2. számú melléklet 3. pontjának Tájékoztató adatok része helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tájékoztató adatok:

* Az elosztói alapdíj fogyasztástól függetlenül fizetendő.

** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. december 1-jén hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza. Az adott elszámolási időszakban elért megtakarítás az elszámolási időszakban kibocsátott rész- és elszámoló számlák összességére figyelemmel került meghatározásra.

Következő leolvasás várható időpontja:

A fogyasztásmérő hitelességének lejárati ideje, illetve a mérőcsere tervezett időpontja:

AHK: adó hatályán kívüli

A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.

Leolvasás módja (LM): Leol - leolvasás elosztói engedélyes által; Becs - becsült; Dikt - fogyasztó által diktált; Ell - elosztói ellenőrzés"

(4) A Számlakép tv. 4. számú melléklet 3. pontjának Tájékoztató adatok része helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tájékoztató adatok:

* Az elosztói alapdíj fogyasztástól függetlenül fizetendő.

** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2012. december 1-jén hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza. Az adott elszámolási időszakban elért megtakarítás az elszámolási időszakban kibocsátott rész- és elszámoló számlák összességére figyelemmel került meghatározásra.

Következő leolvasás várható időpontja:

A fogyasztásmérő hitelességének lejárati ideje, illetve a mérőcsere tervezett időpontja:

AHK: adó hatályán kívüli

A számla közvetített szolgáltatást tartalmaz.

Leolvasás módja (LM): Leol - leolvasás elosztói engedélyes által; Becs - becsült; Dikt - fogyasztó által diktált; Ell - elosztói ellenőrzés"

(5) A Számlakép tv. 10. számú melléklet 3. pontjának Tájékoztató adatok része helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tájékoztató adatok:

* Az alapdíj fogyasztástól függetlenül fizetendő.

** A rezsicsökkentés a fogyasztókat a 2013. január 31-én hatályos árképzés szerinti bruttó számlaérték alapulvételével illeti meg, a tétel a már csökkentett összeget tartalmazza. Az adott elszámolási időszakban elért megtakarítás az elszámolási időszakban kibocsátott rész- és elszámoló számlák összességére figyelemmel került meghatározásra.

Következő leolvasás várható időpontja:

AHK: adó hatályán kívüli

Leolvasás módja (LM): Leol - leolvasás a víziközmű-szolgáltató által; Becs - becsült; Dikt - fogyasztó által diktált; Ell - víziközmű-szolgáltatói ellenőrzés"

16. § (1) A Számlakép tv. 9. számú mellékletének 3. pontjában a "2013. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2013. január 31-én" szöveg lép.

(2) A Számlakép tv. 10. számú mellékletének 3. pontjában a "2013. január 1-jén" szövegrész helyébe a "2013. január 31-én" szöveg lép.

12. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény módosítása

17. § Nem lép hatályba az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 39. § (2) bekezdése.

13. Záró rendelkezések

18. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. §, az 5. § (6) bekezdés, a 7. § (6) bekezdés, a 11. §, a 12. § (1) és (3) bekezdés és a 14. § a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

(3) A 2. § (4) bekezdés, az 5. § (4) bekezdés, a 7. § (5) bekezdés és a 9. § (4) bekezdés 2015. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 1. § (1) bekezdés 2015. február 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2014. évi XLI. törvényhez

"1. melléklet az 1997. évi CLV. törvényhez

A fogyasztóvédelmi referens hatósági jellegű képzés szakmai követelményei

A képzés célja, hogy a vizsgázó birtokában legyen az alapvető és a területspecifikus fogyasztóvédelmi ismereteknek, valamint alkalmassá váljon az e törvény 17/D. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi referensi feladatok ellátására.

1. A képzés témakörei

1.1. A képzés tárgykörei:

1.1.1. Fogyasztóvédelmi alapismeretek:

a) a fogyasztóvédelem intézmény- és szabályozási rendszere,

b) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásának szabályai,

c) a tisztességes kereskedelmi gyakorlatok,

d) az általános reklámtilalmak és reklámkorlátozások,

e) a szavatossággal, illetve jótállással kapcsolatos minőségi kifogások intézése, a fogyasztót megillető jogok,

f) a tisztességes szerződési feltételek kialakítása,

g) a speciális értékesítési formákra (távollévők között kötött szerződésekre, üzlethelyiségen kívül kötött szerződésekre) vonatkozó szabályok,

h) a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő békéltető testület eljárásának szabályai, valamint

i) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek szerepe.

1.1.2. Szabadon választható szakirányok:

1.1.2.1. Elektronikus hírközlés szakirány:

a) elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó ismeretek,

b) panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályok.

1.1.2.2. Idegenforgalmi szakirány:

a) utasjogok,

b) panaszkezelési szabályok,

c) utazási szerződésre, utazásközvetítésre vonatkozó szabályok.

1.1.2.3. Közszolgáltatások szakirány:

a) közszolgáltatók panaszkezelése és ügyfélszolgálata,

b) a közszolgáltatók hatósági ellenőrzésének rendszere,

c) számlázás, elszámolás, mérés, kikapcsolás (korlátozás) és visszakapcsolás közszolgáltatókra vonatkozó szabályai, valamint a számlakép.

1.1.2.4. Kereskedelmi szakirány:

a) általános fogyasztóvédelmi kereskedelmi alapismeretek,

b) panaszkezelési és ügyfélszolgálati szabályok,

c) általános termék-biztonságossági ismeretek,

d) villamos és műszaki termékek biztonságossága és címkézése,

e) vegyipari termékek biztonságossága és címkézése,

f) játékok biztonságossága és címkézése,

g) általános élelmiszerjogi ismeretek,

h) termékspecifikus reklámtilalmak és reklámkorlátozások.

1.2. A képzés során a fogyasztóvédelmi alapismeretek témaköreinek felvétele kötelező, mely mellé kötelezően választandó legalább egy szakirány.

2. A képzési idő

2.1. A fogyasztóvédelmi alapismeretek képzés időtartama 50 óra, amely 90% elméleti, 10% gyakorlati részből áll.

2.2. Az elektronikus hírközlés szakirány képzésének időtartama 20 óra, amely 90% elméleti, 10% gyakorlati részből áll.

2.3. Az idegenforgalmi szakirány képzésének időtartama 30 óra, amely 90% elméleti, 10% gyakorlati részből áll.

2.4. A közszolgáltatások szakirány képzésének időtartama 50 óra, amely 90% elméleti, 10% gyakorlati részből áll.

2.5. A kereskedelmi szakirány képzésének időtartama 50 óra, amely 90% elméleti, 10% gyakorlati részből áll.

2.6. Az órákon való részvétel kötelező, a teljes óraszám 10%-ánál magasabb arányú hiányzás esetén a képzést meg kell ismételni.

3. A vizsga

3.1. A képzés és a vizsga részletes szabályait a képzést szervezőnek tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell rögzítenie. A szervező gondoskodik a vizsga követelményeihez igazodó felkészítő anyag elkészítéséről, a vizsga lebonyolítását meghatározó módszertani útmutató készítéséről, az ellenőrző kérdések összeállításáról és azok közzétételéről, valamint az írásbeli és szóbeli vizsgakérdések összeállításáról.

3.2. A fogyasztóvédelmi referens képzésen oktató, valamint vizsgán vizsgáztató lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel, és 3 éves valamely fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságnál eltöltött gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) legalább 5 éves, fogyasztóvédelmi hatóságnál eltöltött gyakorlattal rendelkezik.

3.3. A képzési idő lejártát követően a résztvevő vizsgát köteles tenni. A képzés elvégzését, valamint a vizsga letételét követően fogyasztóvédelmi referens megnevezésű képesítés megszerzésére kerül sor.

3.4. A fogyasztóvédelmi referens vizsgát 3 tagú vizsgabizottság bírálja el. A vizsgabizottságot elnök vezeti. Az elnököt a fogyasztóvédelmi hatóság főigazgatója jelöli ki.

3.5. A vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A vizsgafeladatokat a fogyasztóvédelmi hatóság hagyja jóvá. Az írásbeli vizsga megoldására 180 perc áll rendelkezésre. A szóbeli vizsgán a szóbeli vizsgakérdésekből szükséges ismertetnie tudását a vizsgázónak.

3.6. A vizsga eredményét a pontérték alapján, %-ban kell meghatározni és azt kiválóan megfelelt, megfelelt vagy eredménytelen minősítéssel kell ellátni. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os, a kiválóan megfelelt minősítéshez legalább 90%-os eredmény szükséges.

3.7. A képzést szervező a vizsgáról jegyzőkönyvet köteles vezetni. A vizsga jegyzőkönyvét és az eredmények összesítését a szervező 5 napon belül megküldi a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

3.8. A vizsga eredményes teljesítéséről a fogyasztóvédelmi hatóság képesítési bizonyítványt állít ki, mely tartalmazza a képzésben részt vevő által elvégzett szakirányt."