331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

A Kormány az Alkotmány 35. §-a (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §-a (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének d), i) és n) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 61. §-ának (3) bekezdésében és 85. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A gyámhatóság szervezete

1. §[1]

(1) A gyámhatóság feladat- és hatáskörét

a) a települési önkormányzat jegyzője,

b)[2] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),

c)[3] a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal

gyakorolja.

(2) A gyámhivatal a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben meghatározott illetékességi területén látja el feladat- és hatáskörét.

(3)[4] A fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés e)-h) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként az örökbefogadási ügyekben és a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, egyéb tekintetben a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter gyakorolja.

(4)[5] A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, örökbefogadással összefüggésben a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok szakmai irányítása körében közvetlen megkereséssel fordul a gyámhatóság feladatkörét gyakorló bármely szervhez, ha a gyermek vagy a gondnokság alatt álló személy, továbbá a gondnokság alá helyezéssel érintett személy érdekében sürgős intézkedés szükséges.

1/A. §[6]

A Kormány a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény szerinti családvédelmi koordinációért felelős szervként a települési önkormányzat jegyzőjét jelöli ki.

2. §[7]

(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben általános hatóságként jár el a települési önkormányzat jegyzője, illetve a gyámhivatal. A gyámhivatal az e rendeletben meghatározott kivételekkel ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály a gyámhatóság hatáskörébe utal.

(2)[8] Az (1) bekezdéstől eltérően az e rendeletben meghatározott ügyekben a gyámhatósági feladatokat a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal látja el.

(3)[9] A települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság és a felügyeleti szerv a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal. A gyámhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben felügyeleti szerv a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal.

(4)[10] A fővárosi és vármegyei kormányhivatalnak az örökbefogadással és - kormányrendeletben meghatározott esetben - a gyermekek napközbeni ellátásának hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági ügyeiben a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a felügyeleti szerv.

A GYÁMHATÓSÁG FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

A települési önkormányzat jegyzőjének feladat- és hatásköre

3. §

(1) A települési önkormányzat jegyzője

a)[11] nagykorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

b)[12] a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében megállapítja a gyermek családi és utónevét,

c)[13] a gyámhatósági ügyekben megkeresésre környezettanulmányt készít,

d)[14]

e)[15]

f)[16]

g) megállapítja a gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát,

h)[17]

i)[18] megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,

j)[19] hozzájárul a kiskorú gyermeknek az apaság megállapítása iránti perben az anya pertársaként való részvételéhez,

k)[20] megállapítja az ismeretlen szülőktől származó gyermek és a képzelt szülők adatait,

l)[21] gyakorolja a gyámhatósági névmegállapítással kapcsolatos, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:151. §-ában meghatározott hatásköröket,

m)[22] ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb gyermekvédelmi és gyámügyi feladatokat.

(2)[23] A települési önkormányzat jegyzője az (1) bekezdés a)-b) és j)-k) pontja szerinti ügyekben hozott határozatát megküldi a gyámhivatalnak.

A gyámhivatal feladat- és hatásköre[24]

4. §

A gyámhivatal a gyermekek védelme érdekében[25]

a)[26] elhelyezi a gyermeket ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más alkalmas személynél, illetve a Ptk. 4:122. § (2) bekezdése szerinti gyermekvédelmi nevelőszülőnél (a továbbiakban: nevelőszülő), vagy - ha erre nincs mód - gyermekotthonban, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában, egyidejűleg - a feltételek fennállása esetén - családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel,

b)[27] megállapítja a szülői felügyeleti jog szünetelését, feléledését, megszűnését,

c)[28] dönt az általa elrendelt és a más szerv által alkalmazott ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatáról, megszüntetéséről és megváltoztatásáról,

d)[29] nevelésbe veszi a gyermeket, és egyidejűleg gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel,

e)[30] a gyermek és büntetés-végrehajtási intézetben vagy javítóintézetben lévő szülője együttes elhelyezéséhez kapcsolódóan

ea) dönt a gyermeknek a büntetés-végrehajtási intézet anya-gyermek részlegén vagy a javítóintézet fiatalkorú és gyermeke együttes elhelyezését biztosító részlegén történő elhelyezéshez való hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról,

eb) véleményt ad a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának vagy a javítóintézet igazgatójának megkeresése alapján a gyermeknek a szülővel történő együttes elhelyezéséről, és

ec) a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának vagy a javítóintézet igazgatójának az együttes elhelyezés megszüntetésére vonatkozó döntése alapján rendelkezik a gyermek kiadásáról, és megteszi a gyermek érdekében szükséges intézkedéseket,

f)[31] dönt a nevelésbe vett gyermek kapcsolattartásáról,

g)[32] figyelemmel kíséri a nevelésbe vett gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő kapcsolatának alakulását, a szülőnek a gondozó személlyel vagy intézménnyel való együttműködését, indokolt esetben elrendeli a kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét,

h)[33] dönt a gyermek nevelésbe vételének megszüntetéséről,

i)[34] dönt az utógondozás és az utógondozói ellátás elrendeléséről, valamint a tanulói vagy hallgatói jogviszonyban álló fiatal felnőtt utógondozói ellátásának elrendelésével egyidejűleg megállapítja a fiatal felnőtt halmozottan hátrányos helyzetének fennállását,

j) dönt a gondozásidíj-fizetési kötelezettség megállapításáról, illetve megszüntetéséről,

k)[35] megállapítja a nevelésbe vett gyermek lakóhelyét,

l)[36] dönt az ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett, speciális szükségletű gyermek nevelési felügyeletéről,

m) közreműködik a bírósági végrehajtási eljárásban.

n)[37] dönt a gyermek védelembe vételéről, a megelőző pártfogás elrendeléséről és ezek megszüntetéséről,

o)[38] dönt a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, felülvizsgálatáról, a kirendelt eseti gondnok elszámolásának elfogadásáról,

p)[39] kezdeményezi a folyósító szervnél a családi pótlék folyósítás szüneteltetésének megszüntetését, felülvizsgálja a családi pótlék folyósításának szüneteltetését,

q)[40]

r)[41] a gyermek gondozási helyére vonatkozó javaslat kialakítása érdekében felkérhet az illetékességi területén kívüli más vármegyei (fővárosi) gyermekvédelmi szakértői bizottságot szakvélemény elkészítésére.

s)[42] a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére az elítélt kiskorú gyermekével kapcsolatban elkészíti a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 188. § (2a) bekezdés c) pontja szerinti gyámhatósági véleményt.

5. §[43]

A gyámhivatal a pénzbeli és természetbeni támogatásokkal kapcsolatban[44]

a) dönt az otthonteremtési támogatás megállapításáról,

b) dönt a gyermektartásdíj megelőlegezéséről.

6. §

A gyámhivatal a gyermek családi jogállásának rendezése érdekében[45]

a)[46] kiskorú apa esetében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot vesz fel,

b)[47]

c)[48] hozzájárul

ca)[49]

cb) a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a származás megállapításával összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott személy apaság megállapítása és apasági vélelem megtámadása iránti perindításához, ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan akadályozott vagy a hozzájárulást nem adja meg,

cc) a cselekvőképtelen jogosult érdekében a törvényes képviselő által az apaság megállapítása, az apasági vélelem megtámadása iránti és az anyasági per megindításához,

d)[50] eseti gyámot rendel a gyermek részére, ha

da) az apaság megállapítása iránti perben a gyermek nem az anya pertársa,

db) az anya a gyermek törvényes képviselője, és az apai elismerő nyilatkozathoz a hozzájárulást azért nem adhatja meg, mert az anya és a gyermek között érdekellentét áll fenn,

e)[51] jóváhagyja az anyának kiskorú gyermekével együttes perindítását az apaság vélelmének megdöntése iránt,

f)[52]

g)[53] megtámadja az apai elismerő nyilatkozatot, ha azt jogszabály megkerülése céljából tették.

6/A. §[54]

(1) A gyámhivatal a Gyvt. 5. § o) pontja szerinti terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya és születendő gyermeke érdekében[55]

a) a várandós anya kérelmére meghatározza a születendő gyermek lakóhelyét,

b) a titkolt terhességből született gyermek törvényes képviselőjének kérelmére megállapítja a gyermek lakóhelyét és egyidejűleg intézkedik a gyermek fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkezett iratainak a törvényes képviselő részére történő kiadásáról, feltéve, hogy nincs folyamatban a gyermek örökbefogadásának engedélyezése iránti eljárás.

(2) A titkolt terhesség tényét az anya nyilatkozata alapján kell megállapítani.

7. §[56]

(1) A gyámhivatal az örökbefogadással kapcsolatban[57]

a) dönt a gyermeket örökbe fogadni szándékozók alkalmasságáról, és kérelemre elrendeli az örökbefogadásra alkalmas személyek nyilvántartásba való felvételét,

b) felveszi a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához.

(2)[58] A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal) az örökbefogadással kapcsolatban[59]

a) dönt a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánításáról,

b) felveszi, elbírálja és jóváhagyja a szülőnek azon jognyilatkozatát, amelyben hozzájárul gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához,

c) dönt az örökbefogadás engedélyezéséről, az utánkövetésről, és intézkedik a titkolt terhességből született gyermek iratainak az örökbefogadó szülő részére történő kiadásáról,

d) dönt a felek közös kérelme alapján az örökbefogadás felbontásáról,

e) pert indíthat, illetve kezdeményezhet a gyermek örökbefogadásának felbontása iránt,

f) kérelemre felvilágosítást adhat a Ptk. 4:135. § (1) bekezdése és 4:136. §-a szerinti adatokról.

(3)[60]

8. §

(1) A gyámhivatal pert indíthat, illetve kezdeményezhet[61]

a)[62] a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése, a szülői felügyelet, az egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlásának megváltoztatása, a gyermek harmadik személynél történő elhelyezése, a gyermek kiadása,

b) a gyermeket megillető tartási követelés érvényesítése,

c) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása,

d)[63]

e)[64] a gondnokság alá helyezés, annak fenntartása, megszüntetése, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra változtatása, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésre módosítása, a cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság esetén a gondnokolt által önállóan nem gyakorolható ügycsoportok módosítása, a választójogból való kizárás, valamint a választójogból való kizárás megszüntetése,

f) a számadási kötelezettség, illetve a számadás helyességének megállapítása

iránt.

(1a)[65] A gyámhivatal a gyámság alatt álló gyermek jogellenes elvitelének veszélye esetén a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/F. § (2) bekezdése és 22/K. § (1) bekezdése alapján

a) a gyám kérelmére vagy hivatalból bírósági polgári nemperes eljárást kezdeményezhet figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése iránt, illetve a figyelmeztető jelzés felülvizsgálata iránt,

b) a gyám kérelmére jóváhagyhatja a figyelmeztető jelzés elhelyezésének elrendelése és annak felülvizsgálata iránti bírósági polgári nemperes eljárás gyám által történő megindítását.

(2)[66] A gyámhivatal feljelentést tesz[67]

a) a gyermek veszélyeztetése,

b) a tartási kötelezettség elmulasztása, vagy

c) az a) és a b) pontban foglaltakon kívül a gyermek sérelmére elkövetett más bűncselekmény

miatt.

8/A. §[68]

A gyámhivatal a jogszabályban meghatározott esetben kéri a bíróságtól az eltűnt személy holtnak nyilvánítását.

9. §[69]

A gyámhivatal a kapcsolattartással, a szülői felügyeleti joggal és a gyermektartásdíjjal kapcsolatban[70]

a)[71] dönt a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartásáról, indokolt esetben - különösen, ha az a bíróság, ügyészség által elrendelt távoltartás következményeként, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 71. § (6) bekezdésében foglaltak alapján indokolt - felügyelt kapcsolattartást rendel el, továbbá a kapcsolattartási ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el,

b)[72]

c) dönt a szülő jognyilatkozatának érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

d) dönt, ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével - valamely kérdésben nem tudnak megállapodni, valamint a szülői felügyeleti joggal kapcsolatos ügyben kötelező gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy kötelező támogatott közvetítői eljárás igénybevételét rendeli el,

e) hozzájárul a gyermek családba fogadásához,

f) dönt a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülők vitájáról,

g) jóváhagyja a gyermek részére a szülők lakóhelyének vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helynek az elhagyását,

h) dönt a 16. életévét betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezéséről,

i) eljár a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján a külföldön lakó vagy tartózkodó személy tartásdíj iránti igényével kapcsolatos ügyben, továbbá - a Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről, valamint a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény és a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági nyilatkozat alapján a Magyarország vonatkozásában kijelölt Központi Hatóság megkeresésére - közreműködik a tartásdíjat megállapító és a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat meghozatalára irányuló kérelmek, a tartásdíj felemelésére vonatkozó kérelmek és a tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó kérelmek ügyében,

j)[73] a tanköteles gyermek művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenység keretében történő foglalkoztatásának bejelentése esetén ellenőrzi a bejelentésben foglaltakat,

k)[74] a bíróság megkeresésére a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtásával érintett gyermekkel kapcsolatban elkészíti a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 48. § (9) bekezdése, 211. § (5) bekezdése, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 528. § (3) bekezdése és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/L. § (6) bekezdése szerinti gyámhatósági véleményt,

l)[75] kiállítja a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 31. § (1) bekezdése szerinti tanúsítványokat,

m)[76] az (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet

ma) 12. cikke alapján kezdeményezheti a joghatóság átadását,

mb) 13. cikke alapján elfogadhatja a joghatóságot.

10. §[77]

A gyámhivatal a gyámsággal, gondnoksággal, előzetes jognyilatkozattal és támogatott döntéshozatallal kapcsolatban[78]

a)[79] a gyermek részére családbafogadó gyámot vagy gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, a nevelőszülőt egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendeli,

b) ideiglenes gondnokot, gondnokot, hivatásos gondnokot rendel, és felügyeli tevékenységüket,

c)[80] felügyeli a családbafogadó gyám, valamint felügyeli és irányítja a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám tevékenységét,

d) felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a gyámot, a gondnokot,

e) külön jogszabályban meghatározott esetekben zárlatot rendel el, zárgondnokot, eseti gondnokot, eseti gyámot, ügygondnokot, a magzat részére gyámot rendel és ment fel, továbbá megállapítja a munkadíjukat,

f) felveszi és jegyzőkönyvbe foglalja az előzetes jognyilatkozatot, valamint gondoskodik annak az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába való bejegyzésre jogosult bíróságnak történő megküldéséről, és

g) támogatót, hivatásos támogatót rendel ki, felügyeli a tevékenységét, valamint felfüggeszti, elmozdítja vagy felmenti a támogatót, hivatásos támogatót.

10/A. §[81]

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 187/A. §-a szerinti hozzájárulás megadása a tizennyolcadik életévét betöltött, cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott személy művi meddővé tétel elvégzése iránti kérelméhez a gyámhivatal hatáskörébe tartozik.

11. §

A gyámhivatal a vagyonkezeléssel kapcsolatban[82]

a)[83] dönt a gyermekek és gondnokoltak készpénzvagyonának gyámi fenntartásos betétben vagy fizetési számlán történő elhelyezéséről, az elhelyezett pénz felhasználásáról, államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe történő befektetéséről, letétben kezeléséről, valamint egyéb tárgyak letétbe helyezéséről, továbbá a Ptk. 4:159. §-a szerinti intézkedések közül azt alkalmazza, amellyel legnagyobb biztonsággal megóvható a gyermek vagyona,

b) dönt a gyám, a gondnok vagyon- és bérlakás kezeléséhez kapcsolódó jognyilatkozata érvényességéhez szükséges jóváhagyásról,

c)[84]

d) elbírálja a rendszeres és az eseti számadást, meghatározott esetekben a végszámadást,

e) közreműködik a gyermekek, gondnokoltak ingó és ingatlan vagyonával és vagyoni értékű jogával kapcsolatos ügyekben,

f) közreműködik a hagyatéki eljárásban.

11/A. §[85]

A gyámhivatal rendeli ki az ügygondnokot a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 35. § (5) bekezdésében meghatározott esetben.

11/B. §[86]

12. §[87]

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal hatásköre[88]

13. §

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal[89]

a)[90] ellátja az illetékességi területéhez tartozó települési önkormányzat jegyzőjének és a gyámhivatalnak a szakmai irányítását, felügyeletét és ellenőrzését,

b)[91] ellátja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásával és ellenőrzésével, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás ellenőrzésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,

c)[92] másodfokú hatósági jogkört gyakorol a települési önkormányzat jegyzőjének a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági ügyeiben, valamint a gyermekvédelmi jelzőrendszer elégtelen működése esetén megteszi a Gyvt. 17. § (4) és (5) bekezdésében foglalt intézkedéseket,

d) ellátja a jogszabályokban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

e)[93] a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter kezdeményezésére lefolytatja a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok hatósági nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X. 24.) Korm. rendelet 43/B. §-a szerinti eljárást.

14. §[94]

(1)[95] A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal ellenőrzési jogkörében legalább négyévenként ellenőrzi a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal gyámügyi és gyermekvédelmi hatósági tevékenységének jogszerűségét.

(2)[96] A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzési jogkörét éves ellenőrzési terv és program szerint gyakorolja, amelyben meghatározza a teljes körű, illetve célellenőrzés alá vont szerveket, valamint a célvizsgálati tárgyköröket.

(3)[97] Az örökbefogadással összefüggő ügyekben és a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, egyéb tekintetben a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok ellátása tekintetében az ellenőrzési tervben meghatározottakon túl vizsgálat lefolytatására utasíthatja.

(4)[98] A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal az ellenőrzési tervről, valamint az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős minisztert, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztert.

15. §[99]

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal a 14. §-ban meghatározott feladatok ellátása során jogosult szakmai koordinációs értekezletet összehívni, elsősorban a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatásköröket ellátó hatóságok, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók számára.

16. §[100]

Az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal a 7. § (2) bekezdés b) pontja szerinti jognyilatkozat alapján a gyermek számára gyermekvédelmi gyámot, helyettes gyermekvédelmi gyámot rendel, és a gyermeket ideiglenesen elhelyezi a leendő örökbefogadó szülőnél.

17. §[101]

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal - a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter, örökbefogadással összefüggésben a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által meghatározottak szerint - közreműködik az ágazati képzések, továbbképzések szervezésében.

18. §[102]

(1) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal - a Gyvt. 121. § (2) bekezdése alapján megküldött, az önkormányzati ellátórendszer átalakítása esetén a Slachta Margit Nemzeti Szociálpolitikai Intézet bevonásával - előzetesen véleményezi a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet ellátó állami és nem állami intézmény működését érintő, a Gyvt. 104. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott lényeges változásra vonatkozó javaslatokat, és szükség esetén kezdeményezi a javaslatok megváltoztatását.

(2) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti véleményét - otthont nyújtó ellátást vagy utógondozói ellátást nyújtó intézmény esetén - a fenntartó lényeges változására vonatkozó javaslatával együtt megküldi a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszternek.

19. §[103]

(1) A nem magyar állampolgárságú gyermek - ide nem értve a Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyt - ideiglenes hatályú elhelyezése, nevelésbe vétele és utógondozói ellátása ügyében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala jár el. Ezekben az esetekben a gyámhivatal illetékessége az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel és az utógondozói ellátás alatt nem változik.

(2)[104] Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a tranzitzónában tartózkodó, tizennegyedik életévét betöltött, kísérő nélküli kiskorú részére történő eseti gyámrendelés érdekében a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal jár el kijelölt gyámhivatalként.

19/A. §[105]

A Kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt jelöli ki[106]

a) a Gyvt. 102. § (1) és (2) bekezdésében a hivatásos gondnokok, és

b) a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 7. § (3) bekezdés a) pontjában és 9. § (1) bekezdésében a hivatásos támogatók

foglalkoztatásával, valamint képzésének és továbbképzésének megszervezésével összefüggésben meghatározott feladatok ellátására.

19/B. §[107]

A Kormány a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki

a) a Gyvt. 102. § (3) és (5) bekezdése szerinti, a hivatásos gondnoki képzésben, továbbképzésben részt vett személyek adatait tartalmazó nyilvántartást vezető és az azzal kapcsolatos feladatokat ellátó szervként,

b) a támogatott döntéshozatalról szóló 2013. évi CLV. törvény 9. § (2), (4) és (6) bekezdése szerinti, a hivatásos támogatói képzésben, továbbképzésben részt vett személyek adatait tartalmazó nyilvántartást vezető és az azzal kapcsolatos feladatokat ellátó szervként,

c) a Gyvt. 103/A. és 103/B. §-a, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92/J. §-a szerinti, az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel összefüggő feladatokat ellátó szervként,

d) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzékkel és az Országos Szociálpolitikai Szakértői Névjegyzékkel összefüggő feladatok ellátására.

19/C. §[108]

A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal ellátja a szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 31. § (2) és (3) bekezdése szerinti feladatokat.

20. §[109]

Az örökbefogadással összefüggő ügyekben és a gyermekek napközbeni ellátása tekintetében a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter, egyéb tekintetben a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatai ellátásának szakmai irányítása során[110]

a)[111] négyévenként ellenőrzi a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos tevékenységét, az alapellátó és szolgáltató intézményrendszer, valamint a gyámhatóság szakmai munkáját,

b)[112] részt vesz a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által koordinált, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal szakigazgatási feladatainak szakmai irányítását ellátó miniszterek bevonásával zajló ellenőrzésekben, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok tekintetében meghatározza az ellenőrzés szakmai szempontjait,

c)[113] a fővárosi és vármegyei kormányhivatal számára a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatok tekintetében meghatározza az éves ellenőrzési terv kiemelt területeit és értékeli a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ez irányú éves beszámoló jelentéseit.

20/A. §[114]

A gyámhatóság a Gyvt. 140. § (1) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás adatai alapján az ellátás jogosultjának tekintetében, kérelmére, hatósági bizonyítványt állít ki - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása és a kérelem személyesen történő benyújtása esetén - automatikus döntéshozatal útján.

A GYÁMHATÓSÁG ILLETÉKESSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Miniszteri átfogó vizsgálat a gyermekvédelmi szakellátási intézményben és a javítóintézetben[115]

20/B. §[116]

(1) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a Gyvt. 101. § (2a) bekezdése szerinti átfogó vizsgálat során az intézmény vonatkozásában

a) tájékoztatást, adatot, információt kérhet az intézmény

aa) fenntartójától,

ab) vezetőjétől,

ac) az intézmény működését engedélyező szervtől,

ad) a gyermekjogi képviselőtől,

ae) az intézményben ellátott gyermekek gyermekvédelmi gyámjától, szülőjétől, az utógondozói ellátott fiatal felnőttől,

b) a helyszínen tájékozódhat, ennek során

ba) a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény és a javítóintézet szolgáltatásnyújtásra használt helyiségeibe beléphet,

bb) megvizsgálhatja a szolgáltatásnyújtás jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételeinek a biztosítottságát,

bc) a szolgáltatásnyújtás kapcsán keletkezett fenntartói, intézményi és ellátotti iratokba, a jogszabály által rendszeresített szabályzatokba betekinthet, arról másolatot készíthet,

bd) a tárgyi feltételek biztosítottságáról képfelvételt készíthet,

be) az intézmény bármely munkatársát és az ellátott gyermeket, fiatal felnőttet meghallgathatja, és

c) vizsgálat, ellenőrzés lefolytatását kezdeményezheti az intézmény

ca) fenntartójánál,

cb) vezetőjénél,

cc) a működését engedélyező szervnél.

(2) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter összegző jelentést készít

a) a lefolytatott átfogó vizsgálat megállapításairól,

b) az intézmény működéséről, az esetlegesen feltárt hibákról és az azok alapját képező bizonyítékokról,

c) a jogszerű működés megteremtéséhez szükséges intézkedésekről és az azok megtételére kötelezettekről és

d) az intézmény működésével kapcsolatos javaslatairól, ajánlásairól.

(3) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a (2) bekezdés szerinti összegző jelentést megküldi

a) a fenntartónak észrevételezésre,

b) a működést engedélyező szervnek

ba) tájékoztatásul, ha az átfogó vizsgálat az intézmény jogszerű működését állapította meg, vagy

bb) a 13. § e) pontja szerinti eljárás lefolytatása érdekében, ha az átfogó vizsgálat az intézmény nem jogszerű működését állapította meg, és

c) a kincstárnak tájékoztatásul.

(4) A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter az átfogó vizsgálat megállapításairól kérelemre, az átfogó vizsgálat kivonatával nyújt tájékoztatást az átfogó vizsgálat lefolytatására okot adó körülményben közvetlenül érintett

a) ellátott gyermek gyermekvédelmi gyámjának vagy szülőjének,

b) utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőttnek.

20/C. §[117]

A gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter a 18. § (2) bekezdése szerint megküldött javaslat és vélemény alapján megvizsgálja az intézményt érintő lényeges változást, és álláspontjáról, ha az eltér a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal véleményétől, tájékoztatja a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatalt, egyúttal felhívja az intézmény fenntartóját, hogy az intézményt érintő jelentős döntés meghozatala során a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter álláspontjában foglaltakat vegye figyelembe.

Általános illetékesség

21. §

(1) Az eljárásra az a gyámhatóság illetékes, amelynek területén

a) a gyermek szülői felügyeletet gyakorló szülőjének, gyámjának,

b) az ügyei vitelében akadályozott, illetőleg cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek,

c) az ideiglenes gondnokrendeléssel, zárgondnok kirendelésével, valamint gondnokság alá helyezési eljárással érintett személynek

a lakóhelye található.

(2)[118] Ha a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülők lakóhelye különböző gyámhatóságok illetékességi területen található, a gyámhatóság illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg. Ha a gyermek lakóhelye egyik szülőjének lakóhelyével sem azonos, az a gyámhatóság jár el, amelynek területén az anya lakóhelye található.

(3) Lakóhely hiányában - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyámhatóság illetékességét a tartózkodási hely határozza meg.

(4)[119] Belföldi lakóhely vagy tartózkodási hely hiányában, a gyámhatóság illetékességét az utolsó ismert hazai lakóhely vagy tartózkodási hely határozza meg, ennek hiányában az eljárásra a 3. § szerinti ügyekben a Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat Jegyzője, a 4-12. §-ban foglalt ügyekben pedig a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes.

(5)[120] A titkolt terhességből született gyermek iratainak a törvényes képviselője részére történő kiadásáról való intézkedésre és a gyermek új lakóhelyének megállapítására [6/A. § (1) bekezdés b) pontja] a gyermek törvényes képviselőjének lakóhelye szerinti gyámhivatal illetékes.

(6)[121] Az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal illetékessége kiterjed a vármegye (főváros) egész területére.

(7)[122] A támogatott döntéshozatallal kapcsolatos eljárás lefolytatására a támogatásra szoruló személy lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerinti gyámhivatal illetékes.

(8)[123] A pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelmet az a gyámhatóság bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakóhelye vagy - ha a kérelmező életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik - a tartózkodási helye van.

(9)[124] A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

Egyéb illetékesség

22. §

(1)[125] Bármely gyámhivatal - a jogszabályi feltételek fennállása esetén - intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése iránt, és az erről szóló döntését haladéktalanul közli az illetékes gyámhivatallal.

(2)[126] Bármely gyámhivatal illetékes[127]

a) nyilatkozat felvételére, ha a szülő azt a gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismerve teszi,

b)[128] rendezetlen családi jogállású gyermekre vonatkozóan kiskorú apa apai elismerő nyilatkozatának felvételére, azzal, hogy annak egy példányával értesíteni kell a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőt.

c)[129] a terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anya kérelmére a gyermek lakóhelyeként a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyét megállapítani.

(3)[130] Ha a gyermeknek, illetve az ügyei vitelében akadályozott vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személynek nincs törvényes képviselője, illetve annak kiléte nem állapítható meg, az eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyámrendelés, illetve gondnokrendelés szükségessé vált.

(4)[131]

(5)[132] Az illetékesség nem változik a gondnokság alá helyezés iránti per, valamint a gondnokság felülvizsgálata iránti per befejezéséig.

(6)[133] A magzat részére az a gyámhivatal illetékes gyámot rendelni, amelynek területén az anya lakóhelye van.

(7)[134] Ha a gyám, eseti gyám vagy gondnok, eseti gondnok személyében változás történt, és ez illetékesség-változást eredményez, a vagyonkezelésre jogosult volt gyám, eseti gyám vagy gondnok, eseti gondnok az illetékessé vált gyámhivatalnak tartozik végszámadással.

(8)[135] Ha a tizenhatodik életévét betöltött gyermek kíván házasságot kötni, az előzetes engedélyt bármelyik házasulandó fél lakóhelye szerinti gyámhivatal megadhatja, azonban az erről szóló határozatot a másik gyámhivatallal közölni kell.

(9)[136] Ha a gyermek a gyámhivatal jóváhagyásával a szülők lakóhelyét vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet elhagyta, ezt követően a gyámhivatal illetékességét a gyermek lakóhelye határozza meg.

(10)[137] A Gyvt. 75/A. § a) pontjában meghatározott esetben az örökbefogadással kapcsolatos eljárásra a gyermek lakóhelye szerinti örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal az illetékes.

(10a)[138] Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárásban - a nyílt örökbefogadási eljárás során a Gyvt. 75/A. § b) pontja szerinti gyámrendeléstől függetlenül - az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal illetékessége az örökbefogadási eljárás befejezéséig nem változik.

(11)[139] A terhességét eltitkoló válsághelyzetben lévő várandós anyát, valamint a szülést követően az anyát és a gyermeket - az anya kérelmére - bármely családok átmeneti otthonának be kell fogadnia.

(12)[140] Titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárásra a gyermek születési helye szerinti örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal az illetékes. Az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal illetékessége titkolt terhesség esetén az örökbefogadási eljárás befejezéséig nem változik és kiterjed a törvényes képviselő kérelmére a gyermek lakóhelyének megállapításával egyidejűleg a gyermek iratainak kiadásáról történő intézkedésre is, ha a gyermek iratai az anya kérelmére a fővárosi területi gyermekvédelmi szakszolgálathoz érkeztek.

(13)[141] Az ismeretlen szülőktől származó gyermekkel kapcsolatos, az anyakönyveztetéssel összefüggő gyámhatósági eljárás lefolytatására a gyermek megtalálásának helye szerinti települési önkormányzat jegyzője köteles.

(13a)[142] Az ismeretlen szülőktől származó gyermek törvényes képviseletével kapcsolatos gyámhatósági eljárás lefolytatására a gyermek megtalálásának helye szerinti gyámhivatal köteles.

(14)[143] Ha a személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális ellátást igénybe vevő, cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személy számára hivatásos gondnokot kell kirendelni, a gyámhivatal illetékességét a gondnokság alatt álló személy tényleges tartózkodási helye alapozza meg.

(15)[144] Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tényekről, adatokról történő tájékoztatás megadására az örökbefogadott lakóhelye szerinti örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal illetékes.

23. §

(1)[145] A gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatal - a Gyvt. 68. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén - elrendeli a gyermek védelembe vételét és dönt a védelembe vételhez kapcsolódó kérdésekről, a felülvizsgálatról, a megelőző pártfogással kapcsolatos kérdésekről, és az erről szóló határozatát haladéktalanul közli a 21. § szerinti gyámhivatallal.

(1a)[146] Ha a védelembe vétel iránti eljárás során vagy a védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás alatt a gyermek tényleges tartózkodási helye megváltozik, a gyámhivatal illetékessége

a) a védelembe vétel elrendeléséig,

b) a védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás befejezéséig vagy

c) a Gyvt. 51. § (5) és (10) bekezdése szerinti ellátás igénybevételének végéig

nem szűnik meg.

(2)[147] Ha a gyermeket a gyámhivatal ideiglenes hatállyal[148]

a)[149] a különélő másik szülőnél, másik hozzátartozónál vagy arra alkalmas más személynél helyezte el, a gyermek ügyében - a gyermek elhelyezésére irányuló per jogerős befejezéséig - az a gyámhivatal jár el, amelynél az eljárás indult,

b)[150] elhelyezte, és számára gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendelt, az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatára a gyermekvédelmi gyámot és helyettes gyermekvédelmi gyámot rendelő gyámhivatal illetékes.

(3)[151] Ha a gyermeket nevelésbe vették, a gyámhivatal illetékessége mindaddig fennáll, ameddig a gyermek lakóhelye nem változik meg. Ha a gyermek lakóhelye megváltozik, a gyámhivatal illetékességét - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyermek lakóhelye határozza meg. Az illetékességváltozás a gyermek valamennyi, a gyámhivatal hatáskörébe tartozó ügyére kiterjed.

(3a)[152] A nevelésbe vett kiskorú szülő gyermekének ügyében az a gyámhivatal illetékes eljárni, amelyik a kiskorú szülő nevelésbe vétele ügyében illetékességgel rendelkezik.

(4)[153] Ha megállapították a gyermek örökbefogadhatóságának tényét, a gyámhivatal illetékessége a nevelésbe vétel fennállása alatt nem változik. A nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatal - a 7. § (2) bekezdése szerinti ügyek kivételével - a gyermek valamennyi, a gyámhivatal feladat- és hatáskörébe tartozó gyermekvédelmi és gyámügyi ügyében illetékes eljárni.

(4a)[154] Ha a gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánították, az örökbefogadhatóvá nyilvánításról hozott döntés időbeli hatálya alatt a gyámhivatal illetékessége nem változik.

(5)[155] A fiatal felnőttek utógondozói ellátása ügyében az a gyámhivatal illetékes, amely az önjogúvá válással összefüggésben döntött.

(6)[156] Ha a gyermeket nevelő szülő szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel, a másik szülő szülői felügyeleti joga feléledésének megállapítására irányuló vagy a gyermek másnál történő elhelyezése iránti per megindítására az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén a gyermeket nevelő szülő lakóhelye volt.

(7)[157] A szülői felügyelet megszüntetése iránt pert indító gyámhivatal illetékes a gyermek nevelésbe vételére is.

(8)[158] Az örökbefogadás előtti eljárásra az a gyámhivatal illetékes, amelynek területén az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye van. Ha az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye különböző gyámhivatalok illetékességi területén van, az eljárásra - kölcsönös tájékoztatás mellett - az örökbe fogadni szándékozók lakóhelye szerinti bármelyik gyámhivatal illetékes.

(8a)[159] Ha az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal jár el.

(8b)[160] Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár lakóhelye és tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a tartózkodási hely szerint illetékes gyámhivatal jár el. Ha az örökbe fogadni szándékozó házaspár tartózkodási helye különböző gyámhivatalok illetékességi területén található, a gyámhivatal illetékességét az a tartózkodási hely határozza meg, ahol a házaspár életvitelszerűen tartózkodik.

(9) Ha az örökbefogadás felbontásakor az örökbefogadott nagykorú, az illetékességet lakóhelye, ennek hiányában az örökbefogadó lakóhelye határozza meg.

(10)[161] A nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának engedélyezése esetén a volt gyám végszámadásának elfogadására az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal az illetékes. Az elfogadott végszámadás alapján a vagyonnal rendelkező gyermekről és vagyonáról az örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatal értesíti az örökbefogadó szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalt.

(11)[162] Az örökbefogadás engedélyezéséhez kapcsolódó, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 46. § (6) bekezdése szerinti határozat meghozatalára az örökbefogadás engedélyezéséről határozatot hozó gyámhivatal illetékes.

(12)[163]

(13)[164] A védelembe vételi eljárás lefolytatására illetékes gyámhivatal intézkedik a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról, valamint a családi pótlék szüneteltetésének és a szüneteltetés megszüntetésének kezdeményezéséről, a családi pótlék szüneteltetésének felülvizsgálatáról.

(14)[165] A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítására irányuló eljárásra a gyermek (nagykorúvá vált gyermek) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tekintetében illetékességgel rendelkező települési önkormányzat jegyzője illetékes.

(15)[166]

(16)[167] Az otthonteremtési támogatáshoz kapcsolódó utógondozás elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában az otthonteremtési támogatás ügyében illetékes gyámhivatal intézkedik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)[168]

(3) Nem lép hatályba az egyes gyermekvédelmi és gyámügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 251/2006. (XII. 6.) Korm. rendelet

a) 20. §-a,

b) 3. számú melléklete.

25. §[169]

Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 237/2010. (IX. 13.) Korm. rendelettel megállapított 13. § c) pontját a 2010. szeptember 30-án folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

26. §[170]

(1) E rendeletnek az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 140/2011. (VII. 21.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R.) megállapított 9. § i) pontját az R. hatálybalépését követően a központi hatóságtól érkező megkeresések intézése során kell alkalmazni.

(2) Az R. hatálybalépését megelőzően a tartásdíj külföldön való behajtása tárgyában New Yorkban, az 1956. évi június hó 20. napján kelt egyezmény alapján benyújtott tartásdíj-kérelmek ügyében az R. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezések szerint kell eljárni.

27. §[171]

Az egyes gyermekvédelmi tárgyú és kapcsolódó kormányrendeleteknek a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapításával, valamint a családi pótlék felhasználásával összefüggő módosításáról szóló 257/2013. (VII. 5.) Korm. rendelettel megállapított 21. § (6) bekezdést és 23. § (10) bekezdést a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

27/A. §[172] Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 353/2014. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 7. § (2) bekezdés által a Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Gyámhivatala mint örökbefogadási ügyben kijelölt gyámhivatalhoz telepített

a) folyamatban levő ügyeket 2015. január 15-ig,

b) lezárt ügyeket 2015. február 28-ig

Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Gyámhivatala iratjegyzékkel ellátva átadja a XI. Kerületi Gyámhivatal részére, a Budapest Főváros Kormányhivatala Szociális és Gyámhivatala közreműködésével.

28. §[173]

Az egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 10/2021. (I. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 4. § s) pontját, 7. § (3) bekezdését, 9. § a) pontját, 22. § (5) és (10a) bekezdését, valamint 23. § (4a) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

28/A. §[174]

E rendelet

a) 9. § i) pontja a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet,

b) 9. § k), l) és m) pontja, valamint 19/C. §-a a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

29. §[175]

A 8. § (1a) bekezdése a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Melléklet a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[176]