49/2014. (XI. 27.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a biztosítóra, a független biztosításközvetítőre, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének a Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda feladatait ellátó elkülönített szervezeti egységére (a továbbiakban: MABISZ elkülönített szervezeti egysége) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres adatszolgáltatást (a továbbiakban: felügyeleti jelentés) teljesít a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját a magyar számviteli jogszabályok szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § (1) A biztosító a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

4. § (1) A biztosító - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves aktuáriusi jelentést teljesít az MNB részére.

(2) Nem köteles éves aktuáriusi jelentést benyújtani az a biztosító egyesület, amely eleget tesz a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 126. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeknek, és nem foglalkoztat vezető biztosításmatematikust.

(3) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet tartalmazza.

6. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A független biztosításközvetítő a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést az MNB által meghatározott elektronikus formában, minősített vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátva az MNB "Kihelyezett Adatküldő Program" megnevezésű jelentésfogadó rendszerén (a továbbiakban: KAP rendszer) keresztül teljesíti. A KAP rendszer használatára vonatkozó részletes követelményeket a KAP rendszer Felhasználói kézikönyve tartalmazza, amelyet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján tesz közzé.

(2) A felügyeleti jelentés formáját, szerkezetét megváltoztatni nem lehet.

(3) Az adatszolgáltató a feltöltött felügyeleti jelentésről a beérkezés időpontját, érkeztetési számát és a küldeményazonosító K-számát tartalmazó, automatikus "érkeztetett" üzenetet kap.

(4) A KAP rendszer a beküldött felügyeleti jelentés státuszáról - a feltöltött felügyeleti jelentés jogosultsági, tartalmi és technikai ellenőrzésének eredménye függvényében - a beküldéstől számított 24 órán belül automatikus üzenetet küld az adatszolgáltatónak. Hibás adatszolgáltatás esetén "visszautasított", az adatszolgáltatás sikeres teljesítése esetén "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kap az adatszolgáltató.

(5) Az adatszolgáltatást az MNB akkor tekinti teljesítettnek, ha az adatszolgáltató elektronikus úton megküldött felügyeleti jelentése a KAP rendszerben "feldolgozott" státuszról szóló üzenetet kapott.

(6) Ha a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, az adott tábla első sorát nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg az adatszolgáltató.

10. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató önellenőrzési, belső ellenőrzési stb. tevékenysége során megállapításra kerül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak, mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítani kell. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárástól számított 15 munkanapon belül kell az MNB részére megküldeni.

11. § (1) Az adatszolgáltató az akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az MNB által a hiteles adatok fogadásához kialakított és üzemeltetett, biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak minősülő kézbesítési rendszeren (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül nyújtja be az MNB részére. Az ERA rendszer használatára vonatkozó szabályokat az engedélyezési, jóváhagyási, nyilvántartásba vételi és törlési eljárásokban, valamint a bejelentések során alkalmazott elektronikus űrlapok benyújtásának, a szervezetek és a Magyar Nemzeti Bank közötti kizárólagos elektronikus kapcsolattartás rendjéről és technikai feltételeiről, valamint a Magyar Nemzeti Bank által működtetett kézbesítési tárhely működtetéséről és használatáról szóló MNB rendelet, a használatot segítő útmutatást az ERA rendszer Felhasználói kézikönyve tartalmazza, amelyet az MNB e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a honlapján tesz közzé.

(2) Az akadályoztatás oka lehet különösen

a) az adatszolgáltatónak a felügyeleti jelentéshez használt informatikai rendszere működési rendellenessége vagy működésképtelensége,

b) a felhasználó akadályoztatása a számára kiosztott hozzáférési jogosultság megszűnése miatt,

c) a felhasználó akadályoztatása az általa használt elektronikus aláíró tanúsítvány érvénytelensége miatt.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést az adatszolgáltató az ERA rendszerben elérhető elektronikus űrlap kitöltésével teljesíti, amelyhez - az akadályoztatás jellegétől függően, amennyiben az rendelkezésre áll - mellékletként az akadályoztatás tényét igazoló dokumentumot is feltölti.

(4) Az ERA rendszerben korábban már regisztrált felhasználó az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének érvényes elektronikus aláíró tanúsítvány hiányában is eleget tehet.

(5) A bejelentés mellékleteként elfogadott dokumentum formátumokat az MNB az ERA rendszerben, az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint teszi közzé.

(6) Ha az adatszolgáltató az ERA rendszer üzemzavara miatt vagy a (2) bekezdés b) pontja esetében bejelentési kötelezettségének elektronikus úton nem tud eleget tenni, az üzemzavar elhárításáig vagy az akadály megszűnéséig a bejelentést az MNB 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. szám alatt működő ügyfélszolgálatán (Telefonszám: 06-40-203-776) vagy postai úton, az MNB 1534 Budapest BKKP Pf. 777 levelezési címére nyújthatja be az MNB részére.

(7) A jelen § alkalmazásában

a) akadályoztatás: az adatszolgáltató érdekkörében felmerült okra visszavezethető olyan ténybeli állapot, amelynek a következtében az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést az annak teljesítésére előírt határidőben vagy határnapon nem képes teljesíteni;

b) elektronikus űrlap: a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület;

c) felhasználó: az adatszolgáltató nevében eljáró természetes személy;

d) üzemzavar: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 172. § n) pontjában meghatározott fogalom.

12. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2-5., a 8. és a 9. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

13. § (1) A 6., a 10. és a 12. melléklet szerinti felügyeleti jelentéseket első alkalommal a 2014. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan kell teljesíteni.

(2) A biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 38/2013. (XII. 29.) MNB rendelet 2. melléklete szerinti, 2015. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés teljesítésére a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 38/2013. (XII. 29.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

14. §[1]

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.),

1.2. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.),

1.3. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

1.4. Bit.,

1.5. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

1.6. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),

1.7. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbtv.),

1.8. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.),

1.9. a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rend. (a továbbiakban: Bszkr.),

1.10. a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet,

1.11. a nagykockázatok és nagykárok határértékeiről szóló 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet [a továbbiakban: 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet],

1.12. a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló 8/2001. (II. 22.) PM rendelet (a továbbiakban: Tartalékrendelet),

1.13. A biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének eredményelszámolásáról szóló 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet (a továbbiakban: 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet),

1.14. A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet].

2. Fogalmak, rövidítések

2.1. Biztosító kisegyesület: egyesületi formában működő biztosító, amely megfelel a Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak;

2.2. Biztosító nagyegyesület: egyesületi formában működő biztosító, amely nem felel meg a Bit. 126. § (4) bekezdés b) pontjában és a Bszkr. 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltaknak.

2.3. Kgfb: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

2.4 A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3.1. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembe vételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf. A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja. Pl. a 2014. évre vonatkozóan: "20141231".

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx_20141231_kiegmell.pdf.

A melléklet típusa az egyes típusú adatszolgáltatók által az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, melyek megtalálhatók a 2., 4., 6., és 10. melléklet összefoglaló tábláiban.

A biztosító szervezeti felépítése

Ebben a pdf file-ban a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni. Az egyes szervezeti egységek mellett az adott szervezeti egység vezetőjének nevét is fel kell tüntetni.

3.2. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát - beleértve az összegző sorokat is - a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

3.3. Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

3.4. A táblák "Megnevezés" mezőibe adatot, szöveget nem lehet írni.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

3.5. A pénznemben kifejezett adatokat ezer forintra kerekítve kell megadni.

3.6. A nem forintban (pl. euróban) nyilvántartott tételeket (jutalék és állománydíj) az éves beszámolóban alkalmazott módszerrel és árfolyamon kell forintra átváltani.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

4.1. A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

4.2. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg-, eredménykimutatás és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérleg- és eredménykimutatás adatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

4.3. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételek részletezése a Számv. tv., valamint a Bszkr. szerinti előírásoknak megfelelően történik.

2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosító negyedéves és éves felügyeleti jelentései

Éves jelentéssel egyidejűleg pdf formátumban küldendő mellékletek

42A1A

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42A1B

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42A1C

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A1D

A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A1E

A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A1F

Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A1G

A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A2A

A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A3A1

A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A3A2

Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

42A3A3

Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A3A4

Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak vegén

Nagyságrend: ezer forint

42A3B

Járadékkifizetések a tárgyidőszakban

Nagyságrend: ezer forint

42A4A

A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A5AA

A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

Nagyságrend: ezer forint

42A5AB

A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Nagyságrend: ezer forint

42A5AC

A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

Nagyságrend: ezer forint

42A5BA

Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

Nagyságrend: ezer forint

42A5BB

Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Nagyságrend: ezer forint

42A5BC

Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

Nagyságrend: ezer forint

42A8A

A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A8B1

Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A8B2

A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42A8B3

Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A8E

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A9A1

Kimutatás a biztosító befektetéseiről

Nagyságrend: ezer forint

42A9B2

Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

Nagyságrend: ezer forint

42A9D

Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

Nagyságrend: ezer forint

42A9F

A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A9H

A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

42A10A

Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A13A

A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A14B

A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

42A15A1

Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

Nagyságrend: ezer forint

42A15A2

A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem élet ágban)

Nagyságrend: ezer forint

42A15B1

Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

Nagyságrend: ezer forint

42A15B2

Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

Nagyságrend: ezer forint

42A15B3

A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág nem életbiztosítási kockázataira)

Nagyságrend: ezer forint

42A15C

Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

Nagyságrend: ezer forint

42A15D

Szavatoló tőke a tárgyév végén

Nagyságrend: ezer forint

4ZA17A1

Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42A17A2

Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42A17B

Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

Nagyságrend: ezer forint

42A17D

Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

Nagyságrend: ezer forint

42A18

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

Nagyságrend: ezer forint

42AM

Mérleg

Nagyságrend: ezer forint

42AE

Eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

41VE

Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

Nagyságrend: ezer forint

41VN

Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

Nagyságrend: ezer forint

42C1A

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42C2A

Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

Nagyságrend: ezer forint

42C9A

Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről

Nagyságrend: ezer forint

42C9D

Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

Nagyságrend: ezer forint

42C15A1

Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

Nagyságrend: ezer forint

42C15A2

A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem élet ágban)

Nagyságrend: ezer forint

42C15C

Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

Nagyságrend: ezer forint

42C15D

Szavatoló tőke a tárgyév végén

Nagyságrend: ezer forint

41C

Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

Nagyságrend: ezer forint

41D

Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

Nagyságrend: ezer forint

41D

Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

Nagyságrend: ezer forint

42B1A

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42B1B

A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42B1C

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B1D

A biztosító életbiztosítási üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B1E

A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B1G

A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B2A

A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B3A1

Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B3A2

Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

42B3A3

Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B4A

A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B5AA

A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

Nagyságrend: ezer forint

42B5AB

A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Nagyságrend: ezer forint

42B5BA

Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

Nagyságrend: ezer forint

42B5BB

Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

Nagyságrend: ezer forint

42B8A

A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B8B2

A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42B8B3

Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B8C

A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B8E

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B9A1

Kimutatás a biztosító befektetéseiről

Nagyságrend: ezer forint

42B9A2

A biztosító eszközei

Nagyságrend: ezer forint

42B9B2

Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 1.

Nagyságrend: ezer forint

42B9B3

Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 2.

Nagyságrend: ezer forint

42B9C1

Kimutatás a származtatott ügyletekről

Nagyságrend: ezer forint

42B9C2

Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókról

Nagyságrend: ezer forint

42B9D

Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

Nagyságrend: ezer forint

42B9F

A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B9G2

Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek

Nagyságrend: ezer forint

42B9G3

A biztosító várható likviditásának bemutatása

Nagyságrend: ezer forint

42B11A

A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B11B

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B13A

A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42B14A1

A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

42B14A2

A fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

Nagyságrend: ezer forint

42B15A1

Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

Nagyságrend: ezer forint

42B15A2

A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem élet ágban)

Nagyságrend: ezer forint

42B15B1

Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

Nagyságrend: ezer forint

42B15B2

Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

Nagyságrend: ezer forint

42B15B3

A karok részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázataira)

Nagyságrend: ezer forint

42B15C

Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

Nagyságrend: ezer forint

42B15D

Szavatoló tőke a negyedév végén

Nagyságrend: ezer forint

42B16

Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

Nagyságrend: ezer forint

42B18

Kötelező gépjármű felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

Nagyságrend: ezer forint

42B19

Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozásával kapcsolatos adatok

Nagyságrend: ezer forint

42B22

Törvényi limiteknek való megfelelőségre vonatkozó adatok

42BTR

A biztosító és a biztosító csoportjába tartozó külföldi vállalkozások közötti ügyletek

Nagyságrend: ezer forint

42BM

Mérleg

Nagyságrend: ezer forint

42BE

Eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

42BJA

Kötelező gépjármű-felelősség biztosítás eredménykimutatása

Nagyságrend: ezer forint

3. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosító negyedéves és éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A biztosító részvénytársaság és nagyegyesület éves felügyeleti jelentése

Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatnak a Bit. 2. mellékletében római számokkal jelölt "termékcsoportok" tekintendőek.

A 42A1B, 42A1D és 42A1F táblában, valamint a 42A2A, 42A3A1, 42A3A2, 42A3A3, 42A3B, 42A14A és 42A14B tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit, valamint biztosítási összegét a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. A 42A1D és 42A1F táblában, a 42A2A, 42A3A1, 42A3A3 és 42A3B tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatait külön soron [a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának megfelelően, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számítás (L2 része) követelményeivel] kell kimutatni. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42A1B, 42A1F megfelelő része, a 42A3A2, 42A3A3 megfelelő része, 42A3B (járadékosok száma), 42A14A és 42A14B.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

42A1A A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab) 33

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

A nyitóállomány tartalmazza a tárgyév január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

4. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Itt kell szerepeltetni a lejáratkori megszűnést és a szüneteltetést. 10. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

42A1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni. A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában csak részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány Nyitóállomány 42A1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Részleges visszavásárlással érintett

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

11. oszlop Technikai megszűnések

15. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

A tábla sorai

42B1B2 CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

42A1C A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyév január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásból eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 4. Növekedés és a 5. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 6. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 7. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +8. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 9. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +10. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3. oszlop Díjcsökkenések + 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés.

42A1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).

Az életbiztosítási állomány darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42A1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42A1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Díjmentesítések + 6. oszlop Visszavásárlások + 7. oszlop Haláleset miatti megszűnés + 8. oszlop Lejáratkori megszűnés + 9. oszlop Törlés díj nemfizetés miatt + 10. oszlop A biztosított általi felmondás a 30 napos felmondási jogának érvényesítése miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelentenie az adatszolgáltatónak. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Növekedés

16. oszlop Új állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42A1D2 CSÉB

42A1B tábla kitöltési előírásai szerint.

42A1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42A1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben illetve az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42A1E Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42A1E3 Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42A1E4 Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

42A1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42A1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42A1E412 sorban pedig a 42A1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

42A1F Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a szerződések hátralevő lejárati ideje szerint, naptári évre számítva (pl. 1998. március 8-án induló 10 éves futamidejű szerződés esetén 2004. év végi jelentésben 4 év van hátra, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) kell bemutatni a hatályban lévő szerződéseket darabszám és biztosítási összeg szerinti megbontásban.

A tábla 7. oszlopában bemutatott értékeknek soronként meg kell egyezniük a 42A1B tábla 14. oszlopában bemutatott értékekkel.

A tábla sorai

Biztosítási összeg az egyes ágazatok szerint:

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 1. - 7. oszlop

Hagyományos életbiztosítások = Halál esetre szóló életbiztosítás + Elérési életbiztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix biztosítás + Halasztott járadékbiztosítás + Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás + Egyéb életbiztosítás

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 8. - 14. oszlop

42A1F1112 (Díjvisszatérítéses) elérési biztosítás

Az elérési biztosítás szerint teljesítendő elérési biztosítási összeg.

42A1F1113 Vegyes életbiztosítás

Ha a haláleseti és az elérési biztosítási összeg eltér, akkor az elérési biztosítási összeg

42A1F1114 Term fix életbiztosítások

A lejárati összeg

42A1F1115 Halasztott járadékbiztosítások

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

Kiegészítő balesetbiztosítás esetén: egyösszegű kifizetéskor a 100%-hoz tartozó biztosítási összege, járadékos kifizetéskor az éves járadékszolgáltatás értéke.

Kiegészítő betegségbiztosítás esetén, például. műtéti térítésnél a választható kategóriák közül a legmagasabb biztosítási összegű kategória biztosítási összege, napidíj esetében a térített napok maximumára számított (összesített) szolgáltatás értéke.

42A1F113 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

A haláleset esetén fizetendő szolgáltatás a tárgyidőszak végén (például, ha a biztosított befektetési egységeinek x%-ban meghatározott a szolgáltatás, akkor a tárgyidőszak végi záró érték x%-át kell venni, ha ez magasabb az egy összegben meghatározott haláleseti kifizetésnél).

42A1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. melléklet I. pontja szerinti hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42A1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42A1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42A1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.

42A1G35 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42A2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban. A tábla kitöltésének alapja a Bszkr.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.

2. oszlop A megszolgált díj

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel az 1. oszlopból

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás és nem élet üzletág részösszesen cellákat kell kitölteni.

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel az 1. oszlopból

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

42A3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 1998. december 3-án bekövetkezett káreset a 2004. évről szóló éves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban kell szerepeltetni).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetés összesen

= a Bszkr. 2. melléklet eredménykimutatás A) 04. sor aa) pont 1. alpont + B) 05. sor aa) pont 1. alpont szerinti összeg.

24. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)].

39. oszlop Matematikai tartalék összege

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

A tábla sorai

42A3A11205 Tűz- és elemi károk

42A3A11206 Egyéb vagyoni károk

A tartalék lakossági és vállalati megbontását a biztosító saját nyilvántartása szerint, vagy arányosítással kell bemutatni.

42A3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

42A3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékekből fakadó

A tábla ezen oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

12. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1. - 7. oszlop

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8. - 14. oszlop

42A3A31115 Halasztott járadékbiztosítás

42A3A31116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42A3A31117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

A "Baleset és betegség kiegészítő biztosítások" sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosításokat is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

42A3A4 Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni, hogy a tárgyév végén a viszontbiztosítóra jutó tartalékrészeken (értelemszemen tételes függőkár tartalék vagy IBNR) belül mekkora tartalékrész vonatkozik tárgyévben ("Tárgyév" jelű oszlop), tárgyévet megelőző 1. évben ("Tárgyév-1" jelű oszlop), és így tovább, az egyes megelőző években bekövetkezett károkra.

A viszontbiztosítóra jutó tartalékrész alatt a Bszkr. 1. mellékletének "FORRÁSOK" C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok a) tételes függőkár tartalék ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész, illetve C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok b) IBNR tartalék bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész sorainak tartalmát kell érteni.

Amennyiben a táblában kért hosszúságú idősor nem áll rendelkezésre, a meglévő hosszúságú idősorral kell feltölteni a táblát.

42A3B Járadék-kifizetések a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági, életbiztosítási ágazati, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások megbontásban.

A tábla sorai

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 1. és 2. oszlop

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 3. oszlop

42A4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezniük, a Bit. 105. § (2) bekezdésének megfelelően.

A tábla oszlopai

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetését kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

42A5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

A 42A5AA és 42A5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42A5AA 1. sor 1. oszlop + 42A5AB 1. sor 1. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42A5AA 1. sor 2. oszlop + 42A5AB 1. sor 2. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42A5AA 1. sor 3. oszlop + 42A5AB 1. sor 3. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont.

42A5AC A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.

Az összes viszontbiztosítási partnernek fizetett viszontbiztosítási díj 1%-a alatti viszontbiztosítási partnerek adatait a nem részletezett sorban kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

4. oszlop A viszontbiztosító minősítése

A minősítő cég által adott osztályzat.

5. oszlop A minősítő cég neve

A minősítő cég rövid nevét elegendő feltüntetni (pl. S&P, AmBest, Moodys)

6. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékból

Az adott viszontbiztosítóra jutó összes tartalékrész, beleértve a követelésként a mérleg eszközoldalán megjelenő díjtartalékot és a mérleg forrásoldalán a bruttó tartalékokból levonandó, viszontbiztosítóra jutó tartalékrészt is.

A tábla sorai

42A5AC1 Mindösszesen

A tábla ezen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5AA és a 42A5AB táblában bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.

42A5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla kitöltése

A táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42A5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

A 42A5BC tábla összesen sorában bemutatott kapott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5BA és a 42A5BB táblában bemutatott direkt biztosítótól kapott díjak összegével.

Megképzett tartalék: az adott cedens biztosítóval kötött aktív viszontbiztosítási ügyletek kapcsán megképzett biztosítástechnikai tartalékok összege.

42A8A A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában élet-, nem életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § 56. pontja alapján, két tizedesre kerekítve.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai és oszlopai

A 42A8A1 - 42A8A15 sorban nem életági tartalékok esetében a nettó tartaléknak, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívüli bruttó tartaléknak a mérlegértékét kell kimutatni.

42A8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen 1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás D (41A24) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 3. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 2. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 3. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 2. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 3. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 2. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 3. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+ 41A236) sor 2. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+ 41A236) sor 3. oszlop értékével.

42A8B1 Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblában ismertetni.

42A8B115 sor Egyéb

Azon nagykockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a Tartalékrendelet 13. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti kockázatokhoz.

42A8B2 A nagy kockázatok több adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet szerint, a nagy kockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok bemutatása" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A 6. és 7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42A8B3 Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet szerint, a nagy károkra vonatkozóan kell kitölteni. 1-3. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett nagy károk darabszáma

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

4. és 5. oszlop Függő (nyitott) nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

6- 8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

Az 1-3. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk bemutatása" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

9. és 10. oszlop Függő (nyitott) nagy károk becsült kárkifizetése

A 4, és 5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42A8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékokat kell jelenteni. Az eszközalapokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42A8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a Bit.-ben és a Tartalékrendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési előírásainál.

42A8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

A tartalék záró értékéből külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 132. § (6) bekezdése szerinti tőkegaranciát, illetve tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit. 132. § (7) bekezdése szerinti tőkevédett, illetve tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

42A9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A tábla sorai

42A9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A sor értelmezésénél a Bit. 137. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: mind a 42A9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény sorban, mind a 42A9A14 Szabályozott papírpiacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42A9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

429A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti befektetési alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hatjegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70.pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42A9B220011 sor Könyv szerinti érték

Piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

6. oszlop Összesen

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Eszközök C. pont A befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.

42A9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, a 42A9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, vagy árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva (ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege).

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

A tábla sorai

42A9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be.

A tábla sorai

42A9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

42A9F12 sor Matematikai tartalék egyéb eszközökben

A matematikai tartalék esetében a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani, leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését is az időszakon belül átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42A9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

42A9F22 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok egyéb eszközökben

A biztosítástechnikai tartalékok sorokban a biztosító összes biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell bemutatni.

42A9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (42A9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be- ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

Portfólió értéke az időszak végén mínusz Portfólió értéke az időszak elején mínusz Nettó állományváltozás.

7. oszlop Nevező

Portfólió értéke az időszak elején plusz Idővel súlyozott állományváltozás.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

[(Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV) / (Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott ÁV)] * 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

(A portfolió tárgyidőszaki hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Referencia index: a portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfoliók esetében a Bszt. 3. mellékletében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

42A9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 26., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.

42A10A Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A10A111 sor Ebből: matematikai tartalék fedezetbe vont rész

Külön soron is (részletező sorként) kell feltüntetni a matematikai tartalék fedezetére bevont, saját használatban lévő ingatlanok állományát, állományváltozását, és hozamát.

42A13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet, amely a központon kívüli, pl.: fiók, kirendeltség. A többes ügynökök és az alkuszok adatait a Hálózat részben kell kimutatni.

A tábla sorai

42A13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42A13A114 sor Üzleti dolgozók

Ide sorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak

Idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelőbizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők).

A 42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak és a 42A13A1221 Egyéni vállalkozó sorban a számított létszámot kell közölni.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

42A14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a tárgyidőszak peres ügyeit kell bemutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Pervesztés: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.

Pernyerés: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.

A táblában fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

Azokat a MABISZ által kezdeményezett pereket, amelyekben a biztosító érintett, úgy kell tekinteni az előbbiek vonatkozásában, mintha a biztosító indította volna.

A tábla sorai

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 1. - 6. oszlop

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 7. - 10. oszlop, 12. - 15. oszlop

A tábla oszlopai

1-3. oszlop

Ebben az esetben a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő.

4-6. oszlop

Ezekben az oszlopokban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

42A15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. melléklet A) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3) és (4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42A15A107 és 42A15A108 sor, illetve 42A15A128 és 42A15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

42A15A2 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai a nem élet ágban)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3) és (4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

42A15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. melléklet B) részének megfelelően.

A tábla sorai

42A14B101 sor Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (L)

A sor értéke a 42A15B102 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L1), a 42A15B114 sor Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L2), illetve a 42A15B115 sor A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet (L3) összegeként adódik.

42A15B107 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2)

A 42A15B108-42A15B111 sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) * e.

42A15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. melléklet B) 14., illetve A) 1-44. pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

42A15B207 és 42A15B208 sor, illetve

42A15B228 és 42A15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

42A15B3 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázataira)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

42A15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről A tábla kitöltése

A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42A15A1 és 42A15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126. és 127. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. §-a alapján kell bemutatni.

Az élet és a nem élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 126. és127. §-a szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kell bemutatni, függetlenül a Bit. 64. § (5) bekezdésében foglaltaktól.

42A15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123. és 124. §-ának megfelelően.

Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3) és (4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet a) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a Bit. 64. § (5) bekezdése alapján teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42A15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42A15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42A15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42A15D1072-42A15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42A15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem életbiztosítási ágra a Bit. 124. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42A17A1 Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel összesen

A sor tartalmazza a biztosítási szerződésekből származó összes közvetlen bruttó biztosítási díjbevételt, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A1111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a letelepedés joga alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó díjbevételét kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A1112 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó díjbevételt a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján bontani kell a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A112 sor Bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevétel

A székhely szerinti tagállam szempontjából a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A12 sor Bruttó (passzív) viszontbiztosításba adott díj

A székhely szerinti tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A13 sor Fiókok száma

A 92/49/EGK és a 92/96/EGK irányelvek szerint meghatározott külföldi fiókok számát tartalmazza a következő bontásban: saját országon kívüli egyes EU, EGT országok, Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2 Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A211 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés összesen

E sor tartalmazza a biztosítási szerződések alapján teljesített Közvetlen bruttó kárkifizetést, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok (Norvégia, Izland, Liechtenstein), valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2111 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a letelepedés joga alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó kárkifizetését kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A2112 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó kárkifizetést a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján kell bontani a következők szerint: az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A212 sor Aktív viszontbiztosítással kapcsolatban történt kárkifizetés

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából az aktív viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárkifizetést kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A22 sor Passzív viszontbiztosítással kapcsolatban befolyt kárbevétel

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a passzív viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A23 sor Bevételek kármegtérülésekből (nem viszontbiztosítással kapcsolatos)

A sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a nem viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU, az EGT-hez tartozó más országok, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17B Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződések főbb adatait egyéni és csoportos szerződések, illetve díj-visszatérítéses és nem díj-visszatérítéses szerződések megbontásban kell bemutatni.

Díj-visszatérítéses szerződésnek tekintendők azon szerződések, amelyek esetében a szerződési feltételek alapján a biztosítottat (szerződőt, kedvezményezettet) a biztosító tárgyévi, illetve tárgyévet megelőző évei eredményéből visszajuttatás (visszafizetés, díjjóváírás, többletszolgáltatás) illeti meg.

42A17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározására a Bit. 3. § 36. pontja alkalmazandó.

A tábla sorai

42A17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

42A18 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A1801-42A18011 Díjkövetelés sor

42A1802-42A18022 Függő, beazonosítatlan tételek állománya sor

42A1804, 42A1805 és 42A1809 Tartalékok (tételes, IBNR, járadéktartalék) sor

Az értékeket tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni.

42A1806 sor Tárgyidőszaki kárkifizetés nemzetközi károkra

42A1807 sor Tételes függőkár tartalék nemzetközi károkra

42A1808 sor IBNR tartalék nemzetközi károkra

Nemzetközi kárnak minősül a kár, amennyiben a biztosítási esemény nem Magyarország területén következett be, vagy a károsult állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) külföldön van, valamint ha a káresemény következtében károsodott gépjármű telephely vagy rendeltetési hely szerinti országa nem Magyarország.

42A1810 sor Tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék

A járadéktartalék záró értékének az a része, amelyet a tárgyidőszakban újonnan járadékosokká váltak számára képeztek meg.

A tábla oszlopai

2. oszlop Darab

A darabszámok esetében az adott érték mögött lévő állomány nagyságát kell feltüntetni. A függő, beazonosítatlan tételek esetében a beérkezett, de még nem beazonosított, szerződésre nem könyvelt díjbefizetések összegét és az ilyen tételek számát kell bemutatni.

42AM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

42AE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

41VN Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldi jármű casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascoja	SINCAS
5. Légijármű casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

III. A biztosító kisegyesület éves felügyeleti jelentése

Általános szabályok

E jelentést az 1. melléklet 2.1. pontja szerinti, a Bit. 3. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást nem végző biztosító kisegyesületnek kell teljesítenie. Az 1. melléklet 2.1. pontja szerinti biztosító kisegyesületnek minősülő, de a Bit. 3. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást végző biztosító kisegyesület teljes körű adatszolgáltatásra kötelezett, hasonlóan a biztosító részvénytársasághoz.

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

42C1A A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág biztosítási szerződések darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Az adatoknak tartalmazniuk kell mind a folyamatos, az egyszeri díjas szerződéseket, valamint a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

4. oszlop Törlés érdekmúlás, egyéb megszűnés miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt is a 4. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni.

42C2A Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tárgyidőszaki díjbevételét, kárkifizetését, viszontbiztosításba adott díjbevételét és viszontbiztosítói kárkifizetését kell bemutatni kockázati csoportonként.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. a) sora.

2. oszlop Viszontbiztosításba adott díjbevétel (passzív)

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. b) sora.

3. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 1. pont szerinti összeg.

4. oszlop A viszontbiztosító kármegtérítése

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 2. pont szerinti összeg.

42C9A Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni, azaz az eszközök könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Összesen

1. oszlop A biztosító befektetéseinek összege = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezete + 3. oszlop A biztosító saját eszközei

A tábla sorai

42C9A5 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A6 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A61 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2011. (III.14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A63 Kockázati tőke alap és magántőke alap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42C9D Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetésein és a saját eszközein elért hozamot kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42C9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezetén elért hozam + 3. oszlop A biztosító saját eszközein elért hozam.

42C15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni. A számítás a Bit. 8. mellékletében előírtak szerint történik, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a díjbevételre vonatkozó felső határ miatt az első eredmény számításánál nem kell a Bit. 8. melléklet A) rész 9. pontja szerinti összeget felbontani a1 és a2 összetevőkre; továbbá a Bit. 8. melléklet A) rész 12-17., 33-35., 38-40., illetve 41-43. pontja szerinti felbontást nem kell elvégezni.

A tábla sorai

42C15A101 sor - 42C15A105 sor

A Bit. 8. melléklet A) rész 1-5. sorának megfelelően kell kitölteni.

42C15A106 sor Első eredmény (bevételi index)

Az első számú eredmény képlete: E1 = 0,18*a*c, ahol "a" a 42C15A107 sor szerinti érték, "c" pedig a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszám.

42C15A108 sor Aggregált tárgyévi bruttó díjelőírás

A tárgyévi teljes bruttó díjelőírás, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A109 sor Aggregált tárgyévi bruttó megszolgált díj

A tárgyévre eső teljes bruttó megszolgált díj, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A110 sor - 42C15A123 sor

A Bit. 8. melléklet A) rész 18-31. sorának megfelelően kell kitölteni. A második eredmény számolásánál szereplő c tényező megegyezik a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszámmal.

42C15A120 és 42C15A121 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

42C15A2 A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kifizetési adatok részletezését kell bemutatni. Az átlagolási időszak minden évére a bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értékét kell megadni. A Bit. 1. melléklet a) rész 18. pontja szerinti ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni.

42C15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42C15A1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126. és 127. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. §-a alapján kell figyelembe venni.

42C15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123. és 124. §-ának megfelelően.

A tábla sorai

42C15D101 sor Tényleges alaptőke

Ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42C15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből (11. sor) a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42C15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42C15D1072 és 42C15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42C15D109 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

41C Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. melléklete előírásait kell alkalmazni.

41D Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. § (2) bekezdése, valamint 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

IV. A biztosító részvénytársaság és nagyegyesület negyedéves felügyeleti jelentése

A negyedéves jelentés kitöltése

Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik). A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatként a Bit 2. mellékletében római számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendőek.

A 42B1B és 42B1D táblában, valamint a 42B2A, 42B3A1, 42B3A2, 42B3A3 és 42B14A tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42B1D táblában, a 42B2A és 42B3A1 és 42B3A3 tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron (megfelelve a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számítás (L2 része) követelményeivel) kerülnek kimutatásra. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42B1B, 42B3A2, 42B3A3 megfelelő része, 42B14A1, 42B14A2.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni) tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

42B1A A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit értjük, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

10. oszlop Technikai megszűnések

42B1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni.

A baleset- és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

42B1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

11. oszlop Technikai megszűnések

A tábla sorai

42B1B2 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

42B1C A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozatás hatása Növekedés

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltoztatás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges szaporulatot (törlés figyelembevételével nettósított) kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozatás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltoztatás hatása Csökkenés

17. oszlop Záró állomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3 oszlop Díjcsökkenések +4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

42B1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42B1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42B1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42B1D2 sor CSÉB

42B1B tábla kitöltési előírásai szerint.

42B1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42B1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben, illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42B1E1 sor Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42B1E3 sor Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42B1E4 sor Nyugdíjbiztosítás

42B1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42B1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42B1E412 sorban pedig a 42B1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

42B1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. mellékletében megnevezett hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes és/vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően.

A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42B1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42B1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42B1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

42B2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be, biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

2. oszlop Beszámolási időszakra megszolgált díj

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora a tárgyidőszakra vonatkozóan.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában (bruttó szemléletben) be kell mutatni élet- és nem életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes), az IBNR tartalék és a matematikai tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

A függőkár tartalék (tételes) összegét, valamint az IBNR tartalék összegét költségrésszel együtt kell bemutatni. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 1998. december 3-án bekövetkezett káreset a 2004. I. negyedévéről szóló negyedéves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 5. oszlopban szerepeltetendő).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

24. oszlop Függőkár tartalék összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

A Bszkr. 1. melléklete alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)] a tárgyidőszakra vonatkozóan.

39. oszlop Matematikai tartalék összege

A Bszkr. 1. melléklet alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca)+ 2. da).

42B3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben, vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-12. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 13-24. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

42B3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1. - 7. oszlop

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8. - 14. oszlop

42B3A31115 sor Halasztott járadékbiztosítás illetve 42B3A31116 sor Azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítás

E sorok esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42B3A31117 sor Baleset- és betegség kiegészítő biztosítások

Ebben a sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset- és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset- és betegség biztosítások is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékből fakadó

A tábla 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

5. oszlop Ebből: részleges visszavásárlások

42B4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezni.

42B5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító.

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító.

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42B5AA és 42B5AB tábla valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42B5AA 1. sor 1. oszlop + 42B5AB 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42B5AA 1. sor 2. oszlop + 42B5AB 1. sor 2. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42B5AA 1. sor 3. oszlop + 42B5AB 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések) 42B5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A tábla kitöltése

Ezek a táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

Belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de EGT tagországbeli székhellyel rendelkező biztosító;

EGT-n kívüli: Nem magyarországi és nem más EGT tagországbeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42B8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A bruttó és nettó biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában, élet-, nem életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra és a függőkár tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

A hátralévő átlagos futamidőt a Tpt. 5. § 56. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. A hátralévő átlagos futamidő megállapításakor mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetén azt kell megállapítani, hogy az aktuális hozamgörbe 1 százalékpontos változásakor az eszközök és források piaci értéke hány százalékkal változna. Eszközoldalon az aktuális hozamgörbe alatt az adott eszköz devizanemének megfelelő és meghatározó kereskedési piacain kialakult hozamgörbét, míg a forrásoldalon az adott forrás devizanemének megfelelő hozamgörbét kell érteni. Aktuális hozamgörbe alatt hazai valutában történő számolás esetében az ÁKK által közzétett állampapír referencia hozamgörbét kell érteni.

A 42B8A tábla 1. sora élet üzletág esetén - a mérleg kormányrendeletnek megfelelő felosztásától eltérően, de a Bit-nek megfelelően - tartalmazza a 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D 1. sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8B2 A nagy kockázatok több adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírásai szerint, a nagy kockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. pl. 2004. II. negyedévéről szóló felügyeleti jelentésben tárgyidőszak alatt 2004 első félévét kell érteni, előző időszakon 2004. január 1-je előtti időszakokat.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagy kockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok bemutatása" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy kockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42B8B3 Nagy károk több adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a 45/1996. (XII. 29.) PM rendelet előírásai szerint, a nagy károkra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1-3. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban, pl. 2004. II. negyedévéről szóló felügyeleti jelentésben tárgyidőszak alatt 2004 első félévét kell érteni, előző időszakon 2004. január 1-je előtti időszakokat.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

4. és 5. oszlop Függő (nyitott) nagy károk darabszáma

A nagy károk fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

6-8. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

Az 1-3. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk bemutatása" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

9. és 10. oszlop Függő (nyitott) nagy károk becsült kárkifizetése

A 4. és 5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagy károk" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

42B8C A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a matematikai tartalékot kell bemutatni a Bit. 142. § (2) bekezdése szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Bruttó érték a tárgyidőszak végén

Minden esetben a bruttó matematikai tartalékot mutatja be.

3. és 4. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékokból

A viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalék nagyságát mutatja be.

42B8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. A tartalékokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42B8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a Bit.-ben és a Tartalékrendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési előírásainál.

42B8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

2-5. oszlop

A tartalék záró értékén belül külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 132. § (6) bekezdése szerinti tőkegaranciát, illetve a tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit 132. § (7) bekezdése szerinti tőkevédett illetve a tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

42B9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A tábla sorai

42B9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A Bit. 137. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 42B9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény, mind a 42B9A14 Szabályozott piacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42B9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III.14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A2 A biztosító eszközei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok) eszközfedezetét és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában az egyes eszközkategóriák (a piaci értékkel való konzisztencia megteremtése érdekében a felhalmozott kamattal, osztalékkal, illetve egyéb, az eszközből származó jövedelemmel növelt) könyv szerinti értékét, valamint az aktuális piaci értéket, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a névértéket is kell bemutatni.

A táblát a vonatkozási időszak végén rendelkezésére álló legfrissebb információk alapján kell kitölteni.

A tábla oszlopai

2. oszlop Piaci érték

a) Tőzsdén kereskedett részvények esetén a vonatkozási időszak végén rendelkezésre álló legutolsó napi piaci záróár alapján kell a részvények piaci értékét meghatározni;

b) Tőzsdén nem kereskedett részesedés esetében a biztosító által alkalmazott közelítő módszer alapján legutoljára meghatározott, illetve becsült piaci értéket kell megadni a táblában.

3. oszlop Névérték

Az oszlopot kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kell kitölteni.

A tábla sorai

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományához - a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjától eltérően - a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott jegyet nem kell feltüntetni. A befektetési jegyek állományát (függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű befektetési alap bocsátja ki) a 42B9A2115-42B9A211513 soron kell megjeleníteni.

42B9A211111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekre a Számv. tv. 54. § (8) bekezdése szerint történik az értékvesztés elszámolása

A sor kizárólag tájékoztató jellegű, így a tábla kitöltésekor fenn kell állni a következő egyenlőségnek: 42B9A2111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok = 42B9A21112 sor Állam által garantált, vagy egyéb biztosítékkal fedezett hitelviszonyt megtestesítő eszközök + 42B9A21113 sor Vállalati kötvények + 42B9A21114 sor Jelzálog levelek + 42B9A21115 sor Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

42B9A21141 sor Részvények és 42B9A21142 sor Egyéb részesedések

Ezeken a sorokon a részvényeket és egyéb részesedéseket a tartalékok fedezete és a tartalékok fedezetébe be nem vont eszközök szerinti bontásban is be kell mutatni.

42B9A211514 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A2118 sor Egyéb eszközök

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezetének, valamint a saját eszközöknek azon része, amelyek a 42B9A2 táblában nevesített eszközkategóriákba nem sorolhatók be. A felhalmozott kamatok figyelembevétele miatt ezen eszközkategória tartalma eltér a 42A9A1, illetve 42B9A1 tábla tartalmától.

42B9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 1.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42B9B220011 sor Könyv szerinti érték

A piaci érték, a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

5. oszlop Összesen

A Bszkr. 1. melléklet alapján Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B9B3 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 2.

A tábla kitöltése

Kitöltési időszak: A táblát a tárgynegyedév utolsó munkanapján rendelkezésére álló információk, illetve az aznapi záró értékeken alapuló eszközértékelés alapján kell kitölteni. A kitöltési időszak a két adatszolgáltatás időpontja között eltelt időszak.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az alapok elnevezését az Eszközalap neve oszlopban kell megadni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

6. oszlop A Biztosító adott eszközalaphoz tartozó saját befektetési egységeinek nem realizált nyeresége/vesztesége

Ebben az oszlopban a veszteség mértékét negatív előjellel kell bemutatni.

7. oszlop Az ügyfél T. napon adott eladási megbízásának biztosítási szerződési feltételekben meghatározott teljesítési napja

8. oszlop A Biztosítónak az eszközalap kezelőjénél T. napon kezdeményezett eladási megbízásának teljesítési napja

Ezekben az oszlopokban az adatot "T+x" formátumban kell megadni, ahol x az elszámolás napja és az értéknap között eltelt idő napokban kifejezve.

9. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások a kitöltési időszakban (db)

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlásokat (a visszavásárolt szerződések darabszámát) kell bemutatni.

10. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások összértéke (eFt) a kitöltési időszakban

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlások értékét kell bemutatni a teljesítési értéken, vagy ha még nem teljesült, akkor az utolsó napi záró árfolyamon.

11. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia fajtája

A Bit. 132. § (6) bekezdése alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia biztosítékának típusa.

12. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia plusz tartalékigénye

A Bit. 132. § (6) bekezdése alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciavállalás miatt megképzett tartalék értéke.

42B9C1 Kimutatás a származtatott ügyletekről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító, vagy megbízottja által, a biztosító részére kötött származtatott ügyleteket kell bemutatni a számviteli szabályozás szerinti típusok szerint.

A tábla oszlopai

1. oszlop Függő kötelezettségek/követelések nettó értéke

Ebben az oszlopban kell feltüntetni, nyilvántartásokkal alátámasztott módon, a beszámoláskor nyitott ügyletekből adódó, függő kötelezettségeket, illetve függő követeléseket (nettó módon, azaz követelések-kötelezettségek összesen az adott ügylettípusra vonatkozóan).

2. és 3. oszlop Elszámolt eredmények (hozamok, ráfordítások)

Itt kell bemutatni a tárgynegyedévben (nem kumulált, azaz például 2004. III. negyedévében: a 2004. július 1-től 2004. szeptember 30-ig tartó időszakban) elkönyvelt, az adott származtatott ügylet típushoz kapcsolódó eredményeket nettó módon, azaz hozamok-ráfordítások összesen az adott ügyletre vonatkozóan, realizált és nem realizált bontásban.

42B9C2 Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókról

A tábla kitöltése

A Bit. 138. § (4) bekezdésének megfelelően napi bontásban be kell mutatni ebben a táblában a biztosító összesített hosszú, illetve rövid pozícióit és a mögöttes (a KELER-nél lévő értékpapír számlán lévő) likvid eszközöket, annak típusonkénti bontásában.

1. oszlop Likvid eszközök

Értéke egyenlő a 2. oszlop Állampapír, a 3. oszlop Állampapírra kötött repo ügyletek, a 4. oszlop Látra szóló vagy max. 30 napra lekötött bankbetét, az 5. oszlop Készpénz, a 6. oszlop Egyéb likvid eszköz oszlopban szereplő értékek összegével.

3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek

A repró ügyletek oszlop csak akkor vehető figyelembe, ha a biztosító a repópapírt az állampapír oszlopban még nem szerepeltette.

7. oszlop Hosszú pozíció

8. oszlop Rövid pozíció

Hosszú/rövid pozíció a Tpt.-ben meghatározottak szerint értendő.

9. oszlop Dátum

Az utolsó oszlopban az adott tranzakció lebonyolításának dátumát fel kell tüntetni ("éééé.hh.nn" formátumban).

42B9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, 42B9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42B9D11414 Kockázati tőkealap és magán tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A tábla sorai

42B9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

Ebben a sorban a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni, azaz a 42B9A tábla 2. és 3. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42B9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

A tábla második sorában a biztosító összes biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell itt bemutatni, azaz a 42B9A tábla 4. és 5. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

42B9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

= Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be-ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

= A portfólió értéke az időszak végén mínusz A portfólió értéke az időszak elején mínusz Nettó ÁV.

7. oszlop Nevező

= Nyitó állomány plusz Idővel súlyozott ÁV.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV)] * 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

= (A portfolió tárgyidőszaki hozama) * 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

Referencia index fogalma: A portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

42B9G2 Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek

A tábla kitöltése

Ez a tábla kizárólag azon - befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 132. § (6) bekezdése alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap megnevezése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

Tőkegarantált (0), vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a cella értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.

Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 132. § (6) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.

Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

42B9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla kitöltése

A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken a 42B9A2 tábla megfelelő soraival egyezően, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42B9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42B9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a 42B9A2 tábla Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42B9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42B9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az UL esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Ide tartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42B9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.

42B9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből és/vagy viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj stb. Idetartozik az UL állomány után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42B9G3214 sor Szerzési költségek

A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.

42B9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, illetve kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az UL kárkifizetést (befektetetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl.: többlethozam visszajuttatás / casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42B9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.

42B9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a rendeletben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42B9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Ide tartozik a társasági adó mellett a pénzintézeti különadó fizetés is.

42B9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.

42B9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42B9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.

42B9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.

42B9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban, ideértve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.

42B9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.

42B11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 114. § (3) bekezdése szerinti, a Bit. 111. §-ában meghatározott (10 %-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 3., a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.

42B11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

42B13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop Létszám

Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop Bérköltség

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

A tábla sorai

42B13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, vezető orvos és belső ellenőr és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42B13A114 sor Üzleti dolgozók

Idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

42B14A1 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A táblában a fogyasztói szerződések számát, illetve azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblában nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla első része (42B14A11 - 42B14A11215 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámáról biztosítási ágazatonkénti bontásban.

A tábla második része (42B14A12 - 42B14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló fogyasztói szerződések darabszámát ágankénti bontásban.

2-12. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

A nyilvántartásba vett és a peresített panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-12. oszlop közül. A bejelentett panaszügyek panasztípusonkénti bontására a lenti segédanyag ad iránymutatást.

14. oszlop

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (14. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (13. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (13. és 14. oszlop).

A tábla sorai

42B14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni panasztípusonkénti bontásban.

42B14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

42B14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy az intézmény, vagy a panaszos javára zárult-e a per.

Segédanyag a panasz-statisztikai kitöltési előírásokhoz

Panasztípusok szerinti megoszlás (4 -14. oszlop)

2. oszlop Tájékoztatási hiányosság

a) szerződéskötés előtt: ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában,

b) szerződéskötés után: ha panasz a szerződéskötés utáni időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik,

c) a biztosító a Bit. 96. §-ában, 166. §-ában, a Gfbtv. 6. § (7) bekezdésében, 21. § (4) és (5) bekezdésében és 31. §-ában, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 33/2002. (XI. 16.) PM rendelet 2. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

3. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban az előírt határidőt.

4. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja.

5. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

6. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy az alkusz általi hibás kiszámításából eredő panaszok;

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

7. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

8. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

9. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

A függő vagy független biztosítási alkuszok biztosításközvetítői tevékenységével kapcsolatban felmerült panasz.

10. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

11. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli és informatikai háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.

12. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

42B14A2 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblákban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt biztosítási ágak/ágazatok szerint (42B14A211 - 42B14A211215 sor), másrészt a panasz típus szerint (42B14A212 - 42B14A21211 sor), harmadrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42B14A213 -42B14A2132 sor), negyedrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42B14A214 -42B14A2143 sor). A panasztípusok besorolásához segédanyag a 42B14A1 táblára vonatkozó kitöltési előírások között található.

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt biztosítási ágak, ágazatok bontásban.

A tábla harmadik része (42B14A23 - 42B14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42B14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Ezen a soron kell jelölni, hogy az intézmény érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

42B14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve.

42B14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42B14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.

42B14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. melléklete C) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3) és (4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42B15A107 és 42B15A108, illetve

42B15A128 és 42B15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

42B15A2 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. melléklet C) rész 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3) és (4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

42B15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. melléklet D) részének megfelelően.

A tábla sorai

42B15B107 sor Második eredmény

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2) a 8-11. sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) * e.

42B15B119 sor

Ezen sorban az utolsó négy negyedév igazgatási költségeit kell szerepeltetni a Bit. 8. melléklet C) rész 37. pontjának megfelelően.

42B15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a Bit. 8. melléklete C részének és D) rész 3. pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla sorai

42B15B207 és 42B15B208, illetve

42B15B228 és 42B15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 9/A. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

42B15B3 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem életbiztosítási kockázataira

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a Bit. 8. melléklete C) rész 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

42B15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42B15A1 és 42B15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 126. és127. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 125. §-a alapján.

42B15D Szavatoló tőke a negyedév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a Bit. 123. és 124. §-ának megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek a Bit. 64. § (3) és (4) bekezdése alapján az életbiztosítási ágat és a nem életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a Bit. 64. § (5) bekezdése alapján teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42B15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a Bit. 123. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek.

42B15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a Bit. 123. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42B15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a Bit. 123. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42B15D1072 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összege - 42B15D10722 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összegéből határozott lejárati idejű

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a Bit. 123. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42B15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem élet ágra, a Bit. 124. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

42B16 Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

A tábla kitöltése

A biztosító forrás összesenjének (mérlegfőösszegének), saját tőkéjének és alárendelt kölcsöntőkéjének bemutatása.

A mérleg szerinti eredmény bemutatása során az adott időszakra vonatkozó adófizetési, illetve osztalékfizetési hatásokat figyelembe kell venni.

42B18 Kötelező gépjármű felelősségbiztosítások kiegészítő adatai A tábla kitöltése

A tábla sorai

42B1801-42B18011 Díjkövetelés sor

42B1802-42B18022 Függő, beazonosítatlan tételek állománya sor

42B1804, 42B1805 és 42B1809 Tartalékok (tételes, IBNR, járadéktartalék) sor

A díjkövetelés; a függő, beazonosítatlan tételek állományát és a tartalékok értékeit (tételes, IBNR, járadéktartalék) a tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni.

42B1806 sor Tárgyidőszaki kárkifizetés nemzetközi károkra

42B1807 sor Tételes függőkár tartalék nemzetközi károkra

42B1808 sor IBNR tartalék nemzetközi károkra

42B1810 sor Tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék

A tárgyidőszakban újonnan képzett járadéktartalék a járadéktartalék záró értékének az a része, amelyet a tárgyidőszakban újonnan járadékosokká váltak számára képeztek meg.

42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok

A tábla kitöltése

A táblát a Pmt. rendelkezései alapján, és azokkal teljes összhangban kell kitölteni.

Csak azon biztosítóknak kötelező a kitöltése, amelyek a Pmt. 1. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a (4) bekezdés b)-d) pontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartoznak.

A táblában a természetes személyekre és egyéb (gazdasági társaságok, egyéb jogi személyek, egyéni vállalkozások stb.) személyekre vonatkozó adatokat kell bemutatni.

Az adatokat az adott tárgynegyedévre és az év elejétől halmozott összegben egyaránt fel kell tüntetni. Devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Deviza ügylet esetén az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban darabszámra, illetve az értékösszegeket ezer forintban kell megadni.

A tábla oszlopai

1 . oszlop Tárgynegyedév - darabszám

A darabszám adatokat az adott tárgynegyedévre vonatkozóan kell feltüntetni.

2. oszlop Tárgynegyedév - összeg

Az összeg adatokat az adott tárgynegyedévre vonatkozóan kell feltüntetni.

3. oszlop Halmozott - darabszám

Az oszlopban a darabszám adatokat az év elejétől halmozva kell megadni.

4. oszlop Halmozott - összeg

Az oszlopban az összeg adatokat az év elejétől halmozva kell megadni.

A tábla sorai

42B191 Nem teljes körűen átvilágított ügyfél

A nem teljes körűen átvilágított ügyfél sorban kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a biztosítónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről az összes szükséges átvilágítási adat, a Pmt 8. §-ában előírt és annak megfelelő nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, vagy a Pmt. 16. §-ában előírt kiemelt közszereplői státuszra vonatkozó nyilatkozat.

42B1911 Ebből ügyfélkövetelés

A 42B191 sorból az ügyfélkövetelést kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés: az ügyfél összes követelése a biztosítóval szemben, vagyis az ügyfélnek a biztosítóval szemben fennálló követelése az adott tárgyidőszak végén, azaz a szolgáltatási összeg, például az elérési biztosítás összege, a unit-linked biztosítás aktuális értéke. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható.

42B1912 Ebből: ügyfélkötelezettség

A 42B191 sorból az ügyfél-kötelezettséget kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség: az ügyfél összes tartozása a biztosítóval szemben, itt célszem kimutatni az ügyfélnek a biztosítóval szemben a tárgyidőszak végén fennálló esetleges díjtartozását is. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható.

42B192 Összes ügyfél-átvilágítás

Az összes ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az összes, egyszerűsített, fokozott vagy normál ügyfél-átvilágítás számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

42B1921 Egyszerűsített ügyfél- átvilágítás

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 12. és 13. §-a alapján lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

42B1922 Fokozott ügyfél-átvilágítás

A fokozott ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni a Pmt. 14-17. §-a alapján fokozott ügyfélátvilágításon átesett ügyfelek számát.

42B19221 Ebből kiemelt közszereplő ügyfél (PEP) átvilágítása

A kiemelt közszereplő ügyfelek átvilágítása sorba azon átvilágítások számát kell beírni, amelyeknél a biztosító megállapította, hogy a kiemelt közszereplőnek minősülő ügyfél a Pmt. 16. §-a alapján nyilatkozatot tett. A kiemelt közszereplő fogalmát a Pmt. 4. §-a határozza meg.

42B1923 Normál ügyfél-átvilágítás

A normál ügyfél-átvilágítás sorban kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-9. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások számát.

42B19231 Ebből kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál ügyfél átvilágítás

A kiegészítő intézkedések alkalmazásával lefolytatott normál átvilágítás sorban azon ügyfélátvilágítások számát kell megadni, amelyek esetében a Pmt. 7-9. §-ában előírtakhoz képest a biztosító az általa azonosított kockázatok figyelembevételével, további információk beszerzését, kiegészítő kontrollok alkalmazását írja elő eljárásai során (pl. a minimum adatkör helyett a maximum adatkör illetve további információk rögzítése, üzleti kapcsolat létesítésének vezetői engedélyhez kötése, ügyféladatok ellenőrzése adatbázisok igénybevételével, nyilatkoztatás vagy dokumentumokkal történő alátámasztás kérése az eszközök eredetére vonatkozóan).

42B1931 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Az üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás sorban kell szerepeltetni azon ügyfelek számát, akiket, mint új ügyfelet, átvilágított a biztosító.

42B1932 Hárommillió-hatszázezer forintot elém vagy meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízás miatti átvilágítás

A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban azon ügyfelek számát kell szerepeltetni, akiket az adott negyedévben kizárólag azért világított át a biztosító, mert hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek és az ügyleti megbízást megelőzően nem voltak szerződött ügyfelek, illetve meghatalmazottak. A biztosító belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát kell feltüntetni.

42B1933 Több, egymással összefüggő, hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű, eseti ügyfél által kezdeményezett ügyleti megbízásmiatti átvilágítás

A több, egymással összefüggő, összesen hárommillió-hatszázezer forintot meghaladó összegű tranzakció miatti átvilágítás sorban kell feltüntetni azon ügyfelek számát, akiket az adott negyedévben azért világítottak át, mert több egymással összefüggő olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege meghaladta a hárommillió-hatszázezer forintot. A biztosító belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát kell feltüntetni.

42B1934 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

A más szolgáltató által végzett átvilágítás sorban a más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

42B1941 Saját bejelentések

A saját bejelentések: darabszám és összeg oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentett összeg az adott tranzakcióban szereplő összeg, amelyet az ügyfél a biztosítónak átadott, vagy részére kifizetésre került.

42B1942 Bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek

A bejelentésekből devizában bonyolított ügyletek sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a biztosító devizában bonyolított.

42B195 Bejelentésekből felfüggesztett tranzakció

A bejelentésekből felfüggesztett tranzakciók sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek során a biztosító a Pmt. 24. §-a alapján felfüggesztést alkalmazott, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság a felfüggesztés meghosszabbítását kérte.

42B196 Bíróság által pénzmosás miatt zárolt követelések

Ebben a sorban a bíróságok által pénzmosás miatt zárolt biztosítások számát és összegét kell feltüntetni.

42B197 Terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés

A terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatti bejelentés sorban azokat a bejelentéseket kell feltüntetni, amelyeket a biztosító a terrorizmus finanszírozásának gyanúja miatt tett. A sorban szerepeltetni kell az intézmény uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ügyben megtett bejelentéseit is, amennyiben a bejelentés EU terrorista listán szereplő személyre vonatkozik.

42B198 Terrorista listák alapján zárolt követelések

A terrorista listák alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott terrorista listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42B199 Szankciós listák alapján zárolt követelések

A szankciós listák alapján zárolt követelések sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, az intézmény által alkalmazott szankciós listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentett.

42B22 Törvényi limiteknek való megfelelőségre vonatkozó adatok

A tábla kitöltése

A táblában az egyes sorokban nevesített, a Bit.-ben foglalt törvényi előírásoknak való megfelelőségről kell nyilatkozni.

Az "igen/nem" válaszok esetében az alábbi kódtárat kell alkalmazni, míg a %-os értékek sorainál a konkrét értéket kell megadni.

Válasz	1. oszlop értéke (kivéve a %-os értékre vonatkozó sorokat)
igen	1
nem	0

42BTR A biztosító és a biztosító csoportjába tartozó külföldi vállalkozások közötti ügyletek

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító és csoportjába tatozó, más országban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti ügyletekről kell adatokat közölni. Csoport alatt az anyavállalat (végső tulajdonos) csoportját kell érteni, melyben az adatszolgáltató maga is egy entitás.

A Bit. 3. § (1) bekezdés 81. pontja értelmében csoportnak minősül azon vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

A tábla sorai

42BTR01 Csoporttagtól kapott viszontbiztosítási díj

42BTR02 A biztosító által csoporttag részére adott viszontbiztosítási díj

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR03 A biztosító által csoporttagnak nyújtott kölcsön

42BTR04 Kapott kölcsön más csoporttagtól

A tárgyidőszak végén a biztosító mérlegében megjelenő megfelelő nyitott tételeket kell itt megadni.

42BTR05 Informatikai szolgáltatások biztosító által fizetett díja más csoporttag részére

42BTR06 Informatikai szolgáltatások nyújtásáért más csoporttagtól kapott díj

42BTR07 A biztosító által fizetett vagyonkezelési díj csoporttag részére

42BTR08 A biztosító által kapott vagyonkezelési díj csoporttagtól

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR09 Függő kötelezettség a csoport tagjai felé

Az Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségek tárgyidőszak végi megfelelő nyitott állományát kell bemutatni.

42BTR10 A biztosító által csoporttag részére fizetett tanácsadói díj

42BTR11 A biztosító által csoporttag részére fizetett bérleti díj

42BTR12 Csoporttagnak adott osztalék

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

42BE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

42BJA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolása

A tábla kitöltése

A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. melléklet D) sora: "Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell kitölteni, és figyelemmel kell lenni a Tartalékrendelet előírásaira is.

41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX

Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

41VN Vezető nem életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldi jármű casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascoja	SINCAS
5. Légijármű casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

4. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosító aktuáriusi jelentése

Éves jelentéssel egyidejűleg pdf formátumban küldendő mellékletek

4411E..

A tárgyévi biztosítástechnikai tartalékok ágazatonként (Életbiztosítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4411N..

A tárgyévi biztosítástechnikai tartalékok ágazatonként (Nem-életbiztosítási ág ágazatai)

Nagyságrend: ezer forint

4412ES

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként- Életbiztosítás

Nagyságrend: ezer forint

4412NS

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként - Nem-életbiztosítás

Nagyságrend: ezer forint

4421E..

Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredményeágazatonként (Életbiztosításítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4421N..

Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye ágazatonként (Nem életbiztosítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4422E..

Néhány tartalékfajta nettó, egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye ágaztonként (Életbiztosítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4422N..

Néhány tartalékfajta nettó, egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye ágazatonként (Nem életbiztosítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4423ES

Az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék felhasználása áganként (Életbiztosítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4423NS

Az eredménytől függő díjvisszatérítési tartalék felhasználása áganként (Nem életbiztosítási ág)

Nagyságrend: ezer forint

4431ES

Az életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

Nagyságrend: ezer forint

4441NS

A nem-élet ági bruttó kárhányad alakulása ágazatonként

4442NS

A nem-élet ági nettó kárhányad alakulása ágazatonként

44C31

Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva:

Szárazföldijármű casco

Nagyságrend: ezer forint

44C32

Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva:

Tűz- és elemi károk (lakossági szektor)

Nagyságrend: ezer forint

44C33

Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva:

Tűz- és elemi károk (vállalati szektor)

Nagyságrend: ezer forint

44C34

Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva:

Egyéb vagyoni károk (lakossági szektor)

Nagyságrend: ezer forint

44C35

Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva:

Egyéb vagyoni károk (vállalati szektor)

Nagyságrend: ezer forint

44C36

Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva:

Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

Nagyságrend: ezer forint

5. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosító aktuáriusi jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A biztosító vezető biztosításmatematikusa a jelentés helytállóságát aláírásával igazolja.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok 4411E.. 4411N.. A tárgyévi biztosítástechnikai tartalékok ágazatonként és áganként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a Bit.-ben meghatározott valamennyi biztosítástechnikai tartalék tárgyévi nyitó és záró összegét kell bemutatni ágazati bontásban, a biztosítási ágakra összesen, a viszontbiztosítás figyelembevételével és anélkül.

A biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként, majd áganként összesítve kell bemutatni. A megképzett, bruttó, illetve viszontbiztosítóra jutó rész tartalékát a mérlegkészítésnek megfelelő módon kell értelmezni, és az adatoknak áganként, illetve összesen meg kell egyezniük a beszámolóban azonos bontásban szereplő adatokkal.

A tartalék költségrészét a táblában felsorolt négy biztosítástechnikai tartaléknál kell külön bemutatni.

4412ES, 4412NS A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása biztosítási ágak szerinti bontásban. A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalékokat áganként kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb (%)

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra.

A tábla sorai

4412ES2 és 4412NS2 sor

Itt kell bemutatni azon szerződésekhez és károkhoz tartozó matematikai tartalékot, amelyekhez a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a technikai kamatláb nem értelmezhető. Az átlagos értéket megfelelő pontosságot biztosító módszerrel kell becsülni. Az átlagolás módszerét (módszereit) a szöveges jelentésben be kell mutatni.

4421E.. , 4421N.. Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A táblában felsorolt tartalékfajták bruttó (viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményének bemutatása.

A jelentésben az utolsó két évre vonatkozóan, ágazatok szerinti bontásban kell megadni a bruttó (a viszontbiztosítás figyelembevétele nélküli tartalékok és kifizetések alapján számított):

a) a baleset-biztosítási járadéktartalék,

b) felelősségbiztosítási járadéktartalék,

c) tételes függőkár tartalék,

d) IBNR tartalék

lebonyolítási eredményét.

A tábla első fele a kétéves lebonyolítási eredményt, míg a második fele az egyéveset mutatja be. A tartalék oszlopban lévő járadéktartalék-értékek, valamint a bejelentett és be nem jelentett függőkártartalék-értékek összege csak azok költségtartalmának mértékében térhetnek el a mérlegben szereplő megfelelő bruttó biztosítástechnikai tartalék értékektől.

Kétéves lebonyolítási eredmény

A tábla oszlopai

1. oszlop Tartalék

A tárgyévet két évvel megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

2. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket, és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka: a tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet két évvel megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

3. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

Egyéves lebonyolítási eredménynél:

5. oszlop Tartalék

A tárgyévet megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

6. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ide értve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

7. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

8. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

4422E.. , 4422N.. Néhány tartalékfajta nettó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A felsorolt tartalékfajták nettó (viszontbiztosítás miatt csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményét kell bemutatni a 4421E.. és 4421N..táblával analóg módon.

A tábla oszlopai

4. oszlop Lebonyolítási eredmény I

Lebonyolítási eredmény I = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

5. oszlop Lebonyolítási eredmény II

Lebonyolítási eredmény II = tartalék - felhasználás + hozam - záró tartalék, ahol a hozam a lebonyolítási eredménynél figyelembe veendő felhasználások, tartalékfölszabadítások, pótlólagos tartalékképzések (ide értve a technikai kamat miatti növekedést is) miatt változó nyitótartalékon kimutatott számviteli hozam a biztosító számviteli politikájával összhangban.

A hozam meghatározása módjának leírását a vezető biztosításmatematikusnak mellékelni kell.

4423ES, 4423NS Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználása áganként

A tábla kitöltése

Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználásának bemutatása áganként. A táblában szerepeltetni kell az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék és annak hozama felhasználásának adatait, így különösen a többletszolgáltatásra, a matematikai tartalék növelésére fordított, valamint az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összegeket.

A tábla sorai

4423ES13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

4423NS13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

Az ebben a sorban szereplő egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

4423ES14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

4423NS14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

Ebben a sorban azt az értéket kell bemutatni, mely a tárgyévi eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak azon részét képezi, mely a 4423ES1 és 4423NS1 soron bemutatott érték maradványának fogható fel.

4423ES2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

4423NS2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

Ezen a soron megadott hozam meghatározásakor figyelembe kell venni a tartalékállomány változását is.

4431ES Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva, külön-külön táblában és összesítetten is be kell mutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai lábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Elnökének 5/2012. (IV. 13.) számú, a többlethozamvisszajuttatás szabályairól szóló ajánlásával, illetve a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla három oszlopa elkülönítetten kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és azokat a termékeket, szerződéseket, melyek az első két kategóriába nem csoportosíthatók. Ez utóbbit azonban a szöveges jelentésben nevesíteni kell.

Az egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

Külön kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

4441NS Nem élet ági bruttó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A táblában szerepeltetni kell a nem-életbiztosítási ágra - ágazati és éves bontásban - a tárgyév és az azt megelőző két év kárhányadát.

A kárhányadot a tárgyév és azt megelőző két év díjbevétele, ezen évek kár- és járadék kifizetése és ugyanezen évek káraira képzett tárgyév végi biztosítástechnikai tartalék nagysága alapján kell meghatározni.

Tárgyévet megelőző 2. év kárhányada = (tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása) / (tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja)

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása = a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra történt bruttó kár- és járadékkifizetés a tárgyévet megelőző két évben és a tárgyévben + a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra képzett bruttó tételes függőkár-tartalék, IBNR tartalék, balesetbiztosítási járadéktartalék és felelősségbiztosítási járadéktartalék a tárgyév záró napján, költségtartalék nélkül.

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja: bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 3. év záró napján + bruttó díjelőírás a tárgyévet megelőző 2. évben - bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 2. év záró napján, ahol a bruttó jelentése: viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, díjak és tartalékok.

Ezzel analóg módon számítandó a tárgyévet megelőző év, illetve a tárgyév kárhányada.

4442NS Nem élet ági nettó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A 4441NS táblával analóg módon kell kitölteni, ahol nettó alatt a viszontbiztosítás miatt csökkentett értékeket kell érteni.

44C3.. Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a bekövetkezés dátuma szerinti alapfelbontású, kifizetés dátuma szerinti lebonyolítású, viszontbiztosítás szempontjából bruttó, és a viszontbiztosító részesedését tartalmazó kumulált kifizetési adatokkal kitöltött kifutási háromszögeket kell jelenteni.

(Bruttó) kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. pontjában meghatározott kárkifizetéseknek és kárrendezési költségeknek a viszontbiztosító részesedésével növelt összegét kell jelenteni.

A viszontbiztosítóra jutó kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. aa) pont 2. - "viszontbiztosító részesedése" megnevezésű - sorában szereplő értéket kell érteni.

Amennyiben nem áll rendelkezésre 10 éves idősor, rövidebb idősorral kell feltölteni a táblát, az alapszerkezet megváltoztatása nélkül.

Amennyiben a "lakossági, vállalati" bontás nem áll rendelkezésre, ezt a tényt jelezni kell a szöveges jelentésben és megbontás nélküli adatokkal kell feltölteni az adott háromszögeket.

Amennyiben a regressz, illetve közvetlenül allokálható kárrendezési költségek ebben a bontásban nem állnak rendelkezésre, azt jelezni kell a szöveges jelentésben.

Szöveges jelentés

A felügyeleti jelentés részét képezi az adatszolgáltatási táblákon kívül egy szöveges jelentés, melyet az alábbiakban, valamint az egyes tábláknál leírtaknak megfelelő tartalommal, a jelentéssel egyidejűleg, az 1. melléklet 3. pontjában leírtak szerint kell teljesíteni.

A szöveges jelentésnek legalább tartalmaznia kell

a) a tárgyév azon biztosítástechnikai tartalékfajták képzési módszerének leírását, - ideértve a viszontbiztosítás hatásának elemzését -, melyek képzésével kapcsolatosan érdemi módszerváltás történt a tárgyévben, a módszerváltás okának részletes szakmai indoklásával, mennyiségi hatásának bemutatásával és elemzésével;

b) a tárgyévet megelőző két év biztosítástechnikai tartalékai felhasználásának leírását rámutatva az esetleges nem várt folyamatokra, problémákra és a tervezett megoldási javaslatokra;

c) azon tartalékok esetében a kiváltó okok és tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4421E.., a 4421N.., a 4422E.. és a 4422N.. tábla közül legalább az egyik év "lebonyolítási eredmény" oszlopában szereplő érték abszolút értéke meghaladja a "tartalék" oszlopában szereplő érték 10%-át, és a biztosító szavatoló tőkéjének a biztosító teljes tőkeszükségletet meghaladó többletének 1%-át.

Amennyiben egy ágazatban a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. táblánál felsorolt tartalékok egy része, vagy egésze forinttól eltérő devizában, vagy devizákban kerül meghatározásra, nyilvántartásra és elszámolásra, és a táblákban megadott lebonyolítási eredmények valamelyikére az adott deviza, vagy devizák árfolyamváltozása olyan jelentős hatással volt, melynek mértéke meghaladja az ezen bekezdésben meghatározott mértéket, a szöveges részben a fenti tábláknak az adott devizanemben történő kitöltésével devizanemenként külön-külön is meg kell adni a lebonyolítási eredményeket.

d) azon ágazatok esetében a kiváltó okok és a tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4441NS, 4442NS tábla közül legalább az egyik év kárhányada meghaladja a 90%-ot;

e) a szöveges jelentés összegző fejezetét, amely

- értékeli a biztosító jelenlegi és a biztosító stratégiájával és üzleti terveivel összhangban legalább két évre előre a jövőben várható pénzügyi helyzetét, szavatoló tőkéjét, minimális szavatoló tőke szükségletét, biztonsági tőkéjét,

- értékeli a tartalékainak megfelelőségét, illetve a tartalékmegfelelőség kockázatait,

- értékeli a díjak jövőbeni elégségességét, illetve az elégségesség kockázatait,

- bemutatja a passzív viszontbiztosítás struktúráját, a fedezett, és a biztosító pénzügyi helyzetéhez viszonyítva jelentős fedezetlen kockázatokat, a viszontbiztosítás területén bekövetkezett főbb változásokat; elemzi a partnerkockázatokat, illetve az ezek enyhítésére hozott vagy tervezett intézkedéseket; kitér a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségére, a nagykockázatok viszontbiztosítási fedezettségére és minden olyan egyéb kockázatra, melyek fedezetlensége veszélyeztetheti a biztosító működését,

- jelzi azokat a tényezőket, melyek veszélyeztethetik a biztosító működését.

A tárgyévi szöveges jelentésben külön ki kell emelni az előző szöveges jelentéshez képest bekövetkezett valamennyi olyan változást, amely az alkalmazott módszertan változásából adódik, s amely jelentősen befolyásolja a biztosító által közölt adatokat.

Amennyiben a biztosító a szükséges adatok hiánya miatt az aktuáriusi jelentésben szereplő bármelyik értéket közelítő eljárás alkalmazásával határozta meg, a szöveges jelentésben részletezni kell a hiányzó adatok körét, az adathiány megszüntetésére tett intézkedéseket és az alkalmazott közelítő eljárást.

6. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

Am kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése

Éves jelentéssel egyidejűleg pdf formátumban küldendő mellékletek

43D1

KGFB szerződések december 31-i évfordulóra történő átkötéseinek bemutatása

43DF1

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések december 31-i évfordulóra történő átkötéseinek bemutatása

43D2

A biztosító állománya január 1-jen életkor és járműkategóriák szerint (db)

43DF2

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB állománya január 1-jén életkor és járműkategóriák szerint (db)

43D3

A biztosító állománydíja január 1-jén kategóriánként összesen, életkor és járműkategóriák szerint (ezer forint]

Nagyságrend: ezer forint

43DF3

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló tevékenysége keretében terjesztett kgfb állománydíja január 1-jén összesen életkor és járműkategóriák szerint (ezer Ft

Nagyságrend: ezer forint

43D4

A biztosító állománya január 1-jén területi bontásban és járműkategóriák szerint

43DF4

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló tevékenysége keretében terjesztett kgfb állománydíja január 1-ján területi bontásban ás járműkategóriák szerint

43D5

A biztosító állománya december 31-én a biztosítások évfordulója szerinti bontásban és járműkategóriák szerint

43DF5

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló tevékenysége keretében terjesztett állománya december 31-én a biztosítások évfordulója szerinti bontásban és járműkategóriák szerint

43JA

Kötelező gépjármű-felelősség biztosítás eredménykimutatása

Nagyságrend: ezer forint

43B

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai

Nagyságrend: ezer forint

43C1

Állományi adatok a tárgyév január 1-én (darab)

43C2

Állományi adatok a tárgyév december 31-én (darab)

43C3....

Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

Nagyságrend: ezer forint

43CF31S

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB kárainak alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

Nagyságrend: ezer forint

43C4

A tárgyévi járadék- és egyéb kárkifizetések

Nagyságrend: ezer forint

43C5

A díjbevétel alakulása díjosztályonként

Nagyságrend: ezer forint

43CF5

A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB díjbevétele díjosztályonként

Nagyságrend: ezer forint

43C6

IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

Nagyságrend: ezer forint

7. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosítók gépjárműfelelősségbiztosítási termékük december 31-i évfordulóra történt átkötésekkel kapcsolatos felügyeleti jelentése (43D1, 43DF1, 43D2, 43DF2, 43D3, 43DF3, 43D4, 43DF4, 43D5 és 43DF5 tábla)

43D1 Kgfb szerződések december 31-i évfordulóra történő átkötéseinek bemutatása

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a december 31-i évfordulóra felmondott, január 1-jével más biztosítótól hozzá átkötött vagy nála újrakötött kgfb állományát darabban és állománydíjban (ezer Ft) egyedi és flotta szerződések megkülönböztetésével. Egyedi szerződések esetén gépjármű kategóriák szerinti besorolást is meg kell adni. A táblában külön jelezni szükséges az új kötésekből a felmondás után a biztosítóhoz visszatérő szerződők számát és a kapcsolódó szerződések állománydíját (ezer Ft), illetve az új kötésekből az évfordulóra történt átkötést követő év január 31-én a biztosítónál még nem feldolgozott ajánlatok darabszámát.

A tábla oszlopai

3. oszlop Új kötések száma január 1-jén (db)

Ebben az oszlopban a december 31-ei évfordulóra felmondott szerződésekből másik biztosítótól átkötött, valamint a biztosítónál újrakötött szerződések darabszámát kell együttesen megadni.

4. oszlop Január 1-jei új kötések állománydíja (ezer Ft)

Ebben az oszlopban a december 31-ei évfordulóra felmondott szerződésekből másik biztosítótól átkötött, valamint a biztosítónál újrakötött szerződések állománydíját kell együttesen megadni.

43DF1 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések december 31-i évfordulóra történő átkötéseinek bemutatása

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések adatait a 43D1 táblával megegyező szerkezetben.

43D2 A biztosító állománya január 1-jén életkor és járműkategóriák szerint (db)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a kqfb állományát az új gépjármű teljesítménykategóriák, valamint flottás/nem flottás, természetes személy/ nem természetes személy megbontás szerint. Nem flottás természetes személy szerződő esetén a szerződő életkora szerinti besorolást is meg kell adni. Az egyéni vállalkozó szerződők flottás természetes személynek minősülnek.

43DF2 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB állománya január 1-jén életkor és járműkategóriák szerint (db)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések adatait a 43D2 táblával megegyező szerkezetben.

43D3 A biztosító állománydíja január 1-jén kategóriánként összesen, életkor és járműkategóriák szerint (ezer forint)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti kgfb állománydíjait az új gépjármű teljesítménykategóriák, valamint flottás/nem flottás, természetes személy/ nem természetes személy megbontás szerint. Nem flottás természetes személy szerződő esetén a szerződő életkora szerinti besorolást is meg kell adni. Az egyéni vállalkozó szerződők flottás természetes személynek minősülnek.

43DF3 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB állománydíja január 1-jén kategóriánként összesen, életkor és járműkategóriák szerint (ezer forint)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések adatait a 43D3 táblával megegyező szerkezetben.

43D4 A biztosító állománya január 1-jén területi bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító évfordulóra történt átkötést követő év január 1-jén fennálló állomány darabszámát és állománydíját jelenti az új gépjármű teljesítménykategóriák, valamint a szerződő lakóhelye szerinti besorolásban.

43DF4 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB állománya január 1-jén területi bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések adatait a 43D4 táblával megegyező szerkezetben.

43D5 A biztosító állománya december 31-én a biztosítások évfordulója szerinti bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

A tábla célja a biztosító szerződésállományának bemutatása a szerződések biztosítási évfordulója szerinti megbontásban, díjosztályok szerint.

A táblát a december 31-ei állapotnak megfelelően kell kitölteni: az 1-6. oszlopba a vonatkozási időszak végén (december 31-én) élő kgfb szerződések alapján biztosított gépjárművek darabszámát, a 7-12. oszlopba ugyanezen állomány december 31-ei állománydíját, egyszeri díjas szerződések esetén az egyszeri díját kell beírni.

Az 1., és 7. oszlopba kerülnek azon gépjárművek megfelelő adatai, amelyekre vonatkozó szerződések biztosítási évfordulója egybeesik a naptári évfordulóval (december 31-ei biztosítási évfordulós szerződések), vagyis ezekben az oszlopokban azon szerződések adatai szerepelnek, amelyek esetében a kockázatviselés kezdete 2010. január 2-át megelőző dátum, vagy bármelyik ezt követő év január 1. A többi oszlopba a nem naptári évfordulós szerződéseket kell értelemszemen besorolni. A 6. és 12. oszlopba azon gépjárművek adatai kerülnek, amelyekre vonatkozó szerződésnek nincs biztosítási évfordulója (egyszeri díjas szerződések).

43DF5 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB állománya december 31-én a biztosítások évfordulója szerinti bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések adatait a 43D5 táblával megegyező szerkezetben.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosítók gépjármű felelősségbiztosítási terméke felügyeleti jelentése (43JA, 43B, 43C1, 43C2, 43C3.., 43CF31S, 43C4, 43C5, 43CF5, 43C6 tábla)

43JA Kötelező gépjármű-felelősség biztosítás eredménykimutatása

A tábla kitöltése

Az eredményelszámolást a 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet 1. § (2) bekezdése szerint kell elkészíteni, és figyelemmel kell lenni a Tartalékrendelet előírásaira is.

43B Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai

A tábla kitöltése

A táblában a kgfb-t művelő biztosítók termékeik biztosítástechnikai tartalékait mutatják be bruttó tartalékok / nettó tartalékok bontásban.

43C1 Állományi adatok a tárgyév január 1-jén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a kgfb-t művelő biztosítónak a tárgyév január 1-jén érvényes szerződések állományi darabszámát kell megadnia bonus-malus kategóriák szerinti bontásban, gépjárműkategóriák szerint besorolva a szerződéseket. A táblában az A00 oszlopba kell azon járműkategóriákra vonatkozó szerződéseket beírni, amelyek nem vesznek részt a bonus-malus rendszerben.

43C2 Állományi adatok a tárgyév december 31-én (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a kgfb-t művelő biztosító a tárgyév december 31-én érvényes szerződések állományi darabszámát adja meg bonus-malus kategóriák szerinti bontásban, gépjármű-kategóriák szerint besorolva a szerződéseket. A táblában az A00 oszlopba kell azon járműkategóriákra vonatkozó szerződéseket beírni, amelyek nem vesznek részt a bonus-malus rendszerben.

43C3... Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást terjesztő biztosító a tárgyév káralakulását mutatja be gépjármű-kategóriánként és összesítve. Minden egyes gépjármű kategóriához külön táblát kell kitölteni.

A tábla sorai

Károk száma (darab)

A károk száma azon káresemények számát jelenti, melyekre a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkártartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Kárkifizetés (ezer Ft)

A kárkifizetések között a konkrét káreseményekhez köthető, kármegtérülésekkel csökkentett bruttó kárkifizetéseket kell szerepeltetni. A kárkifizetések között csak azon járadékjellegű kárkifizetéseket (pl. járadékkifizetéseket és járadékmegváltásokat) kell szerepeltetni, melynek fedezetéül a tárgyévet megelőző év december 31-ét követően megképzett felelősségbiztosítási járadéktartalék szolgált, vagy kellett volna szolgálnia.

Tételes függőkár tartalék (ezer Ft)

A konkrét káreseményekhez rendelhető bruttó, költségrészt nem tartalmazó, a várható kármegtérülésekkel csökkentett tételes függőkár-tartalékot kell itt szerepeltetni a kár bekövetkezése, illetve bejelentése szerinti bontásban.

Az összesített tábla összesített tételes függőkár-tartalék adata megegyezik a 43B tábla a konkrét káreseményhez nem rendelhető tételes függőkár-tartalékkal és a költségekkel csökkentett bruttó függőkár-tartalék adatával.

Újonnan képzett járadéktartalék

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyév december 31-én képeztek járadéktartalékot, ide értve azon járadékemelések és új járadékrészek többlettartalékát is, amelyre a biztosító szabályzatai, illetve az általános szakmai szabályok alapján nem a tárgyévet megelőző év december 31-én megképzett járadéktartalék nyújtott fedezetet.

43CF31S A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB kárainak alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett KGFB szerződések adatait a 43C31S összesítő táblával megegyező szerkezetben.

43C4 A tárgyévi járadék- és egyéb kárkifizetések

A tábla kitöltése

A kgfb-t terjesztő biztosító ebben a táblában mutatja be az összesített tárgyévi járadék- és egyéb kárkifizetéseit.

A tábla sorai

43C41 sor Összesen

A tábla összesen adata és a 43C3.. tábla összesített kárkifizetése összesítve adja az 43JA Eredményelszámolás tábla 04. aa) 1. sorát.

43C411 sor Járadékkifizetések (ezer Ft)

A járadékkifizetések soron azon kárkifizetéseket (pl. járadékkifizetéseket és járadékmegváltásokat) kell szerepeltetni, melyek fedezetéül a tárgyévet megelőző év december 31-én megképzett felelősségbiztosítási járadéktartalék szolgált, vagy kellett volna szolgálnia.

43C412 sor Egyéb kárkifizetések (ezer Ft)

Az egyéb kárkifizetések soron azon kifizetéseket kell bemutatni, melyek szerepelnek az 43JA Eredményelszámolás tábla 04. aa) 1. sorában, de nem szerepelnek a "járadékkifizetések" soron és a 43C1... tábla kárkifizetései között (pl. OEP/ONYF átalány).

43C5 A díjbevétel alakulása díjosztályonként

A tábla kitöltése

A kgfb-t művelő biztosító ebben a táblában tünteti fel díjbevételét az új gépjármű teljesítménykategóriák szerint besorolva.

Az előzetes fedezetigazolási szerződéseket a határozott idejű szerződések között kell szerepeltetni.

A tábla sorai

43C51 sor Mindösszesen

A tábla mindösszesen adata megegyezik a 43JA Eredményelszámolás tábla 01. a) bruttó díj - [c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (+/-) + d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékainak változásából (+/-)] értékével.

43CF5 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy egyéb határon átnyúló tevékenysége keretében terjesztett kgfb díjbevétele díjosztályonként

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43C5 táblával megegyező szerkezetben.

43C6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla kitöltése

A táblában a kgfb-t művelő biztosító IBNR tartalékát jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban.

A tábla sorai

43C61 sor Összesen

Az összesen sor adata megegyezik a 43B tábla költségekkel csökkentett bruttó IBNR tartalék adatával.

8. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító negyedéves és éves felügyeleti jelentése

ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA

49KSZ1

Korrigált szavatolótőke-megfelelés, levonás és összeadás módszer (Bit. 11. melléklet 1.)

Nagyságrend: ezer Ft

49KSZ2

Korrigált szavatoló tőke megfelelés, követelmény levonásos módszer (Bit. 11. melléklet 2.)

Nagyságrend: ezer forint

49KSZ3A

Korrigált szavatoló tőke megfelelés, számviteli konszolidáción alapuló módszer (Bit 11. melléklet 3.)

Nagyságrend: ezer forint

49KSZ3BO

Korrigált szavatoló tőke szükséglet számítás, számviteli konszolidáción alapuló módszer, összeadásos módszer (Bit. 11. melléklet 3.b)

Nagyságrend: ezer forint

49KSZ3BA

Konszolidált minimális szavatoló tőke szükséglet számítás (Bit 11. melléklet 3.b), nem élet ág

Nagyságrend: ezer forint

49KSZ3BB1

Konszolidált minimális szavatoló tőke szükséglet számítás (Bit 11. melléklet 3.b), élet ág 1.

Nagyságrend: ezer forint

49KSZ3BB2

Konszolidált minimális szavatoló tőke szükséglet számítás (Bit 11. melléklet 3.b), élet ág 2.

Nagyságrend: ezer forint

49KSZ3BC

A konszolidált beszámolóba be nem vont szavatolótőke-hiányos biztosítói leányvállalatok (Bit. 11. melléklet 3.b)

Nagyságrend: ezer forint

49T01

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatása (Bit. 183. § (2) a) pontja) Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek

Nagyságrend: ezer forint

49T02

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés b) pontja) Készfizető kezességvállalás és más jövőbeli vagy függő kötelezettségvállalás

Nagyságrend: ezer forint

49T03

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés c) pontja) A szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek

Nagyságrend: ezer forint

49T04

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés d) pontja) Befektetésekkel kapcsolatos ügyletek

Nagyságrend: ezer forint

49T05

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés e) pontja) Viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek

Nagyságrend: ezer forint

49T06

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatása (Bit. 183. § (2) bekezdés f) pontja) Költségek megosztása

Nagyságrend: ezer forint

49KM

Összevont (konszolidált) mérleg

Nagyságrend: ezer forint

49KE

Összevont (konszolidált) eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

9. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók éves felügyeleti jelentése

49KSZ1 Korrigált szavatolótőke-megfelelés, levonás és összeadás módszer (Bit. 11. melléklet 1.)

A tábla sorai

49KSZ11 sor Korrigált szavatoló tőke, ill. szükséglet 4. oszlop Szavatoló tőke

Ebbe a cellába kerül a biztosító korrigált szavatoló tőkéje a Bit. 11. melléklet 1. a) pontjának megfelelően: a biztosító szavatoló tőkéjéhez (49KSZ12 sor 4. oszlop) hozzá kell adni a 49KSZ1301-49KSZ1399 számú ismétlősor 4. oszlopában szereplő szavatoló tőke értékeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit.

49KSZ11 sor Korrigált szavatoló tőke, ill. szükséglet 5. oszlop Szavatoló tőke szükséglet Ide kerül a biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. melléklet 1. b) pontjának megfelelően: a biztosító minimális szavatoló tőke szükségletéhez (49KSZ12 sor 5. oszlop) hozzá kell adni a 49KSZ1301-49KSZ1399 sor 2. oszlopában szereplő részesedés könyv szerinti értékeit, továbbá a 49KSZ1301-49KSZ1399 sor 5. oszlopában szereplő szavatolótőke-követelményeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit.

49KSZ12 sor A biztosító szavatoló tőkéje, ill. szükséglete

Ebbe a sorba kerül a biztosító Bit. 123. és 124. §-a, illetve a Bit. 8. melléklete szerint meghatározott szavatoló tőkéje, illetve minimális szavatoló tőke szükséglete, figyelembe véve azonban a Bit. 178-189. §-ait.

49KSZ1301-49KSZ1399 sor

Ide kerülnek azon biztosítóintézetek megfelelő adatai, melyek a biztosítónak leányvállalatai, illetve amelyekben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, figyelembe véve azonban a Bit. 178-189. §-ait.

A szavatoló tőke számításánál és a szavatoló tőkeszükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.

49KSZ2 tábla Korrigált szavatoló tőke megfelelés, követelménylevonásos módszer (Bit. 11. melléklet 2.)

A tábla sorai

49KSZ21 sor Korrigált szavatoló tőke, ill. szükséglet 4. oszlop Szavatoló tőke

Ide kerül a Biztosító korrigált szavatoló tőkéje a Bit. 11. melléklet 2. a) pontjának megfelelően, amely megegyezik a Biztosító szavatoló tőkéjével (49KSZ22 sor 4. oszlop)

49KSZ21 sor Korrigált szavatoló tőke, ill. szükséglet 5. oszlop Szavatoló tőke szükséglet Ide kerül a Biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. melléklet 2. b) pontjának megfelelően: A Biztosító minimális szavatoló tőke szükségletéhez (49KSZ22 sor 5. oszlop) hozzá kell adni a 49KSZ2301-49KSZ2399 sor 5. oszlopában szereplő szavatolótőke-követelményeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit.

49KSZ22 sor A biztosító szavatoló tőkéje, ill. szükséglete

Ide kerül a Biztosító Bit. 123. és 124. §-a, illetve a Bit. 8. melléklete szerint meghatározott szavatoló tőkéje, illetve minimális szavatoló tőke szükséglete, figyelembe véve azonban a Bit. 178-189. §-ait.

49KSZ2301-49KSZ2399 sor

A szavatoló tőke számításánál a Számv. tv.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

49KSZ3A tábla Korrigált szavatoló tőke megfelelés, számviteli konszolidáción alapuló módszer (Bit. 11. melléklet 3.)

A tábla sorai

49KSZ3A01 sor A biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete

Ebbe a sorba kerül a biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. melléklet 3. b) pontja szerint, amely megegyezik vagy 49KSZ3BO tábla 1. sorába írt összeggel, vagy a 49KSZ3BA tábla 1. sorába és a 49KSZ3BB1 tábla 1. sorába írt értékeknek, továbbá a 49KSZ3BC tábla 1. sor 4. oszlopában, illetve 5. oszlopában szerepeltetett értékek különbségének az összegével.

49KSZ3A02 sor A biztosító korrigált szavatoló tőkéje

Ebbe a sorba kerül a biztosító korrigált szavatoló tőkéje a Bit. 11. melléklet 3. a) pontja szerint, amelyet a Bit. 123. és 124. §-ának megfelelően, de a konszolidált beszámoló alapján kell meghatározni.

49KSZ3A09 sor Leányvállalati saját tőke változás

Ezen a soron kell jelenteni a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatot a konszolidált beszámoló készítésekor megillető részesedés és az anyavállalatot a leányvállalat konszolidálásba először történő bevonásakor megillető részesedés különbözetét, praktikusan a leányvállalat eredménytartalék változását. (Számv. tv. 124. § (11) bekezdés)

49KSZ3A101 sor adósságkonszolidálás különbözetéből

Abban az esetben, ha az azonos jogcímen fennálló követelés és kötelezettség nem azonos összegben szerepel az adós és a hitelező mérlegében, akkor az így keletkező különbözet - amennyiben eltér az előző évben ilyen címen megállapított különbözet összegétől, - eredményt módosító tétel. Az előző évben ilyen címen kimutatott különbözet pedig a saját tőke korrekciójaként, mint konszolidáció miatti változások az adósságkonszolidálás különbözetéből szerepel a konszolidált mérlegben. (Számv. tv. 125. § (2) bekezdés)

49KSZ3A102 sor Közbenső eredmény különbözetéből

Ha a leányvállalat mérlegében az egymás közötti szállításokból és szolgáltatásteljesítésekből származó eszközök eltérő értéken szerepelnek, mint a konszolidálásba bevont vállalkozások bekerülési értékei, akkor az így megjelenő különbözet - amennyiben eltér az előző évitől, - a konszolidált eredménykimutatásban szerepel, az előző évben ilyen címen kimutatott különbözet pedig a saját tőke változásaként, mint Konszolidáció miatti változások közbenső eredmény különbözetéből kerül kimutatásra. (Számv. tv. 126. § (1) és (2) bekezdés)

49KSZ3A11 sor Külső tagok (más tulajdonosok) részesedése

Külső tagok részesedése a konszolidálásba bevont leányvállalat saját tőkéjéből a konszolidált beszámoló készítésekor a nem az anyavállalatot megillető részesedés összege. (Számv. tv. 124. § (12) bekezdés)

49KSZ3A17 sor Osztalékelsőbbségi részvény A Bit. 123. § (2) bekezdés h) pontja alapján.

49KSZ3A21 Egyéb korrekciós tételek összesen

Ezen a soron azokat a Bit. 124. § (2) bekezdés d) és e) pontoknak megfelelő korrekciós tételeket kell jelenteni, amelyeket a Bit. 124.§ (2) bekezdése alapján a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni.

49KSZ3BO tábla Korrigált szavatoló tőke-szükséglet számítás, számviteli konszolidáción alapuló módszer, összeadásos módszer [Bit. 11. melléklet 3. b)]

A tábla sorai

49KSZBO1 sor Korrigált szavatoló tőke szükséglet 4. oszlop Szavatoló tőke szükséglet

Ebbe a sorba kerül a biztosító korrigált szavatoló tőke szükséglete a Bit. 11. melléklet 3. b) pontja első részének megfelelően, amennyiben a biztosító a korrigált szavatoló tőke szükségletét az összeadásos módszerrel határozza meg: a biztosító minimális szavatoló tőke szükségletéhez [49KSZBO2 sor 4. oszlop] hozzá kell adni a 49KSZBO301-49KSZBO39 sor 4. oszlopában szereplő szavatoló tőke követelményeknek a 3. oszlopnak megfelelő arányos részeit, illetve a 49KSZ3BC tábla 1. sor 4. oszlopában, illetve 5. oszlopában szerepeltetett értékek különbségét.

49KSZBO2 sor A biztosító szavatoló tőkéje ill. szükséglete

Ebbe a sorba kerül a Biztosító a Bit. 8. melléklete szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglete. A 49KSZBO2301-49KSZBO2399 sorba kerülnek azon biztosítóintézetek megfelelő adatai, melyek a Biztosítónak leányvállalatai, illetve amelyekben a Biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik. A 3. oszlopba a konszolidált beszámoló összeállítása során használt százalékos arányokat kell szerepeltetni.

49KSZ3BA tábla Konszolidált minimális szavatoló tőke-szükséglet számítás [(Bit. 11. melléklet 3. b)], nem élet ág

49KSZ3BB1 tábla Konszolidált minimális szavatoló tőke-szükséglet számítás [(Bit. 11. melléklet 3. b)], élet ág

49KSZ3BB2 tábla Konszolidált minimális szavatoló tőke-szükséglet számítás [(Bit. 11. melléklet 3. b)], élet ág 2.

A tábla kitöltése

Ezeket a táblákat a Bit. 8. mellékletének megfelelően, de a konszolidált beszámoló alapján kell kitölteni, amennyiben a biztosító a korrigált szavatoló tőke-szükségletét a konszolidált módszerrel határozza meg.

49KSZ3BC tábla A konszolidált beszámolóba be nem vont szavatoló tőke-hiányos biztosítói leányvállalatok [Bit. 11. melléklet 3. b)]

A tábla kitöltése

Ebbe a táblába kerülnek a biztosító azon leányvállalatainak megfelelő adatai, amelyek szavatoló tőkehiánnyal rendelkeznek, és amelyeket a biztosító a konszolidációba nem vont be.

49T01, 49T02, 49T03, 49T04, 49T05 és 49T06 tábla

A Bit. 183. §-ában foglalt ügyletek bemutatása: az ügyletek közül azokat kell bemutatni az alábbi táblákban, amelyek a biztosító jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5%-át meghaladó értékűek, nemcsak az egyedi ügylet, hanem az ügyletek halmozott értékét is figyelembe véve. Kapcsolat kód alatt a Bit. 183. § (1) bekezdésében nevesített kapcsolatok kódját kell érteni. A táblákban az alábbi egységes kódok közül a megfelelőt kell szerepeltetni az adott ügylet mellett:

Kód	Kapcsolat leírása
A1	A biztosító és a biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása közötti kapcsolat, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik
A2	A biztosító és a biztosító anyavállalata vagy biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közötti kapcsolat
A3	A biztosító és a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásnak más leányvállalata vagy más olyan vállalkozása közötti kapcsolat, amelyben a biztosító anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik
B1	A biztosító és azon természetes személy közötti kapcsolat, aki részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely olyan vállalkozásában, amelyben a biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik
B2	A biztosító és azon természetes személy közötti kapcsolat, aki részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosító anyavállalatában vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásában
B3	A biztosító és azon természetes személy közötti kapcsolat, aki részesedési viszonnyal rendelkezik a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásnak más leányvállalatában vagy más olyan vállalkozásában, amelyben a biztosító anyavállalata vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik

49T01 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve2 személyek közötti ügyletek bemutatása (Bit. 183. § (2) bekezdés a) pontja). Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés a) pontjában nevesített, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kibocsátott, mind a vásárolt hitelviszonyt megtestesítő ügyleteket, valamint mind a kapott, mind az adott kölcsönöket.

49T02 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés b) pontja). Készfizető kezességvállalás és más jövőbeli vagy függő kötelezettségvállalás

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés b) pontjában nevesített, a készfizető kezességvállalásra és más jövőbeni vagy függő kötelezettségvállalásokra vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az adott kezességvállalásokat, valamint mind a függő kötelezettségeket, mind a függő követeléseket.

A tábla sorai

49T023 sor Függő vagy jövőbeni kötelezettségvállalás

Függő vagy jövőbeni kötelezettségvállalás meghatározása a Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 14. és 15. pontja szerint.

49T03 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés c) pontja). A szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés c) pontjában nevesített, a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az adott alárendelt kölcsöntőkét, osztalékokat, valamint mind a Biztosító általi tulajdonosi részesedéseket, mind a Biztosító tőkéjében való részesedéseket.

A tábla sorai

49T035 sor A partner részesedése a biztosító tőkéjéből

Ebben a sorban azon tranzakciókat kell bemutatni, amelyek során a partner részesedése változik például tőkeemelések hatására.

49T036 sor A biztosító részesedése a partner társaság tőkéjéből

Ebben a sorban azon tranzakciókat kell bemutatni, amelyek során a biztosító részesedése változik a partner vállalkozás tőkéjében.

A tábla oszlopai

5. oszlop Lejárat

Ezt az oszlopot csak a kapott, valamint adott alárendelt kölcsöntőke ügyletek esetében kell kitölteni.

49T04 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés d) pontja). Befektetésekkel kapcsolatos ügyletek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés d) pontjában nevesített, a befektetéssel kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni a vagyonkezelésbe kapott állományokkal kapcsolatos ügyleteket.

49T05 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek (Bit. 183. § (2) bekezdés e) pontja. Viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés e) pontjában nevesített, a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az átadott viszontbiztosítási díjakat, viszontbiztosítói költségtérítéseket, viszontbiztosítói jutalékokat, viszontbiztosítói kárkifizetéseket.

A tábla sorai

49T0509 sor Kapott viszontbiztosítói letétek

Kapott viszontbiztosítói letétek alatt azon ügyleteket kell érteni, amelyek eredményeként a biztosító mérlegében letéti kötelezettség keletkezik, a Bszkr. 4. melléklete szerinti konszolidált mérleg Források/F. Viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek sor tartalmával megegyezően.

49T0510 sor Adott viszontbiztosítói letétek

Adott viszontbiztosítói letétek alatt azon ügyleteket kell érteni, amelyek eredményeként a biztosító mint viszontbiztosító partnerénél letétként eszközöket hagy, melyek által a partner mérlegében kötelezettség keletkezik.

49T0511 sor Viszontbiztosításba vett kockázatokra képzett tartalék összesen

Viszontbiztosításba vett kockázatokra képzett tartalék alatt azon ügyleteket kell kimutatni, amelyek során a biztosító a partnerekkel kötött viszontbiztosítási szerződések következményeként tartalékot képez.

49T0512 sor Viszontbiztosításba adott kockázatokra képzett tartalék összesen

Viszontbiztosításba adott kockázatokra képzett tartalék alatt azon ügyleteket kell kimutatni, amelyek során a biztosító a partnerekkel kötött viszontbiztosítási szerződések és a Bit. 118. § (1) bekezdése alapján tartalékot képez. Ennek tartalmában meg kell egyeznie az Bszkr. 4. melléklete szerinti konszolidált mérleg Eszközök/D/III. Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész az életbiztosítási tartalékból sorral.

49T06 tábla Az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatása (Bit. 183. § (2) bekezdés f) pontja). Költségek megosztása

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek bemutatását kell megadni a Bit. 183. § (2) bekezdés f) pontjában nevesített, a költségek megosztásával kapcsolatos ügyletekre vonatkozóan. Ezen ügyletek esetében be kell mutatni mind a kapott, mind az átadott költségtérítéseket.

A tábla sorai

49T061 sor Átadott költségtérítés összesen

Átadott költségtérítés alatt a partnerrel kötött megállapodások, szerződések alapján (pl. közös eszközhasználat miatti), a tárgyidőszakban a biztosító által átadott költségtérítéseket kell ügyletenként kimutatni.

49T062 sor Kapott költségtérítések összesen

Kapott költségtérítés alatt a partnerrel kötött megállapodások, szerződések alapján (pl. közös eszközhasználat miatti), a tárgyidőszakban a biztosító által kapott költségtérítéseket kell ügyletenként kimutatni.

III. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók negyedéves felügyeleti jelentése

49T01, 49T02, 49T03, 49T04, 49T05 és 49T06 tábla

A táblák kitöltésére vonatkozó előírások megegyeznek az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók éves felügyeleti jelentésének az ezen táblákkal megegyező tábláinál előírtakkal.

IV. Az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosítók konszolidált éves beszámolója

Általános megjegyzések

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

49KM tábla Összevont (konszolidált) mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr.. 4. melléklete előírásait kell alkalmazni.

49KE tábla Összevont (konszolidált) eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 5. melléklete előírásait kell alkalmazni.

10. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése

48A

A független biztosításközvetítő tájékoztató adatai (szakmai felelősség vagyoni fedezete, foglalkoztatottak létszáma, díjak kezelése, összehasonlító felületen közvetített szerződések darabszáma)

Nagyságrend: ezer forint

48B1A

Biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalókbevételek

Nagyságrend: ezer forint

48B1B

A biztosításközvetítő egyéb tevékenységéből származó bevételei

Nagyságrend: ezer forint

48B2A

A közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

Nagyságrend: ezer forint

48B2B

A közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

Nagyságrend: ezer forint

48B2C

A közvetített viszontbiztosítási szerződések száma, díja

Nagyságrend: ezer forint

48M

Mérleg

Nagyságrend: ezer forint

48E

Eredménykimutatás

Nagyságrend: ezer forint

11. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. Könyvvizsgálói jelentés beküldésére a Számv. tv. 155. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelő adatszolgáltatók nem kötelezettek.

A könyvvizsgálói jelentés csatolására nem kötelezett adatszolgáltatóknak az éves jelentés beküldhetősége érdekében csatolniuk kell egy, a könyvvizsgáló jelentésre vonatkozóan az 1. melléklet 3. pontjában megadottaknak megfelelően elnevezett pdf formátumú fájlt, amelyben arról nyilatkoznak, hogy könyvvizsgálói záradék vagy jelentés beküldésére nem kötelezettek.

2.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A független biztosításközvetítő éves felügyeleti jelentése

48A tábla A független biztosításközvetítő tájékoztató adatai (szakmai felelősség vagyoni fedezete, foglalkoztatottak létszáma, díjak kezelése, összehasonlító felületen közvetített szerződések darabszáma)

A tábla sorai

48A03 sor (Szakmai felelősségbiztosítás) Szerződés időtartama, kezdete A szerződés eredeti kezdetét kell megadni.

48A04 sor (Szakmai felelősségbiztosítás) Szerződés időtartama, vége

Ebbe a sorba nem kell írni, amennyiben a szerződés határozatlan időtartamra szól.

48A07 sor (Vagyoni biztosíték) Megnevezése

Itt kell bemutatni a Bit. 3. § (1) bekezdés 67. pontjában vagyoni biztosítékként definiált pénzeszközt vagy bankgaranciát, amelyek nem azonosak sem a felelősségbiztosítással, sem a törzstőkével. Amennyiben a független biztosításközvetítő felelősségbiztosítással rendelkezik és azt jelezte az adattáblában, úgy a vagyoni biztosítékra vonatkozó adatot nem kell megadni.

48A09 sor A fedezetből történt kárkifizetés darabszáma

Itt kell bemutatni a tárgyévi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetés darabszámát.

48A10 sor Fedezetből történt kárkifizetés összege

Itt kell bemutatni a tárgyévi tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetéseket.

48A20 sor A független biztosításközvetítővel biztosításközvetítői munkaviszonyban állók létszáma (fő) Itt kell bemutatni azokat a biztosításközvetítőket, akik a független biztosításközvetítővel létesített munkaviszony keretében fejtik ki tevékenységüket. Az átlagos, regisztrációköteles állományi létszám hó végi, záró adatainak átlagát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

48A21 sor A független biztosításközvetítői tevékenységre irányuló egyéb jogviszonyban álló nyilvántartott személyek száma

Azon regisztrációköteles biztosításközvetítők hó végi, záró létszámának alapján számított átlagos létszámát kell megadni, amelyek közvetlenül a független biztosításközvetítővel létesített megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében fejtik ki tevékenységüket, valamint azokat a természetes személyeket is, akik a független biztosításközvetítő megbízásából eljáró nem engedélyköteles gazdálkodó szervezeten belül közvetítenek munkaviszony, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

A független biztosításközvetítői tevékenység irányító személyét is figyelembe kell venni a jogviszonyának megfelelő sorban (munkaviszony vagy egyéb jogviszony).

48A22 sor Biztosításközvetítést végző munkavállalók bruttó munkabérének összege Ebben a sorban kell kimutatni azon munkavállalók részére kifizetett bruttó munkabér összegét, akik a független biztosításközvetítővel létesített munkaviszony keretében biztosításközvetítői tevékenységet végeznek, ide értve a munkaviszonyban foglalkoztatott független biztosításközvetítői tevékenység irányító összes munkabérét.

48A301 sor Első díj

Amennyiben a független biztosításközvetítő az ügyféltől a biztosítási ajánlat aláírásakor az első díjat/díjrészletet - készpénzben nyugta ellenében, vagy a független biztosításközvetítő által kiállított számla alapján a független biztosításközvetítő bankszámlájára érkezően - átveszi, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

48A302 sor Folytatólagos díj

Ha a független biztosításközvetítő és a biztosító(k) között létrejött megállapodás alapján, a független biztosításközvetítőhöz pénztáron, vagy bankszámlán keresztül érkezett be (nem elsődíjas) pénzösszeg, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

48A31 sor Ügyfélszámla vezetése

Amennyiben a független biztosításközvetítő a Bit. 42. § (2) bekezdésben meghatározott ügyfélszámlát vezet, a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, nemleges válasz esetén "0"-val kell jelölni.

48A32 sor Kárrendezési tevékenység

Amennyiben a független biztosításközvetítő valamely biztosítóval kötött megállapodás alapján kárrendezési tevékenységet lát el, a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, annak hiányában "0"-val kell jelölni.

48A40 Összehasonlító felület alkalmazásával közvetített szerződések darabszáma

Az ezt követő sorokban kell megadni az összehasonlító felületen (interneten, mobil alkalmazáson keresztül) közvetített szerződések darabszámát élet és nem-életbiztosítási ág szerint, illetve azon belül termék típusok szerint: életbiztosításon belül a hagyományos életbiztosítás és a befektetési egységhez kötött életbiztosítás darabszámát, nem-életbiztosítások esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, a casco biztosítás, a lakásbiztosítás, az utasbiztosítás és a különböző pénzügyi veszteségek biztosítása (pl. jövedelem kiesés biztosítás) darabszámát.

Összehasonlító felület: az ügyfelek számára elérhető internetes oldal vagy telefonos alkalmazás, amely a biztosítási termék általános ismertetésén, ajánlásán és az azzal kapcsolatos felvilágosításon túl összességében alkalmas az ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére, az alkusz által nyújtott tanácsadásra, ezáltal a biztosítói ajánlatok ismertetésére és a biztosítási szerződés ügyfél által kezdeményezett megkötésének elősegítésére.

48B1A tábla Biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A "Biztosító megnevezése" oszlopba a biztosítók aktuális nevét, a "Biztosító azonosítója" oszlopba a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet / Piaci szereplők / Piaci szereplők keresése, menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8. A "Kód" rovatban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első kód adott, de a független biztosításközvetítőnek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosítótól volt jutalékbevétele) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

3., 4., 5., 6., 7., 8. 4. oszlop Tárgyévre járó kötési/fenntartási/céljutalék bevétel éves bruttó összege élet -nem élet

Ezen meghatározások alatt a biztosítók felé tárgyévre kiszámlázott jutalékbevételt kell érteni szerzési, fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) megbontásával. Jutalékbevétel alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembe vétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. A jutalékbevételt élet, illetve nem-élet ági bontásban, biztosítónként kell bemutatni. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal. Itt kell bemutatni a biztosító vezérügynökétől, a külföldi biztosítótól, viszontbiztosítótól kapott jutalék összegét is, a jutalékot ténylegesen kifizető biztosító megjelölésével.

A szerzési jutalék a szerződéskötéssel összefüggésben, a fenntartási jutalék pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalékként azonosítható. A céljutalék minden olyan extra jutalék, amelyre a független biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

Nem ebben a táblában, hanem a 48B1B táblában (egyéb bevételként) kell bemutatni az alkuszi tevékenységet folytató független biztosításközvetítő által az ügyfelével kötött megbízási szerződés alapján kapott megbízási díjat. A jutalékokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételeket (visszaírásokat) és a továbbadott jutalékokat nem szabad levonni a tárgyévben megszolgált jutalékokból.

9. és 10. oszlop Tárgyévre be nem folyt jutalék összege élet - nem élet

Ezen meghatározások alatt a tárgyévre kiszámlázott, de a tárgyév december 31-ig még pénzügyileg be nem folyt jutalékok összege értendő, élet, illetve nem-élet ági bontásban, biztosítónként részletezve. A be nem folyt jutalékok összegét nem kell kivonni a bruttó összegekből.

11. és 12. oszlop Megbízott biztosításközvetítőknek fizetett jutalék élet - nem élet

Ezekben az oszlopokban kell kimutatni a szerződéses viszonyban álló alvállalkozóknak a biztosításközvetítői tevékenységük után kifizetett jutalékok összegét, ideértve a jutalék visszaírásokat.

13. és14. oszlop Sztornó tételek (visszaírások) élet - nem élet

Itt kell megjeleníteni a jutalék kiszámlázás évétől függetlenül a tárgyévben visszaírásra került jutalékokat. Azon technikai ok miatti sztornó tételeket, amelyek a jutalék összegét (a biztosítóval szembeni jutalék követelés vagy kötelezettség mértékét) nem befolyásolják, nem kell figyelembe venni.

48B1B tábla A biztosításközvetítő egyéb tevékenységéből származó bevételei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni minden olyan egyéb bevételt, amely a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül, részét képezi az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorában szereplő összegének.

A tábla sorai

48B1B1 sor Egyéb tevékenységek bevételei összesen

Az itt kimutatott összeget kell megbontani kockázat-elbírálás, módozatfejlesztés, kárrendezés, szaktanácsadás, oktatás, pénztári tagszervezésért kapott díj, pénzügyi intézménytől egyéb pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért (befektetési szolgáltatás, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként) kapott díj, díj jellegű bevételek és egyéb csoportosításban. Fontos, hogy a kockázatelbírálási tevékenység és a szaktanácsadás a 66.22 biztosításközvetítői tevékenység keretein belül, a felnőttoktatás azonban csak MNB engedéllyel végezhető.

48B1B16 sor Pénztári tagszervezés

Itt kell jelenteni a nyugdíj- és egészségpénztári tagszervezésért kapott díjakat.

48B1B17 sor Befektetési szolgáltatás közvetítése

Itt kell kimutatni a befektetési szolgáltatás közvetítéséért kapott jutalékokat.

48B1B18 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként

Itt kell bemutatni a függő közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B19 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként

Itt kell bemutatni a független közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B20 sor Díj jellegű bevételek

Itt kell bemutatni a fee jogcímen, az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.

48B1B21 sor Egyéb

Ebben a kategóriában kell kimutatni minden egyéb bevételt (pl.: bérbeadás), amely az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorban szerepel, és a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be.

48B2A tábla A közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

A "Kód" rovatban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első kód adott, de a független biztosításközvetítőnek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosító részére közvetített) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

48B2A1 sor 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. oszlop Tárgyévben közvetített folyamatos díjfizetésű neméletbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyévben január 1. és december 31. közötti időszak alatt közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített nem-életbiztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját összesen, illetve azon belül a kgfb, a lakás, a casco és az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosításokat biztosítónként. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyév december 31-i záró élő állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyévben közvetítettek, de azok a tárgyévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyévben közvetített szerződések között nem, hanem a december 31-i élő állományban kell bemutatni.

Az olyan (pl. építési) biztosításokat, amelyek nem egyszeri díjasok, hanem több díjfizetési időpontjuk van, és az egyes díjak nem időarányosak, a folyamatos díjas biztosításoknál kell jelenteni, az adott évben ténylegesen megfizetett díjat véve éves állománydíjként.

48B2A1 sor 13., 14., 15., 16., 17, 18., 19., 20. oszlop Tárgyévben közvetített egyszeri díjas neméletbiztosítási szerződések összes darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a január 1 és december 31. közötti időszak alatt közvetített egyszeri díjas neméletbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves állománydíját, illetve külön megadva a casco, az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosítási, illetve az utasbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat. biztosítónként.

48B2A2 sor 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11., 12. oszlop Élő állományban lévő folyamatos díjas neméletbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyév december 31-én fennálló folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyév december 31-éig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

48B2B tábla A közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

48B2B1 sor 3., 4., 5., 6., 7., 8. oszlop Tárgyévben közvetített folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyévben január 1. és december 31. közötti időszak alatt közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített életbiztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját összesen, illetve azon belül a hagyományos élet és a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat biztosítónként. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyév december 31-i záró élő állományban kell szerepeltetni.

48B2B1 sor 9., 10., 11., 12. oszlop Tárgyévben közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések összes darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a január 1 és december 31. közötti időszak alatt közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves állománydíját, illetve külön megadva a hagyományos élet és befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként.

48B2B2 sor 3., 4., 5., 6., 7., 8. oszlop Élő állományban lévő folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyév december 31-én fennálló folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyév december 31-éig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

48B2C tábla A közvetített viszontbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

48B2C1 sor 3. és 4. oszlop Tárgyévben közvetített viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyévben január 1. és december 31. közötti időszak alatt közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját összesen,

Itt kell bemutatni azon viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyévben közvetítettek, de azok a tárgyévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött viszontbiztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, a tárgyévben közvetített szerződések között nem, hanem a december 31-i élő állományban kell bemutatni.

48B2C2 sor 3. és 4. oszlop Élő állományban lévő viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyév december 31-én fennálló folyamatos díjfizetésű viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyév december 31-éig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

48M tábla Mérleg

A tábla kitöltése

A táblát a független biztosításközvetítő vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak a mérleg nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48M1 sor Eszközök összesen

A sornak meg kell egyeznie a 48M2 sor Források összesen értékével mind az előző évre, mind pedig a tárgyévre vonatkozóan.

48E tábla Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A táblát a független biztosításközvetítő vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak az eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48E01 sor Értékesítés nettó árbevétele

Ebben a kategóriában kell bemutatni a tárgyévre előírt bevételeket, mely nem egyezik meg a pénzforgalmi szemléletű befolyt bevételekkel. A független biztosításközvetítők saját bevételükként nem mutathatják ki a biztosítási szerződésekre átvett biztosítási díjakat, hiszen ezek a biztosítók bevételébe számítanak bele.

12. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egység éves felügyeleti jelentése

43V

MABISZ elkülönített szervezeti egység vagyonkimutatása

Nagyságrend: ezer forint

43E

MABISZ elkülönített szervezeti egység eredményelszámolása

Nagyságrend: ezer forint

43T

MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai

Nagyságrend: ezer forint

43TF

MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközök

Nagyságrend: ezer forint

43KAB

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai - Kártalanítási Alap

Nagyságrend: ezer forint

43KSZB

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai - Kártalanítási Számla

Nagyságrend: ezer forint

43KAC3....

Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva - Kártalanítási Alap

Nagyságrend: ezer forint

43KSZC31FN

Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezese és bejelentése éve alapján megbontva: Fedezet nélküli károkozók - Kártalanítási Számla

Nagyságrend: ezer forint

43KSZC31IS

Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezese és bejelentése éve alapján megbontva: Ismeretlen károkozók - Kártalanítási Számla

Nagyságrend: ezer forint

43C31KSZ

Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Kártalanítási Számla összesen

Nagyságrend: ezer forint

43KASZC4

A tárgyév járadék- és egyéb kárkifizetései

Nagyságrend: ezer forint

43KASZC6

IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

Nagyságrend: ezer forint

13. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

43V MABISZ elkülönített szervezeti egység vagyonkimutatása

A tábla kitöltése

A táblát az 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 5. §-ában és 3. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.

43E MABISZ elkülönített szervezeti egység eredményelszámolása

A tábla kitöltése

A táblát az 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 5. §-ában és 3. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.

43T MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai

A tábla kitöltése

A táblát a Gfbtv. 56/J. §-ában meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

43TF MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközök

A tábla kitöltése

A táblát a Gfbtv. 56/K. és 56/L. §-ában meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

43TF14 Befektetési jegyek soron a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pont szerinti eszközöket kell feltüntetni, beleértve a kockázati tőkealapok és magántőkealapok jegyeit is.

43KAC3... Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ezekben a táblákban az adatszolgáltató a Kártalanítási Alap tárgyévi káralakulását mutatja be gépjármű kategóriánként (díjosztályonként) és összesítve. Minden egyes gépjármű kategóriához külön táblát kell kitölteni.

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyekre a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Bruttó kárkifizetés (ezer Ft)

A kárkifizetésben a bejelentett káreseményekhez köthető kárkifizetéseket, de a járadék jellegű kifizetések közül csak a függő járadékokra történt kifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni

Viszontbiztosító részesedése (ezer Ft)

A viszontbiztosításba adott kárkifizetéseket kell szerepeltetni.

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

Viszontbiztosítóra jutó rész (ezer Ft)

A Tételes függőkár tartalékból és az Újonnan képzett járadéktartalékból a viszontbiztosító számára jutó rész.

43KSZC31FN Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Fedezet nélküli károkozók

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató Kártalanítási Számlával kapcsolatos, a tárgyév fedezet nélküli károkozók általi káralakulását jelenti.

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyek során a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Bruttó kárkifizetés (ezer Ft)

Viszontbiztosító részesedése (ezer Ft)

A viszontbiztosításba adott kárkifizetéseket kell szerepeltetni.

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

Viszontbiztosítóra jutó rész (ezer Ft)

A Tételes függőkár tartalékból és az Újonnan képzett járadéktartalékból a viszontbiztosító számára jutó rész.

43KSZC31IS Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Ismeretlen károkozók

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos, a tárgyév ismeretlen károkozók általi káralakulását jelenti, a fedezet nélküli károkozók káraival megegyező módon.

43C31KSZ Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Kártalanítási Számla összesen

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi összes káralakulást jelenti.

43KASZC4 A tárgyév járadék- és egyéb kárkifizetései

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal valamint a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi járadékkifizetéseit illetve járadékmegváltásait jelenti.

A tábla sorai

43KASZC411 Járadékkifizetések

A járadékkifizetésben a járadéktartalék terhére történt járadékkifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni.

43KASZC412 Egyéb kárkifizetések

Az egyéb kárkifizetésekbe azon kifizetéseket kell beírni, melyek szerepelnek az eredményelszámolás Kárkifizetések sorában, de nem járadékkifizetések és nem szerepelnek a 43KASZC3... tábla kárkifizetései között.

A tábla összesen adata és a 43KASZC3... jelű tábla összesített kárkifizetése összesítve adja az elkülönített eredményelszámolás Kárkifizetések sorát.

43KASZC6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal valamint a Kártalanítási Számlával kapcsolatos IBNR tartalékot jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban. Az összesen sor adata megegyezik a Tartaléktábla költségekkel csökkentett IBNR tartalék adatával.

43KAC3..., 43KASZC4, 43KASZC6 tábla

A táblák Kártalanítási Alapra vonatkozó oszlopát az adatszolgáltatónak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelés Kártalanítási Alapra történő átszállásának időpontja által érintett évtől kezdődően a Kártalanítási Alap helytállási kötelezettségének teljes időtartama alatt kell megküldenie az MNB részére.

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12. §-a alapján.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

49/2014. (XI. 27.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

1. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

2. Fogalmak, rövidítések

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

2. melléklet a 49/2014. (XI. 27.) MNB rendelethez

A biztosító negyedéves és éves felügyeleti jelentései

Éves jelentéssel egyidejűleg pdf formátumban küldendő mellékletek

42A1A

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42A1B

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

42A1C

A biztosító nem élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

42A1D

A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

42A1E

A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

42A1F

Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

42A1G

A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

42A2A

A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

42A3A1

A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

42A3A2

Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

42A3A3

Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

42A3A4

Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak vegén

42A3B

Járadékkifizetések a tárgyidőszakban

42A4A

A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

Nagyságrend: ezer forint

42A5AA

A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB

A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

42A5AC

A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

42A5BA

Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB

Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

42A5BC

Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

42A8A

A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

42A8B1

Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

42A8B2

A nagy kockázatok főbb adatainak bemutatása

42A8B3

Nagy károk főbb adatainak bemutatása a tárgyidőszak végén

42A8E

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

42A9A1

Kimutatás a biztosító befektetéseiről

42A9B2