70/2014. (III. 13.) Korm. rendelet

a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletnek, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d), f), k), m), q), r) és z) pontjában, valamint a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), f) és n) pontjában, valamint a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 12. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

1. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 7/A. § a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül, amennyiben a gyámhatóság a feladatkörébe tartozó döntést hoz)

"ad) az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő (a továbbiakban: nevelőszülő);"

2. § A Gyer. 8/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8/C. § (1) Az örökbefogadási ügyek elbírálásához szükséges iratok, valamint a hatósági, bírósági döntést tartalmazó közokiratok kivételével a gyámhatóság eltekinthet a nem magyar nyelvű irat hiteles magyar fordításának beszerzésétől, ha a gyámhatóság valamely ügyintézője az adott nyelvből államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkezik. Azon nyelvek listáját, amelyek esetében hiteles magyar fordítás nem szükséges, a gyámhatóság a honlapján közzéteszi.

(2) A gyámhivatal hivatalból gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyámhivatal elutasítja az ügyfélnek a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe való betekintésre irányuló kérelmét, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre."

3. § A Gyer. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A gyámhivatal, ha érdekellentét áll fenn

a) a gyermek és törvényes képviselője között, eseti gyám útján,

b) a gondnokság alatt álló személy és törvényes képviselője között, eseti gondnok útján

gondoskodik a gyermek vagy a gondnokolt képviseletéről, kivéve, ha kizárólag a (6) bekezdés szerinti intézkedés megtétele szükséges. A fentieken túl, a Ptk. 4:163. §-ában és 6:20. §-ában meghatározott egyéb esetekben az eseti gyámot vagy eseti gondnokot a gyámhivatal rendeli ki."

4. § A Gyer. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét, a holtnak nyilvánítás kezdeményezése"

5. § A Gyer. - a 4. § alapján módosuló - "Ismeretlen személy, ismeretlen helyen való távollét" alcíme a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § Ha a meghallgatandó személy ismeretlen helyen tartózkodik, a gyámhivatal a gyermek vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy érdekében kérheti a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását, feltéve, hogy a gyermek vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy törvényes képviselőjének nyilatkozata, szükség esetén egyéb információk beszerzése alapján megállapítható, hogy

a) az érintett személy eltűnésétől öt év eltelt az életben létére utaló bármilyen adat ismertté válása nélkül, és

b) az eltűnt személy közeli hozzátartozója holttá nyilvánítás iránti kérelmet nem terjesztett elő."

6. § A Gyer. Második Rész III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"III. FEJEZET

A SZÜLŐI FELÜGYELETI JOG GYAKORLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÜGYEK

Általános szabályok

18. § (1) Ha az együtt élő vagy különélő szülők a szülői felügyelet közös gyakorlása körébe tartozó kérdésekben nem tudnak megegyezésre jutni, a Ptk. 4:166. §-a alapján a gyámhivatal döntését a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével bármelyik szülő kérheti.

(2) Ha a szülői felügyelet közös gyakorlására jogosult különélő szülők a Ptk. 4:165. § (1) bekezdése alapján megállapodnak abban, hogy

a) a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztják, vagy

b) a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja,

a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre - jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek - megállapodásuk alapján - melyik szülő gondozásában nevelkedik, valamint, hogy a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot közösen gyakorolják, feltéve, hogy a bíróság nem rendelkezett ettől eltérően.

(3) A szülőket tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróságnak a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben hozott határozatával.

A szülői felügyeleti jog feléledésének megállapítása

19. § (1) Ha a különélő szülők nem közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt eddig nevelő szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján szünetel, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy a gyermeket eddig nevelő szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői felügyeleti jogának feléledését. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg felhívja a másik szülőt szülői felügyeleti joga gyakorlására, feltéve, hogy eljárása során megállapítja, hogy

a) a másik szülő nem áll szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt,

b) a másik szülő szülői felügyeleti joga nem szünetel a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján, vagy

c) a gyermek más személynél történő elhelyezése iránt nem indokolt pert indítani.

(2) Ha a különélő szülők közösen gyakorolják a szülői felügyeleti jogot, és a gyermeket ténylegesen gondozó szülő szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)-d) vagy i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján szünetel, vagy szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy meghalt, a gyámhivatal felhívja a szülői felügyeleti jogát gyakorló, különélő másik szülőt a gyermek gondozására.

(3) Ha a gyermek szülei együtt élnek és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt nevelő egyik szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a másik szülő szülői felügyeleti joga pedig a Ptk. 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, a gyámhivatal haladéktalanul intézkedik a gyermek gyámság alá helyezése érdekében.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti esetben a szülők között az életközösség megszűnik, az a szülő, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg, kérheti a gyámhivataltól szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítását és a gyermek számára kirendelt gyám felmentését, feltéve, hogy szülői felügyeleti joga nem szünetel a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a)-c) vagy g)-i) pontja vagy a Ptk. 4:186. § (3) bekezdése alapján.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti eljárások során a gyámhivatal minden esetben meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülőt, akinek véleményét megfelelő súllyal figyelembe veszi. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülőtől gyermekét csak a gyermek érdekében szabad elválasztani és cselekvőképtelen kiskorú szülő esetén is törekedni kell az együttes nevelésükre.

(6) A gyámhivatal a gyámrendelés és a gyámi tevékenység felügyelete során elősegíti, hogy a tizenhatodik életévét betöltött, korlátozottan cselekvőképes kiskorú szülő a gondozási, nevelési jogát és kötelezettségét gyakorolja, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekével.

(7) A gyámhivatal az (1) és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben határozatában

a) megállapítja a szülő szülői felügyeleti jogának feléledését és felhívja a szülőt a szülői felügyeleti jog gyakorlására,

b) kötelezi a gyermeket gondozó személyt, hogy a gyermeket a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek adja ki, és

c) szükség esetén rendelkezik a gyám felmentéséről.

(8) Ha a bíróság úgy rendelkezett, hogy a szülői felügyeletet megszüntető határozatának hatálya kihat a később született gyermekre is, a gyámhivatal megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a gyermek másik szülője tudja-e a jövőben gyakorolni szülői felügyeleti jogát. Ha a másik szülő szülői felügyeleti jogának gyakorlása akadályozott, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a gyermek nevelésbe vételének vagy örökbefogadásának feltételei fennállnak-e.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel összefüggő gyámhatósági eljárás közös szabályai

20. § (1) Ha a szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való vitájuk miatt terjesztenek elő kérelmet a gyámhivatalnál, a gyámhivatal megvizsgálja, hogy a bíróság korlátozta vagy megvonta-e a szülő szülői felügyeleti jogát a vita tárgyát képező kérdésben.

(2) A gyámhivatal a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekkel összefüggő eljárása során a felek együttműködésének előmozdítására és a gyermek érdekének érvényesítésére törekszik.

(3) A gyámhivatal a kérelem előterjesztését követően személyesen meghallgatja a Gyvt. 128. §-ában meghatározott személyeket és a vita eldöntése céljából

a) felajánlja a 30/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, vagy

b) a gyermek érdekében - a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása céljából - elrendeli a 30/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti

közvetítői eljárás igénybevételét.

(4) A közvetítői eljárás kérelemre vagy hivatalból történő igénybevétele esetén a 30/A-30/D. §-t kell alkalmazni.

A gyermek nevének megállapítása

21. § (1) A gyámhivatal a gyermek családi és utónevének megállapítása érdekében, ha

a) a szülői felügyeletet közösen gyakorló együtt élő vagy különélő szülők a gyermek családi és utónevének meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától számítva harminc napon belül nem jelentik be, tárgyalást tart a szülők megállapodásának elősegítésére, vagy

b) a gyermek mindkét szülője ismeretlen, határozattal dönt a gyermek családi és utónevéről, egyidejűleg a 62. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapítja a képzelt szülők adatait.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pontja szerinti intézkedés

a) eredményessége esetén a szülők döntése alapján határozza meg a gyermek nevét, vagy

b) eredménytelensége esetén határozattal dönt a gyermek családi és utónevéről.

(3) A gyámhivatal a gyermek utónevének megállapítása érdekében meghallgatja a szülői felügyeleti jogát egyedül gyakorló szülőt, ha a szülő az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal felhívása ellenére a gyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem határozta meg. Ha a meghallgatás

a) eredményre vezet, a gyámhivatal a szülő döntése alapján határozza meg a gyermek nevét, vagy

b) nem vezet eredményre, a gyámhivatal határozattal dönt a gyermek utónevéről.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben, feltéve, hogy a gyermek családi jogállása rendezett, a gyámhivatal a gyermek utónevének megállapítása érdekében meghallgatja a másik szülőt is, és véleményének figyelembevételével dönt, ha a másik szülő szülői felügyeleti joga szünetel és

a) cselekvőképtelen kiskorú,

b) korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagy

c) a cselekvőképességében a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy.

A szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyása, a gyermeknek a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelölése

22. § (1) A szülők lakóhelyének és a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek (a továbbiakban együtt: a szülők lakóhelye) elhagyásával kapcsolatos eljárás a tizenhatodik életévét betöltött gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy a gyermeket személyesen gondozó és nevelő, vagy a gyermek személyes gondozását és nevelését vállalni szándékozó személy kérelmére indul.

(2) A gyámhivatal a szülők lakóhelye elhagyásának Ptk. 4:152. § (4) bekezdése szerinti jóváhagyása során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható.

(3) A gyámhivatal a (2) bekezdés szerinti eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.

(4) Ha a gyámhivatal a szülők lakóhelyének elhagyását jóváhagyja, egyúttal tájékoztatja a szülőket, hogy a jóváhagyás - a személyes gondozás és nevelés kivételével - a szülők szülői felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.

(5) Ha a gyámhivatal a kérelmet elutasítja és a gyermek a szülők lakóhelyét már jóváhagyás nélkül elhagyta, egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre, szükség esetén felhívja a gyermek kiadására azt a személyt, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál. Ugyanígy jár el a gyámhivatal abban az esetben is, ha a szülők lakóhelyének elhagyását jóváhagyta, de azt követően a feltételek megváltozása miatt a jóváhagyását visszavonja.

(6) A gyámhivatal közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel a szülők lakóhelye elhagyásának jóváhagyásáról szóló határozat rendelkező részét.

23. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermeknek a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének kijelöléséről.

(2) A gyámhivatal a gyermek tartózkodási helyének a Ptk. 4:175. § (2) bekezdése szerinti kijelölése során vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, gondozása, nevelése és tartása a kérelemben megjelölt helyen, a megjelölt személy közreműködésével miképpen biztosítható.

(3) Ha a különélő szülő nem ért egyet a gyermek tartózkodási helyének a szülői felügyeleti jogát gyakorló másik szülő lakóhelyén kívül történő kijelölésével, kérelmére a gyámhivatal eljárása során megvizsgálja, hogy kapcsolattartási jogát milyen módon tudja gyakorolni. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg tájékoztatja a különélő szülőt arról, hogy bírósághoz fordulhat a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése vagy az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása érdekében.

(4) A gyámhivatal indokolt esetben pert indít a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt.

A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése

24. § (1) A szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését a gyermek

a) huzamos időtartamú külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermek tanulmányok folytatása, munkavállalás vagy más hasonló célból önállóan vagy egyik szülőjével távozik külföldre, vagy

b) letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről, ha a gyermek letelepedés céljából egyik szülőjével külföldre távozik.

(2) A külföldi tartózkodási hely kijelölését kérő szülő a kérelméhez csatolja azokat az okiratokat, így különösen a külföldi hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást, a szülő jövedelemigazolását, befogadó nyilatkozatot, amelyekből megállapítható, hogy a gyermek nevelése, tartása, ellátása és tanulmányainak folytatása külföldön biztosítva van. A környezettanulmány beszerzéséről a szülő kérelmére a gyámhivatal gondoskodik. Ha a szülő még nem kezdte meg külföldön a munkavégzést, a gyámhivatal a jövedelemigazolás helyett elfogadhatja a szülő nyilatkozatát a várható jövedelméről.

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.

(4) Ha a szülők a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a szülői felügyeleti jog gyakorlásának rendezése iránti bírósági eljárás megindításának lehetőségéről.

(5) A gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldre távozása esetén a gyámhivatal

a) határozatában tájékoztatja a gyermek törvényes képviselőjét

aa) a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségéről,

ab) a tanköteles tanuló tanulmányainak külföldön történő folytatására vonatkozó bejelentési kötelezettségéről, és

ac) arról, hogy kérheti a kapcsolattartás megváltoztatását,

b) határozatában tájékoztatja a kapcsolattartásra jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő három hónapon belül kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás rendezését, megváltoztatását, ha a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába jogszerűen távozik, és

c) a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelöléséről szóló határozat rendelkező részét közli a családtámogatási ellátást folyósító szervvel.

A gyermek állampolgárságának megváltoztatása

25. § (1) A gyermek állampolgárságának megváltoztatása kérdésében a szülők közötti vita esetén bármelyik szülő kérheti a gyámhivatal döntését.

(2) A gyermek állampolgárságát megváltoztatni kívánó, külföldön letelepedett szülő a kérelméhez csatolja

a) a hontalanság elkerülése érdekében azt az okiratot, amely valószínűsíti a gyermek számára a másik állampolgárság megszerzését, és

b) a külföldön történt letelepedését, jövedelmét igazoló okiratot.

(3) A vita elbírálása során a gyámhivatal mérlegeli, hogy

a) a gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartását rendező bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e, és

b) a gyermek tanulmányainak külföldön történő folytatása, egészségügyi, szociális ellátásokhoz való hozzájutása vagy egyéb körülmények miatt érdekében áll-e állampolgárságának megváltoztatása.

A gyermek iskolájának, életpályájának megválasztása

26. § (1) A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével és ezzel összefüggésben a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmét önállóan is előterjesztheti.

(2) Ha a nevelési-oktatási intézmény jelzi a gyámhivatalnak a gyermek taníttatásával, iskolájának megválasztásával kapcsolatban felmerült vitát, a gyámhivatal tájékoztatja az (1) bekezdés szerinti jogosultakat a kérelem benyújtásának lehetőségéről.

(3) A gyámhivatalnak az eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell törekednie.

(4) Az eljárás során a gyámhivatal vizsgálja és mérlegeli a gyermek képességeit, eddigi tanulmányait és eredményeit, valamint egészségi állapotát.

(5) A (4) bekezdésben foglaltak vizsgálata során ki kell kérni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá - szükség esetén - a gyermek- és ifjúságpszichiátriai gondozó vagy a gyermek egészségi állapotának megítélésére jogosult egészségügyi szolgáltató szakvéleményét.

A szülők vagyonkezelése

26/A. § (1) A gyámhivatal a szülők vagyonkezelői jogát kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból a Ptk. 4:159. §-a alapján korlátozhatja, valamint a vagyoni ügyekben való képviselet jogát egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja vagy megvonhatja.

(2) Ha a Ptk. 4:155. § (2) bekezdése alapján felmerül a vagyonkezelő gyám kirendelésének szükségessége, a gyámhivatal megvizsgálja a vagyont juttató személy javaslatát. Ha a vagyonkezelés kizárása a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt érinti, a vagyonkezelő gyám kirendelésének feltétele, hogy a másik szülő a vagyonkezelésre bármilyen okból ne legyen jogosult, vagy vagyonkezelése a gyermek érdekével ellentétes legyen.

(3) A szülői felügyeleti jogát gyakorló egyik szülő kérelmére a gyámhivatal a szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők közül kijelölheti azt a szülőt, aki a gyermek vagyonának kezelője, feltéve, hogy azt a gyermek érdeke indokolja.

(4) A (3) bekezdés szerint indult eljárás során a gyámhivatal a szülőket lehetőség szerint tárgyalás keretében hallgatja meg. A gyermek érdekében a gyámhivatal azt vizsgálja, hogy a szülő

a) eddigi vagyonkezelői feladatait milyen módon teljesítette, és

b) vagyonkezelése során a gyermek gondozásának, nevelésének körülményeit nehezítette, feltételeit elvonta-e.

(5) Ha a gyámhivatalnak a gyermekjóléti szolgálat jelzése, a gyermek hozzátartozójának vagy más személynek a bejelentése alapján tudomására jut, hogy a szülői felügyeletet gyakorló szülők gyermekük vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon nem teljesítik, a gyámhivatal a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona. A gyámhivatal a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül egyidejűleg többet is alkalmazhat.

(6) A gyámhivatal

a) a Ptk. 4:159. § a) pontjának alkalmazása során az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát meghaladó összeget tekinti úgy, hogy azt a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen tartani nem kell,

b) a Ptk. 4:159. § b) pontjának alkalmazása során az ingatlant vagy vagyontárgyat értékbecslés alapján fogadja el biztosítékként,

c) a Ptk. 4:159. § c) pontjának alkalmazása során elrendeli a gyermeknek az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó pénzének és értéktárgyainak a gyámhivatal részére történő átadását,

d) a Ptk. 4:159. § d) pontjának alkalmazása során a gyámi számadásra vonatkozó szabályok figyelembevételével jár el, és

e) a Ptk. 4:159. § e) pontjának alkalmazásával egyidejűleg vagyonkezelő gyámot rendel a gyermeknek.

(7) Ha a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő kérelmére eljárás indul a gyermek vagyoni ügyében, a szülő kérelméhez csatolja a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló bírósági határozatot. A gyámhivatal a szülő nyilatkozata és a bíróságnak a szülői felügyeleti jog gyakorlásáról szóló határozata alapján tisztázza, hogy a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására, vagy a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására melyik szülőt jogosította fel.

A törvényes képviselet

26/B. § (1) A gyámhivatal - kérelmére - dönt a szülőnek a Ptk. 2:15. § (1) bekezdése szerinti jognyilatkozatainak jóváhagyásáról.

(2) A kiskorú gyámhatóságnak átadott vagyonáról való szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés d) pontja] a (3) bekezdésben meghatározott értékhatártól függetlenül szükséges a gyámhivatal hozzájárulása.

(3) A kiskorú gyámhatóságnak át nem adott vagyonáról való rendelkezést érintő szülői jognyilatkozathoz [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés e) pontja] abban az esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a szülői rendelkezéssel érintett vagyon értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hétszeresét.

(4) A gyámhivatal a (2) és a (3) bekezdésben foglalt esetben akkor hagyja jóvá a szülő jognyilatkozatát, ha a gyermek vagyonáról való jognyilatkozat megtétele a gyermek érdekében áll.

(5) A gyámhivatal a gyermek ingatlana tulajdonjogának átruházására irányuló törvényes képviselői jognyilatkozat jóváhagyása esetén [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés c) pontja] a Ptk. 4:159. § a) és c) pontja szerinti esetben rendeli el a vételár gyámhatósági fenntartásos betétben való elhelyezését.

(6) A gyámhivatal a Ptk. 2:15. § (1) bekezdésében felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez szükséges - jogszabályban előírt - egyéb feltételeket nem pótolja. Gyámnevezés és a gyámságból való kizárás

26/C. § (1) Ha a szülő a gyámot nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát a gyámhivatal előtt teszi, az erről felvett jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek és a nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy személyazonosító adatait, valamint a szülő felhívását a lakóhely változásának bejelentésére. A szülő a lakóhelyváltozásról szóló gyámhivatali bejelentési kötelezettségének úgy is eleget tehet, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől kéri, hogy a lakóhelyváltozás tényét közölje a gyámhivatallal.

(2) A szülő lakóhelyének megváltozása esetén a gyámhivatal a gyámnevezést tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyv egy példányát megküldi az illetékessé vált gyámhivatalnak."

7. § (1) A Gyer. 27. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kapcsolattartás formái a folyamatos, az időszakos és a felügyelt kapcsolattartás.

(3) A folyamatos kapcsolattartás magában foglalja

a) a gyermekkel a gyermek szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (a továbbiakban: meglátogatás),

b) a gyermeknek a szokásos tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra, a visszaadás kötelezettségével történő elvitelét, meghatározott időtartamú külföldre vitelét, és

c) a gyermekkel személyes találkozás nélkül történő rendszeres kapcsolattartást - így különösen a levelezést, a telefonkapcsolatot, illetve az informatikai eszköz útján való kapcsolatot -, az ajándékozást és a csomagküldést.

(4) Az időszakos kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet, a külföldre vitel lehetőségével vagy annak a gyermek érdekében való kizárásával."

(2) A Gyer. 27. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A felügyelt kapcsolattartás elrendelésével a gyámhivatal arra törekszik, hogy a gyermek számára biztonságos körülmények között segítse elő a kapcsolattartásra jogosulttal a családi kapcsolat felépítését vagy helyreállítását.

(4b) A felügyelt kapcsolattartás esetén a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult találkozására a - szakmai programja alapján kapcsolattartási ügyeletet biztosító - gyermekjóléti szolgálat vagy gyermekjóléti központ kapcsolattartási ügyeletén, vagy más, kapcsolattartással összefüggő tevékenységet nyújtó szolgáltató által biztosított helyszínen (a továbbiakban együtt: a felügyelt kapcsolattartás helyszíne), a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett kerül sor. A felügyelt kapcsolattartás eredményeként - a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára - a felügyelt kapcsolattartás helyszínén megvalósulhat a szakember jelenléte nélküli találkozás a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult között, kivéve, ha ezt a lehetőséget a gyámhivatal döntése kizárta.

(4c) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartást biztosító szolgáltató javaslatára felülvizsgálja a felügyelt kapcsolattartást. A felülvizsgálat eredményeként - ha a kapcsolattartásra jogosult és a 29/A. § (1) bekezdése szerinti kapcsolattartásra kötelezett között nem jött létre egyezség - a gyámhivatal dönt a gyermek érdekében

a) a kapcsolattartás elvitel vagy meglátogatás formájában való gyakorlásáról,

b) a kapcsolattartás korlátozásáról, megvonásáról, vagy

c) a felügyelt kapcsolattartás fenntartásáról."

(3) A Gyer. 27. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A gyermek érdekét veszélyeztető körülmény vagy felróható magatartás hiányában a kapcsolattartásra jogosulttól az elvitel, és - különösen, ha a kapcsolattartásra jogosult szülő szokásos tartózkodási helye külföldön van -a meghatározott időtartamú külföldre vitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható meg."

8. § (1) A Gyer. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kapcsolattartás gyámhatósági rendezésére vagy megváltoztatására irányuló kérelmet a korlátozottan cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti."

(2) A Gyer. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kapcsolattartás gyámhatósági rendezése iránt kérelemmel élhet - ha a gyermek hosszabb időn keresztül a háztartásában nevelkedett - a volt mostohaszülő, a volt - Ptk. 4:199. § (2) bekezdése szerinti - nevelőszülő, a volt családbafogadó gyám, és az is, akinek a gyermekre vonatkozó apasági vélelmét a bíróság megdöntötte."

(3) A Gyer. 28. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Örökbefogadás esetén a kapcsolattartás rendezése során a gyámhivatal vizsgálja a Ptk. 4:133. § (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételek fennállását. A Ptk. 4:133. § (4) bekezdése szerinti esetben a vér szerinti szülő akkor jogosítható fel a kapcsolattartásra, ha az a gyermek érdekében áll."

9. § A Gyer. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § (1) A gyámhivatal vita esetében - a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - bármelyik fél kérelmére dönt a kapcsolattartásról vagy annak megváltoztatásáról, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának megállapítása a Ptk. 4:181. § (1) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik.

(2) Különélő szülők kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a szülői felügyeleti jogot egyezségük vagy a bíróság döntése alapján miként gyakorolják, és hogy a különélő szülő jogosult-e kapcsolattartásra.

(3) A gyámhivatal - kérelemre - akkor jogosíthatja fel a gyermek szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné, vagy ha a gyermek sorsa örökbefogadás útján nem rendezhető.

(4) A gyámhivatal a Ptk. 4:178. § (4) bekezdése szerinti döntése során azt vizsgálja, hogy a kapcsolattartás a gyermek fejlődését és családba való beilleszkedését nem veszélyezteti-e, és az a gyermek érdekében áll-e.

(5) A gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és a visszavitelkor a gyermek átvételében részt vehet

a) a szülői felügyeletet gyakorló, kapcsolattartásra kötelezett szülő döntése alapján a gyermek gondozásában, nevelésében huzamos időn át részt vevő személy,

b) a kapcsolattartásra jogosult kérelmére és a szülői felügyeleti jogát gyakorló szülő hozzájárulásával a kapcsolattartás során a gyermek gondozásában huzamos időn át részt vevő személy."

10. § A Gyer. a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § (1) A gyámhivatal a kapcsolattartást elsősorban tárgyalás megtartása során, a gyermeket gondozó szülő vagy más személy (a továbbiakban együtt: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra jogosult egyezségével törekszik rendezni. Az egyezségben rendelkezni kell

a) a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, a gyermek meghatározott időtartamú külföldre viteléről,

b) a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,

c) - ha felmerül ennek a szükségessége - a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében a 29. § (5) bekezdése szerint közreműködő személy megnevezéséről,

d) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettségről,

e) az elmaradt kapcsolattartás pótlásának rendjéről, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségéről,

f) a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módjáról, szükség esetén gyakoriságáról és időtartamáról, valamint

g) a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viseléséről, külön rögzítve, ha a kiadások részben vagy egészben a kapcsolattartásra kötelezettet terhelik.

(2) A gyámhivatalnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek kifejezetten tiltakozik.

(3) Az egyezséget a gyámhivatal jóváhagyja és határozatba foglalja, ha az megfelel a gyermek érdekének, véleményének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről.

(4) Az időszakos kapcsolattartás időtartamát a gyermek életkorának és fejlettségének megfelelően kell meghatározni. Tanköteles gyermek esetén a tanítási szünetek időpontjára és tartamára az oktatásért felelős miniszternek a tanév rendjét meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.

(5) Egyezség hiányában a gyámhivatal - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a Ptk. 4:181. § (2) bekezdésében meghatározott szempontok alapján, a kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára, tanulmányi előmenetelére tekintettel, a gyermek érdekében dönt.

(6) A kapcsolattartás rendezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a folyamatos, az időszakos, a felügyelt kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát, a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelét,

b) a gyermek, valamint személyes okmányai, ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját,

c) - erre irányuló kérelem esetén - a gyermek kapcsolattartásra történő átadásában és átvételében a 29. § (5) bekezdése szerint közreműködő személy megnevezését,

d) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget,

e) az elmaradt kapcsolattartás pótlását, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségét,

f) a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módját, szükség esetén gyakoriságát, időtartamát,

g) a tájékoztatást a gyermek elvitelével felmerülő kiadások viseléséről és kérelemre döntést arról, ha a kiadások részben vagy egészben a kapcsolattartásra kötelezettet terhelik, és

h) a tájékoztatást a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok be nem tartása esetére a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről.

(7) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartás esetén meghatározza a kapcsolattartás helyszínét, gyakoriságát és azt, hogy a kapcsolattartás helyszínén történő találkozásra a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenlétében és tanácsadása mellett vagy anélkül kerülhet sor.

(8) A gyámhivatal a felügyelt kapcsolattartásra vonatkozó döntésében kizárhatja a kapcsolattartást felügyelő szakember jelenléte nélküli találkozás lehetőségét, ha a gyermek biztonsága, érdeke ezt indokolttá teszi.

(9) A gyámhivatal nem felügyelt kapcsolattartás esetén is előírhatja, hogy a gyermek kapcsolattartásra történő átadása és átvétele a felügyelt kapcsolattartás helyszínén történjen, ha a gyermek biztonsága ezt szükségessé teszi."

11. § (1) A Gyer. a 30. §-át megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Tájékoztatási kötelezettség, igazolt költségek megtérítése és az elmaradt kapcsolattartás pótlása"

(2) A Gyer. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A kapcsolattartást akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőség szerint írásban vagy egyéb igazolható módon, késedelem nélkül tájékoztatják egymást.

(2) A kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett kérelmére a gyámhivatal akkor kötelezi a kapcsolattartást kellő indok nélkül akadályozó, a kapcsolattartás szabályait megszegő felet a neki felróhatóan keletkezett költségek viselésére, ha a kérelmező megfelelően igazolja költségeit és azt, hogy azok a kapcsolattartás akadályozásával, szabályainak megszegésével összefüggésben keletkeztek. A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a Ptk. 4:183. § (1) bekezdése szerinti kártérítés lehetőségéről.

(3) A kapcsolattartás akadályozása, szabályainak megszegése folytán keletkezett, igazolt költségek megtérítése a végrehajtási eljárás során is kérhető.

(4) Az elmaradt kapcsolattartást pótolni kell, ha az a kapcsolattartásra jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a jogosult a kapcsolattartást szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes tájékoztatási kötelezettségének vagy az előre nem látható akadályok felmerülését utólag igazolja.

(5) Nem tekinthető elmaradt kapcsolattartásnak az időszakos kapcsolattartás idejével és a gyermeket gondozó szülőt a 27. § (5) bekezdés b) pontja alapján megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartammal részben vagy teljesen egybeeső folyamatos kapcsolattartás. Az ünnepnapokra eső elmaradt időszakos kapcsolattartás nem pótolható.

(6) Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek egészséges fejlődését."

12. § (1) A Gyer. 30/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Közvetítői eljárás a gyámhatósági eljárásban"

(2) A Gyer. 30/A-30/D. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"30/A. § (1) A kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárásban - az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel - a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) rendelkezései szerinti közvetítői eljárás folytatható le. A közvetítői eljárásban a közvetítő a gyermek érdekének megfelelően működik közre a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

(2) A gyámhatósági eljárásban alkalmazott közvetítői eljárás lehet

a) a felek együttes kérelmére vagy a gyámhivatal kezdeményezésére a felek beleegyezésével igénybe vehető

aa) gyermekvédelmi közvetítői eljárás, vagy

ab) támogatott közvetítői eljárás, vagy

b) a Ptk. 4:177. §-ában meghatározottak szerint a gyámhivatal által elrendelt

ba) kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás, vagy

bb) kötelező támogatott közvetítői eljárás.

(3) A gyermekvédelmi közvetítői eljárás és a kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás során a felek választása alapján a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékébe vagy az igazságügyért felelős miniszter által vezetett közvetítői névjegyzékbe (a továbbiakban együtt: névjegyzékek) felvett közvetítő nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára. A támogatott közvetítői eljárás és a kötelező támogatott közvetítői eljárás során a felek lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat közvetítője nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára.

(4) A névjegyzékek a gyámhivatal és a gyermekjóléti szolgálat hivatali helyiségében is megtekinthetők.

(5) A közvetítő

a) gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás esetén a Kvtv.-ben, vagy

b) támogatott közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás esetén a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontjában és (3b) bekezdésében

meghatározott díjazás mellett biztosítja a közvetítői eljárás lefolytatását.

(6) Gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy támogatott közvetítői eljárást a szülők vagy a kapcsolattartásra a 28. § (1)-(4a) bekezdése szerint jogosult más személyek vehetnek igénybe. A gyámhivatal kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét kizárólag a szülők számára rendelheti el.

(7) A közvetítői eljárás helyszíne

a) gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás esetén a közvetítő által, a felek igényei alapján meghatározott helyszín,

b) támogatott közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyámhivatal vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelye.

(8) A felek szabadon döntenek és döntésüknek megfelelően a gyámhivatal előtt nyilatkoznak arról, hogy

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás lefolytatását kérik,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyámhivatal kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendelje el, és

c) - gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás igénybevétele esetén -melyik névjegyzékből, melyik közvetítőt választják.

(9) Ha a felek a (8) bekezdés b) pontja szerinti esetben nem nyilatkoznak, a gyámhivatal kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el és kiválasztja a közvetítőt.

30/B. § (1) Ha a szülők vagy a kapcsolattartásra a 28. § (1)-(4a) bekezdése szerint jogosult más személyek a 29/A. § (1) bekezdésében felsorolt kérdésekben nem tudnak egyezségre jutni, vagy a kapcsolattartás végrehajtása során keletkezik vita a felek között, a gyámhivatal

a) tájékoztatja a feleket a közvetítői eljárás igénybevételének a lehetőségéről, vagy

b) a gyermek érdekében hivatalból, a Ptk. 4:177. §-a alapján kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendelheti el

ba) a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyermekétől különélő szülő közötti megfelelő együttműködés kialakítása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás elősegítése érdekében a szülők számára, vagy

bb) a korlátozottan cselekvőképes gyermeknek a különélő szülőjével való kapcsolattartásának elősegítése érdekében a szülők számára, indokolt esetben a korlátozottan cselekvőképes gyermek bevonásával.

(2) A gyámhivatal tájékoztatja a feleket

a) a közvetítői eljárás költségéről,

b) arról, hogy támogatott közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás esetén a közvetítői megbeszélések száma az első találkozáson kívül két hónapon belül csak különösen indokolt esetben haladhatja meg a három alkalmat, valamint

c) és - ha az eljárásba a gyermeket is bevonta - a gyermeket a közvetítő 30/C. § szerinti jelzési kötelezettségéről, külön felhívva a figyelmet a 30/C. § b) pontjában foglaltakra.

(3) A kiválasztott közvetítőt a gyámhivatal kéri fel a közvetítői tevékenység ellátására. A közvetítő a felkérés elfogadásáról vagy annak elutasításáról a gyámhivatal és a felek felé nyilatkozik.

(4) A közvetítői eljárás lefolytatása érdekében a gyámhivatal az előtte folyamatban lévő gyámhatósági eljárást felfüggeszti és - a fél kérelmére vagy a közvetítő jelzése alapján - a közvetítői eljárás befejeződésekor, de legkésőbb két hónap, vagy - a 30/C. § c) pont cb) alpontja szerinti esetben - négy hónap múlva folytatja.

(5) A közvetítő a felkérés elfogadásáról szóló nyilatkozatában a felkérés elfogadásától számított tizenöt napon belül a feleket meghívja az első közvetítői megbeszélésre.

(6) A közvetítő annak érdekében, hogy a gyermek az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson

a) a korlátozottan cselekvőképes gyermeket kérelmére,

b) az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeket a felek kérelmére vagy a gyámhivatal javaslatára bevonhatja a közvetítői eljárásba, feltéve, hogy ez a gyermek számára nem jelent túl nagy megterhelést, valamint érzelmi fejlődését a felek által elmondottak, illetve a felek magatartása várhatóan nem veszélyezteti.

30/C. § A közvetítő írásban jelzi a gyámhivatal részére

a) - a közvetítői megbeszélés elmaradásától számított nyolc napon belül -, hogy a közvetítői eljárás nem indult meg, mert az első közvetítői megbeszélésen egyik fél sem vagy az egyik fél nem vett részt, továbbá nem mentette ki magát és nem kért újabb időpontot,

b) - haladéktalanul -, hogy megítélése szerint a gyermek érdekében sürgős intézkedés megtétele indokolt, különösen, ha bármelyik szülővel szemben felmerül a gyermek bántalmazásának vagy súlyos elhanyagolásának gyanúja, és

c) a közvetítői eljárás megindításától számított két hónapon belül, hogy

ca) sikerült-e megállapodást, részmegállapodást kötni vagy a közvetítői eljárás megállapodás, részmegállapodás nélkül zárult, vagy

cb) a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, és további legfeljebb két hónap szükséges a megállapodás, részmegállapodás létrehozásához.

30/D. § (1) Ha a felek között megállapodás vagy részmegállapodás jön létre, azt a közvetítő írásba foglalja.

(2) A közvetítő külön megállapodásba foglalja a felek közötti megegyezésnek azt a részét, amely nem tárgya a folyamatban lévő gyámhatósági eljárásnak.

(3) A közvetítő a gyámhatósági eljárás tárgya alá tartozó megállapodást, részmegállapodást - a feleknek a gyámhatósági eljárásban a döntés meghozatalára irányuló kérelmével együtt - nyolc napon belül megküldi a gyámhivatalnak.

(4) A gyámhivatal a felek kérelmére - szükség esetén tárgyalás megtartásával - a megállapodást, részmegállapodást, mint a felek közötti egyezséget, részegyezséget jóváhagyja. Részmegállapodás esetén a fennmaradt kérdésekről a gyámhivatal döntést hoz.

(5) Ha a megállapodás, részmegállapodás a jogszabályoknak megfelel, és a fél e körülmény ellenére a gyámhatósági eljárás során nem köt egyezséget, a gyámhivatal kötelezi a közvetítői eljárás díjának megfizetésére.

(6) A gyámhivatal kérelemre akkor biztosít a Gyvt. 133/A. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti költségmentességet a támogatott közvetítői eljárást vagy kötelező támogatott közvetítői eljárást igénybe vevő félnek, ha az a közvetítői eljárással összefüggő együttműködési kötelezettségének eleget tett, és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét."

13. § A Gyer. 30/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/F. § (1) Ha az átmeneti gondozásban lévő gyermek és a kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója külön élnek, a gyámhivatal kérelemre dönt a kapcsolattartásról, feltéve, hogy az nem tartozik bírósági hatáskörbe.

(2) A gyámhivatal vagy a bíróság felügyelt kapcsolattartást rendel el, ha az átmeneti gondozásban lévő gyermeket a kapcsolattartásra jogosult személy bántalmazta vagy elhanyagolta.

(3) Az átmeneti gondozásban lévő gyermek tekintetében a felügyelt kapcsolattartást elrendelő gyámhivatali határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a kapcsolattartás gyakoriságát, időtartamát,

b) a kapcsolattartás helyszínét és a felügyeletet biztosító szakembernek, így különösen a családok átmeneti otthona családgondozójának, ügyeletes gondozójának, a gyermekek átmeneti otthona családgondozójának, nevelőjének, a gyermekjóléti szolgálat vagy a gyermekjóléti központ családgondozójának a kijelölését,

c) a gyermek, valamint ruházata és a kapcsolattartás során szükséges egyéb tárgyai átadásának és visszaadásának helyét, idejét, módját,

d) a kapcsolattartást akadályozó körülményekről való kölcsönös tájékoztatási kötelezettséget,

e) az elmaradt kapcsolattartás pótlását, a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartásnak a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül történő pótlásának kötelezettségét,

f) a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának módját, szükség esetén gyakoriságát és időtartamát, és

g) a tájékoztatást a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok be nem tartása esetére a 31-33/B. §-ban meghatározott jogkövetkezményekről."

14. § (1) A Gyer. 30/G. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal - lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően -)

"a) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, annak gyakoriságáról és időtartamáról,"

(2) A Gyer. 30/G. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek érdekében a gyámhivatal - lehetőség szerint a szülő meghallgatását követően -)

"c) meghatározza a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának a 27. § (3) bekezdés c) pontja szerinti módjait, szükség esetén gyakoriságát és időtartamát,"

15. § (1) A Gyer. 30/H. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nevelésbe vétel elrendelésével, illetve felülvizsgálatával egyidejűleg - a gyermek és lehetőség szerint a szülő véleményét figyelembe véve - a gyámhivatal)

"a) hivatalból rendezi - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek szüleivel, nagyszüleivel, testvéreivel való kapcsolattartását, és ennek keretében

aa) meghatározza a kapcsolattartás formáját, gyakoriságát, időtartamát,

ab) dönt a gyermek gondozási helyén történő meglátogatásáról, vagy ha annak feltételei fennállnak, az elvitel formájában történő kapcsolattartásról, beleértve a meghatározott időtartamú külföldre vitel lehetőségét, feltéve, hogy az a gyermek érdekével, biztonságával nem ellentétes,

ac) a gyermek biztonsága érdekében felügyelt kapcsolattartást rendelhet el, meghatározva a kapcsolattartás helyszínét és kijelölve a felügyeletet biztosító szakembert, és

ad) meghatározza a kapcsolat személyes találkozás nélküli fenntartásának a 27. § (3) bekezdés c) pontja szerinti módjait, szükség esetén gyakoriságát és időtartamát,"

(2) A Gyer. 30/H. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Ha a szülő szülői felügyeleti jogát megszüntették, a gyámhivatal csak a gyermek érdekében, kivételesen indokolt esetben jogosítja fel a szülőt a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartásra."

(3) A Gyer. 30/H. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szülők egymással, illetve a nevelésbe vett gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében a gyámhivatal kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el. A szülő kérelmére vagy a gyermekvédelmi gyám kezdeményezésére sor kerülhet gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételére is."

16. § (1) A Gyer. 31. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A gyámhivatal a már megállapított kapcsolattartási jogot a gyermek érdekében - kérelemre - korlátozza, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére visszaél. Visszaélésnek, felróható magatartásnak minősül az is, ha a jogosult nem a bíróság vagy a gyámhivatal döntésének megfelelően él kapcsolattartási jogával, vagy ha ezen kötelezettségének önhibájából hat hónapig nem tesz eleget.

(3) A kapcsolattartási jog korlátozása során a gyámhivatal a kapcsolattartás már megállapított formájának, gyakoriságának vagy időtartamának megváltoztatásáról dönthet, valamint felügyelt kapcsolattartást rendelhet el."

(2) A Gyer. 31. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A gyámhivatal a határozatában megállapított kapcsolattartási jogot - kérelemre - megvonja, ha a jogosított a jogával a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére súlyosan visszaél, és e felróható magatartásával a gyermek nevelését és fejlődését súlyosan veszélyezteti."

17. § (1) A Gyer. 32. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A kapcsolattartás megváltoztatása"

(2) A Gyer. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. § (1) A kapcsolattartás megváltoztatása során a gyámhivatal a korábban megállapított kapcsolattartás formájának, gyakoriságának, időtartamának és helyének megváltoztatásáról külön-külön vagy együttesen is dönthet.

(2) Ha a kapcsolattartás megváltoztatására indult eljárásban a rendelkezésre álló adatok szerint a kapcsolattartási jog korlátozása, szüneteltetése vagy megvonása látszik indokoltnak, a gyámhivatal a határozatban megállapított kapcsolattartás végrehajtását az új határozat jogerőre emelkedéséig felfüggesztheti.

(3) A gyámhivatal kérelemre a kapcsolattartás megváltoztatására indult eljárásban a gyermek érdekében a kapcsolattartás korlátozását feloldhatja, vagy a kapcsolattartási jogot visszaállíthatja, ha azok a körülmények, amelyekre a határozatát korábban alapította, már nem állnak fenn.

(4) Nem számít a kapcsolattartás megváltoztatásának, ha a gyámhivatal a kapcsolattartás végrehajtása iránti eljárás során - a kapcsolattartás gyakorlásának elősegítése érdekében - a kapcsolattartás érdemét nem befolyásoló módon dönt a feleknek a 33. § (5) bekezdés c) pontja szerinti, a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozó kérelméről."

18. § (1) A Gyer. 33. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a gyámhivatal az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak vizsgálata során megállapítja az önhiba fennállását, a végrehajtás iránti kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel elrendeli a végrehajtást. A gyámhivatal a végrehajtást elrendelő végzésben a mulasztó felet

a) felhívja, hogy a végzés kézhezvételét követően esedékes kapcsolattartásnak a kapcsolattartásra vonatkozó határozat szerinti időpontban és módon tegyen eleget, illetve hagyjon fel a gyermeknek a másik fél ellen történő nevelésével,

b) felhívja, hogy a jogosultnak fel nem róható okból elmaradt kapcsolattartás pótlását a legközelebbi megfelelő időpontban, de legkésőbb hat hónapon belül biztosítsa, és megjelöli a pótlás végső határidejét,

c) figyelmezteti az a) és a b) pont szerinti kötelezettség önhibából történő nem teljesítésének jogkövetkezményeire, és

d) erre irányuló kérelem esetén kötelezi a kapcsolattartás meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek viselésére."

(2) A Gyer. 33. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközökön túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel]

"b) a 30/B. § (4) bekezdése alapján felfüggeszti a végrehajtási eljárást, ha

ba) a felek bejelentik gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, vagy

bb) elrendeli a kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy a kötelező támogatott közvetítői eljárást,"

(3) A Gyer. 33. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a meghatározott cselekmény végrehajtása esetén igénybe vehető eszközökön túl a gyámhivatal kérelemre, a kérelem beérkezését követő naptól számított harminc napon belül végzéssel]

"c) dönt a feleknek a kapcsolattartás megszervezésére vonatkozó - a kapcsolattartás érdemét nem befolyásoló -kérelméről, így a gyermek átadásának és átvételének helyéről, időpontjának kismértékű változtatásáról, valamint az abban közreműködő személyekről."

(4) A Gyer. 33. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) Az (5) bekezdésben foglalt intézkedések meghozatalára a (4) bekezdés szerinti végrehajtást elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított

a) egy éven belül van lehetőség, kivéve a (7) bekezdésben foglalt esetet, vagy

b) két éven belül van lehetőség, ha legalább két alkalommal bírság kiszabására került sor a végrehajtás elrendelésétől számított egy éven belül.

(7) Ha az első év lejártakor végrehajtás iránti eljárás van folyamatban, a határidő meghosszabbodik a végrehajtás iránti eljárás befejeződéséig."

(5) A Gyer. 33. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a kapcsolattartásra kötelezett neki felróhatóan akadályozza a gyermeknek a kapcsolattartásra jogosulttal való kapcsolata kialakítását, fenntartását, a gyermeket bizonyíthatóan, a kapcsolattartásra jogosult ellen neveli és a kapcsolattartásra vonatkozó határozatnak a (4) és az (5) bekezdés szerinti végrehajtási intézkedések ellenére sem tesz eleget, a gyámhivatal

a) a szülői felügyeleti jog rendezése vagy a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése iránt pert indíthat, feltéve, hogy az a kiskorú gyermek érdekében áll, és azt a szülő vagy harmadik személy is kéri, vagy

b) feljelentést tesz kiskorú veszélyeztetése vagy kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása miatt."

19. § A Gyer. 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a kapcsolattartás a 14. életévét betöltött gyermek befolyásmentes, önálló akaratnyilvánítása miatt hiúsul meg, a gyámhivatal a végrehajtási eljárást felfüggeszti, feltéve, hogy

a) a felek - kérelemre vagy a gyámhivatal elrendelése alapján - igénybe veszik a közvetítői eljárást, vagy

b) a felek bármelyike kéri a kapcsolattartás megváltoztatását, korlátozását vagy megvonását."

20. § (1) A Gyer. 37. § (1)-(1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás iránti eljárás során a gyámhivatal a nevelésbe vett gyermek örökbefogadását akkor segíti elő, ha a gyermek életkora, egészségi állapota és egyéb körülményei alapján örökbefogadására - a gyermekvédelmi szakszolgálatnak és az országos örökbefogadást elősegítő szervnek a Gyvt. 141/F. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatása alapján - reális esély van.

(1a) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás és az annak meghosszabbítása iránti eljárás a nevelésbe vett gyermek gyermekvédelmi gyámjának kérelmére vagy hivatalból indul. A hivatalból induló eljárást a gyermekvédelmi szakszolgálat, a gyermeket gondozó intézmény vagy a gyermekjogi képviselő is kezdeményezheti az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnál.

(1b) Ha a gyermek nevelésbe vétele ügyében eljárni illetékes gyámhivatal észleli az örökbefogadhatóvá nyilvánítás szükségességét, az iratok egyidejű megküldésével jelzi azt az örökbefogadhatóvá nyilvánítás iránti eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatalnak."

(2) A Gyer. 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az örökbefogadhatónak nyilvánítás kérdésében a megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) - ha nem indult a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti per - soron kívül jár el.

(3) Ha az örökbefogadhatónak nyilvánítás indoka az, hogy

a) a szülő gyermekével önhibájából nem tart kapcsolatot és életvitelén, körülményein a nevelésbe vétel megszüntetése érdekében nem változtat, vagy a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot, a kijelölt gyámhivatal meghallgatja a szülőt, a gyermek gyermekvédelmi gyámját, valamint a nevelőszülőt vagy a gyermeket gondozó gyermekotthoni alkalmazottat, és környezettanulmányt készít,

b) a szülő lakó- vagy tartózkodási helyét az új lakó- vagy tartózkodási helye megjelölése nélkül megváltoztatta, a kijelölt gyámhivatal a 12. §-ban foglaltak szerint intézkedik a lakó- vagy tartózkodási hely felkutatása iránt, valamint meghallgatja a gyermek gyermekvédelmi gyámját és a nevelőszülőt vagy a gyermeket gondozó gyermekotthoni alkalmazottat."

(3) A Gyer. 37. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítással és annak meghosszabbításával egyidejűleg a gyermek érdekében a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti. A kijelölt gyámhivatal a kapcsolattartás szünetelését a 31. § (4) bekezdésében foglalt időtartamra rendeli el, amely időtartamot a (3) bekezdés a) pontja szerinti örökbefogadhatónak nyilvánítás során figyelmen kívül kell hagyni."

(4) A Gyer. 37. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha az örökbefogadhatóvá nyilvánítás Ptk. 4:124. § (1) bekezdése szerinti, legfeljebb két évre szóló időtartama a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás során telik le, akkor az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatálya meghosszabbodik az eljárás jogerős befejezéséig.

(9) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadhatóvá nyilvánítás időtartamát a Ptk. 4:124. § (2) bekezdése alapján további legfeljebb két évvel meghosszabbítja, ha a gyermek örökbefogadása nem történt meg, nincs folyamatban örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás, és a gyermek örökbefogadására az (1) bekezdés szerint reális esély van."

21. § (1) A Gyer. 38. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, az ügyben az örökbe fogadni szándékozó személy tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el.

(2b) Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat jár el. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár tartózkodási helye különböző gyermekvédelmi szakszolgálatok illetékességi területén található, a gyermekvédelmi szakszolgálat illetékességét a 2. § f) pontja szerinti szokásos tartózkodási hely határozza meg."

(2) A Gyer. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyermekvédelmi szakszolgálatnál előterjesztett kérelemben - a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti kivétellel -az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozik

a) az örökbefogadási szándéka indokairól, valamint az örökbe fogadandó gyermekre, gyermekekre vonatkozó elképzeléseiről, ezen belül különösen

aa) az általa örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról és arról, hogy vállalja-e testvérek örökbefogadását,

ab) az örökbe fogadandó gyermek, gyermekek koráról,

ac) arról, hogy vállalja-e egészségi problémával küzdő gyermek örökbefogadását,

b) a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményéről,

c) arról, hogy alkalmassá nyilvánítása esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy adatait a Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) pont bi) alpontja és a Gyvt. 135. § (8) bekezdés b) pont bi) alpontja alapján az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével - az örökbefogadási esélyeinek növelése érdekében - más gyermekvédelmi szakszolgálat is kezelje,

d) annak tudomásulvételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel."

22. § (1) A Gyer. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságának megállapítására tesz javaslatot, a gyermekvédelmi szakszolgálat - az örökbe fogadni szándékozó személy egyidejű értesítése mellett - az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében az (1b) bekezdés szerint eljáró gyámhivatalnak megküldi

a) az örökbe fogadni szándékozó személy kérelmét,

b) az általa elvégzett pszichológiai vizsgálat eredményét,

c) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról,

d) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,

e) a felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot,

f) a környezettanulmányt,

g) a 38. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelembevételével kialakított javaslatát."

(2) A Gyer. 39. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A gyermekvédelmi szakszolgálat az (1) és az (1a) bekezdés szerinti iratokat az örökbefogadásra való alkalmasság kérdésében történő döntéshozatal érdekében megküldi, ha

a) az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatalnak,

b) az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, a választásuk szerinti gyámhivatalnak,

c) az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatalnak,

d) az örökbe fogadni szándékozó házaspár tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a házaspár 2. § f) pontja szerinti szokásos tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalnak."

(3) A Gyer. 39. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) Ha a gyámhivatal a (2a) bekezdésben foglaltak alapján valószínűsíti az örökbe fogadni szándékozó személy örökbefogadásra való alkalmasságát, a döntés meghozatala előtt felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt az (1) bekezdés e) pontja szerinti irat becsatolására. A gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy felhívásáról egyidejűleg értesíti a gyermekvédelmi szakszolgálatot."

(4) A Gyer. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Alkalmasság megállapítása esetén a gyámhivatal jogerős határozata alapján a gyermekvédelmi szakszolgálat felveszi az örökbe fogadni szándékozó személyt az egységes örökbefogadási nyilvántartásába, és - az örökbe fogadni szándékozó személy hozzájárulása esetén - hozzáférhetővé teszi az adatokat az országos örökbefogadást elősegítő szerv számára."

(5) A Gyer. 39. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) Az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozat hatályának leteltével, ha az örökbe fogadni szándékozó személy az alkalmasság megállapítása iránt ismételt kérelmet nem terjeszt elő, a gyermekvédelmi szakszolgálat a határozat hatályának leteltét rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és erről, valamint a Gyvt. 141/E. § (8) bekezdésében foglaltakról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt."

23. § (1) A Gyer. 39/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a 39. § (3) bekezdés c) pontja szerinti körülményekben bekövetkezett változás - akár a gyermekvédelmi szakszolgálat értesítése, akár más személy, szerv bejelentése alapján - a gyámhivatal tudomására jut, a gyámhivatal az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát haladéktalanul felülvizsgálja, valamint illetékesség-változás esetén átteszi az iratokat az illetékessé vált gyámhivatalhoz.

(2) Az alkalmasságról szóló véleményének kialakítása érdekében, ha az alkalmasság felülvizsgálatát az örökbe fogadni szándékozó személy

a) családi állapotában, személyi és életkörülményeiben vagy az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzeléseiben bekövetkezett változás indokolja, a gyermekvédelmi szakszolgálat megvizsgálja az örökbe fogadni szándékozó személy alkalmasságát érintő változásokat,

b) lakóhelyének, tartózkodási helyének megváltozása indokolja, az új lakóhely, tartózkodási hely szerinti gyermekvédelmi szakszolgálat környezettanulmányt készít."

(2) A Gyer. 39/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az alkalmasságot fenntartó határozattal az örökbe fogadni szándékozó személy eredeti nyilvántartásba vételének időpontja nem változik.

(6) Ha a felülvizsgálat során a gyámhivatal alkalmatlanságot állapít meg, a gyermekvédelmi szakszolgálat ezt a tényt rögzíti az egységes örökbefogadási nyilvántartásban, és erről, valamint a Gyvt. 141/E. § (8) bekezdésében foglaltakról értesíti az örökbe fogadni szándékozó személyt."

24. § A Gyer. 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"40. § (1) Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek törvényes képviselőjének személyesen előterjesztett, egyező kérelmére indul. A gyermekvédelmi gyám a kérelmet írásban is előterjesztheti.

(2) Ha az örökbefogadandó gyermek szülője

a) korlátozottan cselekvőképes kiskorú, az örökbefogadással összefüggő jognyilatkozatát törvényes képviselője hozzájárulása nélkül teheti meg,

b) cselekvőképtelen kiskorú, az örökbefogadással összefüggő jognyilatkozatát törvényes képviselője teszi meg,

c) cselekvőképességében a családjogi jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy, az örökbefogadással összefüggő jognyilatkozatát törvényes képviselőjének hozzájárulásával teszi meg,

d) cselekvőképtelen nagykorú személy vagy tekintetében a Ptk. 4:127. § (1) bekezdés a), b), d) vagy e) pontjában foglalt valamely ok áll fenn, nem kell tőle az örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozatot beszerezni.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglaltak miatt vagy más okból az örökbefogadandó gyermeknek nincs törvényes képviselője, a kijelölt gyámhivatal eseti gyám kirendelésével gondoskodik a törvényes képviselet ellátásáról.

(4) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezéséről két hónapon belül dönt, kivéve, ha az elrendelt kötelező gondozási idő az egy hónapot meghaladja. Ez utóbbi esetben a gondozási idő lejártát követő huszonegy napon belül kell a döntést meghozni.

(5) A kijelölt gyámhivatal eljárása során a Ptk. 4:121. § (1) és (2) bekezdése alapján vizsgálja az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem benyújtásakor az örökbefogadó életkorát, valamint az örökbefogadó és az örökbefogadandó gyermek életkora közötti különbséget."

25. § (1) A Gyer. 41. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A gyermek gondozásba történő kihelyezése érdekében az örökbefogadás engedélyezése során a kijelölt gyámhivatal megvizsgálja:)

"c) ha a nevelőszülő a nála nevelkedő gyermeket kívánja örökbe fogadni,

ca) az örökbefogadás előtti tanácsadáson való részvételt igazoló iratot,

cb) az alkalmasságot alátámasztó pszichológiai véleményt,

cc) a háziorvosi igazolást az örökbefogadásra való egészségügyi alkalmasságról, és

cd) az örökbefogadás előtti felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot."

(2) A Gyer. 41. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A kijelölt gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontja szerinti dokumentumok beszerzése érdekében megkeresi a gyermek örökbefogadását elősegítő gyermekvédelmi szakszolgálatot."

(3) A Gyer. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek gondozásba történő kihelyezése előtt a kijelölt gyámhivatal:)

"c) meggyőződik arról, hogy az örökbefogadásban közreműködő nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet működési engedéllyel rendelkezik a szolgáltatótevékenység folytatására."

(4) A Gyer. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az örökbe fogadni szándékozó személy az örökbefogadás engedélyezése előtt csatolja

a) a jövedelmi viszonyairól szóló igazolást,

b) külföldön történt születés vagy házasságkötés esetén a születést és a házasságkötést igazoló iratot, és

c) nyílt örökbefogadás esetén - a házastárs és a rokon általi örökbefogadás kivételével - a gyermekvédelmi szakszolgálat vagy az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet közreműködését igazoló iratot."

(5) A Gyer. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti irat csatolásától el lehet tekinteni, ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadással foglalkozó szakembere az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztésekor jegyzőkönyvben nyilatkozik a nyílt örökbefogadásban való közreműködés megtörténtéről."

(6) A Gyer. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyermek örökbefogadásának engedélyezéséről való döntés meghozatala érdekében - a 45. § (5) bekezdésére tekintettel - a kijelölt gyámhivatal a (3) és a (3a) bekezdésben foglaltakon túl megvizsgálja

a) a szülő házastársa általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja szerinti dokumentumokat,

b) rokon általi örökbefogadás esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, ha az örökbefogadandó gyermek kötelező gondozásba történő kihelyezéséről a 45. § (5) bekezdés b) pontja alapján nem kellett rendelkezni,

c) a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy esetében az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, az alkalmasságát alátámasztó pszichológiai véleményt, valamint a háziorvosi igazolást az egészségi állapotáról,

d) - ha a nevelőszülő a nála nevelkedő gyermeket kívánja örökbe fogadni - az (1) bekezdés c) pontjában foglalt dokumentumokat."

(7) A Gyer. 41. § (5) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:)

"a) az anyakönyvvezetőtől a gyermeknek az anyakönyvben nyilvántartott személyazonosító adatait és az anyakönyvnek a gyermek születésével kapcsolatban nyilvántartott adatait,

b) az anyakönyvvezetőtől a szülőknek az anyakönyvben nyilvántartott személyazonosító adatait és az anyakönyvnek a szülők halálával kapcsolatban nyilvántartott adatait,"

(8) A Gyer. 41. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:)

"e) a gondnokot kirendelő jogerős határozatot, ha a vér szerinti szülő cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll,"

(9) A Gyer. 41. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyermek örökbefogadásának engedélyezése előtt a kijelölt gyámhivatal beszerzi:)

"g) az anyakönyvvezetőtől az örökbe fogadni szándékozó személy anyakönyvben nyilvántartott személyazonosító adatait és az anyakönyvnek az örökbe fogadni szándékozó személy születésével és házasságával kapcsolatban nyilvántartott adatait."

26. § (1) A Gyer. 42. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kijelölt gyámhivatal az eljárás során köteles meghallgatni:)

"b) a korlátozottan cselekvőképes és - szükség szerint pszichológus szakértő útján - az ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen örökbefogadandó gyermeket,

c) az örökbefogadandó gyermek szülőjét, ha

ca) a szülő szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerősen nem szüntette meg,

cb) a gyermeket a kijelölt gyámhivatal nem nyilvánította jogerősen örökbe fogadhatónak,

cc) a szülő nem tett a Ptk. 4:126. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot,

cd) a szülő korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagy

ce) a cselekvőképtelen kiskorú szülő ítélőképessége birtokában van,"

(2) A Gyer. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadót, az örökbefogadandó korlátozottan cselekvőképes gyermeket, az örökbefogadandó gyermek törvényes képviselőjét, a vér szerinti szülőt és a kiskorú vér szerinti szülő törvényes képviselőjét együttesen - tárgyalás keretében - hallgatja meg. A tárgyaláson az ügyfelek egyetértése esetén részt vehet a nyílt örökbefogadásban közreműködő örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadással foglalkozó szakembere, és az örökbefogadás iránti kérelem előterjesztésekor jegyzőkönyvben nyilatkozhat a nyílt örökbefogadásban való közreműködés megtörténtéről."

27. § A Gyer. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát arról, hogy

aa) az örökbefogadás Ptk. 4:132-136. §-a, valamint 7:72. és 7:73. §-a szerinti joghatásait ismeri és tudomásul veszi,

ab) kéri a gyermek gondozásra történő kihelyezését, vagy nyilatkozik a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti gondozásról,

ac) vele szemben nem állnak fenn a Ptk. 4:121. § (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

ad) az örökbefogadás engedélyezését követően mely szervezettel kíván együttműködni az utánkövetés érdekében, és

ae) az örökbefogadás nem jár haszonszerzéssel,

b) az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát az örökbe fogadott gyermek - örökbefogadást követő -nevéről és származási helyéről,

c) egyedülálló apa által történő örökbefogadás esetén a képzelt anya adatait, egyedülálló anya által történő örökbefogadás esetén - kérelmére - a képzelt apa adatait,

d) a korlátozottan cselekvőképes gyermek nyilatkozatát arról, hogy beleegyezik az örökbefogadásába,

e) a házasságban élő, de önállóan örökbe fogadni szándékozó személlyel együtt élő házastárs nyilatkozatát arról, hogy az örökbefogadáshoz hozzájárul,

f) a vér szerinti anya nyilatkozatát arról, hogy megnevezi-e az apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermeke apját, és

g) a gyermek vér szerinti szülőjének nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul gyermekének a Ptk. 4:128. § (1) bekezdése szerinti, örökbefogadás előtti gondozásához, vagy arról, hogy gyermekét hozzájárulásával az örökbefogadó legalább egy éve saját háztartásában neveli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatokat nem lehet feltételhez kötni.

(3) A Ptk. 4:126. § (1) bekezdése alapján tett szülői hozzájáruló nyilatkozatról a Gyár. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerinti gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel.

(4) Ha a szülő hozzájárul gyermeke örökbefogadásához, tájékoztatni kell

a) a hozzájáruló nyilatkozat megtételének jogkövetkezményeiről,

b) hathetes életkor alatti gyermek esetén az örökbefogadáshoz való hozzájáruló jognyilatkozata visszavonásának lehetőségéről és arról, hogy a visszavonó nyilatkozatot az örökbefogadás engedélyezéséről határozó kijelölt gyámhivatalnál teheti meg, és

c) titkos örökbefogadás esetén arról, hogy hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermeke örökbefogadásához való hozzájáruló nyilatkozata érvényességéhez a gyámhivatal hozzájárulása szükséges.

(5) A (4) bekezdés szerinti tájékoztatást, figyelmeztetést, valamint annak tudomásulvételét a gyámhivatal jegyzőkönyvben rögzíti. Titkos örökbefogadás esetén a jegyzőkönyvet soron kívül meg kell küldeni az örökbefogadás engedélyezéséről határozó kijelölt gyámhivatalnak."

28. § A Gyer. 43. § (1) bekezdés a) pontja a következő af) alponttal egészül ki:

(A 42. §-ban megjelölt személyek meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az örökbe fogadni szándékozó személy nyilatkozatát arról, hogy)

"af) kéri-e az örökbefogadás Gyvt. 128/A. §-a szerinti nyilatkozaton alapuló tény szerinti anyakönyvezését

(a továbbiakban: tény szerinti örökbefogadás),"

29. § A Gyer. 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) A hatodik életévét betöltött vagy egészségileg károsodott gyermek esetében a kijelölt gyámhivatal a szülő titkos örökbefogadáshoz való hozzájárulásához a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint szükséges jóváhagyását a hozzájáruló nyilatkozat megtételének napját követő két hónapon belül megtagadhatja. Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek születését megelőzően tette meg, a jóváhagyás megtagadására irányadó határidő egészségileg károsodott gyermek esetén a gyermek születésekor kezdődik. Két hónap elteltével - ha a kijelölt gyámhivatal nem foglal állást - a nyilatkozatot jóváhagyottnak kell tekinteni.

(2) A kijelölt gyámhivatal a szülő hozzájáruló nyilatkozatának jóváhagyását az (1) bekezdés esetén akkor tagadhatja meg, ha a gyermek örökbefogadására életkora, egészségi károsodása vagy egyéb körülmény, így különösen a másik szülő örökbefogadáshoz való hozzájárulásának hiánya miatt nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni. A kijelölt gyámhivatal a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot. Ha a gyermek örökbefogadásának valószínűsége kérdésében az országos örökbefogadást elősegítő szerv tájékoztatása válik szükségessé, megkereséséről a Gyvt. 141/F. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekvédelmi szakszolgálat gondoskodik.

(3) Azt, hogy a gyermek a Ptk. 4:126. § (3) bekezdése szerint egészségileg károsodott, szakorvosi vélemény alapján lehet megállapítani.

(4) A titkos örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozat megtételekor a gyámhivatal tájékoztatja a szülőt az (1)-(3) bekezdésben foglaltakról és arról, hogy a szülői felügyeleti jog megszűnéséről határozatának megküldésével fogja értesíteni."

30. § A Gyer. a következő 44/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A szülői felügyeleti jog megszűnésének megállapítása

44/A. § (1) A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal akkor állapítja meg, ha a gyermek hathetes életkorát betöltötte, és

a) mindkét vér szerinti szülő hozzájárult gyermekük örökbefogadásához, vagy

b) a vér szerinti szülő hozzájárult gyermeke örökbefogadásához és

ba) a gyermek családi jogállása rendezetlen, valamint nincs per folyamatban az apaság, anyaság megállapítása iránt, vagy

bb) a másik szülő hozzájárulására a Ptk. 4:127. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja alapján nincs szükség,

feltéve, hogy a vér szerinti szülő a hozzájárulását a gyermek születésétől számított hat héten belül nem vonta vissza.

(2) A gyámhivatal a szülői felügyeleti jog megszűnését az örökbefogadást engedélyező határozatban állapítja meg."

31. § A Gyer. a következő 44/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Az örökbefogadáshoz tett szülői hozzájáruló nyilatkozat visszavonása

44/B. § (1) A szülő, ha a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt

a) eljárás van folyamatban, a gyermek örökbefogadása ügyében eljáró gyámhivatal előtt, vagy

b) nincs eljárás folyamatban, annál a gyámhivatalnál, ahol az örökbefogadáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát tette, személyesen nyilatkozhat arról, hogy az örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozatát visszavonja, mert a gyermeket saját maga vagy a gyermek más hozzátartozója kívánja nevelni, feltéve, hogy a gyermek születésétől számított hat hét még nem telt el.

(2) A gyámhivatal a szülő nyilatkozata alapján haladéktalanul

a) megkeresi a gyermek nevelését vállaló szülő vagy más hozzátartozó tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, védőnőt, szükség esetén más szervet vagy személyt, hogy tájékozódjon a gyermek nevelésének körülményeiről és a szülőnek vagy más hozzátartozónak a gyermek nevelésére irányuló vállalásának megalapozottságáról,

b) környezettanulmányt készít vagy szerez be a gyermek nevelését vállaló szülő vagy más hozzátartozó tartózkodási helyéről, és

c) meghallgathatja tanúként az örökbefogadás előkészítésében közreműködő, örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy gyermekvédelmi szakszolgálat szakemberét.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti gyámhivatali megkeresésnek a megkeresett szerv vagy személy a gyermek érdekében köteles soron kívül eleget tenni.

(4) Ha a gyermek nevelése a szülőnél vagy más hozzátartozónál megfelelően biztosított, a gyámhivatal szükség esetén felhívja az örökbe fogadni szándékozó személyt, hogy adja ki a gyermeket az általa meghatározott személynek. A gyámhivatal a szülő kérelmére az átadás helyét és időpontját is meghatározza.

(5) Ha a gyermek nevelése a szülőnél vagy más hozzátartozónál nem biztosított, vagy annak vizsgálata még folyamatban van, a gyámhivatal indokolt esetben a gyermekvédelmi gondoskodás más formáját választja, és felhívja az örökbe fogadni szándékozó szülőt, hogy a gyermeket adja ki az általa meghatározott személynek.

(6) Ha a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát nem azért kívánja visszavonni, hogy a Ptk. 4:125. § (2) bekezdésében vagy 4:126. § (2) bekezdésében meghatározottaknak megfelelően a gyermeket saját maga vagy a gyermek más hozzátartozója nevelje, hanem más célból, így különösen, hogy más örökbe fogadni szándékozó személy általi örökbefogadást tegyen lehetővé, a gyámhivatal tájékoztatja arról, hogy az örökbefogadáshoz tett hozzájáruló nyilatkozata visszavonásának nincs helye. A gyámhivatal ebben az esetben az örökbefogadást a feltételek fennállása esetén a gyermek érdekében engedélyezi.

(7) A hozzájáruló nyilatkozat visszavonása esetén az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat segítséget, tanácsadást nyújt

a) a szülőnek vagy más hozzátartozónak a gyermek családban való nevelkedéséhez, és

b) az örökbe fogadni szándékozó személynek ahhoz, hogy együtt tudjon működni a gyermek sorsának rendezésében."

32. § (1) A Gyer. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nyílt örökbefogadás esetén a kijelölt gyámhivatal annak megállapítását, hogy a hathetesnél fiatalabb életkorú gyermek örökbefogadásához tett szülői hozzájáruló nyilatkozattal a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, legkésőbb a gondozásba történő kihelyezésről szóló határozatban rögzíti. Ezzel egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal a 127. § (4) bekezdése alapján a gyermek részére családbafogadó gyámot rendel."

(2) A Gyer. 45. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Titkos örökbefogadás esetén a 97. § (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni."

(3) A Gyer. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése előtt az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadásra vonatkozó javaslata alapján meggyőződik a gyermeknek a Ptk. 4:128. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező gondozási idő alatt a családba történő beilleszkedéséről."

(4) A Gyer. 45. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadás utánkövetésére közhasznú szervezetet jelölt meg, a gyámhivatal megkeresi e szervezetet az utánkövetés vállalására vonatkozó nyilatkozatának beszerzése érdekében.

(12) Ha a megkeresett közhasznú szervezet nem vállalja az utánkövetést, a gyámhivatal tájékoztatja erről az örökbe fogadni szándékozó személyt, és újabb közhasznú szervezet megjelölésének hiányában tájékoztatja a gyermekvédelmi szakszolgálatot az örökbefogadás utánkövetésében való együttműködési kötelezettségéről."

33. § (1) A Gyer. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza

a) a gyermek születésének helyét, idejét, örökbefogadás előtti nevét, és ha rendelkezik vele, születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát,

b) a gyermek örökbefogadhatóságának okát mindkét vér szerinti szülő tekintetében,

c) az örökbefogadó szülő, szülők személyazonosító adatait,

d) a gyermek örökbefogadása utáni névviselésével kapcsolatos döntést,

e) a gyermek származási helyére vonatkozó adatokat,

f) egyedülálló apaként történő örökbefogadás esetén a másik szülőként képzelt anya bejegyzéséhez szükséges adatokat, egyedülálló anyaként történő örökbefogadás esetén - az anya kérelmére - a képzelt apa bejegyzéséhez szükséges adatokat,

g) a 45. § (1) és (5) bekezdése alapján a kötelező gondozási idő eredményes leteltének megállapítását,

h) az örökbefogadás joghatásait,

i) a szülői felügyeleti jog megszűnésének megállapítását,

j) az anyakönyvvezető megkeresését a gyermek örökbefogadás folytán megváltozott adatainak anyakönyvezése érdekében,

k) az örökbefogadás utánkövetésének időtartamát és gyakoriságát a Gyvt. 62/C. § (2) és (3) bekezdése szerint, valamint az utánkövetést végző közhasznú szervezet vagy gyermekvédelmi szakszolgálat (a továbbiakban együtt: utánkövetést végző szervezet) megnevezését,

l) az örökbefogadó szülő felhívását az örökbefogadás utánkövetését végző szervezettel történő együttműködésre, és az utánkövetést végző szervezet felhívását az utánkövetési jelentés gyámhivatal részére történő megküldésére."

(2) A Gyer. 46. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozatban a vér szerinti szülők személyazonosító adatait nem lehet feltüntetni, az (1) bekezdés b) és i) pontjában foglaltaknak csak a tényét szükséges rögzíteni."

(3) A Gyer. 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A határozat indokolásának - a gyermekvédelmi szakszolgálat örökbefogadásra vonatkozó javaslata alapján -tartalmaznia kell a kötelező gondozási idő eredményes leteltére vonatkozó, az örökbefogadás utánkövetése szempontjából is jelentőséggel bíró részletes megállapításokat is."

(4) A Gyer. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozata jogerőre emelkedését követően közli a) határozatát az anyakönyvvezetővel,

b) határozatát az örökbe fogadni szándékozó személy szerinti és a gyermek szerinti gyermekvédelmi szakszolgálattal,

c) az örökbefogadás tényét, valamint az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadó szülők és a gyermek után korábban ellátásra jogosult személy személyazonosító adatait a családtámogatási ellátást folyósító szervvel,

d) határozatát az örökbefogadás utánkövetését végző szervezettel,

e) a jogerőre emelkedés tényét az érintett örökbefogadó szülővel és nyílt örökbefogadás esetén a vér szerinti szülővel."

34. § A Gyer. 46. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza)

"m) szükség esetén a tény szerinti örökbefogadásra vonatkozó rendelkezést."

35. § A Gyer. a következő 47/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Az örökbefogadás utánkövetése

47/A. § (1) Az örökbefogadás utánkövetésének elrendelésével a gyámhivatal a gyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedésének figyelemmel kísérését és az örökbefogadó család tanácsadással történő segítését biztosítja.

(2) A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során tájékozatja az örökbe fogadni szándékozó személyt arról, hogy az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően két hónapon belül, majd - a rokoni és házastársi örökbefogadás kivételével - egy év múlva személyes találkozásra és együttműködésre kötelezett az utánkövetést végző szervezet szakemberével.

(3) Az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem előterjesztésekor a kijelölt gyámhivatal tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt, hogy kérelmének megfelelően az örökbefogadás utánkövetését

a) a nyílt örökbefogadásban közreműködő közhasznú szervezet látja el, feltéve, hogy az utánkövetésre működési engedéllyel rendelkezik,

b) az utánkövetésre működési engedéllyel rendelkező, az a) pontban említetten kívüli más közhasznú szervezet látja el nyílt vagy titkos örökbefogadást követően, feltéve, hogy vállalja az utánkövetés biztosítását,

c) az örökbefogadást előkészítő gyermekvédelmi szakszolgálat vagy bármely más gyermekvédelmi szakszolgálat látja el nyílt vagy titkos örökbefogadást követően.

(4) Az utánkövetést végző szervezetet a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadást engedélyező határozatában kéri fel a szolgáltatás biztosítására. Ha az örökbefogadó szülő nem nevezett meg az utánkövetésre szervezetet, vagy a megnevezett közhasznú szervezetek nem vállalták az utánkövetést, a kijelölt gyámhivatal az örökbefogadó szülőnek és a gyermeknek az örökbefogadást követő tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot kéri fel az utánkövetés biztosítására.

(5) Az örökbefogadás utánkövetése során az utánkövetést végző szervezet együttesen személyes találkozásra hívja fel az örökbefogadó szülőket és az örökbe fogadott gyermeket, illetve az örökbefogadó szülőt, annak házastársát vagy élettársát és az örökbe fogadott gyermeket. Az örökbefogadó szülő kérelmére az utánkövetést végző szervezet szakembere az örökbe fogadó szülő tartózkodási helyén is biztosíthatja a személyes találkozás lehetőségét. Az utánkövetést végző szervezet az utánkövetés tapasztalatairól utánkövetési jelentésben számol be a gyámhivatalnak.

(6) Ha az örökbefogadó szülő a felhívás ellenére nem lép személyes kapcsolatba az utánkövetést végző szervezettel, a szervezet ezt jelzi az utánkövetést elrendelő kijelölt gyámhivatalnak. A kijelölt gyámhivatal ismételten felhívja az örökbefogadó szülőt, szülőket az együttműködésre. Az együttműködés elmaradása esetén a kijelölt gyámhivatal tájékoztatást kér a gyermekjóléti szolgálattól az örökbe fogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről."

36. § (1) A Gyer. 48. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kijelölt gyámhivatal az örökbefogadás felbontása iránti kérelem elbírálása során)

"c) ha a kiskorú örökbefogadott nem áll gyámság alatt, részére a Ptk. 4:145. § (4) bekezdésében foglaltak szerint eseti gyámot rendel."

(2) A Gyer. 48. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az örökbefogadás felbontása iránti eljárás során készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell)

"d) az örökbefogadottnak és leszármazottainak az örökbefogadás felbontása utáni családi jogállására és névviselésére vonatkozó adatokat, kérelemre az érintetteknek az örökbefogadással felvett családi név további viselésére történő feljogosítását,"

(3) A Gyer. 48. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell)

"c) az örökbefogadottnak az anyakönyvben nyilvántartott személyazonosító adatait, valamint az anyakönyvnek az örökbefogadott születésével és házasságával kapcsolatban nyilvántartott adatait, az örökbefogadott leszármazottja anyakönyvi bejegyzésének anyakönyvi folyószámát - ha rendelkezik ilyennel -, továbbá mindazokat az adatokat [(2) bek. a), b), d) pont], amelyek szükségesek az örökbefogadás felbontásával megváltozott adatok anyakönyvezése érdekében,"

(4) A Gyer. 48. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell)

"f) annak a megállapítását, hogy az örökbefogadás felbontásával felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó azon jogok és kötelezettségek, amelyek az örökbefogadással megszűntek, de a szülői felügyeleti jogok és kötelezettségek nem állnak helyre [Ptk. 4:144. §-a]."

37. § (1) A Gyer. 49. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A nemzetközi örökbefogadásra vonatkozó rendelkezések"

(2) A Gyer. 49. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személyre - a rokon és a szülő házastársa kivételével - az e rendelet örökbefogadásra vonatkozó szabályait a 49-51/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az örökbefogadás következtében a gyermek végleges jelleggel más országba kerül.

(2) Az örökbefogadásra irányuló kérelmet a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy - a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott módon - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter) nyújtja be."

38. § (1) A Gyer. 50. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személynek a Magyarországon élő magyar állampolgárságú gyermek örökbefogadása iránti kérelméhez csatolnia kell a hat hónapnál nem régebben kiállított, és amennyiben nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a magyar külképviseleti hatóság által felülhitelesített, hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott alábbi iratokat:

a) a lakóhelyén készített helyszíni szemle jegyzőkönyvét,

b) jövedelemigazolást,

c) az alkalmasságát igazoló szakvéleményt,

d) a külföldi állam előzetes elvi engedélyét,

e) a külföldi állampolgárságot igazoló okiratot,

f) nyilatkozatot az örökbefogadási szándék indokairól és az örökbe fogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésekről,

g) nyilatkozatot, amelyben hozzájárul, hogy személyazonosító adatai szerepeljenek az egységes örökbefogadási nyilvántartásban,

h) a közvetítő szervezet jogosultságát igazoló okiratot, ha a jelentkezés közvetítő szervezet útján történik."

(2) A Gyer. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés iránti kérelem hiánytalan benyújtása esetén a Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság felveszi az egységes örökbefogadási nyilvántartásba az örökbe fogadni szándékozó személy adatait."

(3) A Gyer. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az örökbe fogadható gyermek hazai örökbefogadása iránti intézkedések nem vezettek eredményre, és van az egységes örökbefogadási nyilvántartásban olyan külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermekkel várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a miniszter az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelembevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is."

39. § (1) A Gyer. 51. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg a kijelölt gyámhivatal megkeresi a gyermekvédelmi szakszolgálatot a kihelyezett gyermek gondozásának, a szülő-gyermek kapcsolat alakulásának, a gyermek családba való beilleszkedésének figyelemmel kísérése céljából. A gyermekvédelmi szakszolgálat a gondozásba történő kihelyezést követő harminc napon belül szakvéleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a kijelölt gyámhivatalnak.

(4) Az örökbefogadást engedélyező határozat rendelkező része tartalmazza a 46. §-ban foglaltakon kívül

a) az örökbefogadó és az örökbe fogadott gyermek állampolgárságának megjelölését, és

b) az utánkövetés elrendelését, és ennek keretében a külföldi Központi Hatóság (meghatalmazott testület) felkérését, hogy az utánkövetési jelentést az örökbefogadás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő két hónap elteltével, majd azt követően egy év elteltével készítse el és küldje meg."

(2) A Gyer. 51. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A kijelölt gyámhivatal indokolt esetben, különösen, ha a megküldött utánkövetési jelentésekben foglaltak szerint a gyermek fejlődése vagy a szülő-gyermek kapcsolat alakulása nem felel meg teljes mértékben a gyermek érdekének, az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől számított legfeljebb öt éven belül további utánkövetési jelentés bekérésével figyelemmel kíséri az örökbefogadás alakulását."

(3) A Gyer. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kijelölt gyámhivatal szükség esetén külön határozatban dönt a gyermek vagyona felhasználásának engedélyezéséről."

40. § A Gyer. a következő 51/B. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A Magyarországon szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbefogadóra vonatkozó rendelkezések

51/B. § (1) A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy esetén az örökbefogadás előtti eljárásra a 38-39/A. §-t kell alkalmazni.

(2) A Magyarország területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy által történő belföldi örökbefogadás engedélyezésére a 40-43. §-t és a 45-47/A. §-t kell alkalmazni."

41. § A Gyer. 52/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A miniszter mint Magyarország vonatkozásában a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alapján kijelölt Központi Hatóság az örökbe fogadott gyermek helyzetéről, életkörülményeiről való tájékozódás érdekében - a kijelölt gyámhivatal örökbefogadást engedélyező határozatában megjelölt időtartamnak és gyakoriságnak megfelelően, az 51. § (4) és (4a) bekezdésében foglaltak alapján - utánkövetési jelentést kér a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti államnak a Hágai Örökbefogadási Egyezményben kijelölt Központi Hatóságától (meghatalmazott testületétől)."

42. § (1) A Gyer. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha az anyakönyvvezető apa adatai nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről küld értesítést, a gyámhivatal az anyát tájékoztatja arról, hogy

a) a gyermek érdekében a családi jogállás rendezése milyen módon biztosítható, és

b) az apai elismerő nyilatkozat felvételére a Gyár. 22. § (2) bekezdés b) pontja alapján bármely gyámhivatal illetékes, valamint, hogy az apai elismerő nyilatkozatot anyakönyvvezető, bíróság vagy közjegyző előtt is meg lehet tenni, ha van olyan férfi, aki a gyermeket magáénak elismeri."

(2) A Gyer. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A családi jogállás rendezésére irányuló eljárás megindítását kérheti

a) a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője,

b) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú anya,

c) a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú anya, törvényes képviselőjének hozzájárulásával,

d) a gyermeket magáénak elismerni szándékozó férfi, vagy

e) a tizennegyedik életévét betöltött gyermek."

43. § A Gyer. 55. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az anya korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a meghallgatásán - a Gyvt. 128. § (1a) bekezdése kivételével - a törvényes képviselője is jelen van. A gyámhivatal a korlátozottan cselekvőképes kiskorú férfit a törvényes képviselője jelenlétében hallgatja meg.

(4) A gyámhivatal a törvényes képviselő jelenlétében hallgatja meg a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott anyát és apaként megnevezett férfit.

(5) A gyámhivatal a meghallgatás során tájékoztatja az anyát és az apaként megnevezett férfit, hogy az apasági vélelem megtámadására ad alapot, ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot jogszabály megkerülése céljából tették."

44. § (1) A Gyer. 56. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az anyát és a gyermek törvényes képviselőjét, feltéve, hogy nem az anya a törvényes képviselő, a tizennegyedik életévét betöltött gyermeket és az apaként megnevezett férfit lehetőség szerint együtt kell meghallgatni.

(4) A gyámhivatal a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja a Ptk. 4:101. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennállását, és tájékoztatást ad arról, hogy

a) ha az apai elismerő nyilatkozat megtételekor más férfi apaságának megállapítása iránt per van folyamatban, a Ptk. 4:101. § (6) bekezdése alapján az apai elismerő nyilatkozat akkor válik teljes hatályúvá, ha a per jogerős befejezésére az apaság megállapítása nélkül kerül sor, és

b) az apasági vélelem megtámadásának a Ptk. 4:107. § (2) bekezdésében foglaltak alapján is helye van."

(2) A Gyer. 56. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére nagykorú gyermek tekintetében kerül sor, a gyámhivatal tájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy nyilatkozatával kérheti a vér szerinti apa családi nevének viselését vagy az addig viselt családi nevének továbbviselését. Nyilatkozat hiányában a gyámhivatal tájékoztatja a nagykorú gyermeket, hogy névviselését az apaság vélelme nem érinti.

(6) A hajadon családi állapot közokirattal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott módon a hajadon családi állapot nem állapítható meg, az anya a gyámhivatal előtt nyilatkozik hajadon családi állapotáról. A gyámhivatal a nyilatkozatot jegyzőkönyvbe foglalja."

45. § (1) A Gyer. 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez a Ptk. 4:101. § (4) bekezdése szerint szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti."

(2) A Gyer. 57. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyámhivatal abban az esetben pótolja a hiányzó hozzájárulást, ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válása a gyermek érdekével nem ellentétes."

46. § A Gyer. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a születendő gyermek anyja cselekvőképtelen kiskorú, korlátozottan cselekvőképes kiskorú, cselekvőképtelen nagykorú vagy a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy, a gyámhivatal a magzat részére - az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére - gyámot rendel (Ptk. 2:3. §-a). A gyám kirendelése - kérelemre vagy hivatalból - akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz."

47. § (1) A Gyer. 60. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A képzelt szülő adatainak a megállapítása"

(2) A Gyer. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60. § (1) A gyámhivatal az apa adatai nélkül anyakönyvezett kiskorú gyermek részére az anya kérelmére képzelt személyt állapít meg apaként, feltéve, hogy az apaság megállapítása iránt nincs per folyamatban, illetve nincs eljárás folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránt.

(2) A gyermek a nagykorúvá válását követően bármikor kérheti a gyámhivataltól, hogy számára képzelt személyt állapítsanak meg apaként, feltéve hogy nincs olyan személy, akit apának kell tekinteni.

(3) A gyermek a nagykorúvá válását követően bármikor kérheti a gyámhivataltól a korábban bejegyezett képzelt apa nevének és adatainak törlését, valamint nyilatkozhat arról, hogy a továbbiakban viselni kívánja-e a képzelt apa családi nevét."

48. § A Gyer. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. § (1) A képzelt apa adatainak megállapítására irányuló eljárásban az anya kérelméről és a gyermek névviselésére vonatkozó döntéséről a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A gyámhivatal lehetőség szerint az anyával egyetértésben állapítja meg a képzelt személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét és évét, hónapját, napját (a továbbiakban együtt: születési helyét és idejét),

c) lakóhelyét, és

d) azt, hogy a gyermek a továbbiakban a képzelt apa családi nevét viseli, vagy az anya családi nevét viseli tovább.

(2) Az anya kérheti, hogy a képzelt személy családi neve

a) a legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi neve legyen,

b) saját családi neve legyen, vagy

c) más, általa megjelölt családi név legyen, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti és a gyermekre nem sérelmes.

(3) Ha az anya azért nem hallgatható meg, mert ismeretlen helyen tartózkodik, vagy a meghallgatáson a szabályszerű idézésre nem jelenik meg, a gyámhivatal nem állapít meg képzelt apát a gyermek részére, és a gyermek az anya családi nevét viseli tovább.

(4) Nem állapítható meg családi névként annak a férfinak a neve, akinek az apasága megállapítása iránt per volt folyamatban, és a keresetet a bíróság jogerős ítéletével elutasította.

(5) Ha a gyermek családi jogállása egyéves korában még mindig rendezetlen, a gyámhivatal megkeresi az anyát, és ismételten tájékoztatja a családi jogállás rendezésének lehetőségeiről."

49. § A Gyer. - a 47. § alapján módosuló - "A képzelt apa adatainak megállapítása" alcíme a következő 61/A. és 61/B. §-sal egészül ki:

"61/A. § A gyámhivatal

a) egyedülálló apaként történő örökbefogadás esetén a gyermek számára az örökbefogadást engedélyező határozatban [46. § (1) bekezdés f) pontja],

b) ha az örökbefogadás felbontása révén az örökbefogadás csak az örökbe fogadó anya vonatkozásában szűnik meg, a gyermek számára,

c) a hazai anyakönyvezést végző hatóság megkeresésére a külföldön született és honosított gyermek vagy nagykorú személy számára, és

d) az anyakönyvvezető jelzésére az anya adatai nélkül anyakönyvezett személy számára képzelt személyt állapít meg anyaként.

61/B. § A gyámhivatal a szülő vagy más törvényes képviselő kérelmére igazolást állít ki arról, hogy a gyermek tekintetében az anyakönyvbe bejegyzett apa vagy anya képzelt személy."

50. § A Gyer. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. § (1) A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gyámot rendel ki, ha a perben gyermeke törvényes képviselőjeként az anya nem járhat el, vagy nem kíván eljárni. Az eseti gyám kirendelését a szülő, a gyermek gyámja és a tizennegyedik életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

(2) A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával a gyám is jogosult.

(3) A Ptk. 4:105. § (2) bekezdése és 4:117. § (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt és annak okát jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához vagy a kiskorú gyermeknek a perben az anya pertársaként való részvételéhez történő hozzájárulását megelőzően vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

(5) A gyámhivatal az apaság vélelmének megdöntése iránti pert indít, ha az apai elismerő nyilatkozatot jogszabály, különösen az örökbefogadási szabályok megkerülése céljából tették."

51. § A Gyer. 73. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A gyámhivatal a kötelezett által a Gyvt. 24. § (8) bekezdése szerint megtérítendő összeg tekintetében tudomására jutott változásokról - a folyósító szerv közreműködésével - haladéktalanul tájékoztatja az adóhatóságot."

52. § A Gyer. 79. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(A gyámhivatal az otthonteremtési támogatásról szóló határozata rendelkező részében a 14. §-ban foglaltakon túl)

"h) - ha az otthonteremtési támogatás megállapítására lakás-előtakarékossági programban való részvétel céljából kerül sor -, felhívja a hitelintézetet a programba befektetett otthonteremtési támogatás összegének a futamidőre történő zárolására, egyidejűleg tájékoztatja a támogatást igénybe vevő fiatal felnőttet a zárolás megszüntetésének feltételeiről."

53. § A Gyer. 80. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhivatal hozzájárulása szükséges a lakás-előtakarékossági programba befektetett otthonteremtési támogatás zárolásának megszüntetéséhez és a támogatás futamidő letelte előtti felhasználásához. A gyámhivatal a hozzájárulást a támogatásban részesült fiatal felnőtt kérelmére, körülményei lényeges megváltozása esetén adhatja meg."

54. § A Gyer. 114/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"114/A. § (1) A gyámhivatal a Gyvt. 81/A. § (10) bekezdése szerinti esetben a speciális gyermekotthon vezetője, a speciális lakásotthon vezetője, a gyermekotthon speciális csoportjának vezetője (a továbbiakban együtt: speciális gyermekotthon vezetője) Gyvt. 81/A. § (7) bekezdés szerinti értesítése alapján mérlegeli, hogy indokolt-e a nevelési felügyelet elrendelésére irányuló eljárásnak a hivatalból történő megindítása.

(2) A gyámhivatal a nevelési felügyelet szükségessége kérdésében az eljárás Gyvt. 81/B. § (2) bekezdése szerint hivatalból történő megindítását vagy a gyermekvédelmi gyám kérelmének beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb a következő munkanapon - a 8/D. §-ban foglalt módon - kikéri

a) a speciális gyermekotthon vezetőjének véleményét,

b) a speciális gyermekotthon, speciális lakásotthon vagy gyermekotthon speciális csoportjának telephelye szerint illetékes megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság szakmai véleményét, és

c) a gyermekvédelmi gyám véleményét és nyilatkozatát a gyermek gyógykezelése vagy gyógyító eljárása tárgyában, ha azokat a gyermekvédelmi gyám kérelméhez, a speciális gyermekotthon vezetőjének Gyvt. 81/A. § (7) bekezdése szerinti értesítéséhez vagy Gyvt. 81/B. § (1) bekezdése szerinti kezdeményezéséhez nem csatolták.

(3) A gyámhivatal a nevelési felügyelet kérdésében a döntését a (2) bekezdés szerinti vélemények, szakmai vélemény és nyilatkozat alapján hozza meg.

(4) A gyermeknek a nevelési felügyelettel kapcsolatos ügyében való képviselete - ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is - ellátására a gyámhivatal az eljárás megindítását követően haladéktalanul kijelöli

a) a gyermekjogi képviselőt, vagy

b) ha a gyermekjogi képviselő jelzi, hogy akadályoztatása miatt nem tud eljárni, a gyermekvédelmi gyámot."

55. § A Gyer. 114/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nevelési felügyeletnek a Gyvt. 81/B. § (2) bekezdése szerinti elrendelésére irányuló gyámhivatali határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a nevelési felügyelet kezdő időpontját és időtartamát,

b) a gyermekvédelmi gyám egyetértésével meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító eljárásnak a megjelölését,

c) a gyermek nevelési felügyelet időtartama alatti tartózkodási helyét, a speciális gyermekotthon, a speciális lakásotthon, a speciális csoporttal rendelkező gyermekotthon helyiségeinek meghatározásával,

d) a gyermek hozzátartozóival való kapcsolattartásának szabályozását, szükség esetén a kapcsolattartás gyakorlásának szüneteltetését vagy a kapcsolattartás korlátozását,

e) a felülvizsgálat időpontját,

f) a fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatóság kimondását, és

g) a Gyvt. 81/C. §-ában biztosított jogorvoslatról szóló tájékoztatást."

56. § A Gyer. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Főigazgatóság az illetékes kirendeltségén keresztül félévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt és jegyzőt a tízezer forint összeget meghaladó hátralékról."

57. § A Gyer. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a tizenhetedik életévét már betöltött gyermek cselekvőképességének hiánya, vagy a fiatal felnőtt cselekvőképességének teljes vagy részleges korlátozottsága miatt gondnokság alá helyezése és szociális bentlakásos intézményi elhelyezése látszik indokoltnak, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét."

58. § A Gyer. Hatodik Része címe helyébe a következő cím lép:

"TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATAL, ELŐZETES JOGNYILATKOZAT, GYÁMSÁG ÉS GONDNOKSÁG"

59. § A Gyer. Hatodik Része a következő XVI/A. Fejezettel egészül ki:

"XVI/A. FEJEZET

A TÁMOGATOTT DÖNTÉSHOZATALLAL ÉS AZ ELŐZETES JOGNYILATKOZATTAL KAPCSOLATOS ÜGYEK

Támogató kirendelése

126/A. § (1) A gyámhivatal a támogató kirendelése iránti eljárást a támogatásra szoruló személy kérelmére vagy a bíróság megkeresése alapján, hivatalból indítja meg.

(2) A gyámhivatal a támogató kirendelése iránt hivatalból megindított eljárást

a) a támogatásra szoruló személy egyetértése esetén lefolytatja, vagy

b) a támogatásra szoruló személy egyetértése hiányában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján megszünteti.

(3) A gyámhivatal az eljárása során személyesen, lehetőség szerint együttesen hallgatja meg a támogatásra szoruló személyt és a támogatónak jelentkező személyt. A meghallgatás során a gyámhivatal tájékoztatást nyújt

a) a Ptk. 2:38. §-a és a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Tám. tv.) alapján a támogatott döntéshozatal jogintézményének céljáról, a támogató feladatáról és eljárásáról, valamint a támogató kirendelésére irányuló eljárás menetéről,

b) a támogatásra szoruló személy rendelkezésére álló más segítségnyújtási formákról, az igénybe vehető szociális és egyéb ellátásokról, szolgáltatásokról, valamint azok igénybevételének módjáról,

c) a támogató kinevezésének a Tám. tv. 2. § (3) bekezdése szerinti törvényi akadályairól, és

d) ha a támogatásra szoruló személy nem tud lehetséges támogató személyt megjelölni,

da) a családsegítő szolgálat megkeresésének lehetőségéről, annak vizsgálata érdekében, hogy a támogatásra szoruló személy környezetében van-e a támogatói feladatok ellátására alkalmas személy, és

db) a hivatásos támogató kirendelésének lehetőségéről.

(4) A gyámhivatal a támogatásra szoruló személy és a támogatónak jelentkező személy meghallgatásáról jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) a támogatásra szoruló személy és a támogatónak jelentkező személy nyilatkozatát

aa) a köztük lévő kapcsolat jellegéről és fennállásának időtartamáról,

ab) arról, hogy általános jelleggel vagy mely ügyekben, ügycsoportokban látják szükségesnek a támogatott döntéshozatalt, és

ac) a támogatott döntéshozatal alkalmazásának előrelátható gyakoriságáról és időtartamáról,

b) a támogatónak jelentkező személy nyilatkozatát, hogy vállalja a támogatói feladatok ellátását,

c) a gyámhivatal (3) bekezdés szerinti tájékoztatását, és

d) a támogató kirendelése szempontjából jelentőséggel bíró egyéb tényeket és nyilatkozatokat.

(5) A gyámhivatal a támogató kirendelése indokoltságának megállapítása céljából a Tám. tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően különösen akkor szerez be szakértői véleményt a belátási képesség kisebb mértékű csökkenéséről, ha felmerül a támogatott döntéshozatal visszaélésszerű alkalmazásának gyanúja.

(6) A gyámhivatal eljárása során szükség esetén kikéri a családsegítő szolgálat véleményét arról, hogy a támogatásra szoruló személy környezetében van-e a támogatói feladatok ellátására alkalmas személy.

(7) A támogató kirendeléséről szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) a támogatott döntéshozatal általános jellegét, vagy azoknak az ügycsoportoknak a megjelölését, amelyekre a támogatott döntéshozatal fennáll,

b) két támogató kirendelése esetén a támogatók feladatkörének megosztását,

c) a Tám. tv. 5. § (1) bekezdése szerinti rendes felülvizsgálat időpontját, és

d) a támogatott személy és a támogató tájékoztatását arról, hogy

da) bármikor kérhetik a támogató kirendelésének rendkívüli felülvizsgálatát,

db) bármikor kérhetik azoknak az ügycsoportoknak a módosítását, amelyek tekintetében a támogatott döntéshozatal fennáll, vagy ügycsoportok helyett a támogatott döntéshozatal általános jellegének megállapítását, vagy az általános jellegű támogatott döntéshozatal helyett annak ügycsoportokra történő meghatározását,

dc) bármikor kérhetik a támogatott döntéshozatal megszüntetését,

dd) a támogató kirendelése a támogatott személy cselekvőképességét nem érinti, és

de) milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a támogatói tisztség ellátása.

(8) A támogatóként történő kirendelést igazoló gyámhivatali tanúsítvány tartalmazza

a) a támogató kirendeléséről szóló jogerős határozat ügyszámát,

b) a támogatott személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

c) a támogató természetes személyazonosító adatait és lakcímét, hivatásos támogató esetén a nevét és az őt foglalkoztató szerv megnevezését és székhelyét,

d) a támogatott döntéshozatal általános jellegét, vagy azoknak az ügycsoportoknak a megjelölését, amelyekre vonatkozóan a támogatott döntéshozatal fennáll, és

e) több támogató kirendelése esetén ennek a tényét, valamint azoknak az ügyeknek, ügycsoportoknak a megjelölését, amelyekben a tanúsítvány kiállítását kérő támogató eljárhat.

A támogató kirendelésének felülvizsgálata

126/B. § (1) A gyámhivatal a támogató kirendelésének rendes vagy rendkívüli felülvizsgálatakor, a támogatott személy és a támogató személyes meghallgatása során, a Tám. tv. 5. § (3) bekezdés c) pontjában foglaltak megállapítása érdekében megvizsgálja, hogy

a) a támogatott személy milyen ügyekben és milyen gyakorisággal kérte a támogatója segítségét,

b) ha a támogatott személy jellemzően nem vette igénybe a támogatója segítségét, mi volt ennek az oka,

c) a támogató és a támogatott személy együtt tudtak-e működni,

d) elérhető volt-e a támogató, amikor a támogatott személynek szüksége volt rá, és

e) a támogató eleget tett-e a Tám. tv. 4. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségének.

(2) A gyámhivatal szükség esetén vizsgálja a támogatónak a Tám. tv. 4. § (2) bekezdése szerinti, írásba foglalt beszámolóit.

(3) Ha a felülvizsgálat során a támogató kirendelésének indokoltsága tekintetében kétség merül fel, a gyámhivatal a Tám. tv. 3. § (3) bekezdése szerint jár el.

A hivatásos támogató

126/C. § Ha a hivatásos támogatói feladatokat mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személy által kijelölt személy látja el, kérelmére a szociális és gyámhivatal tételes költségelszámolásban vagy költségáltalány fizetésében állapodhat meg vele a Tám. tv. 7. § (4) bekezdése szerinti költségtérítés biztosítása érdekében. A költségtérítés kifizetéséről a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.

126/D. § (1) A gyámhivatal megvizsgálja a Tám. tv. 10. § (2) bekezdése szerint előterjesztett éves hivatásos támogatói jelentést, és indokolt esetben nyilatkoztatja a támogatott személyt az abban foglaltakról.

(2) Ha a gyámhivatal huszonegy napon belül nem kéri fel a hivatásos támogatót jelentése kiegészítésére vagy új jelentés benyújtására, a jelentést jóváhagyottnak kell tekinteni. A kiegészített vagy új jelentés elfogadásáról a gyámhivatal huszonegy napon belül dönt.

(3) Ha a hivatásos támogató az éves jelentését határidőben nem terjeszti elő, vagy a jelentésben foglaltak alapján valószínűsíthető, hogy a hivatásos támogató tevékenysége nem felel meg a kirendelő határozatban foglaltaknak, vagy más módon felmerül annak a gyanúja, hogy a támogatott személy érdekei sérültek, a gyámhivatal meghallgatja

a) a támogatott személyt arról, hogy elégedett-e a hivatásos támogató által nyújtott segítséggel, felmerült-e közöttük vita, érdekellentét, és kéri-e a hivatásos támogató felmentését és új támogató kirendelését, és

b) indokolt esetben a hivatásos támogatót a jelentés elmaradásának, a jelentésben foglalt eljárásának, és a támogatott személlyel felmerült vitájának, érdekellentétének az okáról.

(4) Ha a gyámhivatal az eljárása során megállapítja, hogy a hivatásos támogató működése ellen kifogás nem vethető fel, azonban más személy kirendelése a támogatott személy érdekeit tekintve kedvezőbb, felmenti a hivatásos támogatót, és a támogatott személy egyetértésével egyidejűleg új támogatót rendel ki.

(5) Ha a gyámhivatal eljárása során megállapítja, hogy a hivatásos támogató tevékenysége sérti a támogatott személy érdekeit, elmozdítja a hivatásos támogatót, és a támogatott személy egyetértésével egyidejűleg új támogatót rendel ki.

Az előzetes jognyilatkozat felvétele

126/E. § (1) A gyámhivatal az előtte előzetes jognyilatkozatot tenni kívánó személyt tájékoztatja arról, hogy

a) az előzetes jognyilatkozatot be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába, a bejegyzés elmaradása azonban az előzetes jognyilatkozat érvényességét nem érinti,

b) az előzetes jognyilatkozat nyilvántartásba való bejegyzése illetékköteles, amelynek költségét az előzetes jognyilatkozatot tenni kívánó személynek kell viselnie,

c) a nyilvántartásba bejegyzés iránti kérelmet az előzetes jognyilatkozatról felvett jegyzőkönyvvel együtt a gyámhivatal küldi meg a bíróságnak, és

d) a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában rendeli el az előzetes jognyilatkozat alkalmazását.

(2) A nagykorú cselekvőképes személy személyesen előterjesztett előzetes jognyilatkozatáról a gyámhivatal jegyzőkönyvet vesz fel. A gyámhivatali jegyzőkönyv az előzetes jognyilatkozatot tevő személy kérelmére tartalmazza

a) annak az egy vagy több személynek a meghatározását, akit, akiket szükség esetén gondnokául, helyettes gondnokául megjelöl,

b) annak az egy vagy több személynek a meghatározását, akit, akiket kizár a gondnokul kirendelhető személyek közül,

c) annak meghatározását, hogy a cselekvőképességének korlátozása esetén a gondnok egyes személyes és vagyoni ügyeiben miként járjon el,

d) a kiskorú gyermeke számára a gyám megnevezését vagy meghatározott személyeknek a gyámságból történő kizárását,

e) nyilatkozatát arról, hogy kéri előzetes jognyilatkozatának az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába történő bejegyzését, és

f) az előzetes jognyilatkozat szempontjából jelentőséggel bíró egyéb tényeket és nyilatkozatokat.

(3) Az előzetes jognyilatkozat bejegyzése iránti gyámhivatali megkeresés tartalmazza

a) az eljáró gyámhivatal megnevezését,

b) az eljáró gyámhivatal székhelyét,

c) a csatolt előzetes jognyilatkozatot és az előzetes jognyilatkozatot tett személy bejegyzés iránti kérelmét tartalmazó gyámhivatali jegyzőkönyv számát, keltét,

d) az előzetes jognyilatkozatot tett személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

e) a kérelem keltének helyét, valamint idejét, és

f) az eljáró gyámhivatal kiadmányozásra jogosult vezetőjének vagy ügyintézőjének aláírását.

Az előzetes jognyilatkozat alkalmazása

126/F. § (1) Ha a bíróság a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyező határozatában az előzetes jognyilatkozat alkalmazását elrendelte, a gyámhivatal az abban foglaltak figyelembevételével

a) jár el a gondnok kirendelésekor és tevékenységének meghatározásakor, amelyek során felhívja a gondnok figyelmét az előzetes jognyilatkozatban szereplő rendelkezések betartására, és

b) bírálja el a gondnok számadását, valamint fogadja el beszámolóját.

(2) Ha az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne, a gyámhivatal kéri a bíróságtól az előzetes jognyilatkozatban lévő rendelkezés alkalmazásának mellőzését, feltéve, hogy azt a gondnok a bíróságnál nem kezdeményezte."

60. § (1) A Gyer. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhivatal a Ptk. 4:225. § (1) bekezdésében meghatározott szervek, személyek, valamint bármely más szerv vagy személy jelzése, értesítése alapján hivatalból eljárást indít a gyámrendelés iránt."

(2) A Gyer. 127. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha)

"c) a szülők cselekvőképtelenek vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorúak, függetlenül attól, hogy tizenhatodik életévük betöltésétől a gondozás, nevelés jogát gyakorolhatják, vagy cselekvőképességükben a szülői felügyeleti jogok gyakorlása tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személyek,"

(3) A Gyer. 127. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha)

"h) a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, nevelőszülőnél, gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per van folyamatban,"

(4) A Gyer. 127. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha)

"k) a szülő a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt elrendelt távoltartó határozat hatálya alatt áll, és a gyermeknek nincs másik szülői felügyeleti jogot gyakorló szülője,

l) a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel, az életközösségük fennállása alatt."

61. § (1) A Gyer. 128. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámrendelés előtt a gyámhivatal vizsgálja, hogy

a) mi a gyámrendelés oka,

b) a gyermek kinek a gondozásában él, valamint, hogy ennek a személynek alkalmasak-e a körülményei és a személye a gyermek ellátására, továbbá, hogy a gyámság viselését vállalja-e,

c) van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy, valamint, hogy van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki családbafogadó gyámként - alkalmassága és vállalása alapján - kirendelhető,

d) a családbafogadó gyámként kirendelhető személy ténylegesen mely időponttól neveli saját háztartásában a gyermeket,

e) a gyermeknek van-e vagyona és azt ki kezeli,

f) a gyermek részesül-e a Gyvt. 19. §-a szerinti rendszeres kedvezményben,

g) az ítélőképessége birtokában lévő gyermeknek mi a véleménye a gyám személyéről, és a tizennegyedik életévét betöltött gyermek tiltakozása esetén azt, hogy a gyám személye ellen alapos okból tiltakozik-e,

h) van-e a gyermeknek olyan vagyona vagy más ügye, melynek kezelése, intézése különös szakértelmet igényel."

(2) A Gyer. 128. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A gyámhivatal tájékoztatja a családbafogadó gyámot, hogy kérheti a családi pótléknak a gyámrendelés tényleges időpontját legfeljebb két hónappal megelőző időponttól történő folyósítását, feltéve, hogy erre az időtartamra más személy nem részesült családi pótlékban."

(3) A Gyer. 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhivatal

a) a Gyvt. 128. §-ában meghatározottakon kívül meghallgatja

aa) a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehető valamennyi személyt,

ab) a Ptk. 4:231. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti többes gyámrendelés esetén mindkét személyt, és

ac) a Ptk. 4:231. § (1) bekezdés c) pontja szerinti többes gyámrendelés esetén a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyámi tisztséget vállaló személyeket, és

b) a gyermekvédelmi gyám kivételével vizsgálja, hogy az érintett személy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél, valamint körülményeinél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására."

(4) A Gyer. 128. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltak vizsgálatakor alapos oknak kell tekinteni különösen, ha a gyámságot vállaló személy a gyermekkel vagy a gyermek szülőjével szemben felróható magatartást tanúsított, vagy a gyermek és a családbafogadó gyámságot vállaló személy érzelmileg nem kötődnek egymáshoz."

62. § A Gyer. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § (1) A gyámhivatal annak érdekében, hogy az azonos helyen nevelkedő testvérek részére gyámul ugyanaz a személy kerüljön kirendelésre, megvizsgálja, hogy ez nem ellentétes-e a kiskorúak érdekével. Ennek során a gyámhivatal figyelembe veszi az ítélőképességük birtokában lévő gyermekek véleményét, a gyámként kirendelhető személyek alkalmasságát, és azt, hogy vállalják-e a családbafogadó gyámi tisztség viselését.

(2) Ha a testvérek részére többes gyámrendelés történik, vagy részükre más-más személyt rendel ki a gyámhivatal gyámként, a gyámhivatal meghatározza, hogy a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat melyik gyám kezeli.

(3) A gyámhivatal a vagyont juttató személy bejelentése alapján hivatalból, vagy a szülő kérelmére vagyonkezelő gyámot rendel a kiskorú gyermek részére, ha a gyermek azzal a kikötéssel kapott vagyont, hogy azt szülei nem kezelhetik. A gyámhivatal a döntését a vagyont juttató személy meghallgatásával és javaslatának figyelembevételével hozza meg."

63. § A Gyer. Hatodik Rész XVII. Fejezet "A gyám kirendelése" alcíme a következő 129/A. §-sal egészül ki:

"129/A. § A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetve terhelik, kivéve, ha a gyámhivatal ettől eltérően rendelkezik."

64. § (1) A Gyer. 130. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:)

"e) a tájékoztatást a gyám családtámogatási ellátások igénylésére való jogáról, valamint a családi pótlék folyósítása érdekében kérelemre annak megállapítását, hogy a családbafogadó gyám a gyermekről a gyámrendelés időpontját megelőzően mely időponttól gondoskodott a saját háztartásában,"

(2) A Gyer. 130. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:)

"g) többes gyámrendelés esetén a gyámok feladatkörének pontos megosztását,

h) vagyonkezelő gyám kirendelése esetén annak a vagyonnak (vagyontárgynak) a megjelölését, amelyet a gyermeknek juttattak, és amelyre a vagyonkezelő gyám tevékenysége vonatkozik."

(3) A Gyer. 130. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gyámhivatal a gyámrendelésről szóló határozata meghozatalával egyidejűleg közli a családtámogatási ellátást és az árvaellátást folyósító szervvel, továbbá a gyermeket ellátó védőnővel a gyámrendelés tényét. Ha a családbafogadó gyám kérte a gyámrendelő határozatban annak megállapítását, hogy a gyermekről a gyámrendelés időpontját megelőzően mely időponttól gondoskodott a saját háztartásában, a gyámhivatal megküldi határozatának rendelkező részét a családtámogatási ellátást folyósító szervnek. A gyámhivatal ezzel egyidejűleg felhívja a családtámogatási ellátást folyósító szervet, hogy a családbafogadó gyám kezéhez folyósítsa a gyámrendelés tényleges időpontját legfeljebb két hónappal megelőző időponttól visszamenőleg a családi pótlékot, feltéve, hogy erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült családi pótlékban."

65. § A Gyer. a következő 130/A. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Eseti gyám és magzat gyámjának kirendelése

130/A. § (1) A gyámhivatal kérelemre vagy hivatalból eseti gyámot rendel a kiskorú gyermek részére,

a) ha képviseletéről a Ptk. 6:20. §-ában meghatározott esetekben gondoskodni kell,

b) ha a szülő a Ptk. 4:163. §-ában meghatározott esetekben a gyermek ügyében nem járhat el,

c) az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges törvényes képviselői hozzájárulás megadása érdekében a Ptk. 4:101. § (5) bekezdésében meghatározott esetben,

d) az apaság megállapítása iránti perben a Ptk. 4:106. § (2) bekezdése szerinti esetben,

e) az örökbefogadás felbontására irányuló eljárás során, ha a Ptk. 4:145. § (4) bekezdése alapján az örökbefogadó nem járhat el az örökbefogadott törvényes képviselőjeként, és

f) a bíróság megkeresése alapján a Pp. 167/A. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, ha a kiskorú tanú és a törvényes képviselője között érdekellentét van.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a gyámhivatal által kirendelt eseti gyám gyakorolja a Pp. 167/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott jogokat.

(3) Az eseti gyám a gyámhivatal kirendelő határozatában meghatározott ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gyám.

(4) Ha a gyermek érdekében több eljárásban, vagy ismétlődő vagy folyamatos eljárási cselekmények során merül fel az eseti gyám kirendelésének szükségessége, a gyermek számára lehetőség szerint ugyanazt a személyt kell eseti gyámként kirendelni.

(5) Az eseti gyám köteles az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményét megismerni és azt a gyermek korára és érettségére tekintettel figyelembe venni tevékenysége ellátása során.

(6) A gyámhivatal kérelemre vagy hivatalból gyámot rendel a magzat részére

a) a Ptk. 2:3. § (1) bekezdésében meghatározott esetben, és

b) a születendő gyermek családi jogállásának teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal történő rendezése érdekében az 59. § (4) bekezdése szerinti esetben.

(7) A magzat gyámjának a tevékenysége a születés időpontjáig terjed.

(8) A szülő törvényes képviseleti jogát korlátozó rendelkezéseket a magzat tekintetében is alkalmazni kell."

66. § A Gyer. a következő 130/B-130/D. §-sal és a 130/B. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"A zárlat elrendelése, a zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése

130/B. § (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezendő nagykorú személy, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági rokona vagy testvére kérelmére, vagy bármely szerv vagy személy erre irányuló bejelentése esetén hivatalból, a Ptk. 2:25. §-a alapján a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezendő személy részére zárgondnokot rendel, egyidejűleg az érintett személy vagyonára zárlatot rendel el, ha

a) az a 131. § (1) bekezdésében foglaltak megvizsgálása és a gondnokság alá helyezendő személy elmeállapotára vonatkozó szakorvosi vélemény alapján indokolt,

b) a gondnokság alá helyezés Ptk.-ban meghatározott feltételei fennállnak, és

c) sürgős intézkedés szükséges a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának védelme érdekében.

(2) A gyámhivatal az eljárása során

a) beszerzi a 145. § (3) bekezdés b)-e) pontjában foglaltakat,

b) beszerezheti a 145. § (5) bekezdésében foglaltakat, és

c) gondoskodik a 145. § (1) és (2) bekezdése szerint - a zárgondnok kirendeléséről szóló határozatának meghozatalától számított nyolc napon belül - a gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtásáról.

(3) Ha a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési per megindítása előtt vagy a bíróság a per alatt a gondnokság alá helyezendő személy vagyonának megóvása érdekében zárlatot rendelt el, a gyámhivatal által kirendelt zárgondnok a zárolt vagyont a zár feloldásáig, vagy a per jogerős befejezése után a gondnok kirendeléséig a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezeli.

130/C. § (1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezendő nagykorú személy, a vele együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági rokona vagy testvére kérelmére, vagy bármely szerv vagy személy erre irányuló bejelentése esetén hivatalból, a Ptk. 2:26. §-a alapján a nagykorú személy részére ideiglenes gondnokot rendel, ha

a) a felmerült eset azonnali intézkedést igényel, és

b) az a 131. § (1) bekezdésében foglaltak megvizsgálása és a gondnokság alá helyezendő személy elmeállapotára vonatkozó - lehetőség szerint beszerzett - szakorvosi vélemény alapján indokolt.

(2) A gyámhivatal az ideiglenes gondnokot kirendelő határozatában - a kirendelés okának megfelelően - megjelöli, hogy az ideiglenes gondnok mely ügyekben vagy ügycsoportokban jogosult jognyilatkozatot tenni.

(3) A gyámhivatal az eljárása során

a) beszerzi a 145. § (3) bekezdés b)-e) pontjában foglaltakat, valamint az elmeállapotra vonatkozó szakorvosi véleményt, ha az (1) bekezdés b) pontja alapján korábban nem szerezte be,

b) beszerezheti a 145. § (5) bekezdésében foglaltakat, és

c) gondoskodik a 145. § (1) és (2) bekezdése szerint - az ideiglenes gondnok kirendeléséről szóló határozatának meghozatalától számított nyolc napon belül - a gondnokság alá helyezés iránti keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtásáról.

130/D. § (1) A gyámhivatal a zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése iránti eljárást soron kívül folytatja le.

(2) A zárgondnok és az ideiglenes gondnok kirendelése esetén a gyámhivatal határozatában tájékoztatja az érintetteket, hogy a döntés ellen nincs helye fellebbezésnek, azonban a gyámhivatal a gondnokság alá helyezési pert nyolc napon belül megindítja, és a bíróság legkésőbb a keresetindítástól számított harminc napon belül hivatalból felülvizsgálja a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést.

(3) A gyámhivatal a zárgondnokot és az ideiglenes gondnokot felmenti

a) a gondnok kirendelésével egyidejűleg, ha a bíróság a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést a per jogerős befejezéséig hatályában fenntartotta, vagy

b) a bíróság értesítésétől számított nyolc napon belül, ha a bíróság a zárlatot vagy az ideiglenes gondnokrendelést megszünteti."

67. § A Gyer. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja, hogy

a) mi a gondnokrendelés oka,

b) van-e a gondnokrendeléssel érintett személy előzetes jognyilatkozatában gondnokul megjelölt vagy kizárt személy,

c) van-e a gondnokrendeléssel érintett személy által - a gondnok kirendelése iránti eljárásban - a gondnokul jelölhető személyek közül megnevezett személy, vagy olyan személy, aki ellen kifejezetten tiltakozik,

d) a Ptk. 2:31. § (3)-(5) bekezdésében meghatározott sorrend figyelembevételével ki rendelhető ki gondnokként,

e) a gondnokrendeléssel érintett személy gondozásában, ellátásában ki vesz részt, és

f) van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek."

68. § A Gyer. 132. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhivatal annak a nagykorú személynek,

a) akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett, gondnokot, kivételesen több gondnokot vagy helyettes gondnokot,

b) akinek cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezése indokoltnak látszik, kivételesen, azonnali intézkedést igénylő esetben zárgondnokot, ideiglenes gondnokot,

c) akinek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján szükséges, ügygondnokot, és

d) akinek az ügyében más eljáró szerv, személy megkeresi, a feltételek fennállása esetén eseti gondnokot vagy ügygondnokot

rendel."

69. § A Gyer. 134. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A gyámhivatal a hivatásos gondnok kirendelésénél a Ptk. 2:31. §-ában és a Gyvt. 102. §-ában foglaltak figyelembevételével jár el.

(3) Ha a gyámhivatal hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendel ki, az erre irányuló eljárása során felhívja a jogi személyt arra, hogy legkésőbb tizenöt napon belül jelölje meg azt a természetes személyt, aki a gondnoki teendőket ellátja."

70. § A Gyer. 134/A. § (1) bekezdése a következő i)-q) ponttal egészül ki:

(A gondnokrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon túl tartalmazza)

"i) a gondnok felhívását arra, hogy a véleménynyilvánításra képes cselekvőképtelen nagykorú kívánságát az őt érintő jognyilatkozat megtétele előtt hallgassa meg, és lehetőség szerint vegye figyelembe [Ptk. 2:22. § (3) bekezdése],

j) a tájékoztatást arról, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka között a megtett jognyilatkozatokkal kapcsolatos vitában a gyámhivatal dönt [Ptk. 2:20. § (2) bekezdése],

k) a tájékoztatást arról, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy érdekeinek védelme, károsodástól való megóvása érdekében azonnali intézkedést igényelő esetben a gondnok önállóan eljárhat, az érintett személy helyett jognyilatkozatot tehet, és a gondnok felhívását arra, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személyt és a gyámhivatalt ilyen esetben késedelem nélkül tájékoztassa [Ptk. 2:20. § (4) bekezdése],

l) a tájékoztatást arról, hogy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy minden olyan ügyben önállóan tehet érvényes jognyilatkozatot, amely nem tartozik abba az ügycsoportba, amelyben cselekvőképességét a bíróság korlátozta, de a bíróság ítéletében meghatározott ügycsoportokra vonatkozó jognyilatkozatának érvényességéhez gondnokának hozzájárulása szükséges [Ptk. 2:20. § (1) bekezdése],

m) a tájékoztatást arról, hogy mely jognyilatkozatok érvényességéhez szükséges a gyámhivatal jóváhagyása [Ptk. 2:23. §-a],

n) a gondok felhívását arra, hogy ha a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában meghatározta, hogy a cselekvőképességének korlátozása esetén a gondnoka egyes személyes és vagyoni ügyeiben milyen módon járjon el, ennek figyelembevételével lássa el feladatait [Ptk. 2:39. § (2) bekezdés c) pontja],

o) a gondnok felhívását arra, hogy vagyonkezelése a gondnokolt érdekeit szolgálja [Ptk. 2:35. § (1) bekezdése],

p) a cselekvőképesség teljes vagy a vagyoni ügyekre vonatkozó részleges korlátozása esetén a gondnok felhívását a gondnokolt vagyontárgyainak a gyámhivatal részére történő átadására, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania, és a tájékoztatást arról, hogy a gyámhivatalnak átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, és

q) ha a gyámhivatal hivatásos gondnokul mentális zavarban szenvedő személyekkel foglalkozó jogi személyt rendelt ki, annak a természetes személynek a megnevezését, aki a gondnoki teendőket ellátja."

71. § (1) A Gyer. 136. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eseti gondnokrendelésről a Ptk. 6:20. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott esetekben kérelemre vagy hivatalból a gyámhivatal gondoskodik."

(2) A Gyer. 136. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az eseti gondnok, ha kirendelésére a Ptk. 6:20. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor, köteles a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy véleményét megismerni és azt figyelembe venni.

(4) A gyámhivatal az eseti gondnok kirendeléséről szóló határozatában felhívja a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy gondnokának figyelmét arra, hogy jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek."

72. § A Gyer. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"140. § (1) A gyámhivatal a gyám jogkörének Ptk. 4:237. § (2) bekezdése szerinti korlátozására vagy intézkedéseinek megváltoztatására irányuló eljárása során a szülőt akkor is meghallgatja, ha annak szülői felügyeleti joga szünetel. A gyám jogkörének korlátozása és intézkedéseinek megváltoztatása különösen a törvényes képviselet, a vagyonkezelés körében, vagy valamely meghatározott ügyben indokolt.

(2) A gyámhivatal - a számadási kötelezettségtől függetlenül - soron kívül felvilágosítást kér a gyámtól, a gondnoktól a gyermek, a gondnokolt helyzetéről és ellátásáról, ha a hozzá beérkezett jelzés, bejelentés vagy saját észlelése alapján azt indokoltnak tartja."

73. § (1) A Gyer. 141. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhivatal a családbafogadó gyám vagy a gondnok kérelmére a gyámság vagy a gondnokság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadásainak, költségeinek, így különösen a gyám úti-, telefon- és ügyintézési költségének a gyermek vagy a gondnokolt jövedelméből történő megtérítéséről dönt, ha az megfelelő jövedelemmel rendelkezik. A kiadások szükségességét és a kiadások összegének helyességét a gyámhivatal a számadás elbírálása során állapítja meg."

(2) A Gyer. 141. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A gyámhivatal a családbafogadó gyám kérelmére gondoskodik a gyámság ellátásával kapcsolatos indokolt kiadások, költségek, így különösen a gyám úti-, telefon- és ügyintézési költségének megtérítéséről, ha a gyámság alatt álló gyermek nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel. Nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel a gyermek, ha rendszeres kedvezményre jogosult. A gyámhivatal döntésében megjelöli azokat a kiadásokat, költségeket, amelyek megtérítését elrendelte. A gyámhivatal jogerős határozatát a megjelölt összeg kifizetése érdekében megküldi a gyámhivatal székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére."

(3) A Gyer. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eseti gyámot, az eseti gondnokot és az ügygondnokot - a természetben nyújtott családi pótléknak a gyermek szükségleteire történő felhasználására kirendelt eseti gyám kivételével - tevékenységéért munkadíj illeti meg. A munkadíj mértékét az eseti gyám, eseti gondnok, ügygondnok felmentéséről határozatot hozó gyámhivatal állapítja meg az eseti gyám, eseti gondnok, ügygondnok munkateljesítményének figyelembevételével."

(4) A Gyer. 141. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyermekvédelmi szakszolgálat által biztosított eseti gyámra a (2)-(4) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak."

74. § (1) A Gyer. 142. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyám vagy a gondnok működése ellen kifogás nem merül fel, azonban más személy kirendelése a gyámolt vagy a gondnokolt érdekeit tekintve kedvezőbb, a gyám felmentésére irányuló eljárás megindítására a gyámság alatt álló, korlátozottan cselekvőképes gyermek, a gondnok felmentésére irányuló eljárás megindítására a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy is jogosult. Az eljárást a gyámhivatal hivatalból is megindíthatja a gyámi, gondnoki tisztséget a jövőben vállalni kívánó személy kezdeményezésére."

(2) A Gyer. 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A gyámhivatal a gondnokot abban az esetben is elmozdítja, ha a gondnok nem a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában foglaltak szerint jár el."

75. § (1) A Gyer. 144. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyámhivatal a gondnokság alá helyezés iránt - ha annak feltételei fennállnak - akkor indít pert, ha

a) a gondnokság alá helyezendő nagykorú személynek nincs együtt élő házastársa, valamint élettársa, egyenesági rokona, testvére, vagy

b) az a) pontban felsorolt személyek és kiskorú esetén a törvényes képviselője közül

ba) egyikük sem kíván pert indítani,

bb) a perindítást vállaló személy a perindítás szükségességéről való tájékoztatást követő hatvan napon belül nem indít pert, vagy

bc) a pert megindító személy a bírósághoz benyújtott keresetét visszavonja."

(2) A Gyer. 144. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gondnokság alá helyezés szükségessége különösen akkor áll fenn, ha a gondnokság alá helyezendő személy személyi és vagyoni érdekvédelme egyéni körülményeire, valamint családi és társadalmi kapcsolataira tekintettel csak a gondnokság alá helyezéssel biztosítható."

(3) A Gyer. 144. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gyámhivatal - függetlenül a kötelező felülvizsgálat iránti eljárás megindításának időpontjától - a gondnokság alá helyezés módosítása iránt pert indít, ha a módosítás a gondnokolt érdekében áll, és a pert az erre jogosultak nem kezdeményezik."

76. § A Gyer. 145. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"145. § (1) A gyámhivatal keresete irányulhat

a) gondnokság alá helyezésre, annak fenntartására vagy megszüntetésére,

b) a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatására,

c) a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre történő módosítására,

d) cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítására, vagy

e) a választójogból való kizárásra, valamint a választójogból való kizárás megszüntetésére.

(2) A gyámhivatal a keresetlevélben - ha arról tudomása van -

a) feltünteti a gondnokság alá helyezendő személy előzetes jognyilatkozatára vonatkozó adatokat,

b) megjelöli azoknak a tanúknak a nevét és lakcímét, akik ismerik a gondnokság alá helyezéssel érintett személy magatartását és életvitelét, és

c) javaslatot tesz azoknak az ügycsoportoknak a meghatározására, amelyekben a cselekvőképesség részleges korlátozása indokolt.

(3) A gyámhivatal a keresetlevélhez csatolja a gondnokság alá helyezendő személy vagy a gondnokolt

a) elmeállapotára vonatkozó szakorvosi véleményt,

b) tulajdonában álló ingatlanok, valamint azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyeken haszonélvezeti joga áll fenn, vagy amelyekre őt érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, feljegyezve,

c) nyugdíja vagy nyugdíjfolyósító szerv által folyósított egyéb ellátása esetén a nyugdíjfolyósítási törzsszámot,

d) betétben elhelyezett készpénze esetén a betétkönyv vagy folyószámla számát,

e) lakóhelyén készített környezettanulmányt, és

f) tekintetében ideiglenes gondnokrendelés, illetve zárlat elrendelése esetén az erre vonatkozó határozatot.

(4) A választójogból való kizárás megszüntetése vagy a választójogból való kizárás kezdeményezése során a gyámhivatal a nagykorú személy pszichés állapotára, szellemi fogyatkozására vagy szenvedélybetegségére vonatkozó körülményeket, az érintett személy életvitelére vonatkozó körülményeket, valamint az életvitelét, gondozását segítő személy véleményét veszi figyelembe.

(5) A keresetlevélhez a gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltakon kívül csatolhatja

a) a pszichológiai véleményt,

b) a gyógypedagógiai véleményt,

c) az érintett személlyel kapcsolatban álló családgondozó, személyi segítő, szociális munkás véleményét, és

d) az érintett személy életvitelét, gondozását segítő személy meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet."

77. § (1) A Gyer. 146. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szülő vagyonkezelői jogát korlátozó, a Ptk. 4:159. §-án alapuló gyámhivatali intézkedéseket a családbafogadó gyám és a gyermekvédelmi gyám (a továbbiakban együtt: gyám) tekintetében is alkalmazni kell."

(2) A Gyer. 146. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A gyámhivatal a Ptk. 4:236. §-ának alkalmazása során az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét meghaladó összeget tekinti úgy, hogy azt a rendes vagyonkezelés szabályai szerint készen tartani nem kell. Az ennek figyelembevételével a gyámhivatalnak átadott vagyonról való rendelkezéshez [Ptk. 2:15. § (1) bekezdés d) pontja] a gyámnak minden esetben kérnie kell a gyámhivatal jóváhagyását."

(3) A Gyer. 146. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A gyámhivatal a cselekvőképtelen nagykorú személy gondnoka, valamint a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy és gondnoka kérelmére jóváhagyja a Ptk. 2:23. § (1) bekezdésében meghatározott jognyilatkozatokat."

(4) A Gyer. 146. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy és gondnoka között a jognyilatkozat jóváhagyása kérdésében vita keletkezik, arról bármelyikük kérelmére a gyámhivatal dönt.

(4b) A gyámhivatal annak elbírálása során, hogy a Ptk. 2:23. § (2) bekezdés a) pontja vagy a Ptk. 2:23. § (3) bekezdése alapján hozzájárul-e a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott és a cselekvőképtelen nagykorú személy vagyona terhére a leszármazója önálló háztartásának alapításához, fenntartásához vagy más fontos célja eléréséhez, lehetőség szerint együttesen hallgatja meg a gondnokoltat és leszármazóját. A leszármazó fontos célja elérésének kell tekinteni különösen a tanulmányai folytatásához és a munkavégzéséhez szükséges feltételek megteremtését.

(4c) A gyámhivatal annak elbírálása során, hogy a Ptk. 2:23. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozzájárul-e a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott nagykorú személy vagyona terhére ingyenes juttatáshoz, jogokról ellenérték nélküli lemondáshoz vagy közcélra történő felajánláshoz

a) lehetőség szerint személyesen meghallgatja a gondnokoltat, és

b) meggyőződik arról, hogy a gondnokolt megélhetése a jogügylet megtörténtét követően is biztosítva lesz."

78. § A Gyer. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"152. § A gyámhivatal a Ptk. 2:15. § (1) bekezdés c) pontja és a Ptk. 2:23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jognyilatkozat jóváhagyása során az eset összes körülményét mérlegelve azt vizsgálja, hogy a jognyilatkozat jóváhagyása a gyermek vagy a gondokság alá helyezett személy érdekeit szolgálja-e."

79. § (1) A Gyer. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a gyermek, a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott gondnokság alatt álló személy, az ismeretlen helyen levő, az ügyeinek vitelében akadályozott személy vagy a magzat ingó vagyonra vonatkozó öröklési érdeke veszélyeztetve van, a gyámhivatal az ingóságot leltároztatja és kezdeményezi a hagyatéki eljárás lefolytatását."

(2) A Gyer. 156. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyámhivatal a hagyatéki leltár alapján)

"c) elbírálja

ca) a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre, valamint a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására vonatkozó jognyilatkozat, vagy

cb) a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott gondnokság alatt álló személyt öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat

gyámhatósági jóváhagyására vonatkozó törvényes képviselői kérelmet."

80. § A Gyer. 158/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Ha a vagyonos kiskorú önjogúvá válik, vagy a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezést a bíróság megszünteti, a gyámhivatal haladéktalanul a 143. §-ban foglaltak szerint jár el."

81. § (1) A Gyer. 158/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A számadás elbírálása során a gyámhivatal

a) a benyújtott iratok alapján megvizsgálja a számadás helyességét, elbírálja a kiadások szükségességét, értékeli a gazdálkodás során tanúsított gondosságot,

b) indokolt esetben beszerzi a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott nagykorú személy, és - ha nem ő a vagyon kezelője - a törvényes képviselő, a hozzátartozók, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona vezetőjének a számadásra vonatkozó észrevételeit, és

c) indokolt esetben meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes gyermeket a számadással kapcsolatos véleménye megismerése céljából."

(2) A Gyer. 158/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti észrevételeket a gyámhivatal felhívásától számított tizenöt napon belül lehet megtenni."

82. § A Gyer. 158/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a számadásra kötelezett a kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a gyámhivatal a Pp. 123. §-ában foglaltaknak megfelelően kötelezettség megállapítása iránt pert indít. A gyámhivatal a kereset benyújtásával egyidejűleg a Ptk. 4:159. § e) pontja alapján a szülőtől a vagyonkezelés és a vagyoni ügyekben való képviselet jogát egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve korlátozhatja vagy megvonhatja, a kiskorú részére eseti gyámot, a gondnokolt részére eseti gondnokot rendel, illetve a gyámot, gondnokot tisztségéből elmozdítja."

83. § (1) A Gyer. 159/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"A gondnoki számadásra és a jelentésben foglalt beszámolóra vonatkozó külön szabályok"

(2) A Gyer. 159/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"159/A. § (1) A gyámhivatal a közeli hozzátartozó gondnok kérelmére akkor engedélyezhet egyszerűsített éves számadást, ha a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy azt nem ellenzi, illetve érdekével az egyszerűsített számadás engedélyezése nem ellentétes.

(2) Egyszerűsített számadás engedélyezése esetén a rendszeres számadásban a bevételeket és a kiadásokat nem kell tételesen feltüntetni, és az igazoló iratokat sem kell csatolni.

(3) A gyámhivatal nem kötelezi évenkénti rendes vagy egyszerűsített számadásra a gondnokot, ha a gondnokoltnak nincs vagyona, és rendszeres jövedelmének havi összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének

a) négyszeresét, feltéve, hogy a gondnok a gondnokolt szülője, ideértve a nevelő-, mostoha- és örökbefogadó szülőt is, vagy

b) háromszorosát az a) pont alá nem tartozó esetben.

(4) A gondnok a (3) bekezdés szerinti esetben is évente, vagy a gyámhivatal felhívására bármikor köteles beszámolni gondnokoltja helyzetéről és az érdekében megtett intézkedéseiről.

(5) A hivatásos gondnok a (3) bekezdés szerinti esetben is éves számadásra és beszámolásra köteles.

(6) Bizonylat nélkül fogadhatók el az élelmezéssel és a háztartással kapcsolatos költségek, feltéve, hogy ezen költségek havonta nem haladják meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(7) Az (1)-(6) bekezdés alkalmazása során a számadási kötelezettség teljesítése évében irányadó öregségi nyugdíj legkisebb összegét kell figyelembe venni."

84. § A Gyer. Hetedik Rész XXII. Fejezete a következő 160. §-sal egészül ki:

"160. § (1) A számadás elbírálása és a jelentésben foglalt beszámoló jóváhagyása során a gyámhivatal figyelembe veszi a cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy véleményét és a számadásra tett észrevételét.

(2) A gyámhivatal a gondnokolt kérelmére biztosítja, hogy a gondnokolt a vagyonáról vezetett nyilvántartásokba és a gondnok működésével összefüggő dokumentumokba betekinthessen, és azokról másolatot készíthessen.

(3) A jelentésben foglalt beszámoló jóváhagyása során a gyámhivatal értékeli a gondnoknak a gondokoltja érdekében kifejtett tevékenységét, és a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy ellátásának, gondozásának körülményeit, az abban bekövetkezett változásokat.

(4) A jelentésben foglalt beszámoló jóváhagyásához a gyámhivatal indokolt esetben tájékoztatást kér

a) a családsegítő szolgálattól a cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló, bentlakásos szociális intézményi ellátásban nem részesülő személy életkörülményeiről, valamint arról, hogy a gondnokolt hozzájut-e a szükségleteihez illeszkedő és elérhető szolgáltatásokhoz, vagy

b) a bentlakásos szociális intézmény, a támogatott lakhatás vezetőjétől a gondnokolt körülményeiről és a gondnok tevékenységéről.

(5) Ha a gyámhivatal huszonegy napon belül nem kéri fel a gondnokot a jelentésben foglalt beszámolója kiegészítésére vagy új beszámoló benyújtására, a jelentésben foglalt beszámolót jóváhagyottnak kell tekinteni. A kiegészített vagy új jelentésben foglalt beszámoló jóváhagyásáról a gyámhivatal huszonegy napon belül dönt. A gyámhivatal szükség esetén

a) intézkedik a gondnoknak az egyszerűsített számadás helyett éves, rendes számadásra történő kötelezéséről, és

b) felhívja a gondnokot arra, hogy kezdeményezze gondnokoltja érdekében a szükségleteihez illeszkedő és elérhető szolgáltatások igénybevételét."

85. § A Gyer. a következő 186-191. §-sal egészül ki:

"186. § A 2014. március 15-én folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletnek, továbbá a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletnek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő és egyéb módosításáról szóló 70/2014. (III. 13.) Korm. rendelettel megállapított

a) 8/C. § (2) bekezdését,

b) 20. § (3) és (4) bekezdését, 30/A-30/D. §-t, 30/H. § (4) bekezdését, 33. § (5) bekezdés b) pontját, valamint 33/B. § (1) bekezdését, és

c) 79. § h) pontját és 80. § (4) bekezdését.

187. § Amíg a gyermeknek nem rendelnek gyermekvédelmi gyámot, gyermekvédelmi gyám alatt

a) a 37. § (1a) bekezdése alkalmazásában a gyermek gyámját,

b) a 37. § (3) és (4) bekezdése alkalmazásában a gyermek törvényes képviseletének ellátására a Ptk. alapján kirendelt eseti gyámot,

c) a 40. § (1) bekezdése alkalmazásában a hivatásos gyámot, a gyermekotthon vezetőjét és a gyermek törvényes képviseletének ellátására a Ptk. alapján kirendelt eseti gyámot,

d) a 42. § (2) bekezdése alkalmazásában a hivatásos gyámot, a gyermekotthon vezetőjét és a gyermek törvényes képviseletének ellátására a Ptk. alapján kirendelt eseti gyámot, és

e) a 45. § (1) bekezdése alkalmazásában a gyermek törvényes képviseletének ellátására a Ptk. alapján kirendelt eseti gyámot

kell érteni.

188. § A 2014. március 15-e és 2014. június 30-a között indult örökbefogadási eljárásokban, az örökbefogadás engedélyezése során - a titkos örökbefogadás kivételével - az örökbe fogadó szülő kérheti, hogy a születési anyakönyvbe az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezzék be.

189. § A gyámhivatal 2014. szeptember 15-éig illetékességi területén - a rendelkezésre álló adatok és a gyermekjóléti szolgálattól 2014. augusztus 15-éig beszerzett adatok alapján - megvizsgálja azoknak a gyermekeknek a helyzetét, akiknek szülője együtt él a szülői felügyelettől megfosztott másik szülővel. A vizsgálat eredményeként a gyámhivatal 2014. szeptember 15-éig

a) pert indít a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülő szülői felügyeleti jogának visszaállítása iránt, ha a szülői felügyeleti jog megszüntetésére okot adó körülmények már nem állnak fenn, és a gyermek érdekét nem veszélyezteti, ha egy háztartásban él a szülővel, vagy

b) megállapítja a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülővel együtt élő szülő szülői felügyeleti jogának szünetelését és a gyermeknek gyámot rendel, ha az a) pontban foglalt intézkedés alkalmazására nincs lehetőség.

190. § A gyámhivatal 2014. szeptember 15-éig határozatban rendelkezik a gyermeknek a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 82. § (2) bekezdése alapján beszolgáltatott pénzének és értéktárgyainak a szülő részére történő kiadásáról. A gyámhivatal a határozat rendelkező részét megküldi a gyermek vagyona tekintetében érintett hitelintézetnek és más érintett szervnek. A gyámhivatal a 2014. március 15-én a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 82. § (2) bekezdése alapján folyamatban lévő, a gyermek pénzének és értéktárgyainak beszolgáltatására irányuló eljárást megszünteti.

191. § A gyermek sorsát érintő, a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 72/B. § (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben 2014. március 15-én folyamatban lévő gyámhatósági ügyekben a 2014. március 14-én hatályos szabályok alapján kell eljárni."

86. § (1) A Gyer.

1. 2. § b) pontjában az "együttesen" szövegrész helyébe a "közösen" szöveg,

2. 6. § (1) bekezdésében a "Gyszr." szövegrész helyébe a "Gyár." szöveg,

3. 8. § (4) bekezdésében a "cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezett" szövegrész helyébe a "cselekvőképességében részlegesen korlátozott" szöveg,

4. 10. § (3) bekezdésében az "együttesen" szövegrész helyébe a "közösen" szöveg, a "Csjt. 86. §-ának (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:156. § (1) bekezdése" szöveg,

5. 11. § (3) bekezdés b) pontjában az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12/D. §" szövegrész helyébe a "Ptk. 2:12. § (4) bekezdése, 2:14. § (3) bekezdése" szöveg,

6. 11. § (5) bekezdésében a "korlátozottan cselekvőképes személy" szövegrész helyébe a "cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy" szöveg,

7. 28. § (4) bekezdésében a "Csjt. 52. §-ának (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:133. § (2) bekezdése" szöveg,

8. 30/E. § (2) bekezdésében a "kapcsolattartás szabályozására" szövegrész helyébe a "kapcsolattartás rendezésére" szöveg,

9. 30/G. § (1) bekezdésében a "kapcsolattartás szabályozására" szövegrész helyébe a "kapcsolattartás rendezésére" szöveg, a "kapcsolattartásának szabályozásáról" szövegrész helyébe a "kapcsolattartásáról" szöveg,

10. 30/G. § (2) bekezdés e) pontjában az "értesítési kötelezettségükre" szövegrész helyébe a "tájékoztatási kötelezettségükre" szöveg,

11. 30/H. § (1) bekezdés c) pontjában az "értesítési kötelezettségükre" szövegrész helyébe a "tájékoztatási kötelezettségükre" szöveg,

12. 30/H. § (3) bekezdésében a "28. § (1) bekezdésben" szövegrész helyébe a "28. § (1) és (3) bekezdésében" szöveg,

13. 31. § (1) bekezdésében a "gyámhivatal, illetve a bíróság a kapcsolattartás szabályozására" szövegrész helyébe a "gyámhivatal a kapcsolattartás rendezésére" szöveg,

14. 33. § (1) bekezdésében a "kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozat" szövegrész helyébe a "kapcsolattartásra vonatkozó határozat" szöveg,

15. 33. § (1) bekezdés a) pontjában a "kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban" szövegrész helyébe a "kapcsolattartásra vonatkozó határozatban" szöveg,

16. 33. § (2) bekezdésében a "kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott határozatban" szövegrész helyébe a "kapcsolattartásra vonatkozó határozatban" szöveg,

17. 33/B. § (3) bekezdés a) pontjában a "4 hónapig [30/A. § (3) bek.]" szövegrész helyébe a "két hónapig" szöveg,

18. 33/B. § (3) bekezdés b) pontjában az "újraszabályozására, illetve megszüntetésére" szövegrész helyébe a "megváltoztatására vagy megvonására" szöveg,

19. 37. § (7) bekezdésében a "Csjt. 48/A. §" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:124. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg,

20. 39. § (2a) bekezdés d) pontjában a "tevékenységet végző és pszichológus végzettségű" szövegrész helyébe a "tevékenységet végző, pszichológus végzettségű" szöveg,

21. 39. § (3) bekezdés b) pontjában az "egészségileg károsodott" szövegrész helyébe az "egészségi problémával küzdő" szöveg,

22. 41. § (1a) bekezdésében a "gyermekvédelmi szakszolgálatot" szövegrész helyébe a "38. § (2)-(2b) bekezdése szerint illetékes gyermekvédelmi szakszolgálatot" szöveg,

23. 47. § (2) bekezdés d) pontjában a "Csjt. 47. §-ának (1)-(2) bekezdése, valamint a 48. §-a" szövegrész helyébe a "Ptk. rendelkezései" szöveg,

24. 48. § (1) bekezdés b) pontjában a "Csjt. 56. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:138. § (2) bekezdésében" szöveg,

25. 48. § (2) bekezdés e) pontjában a "Csjt. 56. § (2) bek." szövegrész helyébe a "Ptk. 4:138. § (1) és (2) bekezdése" szöveg,

26. 48. § (3) bekezdés e) pontjában a "Csjt. 58. § (1) bek." szövegrész helyébe a "Ptk. 4:141. §-a" szöveg,

27. 49. § (3) bekezdésében a "külföldön van" szövegrész helyébe az "olyan államban van, amely nem részese a (4) bekezdés szerinti egyezménynek" szöveg,

28. 49. § (4) bekezdésében a "külföldi állampolgárságú" szövegrész helyébe a "külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező" szöveg,

29. 49. § (6) bekezdésében a "személy nyilvántartásba vételéről" szövegrész helyébe a "személynek az egységes örökbefogadási nyilvántartásba vételéről" szöveg,

30. 49. § (7) bekezdésében a "Központi Hatóságon" szövegrész helyébe a "külföldi Központi Hatóságon" szöveg,

31. 50. § (4) bekezdésében az "a 49. § (4) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "az ügyben eljáró külföldi" szöveg,

32. 50. § (6) bekezdésében az "örökbefogadását nem kezdeményezték, illetve az örökbefogadásra" szövegrész helyébe az "örökbefogadására" szöveg,

33. 50. § (7) bekezdésében a "Csjt. 48. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:128. § (1) bekezdésében" szöveg,

34. 51. § (1) bekezdés b) pontjában a "külföldi örökbefogadás Csjt. 49. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "nemzetközi örökbefogadás Ptk. 4:129. § (2) bekezdésében" szöveg,

35. 51. § (1) bekezdés c) pontjában a "jóváhagyása" szövegrész helyébe az "engedélyezése" szöveg,

36. 51/A. § (1) bekezdésében a "korlátozottan cselekvőképes örökbefogadott" szövegrész helyébe a "korlátozottan cselekvőképes kiskorú örökbefogadott" szöveg,

37. 52. § (2) bekezdésében a "46. § (1) bekezdésének a)-i) pontjában" szövegrész helyébe a "46. § (1) bekezdésében" szöveg,

38. 52. § (4) bekezdésében a "korlátozottan cselekvőképes örökbefogadott" szövegrész helyébe a "korlátozottan cselekvőképes kiskorú örökbefogadott" szöveg,

39. 52/B. § (4) bekezdésében az "örökbefogadási eljárásban részt vett" szövegrész helyébe az "örökbefogadási eljárásban döntést hozó gyámhivatalnak és az eljárásban részt vett" szöveg,

40. 53. § (1) bekezdésében a "Csjt. 53/A. § (2) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:135. § (1) bekezdésében" szöveg,

41. 53. § (2) bekezdésében a "Csjt. 53/A. § (2) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:135. § (1) bekezdésében" szöveg,

42. 53. § (3) bekezdésében a "Csjt. 53/A. § (7) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:136. §-ában" szöveg,

43. 53/B. § (3) bekezdés a) pontjában a "cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes" szövegrész helyébe a "cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes kiskorú, vagy cselekvőképtelen nagykorú, vagy cselekvőképességében a származás megismerésével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy" szöveg,

44. 53/B. § (5) bekezdésében a "Csjt. 53/A. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:135. § (4) bekezdése" szöveg,

45. 56. § (2) bekezdésében a "Csjt. 37. §-ának (2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:101. § (1) bekezdésében" szöveg,

46. 58. § (1) bekezdésében a "[Csjt. 37. § (5) bek.] eseti gondnok" szövegrész helyébe a "[Ptk. 4:102. § (1) bekezdése] eseti gyám" szöveg,

47. 58. § (2) bekezdésében a "méhmagzatnak gondnokot" szövegrész helyébe a "magzatnak" szöveg,

48. 62. § (3) bekezdésében a "Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:151. §-ában" szöveg,

49. 65. § (1) bekezdés e) pontjában a "Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 20. § (2) bekezdésében" szöveg,

50. 65/C. § b) pontjában a "Csjt. 61. §-ában" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:196. és 4:197. §-ában" szöveg,

51. 66. § (3) bekezdésében a "Csjt. 104. § (1) bek." szövegrész helyébe a "Ptk. 4:238. § (1) bekezdése" szöveg,

52. 66/A. § (2a) bekezdésében az "Az Szt." szövegrész helyébe az "A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.)" szöveg,

53. 82. § (1) bekezdésében a "Gyvt. 11. §-ának (1)-(2) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 11. § (1) és (2) bekezdésében" szöveg,

54. 83/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény" szövegrészek helyébe az "az Szt." szöveg,

55. 83/A. § (2) bekezdés c) pontjában a "városfejlesztési stratégia" szövegrész helyébe a "településfejlesztési stratégia" szöveg,

56. 91. § (2) bekezdésében a "Gyvt. 69. § (3) és (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 69. § (3) bekezdése" szöveg,

57. 91/A. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) és (4) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám" szöveg,

58. 91/A. § (6) bekezdésében az "eseti gondnokul" szövegrészek helyébe az "eseti gyámul" szöveg,

59. 91/A. § (7) bekezdésében az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe az "eseti gyámot" szöveg,

60. 91/B. § (1) bekezdés e) pontjában az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám" szöveg, a "Gyvt. 68/A. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 68/B. § (5) bekezdése" szöveg,

61. 91/B. § (1) bekezdés f) pontjában az "eseti gondnokkal" szövegrész helyébe az "eseti gyámmal" szöveg,

62. 91/B. § (6) és (7) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám" szöveg,

63. 91/C. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában, (2) bekezdésében és (3) bekezdés b) pontjában az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám" szöveg,

64. 91/D. § (4) bekezdés a) pontjában és (5) bekezdésében az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe az "eseti gyámot" szöveg,

65. 91/D. § (6) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrészek helyébe az "eseti gyám" szöveg,

66. 91/D. § (7) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám" szöveg,

67. 91/D. § (8) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrészek helyébe az "eseti gyám" szöveg,

68. 91/D. § (9) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrészek helyébe az "eseti gyám" szöveg, az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe az "eseti gyámot" szöveg,

69. 91/D. § (10) bekezdésében az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe az "eseti gyámot" szöveg,

70. 92. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "Gyvt. 70. § (1) bekezdésében és 128. §-ában" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:187. § (1) bekezdésében, a Gyvt. 81. § (1a) bekezdésében és 128. §-ában" szöveg,

71. 93. § (1) bekezdés e) pontjában a "Gyvt. 71. § (5) bekezdése" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:188. § (3) bekezdése" szöveg,

72. 102. § (1) bekezdés h) pontjában a "Csjt. 48/A. §-a" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:124. §-a" szöveg,

73. 105. § (1) bekezdés c) pontjában a "Csjt. 48/A. §-a" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:124. §-a" szöveg,

74. 115. § (1) bekezdésében a "Csjt.-nek" szövegrész helyébe a "Ptk.-nak" szöveg,

75. 117. § (1) bekezdés a) pontjában a "Főigazgatóság főigazgatójával" szövegrész helyébe a "Főigazgatóságnak a gondozási díj fizetésére kötelezett lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi kirendeltségével (a továbbiakban: illetékes kirendeltség)" szöveg,

76. 118. § (3) bekezdésében a "Főigazgatóságot" szövegrész helyébe a "Főigazgatóság illetékes kirendeltségét" szöveg,

77. 118. § (4) bekezdésében a "Btk." szövegrész helyébe a "Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény" szöveg,

78. 127. § (2) bekezdés j) pontjában a "gyermeke" szövegrész helyébe a "hathetes életkornál fiatalabb gyermeke" szöveg,

79. 127. § (3) bekezdésében az " , és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt. 98. § (4) bek. d) pont]" szövegrész helyébe a "[Ptk. 4:230. § c) pontja]" szöveg,

80. 127. § (4) bekezdésében a "gyermekének" szövegrész helyébe a "hathetes életkornál fiatalabb gyermekének" szöveg,

81. 130. § (1) bekezdés b) pontjában az "időpontját" szövegrész helyébe a "129/A. § szerinti időpontját" szöveg,

82. 131. § (3) bekezdésében a "Gyvt. 128. §-ával" szövegrész helyébe a "Gyvt. 128. §-ában" szöveg, a "vállaló személyt" szövegrész helyébe a "vállaló valamennyi személyt" szöveg,

83. 134/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "Ptk. 19/B. § (2) bek." szövegrész helyébe a "Ptk. 2:32. § (2) bekezdése" szöveg,

84. 134/A. § (1) bekezdés d) pontjában a "Ptk. 18/A. § (2) bek., 14. § (6) bek." szövegrész helyébe a "Ptk. 2:26. § (2) bekezdése" szöveg,

85. 134/A. § (1) bekezdés e) pontjában a "Ptk. 16. § (1) bek. e) pont" szövegrész helyébe a "Ptk. 2:23. § (1) bekezdés e) pontja" szöveg,

86. 141. § (2) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrészek helyébe az "eseti gyám, eseti gondnok" szöveg,

87. 141. § (4) bekezdésében az "eseti gondnok" szövegrész helyébe az "eseti gyám, az eseti gondnok" szöveg,

88. 142. § (3) bekezdésében az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe az "eseti gyámot, az eseti gondnokot" szöveg,

89. 143. §-ában a "nagykorúság elérése" szövegrész helyébe a "gyámság alatt álló gyermek nagykorúságának elérése" szöveg,

90. 143. § e) pontjában a "korlátozottan cselekvőképes" szövegrész helyébe a "cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott" szöveg,

91 Hatodik Rész XIX. Fejezetének címében a "megszüntetése" szövegrész helyébe a "módosítása, megszüntetése" szöveg,

92. 144. § (3) bekezdésében a "korlátozó, illetve kizáró gondnokság alá helyezést kimondó ítéletében" szövegrész helyébe "érintő bírósági ítéletben" szöveg,

93. 146. § (2) bekezdésében az "általános jelleggel, illetve a cselekvőképességet korlátozó" szövegrész helyébe az "a cselekvőképességet teljesen vagy részlegesen korlátozó" szöveg,

94. 146. § (3) bekezdésében a "gondnokság alatt" szövegrész helyébe a "vagyoni ügyeit érintően gondnokság alatt" szöveg,

95. 147. § (1) bekezdésében a "Csjt. 82. §-ának (2) bekezdése alapján a gyermek, illetve a Ptk. 20/B. §-a alapján" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:159. § a) pontja vagy a Ptk. 4:236. §-a alapján a gyermek, vagy a Ptk. 2:23. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján" szöveg,

96. 149. § (4a) és (4b) bekezdésében az "az adott jognyilatkozat megtétele tekintetében korlátozottan cselekvőképes személy" szövegrész helyébe az "a cselekvőképességében a vagyoni ügyeit érintően korlátozott személy" szöveg,

97. 157. § (1) bekezdés a) pontjában a "méhmagzat" szövegrész helyébe a "magzat" szöveg,

98. 157. § (4) bekezdésében a "vagyonkezelőt" szövegrészek helyébe a "gyámot" szöveg,

99. Hetedik Rész XXII. Fejezetének címében a "jelentésére" szövegrész helyébe a "beszámolására" szöveg,

100. 158. § (1) bekezdésében a "Csjt. 103. § (4) bekezdése, illetve a Ptk. 20/D. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "Ptk. 4:239. § (1) bekezdése és a Ptk. 2:37. § (1) bekezdése" szöveg, a "jelentését" szövegrész helyébe a "jelentésben foglalt beszámolóját" szöveg,

101. 158. § (3) bekezdésében a "jelentést" szövegrész helyébe a "jelentésben foglalt beszámolót" szöveg,

102. 158. § (5) bekezdésében a "gazdálkodó szervezet tagja (részvényese)" szövegrész helyébe a "Pp. 396. §-a szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet) tagja, részvényese" szöveg,

103. 158. § (7) bekezdés c) pontjában a "gondnokság" szövegrész helyébe a "cselekvőképességet érintő gondnokság" szöveg,

104. 158. § (9) bekezdésében a "Ptk. követelések elévülésére vonatkozó szabályai szerint" szövegrész helyébe a "Ptk. 2:37. § (5) bekezdése és a Ptk. 4:243. § (2) bekezdése szerinti elévülés időtartama alatt" szöveg,

105. 167. § (3) bekezdésében a "korlátozottan cselekvőképes személy" szövegrész helyébe a "cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy" szöveg,

106. 3. számú melléklet A) lap 3/A és 3/B táblázatához fűzött "Megjegyzés:" 1. pontjában a "házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (Csjt.)" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Negyedik Könyve" szöveg

lép.

(2) A Gyer.

a) 41. § (2) bekezdés b) pontjában a "szakvéleményt" szövegrész helyébe a "szakmai véleményt" szöveg,

b) 46. § (1) bekezdés a) pontjában a "születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát" szövegrész helyébe a "- ha rendelkezik vele - a születési bejegyzésének anyakönyvi folyószámát" szöveg,

c) 51. § (3) bekezdésében a "szakvéleményét" szövegrész helyébe a "szakmai véleményét" szöveg,

d) 52. § (1) bekezdés c) pontjában a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakmai vélemény" szöveg,

e) 54. § (3) bekezdésében a "születési anyakönyvi kivonata" szövegrész helyébe a "születési anyakönyvi kivonatának adattartalma" szöveg,

f) 103. § (1) bekezdésében a "szakvéleménye" szövegrész helyébe a "szakmai véleménye" szöveg,

g) 103. § (3) bekezdésében a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakmai vélemény" szöveg,

h) 103. § (4) bekezdésében a "szakvéleményt" szövegrész helyébe a "szakmai véleményt" szöveg, a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakmai vélemény" szöveg,

i) 103. § (5) bekezdésében a "szakvéleményét" szövegrész helyébe a "szakmai véleményét" szöveg,

j) 103. § (6) bekezdésében a "szakvéleményének" szövegrész helyébe a "szakmai véleményének" szöveg,

k) 103. § (7) bekezdés h) pontjában az "igénylő" szövegrész helyébe az "igénylő és kettős szükségletű" szöveg,

l) 103. § (12) bekezdés a) pontjában a "szakvéleményében" szövegrész helyébe a "szakmai véleményében" szöveg,

m) 103. § (12) bekezdés d) pont db) alpontjában a "szakvéleményéből" szövegrész helyébe a "szakmai véleményéből" szöveg,

n) 104. § (3) bekezdésében a "szakvéleményét" szövegrész helyébe a "szakmai véleményét" szöveg,

o) 104. § (4) bekezdésében a "véleményének" szövegrész helyébe a "szakmai véleményének" szöveg,

p) 104. § (5) bekezdésében a "szakvéleményének" szövegrész helyébe a "szakmai véleményének" szöveg, a "szakvélemény" szövegrész helyébe a "szakmai vélemény" szöveg,

q) 109. § (3) bekezdésében a "szakvéleménye" szövegrész helyébe a "szakmai véleménye" szöveg,

r) 128. § (2) bekezdés a) pontjában a "másolata" szövegrész helyébe a "kivonatának adattartalma" szöveg,

s) 128. § (2) bekezdés b) pontjában a "másolatát" szövegrész helyébe a "kivonatának adattartalmát" szöveg,

t) 131. § (2) bekezdésében a "másolatát" szövegrész helyébe a "kivonatának adattartalmát" szöveg,

u) 167. § (7) bekezdés a) pontjában a "szakvéleményt" szövegrész helyébe a "szakmai véleményt" szöveg,

v) 167. § (8) bekezdésében a "szakvéleményt" szövegrészek helyébe a "szakmai véleményt" szöveg,

w) 169/A. § (4) bekezdésében az "eseti gondnokot" szövegrész helyébe az "eseti gyámot" szöveg

lép.

87. § (1) Hatályát veszti a Gyer.

a) 27. § (7) bekezdése,

b) 28. § (1) bekezdésében a "nagykorú" szövegrész,

c) 31. § (4) bekezdésében az " , illetőleg a bíróság" szövegrész,

d) 39. § (3) bekezdés c) pontjában a "(4) bekezdés szerinti nyilvántartást vezető" szövegrész,

e) 39. § (10) bekezdésében a "nyilvántartást vezető" szövegrész,

f) 45. § (5) bekezdésében a "határozatban" szövegrész,

g) 46. § (4) bekezdésében a "- figyelemmel a 40. § (2) bekezdésére -" szövegrész,

h) 49. § (8) bekezdése,

i) 72. §-ában a "[8. § (5) bek.]" szövegrész,

j) 87. § g) pontja,

k) 118. § (4) bekezdésében a "tartás elmulasztása (1978. évi IV. törvény 196. §), illetve" szövegrész,

l) 132. § (2)-(4) bekezdése,

m) 133. § (1) bekezdés e) pontja,

n) 134. § (4)-(6) bekezdése,

o) 135. §-a és az azt megelőző alcím,

p) 138. §-a és az azt megelőző alcím,

q) 139. §-a és az azt megelőző alcím, és

r) 158/C. § (2) bekezdése.

(2) Hatályát veszti a Gyer. 114/B. § (1) bekezdése.

2. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

88. § (1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"b) megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését, feléledését, megszűnését,"

(2) A Gyár. 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében)

"g) figyelemmel kíséri a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, indokolt esetben elrendeli a kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét,"

89. § (1) A Gyár. 6. § c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A járási gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében)

"c) hozzájárul

ca) a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez,

cb) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apaság megállapítása és apasági vélelem megtámadása iránti perindításához, ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg,

cc) a cselekvőképtelen jogosult érdekében a törvényes képviselő által az apaság megállapítása, az apasági vélelem megtámadása iránti és az anyasági per megindításához,

d) eseti gyámot rendel a gyermek részére, ha

da) az apaság megállapítása iránti perben a gyermek nem az anya pertársa,

db) az anya a gyermek törvényes képviselője, és az apai elismerő nyilatkozathoz a hozzájárulást azért nem adhatja meg, mert az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn,"

(2) A Gyár. 6. §-a a következő e)-g) ponttal egészül ki:

(A járási gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében)

"e) jóváhagyja az anyának kiskorú gyermekével együttes perindítását az apaság vélelmének megdöntése iránt,

f) megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatait, és

g) megtámadja az apai elismerő nyilatkozatot, ha azt jogszabály megkerülése céljából tették."

90. § A Gyár. 7. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal V. kerületi gyámhivatala, Pest megyében a Pest Megyei Kormányhivatal Szentendrei Járási Hivatalának gyámhivatala (a továbbiakban együtt: kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban]

"c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,"

91. § (1) A Gyár. 8. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet)

"a) a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a szülői felügyelet, az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, a gyermek kiadása,"

(iránt.)

(2) A Gyár. 8. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet)

"e) a gondnokság alá helyezés, annak fenntartása, megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése,"

(iránt.)

(3) A Gyár. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járási gyámhivatal feljelentést tesz

a) a gyermek veszélyeztetése,

b) a tartási kötelezettség elmulasztása, vagy

c) az a) és a b) pontban foglaltakon kívül a gyermek sérelmére elkövetett más bűncselekmény

miatt."

92. § A Gyár. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A járási gyámhivatal a jogszabályban meghatározott esetben kéri a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását."

93. § A Gyár. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A járási gyámhivatal a kapcsolattartással, a szülői felügyeleti joggal és a gyermektartásdíjjal kapcsolatban

a) dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, indokolt esetben felügyelt kapcsolattartást rendel el, továbbá a kapcsolattartási ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el,

b) intézkedik a kapcsolattartásra vonatkozó bírósági vagy gyámhivatali határozat végrehajtásáról,

c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

d) dönt, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, valamint a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el,

e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,

f) dönt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülők vitájáról,

g) jóváhagyja a gyermek részére a szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyását,

h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,

i) eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá - a Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére - közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében,

j) engedélyezi a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatását, és

k) eljár a megelőlegezett gyermektartásdíj kötelezett által meg nem térített összegének elengedésére, csökkentésére vagy részletfizetés engedélyezésére irányuló kérelem ügyében."

94. § A Gyár. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A járási gyámhivatal a gyámsággal, gondnoksággal, előzetes jognyilatkozattal és támogatott döntéshozatallal kapcsolatban

a) a gyermek részére családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli,

b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, és felügyeli tevékenységüket,

c) felügyeli a családbafogadó gyám, valamint felügyeli és irányítja a gyermekvédelmi gyám tevékenységét,

d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,

e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, eseti gyámot, ügygondnokot, a magzat részére gyámot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat,

f) felveszi és jegyzőkönyvbe foglalja az előzetes jognyilatkozatot, valamint gondoskodik annak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzésre jogosult bíróságnak történő megküldéséről, és

g) támogatót, hivatásos támogatót rendel ki, felügyeli a tevékenységét, valamint felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a támogatót, hivatásos támogatót."

95. § A Gyár. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. §-a szerinti hozzájárulás megadása a tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelméhez a járási gyámhivatal hatáskörébe tartozik."

96. § A Gyár. 11. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A járási gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban)

"a) dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, továbbá a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona,"

97. § A Gyár. a következő 19/A. §-sal egészül ki:

"19/A. § A Kormány a szociális és gyámhivatalt jelöli ki

a) a Gyvt. 102. § (1) és (2) bekezdésében a hivatásos gondnokok, és

b) a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontjában és 9. § (1) bekezdésében a hivatásos támogatók

foglalkoztatásával, valamint képzésének és továbbképzésének megszervezésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátására."

98. § A Gyár. 21. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A támogatott döntéshozatallal kapcsolatos eljárás lefolytatására a támogatásra szoruló személy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerinti járási gyámhivatal illetékes."

99. § (1) A Gyár. 22. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(6) A magzat részére az a járási gyámhivatal illetékes gyámot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van.

(7) Ha a gyám, eseti gyám vagy gondnok, eseti gondnok személyében változás történt, és ez illetékesség-változást eredményez, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám, eseti gyám vagy gondnok, eseti gondnok az illetékessé vált járási gyámhivatalnak tartozik végszámadással."

(2) A Gyár. 22. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Ha a gyermek a gyámhivatal jóváhagyásával a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet elhagyta, ezt követően a járási gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg."

100. § (1) A Gyár. 23. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a gyermeket a járási gyámhivatal ideiglenes hatállyal

a) a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, a gyermek ügyében - a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig - az a járási gyámhivatal jár el, amelynél az elsőfokú eljárás indult,

b) elhelyezte, és számára gyermekvédelmi gyámot rendelt, az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára a gyermekvédelmi gyámot rendelő járási gyámhivatal illetékes.

(3) Ha a gyermeket nevelésbe vették, a járási gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a járási gyámhivatal illetékességét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek lakóhelye határozza meg. Az illetékességváltozás a gyermek valamennyi, a járási gyámhivatal hatáskörébe tartozó ügyére kiterjed."

(2) A Gyár. 23. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A nevelésbe vett kiskorú szülő gyermekének ügyében az a gyámhivatal illetékes eljárni, amelyik a kiskorú szülő nevelésbe vétele iránt eljárt."

(3) A Gyár. 23. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Az örökbefogadás előtti eljárásra az a járási gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző járási gyámhivatalok illetékességi területén van, az eljárásra - kölcsönös tájékoztatás mellett - az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye szerinti bármelyik járási gyámhivatal illetékes."

(4) A Gyár. 23. §-a a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:

"(8a) Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal jár el.

(8b) Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal jár el. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a gyámhivatal illetékességét az a tartózkodási hely határozza meg, ahol a házaspár életvitelszerűen tartózkodik."

101. § A Gyár.

a) 4. § a) pontjában a "nevelőszülőnél" szövegrész helyébe az "a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülőnél (a továbbiakban: nevelőszülő)" szöveg,

b) 11/A. §-ában a "2004. évi CXL. törvény 51. § (2b) bekezdésében, 53. § (4c) bekezdésében" szövegrész helyébe a "2004. évi CXL. törvény 51. § (2d) bekezdésében, 53. § (4d) bekezdésében" szöveg,

c) 16. § (2) bekezdésében a "Gyvt. 96. § (8a) bekezdése" szövegrész helyébe a "Gyvt. 96. § (7) bekezdése" szöveg,

d) 21. § (2) bekezdésében a "szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők" szövegrész helyébe a "szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülők" szöveg,

e) 22. § (10) bekezdésében a "Gyvt. 80. §-ának (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "Gyvt. 75/A. § a) pontjában" szöveg,

f) 22. § (14) bekezdésében a "cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró" szövegrész helyébe a "cselekvőképességet érintő" szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a Gyár. 11. § c) pontja.

3. Záró rendelkezések

103. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. március 15-én lép hatályba.

(2) A 25. § (7) és (9) bekezdése, a 28. §, a 34. §, a 36. § (3) bekezdése, az 54. §, az 55. §, a 86. § (2) bekezdése és a 87. § (2) bekezdése 2014. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök