248/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet

egyes vízvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 28. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és a 3. melléklet tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím és a 4. melléklet tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés r) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

1. § A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 48. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"g) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2014. június 20-i 2014/80/EU bizottsági irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

2. § Az R1. 1. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

3. § Az R1. 12. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

2. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

4. § A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 3. §-a a következő 48. és 49. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"48. mátrix: a vízi környezet eleme, nevezetesen víz, üledék vagy bióta;

49. bióta-taxon: tetszőleges szintű rendszertani kategóriába tartozó speciális - környezetminősítésre alkalmas - vízi élőlénycsoport."

5. § Az R2. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet előírásai szerint meg kell határozni a felszíni víztestek elhelyezkedését, a víztest-csoportok kialakítását és a hozzájuk tartozó, a jó ökológiai állapotot jellemező referenciaértékeket."

6. § Az R2. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A felszíni víztestek jó kémiai állapotának elérése és fenntartása érdekében az 1. számú melléklet B) pontjában meghatározott I. lista szerinti anyagok, valamint E) pontjában meghatározott elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok kibocsátásának fokozatos kiküszöbölésére, továbbá a B) pontban meghatározott II. lista szerinti anyagok, valamint az E) pontban meghatározott elsőbbségi anyagok, anyagcsoportok kibocsátásának csökkentésére intézkedéseket kell hozni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben."

7. § Az R2. 45. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"h) a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv."

8. § Az R2. 1. számú melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

3. A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

9. § A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmazza különösen:)

"d) a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendelet szerint meghatározott küszöbértékeket és a meghatározásukra vonatkozó, e rendelet 2. számú mellékletének 11. pontjában felsorolt információkat, illetve annak okát, ha valamely előírt információ nem szerepel a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben;"

10. § Az R3. 22. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"d) a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2014. június 20-i 2014/80/EU bizottsági irányelv."

11. § Az R3. 2. számú melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

4. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. § E rendelet

a) 1. és 3. alcíme a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006/118/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2014. június 20-i 2014/80/EU bizottsági irányelvnek,

b) 2. alcíme a 2000/60/EK és a 2008/105/EK irányelvnek a vízpolitika terén elsőbbséginek minősülő anyagok tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/39/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 248/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez

A fő szennyező anyagok indikatív listája

I. Jegyzék a veszélyességük alapján K1 minősítésű anyagokra

Az I. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó meghatározott anyagokat tartalmazza azok kivételével, amelyek toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és nem sorolandók az I. Jegyzékbe.

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben szerves halogéneket képezhetnek.

2. Szerves foszforvegyületek.

3. Szerves ónvegyületek.

4. Anyagok és készítmények vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízi környezetben vagy azon keresztül.

5. Higany és vegyületei.

6. Kadmium és vegyületei.

7. Perzistens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok.

8. Cianidok.

II. Jegyzék a veszélyességük alapján K2 minősítésű anyagokra

Azok az anyagok, amelyek a toxicitás, a lebomlás és élő szervezetbe való felhalmozódás szempontjából a II. Jegyzéknek felelnek meg a II. Jegyzékbe sorolandók. A II. Jegyzék a következőkben felsorolt anyagféleségekhez és csoportokhoz tartozó egyes anyagokat és anyagkategóriákat tartalmazza, amelyek a felszín alatti vízre káros hatást fejthetnek ki.

1. Az I. Jegyzékben nem szereplő félfémek és fémek, valamint vegyületeik, különösen a következő fémek és félfémek:

1.1. Cink,

1.2. Réz,

1.3. Nikkel,

1.4. Króm,

1.5. Ólom,

1.6. Szelén,

1.7. Arzén,

1.8. Antimon,

1.9. Molibdén,

1.10. Titán,

1.11. Ón,

1.12. Bárium,

1.13. Berillium,

1.14. Bór,

1.15. Urán,

1.16. Vanádium,

1.17. Kobalt,

1.18. Tallium,

1.19. Tellúr,

1.20. Ezüst.

2. Az I. Jegyzékben nem szereplő biocidek, növényvédő szerek és ezek származékai.

3. Ásványolajok és más szénhidrogének, amelyek toxicitás, lebomlás és az emberi szervezetben való felhalmozódás szempontjából kis kockázatot jelentenek és ezért nem sorolandók az I. Jegyzékbe.

4. A felszín alatti víz ízét és/vagy szagát rontó anyagok, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák e vizekben, és ezzel a vizet emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszik.

5. Mérgező vagy bomlásálló szerves szilíciumvegyületek, valamint olyan vegyületek, amelyek ilyen anyagok képződését okozzák a vízben, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy gyorsan átalakulnak a vízben ártalmatlan anyagokká.

6. Szervetlen foszforvegyületek, valamint az elemi foszfor.

7. Fluoridok.

8. Ammónia és nitritek.

9. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok).

10. Szuszpenzióban lévő anyagok.

11. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (amelyek olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI)."

2. melléklet a 248/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

"12. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez

A felszín alatti víztestek kémiai állapotának minősítésére szolgáló küszöbértékek meghatározása

1. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbérték meghatározása a felszín alatti víztest jó kémiai állapotán alapul, és azt oly módon kell megállapítani, hogy - amennyiben valamely szennyező anyag koncentrációja valamely reprezentatív mintavételi ponton meghaladja a küszöbértéket - kitűnjön annak veszélye, hogy a felszín alatti víztest jó kémiai állapotának a 4. § (5) bekezdésében foglalt egy vagy több feltétele nem teljesül. Így meghatározása során figyelembe kell venni a következőket:

a) a felszín alatti vizek, valamint a hozzájuk kapcsolódó vízi és tőlük függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kölcsönhatás mértékét, és az ezekre vonatkozó ökotoxikológiai határértékeket;

b) a felszín alatti vizek aktuális vagy lehetséges jogszerű felhasználásának vagy funkcióinak zavarását;

c) a felszín alatti víztestek veszélyeztetettségét jelző valamennyi szennyező anyagot, figyelembe véve a felszín alatti víz, mint környezeti elem általános védelméhez fűződő közérdeket és a 4. pontban meghatározott anyagokat;

d) a hidrogeológiai és hidrogeokémiai jellemzőket, a szennyező anyag eredetét és lehetséges természetbeni előfordulását, háttér-koncentrációját, továbbá a szennyező anyagok diszperziós, megkötődési és lebomlási tulajdonságát, valamint a környezetben való tartós megmaradását és bioakkumulációs képességét is;

e) a vízmozgás és vízforgalom jellemzőit, amelyek befolyásolják a hígulási és szennyeződés-terjedési folyamatokat.

2. Amennyiben az anyagok vagy az indikátorok megnövekedett háttér-koncentrációja természetes okok következménye, a felszín alatti víztestre meghatározott háttér-koncentrációkat a küszöbértékek megállapításakor figyelembe kell venni.

A háttér-koncentráció meghatározása során az alábbi elveket kell figyelembe venni:

a) a háttér-koncentráció meghatározásának a felszín alatti vizek vizsgálatainak egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerinti felszín alatti víztest jellemzésen, valamint az 5. § (5) bekezdése szerinti, a felszín alatti vizekre vonatkozó monitoring eredményeken kell alapulnia; a monitoring stratégia meghatározása és az adatok értelmezése során figyelembe kell venni, hogy az áramlási feltételek és a felszín alatti vizek kémiai összetétele horizontálisan és vertikálisan változik;

b) amennyiben a felszín alatti vizekről csak korlátozott mértékben áll rendelkezésre megfigyelési adat, több adatot kell gyűjteni, és eközben e korlátozott megfigyelési adatok alapján meg kell határozni a háttér-koncentrációt; adott esetben a minták olyan alcsoportját használó egyszerűsített megközelítés alkalmazásával, amelyek esetében az indikátorok nem jeleznek emberi tevékenység általi befolyást; továbbá a rendelkezésre álló információk esetében a geokémiai transzfereket és folyamatokat is figyelembe kell venni;

c) amennyiben a felszín alatti vizekről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű megfigyelési adat, és a geokémiai transzferekről és folyamatokról kevés az információ, több adatot és információt kell gyűjteni, és eközben becsléssel kell meghatározni a háttér-koncentrációt, adott esetben más területek ugyanolyan típusú, olyan víztartó rétegeire vonatkozó statisztikai referenciaértékek alapján, amelyekről megfelelő mennyiségű megfigyelési adat áll rendelkezésre.

3. A küszöbértékek meghatározását az összegyűjtött adatokra vonatkozó olyan ellenőrző mechanizmusnak kell alátámasztania, amely az adatok minőségének értékelésén, analitikai megfontolásokon, valamint a természetben és bevezetés eredményeként egyaránt előforduló anyagok háttér-koncentrációin alapul.

4. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékek meghatározása során a vizsgálatnak a következő anyagokra ki kell terjednie:

a) a természetben, illetve az emberi tevékenység eredményeként egyaránt előforduló anyagok vagy ionok vagy indikátorok, különösen arzén, kadmium, ólom, higany, ammónium, klorid, szulfát, nitritek, összes foszfor vagy foszfátok, összes szerves szén (TOC);

b) szintetikus anyagok, különösen triklóretilén és tetraklóretilén, szerves klórvegyületek (AOX);

c) sós víz vagy egyéb anyag beáramlásának jellemző paraméterei tekintetében a vezetőképesség vagy a szulfát és a klorid.

5. A szennyező anyagokra vonatkozó küszöbértékeket a víztestek szintjén kell meghatározni úgy, hogy

a) a természetes okokból elő nem forduló szennyező anyagokra a küszöbértékek - legalább az azonos típusú víztestekre vonatkozóan - országosan egységesek legyenek;

b) a természetes okokból is előforduló anyagokra, a víztestre vagy víztest csoportra jellemző háttérértékek figyelembe legyenek véve."

3. melléklet a 248/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

"1. számú melléklet a 220/12004. (VII. 21.) Korm. rendelethez

A vízszennyező anyagok indikatív listája és a felszíni vizekre veszélyes anyagok köre

A) A fő szennyező anyagok indikatív listája

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek ilyen vegyületeket alkothatnak a vízi környezetben,

2. Szerves foszforvegyületek,

3. Szerves ónvegyületek,

4. Anyagok és készítmények vagy ezek lebomlási termékei, amelyekről bebizonyosodott, hogy karcinogén vagy mutagén tulajdonságokkal rendelkeznek vagy pedig olyan tulajdonságokkal, amelyek kedvezőtlen hatással vannak a szteroidogén, thyroid, szaporodási vagy endokrin függő funkciókra a vízikörnyezetben vagy azon keresztül,

5. Perzisztens szénhidrogének és perzisztens vagy bioakkumulációra hajlamos szerves toxikus anyagok,

6. Cianidok,

7. Fémek és vegyületeik,

8. Arzén és vegyületei,

9. Biocidok és növényvédő szerek,

10. Szuszpenzióban levő anyagok,

11. Az eutrofizációt elősegítő anyagok (különösen a nitrátok és a foszfátok),

12. Az oxigénháztartásra kedvezőtlen hatással levő anyagok (és az olyan paraméterekkel mérhetők, mint a BOI és KOI).

B) Az I. vagy II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok I. listába tartozó anyagok

1. Higany,

2. Kadmium,

3. Hexaklórciklohexán (HCH),

4. Széntetraklorid,

5. DDT,

6. Pentaklórfenol,

7-10. Aldrin, Dieldrin, Endrin, Izodrin,

11. Hexaklórbenzol,

12. Hexaklórbutadién,

13. Triklórmetán (kloroform),

14. 1,2-diklóretán,

15. Triklóretilén,

16. Perklóretilén,

17. Triklórbenzol.

II. listába tartozó anyagok, anyagcsoportok

1. Fémek és vegyületeik,

2. Biocidek és az I. listában nem szereplő származékaik,

3. A vízi környezetből emberi fogyasztásra kinyert termékekben káros íz- és/vagy szaghatást okozó anyagok és a vízben ilyen anyagokat előidéző vegyületek,

4. A szilícium mérgező vagy nem lebomló szerves vegyületei, továbbá a vízben ilyen vegyületeket alkotó anyagok, kivéve azokat, amelyek biológiailag ártalmatlanok vagy a vízben rövid idő alatt ártalmatlan anyagokká alakulnak át,

5. Szervetlen foszforvegyületek és elemi foszfor,

6. Lebomló ásványolajok és kőolaj eredetű szénhidrogének,

7. Cianidok és fluoridok,

8. Az oxigénháztartást károsan befolyásoló anyagok, elsősorban ammónia, nitritek,

9. Azbeszt.

C) A következőkben felsorolt I. listába tartozó anyagok kibocsátása tilos

1. Hexaklór-ciklohexán (HCH),

2. Aldrin,

3. Dieldrin,

4. Endrin,

5. Isodrin,

6. DDT,

7. Pentaklórfenol.

D) A következőkben felsorolt I. listába tartozó anyagok kibocsátása az alábbi technológiákból tilos

1. Széntetraklorid

1.1. Széntetraklorid gyártás perklórozással (mosást is tartalmazó eljárások és mosással nem járó eljárások),

1.2. Klórmetánok gyártása metán klórozással (beleértve a nagynyomású elektrolitikus klórfejlesztést) és metanolból,

1.3. Klórozott fluorozott szénhidrogének (CFC) gyártása,

1.4. Széntetrakloridot oldószerként felhasználó üzemek (a termékbe való beépülés nélkül),

1.5. Minden egyéb gyártási technológia.

2. Hexaklórbenzol (HCB)

2.1. HCB gyártása és feldolgozása,

2.2. Perklóretilén (PER) és széntetraklorid (CC14) gyártása perklórozással,

2.3. Triklóretilén gyártása és/vagy perklóretilén gyártása más eljárással,

2.4. Kvintozént és teknazént gyártó üzemek.

3. Hexaklórbutadién (HCBD)

3.1. Perklóretilén (PER) és széntetraklorid (CC14) gyártása perklórozással,

3.2. Triklóretilén gyártása és/vagy perklóretilén gyártása más eljárással.

4. Kloroform (CHC13)

4.1. Klórmetánok gyártása metanolból vagy metanol és metán keverékéből,

4.2. Klórmetánok gyártása metán klórozásával,

4.3. Klórozott fluorozott szénhidrogének (CFC) gyártása.

5. Triklóretilén (TRI)

5.1. Triklóretilén (TRI) és perklóretilén (PER) gyártása.

6. Perklóretilén (PER)

6.1. Triklóretilén (TRI) és perklóretilén (PER) gyártása (TRI-PER) eljárással,

6.2. Széntetraklorid és perklóretilén gyártása (TETRA-PER) eljárás,

6.3. Klórozott fluorozott szénhidrogének (CFC) gyártása.

7. Triklórbenzol (TCB)

7.1. TCB gyártása hexaklórciklohexán (HCH) dehidroklórozásával és/vagy TCB feldolgozása,

7.2. Klórbenzol gyártása és/vagy feldolgozása benzol klórozásával.

E) Az elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok listája

Megjegyzés és jelmagyarázat:

(1) CAS: Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (Chemical Abstracts Service).

(2) EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (ELINCS).

(3) Amennyiben anyagok csoportjait választották ki, kifejezett eltérő rendelkezés hiányában tipikus egyedi képviselőket határoztak meg a környezetminőségi előírások megállapításának összefüggésében.

(4) Kizárólag tetra-, penta-, hexa- és heptabróm-difenil-éter (CAS -számok: 40088-47-9, 32534-81-9, 36483-60-0, illetve 68928-80-3).

(5) Nonilfenol (CAS 25154-52-3, EU 246-672-0), beleértve a 4-nonilfenol (CAS 104-40-5, EU 203-199-4) és a 4-nonilfenol (elágazó) (CAS 84852-15-3, EU 284-325-5) izomereket.

(6) Oktilfenol (CAS 1806-26-4, EU 217-302-5), beleértve a 4-[1,1',3,3'-tetrametil-butil]-fenol (CAS 140-66-9, EU 205-426-2) izomert.

(7) Beleértve a benzo[a]pirént (CAS 50-32-8, EU 200-028-5), a benzo[b]fluorantént (CAS 205-99-2, EU 205-911-9), a benzo[g,h,i]perilént (CAS 191-24-2, EU 205-883-8), a benzo[k]fluorantént (CAS 207-08-9, EU 205-916-6), az indeno[1,2,3-cd]pirént (CAS 193-39-5, EU 205-893-2), és kivéve az antracént, a fluorantént és a naftalint, amelyeket külön felsorolás tartalmaz.

(8) Beleértve a tributil-ón-kationt (CAS 36643-28-4).

(9) Ez a következő vegyületekre vonatkozik: 7 poliklórozott dibenzo-p-dioxin (PCDD): 2,3,7,8-T4CDD (CAS 1746-01-6), 1,2,3,7,8-P5CDD (CAS 40321-76-4), 1,2,3,4,7,8-H6CDD (CAS 39227-28-6), 1,2,3,6,7,8-H6CDD (CAS 57653-85-7), 1,2,3,7,8,9-H6CDD (CAS 19408-74-3), 1,2,3,4,6,7,8-H7CDD (CAS 35822-46-9), 1,2,3,4,6,7,8,9-O8CDD (CAS 3268-87-9), 10 poliklórozott dibenzo-furán (PCDF): 2,3,7,8-T4CDF (CAS 51207-31-9), 1,2,3,7,8-P5CDF (CAS 57117-41-6), 2,3,4,7,8-P5CDF (CAS 57117-31-4), 1,2,3,4,7,8-H6CDF (CAS 70648-26-9), 1,2,3,6,7,8-H6CDF (CAS 57117-44-9), 1,2,3,7,8,9-H6CDF (CAS 72918-21-9), 2,3,4,6,7,8-H6CDF (CAS 60851-34-5), 1,2,3,4,6,7,8-H7CDF (CAS 67562-39-4), 1,2,3,4,7,8,9-H7CDF (CAS 55673-89-7), 1,2,3,4,6,7,8,9-O8CDF (CAS 39001-02-0), 12 dioxin jellegű poliklórozott bifenil (PCB-DL): 3,3',4,4'-T4CB (PCB 77, CAS 32598-13-3), 3,3',4',5-T4CB (PCB 81, CAS 70362-50-4), 2,3,3',4,4'-P5CB (PCB 105, CAS 32598-14-4), 2,3,4,4',5-P5CB (PCB 114, CAS 74472-37-0), 2,3',4,4',5-P5CB (PCB 118, CAS 31508-00-6), 2,3',4,4',5'-P5CB (PCB 123, CAS 65510-44-3), 3,3',4,4',5-P5CB (PCB 126, CAS 57465-28-8), 2,3,3',4,4',5-H6CB (PCB 156, CAS 38380-08-4), 2,3,3',4,4',5'-H6CB (PCB 157, CAS 69782-90-7), 2,3',4,4',5,5'-H6CB (PCB 167, CAS 52663-72-6), 3,3',4,4',5,5'-H6CB (PCB 169, CAS 32774-16-6), 2,3,3',4,4',5,5'-H7CB (PCB 189, CAS 39635-31-9).

(10) Az 52315-07-8 CAS-szám egy cipermetrin-izomerkeverékre vonatkozik: alfa-cipermetrin (CAS 67375-30-8), béta-cipermetrin (CAS 65731-84-2), théta-cipermetrin (CAS 71697-59-1) és zéta-cipermetrin (52315-07-8).

(11) Ez az 1,3,5,7,9,11-hexabróm-ciklododekánra (CAS 25637-99-4), az 1,2,5,6,9,10-hexabróm-ciklododekánra (CAS 3194-55-6), az a-hexabróm-ciklododekánra (CAS 134237-50-6), a (3-hexabróm-ciklododekánra (CAS 134237-51-7) és a Y-hexabróm-ciklododekánra (CAS 134237-52-8) vonatkozik."

4. melléklet a 248/2015. (IX. 8.) Korm. rendelethez

"2. számú melléklet a 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez

A vízgyűjtő-gazdálkodási terv

I. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalma

1. A vízgyűjtő, részvízgyűjtő általános leírása

1.1. felszíni vizek esetében:

a) a víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása,

b) az al-ökorégiók és a felszíni víztest-típusok térképi ábrázolása,

c) a felszíni víztest típusok referencia viszonyainak azonosítása;

1.2. felszín alatti vizek esetében a felszín alatti víztestek elhelyezkedésének és határainak térképi ábrázolása.

2. Az emberi tevékenység felszíni és a felszín alatti vizek állapotára gyakorolt jelentős terheléseinek és hatásainak összefoglalása a következő tartalommal:

2.1. felszíni vizek esetében

a) a pontszerű szennyezőforrások számbavétele,

b) a nem pontszerű (diffúz) szennyezőforrások számbavétele a területhasználat összefoglalásával együtt,

c) a víz mennyiségi állapotára ható környezethasználatok számbavétele a vízkivételekkel együtt,

d) az emberi tevékenységből származó, a víz állapotára gyakorolt egyéb hatások elemzése; 2.2. felszín alatti vizek esetében

a) a pontszerű, a nem pontszerű szennyező források és a szennyezett területek számbavétele a területhasználat összefoglalásával,

b) a víz mennyiségi állapotát befolyásoló környezethasználatok számbavétele a közvetlen és közvetett vízkivételekkel együtt,

c) a víz hőmérsékleti viszonyait befolyásoló környezethasználatok számbavétele,

d) a víz állapotának meghatározásáról szóló összefoglaló,

e) a víz mennyiségi, kémiai és hőmérsékleti állapotában mutatkozó romló és javuló tendenciák bemutatása,

f) a szennyezőforrásokhoz, szennyezett területekhez kapcsolódó szennyezettségi csóvák jellemzése, hatásának értékelése.

3. Az ivóvíz kivételre kijelölt területek és a védett területek e rendelet 14. §-a szerinti azonosítása és térképi ábrázolása.

4. A vizek állapotának megfigyelésére a 15. § szerint létesített monitoring hálózatok térképi ábrázolása:

4.1. felszíni vizek esetében a megfigyelés kiterjed:

a) a meder morfológiai viszonyaira, víztérfogatra és a vízszintre vagy a vízhozamra olyan mértékben, amennyire azt az ökológiai és a kémiai állapot, valamint az ökológiai potenciál megköveteli,

b) az ökológiai és kémiai állapotra, valamint az ökológiai potenciálra;

4.2. felszín alatti vizek esetében a megfigyelés kémiai, mennyiségi és fizikai állapotra terjed ki;

4.3. a védett területek esetében a fenti megfigyeléseket ki kell egészíteni azoknak a jellemzőknek a megfigyelésével, amelyeket az egyes védett területek kijelöléséről szóló jogszabályok előírnak.

5. A felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól, és a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint kialakított monitoring programok eredményeinek bemutatása térképi formában a következőkről:

5.1. a felszíni vizek állapota (ökológiai és kémiai);

5.2. a felszín alatti vizek állapota (kémiai és mennyiségi);

5.3. a védett területek állapota.

6. Az 1-5. pontokban előírt térképi ábrázolás térinformatikai rendszerben, digitális térképi adatbázisban, Egységes Országos Vetületi koordinátákkal meghatározva.

7. A felszíni és felszín alatti vizekre és a védett területekre a külön jogszabályokban e rendelet 5. §-a szerint megállapított környezeti célkitűzések listája.

8. Az eredeti célkitűzés teljesíthetetlenségével kapcsolatos információk 7-10. § szerinti részletezése.

9. Összefoglaló leírás a vízhasználatoknak a 16. és 17. §-ok szerinti gazdasági elemzéséről.

10. A 18. § szerint kidolgozott intézkedési programok összefoglalása, beleértve

- azokat az intézkedéseket, amelyekkel az 5. § (1) bekezdésben megállapított célkitűzések teljesíthetők,

- azoknak az intézkedéseknek az összefoglalását, amelyeket azokkal a víztestekkel kapcsolatban kell meghozni, amelyeknél az 5. § (1) bekezdésében és a külön jogszabályokban megfogalmazott célkitűzések nem teljesíthetők,

- azon intézkedések összefoglalását, amelyeket az olyan víztestekkel kapcsolatban kell meghatározni, amelyek esetében valószínűtlen, hogy teljesülnek az 5. §-ban meghatározott célkitűzések;

10.1. a vizek védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásához szükséges intézkedések összefoglalása;

10.2. a vízhasználatokkal, illetőleg a vizek védelmével kapcsolatos költségmegtérülés elvének érvényesülése és érvényesítése, figyelemmel az ezt célzó és szolgáló intézkedésekre;

10.3. az ivóvízbázisok és az ivóvízkivételekre kijelölt felszíni víztestek védelmének érdekében tett intézkedések összefoglalása;

10.4. a vízhasználatokhoz, vízkivételekhez és a használt vizek elvezetéséhez, valamint a vízimunkák elvégzéséhez szükséges hatósági (vízjogi, környezetvédelmi és természetvédelmi) engedélyezés rendszerére vonatkozó jogszabályok - ideértve a döntés alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezéseket - megjelölése;

10.5. a felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabályban meghatározott feltételekkel engedélyezett felszín alatti vízbe való közvetlen bevezetések felsorolása;

10.6. a területhasználat megváltoztatását szabályozó jogszabályok megjelölése;

10.7. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló külön jogszabályban meghatározott elsőbbségi anyagok, elsőbbségi veszélyes anyagok, és egyéb veszélyes anyagok által a vizekben okozott szennyezés megszüntetésére tett intézkedések összefoglalása;

10.8. a vizek állapotát befolyásoló környezeti károk megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;

10.9. a balesetszerű szennyezések hatásainak megelőzésére és csökkentésére tett intézkedések összefoglalása;

10.10. a környezeti célkitűzések teljesítése érdekében tett kiegészítő intézkedések összefoglalása.

11. Azon szennyező anyagokról és indikátoraikról biztosítandó információk, amelyekre küszöbértékeket határoztak meg, az alábbi adattartalommal:

11.1. információk a kockázatosként jellemzett felszín alatti víztestek vagy felszín alatti víztestcsoportok mindegyikéről, beleértve az alábbiakat:

a) a víztestek mérete,

b) minden olyan szennyező anyag vagy szennyezési indikátor, amely a víztesteket kockázatosként jellemzi,

c) azok a környezetminőségi célkitűzések, amelyekre a kockázat vonatkozik, beleértve a víztest

tényleges vagy lehetséges jogszerű felhasználását vagy funkcióit, valamint a víztestek, az azokhoz kapcsolódó felszíni vizek és az azoktól közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák közötti kapcsolat,

d) a természetben előforduló anyagok esetében a felszín alatti víztestek természetes háttér-koncentrációi,

e) a küszöbértékek túllépése esetén információk a túllépésekről;

11.2. a) küszöbértékek, valamint az, hogy azokat nemzeti szinten, a vízgyűjtő kerület vagy a nemzetközi vízgyűjtő kerületnek a tagállam területére eső részének szintjén, illetve a felszín alatti víztest vagy víztestcsoport szintjén kell-e alkalmazni, b) az emberi tevékenység eredményeként a felszín alatti vízben kialakuló sósvíz-koncentrációk tekintetében annak indokolása, hogy a szulfátra és kloridra vagy a vezetőképességre vonatkozó küszöbértékek megállapítására került sor;

11.3. a küszöbértékek és az alábbiak egyike közötti kapcsolat:

a) háttér-koncentrációk a természetben előforduló anyagok esetében,

b) kapcsolódó felszíni vizek és a közvetlenül függő szárazföldi ökoszisztémák,

c) környezetminőségi célkitűzések és egyéb, nemzeti, uniós vagy nemzetközi szinten érvényben lévő vízvédelmi előírások,

d) a szennyező anyagok toxikológiájára, ökotoxikológiájára, a környezetben való tartós megmaradására, bioakkumulációs képességére és diszperziós tendenciájára vonatkozó bármely információ;

11.4. a háttér-koncentrációk meghatározásának a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv IV. melléklet A. rész 3. pontjában meghatározott elveken alapuló módszere;

11.5. annak okai, hogy miért nem határoztak meg a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv IV. melléklet B. részében azonosított bármely szennyező anyagra és indikátorra vonatkozóan küszöbértéket;

11.6. a felszín alatti vizek kémiai állapotértékelésének fő elemei, beleértve a megfigyelési eredmények összesítésének szintjét, módszerét és időszakát, az elfogadható mértékű túllépés definícióját és kiszámításának módszerét a felszín alatti vizek szennyezés és állapotromlás elleni védelméről szóló 2006. december 12-i 2006/118/EK irányelv 4. cikk (2) bekezdése c) pontjának i. alpontja és a III. melléklet 3. pontja szerint.

12. Az egyes részvízgyűjtőkre, azok részeire, egyes témakörökre vagy víztípusokra vonatkozó részletes programok és tervek jegyzéke, azok tartalmának összefoglalásával.

13. A közvélemény tájékoztatására és konzultációkra tett intézkedések összefoglalása azok eredményei és az eredményekből következően a tervben végrehajtott változtatások.

14. A közvélemény tájékoztatásához felhasznált dokumentumok, a 18. § (6) és (7) bekezdése szerint elfogadott szabályozások, intézkedések, valamint a 15. § és a külön jogszabályok szerinti monitoring hálózat adatainak hozzáférési helyei.

15. A hatáskörrel rendelkező hatóság megnevezése és adatai.

16. Mindazok a dokumentumok, amelyeket egyéb jogszabály a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tartalmaként ír elő.

II. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során beépítendő további tartalmi elemek

1. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta végzett változtatások, korszerűsítések összefoglalása, beleértve a 7-10. § szerint végrehajtott felülvizsgálatok összefoglalást is.

2. A környezeti célkitűzések elérése irányában tett előrehaladás számbavétele, továbbá az előző terv időszakára vonatkozó monitoring eredményeinek térképi bemutatása és részletes indoklás minden olyan környezeti célkitűzéshez, amelyet nem lehetett elérni.

3. Előző vízgyűjtő-gazdálkodási tervben előirányzott, nem végrehajtott intézkedések összefoglalása és a végrehajtás elmaradásának indokolása.

4. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv előző változatának közreadása óta elfogadott közbenső intézkedések összefoglalása.

5. A felszín alatti vizek védelméről szóló külön jogszabály szerint megállapított küszöbértékeket érintő változásokról szóló jelentés."