83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet

a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról

A Kormány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 175. § (2) bekezdés b)-c), g) pontjában, 175. § (3) bekezdés a)-b), d)-e) és g) pontjában, a 16. alcím tekintetében pedig a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § E rendelet hatálya a közigazgatási elektronikus szolgáltatásokra, azok működtetőire, üzemeltetőire, a közigazgatási elektronikus szolgáltatások nyújtásában részt vevő szervezetekre és személyekre, valamint a közigazgatási elektronikus szolgáltatások igénybe vevőire terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás: meghatározott kérésre automatikusan kibocsátott, hiteles tanúsítványállapot információnyújtás,

2. elektronikus aláíráspolitika: szervezeti igények alapján megfogalmazott, az elektronikus aláírás különböző formáinak kezelését meghatározó dokumentum,

3. elektronikus űrlap: minden olyan elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület, amelynél a megadandó adatok formája és tartalmi köre előre rögzített, és a kitöltést követően a megadott tartalommal elektronikus dokumentum jön létre,

4. folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósuló védelem,

4a.[1] gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó,

5. kockázattal arányos védelem: olyan védelem, mely biztosítja, hogy egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak legyenek a potenciális kárértékkel,

6. lenyomat: olyan meghatározott hosszúságú, az elektronikus dokumentumhoz rendelt bitsorozat, amelynek képzése során a használt eljárás (lenyomatképző eljárás) a képzés időpontjában teljesíti a következő feltételeket:

a) a képzett lenyomat egyértelműen származtatható az adott elektronikus dokumentumból,

b) a képzett lenyomatból az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges az elektronikus dokumentum tartalmának meghatározása vagy a tartalomra történő következtetés,

c) a képzett lenyomat alapján az elvárható biztonsági szinten belül nem lehetséges olyan elektronikus dokumentum utólagos létrehozatala, amelyre alkalmazva a lenyomatképző eljárás eredményeképp az adott lenyomat keletkezik,

7. nyilvános kulcsú infrastruktúra: kriptográfiai kulcspárral működő informatikai rendszertechnológia, amelynek működési elve, hogy amennyiben egy elektronikus adatot, illetve dokumentumot a megadott kulcspár egyik kulcsának segítségével átalakítanak, akkor azt csak az adott kulcspár másik kulcs tagjával lehet az eredeti állapotába visszaállítani,

8. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás: a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 172. § j) pontja szerinti szolgáltatás,

9. szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltató: a Ket. 172. § k) pontja szerinti szolgáltató,

10. teljes körű védelem: a rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem,

11. visszavonási állapotinformáció szolgáltatás: hiteles, visszavonási állapotinformációkat tartalmazó szolgáltatás,

12. zárt védelem: az összes releváns fenyegetést figyelembe vevő védelem.

II. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK NYÚJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

3. Általános követelmények

3. § (1)[2] A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) szolgáltató a SZEÜSZ nyújtása során köteles teljesíteni az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott követelményeket.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ nyújtásához az alábbi követelményeknek megfelelő informatikai eszközöket, rendszereket, és termékeket köteles használni:

a) az eszközök, rendszerek, és termékek megbízhatóak, teljesítik a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeket, és biztosítják a jogszabályban foglalt további követelményeknek, különösen a műszaki előírásoknak és személyi feltételeknek való megfelelést,

b) az eszközökhöz, rendszerekhez és termékekhez arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá,

c) a rendszerek, berendezések és termékek biztosítják, hogy a SZEÜSZ nyújtása során keletkezett adatokhoz arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá.

(3) A SZEÜSZ szolgáltató a bekövetkezett biztonsági eseményekről megfelelő részletességgel köteles haladéktalanul értesíteni az elektronikus ügyintézési felügyeletet (a továbbiakban: felügyelet). A felügyelet a biztonsági eseményről tájékoztatja az érintett ügyfeleket vagy hatóságot.

(4)[3] A Ket. 168/A. § alkalmazásában az alábbi SZEÜSZ-ök igénybevétele kötött előzetes ügyfél-regisztrációs eljáráshoz:

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása,

b) az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről,

c) azonosítási szolgáltatás, ide nem értve az egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás, azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás részszolgáltatásokat,

d) biztonságos kézbesítési szolgáltatás,

e) hitelesítés-szolgáltatás,

f) személyre szabott ügyintézési felület,

g)[4] törvényben meghatározott kivétellel a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás (a továbbiakban: KASZ).

(5)[5] A (4) bekezdés szerinti ügyfél-regisztráció elektronikus úton is megtehető

a) természetes személy ügyfél esetében, ha rendelkezik 47/A. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti KASZ-szal,

b) gazdálkodó szervezet és egyéb nem természetes személy esetében, ha az önálló képviseletre jogosult képviselője rendelkezik 47/A. § (3) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti KASZ-szal,

és e KASZ segítségével azonosítja magát.

4. § Amennyiben valamely kijelölt SZEÜSZ szolgáltató által nyújtott SZEÜSZ igénybe vételét jogszabály valamely hatóság számára kötelezően előírja, a szolgáltatás csak olyan elérhetőség és rendelkezésre állás mellett nyújtható, amely a hatóságok eljárási cselekményeit, a hatósági eljárások lefolytatását nem akadályozza.

5. § (1)[6] A SZEÜSZ szolgáltató - az olyan, hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató kivételével, amely a SZEÜSZ-t kizárólag saját ügyintézése érdekében biztosítja - a SZEÜSZ általános szerződési feltételek szerinti működésével, működtetésével kapcsolatos panaszok, kérdések fogadására telefonos ügyfélszolgálatot tart fenn, valamint erre szolgáló elektronikus űrlapon vagy elektronikus levélben, vagy párbeszédes elektronikus rendszerben a bejelentések fogadását biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentések alapján a SZEÜSZ szolgáltató 15 napon belül

a) ha az alapos, köteles megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a SZEÜSZ az igénybevevők számára rendeltetésszerűen igénybe vehető, használható legyen, és erről a bejelentőt tájékoztatni,

b) ha az nem alapos, köteles a bejelentés elutasításáról és annak indokairól, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárás lehetőségéről a bejelentőt tájékoztatni.

(3) Ha a SZEÜSZ szolgáltató az általános szerződési feltételek szerinti feltételeket nem biztosítja, és az igénybevevő (1) bekezdés szerinti bejelentése alapján a hibát határidőben nem javítja ki vagy a bejelentést elutasítja, az igénybevevő a felügyeletnél tehet panaszt.

(4) A felügyelet a panaszt közigazgatási hatósági eljárás keretében bírálja el, és ha a panasz alapos, a SZEÜSZ szolgáltatót határozatban kötelezi a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásra, valamint a 16-17. § szerinti jár el.

6. § (1) A hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ nyújtása során tett nyilatkozatait, valamint az egyéb tárolt iratokat a rá irányadó iratkezelési szabályozás szerinti megőrzési ideig köteles megőrizni.

(2) A hatóságnak nem minősülő SZEÜSZ szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a hatósággal vagy az ügyféllel kötött megállapodás szerint köteles megőrizni.

4. Egységes működés, együttműködési képesség

7. § (1) A hatóság és más SZEÜSZ szolgáltatók a SZEÜSZ-ök kialakítása és nyújtása során kötelesek figyelembe venni a hatóságok informatikai rendszerei közötti együttműködés követelményeit, valamint - több hatóságot is érintő SZEÜSZ esetén - a többi hatóság igényeit.

(2) A felügyelet a SZEÜSZ nyilvántartásba vétele, valamint ellenőrzése során ellenőrzi az (1) bekezdés szerinti követelmények érvényesülését.

(3) A felügyelet ajánlásokat bocsát ki az (1) bekezdés szerinti követelmények érvényesülése érdekében. Amennyiben az adott információ cserére vagy elektronikus űrlaptípusra nem áll rendelkezésre irányadó ajánlás, úgy a SZEÜSZ szolgáltató köteles egyedi ügyben is biztosítani e követelmények érvényesülését. A felügyelet együttműködik a SZEÜSZ szolgáltatóval a SZEÜSZ e követelményeknek megfelelő kialakítása érdekében.

5. Általános szerződési feltételek

8. § (1) A SZEÜSZ a felügyelethez benyújtott, engedélyköteles SZEÜSZ esetén, továbbá a felügyelet által jóváhagyott általános szerződési feltételek alapján nyújtható. A SZEÜSZ szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közös megegyezéssel eltérhetnek a felügyelet által jóváhagyott általános szerződési feltételekben foglaltaktól.

(1a)[7] Ha a hatóságnak minősülő SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ-t kizárólag saját ügyintézése érdekében biztosítja, úgy azt általános szerződési feltételek helyett szolgáltatási szabályzat alapján nyújtja.

(1b)[8] Ha a SZEÜSZ szolgáltató több SZEÜSZ-t együttesen nyújt, úgy a szolgáltatások tekintetében jogosult egységes, összevont általános szerződési feltételek, illetve szolgáltatási szabályzat készítésére.

(2) Az általános szerződési feltételek tartalmazza legalább az alábbiakat:

a) a szolgáltatási időszakot, rendelkezésre állást,

b) a szolgáltatások elérhetőségét, jogosultsági kérdéseket,

c) a felhasználói támogatás feltételeit,

d) a funkcionalitást,

e) az igénybevétel technikai feltételeit, ideértve a műszaki és adminisztratív feltételeket,

f) az igénybevétel pénzügyi feltételeit,

g) a bejelentések, panaszok kezelésének rendjét,

h) a SZEÜSZ szolgáltató felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) Az általános szerződési feltételeket a felügyelet és a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi. A SZEÜSZ szolgáltatónak a felügyelet által jóváhagyott általános szerződési feltételeket kell közzétennie.

6. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételek

9. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a SZEÜSZ nyújtásához köteles kijelölni és a felügyelet felé bejelenteni az alábbiakat:

a) a SZEÜSZ-ért felelős vezető személyét,

b) a szolgáltatás ellenőrét,

c) a szolgáltatás biztonsági felelősét.

(2) Ha a SZEÜSZ jellege megköveteli, a szolgáltató műszaki, technikai jellegű kérdésekben illetékes kapcsolattartót is kijelöl, akinek elérhetőségét az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

10. §[9] A SZEÜSZ-t - az adott SZEÜSZ-re vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - legalább félévente a biztonsági felelős útján, évente pedig az ellenőr útján az általános szerződési feltételeknek vagy szolgáltatási szabályzatnak megfelelés szempontjából ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

7. A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági követelmények

11. § (1) A SZEÜSZ nyújtásához alkalmazott informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy:

a) a rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),

b) a rendszerben kezelt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek a felhasználásáról (bizalmasság),

c) a rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek - ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik és a származás megtörténtének bizonyosságát is -, továbbá a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),

d) a rendszerben kezelt adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák (rendelkezésre állás),

e) érvényesüljenek a zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem követelményei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a SZEÜSZ szolgáltatónak

a) az informatikai rendszer tervezésére, beszerzésére, megvalósítására (különösen fejlesztésére, testreszabására, paraméterezésére, telepítésére) és felülvizsgálatára kiterjedő minőségirányítással kell alátámasztania az eljárási és biztonsági követelmények teljesülését,

b) rendelkeznie kell üzemeltetési, valamint informatikai biztonsági szabályzatokkal,

c) rendelkeznie kell üzletmenet-folytonossági, katasztrófaelhárítási tervvel,

d) rendelkeznie kell szolgáltatásműködési szabályzattal, amelyben meg kell határozni a rendszer működéséért felelős, az adatgazda, az adatkezelő, illetőleg az adatfeldolgozó, az üzemeltető és az igénybe vevők jogait és kötelezettségeit, valamint az adatkezelés, adattovábbítás és adatszolgáltatás eljárásrendjét,

e) rendelkeznie kell változáskezelési szabályzattal,

f) rendelkeznie kell a biztonsági minimum követelmények teljesülésének igazolására irányuló audittal,

g) gondoskodnia kell a rendszer működése szempontjából meghatározó folyamatok valamennyi kritikus eseményének naplózásáról,

h) mentési renddel és biztonsági mentésekkel kell rendelkeznie,

i) rendelkeznie kell a rendkívüli üzemeltetési helyzetekre kidolgozott eljárásrenddel, és rendkívüli helyzetekben folyamatos üzemelést biztosító tartalékberendezésekkel.

(3)[10]

III. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS FELÜGYELETI SZERVEI

8. Elektronikus ügyintézési felügyelet

12. § (1) A felügyelet a Ket. 161. §-ban meghatározott hatóság.

(2) A felügyelet feladata

a) az egyes SZEÜSZ-ökre vonatkozó jogszabályok megalkotásának kezdeményezése,

b) az elektronikus ügyintézést érintő jogszabálytervezetek véleményezése,

c) az egyes SZEÜSZ-ökre vonatkozó ajánlások kiadása,

d) az informatikai rendszerek együttműködéséhez szükséges, az adatkapcsolatokban érintett adatszerkezetekre vonatkozó követelmények előírása,

e) a bejelentett és engedélyezett SZEÜSZ-ök, valamint az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyilvántartása,

f) SZEÜSZ-ök engedélyezése,

g) SZEÜSZ-ök ellenőrzése,

h) a hozzá érkező bejelentések kivizsgálása,

i) a 49-50. § szerinti SZEÜSZ-ök esetén a közzétett, a hatóság által alkalmazott titkosító-, dekódoló programok, valamint a hatóság által használt vagy közzétett kulcs-előállító programok megfelelőségének vizsgálata.

(3) A felügyelet az egyes SZEÜSZ-ökre vonatkozó előírások jogszabályi rendezésére, újabb SZEÜSZ nevesítésére vagy meglévő SZEÜSZ szabályainak módosítására javaslatot dolgoz ki és terjeszt fel az érintett jogszabály kiadására felhatalmazással rendelkező miniszternek.

(4) A felügyelet a (2) bekezdés d) pontjában megadott előírásokat azok bevezetéséhez szükséges határidő előírása mellett teszi közzé.

9. Elektronikus ügyintézési szolgáltató regisztrációja[11]

13. §[12] (1) A Ket. 172. § d) pontja szerinti elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltató (a továbbiakban: elektronikus ügyintézési szolgáltató) a szolgáltatás nyújtásának megkezdése előtt köteles elektronikus úton regisztrálni a felügyelet erre a célra kialakított on-line felületén (a továbbiakban: eüsz szolgáltatói regisztráció). Az eüsz szolgáltatói regisztráció nem kötelezi az elektronikus ügyintézési szolgáltatót az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatás nyújtásra.

(2) Az eüsz szolgáltatói regisztráció során a következő adatokat kell bejelenteni:

a) az elektronikus ügyintézési szolgáltató nevét, székhelyét, elektronikus levélcímét,

b) az elektronikus ügyintézési szolgáltató kapcsolattartójának nevét és elektronikus levélcímét, amennyiben a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult,

c) amennyiben az elektronikus ügyintézési szolgáltató rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszerben hivatali kapuval, annak az azonosítóját, valamint

d) az elektronikus ügyintézési szolgáltató által nyújtott elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatások körét.

(3) A felügyelet névjegyzéket vezet a regisztrált elektronikus ügyintézési szolgáltatókról, amely a (2) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazza. A névjegyzék a (2) bekezdés a) és d) pontja tekintetében elektronikus úton bárki számára kereshető módon hozzáférhető.

(4) A felügyelet az elektronikus ügyintézési szolgáltató kérelmére, vagy, amennyiben hivatalos eljárása során tudomására jut, hivatalból módosíthatja a (2) bekezdésben felsorolt adatokat.

(5) A felügyelet

a) az elektronikus ügyintézési szolgáltató kérelmére,

b) az elektronikus ügyintézési szolgáltató megszűnése esetén, vagy

c) az elektronikus ügyintézési szolgáltató valamennyi elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos szolgáltatása megszűnése esetén

törli a szolgáltatót a névjegyzékből.

(6) A felügyelet a névjegyzék természetes személyre vonatkozó adatait a regisztráció megszüntetését követő öt év múlva törli.

(7) A felügyelet a névjegyzékbe vételről, az adatok módosításáról és az (5) bekezdésben meghatározott névjegyzékből való törlésről értesíti az elektronikus ügyintézési szolgáltatót.

(8) Az eüsz szolgáltatói regisztráció díjmentes.

10. A szolgáltatásokra vonatkozó ajánlások

14. § (1) A felügyelet a SZEÜSZ-ök egységes nyújtása és igénybevétele, az együttműködési képesség biztosítása érdekében ajánlásokat bocsát ki.

(2)[13] A felügyelet az ajánlások tervezetét véleményezteti az informatikáért felelős miniszterrel.

(3) Az ajánlások tervezetét a felügyelet a kormány által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára elektronikus levélben véleményezésre megküldi, valamint szakmai és társadalmi vitára közzéteszi.

(4) Az előkészítő bizottság az ajánlás előkészítése során indokolt esetben egyeztet a nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványügyi vagy szabványkibocsátó - ideértve az elismert ipari szabványokat kibocsátókat is - szervekkel.

(5) A felügyelet az elfogadott ajánlásokat nyilvánosan, elektronikus úton közzéteszi. A közzétételi kötelezettség a visszavont, módosított ajánlások minden korábbi állapotára is vonatkozik.

15. § A felügyelet a közzétett ajánlásokat szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálja.

IV. FEJEZET

SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK BEJELENTÉSE

11. Szolgáltatások nyilvántartásba vétele

16. § (1) A felügyelet nyilvántartást vezet

a) a bejelentett és az engedélyezett SZEÜSZ-ökről és

b) az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról.

(2) A felügyelet ellenőrzi, hogy a SZEÜSZ szolgáltató és a hatóság az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e, így különösen vizsgálja az alábbi feltételek meglétét:

a) a hatóság a szolgáltatás bejelentésével kapcsolatos kötelezettségének eleget tett-e,

b) a SZEÜSZ szolgáltató a nyilvánosságra hozott tájékoztatóiban és általános szerződési feltételeiben foglaltakat, valamint - amennyiben van ilyen - szerződési feltételeit betartja-e, valamint

c) a hatóság és a SZEÜSZ szolgáltató a felügyelet korábbi döntéseit betartja-e, így különösen, hogy a SZEÜSZ szolgáltató engedélyköteles SZEÜSZ esetén az engedélyben foglaltakat teljesíti-e.

(3) Ha a felügyelet észleli, hogy a hatóság a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, a megfelelőség érdekében az alábbi intézkedéseket teheti:

a) felhívja a hatóság figyelmét a követelmény betartására,

b) értesíti a hatóság felügyeleti szervét a szabályoktól eltérő működésről,

c) az elektronikus ügyintézéssel összefüggésben megtiltja meghatározott technológiák vagy eljárások használatát,

d) indokolt esetben a mulasztó hatóság vezetője ellen fegyelmi eljárást kezdeményez, mely alapján a fegyelmi eljárás megindítása kötelező,

e) különösen indokolt esetben, az ügyfelek védelme érdekében a hatóságot törli a nyilvántartásából, feltéve, hogy a törlés az ügyintézésben nem okoz jelentős fennakadást.

(4) Ha a felügyelet észleli, hogy a hatóságnak nem minősülő SZEÜSZ szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott feltételeket nem teljesíti, a megfelelőség érdekében az alábbi intézkedéseket teheti:

a) felhívja a SZEÜSZ szolgáltató figyelmét a követelmény betartására,

b) az elektronikus ügyintézéssel összefüggésben megtiltja meghatározott technológiák vagy eljárások használatát,

c) ha a SZEÜSZ szolgáltató a hatóság kötelezése ellenére sem szünteti meg a jogsértést, úgy bírságot szabhat ki,

d) különösen indokolt esetben, az ügyfelek védelme érdekében a SZEÜSZ szolgáltatót törli a nyilvántartásából, feltéve, hogy a törlés az ügyintézésben nem okoz jelentős fennakadást.

(5) A felügyelet a (3)-(4) bekezdésben felsorolt intézkedés megtétele során figyelembe veszi a megállapított mulasztásnak az ügyfelekre és az érintett szervek működésére, továbbá intézkedésének az ügyfelekre gyakorolt hatását, valamint - adott esetben - más szolgáltatásra való átállás lehetőségét, annak költségét és időigényét.

(6)[14]

17. § Amennyiben a SZEÜSZ-t hatóság nyújtja, a felügyelet a jogszabályban foglalt követelmények betartásán túl a SZEÜSZ célszerűségét és hatékonyságát is vizsgálja, és az ezzel kapcsolatos megállapításáról a Kormány számára évente jelentést készít.

12. A szolgáltatásnyújtás bejelentése, engedélyezése

18. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját a felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlap alkalmazásával bejelenteni.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató a bejelentéshez köteles mellékelni az alábbi mellékleteket:

a) a szolgáltatás részletes műszaki leírását,

b) a szolgáltatás pontos meghatározásához szükséges eljárási, adminisztrációs szabályokat, szabályzatokat, folyamatleírásokat, hitelesítési rendet, ahol az értelmezett, továbbá

c) a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket,

d) a szolgáltató katasztrófaelhárítási eljárásra vonatkozó szabályzatát, valamint

e) a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és egyéb műszaki követelményeknek való megfelelést alátámasztó dokumentumokat.

(3) A felügyelet megkeresése alapján, a szolgáltatás engedélyezésére vonatkozó eljárásban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként vesz részt.

(4) A felügyelet a szolgáltatót a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi a SZEÜSZ szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és a bejelentés időpontjától számított nyolc napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja.

(5) A nyilvántartásba vételt a felügyelet abban az esetben tagadja meg, ha a bejelentésben foglalt adatok a hiánypótlás ellenére a SZEÜSZ szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak, és egyúttal kötelezi a SZEÜSZ szolgáltatót a bejelentés 8 napon belüli ismételt benyújtására.

(6) A SZEÜSZ szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint a SZEÜSZ nyújtásának megszüntetését 15 napon belül köteles bejelenteni a felügyeletnek. Ha a SZEÜSZ szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat vagy a szolgáltatás nyújtásának megszüntetését határidőn belül nem jelenti be, a felügyelet a mulasztó szolgáltatóval szemben bírságot alkalmazhat.

(7) A felügyelet által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a felügyelet közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

19. § (1) Engedélyköteles SZEÜSZ esetén a SZEÜSZ szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját a felügyelet által rendszeresített elektronikus űrlap alkalmazásával bejelenteni.

(2) A felügyelet vizsgálata kiterjed

a) a műszaki követelmények,

b) az eljárási feltételek,

c) a biztonsági követelmények,

d) a szolgáltatási feltételek,

e) az a) és d) pontok teljesülését garantáló szolgáltatási képesség és

f) a szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos feltételeknek való megfelelés

vizsgálatára.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti valamely követelményre rendelkezésre áll a felügyelet által közzétett ajánlás, és a SZEÜSZ szolgáltató az ajánlás alkalmazásáról nyilatkozik, úgy a felügyelet az ellenőrzés során az ajánlásban rendezett kérdésekben kizárólag az ajánlásnak való megfelelést ellenőrzi.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontját köteles az engedély iránti kérelem benyújtását követő 3 hónapon túli időpontban megjelölni.

(5) Az engedély iránti kérelem elbírálására egyebekben a 18. § rendelkezései megfelelően irányadók.

20. § A bejelentésben, illetve az engedélyben foglalt adatok változására, valamint a szolgáltatás megszüntetésére a 18-19. § rendelkezései megfelelően irányadók.

21. § (1) A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során mérlegelési jogkörében figyelembe veszi az engedéllyel érintett szolgáltatásra irányadó műszaki előírásokat és a kérelemben foglalt szolgáltatás egyedi sajátosságait.

(2) A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során helyszíni szemlét is lefolytathat, s kérheti a szolgáltatás műszaki jellemzőinek, működésének részletes bemutatását.

(3) A felügyelet döntésében köteles a figyelembe vett műszaki előírásokat nevesíteni, valamint ha az engedéllyel érintett szolgáltatásra irányadó műszaki előírásoktól eltért, köteles az eltérést megindokolni.

13. A szolgáltatásnyújtás megszüntetése

22. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése előtt legalább 90 nappal a szolgáltatás befejezését bejelenteni, és azt az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni.

(2) A bejelentés nem mentesíti a SZEÜSZ szolgáltatót a megállapodások alapján vállalt, vagy jogszabály által kötelezően előírt szolgáltatási időszak biztosításától.

(3) Amennyiben a SZEÜSZ nyújtását nem jogszabály írja elő kötelezően, a felügyelet jogosult a szolgáltatás megszüntetésének idejét legfeljebb 6 hónappal elhalasztani, amennyiben a SZEÜSZ nyújtásának megszüntetése a közigazgatás működésében zavarokat okozhat. A SZEÜSZ szolgáltató - amennyiben a SZEÜSZ-t nem jogszabályi kötelezés alapján nyújtja - mentesülhet e szolgáltatási kötelezettsége alól, ha teljesértékűen azonos, a felügyelet nyilvántartásban szereplő SZEÜSZ az igénybevevők rendelkezésére áll, az átállásra elegendő időt biztosít, és az igénybevevők esetleges átállási költségét a tevékenységét megszüntető SZEÜSZ szolgáltató viseli.

V. FEJEZET

AZ EGYES SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEI

14. Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről

23. § (1) Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározhatja azon hatóságok körét, amelyek elektronikus úton, az ügyfél által a (4) bekezdés szerinti keretek között meghatározott időszakonként összesítve, egy vagy több meghatározott értesítési címen tájékoztassák arról, hogy az adott időszak alatt az ügyfél részéről elektronikus nyilatkozatot vagy papír alapú iratot fogadtak vagy részére elektronikus nyilatkozatot vagy papír alapú iratot kézbesítettek. Az ügyfél kérheti, hogy a hatóság a tájékoztatásban valamennyi adattovábbítás tényét feltüntesse.

(2) Az ügyfél az értesítés keretében igényelheti azt is, hogy a hatóság értesítse különösen

a) a központi azonosítási ügynök (a továbbiakban: KAÜ) SZEÜSZ keretében történt, az ügyfél nevében történő bejelentkezésekről,

b) az ügyfél ügyintézési rendelkezésére vonatkozó lekérdezésekről (ide nem értve az ügyfél képviselője általi bejelentkezéseket),

c) az ügyfélre vonatkozó lekérdezésekről az összerendelési nyilvántartásból,

d) az ügyfélre vonatkozó, az adott időszakban a hatóság részéről és részére történt adattovábbításokról,

e) az iratkezelési rendszerekből ügyféltől érkeztetett iratokról, valamint

f) az iratkezelési rendszerekből ügyfélnek küldött iratokról.

(3) Az ügyfél kérheti, hogy az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza:

a) csak a szervezet megnevezését, az esemény megjelölését és időpontjának meghatározását, vagy

b) ahol ismert, ott az esemény azonosítását és adatait is.

(4) Az ügyfél az időszakos értesítésről szóló ügyintézési rendelkezésben legalább 15, legfeljebb 90 napos értesítési időszakot határozhat meg. Az első időszakos értesítés határidejét az ügyintézési rendelkezés megtételétől kell számítani.

24. § (1) Az értesítés csak azon hatóság adataira terjed ki, amely hatóság azt biztosítja és azt a felügyelet részére bejelentette. A hatóság az értesítési szolgáltatást a 25. § szerinti, az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv által nyújtott szolgáltatás útján is biztosíthatja. A felügyelet közzéteszi az ilyen tájékoztatás adására képes hatóságok jegyzékét.

(2) Az ügyfél kérése esetén az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv az ügyfél 23. § szerinti nyilatkozatáról az érintett, (1) bekezdés hatálya alá tartozó hatóságokat értesíti.

25. § (1) Ha az ügyfél az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv által nyújtott időszaki értesítés szolgáltatás általi rendszeres értesítését igényelte, a 23. § szerinti tájékoztatást az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv a hatóságok nevében, a (2) bekezdés szerinti tájékoztatások alapján egységes formában adja meg az ügyfélnek. Az értesítés tartalmazza az arra vonatkozó utalást, hogy az értesítés csak a 24. § (1) bekezdés szerinti hatóságok adataira terjed ki.

(2) Ha az ügyfél a SZEÜSZ szolgáltató általi értesítést igényelte, az értesítéshez szükséges adatokat az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás szolgáltatója kéri le a hatóságoktól és az érintett más SZEÜSZ-ök nyújtóitól. A hatóságok és SZEÜSZ szolgáltatók kötelesek az adott időszakban történt, a 23. § szerinti eseményekről az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv általi időszaki értesítés szolgáltatás nyújtóját elektronikus úton tájékoztatni.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőzően a hatóság a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi az adatközléshez a hozzájárulást.

15. Az ügyfél adataiban bekövetkező változás átvezetése

26. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a felügyelet felé a SZEÜSZ bejelentése keretében bejelenti, valamint elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzéteszi azt az adatkört, amely tekintetében a jelen alcím szerinti szolgáltatást biztosítja, valamint az átvezetés esetleges további szabályait.

(2) Ha az automatikus átvezetés az ügyfél eseti hozzájárulását igényli, a hozzájárulást az ügyfél

a) az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon,

b) az adatkör kezelőjénél, illetve annak nevében jogszabály alapján eljáró ügyfélszolgálatnál, kormányablaknál, kihelyezett ügyintézési pontnál a változás bejelentésekor az e célra rendszeresített, és az eljáró szerv által az ügyfél által megadott adatok alapján előkészített papír alapú formanyomtatvány aláírásával, vagy

c) az adatkör kezelőjénél, illetve annak nevében jogszabály alapján eljáró ügyfélszolgálatnál, kormányablaknál, kihelyezett ügyintézési pontnál a változás bejelentésekor az e célra rendszeresített, és az eljáró szerv által az ügyfél által megadott adatok alapján előkészített elektronikus formanyomtatvány külön jogszabályban megadottak szerinti hitelesítésével

adhatja meg. Az ügyfél hozzájárulása esetén a hatóság az űrlapot minden érintett hatóság számára elektronikus úton kézbesíti.

(3) Ha az ügyfél a változás automatikus átvezetését igényelte, úgy az érintett szervek megkereséséhez szükséges valamennyi adatot köteles megadni.

(4) Az ügyfél köteles minden megkeresett szerv esetében a bejelentés tudomásul vételét figyelemmel kísérni; a SZEÜSZ szolgáltató az űrlap továbbításán túl további közreműködésre nem köteles.

27. § (1) A kormány biztosíthat olyan SZEÜSZ-t (a továbbiakban: változáskezelési ügynök szolgáltatás), amelynek keretében a valamely hatóságnál tett bejelentés más nyilvántartásokban történő átvezetéséről a változáskezelési ügynök gondoskodik.

(2) A változáskezelési ügynök a változások átvezetése során az ügyfél képviselőjeként jár el, eljárására a 26. § (2)-(4) bekezdését nem kell alkalmazni. A változáskezelési ügynök köteles az átvezetés tényéről vagy a felmerült problémákról az ügyfelet értesíteni.

16. Összerendelési nyilvántartás

28. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szerint összerendelési nyilvántartást vezet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, valamint a központi idegenrendészeti nyilvántartásban szereplő valamennyi élő természetes személyre vonatkozóan (a továbbiakban: természetes személyek összerendelési nyilvántartása).

(2) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló jogszabályban kijelölt szerv összerendelési nyilvántartást vezet valamennyi, a cégnyilvántartásban szereplő, működő cégekre, valamint a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezetekre, költségvetési szervekre, ügyvédi irodákra, szabadalmi ügyvivői irodákra, végrehajtó irodákra, valamint közjegyzői irodákra (a továbbiakban együtt: szervezet) vonatkozóan (a továbbiakban: szervezetek összerendelési nyilvántartása).

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott adatok változásáról, így különösen az érintett személy haláláról vagy jogutód nélküli megszűnéséről az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szervek a 174-175. § szerinti eljárás értelemszerű alkalmazásával értesítik az összerendelési nyilvántartást kezelő szerveket.

(4) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából a természetes személyt

a) halála,

b) magyar állampolgárságának megszűnése,

c) nem magyar állampolgár magyarországi tartózkodási státuszának megszűnése

esetén, az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő öt éven belül törölni kell.

(5) A szervezetek összerendelési nyilvántartásából a szervezetet megszűnése esetén az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő öt éven belül törölni kell.

29. § (1) Az összerendelési nyilvántartáshoz csak a felügyelet által kiadott ajánlásban meghatározott programozott felületen lehet hozzáférést biztosítani.

(2) Az összerendelési nyilvántartásból csak előzetesen regisztrált szervezetek számára, kizárólag automatizált interfész útján, a jogosultságuk ellenőrzését követően, a jogosultságuknak megfelelő adatokra vonatkozóan szolgáltatható adat.

(3) Az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

a) időpontját,

b) az érintett azonosításához szükséges adatokat,

c) a szolgáltatott adatok megjelölését,

d) az adatszolgáltatás címzettjét,

e) az adatszolgáltatás címzettjének jogosultságát megalapozó jogszabályi rendelkezést és az adatszolgáltatás célját

naplózni kell.

30. §[15]

31. § (1) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a kérelemben megjelölt nyilvántartásban szereplő ugyanazon természetes személy titkosított kapcsolati kódja szolgáltatható.

(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv SZEÜSZ-ként, de az összerendelési nyilvántartás vezetésétől függetlenül az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatáson túl az alábbi szolgáltatásokat nyújthatja:

a) az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a természetes személy természetes személyazonosító adatainak szolgáltatása, az érintett nyilvántartásokat kezelő szervek bevonásával,

b) egy egyedi azonosítóhoz tartozó más nyilvántartásban alkalmazott egyedi azonosító vagy a természetes személyazonosító adatok szolgáltatása, a természetes személy egyedi vagy az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzített hozzájárulása alapján.

32. §[16]

17. Azonosítási szolgáltatás

33. §[17] Az azonosítási szolgáltatás részszolgáltatásai

a) teljeskörű azonosítás szolgáltatás (a továbbiakban: TASZ),

b) egyedi azonosság ellenőrzés szolgáltatás (a továbbiakban: EASZ), valamint

c) azonosság ellenőrző ügynöki szolgáltatás (a továbbiakban: AESZ).

34. §[18] (1) A TASZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében a SZEÜSZ szolgáltató az azonosítást kérő hatóság vagy SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban együtt: azonosítást kérő szervezet) részére megállapítja, hogy egy adott személy megegyezik-e egy korábban regisztrált személlyel, továbbá az azonosítást kérő szervezet ilyen igénye és az érintett hozzájárulása esetén a szervezet számára igazolja az adott személy személyazonosságát.

(2) A TASZ keretében az azonosítást végző SZEÜSZ szolgáltató (a továbbiakban: azonosítási szolgáltató) az ügyfelet az azonosítást kérő szervezet számára azonosítja, ennek részeként az ügyfél hozzájárulása alapján az azonosítást kérő szervezet rendelkezésére bocsátja az ügyfél azonosításához feltétlenül szükséges adatot vagy nyilatkozatot, és az azonosítás céljából alkalmazott műszaki megoldásnak megfelelően az elektronikus nyilatkozatot tevő személy és az azonosított ügyfél közötti kapcsolatot hitelesíti.

(3) A TASZ az azonosítandó személy azonosításán, azonosságának ellenőrzésén túlmenően kiterjed

a) a természetes személy vagy szervezet regisztrációjára,

b) a természetes személyhez vagy szervezethez az azonosításhoz szükséges kód, eszköz vagy más elem hozzárendelésére, ahol ez értelmezhető,

c) az egyedi esetben történő azonosítás lefolytatásához szükséges hitelesítési és egyéb információk biztosítására az azonosítást kérő felé,

d) a sikeres azonosítás esetén a jogosult által kért információ szolgáltatására.

(4) A TASZ keretében természetes személyek és szervezetek, továbbá informatikai rendszerek regisztrációja és azonosítása egyaránt elvégezhető.

(5) A TASZ olyan azonosítási technikák alkalmazására terjedhet ki, amelyekről a felügyelet ajánlást tett közzé, vagy amelyet már nyilvántartásba vett.

(6) A TASZ az azonosítást a különböző azonosítási technikák kombinálásával is biztosíthatja.

35. §[19] (1) A TASZ keretében természetes személyek regisztrációjához és azonosításához szükséges adatkezeléshez, beleértve a szervezetek képviselőinek nyilvánosnak nem minősülő, azonosításhoz szükséges adatainak kezelését, amennyiben az azonosításuk nem törvényi kötelezés alapján elektronikusan végzendő elektronikus ügyintézési eljáráshoz szükséges, az érintett természetes személyek hozzájárulása szükséges.

(2) A TASZ szolgáltatás tekintetében a természetes személy regisztrációjára a Ket. 168/A. § szerinti ügyfél-regisztrációs eljárás szabályai irányadók azzal, hogy a TASZ által meghatározott esetben a személyes megjelenéssel egyenértékű a regisztrációt végző szervezet külső helyszínen lefolytatott eljárása is, ha azonos feltételekkel biztosítható az ügyfél személyazonosságának az előzetes ellenőrzése.

36. §[20] (1) Az EASZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára - más, azonosítási szolgáltatónak nem minősülő, azonosítási megoldásokat biztosító szolgáltatók szolgáltatásait igénybe véve - elvégzi az azonosítást.

(2) Az ügyfél rendelkezése és az elektronikus ügyintézés sajátosságai szerint az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató - kivéve ha az EASZ-t a hatóság saját működési körében biztosítja - az azonosítási szolgáltatás keretében az azonosítást kérő szervezet számára

a) nyilatkozik arról, hogy az általa megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy az általa azonosított személlyel azonos-e, vagy

b) a megadott azonosító adatok által egyértelműen meghatározott személy azonosítás során kért adatait rendelkezésre bocsátja.

(3) Az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató nyújthat olyan szolgáltatást, amelynek keretében az ügyfél erre irányuló igénye esetén az azonosításhoz feltétlenül szükséges adaton vagy nyilatkozaton kívül

a) az ügyfél értesítési címét,

b) az ügyfél által adott meghatalmazással kapcsolatos adatokat,

c) nem természetes személy ügyfél esetén a szervezeti képviseletével kapcsolatos adatokat,

d) vagy más, az ügyfél által megjelölt, elektronikus ügyintézés során felhasználni kívánt adatokat

is a hatóság rendelkezésére bocsátja.

(4) Az EASZ-t biztosító azonosítási szolgáltató olyan azonosítást is végezhet, ahol a hatóság számára az ügyfél tényleges azonosítóinak megismerését nem teszi lehetővé, hanem csupán az ismeretlen, nem azonosított ügyfél és egy korábban eljárt vagy regisztrált személy azonosságát igazolja (a továbbiakban: anonim azonosítás).

(5) Az azonosítási szolgáltató az általános szerződési feltételeiben - kivéve ha az EASZ-t a hatóság saját működési körében biztosítja - rögzíti, hogy az adott azonosítási formánál

a) az azonosítás milyen mozzanatokból áll,

b) mely cselekménynél mely személy vagy szervezet működik közre, és ennek során milyen adatot kell szolgáltatnia,

c) az adatok milyen ellenőrzésen és feldolgozáson esnek át,

d) mi jelenti az ellenőrzés sikeres és sikertelen lefolytatását.

(6) Ha az EASZ felelősséget vállal az azonosítás megfelelőségéért, úgy az EASZ használatával történő azonosításra megfelelően irányadók az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések.

(7) A (6) bekezdés alá nem tartozó esetekben az EASZ igénybevételével történő azonosítás akkor alkalmazható, ha a címzett ügyintézési rendelkezésében vagy külön nyilatkozatában az ilyen módon történő azonosításhoz hozzájárult.

37. §[21] (1) Az AESZ olyan azonosítási szolgáltatás, amelynek keretében az azonosítási szolgáltató az azonosítást kérő szervezet számára - más TASZ, illetve EASZ szolgáltatásokat igénybe véve - elvégzi az azonosítást, beleértve

a) az azonosítandó személlyel történő adategyeztetés lefolytatását,

b) az azonosítási mód azonosítandó személy általi megválasztásának lehetővé tételét, és

c) az azonosítandó személy által kiválasztott azonosítási szolgáltatónál a konkrét azonosítás szükség szerinti végrehajtatását.

(2) Az AESZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint

a) az ügyfél az AESZ által kezelt lehetőségek közül az igénybe venni kívánt azonosítási módot megválasztja,

b) az ügyfél az általa megválasztott módon azonosítja magát, amelyhez a TASZ, illetve az EASZ bevonását szükség szerint az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató biztosítja,

c) az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató megadja az azonosítást kérő felé az azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenséget az azonosítást kérőnek,

d) az AESZ-t biztosító azonosítási szolgáltató az ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás, a rendelkezési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az azonosítást kérőnek az igényelt egyedi azonosítót vagy az annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet adja meg.

(3) Az AESZ nyújtása során az AESZ az általa nyújtott azonosítási mozzanatok és kapcsolódó szolgáltatások megfelelőségéért felel. A szolgáltatás nyújtása során

a) TASZ igénybevétele esetén az azonosítás megfelelőségéért a TASZ szolgáltató felel,

b) EASZ igénybevétele során az azonosítás elfogadhatóságára, valamint az EASZ és az ügyfél felelősségére az EASZ-ra vonatkozó rendelkezések irányadók.

38. §[22] (1) Az ügyfél szervezetek regisztrációjára a természetes személy ügyfél regisztrációjára vonatkozó szabályokat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Valamely szervezet képviseletére vonatkozó regisztráció esetén a regisztrációt végző szerv a regisztrációt kezdeményező természetes személy képviseleti jogosultságát

a) közhiteles nyilvántartásban rögzített képviseleti jogosultság esetén a közhiteles nyilvántartásban,

b) közhiteles nyilvántartásban szereplő képviseleti joggal rendelkező személy meghatalmazottja esetén a meghatalmazó jogosultságának a közhiteles nyilvántartásban történő ellenőrzésével, valamint a meghatalmazás érvényességi kellékeinek a vizsgálata útján,

c) közhiteles nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetében a regisztrációt kezdeményező által benyújtott, legalább teljes bizonyítóerejű magánokirat alapján,

d) ha az a)-c) pont nem alkalmazható, a bejelentő egyoldalú nyilatkozata alapján

ellenőrzi.

(3) A regisztrációról a regisztrációt végző szerv a szervezetet annak a közhiteles nyilvántartásban szereplő, ennek hiányában a regisztrációs kérelemben bejelentett székhelyén vagy egyéb címén írásban értesíti.

39. §[23] (1) Közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításra csak az arra jogszabályban kijelölt szervezet jogosult.

(2) A közjogi jogalany szervezetre vonatkozó azonosításhoz szükséges regisztrációt csak az érintett szerv képviseletére jogosult személy, hivatalos úton, közokiratba vagy közhiteles nyilvántartásba foglalt adatszolgáltatásra alapozva kezdeményezheti.

40. §[24] Természetes személy ügyfél, valamint ügyfél szervezet regisztrációja megvalósítható a jelen § szerinti feltételes regisztrációval is. Feltételes regisztráció során

a) az azonosításhoz szükséges információt az azonosítási szolgáltató saját nyilvántartása, valamely hatóság adatszolgáltatása vagy ügyfél elektronikus kérelme alapján előre elkészíti,

b) az azonosítási szolgáltató az azonosításhoz szükséges információkat postán hivatalos iratként személyes kézbesítés kikötésével a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője részére megküldi úgy, hogy a postai szolgáltató csak a regisztrálandó természetes személy ügyfél vagy a szervezet ügyfél képviselője azonosítása után adja át a küldeményt,

c) az azonosítási lehetőség tényleges alkalmazásához az ügyfélnek a szolgáltatást egy előírt kivárási időt követően külön eljárásrendben aktiválnia kell.

41. §[25] (1) Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére és erősségére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.

(2) TASZ vagy AESZ keretében az azonosítás végrehajtása során az azonosítási szolgáltató köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:

a) az alkalmazott azonosításnak a külön jogszabályban meghatározott biztonsági szintjéről,

b) az azonosított jogalany 38. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról, valamint

c) az alkalmazott azonosítási technikáról.

42. §[26] (1) A hatóság képviseletében eljáró természetes személyek közül

a) fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,

b) hatóság vagy más közhatalmat gyakorló szervezet nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv, 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezet

nyújthat TASZ-t azonosítási szolgáltatóként, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.

(2) A hatóság részére

a) a szervezet nevében jognyilatkozat tételhez felhasznált, vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,

b) egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy 100%-os állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltató

nyújthat TASZ-t, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.

43. §[27]

44. § TASZ vagy KAÜ keretében az azonosítás végrehajtása során az azonosítási szolgáltató köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:

a) az alkalmazott azonosításnak a külön jogszabályban meghatározott biztonsági szintjéről,

b) az azonosított jogalany 38. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról,

c) az alkalmazott azonosítási technikáról,

d) az alkalmazott azonosítás biztonsági szintjéről.

45. § (1) A TASZ olyan azonosítási technikák alkalmazására terjedhet ki, amelyekről az elektronikus ügyintézési felügyelet ajánlást tett közzé, vagy amelyet már valamely SZEÜSZ engedélyezése során engedélyezett.

(2) A felügyelet ajánlást tesz közzé az általa engedélyezett, valamint legalább a következő azonosítási technikák alkalmazására:

a) az ügyfél számára vagy általa előzetesen előállított számsorozatból az azonosításnál csak egyes véletlenszerűen kiválasztott pozíciójú számok bekérésén alapuló részleges kód alkalmazása,

b) az azonosítást kérő által regisztrált telefonszámra megküldött rövid szöveges üzenetben közölt véletlen kódnak az azonosítandó személy által a megküldéstől független csatornán történő visszaküldése,

c) az azonosítást kérő által interneten, vagy más, az azonosításra használt telefontól független csatornán közölt véletlen kód, regisztrált telefonszámról rövid szöveges üzenetben történő visszaküldése,

d) véletlen elemet tartalmazó, egyszeri belépési kérelemre vonatkozó elektronikusan aláírt űrlappal történő azonosítás,

e) nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő azonosítás,

f) Nemzeti Egységes Kártyarendszerben biztosított azonosítás,

g) jelszavas azonosítás, ezen belül általános jelszavas azonosítás és ügyfélkapus jelszavas azonosítás,

h) biometrikus azonosítás, ezen belül képmásra épülő azonosítás és ujjnyomatra épülő azonosítás,

i) saját kezű aláírások összehasonlításán alapuló azonosítás,

j) széleskörű háttér-információs adatbázisból tranzakciókra kiterjedő véletlen kérdésekkel megvalósuló tudás alapú azonosítás.

(3) A TASZ által biztosított valamennyi azonosítási technikához az ellenőrzéshez szükséges EASZ szabályokat rögzíteni kell.

(4) Az azonosítási technikák kombinálhatók. Az alkalmazott azonosítási technikára vonatkozóan adott tájékoztatásnak az erre vonatkozó információt is tartalmaznia kell.

(5) Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére és erősségére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.

46. § A felügyelet ajánlást tesz közzé az EASZ és az EASZ-t is tartalmazó TASZ esetében az azonosítási szolgáltatóval történő adatcserére szolgáló felület és a kapcsolattartási protokoll műszaki megvalósítására.

47. § (1) A hatóság képviseletében eljáró természetes személyek közül

a)[28] nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv,

b) hatóság vagy más közhatalmat gyakorló szervezet nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy számára kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szerv vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezet

nyújthat TASZ-t azonosítási szolgáltatóként, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet informatikai rendszerére vonatkozik.

(2) A hatóság részére

a) a szervezet nevében jognyilatkozat tételhez felhasznált, vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szervezet,

b) egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szervezet vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltató

nyújthat TASZ-t, függetlenül attól, hogy az azonosítás a szervezet nevében eljáró természetes személyre vagy a szervezet gépi rendszerére vonatkozik.

(3) A TASZ keretében a jogszabályban kijelölt szervezetnek biztosítania kell a közhiteles nyilvántartásban szereplő természetes személyek, mint ügyfelek részére a 45. § (2) bekezdés a) és c)-g) pontja szerinti azonosítási technikák alkalmazhatóságát.

(4) A TASZ keretében a jogszabályban kijelölt szervezetnek biztosítania kell a közhiteles nyilvántartásban nem szereplő természetes személy és szervezet ügyfelek részére a 45. § (2) bekezdés d) pontja szerinti azonosítási technika alkalmazhatóságát.

17/A. A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások[29]

47/A. §[30] (1) KASZ-t az igényelhet, aki a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartásban (a továbbiakban: KÜNY) szerepel.

(2) A KÜNY adatbázis adatkezelője megállapodás alapján, költségei teljes megtérítése mellett jogosult munkahelyen vagy nyilvános eseményen kihelyezett ideiglenes regisztrációs szervet működtetni.

(3) KASZ-nak minősül:

a) a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás,

b) a részleges kódú telefonos azonosítás, és

c) az ügyfélkapus azonosítás.

47/B. §[31] (1) A KÜNY regisztrációhoz tartozó elektronikus levelezési cím érvényességét a felhasználónak kell biztosítania. A felhasználó felel azért, hogy az elektronikus levelezési cím létező és pontos legyen.

(2) A felhasználónak az egyes KASZ-hoz tartozó kódjait, jelszavait védenie kell a jogosulatlan hozzáféréstől. Az azonosítók nem megfelelő biztonságú kezeléséből származó kockázatot a felhasználó viseli.

(3) Ha a felhasználó kódja vagy jelszava jogosulatlan személy tudomására jut, a felhasználónak az érintett kódnak vagy jelszónak a regisztrációs szervnél történő lecserélésével van módja a KASZ biztonságának helyreállítására.

(4) Ha a felhasználó bejelenti, hogy a kódja vagy jelszava jogosulatlan személy tudomására jutott, vagy a szolgáltató erről hitelt érdemlő információval rendelkezik, a szolgáltató az adott kóddal vagy jelszóval érintett KASZ-hoz történő hozzáférést haladéktalanul megszünteti.

(5) A felhasználó a (4) bekezdés szerinti megszüntetést követően a regisztrációs szervnél kérheti új kód vagy jelszó biztosítását, szükség esetén - ha ez a KASZ-nál értelmezhető - a felhasználói neve vagy a KASZ-hoz tartozó telefonszámának módosítását.

47/C. §[32] (1) A 47/A. § (3) bekezdés szerinti KASZ-ok alkalmazása esetében a felhasználó

a) a 47/A. § (3) bekezdés a) pontja szerinti KASZ esetében a kártya tároló elemén található azonosító adat olvasásával és az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód,

b) a 47/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti KASZ esetében az azonosító szám és a jelszó,

c) a 47/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti KASZ esetében a felhasználói neve és jelszava vagy ezek mellett még a választott második tényező

alkalmazásával azonosítja magát. Helyes adatok esetén a rendszer a felhasználót azonosítja, az azonosítás eredménytelensége esetén hibajelzést ad.

(2) A KÜNY regisztrációhoz abban az esetben kapcsolódik tárhely szolgáltatás, ha azt a felhasználó kéri. A 47/A. § (3) bekezdés c) pontja szerinti KASZ-hoz minden esetben kapcsolódik tárhely szolgáltatás.

47/D. § (1) A KASZ felhasználási jogosultság megszűnik

a) a KÜNY-ben való regisztráció megszűnésével,

b) a felhasználó ez irányú kérelmére.

(2) Ha a KÜNY-höz tartozó elektronikus tárhely szolgáltatás használatához való jogosultság megszűnik, és

a) a tárhely üres, a szolgáltató megszünteti a tárhelyet, és erről a felhasználót írásban tájékoztatja,

b) a tárhely nem üres, a tárhely szolgáltatója haladéktalanul figyelmeztető üzenetet küld postai úton a felhasználó címére, melyben 21 napos határidővel kéri a tárhely kiürítését. E határidő leteltével megszünteti a tárhelyet,

c) a tárhely nem üres és a regisztráció a felhasználó halála miatt szűnik meg, a szolgáltató a 47/F. § (2)-(5) bekezdése szerint jár el.

(3) A megszüntetésre kerülő tárhelyen tárolt adatokat a szolgáltató helyreállíthatatlan módon törli.

47/E. §[33] A szolgáltató a regisztrációhoz tartozó elektronikus tárhely forgalmát - dokumentumok átvételének nyomon követése érdekében - folyamatosan naplózza. Ha a napló alapján a szolgáltató megállapítja, hogy a tárhelyen egy éven át nem volt aktivitás, megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet, és tisztázhatja, hogy a tárhely tulajdonosa életben van-e. Ezt a tevékenységét évente megismételheti.

47/F. §[34] (1) Ha a szolgáltató a tárhely vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhalálozott felhasználó elektronikus tárhelyén nem található dokumentum, haladéktalanul gondoskodik a tárhely megszüntetéséről.

(2) Ha szolgáltató a tárhely vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhunyt tárhelyén található dokumentum, a dokumentumok azonnali letárolását követően haladéktalanul gondoskodik a tárhely megszüntetéséről.

(3) A tárhely megszüntetésével egyidejűleg a szolgáltató a dokumentumok átvételének módjáról és helyéről tájékoztatja a KÜNY adatbázis adatkezelőjét, amely megkeresi a hagyatéki leltár felvételére hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot.

(4) Ha az elhalálozás időpontjától számított 5 éven belül jelentkezik az örökös, a szolgáltató a személyazonosságának, valamint az öröklés tényének vagy öröklésre való jogosultságának ellenőrzését követően az örökössel egyeztetett módon, a költséghatékonyság figyelembevételével biztosítja az elhunyt tárhelyén található dokumentumok átadását.

(5) Ha az elhalálozás időpontjától számított 5 éven belül nem jelentkezik az örökös, a szolgáltató gondoskodik a korábban a tárhelyről letárolt dokumentumok helyreállíthatatlan módon való törléséről.

47/G. §[35] Tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolványhoz kapcsolódó azonosítási szolgáltatást a tároló elemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásával lehet igényelni.

47/H. §[36] (1) A felhasználó jogosult több ügyfélkaput létesíteni és fenntartani. Ezek közül - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - azonban csak egy létesítése és fenntartása díjmentes. A további ügyfélkapu létesítéséért fizetett díj a regisztrációs szerv bevételét képezi.

(2) Amennyiben a felhasználó egy hivatali kapuval rendelkező, vagy azt létesíteni kívánó szervezet hivatali kapujának működtetéséhez, a hivatali kaput létesítő szervezet igazolásával, és az ennek megfelelő elektronikus levélcímmel igényel újabb ügyfélkaput, ez az ügyfélkapu is díjmentesen létesíthető.

47/I. §[37] A korlátozottan cselekvőképes kiskorú önállóan is jogosult ügyfélkapu nyitására.

47/J. §[38] (1) A felhasználó ügyfélkapu létesítését a 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában is kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges személyes adatokon túl meg kell adni a felhasználó 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolványának okmányszámát és a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendelet szerinti regisztrációs kódot (a továbbiakban: regisztrációs kód).

(3) A regisztrációs adatbázis adatkezelője a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, továbbá ellenőrzi a személyazonosító igazolvány érvényességét, valamint a regisztrációs kód megfelelőségét.

18. Elektronikus dokumentum titkosítása

48. § Az elektronikus dokumentum titkosítása szolgáltatás szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás. A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató

a) biztosítja az elektronikus dokumentum titkosítását a küldő titkosító kulcsával,

b) az ügyfél részére kulcspár-előállító alkalmazást biztosíthat, valamint

c) a fogadó számára biztosítja a titkosított elektronikus dokumentum dekódolásához szükséges eszközöket.

49. § (1) Az ügyfél dokumentumainak a hatóság felé történő benyújtásánál az elektronikus dokumentum titkosítására kizárólag olyan technológiai megoldás alkalmazható, amely vagy a dokumentumok titkosításában vagy a szimmetrikus kulcsú titkosítás kulcskialakításában a nyilvános kulcsú infrastruktúrán alapul.

(2) A hatóság a védelmet biztosító kulcspárt biztosíthatja

a) a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás keretében vagy

b) jogszabály eltérő rendelkezése esetén saját kezelésében álló kulcsgeneráló alkalmazással.

(3) Amennyiben a kulcspárt a hatóság a (2) bekezdés b) pontja szerint biztosítja, úgy köteles gondoskodni a magánkulcs biztonságos letétbe helyezéséről.

(4) A hatóság a nyilvános kulcsot

a) nyilvánosan közzéteszi és a titkosításra alkalmazható program elérhetőségét biztosítja, vagy

b) ügyfelek számára rendelkezésre álló dokumentum-előállító alkalmazásba integrálja.

(5) A hatóság köteles az alkalmazandó titkosítási algoritmust olyan részletezettséggel közzétenni, hogy a közigazgatás számára benyújtható dokumentumokat előállító programokba a kódoló funkció kialakítható, vagy beépíthető legyen. A közzététel az elterjedt programozási rendszerekbe beépíthető, ingyenesen használható programmodul közzétételével is teljesíthető.

(6) A dokumentum szükség szerinti hitelesítéséről - az általános nyomtatványkitöltő (a továbbiakban: ÁNYK) űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében használt, kizárólag a benyújtás céljára szolgáló speciális űrlapok kivételével - a titkosítás előtt kell gondoskodni.

50. § (1) Amennyiben a hatóság által ügyfél felé küldendő elektronikus dokumentumok titkosítását a hatóság biztosítja, köteles annak dekódolását biztosító, ingyenesen használható program elérhetőségét biztosítani, valamint az általa alkalmazott titkosítási algoritmust olyan részletezettséggel közzétenni, hogy az ügyfelek saját dokumentumkezelő rendszereiben a dekódoló funkció kialakítható vagy beépíthető legyen. A közzététel az elterjedt programozási rendszerekbe beépíthető, ingyenesen használható programmodul közzétételével is teljesíthető.

(2) A hatóság az alkalmazható kulcs technikai jellemzőit köteles elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzétenni.

(3) Amennyiben a hatóság az ügyfél részére kulcspár-előállító alkalmazást biztosít, ez nem érinti az ügyfél jogát saját, a (2) bekezdés szerinti követelményeknek megfelelő kulcspár használatára.

(4) Az ügyfél a hatóság által részére küldendő iratok titkosítását igényelheti és a nyilvános titkosító kulcsát megadhatja

a) az ügyintézési rendelkezésében vagy

b) amennyiben a hatóság erre lehetőséget biztosít, a hatóság által közzétett módon, közvetlen a megkeresés részeként.

(5) Az ügyfél által megadott titkosító kulccsal, a közzétett algoritmussal elvégzett titkosítással előállított iratnál a dekódolásra használt kulcs elvesztéséből, vagy az ügyfél által biztosított dekódoló program hibájából adódó kockázatot az ügyfél viseli.

51. § (1) A hatóságok között küldendő iratok titkosítására kizárólag a kormányzati hitelesítés-szolgáltató által biztosított titkosító kulcspárra alapozott titkosítás alkalmazható.

(2) A felügyelet nyilvántartja és honlapján biztonsági besorolás alapján korlátozott hozzáféréssel teszi közzé a hatóságok között küldendő iratok titkosításához használható kulcsokat.

52. § (1) Az elektronikus dokumentum titkosítása SZEÜSZ-nek nem része az adatkapcsolatok (az átviteli utak) titkosítása.

(2) A felügyelet az elektronikus dokumentum titkosításának technikai részletszabályaira vonatkozóan ajánlást tehet közzé.

19. Elektronikus űrlapok kezelése[39]

20. Kézbesítési szolgáltatás

58. § (1) A kézbesítési szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató közreműködik valamely elektronikus nyilatkozat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésének az alábbiakban meghatározott egy vagy több tevékenységében, illetve ezen tevékenységek bizonyításában:

a) az üzenet átvétele a feladótól (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet feladása),

b) az üzenet továbbítása a címzett értesítési címére vagy a kézbesítésben közreműködő köztes harmadik személynek,

c) az üzenetnek a címzett rendelkezésre bocsátása olyan módon, hogy a címzett a kézbesített üzenet tartalmát értelmezhető módon megismerhesse, és így az üzenetről tudomást szerezhessen (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadása),

d) az üzenet tárolása a címzett számára az üzenet fogadásának időpontjáig,

e) az üzenet titkosítása vagy egyéb módon történő olvashatatlanná tétele az üzenet fogadásáig, valamint az üzenet fogadása végett az üzenet titkosításának feloldása vagy az üzenet olvashatóvá tétele,

f) a feladó vagy a címzett értesítése a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tényekről,

g) a feladó vagy a címzett kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos egyes nyilatkozatainak tárolása.

(2) Kézbesítési szolgáltatásnak minősül a felügyelet által kiadott ajánlásban megadott műszaki követelményeket kielégítő, internetes felületen biztosított dokumentum le-, illetve feltöltés biztosítása is, amennyiben

a) feltöltés esetén a címzett hatóság a felületen egyértelműen azonosított, illetve

b) letöltés esetén a letöltést csak a vonatkozó rendelkezések szerint névhez kötött azonosítás mellett, kizárólag címzettnek teszik lehetővé.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket a hatóság vagy tőle elkülönült SZEÜSZ szolgáltató is végezheti (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kézbesítési szolgáltató). Az egyes tevékenységek több SZEÜSZ szolgáltató között is megoszthatók.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató a kézbesítési szolgáltatáshoz külön szolgáltatásokat biztosíthat, így különösen

a) címlistára történő továbbítást,

b) üzenet illetéktelen megismerés elleni fokozott védelmét biztosító szolgáltatást, valamint

c) időponthoz kötött kézbesítést.

59. § (1) A kézbesítési szolgáltatás igénybe vételének feltétele, hogy a feladó megadja a címzettnek a SZEÜSZ szolgáltató által értelmezhető és kezelhető kézbesítési címét.

(2) Kézbesítési címként a hatóságok által küldött értesítéseknél a hatóságok által figyelembe vehető

a) az ügyfél ügyintézési rendelkezésében megadott kézbesítési cím,

b) az eljárás során ügyfél által megadott kézbesítési cím, vagy

c) a hatóság vagy a kézbesítést biztosító szerv által egyébként nyilvántartott kézbesítési cím.

(3) A címzett által megadott kézbesítési cím létezéséről, működőképességéről a SZEÜSZ szolgáltató a feladást megelőzően nem köteles meggyőződni.

(4) Azt az üzenetet, amelyet a SZEÜSZ szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek kézbesíteni nem lehet, a feladónak a kézbesíthetetlenség megállapítását követően haladéktalanul vissza kell küldeni.

(5) Ha a kézbesíthetetlen üzenet a feladó részére sem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet hat hónapig köteles őrizni, amelynek során havonta legalább egy alkalommal köteles a kézbesítést a címzett vagy az átvételre jogosult személy részére, ennek sikertelensége esetén a feladó részére megkísérelni. Ha az üzenet az e bekezdés szerinti őrzés időszaka alatt sem kézbesíthető, és a feladó részére sem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet törli.

(6) A SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételeiben köteles szabályozni a téves címzés vagy kézbesíthetetlen üzenet esetén követett eljárása részletes szabályait.

60. § A hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi kézbesítési címét minden olyan elektronikus kézbesítési szolgáltatásra vonatkozóan, amelyet az ügyfelekkel vagy más hatóságokkal való kapcsolattartásra használ.

21. Biztonságos kézbesítési szolgáltatás

61. § (1) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatosan az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését biztosítja:

a) ha a küldőtől átvett üzenetet változatlan formában a címzett rendelkezésére bocsátották, akkor erről a feladó számára legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalt igazolás álljon rendelkezésre (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadásának igazolása),

b) az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem megváltoztatható sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: sértetlenség),

c) az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a tényleges átvevő személyét az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az átvevő személyének igazolása),

d) a feladónak okirati bizonyíték áll rendelkezésére (tértivevény) arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott időn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: sikertelen kézbesítés igazolása).

(2) A biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak továbbá biztosítania kell, hogy

a) az üzenet kézbesítési eseményére vonatkozó, 63. § (1) bekezdés szerinti igazolás az átvétel esetén a címzett részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy legalább két független azonosítási technikát (ebből egyiknél meghatározott eszköz birtoklását) igénylő azonosításra visszavezetett okmányhitelesítéssel ellátott, egyéb adatok vonatkozásában a SZEÜSZ szolgáltató részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített, és

b) a címzett számára az üzenet elkülönített, a SZEÜSZ szolgáltató felügyelete alatt álló informatikai rendszerben folyamatosan hozzáférhető.

(3) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás alapjául szolgáló informatikai rendszernek biztosítania kell a rendszer zártságát, a jogosulatlan változtatások kizárását. A SZEÜSZ szolgáltató köteles e követelményeknek való megfelelést a felügyelet részére tanúsítvánnyal igazolni, majd a szolgáltatás nyújtása során a tanúsítványt annak lejártakor folyamatosan megújítani, az új tanúsítványt a felügyeletnek benyújtani.

62. § A biztonságos kézbesítési szolgáltató köteles általános szerződési feltételeiben szabályozni az üzenet feladásának és fogadásának feltételeit, így különösen hogy

a) a feladó mely címzettnek küldhet üzenetet,

b) a feladó milyen formátumú üzeneteket küldhet (különösen mellékletek csatolhatósága, méret és formátum megkötések),

c) a feladó az üzenetet hol és milyen módon adhatja fel,

d) a kézbesítési szolgáltató az üzenetet mikor és milyen módon bocsátja a címzett rendelkezésére,

e) a címzett miként rendelkezhet a nevében az üzenet fogadására jogosult helyettes átvevőről,

f) a címzett miként rendelkezhet arról, hogy a meghatározott időtartam alatt vagy a jövőben részére érkező üzeneteket másik biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz tartozó értesítési címre továbbítsák, az üzenet fogadását visszautasítsák,

g) a kézbesítési szolgáltatás során a címzettet vagy a feladót - beleértve a hatóságnak minősülő címzettet vagy feladót is - a másik fél, illetve a kézbesítési szolgáltató milyen módon azonosíthatja,

h) az üzenet feladása és fogadása milyen esetben és milyen módon igényli a kézbesítési szolgáltató közreműködését,

i) az üzenet feladását, illetve az átvételt igazoló igazolást ki állítja ki, és ahhoz milyen módon jut hozzá a feladó, illetve a címzett,

j) a kézbesítéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzésével kapcsolatos időbeli korlátok, és ennek túllépésének mi a következménye,

k) a kézbesítési szolgáltató az általa továbbított üzenet tartalmát megismerheti-e, helyre tudja-e állítani, és ha igen, milyen esetben,

l) az át nem vett üzenet sorsát, megsemmisítésének vagy visszaküldésének módját és ütemezését,

m) milyen informatikai és nem informatikai eszközökkel biztosítja a kézbesítési szolgáltató a levéltitok megőrzését, valamint

n) a kézbesítési szolgáltatón, a feladón és a címzetten kívül ki és milyen esetben ismerheti meg az üzenet tartalmát.

63. § (1) A kézbesítéssel kapcsolatos események igazolására a SZEÜSZ szolgáltató olyan igazolást köteles kiállítani, amely a kézbesítési események adatait a felügyelet ajánlásában foglaltaknak megfelelően igazolja. A SZEÜSZ szolgáltató továbbá a kézbesítési események adatait - kiállított igazolásonként vagy együttesen - tárolja.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató az igazolásokat alapvetően elektronikus formában biztosítja, de - amennyiben a vonatkozó SZEÜSZ nyújtására jogosult - a kézbesítést kérő vagy címzett kérésére a rájuk vonatkozó igazolásról hiteles papír alapú másolatot készít. Külön jogszabályban meghatározott hivatalos iratok esetében a papír alapú másolatnak tartalmaznia kell a felügyelet ajánlásában meghatározott, a tartalom elektronikus olvashatóságát biztosító kódot.

64. § (1) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre, a visszaigazolás megtételére jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legalább 5 napot kell biztosítani. Amennyiben a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, s az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítést ismételten meg kell kísérelni.

(2) Jogszabály egyes hivatalos iratok benyújtását, így különösen az adó- és járulék bevallásokkal kapcsolatos bevallások megküldését biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, az átvétel tényének és idejének külön szabályozott módon történő igazolásával.

65. § (1) A felügyelet ajánlásban közzétesz olyan kézbesítési műszaki megoldásokat, amelyeket a 61. § szerinti követelményeknek megfelelőnek tekint.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ajánlásban nem szereplő, a felügyelet által engedélyezett kézbesítési megoldást a SZEÜSZ szolgáltató biztonságos kézbesítési szolgáltatásként akkor alkalmazhat, ha a kézbesítési megoldás alkalmazását az ügyfél a rendelkezési nyilvántartásban engedélyezte.

(3) Az ügyfél rendelkezését a hatóság kérdezi le, és annak figyelembe vételével kéri a küldemény kézbesítését. A (2) bekezdés szerinti kézbesítésnél az üzenet az ügyfélnek az üzenet fogadására vonatkozóan tett, az általános szerződési feltételekben meghatározott nyilatkozata alapján tekinthető kézbesítettnek.

66. § A hatóságok felé történő kézbesítésre kizárólag biztonságos kézbesítési szolgáltatás vagy a hatóság által biztosított, közvetlen és a feltöltésnek az ügyfél felé történő hiteles igazolását biztosító felület alkalmazható.

67. § (1) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás esetén az üzenet feladása történhet

a) az ügyfelek által hatóság felé küldött üzenet esetében azonosítás nélkül is,

b) a hatóság által az ügyfél részére küldött üzenet esetén a névhez kötött, illetve személyhez rendelt azonosítással.

(2) A kézbesítési eseményeket rögzítő igazoláson és a címzett számára biztosított kísérő okmányon a feladó azonosításának alkalmazott szintjét fel kell tüntetni.

22. Elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás

68. § (1) Az elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató a dokumentum hitelességének megőrzését és tartós értelmezhetőségét (olvashatóságát) biztosítja.

(2) A szolgáltatás önállóan nyújtható részszolgáltatása

a) az átmeneti tárolás, ahol a SZEÜSZ szolgáltató a tárolásra használt megoldás technológiai korlátaiból adódó kockázat figyelembe vételével meghatározza a megőrzés vállalt leghosszabb idejét,

b) az elektronikus irattári szolgáltatás,

c) a tartós tárolás, ahol a SZEÜSZ szolgáltató köteles gondoskodni a tárolási technológia korlátai miatt a dokumentum tárolásának szükség szerinti megújításáról, valamint

d) a levéltári kezelés dokumentum-megőrzési informatikai hátterét biztosító tartós tárolási szolgáltatás.

(3)[40] Ha a SZEÜSZ szolgáltató szolgáltatását több igénybe vevő részére is nyújtja, az iratok tárolását köteles elkülönítetten végezni.

(4) Az integrált működés érdekében a SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani az együttműködési képességet az iratkezelési szoftverek külön jogszabály szerinti egységes kommunikációs felületével.

69. § (1) Az iratok átvételét a SZEÜSZ szolgáltató biztosíthatja automatikus adatelérési felület biztosításával vagy egy erre szolgáló internetes felület útján.

(2) Az iratok átvételét és visszaadását a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus iratok kezelésére vonatkozó szabályoknak megfelelően köteles dokumentálni.

70. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató - a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve - meghatározhatja azokat a formátumokat, amelyekben az elektronikus dokumentumokat átveszi, illetve tárolja.

(2)[41] Az átmeneti tárolás részszolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató - a felek eltérő megállapodása hiányában - a dokumentumot eredeti, átvett formájában köteles a kikéréskor a SZEÜSZ igénybe vevője rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha a technológia változása miatt az eredeti formátum már nem alkalmazható vagy alkalmazása aránytalan nehézséggel jár, a tartós tárolás részszolgáltatás szolgáltatója az eltérő formátumú hiteles elektronikus másolat készítés szabályainak betartásával a közigazgatásban használható más formátumban is tárolhatja, illetve kiadhatja a dokumentumot.

71. § (1) A 68. § (2) bekezdés a) pontja szerinti átmeneti tárolás esetén a SZEÜSZ szolgáltató nem köteles az átvett dokumentumok hitelesítési információinak aktualizálásáról gondoskodni.

(2)[42]

72. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a dokumentumok kezelésénél, tárolásánál technikai és szervezési megoldásokkal köteles gondoskodni a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásáról.

(2) A tárolásra átvett dokumentumokon bármilyen fajta, nem technikai jellegű keresési vagy összekapcsolási művelet csak az adott adatkörre, a hatóság által adott ilyen irányú kifejezett hozzájárulás alapján végezhető.

73. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató a tárolt dokumentumokhoz kapcsolódó egyes iratkezelési műveleteket is elvégezheti, ennek részeként

a) a tárolásra átvételt, illetve a kiadást az iratformátumokra, az ott előírt járulékos kísérő és metaadatokra is kiterjedően, az irattári kezelés szabályai szerint végezheti,

b) a tárolt iratok levéltárba adását, illetve selejtezését a hatóság konkrét rendelkezése alapján elvégezheti, valamint

c) a tartós tárolást a levéltári kezelés dokumentum-megőrzési informatikai szolgáltatási hátterére vonatkozó szabályok szerint is biztosíthatja.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani

a) az egyes dokumentumok egyértelmű azonosítottságát és

b) az átvett dokumentumokon végzett valamennyi műveletnek olyan megoldással történő naplózását, amely az utólagos módosítás lehetőségét kizárja.

23. Hitelesítés-szolgáltatás

74. § Szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő

a)[43] elektronikus aláírási tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

b)[44] titkosítási célú tanúsítványok kibocsátása a kiadmányozásra jogosultak, külön jogszabályban meghatározott védelem alá eső tisztséget, valamint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszonyban álló személyek részére,

c)[45] a külön jogszabályban meghatározott elektronikus bélyegző tanúsítványának kibocsátása,

d) az a) és b) pontok szerint kibocsátott tanúsítványok érvényességének igazolása azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással,

e) időbélyegzés-szolgáltatás a hatóságok általi felhasználás céljára, valamint

f) elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás hatóságok részére.

24. Elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás

75. § (1) Elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás érvényességének az elektronikus aláíráspolitikában meghatározott ellenőrzésére, valamint szükség szerinti, időbélyegzővel és érvényességi információval való kiegészítésére SZEÜSZ nyújtható.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató köteles biztosítani az elektronikus aláírás ellenőrzését az elektronikus dokumentum alapján, függetlenül attól, hogy az elektronikus aláírás a dokumentumhoz kapcsolt, vagy külön adatszerkezetként kezelendő.

(3) Az ellenőrzés részeként a SZEÜSZ szolgáltató

a) ellenőrzi az elektronikus aláírás érvényességét,

b) a dokumentum ellenőrizhetősége esetén ellenőrzi a dokumentum sértetlenségét, valamint

c) ha szükséges és az ellenőrzést kérő erre igényt tart, az elektronikus aláírást kiegészíti időbélyegzővel, azonnali tanúsítványállapot-igazolással vagy visszavonási állapot információk csatolásával.

(4) A tanúsítvány érvényességének ellenőrzését a SZEÜSZ szolgáltató

a) azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással ellenőrzi, ha az rendelkezésre áll és ingyenes,

b) ha az azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás nem érhető el, úgy a visszavonási állapot információk hiteles csatolásával ellenőrzi, vagy

c) ha pedig az a)-b) pont szerinti megoldások egyike sem érhető el vagy annak alkalmazása nem gazdaságos, saját hitelesítési záradékkal látja el, és azt hitelesíti.

25. Nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása

76. § (1) A hatóság - ha elektronikus kiadmányozást végez - elektronikus tájékoztató szolgáltatása keretében közzéteszi a hatóság nevében nyilatkozatot tenni jogosult természetes személyek és informatikai eszközök elektronikus aláírásainak ellenőrzéséhez szükséges nyilvános kulcsra, illetve tanúsítványra vonatkozó adatokat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: lista).

(2) Az (1) bekezdés szerinti lista tartalmazza a korábbi állapotokat, a már visszavont tanúsítványokat is annak pontos feltüntetésével, hogy a tanúsítvány mettől meddig volt érvényes. A listának az időleges érvénytelenítés (felfüggesztés) időszakát is tartalmaznia kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti lista közzétételéről a közigazgatás központi humánpolitikai nyilvántartásában szereplő személyek esetében a nyilvántartás vezetője, egyéb esetben az alkalmazó hatóság gondoskodik.

(4) A lista tartalmazza a hatóság megbízása vagy jogszabályi kijelölés alapján a hatóság nevében okmányhitelesítést végző szolgáltatók aláírásának ellenőrzéséhez szükséges adatokat is.

(5) Az (1) bekezdés szerinti lista közzétételére az elektronikus tájékoztatásra vonatkozó rendelkezések irányadók. Ettől eltérő egyéb felületen, honlapon a lista akkor tehető közzé, ha a hatóság

a)[46] a közzétételnek az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétett tájékoztatással való összhangját biztosítja, és

b) a külön felületen tájékoztatást ad a hiteles ellenőrzési pont elérhetőségéről.

77. § (1) A hatóság és a 76. § (3) bekezdés szerinti szerv, mint szolgáltató, a nyilatkozattételi jogosultsággal kapcsolatos elektronikus igazolás szolgáltatása keretében elektronikus formában az általa közzétett lista bármely eleméről hitelesített igazolást állít ki az igénylő részére.

(2) Az igazolást a SZEÜSZ szolgáltató olyan elektronikus aláírással látja el, amelyhez tartozó tanúsítványt hitelesítő hitelesítés-szolgáltató nyilvános kulcsát a külön jogszabály szerinti közigazgatási gyökér-hitelesítésszolgáltató hitelesítette.

26. A hatóság informatikai rendszeréhez automatikus adatelérési felület (hozzáférés) biztosítása

78. § (1) A hatóság informatikai rendszeréhez más hatóság részére automatikus adatelérési felületet, hozzáférést biztosító szolgáltatás (a továbbiakban: automatikus adatelérési szolgáltatás) keretében a SZEÜSZ szolgáltató valamely hatóság informatikai rendszerében kezelt adatokhoz biztosít közvetlen, az adatkezelő beavatkozását nem igénylő hozzáférést más hatóság számára.

(2)[47]

(3) Az adatelérési felületet a hatóság - biztonsági vagy egyéb indokból - úgy is kialakíthatja, hogy a hozzáférést nem a tényleges nyilvántartáshoz, hanem csak annak másolatához, vagy azzal összekapcsolt informatikai rendszer útján közvetett módon biztosítja.

(4) Az automatikus adatelérési felület biztosítása SZEÜSZ nem terjed ki a hatóságot terhelő, jogszabályban előírt közzétételi kötelezettségek teljesítésére.

79. § (1) Automatikus adatelérési szolgáltatásra jogszabályban meghatározott hatóság informatikai rendszerében kezelt, jogszabályban meghatározott adatok jogszabályban meghatározott célból és feltételekkel történő hozzáférésének biztosítása érdekében kerülhet sor, az adatok közvetlen átvételére jogszabályban feljogosított más hatóság számára.

(2) A hatóság köteles biztosítani az automatikus adatelérési felületet az informatikai rendszerében kezelt azon adat, információ elérésére, amelyre jogszabály alapján, valamely nem általa működtetett programból is biztosítania kell az elérést.

(3) A közhiteles nyilvántartást, illetve a nemzeti adatvagyont képező nyilvántartást kezelő szervek e nyilvántartások tekintetében kötelesek automatikus adatelérési felület biztosítására.

80. § (1) A SZEÜSZ szolgáltató elektronikus formában az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint, adattípusonként közzéteszi

a) az automatikus adatelérési szolgáltatás útján hozzáférhető adat megjelölését,

b) annak a hatóságnak a megnevezését, amely az érintett adatot informatikai rendszerében kezeli,

c) azoknak a hatóságoknak a megnevezését, amelyek az érintett adat tekintetében az automatikus adatelérési szolgáltatást igénybe vehetik, továbbá ehhez kapcsolódóan azoknak a céloknak és feltételeknek a megjelölését, amelyek fennállása esetén az adat tekintetében az automatikus adatelérési szolgáltatás biztosítható,

d) az a)-c) pont szerinti körülményekhez rendelve az azok alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések tételes megjelölését, valamint

e) az automatikus adatelérési szolgáltatás elérésének a módját.

(2) Az automatikus adatelérési szolgáltatásra csak az adatigénylő - hatóság képviseletében eljáró természetes személyre vagy hatóságra vonatkozó - azonosítását követően, a kért adatokra vonatkozó adatelérési jogosultsága ellenőrzését követően kerülhet sor.

(3) A közhiteles nyilvántartások, illetve a nemzeti adatvagyon körbe tartozó nyilvántartások esetén az adatigénylő, illetve számítógépes rendszer csak a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás szabályai szerinti azonosítással azonosítható. Az adatigénylés jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi.

(4) Jogszabály alapján adatkezelési célhoz vagy más feltételhez kötött adatok tekintetében automatikus adatelérési szolgáltatásra abban az esetben kerülhet sor, ha az adatkezelési cél vagy a jogszabályban meghatározott más feltétel fennállása - az adatot az informatikai rendszerében kezelő hatóság beavatkozása nélkül - automatikusan megállapítható.

81. § (1) Az automatikus adatelérési szolgáltatás során a SZEÜSZ szolgáltató az üzenet hitelesítése érdekében

a) legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott üzenetet,

b) zárt rendszerek közti zárt, hitelesített kapcsolatot, vagy

c)[48] más, az e-közigazgatásért felelős miniszter által meghatározott hitelesítési megoldást

alkalmaz.

(2) Ha a megkereső hatóság azt kéri és a titkosításhoz szükséges nyilvános kulcsát a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, az automatikus adatelérési szolgáltatást e nyilvános kulcs felhasználásával, titkosítva kell nyújtani, feltéve, hogy az igényelt adatok közül van legalább egy, amely nem tartozik a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok körébe.

(3) Az automatikus adatelérési szolgáltatást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - naplózni kell. A naplónak tartalmaznia kell legalább

a) az automatikus adatelérési szolgáltatás keretében kért, valamint továbbított adatok megjelölését, az adatkérő megjelölésével,

b) az adatkérő azonosításának, valamint adatelérési jogosultsága ellenőrzésének az eredményét,

c) az adatkezelési célhoz kötött adatelérés esetén az adatkezelés célját,

d) a kérelem és az automatikus adatelérési szolgáltatás nyújtásának vagy elutasításának az időpontját, valamint

e) az automatikus adatelérési szolgáltatás elérésének a módját.

82. § (1) Valamely hatóság informatikai rendszerében kezelt adatokhoz más, hatóságnak nem minősülő személy számára közvetlen, az adatkezelő beavatkozását nem igénylő hozzáférés - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem nyújtható.

(2) A jogszabályban erre feljogosított hatóság automatikus adatelérési szolgáltatás útján átvett adatokból kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített adatbázist hozhat létre, és ahhoz más, hatóságnak nem minősülő személyek számára - jogszabályban meghatározott körben - közvetlen hozzáférést biztosíthat.

27. Hozzáférés az elektronikus iratkezelő rendszerhez

83. § (1) Ha a SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus iratkezelő rendszerhez a hozzáférést automatikus adatelérési felület útján biztosítja, akkor a felületre az automatikus adatelérési felület biztosítására vonatkozó rendelkezések a jelen alcím szerinti rendelkezések mellett megfelelően irányadók.

(2) Ha a SZEÜSZ szolgáltató interneten keresztül a felhasználó természetes személy által közvetlenül elérhető adatelérési felületet is biztosít, akkor a felhasználót az információ rendelkezésre bocsátása előtt - az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - azonosítani, és jogosultságát ellenőrizni kell. A felhasználó hozzáférési jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi.

(3) A szolgáltatás keretében az iratkezelő rendszerből lekérdezhető adatok köre kiterjed legalább

a) az ügyirat ügyintézési állapotával kapcsolatos státuszinformációkra,

b) konkrét irat átkérésére vagy másolati példányának kérésére, valamint

c) konkrét irat átadására vagy másolati példány adására.

28. Hozzáférés biztosítása elektronikus nyilvántartások adataihoz

84. §[49]

29. Hozzáférés biztosítása az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz

85. § (1) Az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz hozzáférés biztosítása szolgáltatás keretében a lekérdezhető adatok köre kiterjed legalább

a) az ügyfélforgalmi adatokra,

b) az ügyforgalmi adatokra, valamint

c) az ügyintézéssel kapcsolatos teljesítményadatokra.

(2) Ha a SZEÜSZ szolgáltató az informatikai rendszer működésével kapcsolatos adatokhoz a hozzáférést automatikus adatelérési felület útján biztosítja, akkor a felületre az automatikus adatelérési felület biztosítására vonatkozó rendelkezések a jelen alcím szerinti rendelkezések mellett megfelelően irányadók.

(3) Ha a SZEÜSZ szolgáltató interneten keresztül a felhasználó természetes személy által közvetlenül elérhető adatelérési felületet is biztosít, akkor a felhasználót az információ rendelkezésre bocsátása előtt - az ügyfél azonosítására vonatkozó rendelkezések alkalmazásával - azonosítani, és jogosultságát ellenőrizni kell. A felhasználó hozzáférési jogosultságát a SZEÜSZ szolgáltató saját nyilvántartása vagy biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás keretében kiállított elektronikus igazolás alapján ellenőrzi.

30. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása

86. § (1) Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítását a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti.

(2)[50] Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell:

a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát,

b) záradékban az eredeti iratot kiadmányozó személy, valamint a hatóság nevének és az aláírás időpontjának szöveges megjelenítését, szervezeti aláírással ellátott elektronikus dokumentum esetén a szervezeti aláíráshoz tartozó tanúsítvány szerint az aláírót meghatározó adatokat,

c) záradékban metaadatként az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az a) pont szerinti tartalomból egyébként nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő szempontjából jelentőséggel bírnak,

d) "az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat" záradék szöveget,

e) a papír alapú másolat keltezését,

f) a másolat hitelesítésének módja szerint a másolatkészítő szervezet elnevezését és a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését, vagy az (5) bekezdés szerinti hitelesítésre történő utalást.

(3)[51] Ha az elektronikus dokumentum tulajdonságai miatt a papír alapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum (2) bekezdés a) pontja szerinti teljes szöveges és ábrázolt tartalmát, a (2) bekezdés d) pontja szerinti záradék helyett azt kell feltüntetni, hogy a másolat a készítésének alapjául szolgáló elektronikus dokumentumot mely részében tartalmazza.

(4) Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel arról papír alapú másolat nem készíthető vagy a készített papír alapú másolat a (3) bekezdés szerint nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, a másolatot készítő hatóság - ha az műszakilag megvalósítható - olyan papír alapú kivonatot készít az elektronikus dokumentumról, amely felhasználásra alkalmas. A másolatot készítő hatóság ilyen esetben az elektronikus dokumentum használatának feltételeivel nem rendelkező hatóság vagy ügyfél számára biztosítja az elektronikus dokumentum megismerését.

(5)[52] A papír alapú másolat úgy is elkészíthető, hogy a SZEÜSZ szolgáltató a teljes elektronikus dokumentumot a papír alapú másolaton, az adatok elektronikus leolvashatóságát biztosító kód formájában elhelyezi. A papír alapú másolat e kód alapján hiteles, ha a kód alapján visszaállított eredeti elektronikus dokumentum megegyezik a papír alapú másolattal.

(6)[53] A másolatkészítő a másolat elkészítését megelőzően köteles ellenőrizni az eredeti elektronikus irat hitelességét. A (2) bekezdés c) pontja szerinti metaadatok tartalmazzák a hitelesítés, valamint a hitelesség ellenőrzésének adatait.

87. § Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatást olyan szervezet végezhet, amely teljesíti az alábbi személyi követelményeket:

a) a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy büntetlen előéletű, és

b) a SZEÜSZ szolgáltató által bevezetett ellenőrzési rendszerben a SZEÜSZ szolgáltató szabályzata szerint független ellenőr végzi a másolatkészítés szabályszerűségének ellenőrzését.

87/A. §[54] (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha

a) a másolatkészítés zárt rendszerben történik, amelynek külső beavatkozástól mentes, az eredeti és a másolat összerendelését tekintve garantáltan hibamentes működését auditálás igazolja,

b) a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást.

(2) Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható.

(3) Automatikus másolatkészítés esetén a 86. § (2) bekezdés c) pontja nem alkalmazandó, valamint a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.

87/B. §[55] Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerben az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása esetén a szolgáltató a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEK KH) részére is biztosítja a másolatkészítés során a tartalmi ellenőrzés lehetőségét.

88. § (1)[56] A SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy szolgáltatási szabályzatában köteles rögzíteni az elektronikus dokumentum átvételének, a másolatkészítésnek a rendjét, valamint a másolatkészítés teljesítésének feltételeit azzal, hogy a másolatkészítés vállalt határideje legfeljebb 1 munkanap lehet.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3)[57] A jogszabályban kijelölt SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételeiben, illetve a hatósággal kötött megállapodásában köteles szabályozni a másolatkészítésre átvett elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos teendőit. Ennek keretében a jogszabályban kijelölt SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus dokumentum megőrzéséről gondoskodik vagy azt a hatóság részére visszaküldi.

(4) Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása SZEÜSZ nyújtása során a SZEÜSZ szolgáltató az igénybe vevő adatfeldolgozójaként jár el.

31. Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása

89. § (1)[58] A papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítését a hatóság, valamint a kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti.

(1a)[59] A papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítése során nem alkalmazandók a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben a számviteli bizonylatokról történő másolatkészítésre irányadó különös rendelkezések.

(2)[60] Ha a kormányablak az ügyfél által benyújtott papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolatot készít, a továbbiakban a jogszabály szerinti feladatainak ellátása érdekében iratként kizárólag a hiteles elektronikus másolatot kezeli. A kormányhivatal

a) az eredeti, papír alapú irat kezeléséről gondoskodik azzal, hogy az eredeti, papír alapú irat kezelése körében az iratot kizárólag érkezteti, megőrzi és a megőrzési idő lejártát követően selejtezi, vagy

b) az eredeti, papír alapú iratot visszaadja az ügyfélnek.

(3)[61] A SZEÜSZ szolgáltató a papír alapú iratról készült hiteles elektronikus másolatot a papír alapú dokumentumokról elektronikus úton történő másolat készítésének szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti elektronikus aláírás használata helyett az iratérvényességi nyilvántartásban történő elhelyezéssel, az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint is hitelesítheti.

(4)[62]

32. Elektronikus iratról hiteles elektronikus másolat készítése

90. § A SZEÜSZ szolgáltató köteles az elektronikus dokumentumról hiteles elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni.

33. Elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítése

91. § (1) A másolat tartalmi egyezése esetén a másolat készítője azt a dokumentumon vagy kísérő iraton záradékolja, feltüntetve a formátum váltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat.

(2) A másolat készítője a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3) A másolatot a másolatkészítő az elektronikus ügyintézés részletes szabályai szerinti dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató köteles az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni.

34. Elektronikus iratok kezelése

92. §[63] (1) Az elektronikus iratok kezelése akkor nyújtandó SZEÜSZ-ként, ha a hatóság egyes iratkezelési feladatokat olyan szakrendszerben valósít meg, amelynek alapfunkciója nem az iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató köteles az iratkezelési alapkövetelmények teljesülését auditálással igazolni. Az auditálás során igazolni kell, hogy a SZEÜSZ működése összhangban van a szakrendszer által ellátott iratkezelési műveletekre vonatkozóan az iratkezeléssel és annak tanúsításával kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott rendelkezésekkel.

(3) A szolgáltatás csak a szakigazgatási folyamat szempontjából releváns iratkezelési lépésekre, illetve azon belül az adott informatikai támogatással lefedett folyamatelemekre korlátozva is kialakítható. Ilyen esetben az iratkezelési alapkövetelmények teljesítését csak a releváns folyamatelemekhez tartozó követelmények tekintetében kell igazolni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás keretében külön jogszabály alapján olyan iratkezelési rendszer is biztosítható, amely valamely hatóság részére egyes iratkezelési feladatok ellátását, illetve több hatóság részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg.

35. Biztonságos elektronikus igazolási szolgáltatás

93. § (1) A hatóság hatósági bizonyítványt strukturált elektronikus formában, a jelen alcím szerint hitelesített elektronikus igazolásként állíthat ki.

(2) Az igazolás kiadását naplózni kell.

94. § (1) Az elektronikus igazolást a SZEÜSZ szolgáltató köteles úgy kialakítani, hogy valamennyi, hasonló feladatot ellátó hatóság azonos formátumú igazolást használhasson.

(2) Az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesítettnek tekintendő, ha a SZEÜSZ szolgáltató változatlan módon alkalmaz a felügyelet által korábban engedélyezett SZEÜSZ-öknél alkalmazott megoldásokat. Az (1) bekezdés szerinti követelmény továbbá teljesítettnek tekintendő az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti részszolgáltatás tekintetében a felügyelet által ajánlásban közzétett igazolási formátumok vonatkozásában.

95. § (1) Az igazolás kialakítható

a) az elektronikus űrlap kezelésére vonatkozó SZEÜSZ szabályai szerint, vagy

b) elektronikus aláírással rendelkező személy esetében az elektronikus aláíráshoz kapcsolható igazolás szabályai szerint.

(2) Az igazolásról a hitelesített papír alapú másolat kiadását kérelemre az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás esetében is biztosítani kell, az elektronikus űrlapokra vonatkozó rendelkezések szerint.

96. § (1) Ahol szükséges, az igazolás személyhez rendelése történhet

a) elektronikus aláírással rendelkező személy esetében az igazolásnak a személy elektronikus aláírásához rendelésével, vagy

b) nem elektronikus aláírással hitelesített igazolás esetében a személyazonosító adatok igazolásban történő feltüntetésével.

(2) Az igazolást a hatóság a dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint olyan elektronikus aláírással köteles ellátni, amelyhez tartozó tanúsítvány a hatóság nevét is tartalmazza.

36. Elektronikus tájékoztatási szolgáltatás

97. § (1) A jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az interneten keresztül, a széleskörűen elterjedt böngésző programokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon kell közzétenni.

(2) A tájékoztatást a tájékoztatás tartalmától függően legalább az alábbi kormányzati honlapon kell közzétenni:

a) a magyarorszag.hu honlapon az általános országinformációkat magyar és angol nyelven,

b) a magyarorszag.hu honlapon az elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, valamint az ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás keretében intézhető elektronikus ügyekre vonatkozó tájékoztatást magyar és angol nyelven,

c) a kormany.hu honlapon a kormányzati szintű hivatali tájékoztatást, amely elsősorban nem ügyintézéshez kötődő információ,

d) a kormanyablak.hu honlapon az ott közvetlenül intézhető elektronikus ügyek teljeskörű tájékoztatóját, az ott közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit pedig legalább a szükséges hivatkozások elhelyezésével, valamint

e) az intézményi honlapokon a kormanyablak.hu vagy magyarorszag.hu honlapon közvetlenül nem intézhető elektronikus ügyek tájékoztatóit.

98. § (1) A hatóság által végzett tájékoztatásba bevont információk körét úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló feladatot ellátó közigazgatási intézmények tájékoztatásával összhangban legyen, és ne eredményezzen azonos tárgyra indokolatlanul párhuzamos tájékoztatást.

(2) Amennyiben a 97. § alapján azonos adatkör közzétételére több, azonos hatáskörű hatóság is köteles, úgy a tájékoztatásról a hatóságok a központi illetékességű, legmagasabb fokon eljáró hatóság útján is gondoskodhatnak.

(3) A párhuzamos tájékoztatás kizárására vonatkozó követelmény teljesítettnek minősül a felügyelet által közzétett ajánlás szerinti feladatmegosztás alkalmazásával, illetve a saját tájékoztatás helyett a felügyelet nyilvántartásában szereplő tájékoztatási forrásokra hivatkozás közzétételével, továbbá az információszabadságról szóló törvény által előírt közzététellel.

(4) A hatóság az elektronikus tájékoztatás SZEÜSZ-re vonatkozó bejelentésében köteles részletesen feltüntetni a tájékoztatás körébe vont információk körét. A felügyelet a tájékoztatások körét adatkörönkénti bontásban nyilvántartja és közzéteszi.

99. § (1) A felügyelet ajánlást tehet közzé a tájékoztatás formai, szervezési követelményeire.

(2) A tájékoztatással szemben megfogalmazott formai, szervezési követelmények teljesítettnek minősülnek a felügyelet által közzétett ajánlás szerinti formátumok alkalmazása esetén.

100. § A közzétett hivatalos tájékoztatás aktuális, illetve a szolgáltatás indításáig, de legfeljebb 10 évig visszamenően korábbi tartalmáról a kért információkörre kiterjedően kérelemre hiteles elektronikus igazolást kell a kérelmező részére kiállítani.

37. Informatikai háttér szolgáltatása

101. § (1) Az elektronikus ügyintézés megvalósítása érdekében kialakított informatikai háttér szolgáltatása keretében a SZEÜSZ szolgáltató

a) az ügyfelek, hatóságok, illetve hatóságon belül az ügyintézésben érintett ügyintézők elérhetőségét biztosító elektronikus rendszert, hálózatot vagy annak egy részét üzemeltet, illetve

b) olyan gépi és szoftver eszközöket biztosít és üzemeltet, amelyek közvetlenül nem részesei az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak, de annak nyújtásának feltételét képezik.

(1a)[64] Az (1) bekezdés alá tartozó szolgáltatás akkor nyújtandó SZEÜSZ-ként, a SZEÜSZ-re vonatkozó rendelkezések szerint, ha az adott szolgáltatás tekintetében jogszabály kifejezetten előírja, hogy a szolgáltatás az informatikai háttér szolgáltatása SZEÜSZ szabályai szerint nyújtandó.

(2)[65] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatás az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott feltételek és műszaki előírások szerint nyújtható.

(3)[66] A hatóság az (1) bekezdés b) pontja alá tartozó eszközök, rendszerek üzemeltetése során az e-közigazgatásért felelős miniszter által kiadott rendeletben meghatározott műszaki, technikai és biztonsági előírások szerint jár el.

(4) Amennyiben technikai sajátosság, vagy nyilvánvaló gazdaságossági szempont mást nem indokol, az informatikai háttér szolgáltatása kapcsán szükséges hálózati feltételeket a Nemzeti Távközlési Gerinchálózat igénybevételével kell megteremteni.

VI. FEJEZET

AZ ÁLLAM ÁLTAL KÖTELEZŐEN NYÚJTANDÓ SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

38. Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása

102. § (1) Az ügyintézési rendelkezés tartalmazhatja az ügyfél jognyilatkozatait, különösen az alábbi tárgykörökben:

a) amennyiben a jogszabály az ügyfél számára lehetővé teszi az elektronikus kapcsolattartás megengedhetőségére vonatkozó rendelkezést, úgy erre vonatkozó rendelkezés,

b) az ügyfél által lehetővé tett elektronikus kapcsolattartási formák,

c) az azonosítással kapcsolatos követelmények,

d) hivatalos kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek,

e) elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,

f) időszaki értesítés az elektronikus ügyintézési cselekményekről igénylése és körének meghatározása,

g) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok, ideértve az ügyfél olyan tartalmú nyilatkozatait is, amely alapján a hatóság az ügyfél által megjelölt informatikai rendszer által küldött üzenetet a hatóság köteles az ügyfél nyilatkozatának tekinteni.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben tehető jognyilatkozatok körét, ideértve az (1) bekezdésben nem szereplő lehetséges jognyilatkozatok körét, a SZEÜSZ szolgáltató a szolgáltatás honlapján közzéteszi.

103. § (1) Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyes megjelenés mellett tehető. Ennek keretében a SZEÜSZ szolgáltató

a) természetes személy esetében

aa) a nyilatkozattevő személyazonosságát személyazonosító okmánnyal ellenőrzi, valamint

ab) közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a nyilatkozattevő által használt okmányokat és adatokat,

b) szervezet esetében

ba) a megfelelő nyilvántartásban ellenőrzi a szervezet adatait,

bb) a szervezet nevében nyilatkozó személyt az a) pont szerint azonosítja és ellenőrzi a képviseleti jogát, valamint

bc) a nyilatkozattételt követően a szervezetet haladéktalanul értesíti a szervezet képviseletében tett ügyintézési rendelkezésről.

(1a)[67] Az (1) bekezdéstől eltérően az első rendelkezés az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának felületén elektronikus úton is megtehető

a) természetes személy ügyfél esetében, ha rendelkezik KASZ-szal,

b) gazdálkodó szervezet és egyéb nem természetes személy esetében, ha az önálló képviseletre jogosult képviselője rendelkezik KASZ-szal,

és a KASZ segítségével azonosítja magát.

(2) Ha a szervezet nevében meghatalmazott járt el az ügyintézési rendelkezés tétele érdekében, úgy a SZEÜSZ szolgáltató akkor hajtja végre az ügyintézési rendelkezésben foglaltakat, ha a szervezetet az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerint értesítette és a szervezet 5 munkanapon belül nem kifogásolta az ügyintézési rendelkezés tartalmát.

(3)[68] Az ügyintézési rendelkezést a nyilatkozatot tevő személy - a telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozat kivételével - aláírásával vagy az elektronikus dokumentumhitelesítésre vonatkozó rendelkezések szerint hitelesíti. A telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozatot az ügyfél azonosítását követően az ügyfélszolgálat írásban rögzíti, a személyhez rendelést záradékban igazolja, és azt az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(4)[69] A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozatot tevő személy által tett nyilatkozatot titkosítva tárolja, azt az ügyfélen kívül kizárólag a megkereső bíróságoknak, hatóságoknak vagy más szerveknek bocsátja rendelkezésére.

(5)[70] A szolgáltató az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása alapján kiállított, a szolgáltató által hitelesített igazolásban tájékoztatja a hatóságot vagy - a központi azonosítási ügynök kivételével - más SZEÜSZ szolgáltatót az ügyintézési rendelkezés tartalmáról.

(6)[71] A szolgáltató kizárólag a csatlakozott hatóságok vagy más SZEÜSZ szolgáltatók számára szolgáltat adatot az ügyintézési rendelkezés tartalmáról, ideértve az ügyfél által adott meghatalmazás adatait is. A csatlakozás során a hatóság vagy SZEÜSZ szolgáltató igazolja, hogy mely azonosító kódok, illetve más azonosítók használatára jogosult.

(7)[72] Az ügyintézési rendelkezés tartalmáról történő tájékoztatás során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével kizárólag olyan azonosító kódot vagy más azonosítót közölhet a hatósággal vagy más SZEÜSZ szolgáltatóval, amelynek kezelésére az érintett hatóság vagy más SZEÜSZ szolgáltató jogosult.

104. § (1) Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben meghatározhatja, hogy az ügyintézési rendelkezés módosításai, illetve kiegészítése tekintetében milyen azonosítás alkalmazandó. Az ügyintézési rendelkezés módosítása, illetve kiegészítése legalább névhez kötött azonosítást igényel.

(2)[73] A hatóság az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi a hatóság által az egyes eljárási cselekmények tekintetében meghatározott azonosítási minimumfeltételeket. Az ügyfél (1) bekezdés szerinti nyilatkozata a hatóság által meghatározott ezen minimumfeltételek keretében érvényesül.

(3) A szervezet képviseletében eljáró természetes személy a képviseletre vonatkozóan létrehozott ügyintézési rendelkezésben szabályozhatja a (2) bekezdés szerinti azonosítási követelményeket.

105. § Az ügyintézési rendelkezéssel kapcsolatos jognyilatkozatok tekintetében nem alkalmazhatók a személyes megjelenés elektronikus úton történő kiváltására vonatkozó külön rendelkezések.

106. § (1) Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása tartalmazza az ügyfél által az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazások adatait.

(2) Az ügyfél az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tekintetében a meghatalmazás terjedelmét meghatározhatja

a) a SZEÜSZ szolgáltató által közzétett lista használatával vagy

b) szabadszöveges meghatározással.

(3) Automatizált ügyintézés céljára kizárólag a (2) bekezdés a) pontja szerinti meghatalmazás használható fel.

(4)[74]

(5) Az ügyintézési rendelkezésben meghatalmazás telefonon is adható, valamint fogadható el. A SZEÜSZ szolgáltató a meghatalmazással kapcsolatos jognyilatkozatokat telefonos ügyfélszolgálatán, a kormány által kötelezően nyújtott, telefonos személyazonosításra alkalmas azonosítási szolgáltatások közül a SZEÜSZ szolgáltató által lehetővé tett azonosítási technikák közül, az ügyfél ügyintézési rendelkezésében engedélyezett azonosítás megkövetelése mellett fogadja.

(6)[75] Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető hatóság nyújthat olyan szolgáltatást, melynek keretében a képviseletre jogosult kérelme alapján ellenőrzi és - sikeres ellenőrzés esetén - hitelesen igazolja a törvényes képviselő képviseleti jogosultságát.

(7)[76] A meghatalmazott a hatósági eljárásban a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezések nyilvántartására hivatkozással is igazolhatja. A meghatalmazást a hatóság vagy más SZEÜSZ szolgáltató a meghatalmazás azonosítójának vagy a meghatalmazott azonosító adatainak megadásával kérdezheti le.

(8)[77] A nyilvántartó szerv a meghatalmazás nyilvántartásba vétele során a meghatalmazót és a meghatalmazottat az összerendelési nyilvántartásban használt kapcsolati kódjuk alapján veszi nyilvántartásba, a személyek azonosító kódjait vagy más azonosító adatait nem tárolja. A meghatalmazás nyilvántartó szerv általi igazolása során a nyilvántartó szerv az összerendelési nyilvántartás igénybevételével a meghatalmazást annak az azonosítónak vagy azonosító kódnak a megadásával igazolja, amelynek kezelésére az érintett hatóság jogosult.

107. §[78] Papír alapú ügyintézés esetén az elektronikus űrlapon adott meghatalmazásról a SZEÜSZ szolgáltató az ügyfél vagy meghatalmazottja kérelmére az eljáró hatóság számára a meghatalmazás érvényességének az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben előírt, a rendelkezési nyilvántartásban történő lekérdezése céljából képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú hiteles vagy nem hiteles másolat készítését biztosítja. A papír alapú másolaton a meghatalmazás nyilvántartási azonosítóját is fel kell tüntetni.

108. § A természetes személy haláláról a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv vagy a központi idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szerv, a szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén pedig a nyilvántartás vezetője haladéktalanul értesíti a SZEÜSZ szolgáltatót. A SZEÜSZ szolgáltató a halál, illetve a jogutód nélküli megszűnés időpontjától számított 10 év elteltével törli a személyre vonatkozó adatokat.

39. Iratérvényességi nyilvántartás

109. §[79] (1) Az iratérvényességi nyilvántartás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) a hatóság által készített elektronikus dokumentumok, illetve az elektronikus dokumentumokról készített papír alapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás. A nyilvántartás a nyilvántartásban elhelyezett iratok hitelességét jelen alcím szerinti megoldásokkal biztosítja.

(2) A nyilvántartásba bejegyzést csak

a) az adott iratot kiadmányozó hatóság,

b) az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint

c) az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet

tehet.

(3) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges.

(4) Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott pszeudonim azonosításhoz köthető.

(5) Amennyiben a SZEÜSZ szolgáltató általános szerződési feltételei szerint a nyilvántartás egyes elemeinek elérése korlátozott hozzáférésű, úgy a hozzáférés csak az általános szerződési feltételekben meghatározott hatósági, illetve ügyintézői kör számára tehető lehetővé.

(6) A SZEÜSZ szolgáltató köteles gondoskodni az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról.

110. §[80] Ha az iratérvényességi nyilvántartás az elektronikus irat teljes tartalmát tartalmazza, azt - a kizárólag közérdekű adatot vagy közérdekből nyilvános adatot tartalmazó iratok kivételével - titkosítva tárolja. Az okirat kiállítója köteles elhelyezni az iraton a titkosítás feloldásához szükséges kulcsot, valamint az iratnak a nyilvántartásban történő megtekintéséhez szükséges elérési adatokat. Ilyen esetben az irat hitelesnek tekintendő, ha annak az iratérvényességi nyilvántartás igénybevételével történő ellenőrzése sikeres volt.

111. §[81] (1) Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása kijelölt SZEÜSZ szolgáltató általi nyújtása során a nyilvántartás az irat titkosított változata helyett tartalmazhatja az eredeti elektronikus irat elérhetőségi adatait, az irat lenyomatát, valamint az irat szöveges tartalmának lenyomatát is. Ebben az esetben az eredeti elektronikus irat megőrzéséről és elérhetőségéről az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása SZEÜSZ-t igénybe vevő hatóság gondoskodik. Az elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása kijelölt SZEÜSZ szolgáltatója a hiteles másolaton köteles elhelyezni az irat lenyomatát, az irat szöveges tartalmának lenyomatát, valamint az eredeti elektronikus irat, illetve az iratérvényességi nyilvántartásban tárolásra kerülő lenyomatok elérhetőségi adatait. A lenyomatokat és a dokumentum elérhetőségét az iratérvényességi nyilvántartásban is el kell helyeznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a papír alapú másolat hitelesnek tekintendő, ha az ellenőrzési folyamat során a papír alapú irat egyezése megállapítható az eredeti elektronikus dokumentummal, és az eredeti irat lenyomatának és az iratérvényességi nyilvántartásban rögzített lenyomatnak egyezése is megállapítható. Ha az ellenőrzés során az egyezés nem állapítható meg, úgy a hatóság által tárolt elektronikus dokumentum, valamint a papír alapú másolat hitelessége a hatóság által tárolt elektronikus dokumentum tartalma, a papír alapú másolat tartalma, valamint az ezek alapján képzett, illetve a nyilvántartásban tárolt lenyomatok összevetése alapján állapítandó meg.

112. §[82]

113. §[83]

40. Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás

114. § (1)[84] A kormányzati hitelesítés-szolgáltató a 74. § a)-e) pontja szerinti szolgáltatásokat nyújtja.

(2) A kormányzati hitelesítés-szolgáltató elektronikus aláírással kapcsolatos egyéb szolgáltatásokat, különösen elektronikus archiválási szolgáltatást, időbélyegzést, a TASZ-ra vonatkozó szabályok alkalmazásával azonosítási célú tanúsítványok kibocsátását, valamint más nyilvános kulcsú infrastruktúra-szolgáltatásokat is nyújthat.

(3)[85] A kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatásait a nemzetbiztonsági szolgálatok és a Terrorelhárítási Központ munkatársai részére az illetékes szolgálattal írásban megkötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint nyújtja.

115. § (1)[86] A kormányzati hitelesítés-szolgáltatás nyújtására az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló jogszabályt, valamint az elektronikus ügyintézés céljára felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltakat az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Kormányzati hitelesítés-szolgáltatás nyújtójaként csak állami szerv vagy kizárólag állami tulajdonban lévő szervezet jelölhető ki.

(3)[87] A kormányzati hitelesítés-szolgáltatóra a közfeladat ellátása céljából kiadott tanúsítványok és egyéb szolgáltatások tekintetében - a 114. § (2) bekezdése szerinti szolgáltatásokra kiterjedően is - nem vonatkoznak a hitelesítés-szolgáltatókra irányadó pénzügyi követelmények és nem köteles felelősségbiztosítást kötni.

(4) Amennyiben a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást állami szerv nyújtja, az informatikai rendszerért általánosan felelős vezető és a biztonsági felelős csak közszolgálati tisztviselő lehet.

(5) Amennyiben a kormányzati hitelesítés-szolgáltatást nem állami szerv nyújtja, az informatikai rendszerért általánosan felelős vezető, valamint a biztonsági felelős felügyeletére a szolgáltatást nyújtó szervezetet felügyelő szervnél beszámoltatási, és a biztonsági incidensek megelőzésére vonatkozóan utasítási jogkörrel felruházott, közszolgálati jogviszonyban álló felügyelőt kell kijelölni.

(6) Az informatikai rendszerért általánosan felelős munkakör betöltése szempontjából szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni minden felsőfokú informatikai végzettséget, függetlenül attól, hogy azt műszaki tudományterületre tartozó mérnöki szakon szerezték-e meg.

116. § (1) A tanúsítvány kibocsátásához szükséges regisztrációt természetes személyre a szolgáltató kizárólag a közigazgatás központi humánpolitikai szerve, vagy ha a személy tekintetében az nem illetékes, a hatóság bevonásával végzi. Természetes személy tanúsítványt közvetlenül nem igényelhet.

(2)[88] Az elektronikus bélyegzőkkel kapcsolatos regisztrációt és kulcsátadást a hatóság szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, vagy a hatóság vezetője által közokiratban meghatalmazott szervezeti egységének bevonásával végzi. Amennyiben a szabályzat erről nem rendelkezik, úgy e feladatkörben a szervezet vezetője járhat el.

(3) A kormányzati hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a kibocsátástól számított 4 évet.

(4) A kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatási szabályzatának, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendjének nem kell tartalmaznia

a) a hitelesítés-szolgáltató cégjegyzékszámát, illetve a szolgáltató egyéni vállalkozó nyilvántartási számát,

b) a hitelesítés-szolgáltató tevékenységével kapcsolatos kifogások és panaszok bejelentésének helyét és módját, a szolgáltatói ügyfélszolgálat és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság elérhetőségét,

c) a rendkívüli üzemeltetési helyzet esetén követendő eljárás leírását.

(5) A kormányzati hitelesítés-szolgáltató szolgáltatási szabályzata, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendje elkülönített mellékletben tartalmazhat minősített adatot.

41. Kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatás

117. § (1) Az állam kormányzati elektronikus aláírás ellenőrzési szolgáltatást biztosít a hatóságok számára.

(2) Ha az elektronikus aláírás ellenőrzését a hatóság nem maga végzi el, arra kizárólag a kormány által biztosított szolgáltatást veheti igénybe.

(3)[89] Az ellenőrzés során a SZEÜSZ szolgáltató ellenőrzi az elektronikus ügyintézés céljára felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltaknak való megfelelést is. A SZEÜSZ szolgáltató tájékoztatja a hatóságot, ha a használt elektronikus aláírás e követelményeknek nem felel meg.

42. Központi azonosítási ügynök

118. § (1) A jogszabályban kijelölt szervezet a hatóságok részére, kötelezően nyújtandó AESZ-t nyújt KAÜ szolgáltatásként. A KAÜ elérési felületének meg kell felelnie a felügyelet által közzétett ajánlásban meghatározott követelményeknek.

(2) A KAÜ magában foglalja

a)[90] a KASZ azonosítást, valamint

b) a Kormány által kötelezően nyújtott személyazonosításokat.

(3) A KAÜ az azonosításnál az igénylő által megadott azonosító adatok alapján a viszontazonosítás elvégzését is biztosítja azoknál az azonosításoknál, ahol az azonosítási szolgáltató ezt lehetővé teszi.

(4) A közigazgatási szerv elektronikus ügyintézés esetén köteles a KAÜ igénybe vételével történő azonosítás elfogadását biztosítani.

(5) A KAÜ-t biztosító azonosítási szolgáltató a piaci és egyéb szervezetek által biztosított, ajánlásokban előírt kapcsolati protokolloktól eltérő azonosítási formát - egyedi megállapodás alapján - akkor fogadhat be, ha azt annak elterjedtsége indokolja vagy az elfogadás lehetővé tételének költségét az államháztartáson kívüli forrásból fedezik.

119. § (1) A KAÜ által elfogadott azonosítási technikákra az ügyintézési rendelkezésben rendelkezés tehető.

(2) Az elfogadásra vonatkozó rendelkezést a rendelkezési nyilvántartás meghatározott azonosítási szolgáltatóra is lehetővé teheti, az ilyen rendelkezések számát azonban korlátozhatja.

43. ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás

120. § (1) Az ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás (a továbbiakban: ÁBT) a szolgáltatás által meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, hatóságokhoz való azonosítással egybekötött benyújtását biztosító szolgáltatás.

(2)[91] Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás része

a) az ügyfélkapu,

b) a hatóságok számára a benyújtott űrlap átmeneti tárolását biztosító tárhely, hozzárendelt jelszavas azonosításon alapuló elérhetőség ellenőrzéssel (a továbbiakban: hivatali kapu),

c) az ügyfelek számára a hatósági válasz tárolásához tartozó, KÜNY regisztrálthoz rendelt tárhely, valamint az ebbe történő elhelyezési lehetőség biztosítása,

d) ügyfél számára biztosított, űrlaphoz rendelt hivatali tárhelyre történő űrlap feltöltési szolgáltatás, illetve hatóság számára biztosított hatóság, illetve ügyfél tárhelyére történő dokumentum feltöltési szolgáltatás (a továbbiakban: BEDSZ), valamint

e) a szolgáltatás által kezelt formátumú elektronikus űrlap megtervezését, illetve kitöltését lehetővé tevő program biztosítása.

f)[92] a gazdálkodó szervezeteknek és a jogi képviselőknek a 155/B. § (2) bekezdés szerinti eljárások során történő kapcsolattartását elősegítő perkapu.

121. § Ennek az alcímnek az alkalmazásában:

a) általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK): olyan program, amellyel az általános nyomtatványtervezővel tervezett elektronikus űrlap kitölthető és ellenőrizhető, a BEDSZ szolgáltatással beküldhető, szükség esetén a kitöltött űrlap kinyomtatható,

b) általános nyomtatványtervező: olyan program, amellyel elkészíthető és később gondozható az elektronikus űrlap, amely az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető és beküldhető,

c) egyszer használatos jelszó: azonosításnál használatos olyan azonosítási információ, amely csak egyetlen alkalommal, meghatározott időtartamon belül használható fel,

d) szolgáltató: az ÁBT szolgáltatás nyújtója, kizárólag e szolgáltatás vonatkozásában,

e) regisztrációs szerv: a szolgáltató szervezeti egysége, vagy jogszabályi kijelölés vagy a szolgáltató általi megbízás alapján a szolgáltatást igénybe vevők regisztrálásával kapcsolatos feladatokat ellátó más szerv, amely a szolgáltató nevében a regisztrációt végzi.

122. § Az ÁBT szolgáltatást csak természetes személyek vehetik igénybe.

123. §[93]

124. §[94]

125. §[95]

126. §[96]

127. §[97]

128. §[98]

129. §[99]

129/A. §[100]

130. §[101]

131. § (1) A hatóság az ÁBT szolgáltatás azonosítási szolgáltatását önállóan, az űrlap benyújtástól függetlenül is igénybe veheti.

(2) Az azonosítási szolgáltatás elkülönült igénybevételéhez a szolgáltató programozott elérési felületet biztosít a hatóság részére.

(3) Az ügyfélkapu azonosítási funkciója az azonosítás SZEÜSZ szabályai szerint elkülönülten is igénybe vehető.

(4) A továbbítandó személyes adatok kezelésére jogszabály alapján jogot nem szerzett igénybevevőnek történő adattovábbítás előtt, megfelelő tájékoztatás mellett, minden esetben kérni kell a felhasználó hozzájárulását az azonosító adatok továbbításához. Az adatok továbbítására csak a felhasználó hozzájárulásával kerül sor.

132. § (1) A szolgáltató az ÁBT szolgáltatásról az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint részletes tájékoztatást tesz közzé

a) a szolgáltatás eljárásrendjéről,

b) a szolgáltatás keretében intézhető elektronikus ügyekről, valamint

c) a személyes adatok kezeléséről, azok megismerhetőségéről és megváltoztathatóságáról.

(2) A felhasználó a szolgáltatónál igényelheti, hogy a rendszer legfeljebb egy évig naplózza az ügyfélkapu belépéseit. A kérés megújítható. A naplóban rögzítettekről kizárólag a felhasználó kaphat tájékoztatást kérelme alapján, a tárhelyére.

133. §[102]

134. §[103]

135. §[104]

136. § (1) A hivatali kapu szolgál a hatóságok részére az ÁBT szolgáltatások elérésére.

(2) A hivatali kapu használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző, kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet.

(3) A hivatali kapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a hivatali kapu kezelésére az adott szervezetnél felhatalmazott képviselőt tartja nyilván, az adott szervezeten belüli további felhasználók - a szervezet nevében eljárni jogosult személyek - regisztrációját a szervezet által a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő végzi. Ehhez a szolgáltató egységes eszközrendszert (programrendszert) és megfelelően védett tárhelyet biztosít.

(4)[105] Fővárosi és megyei kormányhivatal a saját beadványai elkészítésére, illetve a rajta keresztül továbbítandó beadványok fogadására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldását alkalmazhatja.

137. § (1) Az ÁBT szolgáltatásainak igénybe vételéhez a hatóságnak csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.

(2) A csatlakozó szervezetek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak az ügyfélkapuval, hivatali kapuval rendelkező felhasználóktól érkező, az ÁBT szolgáltatásban rendszeresített formátumú elektronikus űrlapok fogadására, azoknak a szervezet nevében történő megválaszolására, valamint a hivatali kapuval, ügyfélkapuval rendelkező jogalanyokkal történő dokumentált üzenetváltásra.

(3) A hivatali kapu működőképességéhez szükséges, hogy a szervezet a titkosító kulcspárjának nyilvános részét a szolgáltató kulcstárában közzétegye.

138. § (1) A hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő a részére biztosított regisztrációs felületen a szervezet képviseletére feljogosított személyek nevét és az ügyfélkapu regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapujuk egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztráció eredményeként átadja a hivatali kapuhoz tartozó azonosítót és jelszót, illetve - amennyiben ilyen van - azonosító eszközt.

(2) A hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő a szervezet nevében eljárni jogosult személyek jogosultságára vonatkozóan korlátozásokat, illetve jogosultságokat is rögzíthet. Korlátozható a jogosultság időben a kommunikáció irányára (fogadás vagy küldés) és a kapcsolat alanyára (szervezetre) vagy ezek kombinációjára vonatkozóan.

(3) A szervezet nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait. A hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselő nyilvántartást vezet a szervezet képviseletében hivatali kapu igénybevételével eljárni jogosult személyekről a szervezet saját szervezeti és működési szabályzata szerint. A nyilvántartás alapján tanúsítható, hogy egy adott személy egy adott időszakban jogosult volt-e eljárni az adott szervezet nevében. Ez a dokumentum az adott szervezet által megőrzendő a szervezet iratkezelési szabályzatában a személyi anyagokra meghatározott időtartamig, de legalább 5 évig.

(4) A szolgáltató a hivatali kapu kezelésére felhatalmazott képviselőkről történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, hogy adott időszakban ki volt feljogosítva a hivatali kapu kezelésére, illetőleg az adott szervezet képviselőinek nyilvántartására. Ez a nyilvántartás maradandó értékű irat, amelyet - a helyi megőrzést követően - a Magyar Országos Levéltár megőrzésre átvesz.

139. § (1) A hivatali kapuval rendelkező szervezetek teljes nevét, rövidített nevét és az ÁBT rendszerben használt azonosítóját a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

(2) A hivatali kapuból küldött dokumentumok esetén az azonosítás érdekében a szervezetnek az (1) bekezdés szerinti azonosítója is átadásra kerül a címzett szervezetnek.

140. § (1) A hivatali kapuhoz csak értesítési tárhely tartozik. A szervezet köteles gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.

(2) A hivatali kapuba érkezett üzenetek átvételükkel, de legkésőbb a 30. napon törlésre kerülnek, további tárolásukra az értesítési tárhelyen nincs lehetőség.

(3) Amennyiben a tárhelyen 3 munkanapnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a munkanap kezdetén a szolgáltató üzenetet küld a hivatali kapu kezelésére feljogosított képviselő elektronikus levelezési címére.

141. § (1) A hivatali kapu megszűnik,

a) ha a szervezet a hivatali kapu megszüntetését igényli,

b) ha a szervezet megszűnik.

(2) A hivatali kapu a szervezet, illetve a kapu megszűnésének bejelentésétől, illetőleg a megszűnésnek a szolgáltató tudomására jutásától nem fogad dokumentumokat, és a bejelentéstől, illetve tudomásra jutástól számított 30. napon megszűnik.

(3) Ha a szervezet nem rendelkezik a hivatali kapu kezelésére feljogosított személlyel (illetve a személy nem rendelkezik ügyfélkapuval), a kapu hozzáférése megszűnik, de a kapu változatlan feltételek mellett újra regisztrálható.

142. § Költségvetési szerv és nonprofit szervezet számára a hivatali kapu létesítése és fenntartása díjmentes.

143. § (1) A szolgáltató a hivatali kapuval rendelkező szervezet számára elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre.

(2) A szolgáltató a BEDSZ továbbítási szolgáltatás igénybevételével teszi lehetővé az igénybe vevők számára a felhasználó által hozzájuk intézett elektronikus űrlap fogadását és válaszdokumentum küldését.

(3) Internetes böngészőprogrammal történő hozzáférés esetén a hivatali kapu (a szervezet) azonosítása hivatali kapura vonatkozó azonosítási eljárással, illetve a szervezet hivatali kapujához hozzáférési joggal rendelkező személy azonosítása az adott személy ügyfélkapu azonosításának felhasználásával történik.

(4) A szervezet hivatali kapujához hozzáférésre jogosultak nyilvántartásának vezetésére felhatalmazott képviselők nyilvántartásának vezetéséről - a hivatali kaput használó szervezet adatszolgáltatása alapján - a szolgáltató gondoskodik.

(5) A csatlakozott szervezet a szolgáltató által biztosított elektronikus alkalmazás segítségével maga végzi a képviseletében eljárni jogosult személyek regisztrációját, illetve jogosultságaik nyilvántartását.

144. § (1) Ha a csatlakozott szervezet nem böngészőn keresztül, hanem erre szolgáló célrendszerrel, automatizáltan fogadja, illetve küldi a küldeményeket, a BEDSZ szolgáltatásai a hivatali kapun keresztül csak biztonságos csatorna használatával vehetők igénybe.

(2) Automatizált hozzáférés esetén a szervezeti postafiókhoz hozzáférést biztosító azonosító bizalmas kezeléséről a csatlakozó szervezet gondoskodik.

145. § (1) A BEDSZ

a) fogadja és elektronikus úton a címzett szervezet tárhelyére továbbítja a felhasználó által az elektronikus űrlapok fogadására feljogosított szervezetekhez intézett elektronikus űrlapokat,

b) fogadja és a címzett felhasználóhoz továbbítja a szervezet a) pont szerinti dokumentumokkal összefüggésben küldött válaszait, továbbá

mindkét irányban dokumentálja a küldés tényét, időpontját, a küldő és címzett személyét, és lehetővé teszi a küldött dokumentum azonosítását.

(2) A BEDSZ az ügyfélkapun keresztül csak az általános nyomtatványtervezővel és általános nyomtatványkitöltővel készített, vagy annak megfelelő formátumú és a szolgáltatónál előzetesen regisztrált elektronikus űrlapot fogadja.

(3) Az elektronikus űrlapot a beküldő a dokumentum esetleges utólagos megváltozásának kimutathatóvá tétele érdekében elektronikus aláírással láthatja el, amire az általános nyomtatványkitöltő program lehetőséget biztosít. A BEDSZ az aláírt dokumentumot változatlanul, az aláírás ellenőrzésére alkalmas formában továbbítja.

(4) A BEDSZ a természetes személyek számára az ügyfélkapun keresztül, a szervezetek számára pedig a hivatali kapun keresztül érhető el.

146. § (1) A hivatali kapuval rendelkező csatlakozott szervezet az elektronikus űrlapokat és az azokhoz csatolt egyéb elektronikus dokumentumokat (a továbbiakban együtt: elektronikus küldemény) a BEDSZ útján, hivatali postafiókján keresztül fogadja.

(2) A befogadott elektronikus küldemény változatlan formában és tartalommal történő, - a rendszerbe befogadást követő - haladéktalan továbbítását - a címzettként megjelölt szervezet szervezeti tárhelyére, illetve a felhasználó értesítési tárhelyére - a szolgáltató biztosítja.

(3) A BEDSZ elvégzi a benyújtott elektronikus küldemény sérülésmentességének, valamint formai követelményeknek való megfelelőségének ellenőrzését. Biztonsági kockázat vagy az átvitel hiányosságának észlelése esetén a rendszer megtagadja az elektronikus küldemény befogadását, és a megtagadás tényéről - annak okának feltüntetése mellett - a felhasználót tájékoztatja.

147. § (1) A BEDSZ igénybevételével a benyújtott elektronikus küldeményre a befogadás során azonnal érkeztető szám és időbélyegző kerül.

(2) A hatóságnak küldött elektronikus küldeményt az ÁBT által az (1) bekezdés szerinti tartalommal kiadott befogadási igazolásban rögzített időponttól kell benyújtottnak tekinteni.

(3) A BEDSZ szolgáltatásait felhasználó által küldött elektronikus küldemény esetében az utólagos viszontazonosítás elvégzését lehetővé tevő ügyfél-azonosító kódot a BEDSZ csatolja a címzett szervezet szervezeti postafiókjában elhelyezett elektronikus küldeményhez.

148. § (1) A BEDSZ által a felhasználónak biztosított szolgáltatások:

a) az elektronikus úton érkezett küldemények fogadása, időbélyeggel való ellátása, címzett érkeztetési tárába való továbbítása,

b) a befogadott elektronikus küldeményekről a befogadás időpontját és a befogadott elektronikus küldemény érkeztető számát és lenyomatát igazoló befogadási igazolás kiállítása és visszaküldése az elektronikus küldemény feladójának,

c) értesítő elektronikus levél kiküldése a felhasználó ügyfélkapu-nyilvántartásban szereplő elektronikus levélcímére, ha az értesítési tárhelyre dokumentum érkezett,

d) általános nyomtatványkitöltő program biztosítása a nyomtatványok hagyományos és elektronikus kitöltéséhez, tikosításához, küldésre előkészítéséhez,

e) kulcsgeneráló és titkosító szolgáltatás biztosítása az általános nyomtatványkitöltő program részeként aszimmetrikus titkosító kulcspár generálásához, valamint dokumentumok titkosításához és visszaállításához,

f) a megadott formátumú titkosító kulcsok kulcstárba történő feltöltésének, majd feltöltés után, törlésének és újrafeltöltésének, illetve megőrzésének biztosítása.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti, a kulcsgeneráló szolgáltatással létrehozott titkosító kulcspár magán kulcsának megőrzése, illetve a nyilvános részének a kulcstárban való elhelyezése a felhasználó felelőssége. E kulcsokat megsemmisülésük esetén a szolgáltató nem pótolja.

(3) A csatlakozó szervezet részére biztosított szolgáltatások:

a) szervezeti tárhely létrehozása, ahol a felhasználótól származó elektronikus dokumentumok kerülnek letöltésig tárolásra, de legkésőbb 30 napig,

b) a szervezeti tárhelyben található 3 munkanapon belül át nem vett küldemény esetén figyelmeztetés küldése a hozzáférésre jogosultak nyilvántartásának vezetésére felhatalmazott képviselő ügyfélkapujába,

c) a felhasználó számára küldött és az átvételről visszaigazolást igénylő dokumentum a felhasználó általi átvételét vagy 5 munkanapon belüli át nem vételét visszaigazoló értesítés,

d) automatizált rendszerrel vagy az interneten böngészővel történő hozzáférés a saját szervezeti postafiókhoz,

e) támogatás a titkosított dokumentumforgalmazáshoz (dokumentumtitkosítás, visszaállítás),

f) kulcstár hozzáférés biztosítása a szervezet számára a felhasználó részére küldendő dokumentum - a felhasználó igénye alapján történő - titkosításához,

g) általános nyomtatványtervező biztosítása az általános nyomtatványkitöltővel kitölthető elektronikus (és hagyományos) nyomtatványok tervezéséhez.

149. § Az ÁBT szolgáltatást igénybe vevő címzett szervezet a felhasználó dokumentumára küldött válaszdokumentumot, ha erről a felhasználó a dokumentuma benyújtásakor rendelkezett, köteles a felhasználó kulcstárban elhelyezett nyilvános titkosító kulcsával titkosítani. Amennyiben a felhasználó a titkosító kulcsát a rendszerbe nem töltötte fel, úgy a válaszdokumentumot - amennyiben jogszabály azt nem zárja ki - titkosítás nélkül kell a tárhelyére megküldeni. Amennyiben jogszabály kizárja a titkosítás nélküli megküldést, úgy azt írásos formában, levélben, a kérelemben megjelölt lakcímre kell megküldeni.

150. § Az elektronikus dokumentum átvételének visszaigazolását a felhasználó részéről teljesítettnek kell tekinteni azzal, hogy a felhasználó az értesítési tárhelyére érkezett dokumentumot megnyitja vagy azt tartós tárhelyére áthelyezi. Az átvétel időpontját az ÁBT nyugtázza és az időpontot elektronikusan haladéktalanul közli a küldeményt indító szervezettel.

151. § (1) A szolgáltató a felhasználók számára egy-egy, a természetes személyazonosító adatokkal és a törvény által rendszeresített azonosító kódokkal kapcsolatban nem álló véletlenszerű címet biztosít, amelyet a felhasználó tetszése szerinti időpontban lecserélhet egy másik, szintén a szolgáltató által rendelkezésre bocsátott véletlenszerű címre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti cím kizárólag ügyfélkapuval vagy hivatali kapuval rendelkező felhasználók által érhető el, csak az ÁBT-n belüli kommunikációra használható. Visszaélés észlelése esetén a címet a szolgáltató a kommunikációból kizárhatja.

(3) Ha a felhasználó egyedi információt kíván közzé tenni, vagy erre törvény kötelezi, az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek megfelelő, csak a felhasználó által írható és mindenki más által olvasható egyszer használatos címet igényelhet.

152. § (1) A csatlakozott szervezet a csatlakozást követően vagy azzal egyidejűleg igényelheti az általános nyomtatványtervezőnek a szervezet számára biztosított példányát, melynek segítségével megtervezheti a saját elektronikus és hagyományos beküldésre is alkalmas elektronikus űrlapjait.

(2) Az általános nyomtatványtervező igényléséhez a csatlakozási űrlapon megadott adatokon kívül az ott előírt űrlapon a következő kiegészítő adatokat kell megadni:

a) a szervezet nyomtatványainak és frissítéseinek elérését biztosító URL,

b) a szervezet nyomtatvány-erőforrásainak frissítését biztosító URL,

c) a szervezet ügyfélszolgálatának e-mail címe, telefon- és telefaxszáma, egyéb elérhetősége, az ügyfélszolgálat rendelkezésre állási ideje,

d) igényli-e 2D pontkód nyomtatását,

e) a továbbítás technikai adatainál (úgynevezett KR borítékon) kezelendő speciális adatok, jellemzők.

(3) A szolgáltató a megszemélyesített nyomtatványtervezőt 10 munkanapon belül elektronikus úton bocsátja rendelkezésre.

153. § Az ÁBT szolgáltatás keretében használható elektronikus űrlapok szakmai felügyeletét, minőségellenőrzését, nyilvántartását mind az aktuális, mind a korábbi verziók tekintetében jogszabályi kijelölés vagy a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján a szolgáltatótól független szervezet is végezheti (a továbbiakban: űrlap felelős). A szolgáltató az elektronikus űrlapokkal kapcsolatos eljárásoknál szükséges kapcsolattartásnál az általános szerződési feltételeiben az űrlap felelős egyidejű vagy kizárólagos értesítéséről is rendelkezhet.

154. § (1) Az elektronikus űrlapot készítő szervezet - a (4) bekezdés szerinti kivétellel - a bevezetésre tervezett elektronikus űrlapot minőségellenőrzés céljából a szolgáltatónak az erre szolgáló elektronikus űrlap mellékleteként megküldi.

(2) A szolgáltató 15 munkanapon belül elvégzi a tervezett nyomtatványok minőségellenőrzését, és javaslatot tesz az esetleg szükséges módosításokra, kiegészítésekre.

(3) A 153. § szerinti űrlap felelős szerv az általa megfelelőnek minősített elektronikus űrlapokat az elektronikus űrlapok közzétételére szolgáló internetes felületen haladéktalanul közzéteszi, és az elkészült elektronikus űrlapot az előkészítő szervezetnek megküldi.

(4) Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti minőségellenőrzést önállóan végzi, és az elkészült elektronikus űrlapot saját honlapján közzéteszi, mely az elektronikus űrlapok közzétételére szolgáló internetes felületen is elérhető.

(5) Az ÁBT rendszer csak a 152-154. §-ban meghatározott eljárásrend alapján közzétett elektronikus űrlapok forgalmazását biztosítja az ügyfélkapuk és a hivatali kapuk között.

(6) Biztonsági kockázat vagy más, az elektronikus űrlapot tervező szervezettől független ok miatt bekövetkező rendkívül verzióváltás vagy elektronikus űrlap soron kívüli bevezetésének szükségessége esetén a 153. § szerinti, az elektronikus űrlapok kezeléséért felelős szerv a miniszter utasítására haladéktalanul elvégzi az e rendelkezés szerinti feladatait.

155. § Törvényi kötelezés nélkül nyitott ügyfélkapu, illetve hivatali kapu esetében az érintett természetes személy adatkezelésre vonatkozó beleegyező nyilatkozata feltétele az ügyfélkapu létrehozásának, illetve hivatali kapu adott tisztviselőhöz történő hozzárendelésének.

43/A. Elektronikus kapcsolattartás polgári peres eljárások során[106]

155/A. §[107] (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) szerinti eljárásokban a felek, illetve képviselőik (a továbbiakban együtt: fél) számára a 120. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti szolgáltatások elérésére az elektronikus kapcsolattartás érdekében a perkapu szolgáltatás is igénybe vehető.

(2) A perkapu felhasználója a fél. A perkapun keresztül ténylegesen tevékenységet végző személy kizárólag ügyfélkapuval már rendelkező (azonosított) természetes személy lehet.

(3) A perkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a perkapu kezelésére az adott félnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: perkapu-megbízott) tartja nyilván, az adott fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók regisztrációját a perkapu-megbízott végzi. Ehhez a szolgáltató egységes eszközrendszert (programrendszert) és megfelelően védett tárhelyet biztosít.

155/B. §[108] (1) A perkapu szolgáltatás igénybe vételéhez a félnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.

(2) A csatlakozó felek a csatlakozást követően lehetőséget kapnak a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályai szerint a bíróságoknak, a Pp. 340/B. § (2) bekezdésében említett közigazgatási szerveknek, a Pp. 341/J. § (3) bekezdésében említett jegyzőknek az ÁBT szolgáltatásban rendszeresített formátumú elektronikus űrlapok továbbítására, azok beküldésével összefüggő elektronikus tértivevények fogadására, illetve a bíróságoktól egyéb elektronikus dokumentumok fogadására.

155/C. §[109] (1) A perkapu-megbízott a részére biztosított regisztrációs felületen a fél képviseletére feljogosított személyek nevét és az ügyfélkapu regisztrációnál megadott elektronikus levelezési címét rögzíti az ügyfélkapujuk egyértelmű hozzárendelése érdekében. A regisztráció eredményeként a perkapu-megbízott átadja a felhasználónak a perkapuhoz tartozó azonosítót és jelszót, illetve - ha ilyen van - azonosító eszközt.

(2) A perkapu-megbízott a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek jogosultságára vonatkozó korlátozásokat, illetve jogosultságokat is rögzíthet. A jogosultság korlátozható időben, a kommunikáció irányára (fogadás vagy küldés) és a kapcsolat alanyára (szervezetre) vagy ezek kombinációjára vonatkozóan.

(3) A fél nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a perkapu-megbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.

(4) A fél a perkapu-megbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új perkapu-megbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.

(5) A szolgáltató a perkapu-megbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, hogy adott időszakban ki volt feljogosítva a perkapu kezelésére.

155/D. §[110] (1) A perkapuhoz csak értesítési tárhely tartozik. A fél köteles gondoskodni arról, hogy az értesítési tárhelyre érkezett üzenetek átvételre kerüljenek.

(2) A perkapuba érkezett üzenetek átvételükkel, de legkésőbb az érkezést követő 30. napon törlésre kerülnek azzal, hogy átvétel hiányában az üzenetküldés tényét a perkapuban a kézbesítéstől számított 180. napig a fél lekérdezheti.

(3) Ha a tárhelyen 3 napnál régebben tárolt és át nem vett üzenet van, a következő munkanap kezdetén, illetve - átvétel hiányában - a törlést megelőző munkanapon a szolgáltató üzenetet küld a perkapu-megbízott elektronikus levelezési címére.

155/E. §[111] (1) A perkapu megszűnik, ha

a) a fél ezt kéri,

b) a fél nevében elektronikus kapcsolattartásra jogosult személyek egyike sem használja a perkapu szolgáltatásait 365 napon keresztül és abban át nem vett üzenet nincs.

(2) A perkapu a kapu megszűnésének bejelentésétől, illetve az (1) bekezdés b) pontja szerinti inaktivitási idő leteltét követő naptól nem fogad dokumentumokat.

(3) A szolgáltató a létező és megszűnt perkapuk megnevezését és státuszát a honlapon közzéteszi.

155/F. §[112] A perkapu létesítése és fenntartása díjmentes.

155/G. §[113] (1) A szolgáltató a perkapuval rendelkező fél számára elektronikus szervezeti postafiókot hoz létre.

(2) A szolgáltató a BEDSZ továbbítási szolgáltatás igénybevételével teszi lehetővé az igénybe vevők számára a felhasználói elektronikus űrlap küldését és válaszdokumentum fogadását.

155/H. §[114] A félnek a küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni azt a dokumentumot vagy tértivevényt (küldeményt) fogadó személyt, aki részére a fél vagy a perkapu-megbízott az adott perkapuhoz hozzáférést biztosított.

155/I. §[115] Ha a perkapu szolgáltatást a fél nem böngészőn keresztül, hanem erre szolgáló, automatizált célrendszerrel használja, a 155/G. § (1) bekezdés szerinti postafiókhoz hozzáférést biztosító azonosító bizalmas kezelése a fél felelősségébe tartozik.

155/J. §[116] Az ezen alcímben nem szabályozott eljárási kérdésekben - a 148. § (3) bekezdés g) pontja kivételével - a 145-150. § rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hivatali kapu alatt perkaput, a csatlakozott szervezet alatt a Pp. szerinti felet kell érteni. A 148. § (1) bekezdésének e) pontjában foglaltakkal ellentétben a perkapu vonatkozásában a kulcsgeneráló és titkosító szolgáltatást a szolgáltató nem az általános nyomtatványkitöltő program részeként biztosítja.

155/K. §[117] (1) Ha a Pp. az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás mellett

a) közigazgatási szerv azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél hivatali kaput,

b) a Legfőbb Ügyészség azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a Legfőbb Ügyészség hivatali kaput,

c) a gazdálkodó szervezet képviseletét ellátó személy teljes körű azonosítását biztosító szolgáltatást ír elő, a fél ügyfélkaput

használ.

(2) Ha a Pp. az (1) bekezdés szerinti azonosítási szolgáltatásokat nem jelöli meg, a fél perkaput is használhat.

(3) Gazdálkodó szervezet a 155/B. § (2) bekezdésében megjelölt eljárásokban a kapcsolattartásra hivatali kaput is használhat, ha azzal 2016. június 30-án rendelkezik.

155/L. §[118] A Pp. 340/B. § (2) bekezdése vonatkozásában űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatásnak minősül a fővárosi és megyei kormányhivatal űrlapkezelésre rendszeresített műszaki megoldása.

155/M. §[119] Nem gazdálkodó szervezetként vagy jogi képviselőként eljáró természetes személy, ha az eljárás során a bírósággal elektronikusan kívánja a kapcsolatot tartani ügyfélkaput és perkaput egyaránt használhat. Perkapu használata esetén a perkapu-megbízott személye azonos a perkapu-felhasználójával.

44. Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés[120]

156. §[121] (1) Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) A szolgáltatás nyújtható

a) az ügyfél nyilatkozatának hitelesítésére,

b) a hatóság nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére.

(3) A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató

a) ügyfél által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot az általa igazolt személyhez rendeli, majd a személyhez rendelést hitelesen igazolja;

b) hivatali programrendszer által rendelkezésre bocsátott nyilatkozatot a programrendszer által igazolt hivatalos személyhez rendeli, és a személyhez rendelést hitelesen igazolja.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba, vagy az igazolást az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja és azt a rendelkezésre bocsátott nyilatkozattal együtt legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel és időbélyegzővel hitelesíti.

(5) A személyhez rendelésnél

a) ügyfél esetében a 156/A. §,

b) a hatóság nevében eljáró személy esetében a 156/B. §

rendelkezései alapján kell eljárni.

156/A. §[122] (1) A SZEÜSZ szolgáltató a nyilatkozattevő személyt legalább az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, névhez kötött azonosítás szabályai szerint azonosítja. A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza

a) a nyilatkozattevő nevét és a rendelkezésére álló további igazolt azonosító adatok közül a nyilatkozattevő által megjelölt és a SZEÜSZ szolgáltató által az azonosítási szolgáltatónál vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(2) Ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja alapján valamely azonosító adat feltüntetését igényelte, a hozzájárulása megadottnak tekintendő az érintett adatnak az igénybe vett azonosítási szolgáltatónál, illetve az összerendelési nyilvántartás igénybevételével történő lekérdezéséhez.

(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolást a hatóságok kötelesek elfogadni annak hiteles igazolására, hogy az érintett nyilatkozat a nyilatkozattevőtől származik, a SZEÜSZ szolgáltató által elvégzett azonosítás szintjét is figyelembe véve.

156/B. §[123] (1) A SZEÜSZ szolgáltató részére a nyilatkozattevő személyére vonatkozó azonosító adatokat a hitelesítést kérő hivatali programrendszer adja át a hivatali programrendszerben alkalmazott hivatali felhasználó azonosítási rendszer alapján.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolás vagy záradék tartalmazza

a) a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját,

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(3) Ha a dokumentumot több személyhez kell rendelni, a SZEÜSZ szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) A 156. § (2) bekezdés b) pontja szerint hitelesített okirat közokirat.

45. Elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása

157. § (1) A Kormány jogszabályban kijelölt szolgáltató útján elektronikus irat hiteles papír alapú irattá alakítása szolgáltatást működtet, nem kizárólagos jelleggel.

(2)[124] Az (1) bekezdés szerinti szervezet által nyújtott szolgáltatás esetében a másolat a 86. § (2) bekezdés f) pontja szerinti hitelesítés nélkül is hiteles, ha a szolgáltató az e-közigazgatásért felelős miniszter által rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelő módon, zárt informatikai rendszerben készítette, és az iratérvényességi nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések szerint hiteles.

46. Papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása

158. §[125] (1) A Kormány jogszabályban kijelölt szolgáltató útján papír alapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása szolgáltatást működtet, nem kizárólagos jelleggel.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a másolatkészítés során tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzést nem alkalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató az igénybe vevő hatóság adatfeldolgozójaként jár el.

47. Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer

159. § Jelen alcím alkalmazásában

1. célszámla: jogszabály által a fizetés teljesítésére meghatározott fizetési számla,

2. csatlakozott szervezet: az a szervezet, amely az EFER szolgáltatásainak igénybevétele érdekében teljesíti a 161. § (1) bekezdése szerinti feltételeket,

3. EFER: a jelen alcím szerinti elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

4. EFER elszámolási számla: a csatlakozott szervezetnek a Magyar Államkincstár által vezetett pénzforgalmi számlája, amely az EFER igénybevételével indított fizetések elszámolására szolgál,

5. EFER működtetője: a jogszabályban az EFER működtetésére kijelölt közigazgatási szerv,

6. EFER üzemeltetője: a jogszabályban az EFER üzemeltetésére kijelölt jogi személy vagy más szervezet,

7. elfogadó: az a csatlakozott szervezet vagy a csatlakozott szervezet által képviselt szervezet, amellyel a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató POS Végfelhasználói Szerződést köt a feléje teljesítendő fizetési kötelezettségek ellenértékének a pénzforgalmi szolgáltató elfogadási körébe tartozó fizetőkártyákkal történő kiegyenlítésére,

8. elfogadóhely: az elfogadó használatában álló, POS terminállal felszerelt helyiség,

9. csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató: az a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény szerinti pénzforgalmi szolgáltató, amely az EFER működtetőjével kötött megállapodás alapján vállalja, hogy fizetési megbízásokat az EFER igénybevételével is teljesít,

10. fizető fél: az a természetes személy vagy szervezet, amely a csatlakozott szervezet felé teljesítendő fizetési kötelezettséget az EFER igénybevételével teljesíti,

11.[126] okmányiroda: a Központi Okmányiroda, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) okmányirodai feladatokat ellátó szervezeti egysége, amely útján a járási hivatal ellátja a hatáskörébe utalt elsőfokú közigazgatási hatósági feladatait,

12. POS-terminál (point of sale): a pénztárba épített vagy különálló elektronikus berendezés, amely az elfogadóhelyen a bankkártyás fizetés lebonyolításának eszköze,

13. POS Végfelhasználói Nyilatkozat: az elfogadóknak a POS Végfelhasználói Szerződés szempontjából legfontosabb adatait tartalmazó adatlap.

160. § (1) Az EFER működtetője az EFER igénybevételével történő fizetés érdekében megállapodást köt azzal a pénzforgalmi szolgáltatóval, aki a megállapodásban vállalja, hogy az EFER-rel és a csatlakozott szervezetekkel való kapcsolattartásra az erre a célra biztosított csatlakozó felületet használja, továbbá vállalja, hogy megfelel a kormányzati portálon a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszernek.

(2) A pénzforgalmi szolgáltató csatlakozására az EFER csatlakozás jogszabályban meghatározott eljárásrendje és követelményrendszere irányadó.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az a csatlakozott szervezet, amelyik csatlakozását megelőzően már lehetővé tette ügyfelei számára, hogy fizetési kötelezettségeiknek POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetéssel tegyenek eleget, az ezt biztosító pénzforgalmi szolgáltatóval közvetlenül megállapodhat arról, hogy ez a fizetés az EFER igénybevételével valósuljon meg. A pénzforgalmi szolgáltatónak ez esetben is vállalnia kell a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesítését.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása esetén a csatlakozott szervezet az EFER működtetőjét és üzemeltetőjét a (3) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötését követő 15 napon belül értesíti. Az értesítésnek tartalmaznia kell a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató nevét, székhelyét, valamint nyilatkozatát a (2) bekezdés szerinti feltételek teljesítéséről.

161. § (1) Az EFER-hez az a szervezet csatlakozhat, amely az EFER működtetőjével a csatlakozás műszaki jellemzőinek meghatározása és - ahol ez felmerül - a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatókat megillető tranzakciós díjak megtérítése érdekében megállapodást kötött, és ezt követően teljesítette a jogszabályban és a megállapodásban a csatlakozásra meghatározott kötelezettségeket.

(2) Az EFER szolgáltatásainak nyújtása és igénybevétele során az EFER és a csatlakozott szervezetek közötti kapcsolattartásra az EFER-en erre a célra biztosított csatlakozó felület és biztonságos csatorna szolgál.

162. § (1) Az EFER-en keresztül a fizetési számlák közötti fizetési mód azon típusai érhetők el, amelyekre az EFER működtetője és a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató megállapodást kötött.

(2) A kormányzati portálon történő közzététel érdekében az EFER üzemeltetője folyamatosan adatot szolgáltat a kormányzati portál működtetője részére a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatókról, és az általuk az EFER igénybevételével nyújtott szolgáltatásokról.

163. § A csatlakozott szervezet lehetőséget biztosíthat több fizetési kötelezettség egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására. A fizetési kötelezettség teljesítése során részteljesítés nem lehetséges.

164. § (1) Az EFER igénybevételével történő fizetés kezdeményezésekor a csatlakozott szervezet az alábbi adatokat adja át az EFER részére:

a) a fizetendő összeget, a célszámla számát, a 163. § szerinti esetben pedig a fizetendő összeget és annak bontását jogcímek, összegek és célszámlák szerint,

b) a csatlakozott szervezet által képzett, az adott fizetési folyamathoz rendelt fizetési ügyazonosítót,

c) a fizetés EFER elszámolási számlájának számát, a POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés kivételével,

d) a fizető fél által a fizetési kötelezettség teljesítése céljából megadott fizetési adatokat,

e) az előkészített fizetési megbízás csatlakozott szervezet által meghatározott érvényességi idejét,

f) a fizetési megbízás elszámolásához szükséges további adatokat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosító első 8 karaktere a csatlakozott szervezet EFER működtetője által megadott egyedi azonosítója. A fizetési ügyazonosító képzési szabályait egyebekben a csatlakozott szervezet határozza meg azzal, hogy annak egyedinek kell lennie, és személyes adatot kizárólag törvény felhatalmazása alapján tartalmazhat. A fizetési ügyazonosító legfeljebb 23 karakterből állhat.

(3) Az EFER az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az alábbi adatokat adja át a fizetetési kötelezettségét az EFER igénybevételével teljesítő fizető fél csatlakozott pénzforgalmi szolgáltatója részére:

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetendő összeget, valamint a fizető félnek a fizetési folyamat kezdeményezésekor a csatlakozott szervezet felé irányuló kifejezett kérése esetén az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt további adatokat,

b) az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti további fizetési adatokat.

(4) A csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató a csatlakozási megállapodásban vállalja, hogy az általa az EFER-en keresztül teljesítendő fizetési megbízás jóváhagyását vagy elutasítását a fizető fél részére legfeljebb az (1) bekezdés e) pontja szerinti időpontig teszi lehetővé az EFER-től a (3) bekezdés szerint átvett adatoknak megfelelően.

165. § (1) A csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató a fizetési megbízás fizető fél általi jóváhagyását követően a csatlakozási megállapodásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő elektronikus igazolást állít ki. Az igazolás tartalmazza:

a) a fizetett összeget,

b) a fizetés jóváhagyásának időpontját,

c) a 164. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosítót,

d) a fizetés EFER elszámolási számlájának számát, a POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés kivételével, valamint

e) a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató azon nyilatkozatát, hogy az igazolásban megjelölt fizetési megbízás teljesítését elindította.

(2) Amennyiben a fizető fél elutasítja a 164. § (1)-(3) bekezdés szerint előkészített fizetést, vagy a 164. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvényességi idő lejár, úgy a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által kiállított igazolás a pénzforgalmi szolgáltató erre vonatkozó nyilatkozatát, a 164. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetendő összeget, valamint a 164. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosítót tartalmazza.

(3) Átutalással történő fizetés esetén a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató az (1) és (2) bekezdés szerinti igazolást az EFER részére elektronikus úton küldi meg. Az EFER a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által átadott igazolást a csatlakozott szervezet részére elektronikus úton továbbítja.

(4) POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés esetén a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató az (1)-(2) bekezdés szerinti igazolást közvetlenül a csatlakozott szervezet részére küldi meg. A csatlakozott szervezet a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által átadott igazolást az EFER részére elektronikus úton továbbítja.

166. § (1) A 164. § (1) bekezdés szerinti adatokat az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi. Amennyiben az adatokban hibát, eltérést észlel, ideértve, ha az átutalandó főösszeg számszakilag nem egyezik meg a jogcímek szerinti részösszegek összegével, akkor az adatokat a hiba, eltérés megjelölésével visszaküldi a csatlakozott szervezetnek. A hiba kijavítása, az eltérés megszüntetése után a csatlakozott szervezet a 164. § (1) bekezdés szerinti adatokat adja át az EFER részére.

(2) A 165. § (1) bekezdés szerinti adatokat az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi. Amennyiben az adatokban hibát, eltérést észlel, ideértve, ha az átutalandó főösszeg számszakilag nem egyezik meg a jogcímek szerinti részösszegek összegével, akkor az adatokat a hiba, eltérés megjelölésével visszaküldi a pénzforgalmi szolgáltatónak. A hiba kijavítása, az eltérés megszüntetése után a pénzforgalmi szolgáltató a 165. § (1) bekezdés szerinti adatokat adja át az EFER részére.

167. § (1) Az EFER igénybevételével, a csatlakozott szervezet elszámolási számlájára teljesített fizetések célszámlákra történő elszámolása érdekében az EFER működtetője a 164. § (1) bekezdés a) pontja alapján átadott bontásnak megfelelően, a kincstári számlavezető rendszer által feldolgozható formátumban az EFER útján előkészíti az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetését.

(2) A csatlakozott szervezet gondoskodik az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetéséről.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a Magyar Államkincstár megállapodást köthet a csatlakozott szervezettel, amennyiben a csatlakozott szervezet tíznél több célszámla felett rendelkezik rendelkezési jogosultsággal, és a csatlakozott szervezet és a célszámla felett rendelkezésre jogosult szervezet eltér egymástól.

168. § Az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi a pénzforgalmi szolgáltató által a 165. § (1) bekezdés szerint elektronikus igazolásban igazolt összeg EFER elszámolási számlán történő jóváírását.

169. § (1) A pénzforgalmi szolgáltatót a 161. § (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján megillető díjakat az erre vonatkozóan kiállított, ellenőrzött számla alapján az EFER működtetője fizeti meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díjaknak a csatlakozott szervezetek felé teljesített fizetésekre eső részét az EFER működtetője a csatlakozási megállapodás, valamint a csatlakozott szervezet erre vonatkozó, a csatlakozott szervezet pénzforgalmi szolgáltatójához benyújtott felhatalmazó levele alapján beszedési megbízás útján továbbhárítja a csatlakozott szervezetekre.

170. § (1)[127] Az okmányirodák tekintetében a csatlakozott szervezet a KEK KH. Az EFER szolgáltatásainak igénybevételét az okmányirodák számára a KEK KH az informatikai rendszerén keresztül biztosítja.

(2)[128] A járási hivatal a fizetési kötelezettség POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetéssel történő teljesítésének lehetőségét a KEK KH által működtetett informatikai rendszer igénybevételével, az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott technikai feltételeknek megfelelően biztosítja.

(3) A POS terminálok használatára, valamint a bankkártyás fizetés lebonyolítására vonatkozó szabályokat tartalmazó POS Végfelhasználói Nyilatkozatot a pénzforgalmi szolgáltató részére a (2) bekezdés szerinti, az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti elfogadók egyénileg írják alá. A POS Végfelhasználói Nyilatkozat aláírásáig az elfogadóhelyeken a fizetőkártya-elfogadó szolgáltatás nem vehető igénybe.

47/A. Interaktív virtuális ügyfélszolgálat[129]

170/A. §[130] (1) Az interaktív virtuális ügyfélszolgálat szolgáltatás szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) A szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató az igénybe vevő hatóság számára olyan informatikai eszközt biztosít, amely az igénybe vevő hatóság számára lehetővé teszi a távoli (internetes) eléréssel személyes ügyintézői kapcsolaton alapuló ügyintézés biztosíthatóságát, ennek keretében az igénybe vevő hatóság által meghatározott ügykörben biztosítja

a) az ügyintézés támogatását az ügyfél és ügyintéző közötti egyidejű képi és hangkapcsolat alkalmazásával,

b) a kapcsolat alatt az elektronikus dokumentumok közvetlen cseréjét,

c) ha ennek technikai feltételei adottak, az ügyhöz tartozó elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltése ügyintéző általi támogatásának lehetőségét, valamint

d) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előzetes időpontfoglalás lehetőségét.

(3) A szolgáltatás a hatóságok közötti együttműködés támogatására is nyújtható.

(4) Az interaktív virtuális ügyfélszolgálat szolgáltatás a Kormány által kötelezően nyújtandó SZEÜSZ. A szolgáltatást a jogszabályban kijelölt szolgáltató kizárólagos jelleggel nyújtja.

47/B. Személyre szabott ügyintézési felület[131]

170/B. §[132] (1) A személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás (a továbbiakban: SZÜF) keretében a szolgáltató az azonosított ügyfél számára az ügyfél által személyre szabható internetes felületet biztosít az ügyfél által igénybe vehető SZEÜSZ-ök, valamint az egyéb elektronikus ügyintézési szolgáltatások (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: SZEÜSZ) igénybevételére, valamint SZEÜSZ-ök igénybevételére szolgáló más internetes felületek elérésére. A SZÜF szolgáltatás a Kormány által kötelezően nyújtandó szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás.

(2) A szolgáltató a SZÜF első igénybevétele során, valamint az ügyfél igénye alapján bármikor az azonosított ügyfél által önkéntesen a szolgáltató rendelkezésére bocsátott adatok alapján - a leggyakrabban igénybe vett SZEÜSZ-ök igénybevételét, valamint SZEÜSZ-ök igénybevételére szolgáló más internetes felületek elérését biztosító - alapértelmezett ügyintézési felületet bocsát az ügyfél rendelkezésére.

(3) A SZÜF szolgáltató az alapértelmezett ügyintézési felületen, valamint a személyre szabott ügyintézési felületen (a továbbiakban együtt: ügyintézési felület) biztosítja, hogy az ügyfél az ügyintézési felületet személyre szabhassa úgy, hogy azon keresztül - a SZÜF kivételével - az általa kiválasztott SZEÜSZ-öket vehesse igénybe, valamint az általa kiválasztott SZEÜSZ-öknek az igénybevételét biztosító internetes felületeket érhesse el.

(4) A SZÜF szolgáltató az azonos jogszerűen nyújtott SZEÜSZ-ök között sem az alapértelmezett ügyintézési felületen való hozzáférhetővé tétel, sem pedig azok megjelenítése, sorrendje tekintetében nem tehet megkülönböztetést.

(5) A SZÜF keretében a szolgáltató az azonosított ügyfél által e célból rendelkezésre bocsátott adatok másik SZEÜSZ szolgáltató részére való átadásával is biztosíthatja az általa nyújtott SZEÜSZ igénybevételét. Ebben az esetben a másik SZEÜSZ szolgáltató az érintett adatok szolgáltatását az ügyféltől nem kérheti, kivéve, ha a rendelkezésre bocsátott adatok valóságtartalma tekintetében kétsége merül fel vagy annak a SZÜF szolgáltató útján nem biztosítható - az ügyfél nyilatkozatán kívüli - igazolását jogszabály előírja.

(6) A SZÜF szolgáltató az ügyintézési felületen köteles tájékoztatni az ügyfelet arról, ha az ügyintézési felületen keresztül igénybe vehető SZEÜSZ-t nem ő szolgáltatja, valamint ebben az esetben a SZEÜSZ szolgáltató nevéről és nyilvántartási számáról.

47/C. Iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás

170/C. §[133] (1) Az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján, és annak keretei között ellátja a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere által elektronikus felületen részére átadott, elektronikus iktatókönyvben nyilvántartott iratnak, ügyiratnak, irategyüttesnek (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: irat) kezelési jogosultsággal vagy anélkül, valamint az elektronikus iktatókönyv adataival történő dokumentált átruházása tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, valamint a (3) és (5) bekezdés szerinti feladatokat. A szolgáltatás a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszerei közötti iratátadásra is igénybe vehető.

(2) A közfeladatot ellátó szerv az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás keretében alkalmazott adatkapcsolati- és metaadat struktúrát naprakészen a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, valamint azok megváltoztatását megelőzően köteles egyeztetni a SZEÜSZ szolgáltatóval.

(3) A SZEÜSZ szolgáltató az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezésről igazolást állít ki az átadó részére.

(4) Az irat akkor minősül átadottnak, amikor a SZEÜSZ szolgáltató - az átvevő közfeladatot ellátó szerv rendszerének elektronikus értesítése mellett - az átvevő közfeladatot ellátó szerv számára elérhetővé teszi

a) az iratot elektronikus formában, valamint

b) az elektronikus iktatókönyv iratra vonatkozó iktatási adatait.

(5) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelő rendszerei közötti átadáshoz szükséges informatikai rendszerek elérési útvonalát tartalmazó elektronikus címzésekről a SZEÜSZ szolgáltató belső nyilvántartást vezet.

170/D. §[134] (1) Az iratáthelyezésről a címzett közfeladatot ellátó szerv az iratkezelési rendszerén keresztül igazolást ad a SZEÜSZ szolgáltató részére, amely igazolást vagy - annak három napon túli elmaradása esetén - az iratáthelyezés sikertelenségéről szóló, a SZEÜSZ szolgáltató által kiállított igazolást a SZEÜSZ szolgáltató az átadást kezdeményező közfeladatot ellátó szervnek megküldi. A jelen bekezdés szerinti igazolások nem érintik az iratátadás 170/C. § (4) bekezdés szerinti minősítését.

(2) Az iratot átadó közfeladatot ellátó szerv az iratáthelyezés megtörténtére vonatkozó (1) bekezdés szerinti igazolás átvételét követően az iratáthelyezés sikerességét iratkezelő rendszerében rögzíti.

(3) Az iratot átvevő közfeladatot ellátó szerv az átvett iratot az elektronikus iratkezelő rendszer átadott adatai alapján a saját iratkezelő rendszerében - ha ezt az iratáthelyezésben érintett közfeladatot ellátó szervek iratkezelési szabályzata lehetővé teszi, automatikus iktatás útján - elhelyezi.

(4) Az elektronikus iktatórendszernek az irattal átküldött adatait az iratot átvevő szerv által közvetlenül értelmezhető formában kell az irathoz mellékelni. A szolgáltatás a metaadatok kódolt, valamely törzsadattárra vagy kódszótárra alapuló formájának kiegészítő információként történő továbbítását is lehetővé teheti, ha a kódszótár a SZEÜSZ szolgáltatónál bejelentett és egyértelműen azonosított.

47/D. Központi érkeztetési ügynök

170/E. §[135] (1) A központi érkeztetési ügynök (a továbbiakban: KÉÜ) jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján és annak keretei között a közfeladatot ellátó szerv javára ellátja a közfeladatot ellátó szerv részére elektronikus úton érkezett küldemények átvétele, felbontása és érkeztetése tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, valamint a (3)-(5) bekezdés szerinti feladatokat.

(2) A közfeladatot ellátó szerv a KÉÜ keretében alkalmazott adatkapcsolati- és metaadat struktúrát naprakészen a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, valamint azok megváltoztatását megelőzően köteles egyeztetni a SZEÜSZ szolgáltatóval.

(3) A KÉÜ szolgáltatás magában foglalja a közfeladatot ellátó szerv által részlegesen is igénybe vehető alábbi részszolgáltatásokat:

a) az elektronikus dokumentumnak a közfeladatot ellátó szerv által kijelölt kapcsolattartási módon való átvételét,

b) ha ez lehetséges, a feladó ügyintézési rendelkezésének való megfelelés ellenőrzését,

c) a dokumentum biztonsági ellenőrzését,

d) a dokumentum megnyithatóságának, formátumának ellenőrzését,

e) elektronikus aláírással ellátott küldemény esetén az elektronikus aláírás érvényességének ellenőrzését, valamint jogszabály rendelkezése vagy a közfeladatot ellátó szervvel kötött megállapodás alapján a hosszútávú letagadhatatlansághoz szükséges kellékek biztosítását,

f) a dokumentumnak a közfeladatot ellátó szerv nevében történő átvételének hivatalos visszaigazolását vagy - ha ennek a feltételei nem állnak fenn - az átvétel hivatalos megtagadását,

g) a dokumentum, valamint az érkeztetési nyilvántartás adatainak - az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatással kompatibilis formában - a címzett közfeladatot ellátó szerv részére történő átadását.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató - amennyiben arra a jelen rendelet alapján jogosult - a címzett közfeladatot ellátó szerv ilyen rendelkezése alapján az érkezett dokumentumot a hiteles elektronikus másolatkészítés SZEÜSZ-re vonatkozó szabályok alkalmazásával a közfeladatot ellátó szerv által meghatározott formátumúra alakítja és a beérkezett dokumentummal együtt továbbítja a címzett közfeladatot ellátó szerv részére.

(5) A KÉÜ a küldemény átvételét, felbontását és érkeztetését követően a közfeladatot ellátó szerv részére az érkeztetési nyilvántartás adataival együtt, amennyiben ez lehetséges, olyan formában adja át, hogy azt a címzett közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere automatikusan érkeztetni tudja. A KÉÜ a közfeladatot ellátó szerv rendelkezése alapján az érkeztetési nyilvántartás adatait közvetlenül a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere számára adja át, a közfeladatot ellátó szerv iratkezelő rendszere - ha az iratkezelési szabályzata ezt lehetővé teszi - az érkeztetési nyilvántartás adatait automatikusan is bevezetheti iratkezelő rendszerébe.

(6) A KÉÜ a küldemény átvétele, felbontása és érkeztetése során a közfeladatot ellátó szerv adatfeldolgozójaként jár el.

47/E. Központi kézbesítési ügynök

170/F. §[136] (1) A központi kézbesítési ügynök (a továbbiakban: KKÜ) jogszabályi előírás vagy a közfeladatot ellátó szervvel való megállapodás alapján és annak keretei között a közfeladatot ellátó szerv javára ellátja a közfeladatot ellátó szerv által kiküldendő elektronikus iratok kézbesítésének előkészítése, adathordozójának, fajtájának meghatározása, továbbá a kézbesítés módja tekintetében a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló kormányrendeletben meghatározott, valamint a (4) és (5) bekezdés szerinti feladatokat.

(2) A közfeladatot ellátó szerv a KKÜ keretében alkalmazott adatkapcsolati- és metaadat struktúrát naprakészen a SZEÜSZ szolgáltató rendelkezésére bocsátja, valamint azok megváltoztatását megelőzően köteles egyeztetni a SZEÜSZ szolgáltatóval.

(3) A közfeladatot ellátó szerv a küldeményt a küldemény címzettjének a KKÜ szolgáltatás ellátásához szükséges, az iratkezelési szabályzatában meghatározott adatokkal együtt adja át a KKÜ részére.

(4) A KKÜ magában foglalja a közfeladatot ellátó szerv által részlegesen is igénybe vehető alábbi részszolgáltatásokat:

a) a küldeménynek a közfeladatot ellátó szervtől történő átvételét,

b) a küldemény kiküldés előtti biztonsági ellenőrzését,

c) a jogszabályoknak, - és ha a címzett személye automatikusan megállapítható - a címzett ügyintézési rendelkezésének és - ha jogszabály azt lehetővé teszi - a közfeladatot ellátó szerv rendelkezésének is megfelelő kézbesítési forma, mód és cím megválasztását,

d) a küldemény elektronikus aláírással való központi hitelesítését,

e) a küldemény c) pont szerinti kézbesítési mód és forma szerinti, kézbesítési címre történő kézbesítése iránti intézkedést,

f) a küldemény elküldését, valamint kézhezvételét igazoló visszaigazolás átvételét és a közfeladatot ellátó szerv felé történő átadását, amennyiben a kézbesítési szolgáltatás részeként ilyen kiállításra kerül, valamint

g) a kézbesítés iránt történő intézkedés időpontjának és módjának a közfeladatot ellátó szervvel való haladéktalan közlését.

(5) Ha a KKÜ a közfeladatot ellátó szerv javára közigazgatási hatósági hatáskörben kiállított közokirat kézbesítésében közreműködik, és a hatóság a kézbesítés módját nem határozza meg, a KKÜ a kapcsolattartás módját a Ket. közigazgatási hatóságra vonatkozó rendelkezései szerint választja meg.

(6) A KKÜ a szolgáltatás nyújtása során az igénybe vevő adatfeldolgozójaként jár el.

170/G. §[137] (1) A KKÜ a kézbesítésre átadott küldemények kézbesítési rendszerben használt azonosítójáról nyilvántartást vezet.

(2) Ha a közfeladatot ellátó szerv a KÉÜ szolgáltatást a KKÜ szolgáltatással közösen veszi igénybe,

a) a KKÜ szolgáltató az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást a KÉÜ szolgáltató számára hozzáférhetővé teszi annak érdekében, hogy a KÉÜ szolgáltató a kézbesítés eredményéről érkező visszajelzéseket a kézbesítésre átadás adataihoz csatoltan tudja a közfeladatot ellátó szerv számára megadni,

b) a KÉÜ szolgáltató a kézbesítések eredményéről érkező igazolásokat a KKÜ szolgáltató által hozzáférhetővé tett nyilvántartás alapján a küldésre vonatkozó adatokhoz csatoltan adja át a közfeladatot ellátó szervnek.

47/F. Elektronikus űrlap

170/H. §[138] (1) Az elektronikus űrlap SZEÜSZ keretében a SZEÜSZ szolgáltató valamely hatóság részére

a) olyan informatikai eszközt biztosít, amely az igénybe vevő hatóság számára lehetővé teszi az elektronikus űrlap megtervezését,

b) az elektronikus űrlap ügyfelek általi kitöltését segítő szolgáltatást vagy programot biztosít, és

c) a létrehozott elektronikus űrlaphoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, így különösen biztosítja az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papír alapú másolat készíthetőségét.

(2) A SZEÜSZ szolgáltató az elektronikus űrlapok tervezését és kitöltését segítő programokat úgy alakítja ki, hogy azok lehetővé tegyék az űrlapok közvetlen vagy közvetett integrálását az interaktív virtuális ügyfélszolgálat keretében nyújtott szolgáltatásba.

(3) Az elektronikus űrlap szolgáltatás a Kormány által kötelezően nyújtandó SZEÜSZ, amelyet a jogszabályban kijelölt szolgáltató kizárólagos jelleggel nyújt.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti informatikai eszköz olyan mélységű dokumentációját a hatóság rendelkezésére bocsátani, amely tartalmazza az informatikai eszközzel létrehozásra kerülő elektronikus űrlapok adatszerkezetének képzési szabályait.

VII. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK FELTÉTELEI

48. Az igénybevétel feltételei

171. § (1) A hatóság köteles biztosítani a KAÜ igénybevételével történő azonosítást, ha bármilyen azonosításhoz kötött elektronikusan végezhető eljárási cselekményt biztosít.

(2) A hatóság köteles biztosítani a biztonságos kézbesítési szolgáltatáson keresztül érkező elektronikus iratok fogadását, és - jogszabály vagy ügyfél eltérő rendelkezésének hiányában - köteles ezen a csatornán továbbítani a hivatalosan küldendő elektronikus iratait.

(3) A hatóság jogosult az ÁBT szolgáltatásaihoz való csatlakozásra. Az ÁBT szolgáltatáshoz való csatlakozásra azon hatóság köteles, amelyet ezen keresztül benyújtott űrlap fogadására jogszabály kötelez.

172. § (1)[139] A hatóság kizárólag a kormányzati hitelesítés-szolgáltatótól igényelheti a 74. § a)-e) pontja szerinti szolgáltatásokat.

(2) A személyek adataira vonatkozó közhiteles nyilvántartást vezető hatóság köteles olyan, az összerendelési nyilvántartással együttműködő informatikai szolgáltatást megvalósítani, amelyben az összerendelési nyilvántartás szolgáltatója megkeresésére haladéktalanul, titkosított formában megküldi a megkeresésben megjelölt, a hatóság nyilvántartásában szereplő azonosítóhoz tartozó kapcsolati kódot.

(3)[140] Ha a SZEÜSZ igénybe vétele jogszabály alapján kötelező, úgy az igénybe vétel - a kézbesítési szolgáltatás kivételével - az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatások esetén törvény vagy végrehajtására kiadott rendelet eltérő rendelkezése hiányában ingyenes. A kézbesítési szolgáltatásért annak igénybe vevője csak az előre megállapított - költségalapú - díjat köteles a szolgáltatás megrendelésekor előzetesen vagy időszakonként utólag, számla ellenében megfizetni.

(4) A hatóságok informatikai rendszerei közötti együttműködő szolgáltatások esetén a SZEÜSZ nyújtója határozza meg a szolgáltatást biztosító informatikai rendszeréhez való hozzáférésnek, a jogosultság igazolásának feltételeit.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. Hatályba léptető rendelkezés

173. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdés szerinti kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 23. § (2) bekezdés c) pontja, a 16. alcím, valamint a 172. § (2) bekezdése 2013. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 79. § (2) és (3) bekezdése 2014. január 1-jén lép hatályba.

50. Átmeneti rendelkezések

174. §[141] A személyre szabott ügyintézési felület kijelölt szolgáltatójának a kijelölés szerinti szolgáltatást legkésőbb 2015. július 1-jétől kell nyújtania.

175. §[142]

176. § (1)[143] Az egyes e-közigazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 169/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) hatálybalépésekor már meglévő ügyfélkapuval rendelkező személyek esetében vélelmezni kell, hogy az ügyfél a rendelkezési nyilvántartás tekintetében hozzájárul az elektronikus kapcsolattartáshoz. Az ügyfél-regisztrációs adatbázist kezelő szerv a Módr1. hatálybalépését követő 30 napon belül elektronikus úton értesíti az ügyfelet a vélelemről és arról, hogy ha az ügyfél más kapcsolattartási formára kíván áttérni, azt hogyan teheti meg.

(2) 2014. január 1-jéig a hatóság jogosult a kormányzati hitelesítés-szolgáltatótól eltérő hitelesítés-szolgáltatótól igénybe venni az e rendeletben kizárólag a kormányzati hitelesítés-szolgáltató által nyújthatóként meghatározott szolgáltatásokat. A 2014. január 1-je előtt kibocsátott tanúsítványok a tanúsítvány érvényességének lejártáig, de legkésőbb 2015. december 31-ig használhatók.

(3) A Ket. 171. § (8) és (9) bekezdésében megadott rendelkezés teljesíthetősége érdekében

a) az ügyfélkapuval rendelkezők az ügyfélkapujukat 2012. december 31-ig változatlan feltételekkel, újabb regisztrációs eljárás lefolytatása nélkül használhatják, az ehhez szükséges feltételeket a szolgáltatásban közreműködők biztosítják,

b) az ügyfélkapuval nem rendelkező személyek esetén az új ügyfélkapu létrehozásához, illetve ügyfélkapu megújításához az ügyfél adatai kezeléséhez történő hozzájárulása szükséges.

177. § (1) Az e rendelet hatálybalépésekor nyújtott, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak minősülő szolgáltatást nyújtó hatóságok és más szolgáltatók, valamint az elektronikus kapcsolattartás, illetve az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosító hatóságok 2012. december 31-ig kötelesek biztosítani az e rendeletnek való megfelelést.

(2) Az e rendelet hatályba lépését követő 6 hónapon belül indított szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások tekintetében a szolgáltatók 2012. december 31-ig

a) jogosultak a szolgáltatásukat a 2012. március 31-én hatályos szabályoknak megfelelően nyújtani mindaddig, amíg az e rendeletnek való megfelelést nem biztosítják,

b) kötelesek megteremteni az e rendeletnek való megfelelés feltételeit.

178. § (1) 2013. január 1-jéig a www.magyarorszag.hu címen elérhető portál a kormányzat központi ügyintézési tájékoztatási felülete.

(2) Az (1) bekezdés szerinti központi ügyintézési tájékoztatási felület állandó szolgáltatásai:

a) a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, közszolgáltatók, valamint azon szervezetek elérhetőségi adatainak közzététele, amelyek kormányzati portálon elérhető elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtanak [postai és elektronikus cím(ek), telefonszámok (központ és ügyfélszolgálat), ügyfélfogadási idő],

b) ügyleírások, letölthető elektronikus űrlapok, minták közzététele,

c) elektronikus úton intézhető ügyek katalógusának vezetése, amely tartalmazza a szolgáltatást nyújtó szervek megnevezését, és elektronikus elérhetőségét,

d) személyes ügyintézési felület kialakítási lehetőségének biztosítása,

e) BEDSZ indítási és fogadási pont biztosítása,

f) személyes azonosítással igénybe vehető fórum biztosítása,

g) bejelentések, közlések felületének biztosítása, mely a jogszabály alapján itt közzétett hatósági hirdetmények megjelenítését szolgálja,

h) a Magyar Közlöny hiteles elektronikus közzétételi felületének és a Nemzeti Jogszabálytár beágyazott felületének biztosítása,

i) pályázatok közzététele,

j) a helyi ügyekbe bekapcsolódni kívánó civil szervezetek mutatója, bejelentkezési helye elérésének biztosítása,

k) jogszabálytervezet véleményezés elérhetőségi mutatóinak biztosítása,

l) értesítési tárhely biztosítása,

m) tartós tár biztosítása,

n) kulcstár biztosítása.

(3) A (2) bekezdés a)-c), g), i) és k) pontjaiban meghatározott információk naprakészségének és pontosságának biztosítása a hatáskörrel rendelkező intézmény feladata. A közzétett információ helyi sajátosságokkal történő kiegészítése a területileg illetékes államigazgatási szerv vagy önkormányzati hatóság feladata.

(4) A központi ügyintézési tájékoztató portál működtetőjének feladata a (2) bekezdés d), e), h), l) és m) pontjaiban rögzített szolgáltatások naprakészségének és pontosságának biztosítása. A működtető feladata, hogy a b) pontban meghatározott szolgáltatás azon részének naprakészségét és pontosságát biztosítsa, amelynek gondozása nem tartozik más intézmény hatáskörébe.

(5) A központi ügyintézési tájékoztató portál üzemeltetője felel a (2) bekezdés f) pontban meghatározott szolgáltatásért.

179. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz teljesítendő elektronikus fizetésekre, azok elszámolására és ellenőrzésére e rendeletet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal EFER-hez történő csatlakozásának napjától kell alkalmazni. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a csatlakozást 15 nappal megelőzően közleményt ad ki a csatlakozás időpontjáról.

179/A. §[144] Amíg a Ket. 171/B. § (2) bekezdése alapján az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását vezető szerv a nyilvántartás adatait nem adja át a KÜNY részére, e rendelet alkalmazásában KÜNY alatt az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását is érteni kell.

51. Hatályon kívül helyező rendelkezések

180. § Hatályát veszti az elektronikus közszolgáltatásokkal összefüggő elektronikus fizetésekre és elszámolásokra vonatkozó szabályokról szóló 215/2011. (X. 19.) Korm. rendelet.

52. Az Európai Unió jogának való megfelelés

181. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök