261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Új épület építése esetén a tanúsítvány elkészíttetéséről az építtető gondoskodik, a használatbavételi engedélyre vagy a használatbavétel tudomásulvételére irányuló kérelem benyújtását megelőzően."

2. § Az R. 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az 1. melléklet szerinti energetikai minőségtanúsítványon feltüntetett követelményértéket és az energetikai minőség szerinti besoroláshoz (a továbbiakban: besorolás) felhasznált referenciaértéket a Rend. 4. §-a szerint, a Rend. 6. melléklet III. része alapján kell meghatározni. "BB" vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható az épületre vagy a benne lévő önálló rendeletetési egységre, ha az épület egésze megfelel a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében meghatározott követelményeknek is."

3. § (1) Az R. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanúsítást

a) ha a felelős műszaki vezető igazolja, hogy az épület a kivitelezési dokumentáció és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyagjellemzőnek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzőjű épületgépészeti berendezéseket szerelték be, az 1. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kivitelezési dokumentáció és az építési napló részét képező felelős műszaki vezetői nyilatkozat alapján kell végezni;

b) a teljes egész épületre, a 2. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint el lehet végezni a tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztás-mérése, számlái alapján a következő feltételek teljesülése mellett:

ba) lakóépület esetén, ha legalább 6 lakással rendelkezik az épület, lakóépülettől eltérő rendeltetésű épület esetén, ha legalább 500 m2-es hasznos alapterületű,

bb) ha az épület összesített energetikai jellemzője legalább 130 kWh/m2a,

bc) ha a tanúsítást megelőző 3 év energiafogyasztásában a legkisebb és a legnagyobb fogyasztású év fogyasztásában 30%-nál nagyobb eltérés nem volt,

bd) ha az épületben a belső légállapot szabályozására és a használati meleg víz előállítására csak olyan energiát használtak fel, amit az elmúlt 3 évben hiteles mérőegységgel mértek, és

be) ha a tanúsítást megelőző 3 évben az épületet rendeltetésszerűen használták és rendeltetésváltás nem volt."

(2) Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén a tanúsítás önkéntesen, a 2. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel elvégezhető. (2a) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak fenn, a tanúsítást a 2. melléklet 2. pontja szerinti tartalommal a Rend.-ben meghatározott számítási (szemrevételezési, becslési) módszerrel el kell végezni."

4. § Az R. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tanúsítványt az 1. melléklet szerint kell kiállítani és a 2. melléklet szerinti alátámasztó munkarésszel kell elkészíteni és nyilvántartásba venni. Az energetikai minősítési osztályokat a 3. melléklet tartalmazza."

5. § Az R. 12. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) 2016. március 1-jéig az Országos Építésügyi Nyilvántartás (a továbbiakban: OÉNY) üzemeltetője az OÉNY-ben 2016. január 1-je előtt kiállított tanúsítványoknak számítógépes algoritmusok segítségével a 2016. január 1-jén hatályba lépő követelményszintnek megfelelő új energetikai minőség szerinti besorolást (a továbbiakban: új besorolást) ad

a) lakó- és oktatási rendeltetésűként nyilvántartott épületek esetében a 4. § (7) bekezdésének megfelelően,

b) iroda rendeltetésűként nyilvántartott épületek esetében a 4. § (7) bekezdésének megfelelően a hűtéssel ellátott területeket figyelmen kívül hagyva,

c) egyéb rendeltetésű épületek esetén a "BB" besorolás maximumát 100 kWh/m2a referencia értékre számítva,

a 2016. január 1-jén hatályba lépett 3. melléklet és a 8. § (2) bekezdésének megfelelően. Az újbesorolás meghatározása során az új besorolást végző nem vizsgálja a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében foglaltaknak való megfelelést, ami a "BB" besorolás alapfeltétele. A számítógépes algoritmus új besorolása "CC" besorolást ad eredményül a Rend. 6. melléklet III. részének megfelelő esetekben. Az új besorolásról az OÉNY összefoglaló pótlapot állít ki, ami a 2016. január 1-je előtt készült összefoglaló lappal és alátámasztó munkarésszel együtt érvényes a 8. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott időpontig.

(4) 2016. március 1-je után az épület vagy önálló rendeltetési egység tulajdonosa vagy a korábbi tanúsítvány megrendelője elektronikus formában, díjmentesen igényelheti a (3) bekezdés szerinti új besorolást tartalmazó összefoglaló pótlapot az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint.

(5) A 3. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint kifüggesztett tanúsítvány összefoglaló lapot 2016. július 1-jéig ki kell cserélni a (3) bekezdés szerinti új besorolással ellátott összefoglaló pótlapra.

(6) A 2016. január 1. előtt a lakásépítési támogatásról szóló kormányrendelet szerint kötött támogatási szerződések teljesítésének igazolásához a szerződéskötés időpontjában hatályban lévő szabályok szerint elkészített tanúsítványt is be lehet nyújtani."

6. § Az R.

a) 1. melléklete helyébe az 1. melléklet,

b) 2. melléklete helyébe a 2. melléklet,

c) 3. melléklete helyébe a 3. melléklet

lép.

7. § Az R. 3. § (1) bekezdésében a "szóló miniszteri rendelet" szövegrész helyébe a "szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet" szöveg lép.

8. § Ez a rendelet 2016. január 1-jén lép hatályba.

9. § Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez

Energetikai minőségtanúsítvány minta

"

2. melléklet a 261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez

Energetikai tanúsítvány alátámasztó munkarésze

1. Az alátámasztó munkarésznek minden esetben tartalmaznia kell a következő adatokat:

1.1. Megrendelő neve (elnevezése), címe (székhelye), e-mail címe.

1.2. Az épület vagy épületben lévő önálló rendeltetési egység egyértelmű beazonításához szükséges címe, helyrajzi száma.

1.3. A tanúsító neve, címe, jogosultsági száma.

1.4. A tanúsítvány kiállításának időpontja.

1.5. A 4. pont szerint végzet tanúsítás esetén a tanúsítás tárgyáról egy fotó, a 2. pont szerint végzett tanúsítás esetén legalább 1200x1600 pixel felbontású éles, értelmezhető, nappali fényben, a tanúsítás tárgyáról készült fotók:

1.5.1. egész épület tanúsítása esetében minden homlokzatról egy fotó;

1.5.2. több lakásos épületben lévő különálló lakás önálló rendeltetési egység tanúsítása esetében azt kívülről ábrázoló fotó, kivéve tetőtér beépítését;

1.5.3. jellemző hőleadót és annak szabályozását ábrázoló fotó;

1.5.4. jellemző ablak fotója;

1.5.5. egész épület tanúsítása esetén távfűtéssel ellátott épületek kivételével a hőtermelő és hőtároló vagy más ilyen funkciót ellátó berendezés valóságban beépített helyzetet ábrázoló fotó;

1.5.6. megújuló energiájú gépészet (pl. napkollektor, fotovillamos áramfejlesztő) alkalmazása esetén azok fotója;

1.5.7. belsőoldali hőszigetelés alkalmazása esetén egy ablak belső ablakkávájának és könyöklőjének, valamint a belső falfödém csatlakozásának fotója.

1.6. Az épület építési ideje, és ha volt jelentős felújítás, annak dátuma.

1.7. A tanúsítás oka.

1.8. Új épületek esetén egy alaprajz és egy metszet, valamint az építési engedély száma.

1.9. A kapcsolódó tanúsítvány 9/A. § (1) bekezdése szerinti egyedi tanúsítványazonosító kód száma, a hivatkozás okának megjelölésével, amennyiben a tanúsítás:

1.9.1. önálló rendeltetési egységről készülő tanúsítás esetén az azt magába foglaló épületről készül, ami "BB" vagy annál jobb energetikai minőség szerinti besorolás esetén kötelező;

1.9.2. a 4. § (4) bekezdésének megfelelően készül;

1.9.3. a korábbi tanúsítvány felülvizsgálata során készült;

1.9.4. egyéb okból készül.

1.10. Annak megjelölése, hogy a tanúsítás tárgya egész épület vagy az épület részét képező önálló rendeltetési egység.

1.11. A tanúsított épület rendeltetése.

1.12. Arra vonatkozó információ, hogy az épület egésze műemléki vagy helyi védelem alatt áll-e.

1.12.1. Műemléki védettség esetében minden épületelem, ami az épületnek a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletben meghatározott értékleltárában szerepel.

1.13. Az épület fűtött szintjeinek száma.

1.14. A tanúsítvány kiállításában közreműködők neve, címe, jogosultsági száma.

2. Számítással végzett tanúsításnál az alátámasztó munkarésznek a Rend.-ben leírtakkal összhangban tartalmaznia kell a tanúsított épület vagy önálló rendeltetési egység megvalósult tényállapotának megfelelően következő alapadatokat:

2.1. Az épület vagy önálló rendeltetési egység fűtött hasznos alapterülete (AN).

2.2. Az épület vagy önálló rendeltetési egység fűtött légtérfogata (V).

2.3. Az épület vagy önálló rendeltetési egység lehűlő felületeinek mennyisége (A).

2.4. Valamennyi fűtött helyiséget határoló felület esetén:

2.4.1. a szerkezettípus felülete (átlátszó szerkezetűeknél tájolásonként);

2.4.2. a hőátbocsátási tényező vonatkozó követelményértéke;

2.4.3. a szerkezet hőátbocsátási tényezőjének számított vagy mért értéke;

2.4.4. a csatlakozó hőhidak hossza, továbbá egyszerűsített számítás esetén az alkalmazott hőhíd-korrekció, részletes számítás esetén a csatlakozó szerkezetek vonal menti hőátbocsátási tényezője;

2.4.5. fűtött és fűtetlen terek közötti szerkezetek esetén a fűtetlen tér hatását kifejező korrekciós tényező vagy más, a fűtetlen tér hőmérsékletét jellemző érték;

2.4.6. talajjal érintkező szerkezetek esetén a Rend. szerint számításhoz előírt tényezők.

2.5. A fix (nem nyílászáró) szerkezetek esetén a 2.4. pontban foglaltakon felül a rétegrendet jellemző adatok:

2.5.1. a homogén rétegek vastagsága (inhomogén rétegrendek esetén a különböző helyeken mért rétegvastagság);

2.5.2. a rétegek méretezési (szükség esetén lerontott) hővezetési tényezője, légrétegnél a réteg hőellenállása;

2.5.3. a rétegrendben megjelenő általános pontszerű és vonal menti hőhidak mennyisége, mértéke vagy az inhomogenitást más módon jellemző paraméterei;

2.5.4. külső és belső oldali hőátadási tényezők;

2.5.5. egyéb, a rétegrend hőátbocsátási tényezőjét befolyásoló pataméter (pl. változó rétegvastagság).

2.6. Nyílászáró és bevilágító felülettel rendelkező szerkezetek esetén a 2.4. pontban foglaltakon felül legalább a jellemző típusoknál:

2.6.1. a szerkezet bevilágító felületének és teljes felületének aránya vagy a bevilágító felület mérete;

2.6.2. a bevilágító felület g-értéke árnyékoló nélkül és amennyiben van árnyékoló, úgy azzal együtt is;

2.6.3. a szerkezet hőátbocsátási tényezője, vagy komponenseinek felületi és vonalmenti hőátbocsátási tényezője és azok geometriai méretei;

2.6.4. részletes módszer esetén a benapozottság mértéke;

2.6.5. a sugárzási nyereség mértéke (pl. napenergia-intenzitás, nyári és téli sugárzási hőnyereség).

2.7. Különböző rendeltetésenkénti csoportosításban (rendeltetési egységenként, zónánként, helyiségenként vagy helyiségcsoportonként):

2.7.1. a különböző időintervallumokban (pl. nyári, téli) számított parancsolt hőmérséklet értéke;

2.7.2. a különböző időintervallumokban (pl. nyári, téli) számított légcsere mértéke;

2.7.3. a hőtároló tömeget jellemző paramétere, a napenergia hasznosulási tényezője;

2.7.4. a belső hőnyereség mértéke;

2.7.5. a nettó használati meleg víz igény;

2.7.6. a szakaszos fűtés korrekciós szorzója;

2.7.7. az adott csoport hasznos alapterülete és térfogata;

2.7.8. a fajlagos hőveszteség-tényező számított értéke;

2.7.9. az egyensúlyi hőmérséklet-különbség (nyári és téli);

2.7.10. részletes módszer esetén a fűtési hőfokhíd és a fűtési idény hossza.

2.8. Gépészeti rendszerenként (fűtés, hűtés, HMV, légtechnika, beépített világítás):

2.8.1. a rendszerrel ellátott alapterület;

2.8.2. a figyelembe vett primer energia átalakítás tényező;

2.8.3. hasznosítási tényezők vagy hatásfokadatok;

2.8.4. a Rend. alapján meghatározott egyéb paraméterek szövegesen és a hozzá tartozó, számításba vett számszerű tényezővel (pl. elosztó vezeték helye, hőfoklépcső, elosztási veszteség, lefedettségi arány);

2.8.5. a nettó éves hőigény a Rend. szerint az egyes tagok és tényezők tételes számszerű bontásával;

2.8.6. az éves primer energiaigény a Rend. szerint az egyes tagok és tényezők tételes számszerű bontásával.

2.9. Szellőztetési rendszerek esetén a 2.8. pontban foglaltakon felül:

2.9.1. a ventillátorok éves elektromos energiaigénye a Rend. szerinti, az egyes tagok és tényezők tételes számszerű bontásával;

2.9.2. az egyes komponensek nyomásesése a meghatározott követelményértékkel összehasonlítva.

2.10. Hűtési rendszereknél a 2.8. pontban foglaltakon felül a hűtési napok száma.

2.11. A megújuló energiát hasznosító gépészeti rendszerek (pl. napkollektor, fotovillamos áramfejlesztő) lefedési arányát igazoló számítás.

2.12. Egyéb rendeltetésű épület esetén a referenciaépület adatai.

2.13. Az összesített energetikai jellemző számított értéke.

2.14. Az összesített energetikai jellemző követelményértéke a Rend. 6. melléklete szerint.

2.15. "BB" vagy annál jobb besorolású épület esetén a megújuló részarány meghatározása.

2.16. A használatbavételi engedély kiadásához vagy a használatbavétel tudomásulvételéhez készülő tanúsítvány esetén az épületre, épületszerkezetekre, gépészeti rendszerekre és azok elemeire az építési tevékenységre vonatkozóan meghatározott módon a Rend. 6. §-a szerinti követelmények és az azoknak való megfelelés igazolása.

3. Egész épület számítással végzett tanúsítása esetén a 2. pontban meghatározottakon felül az alátámasztó munkarésznek tartalmaznia kell továbbá a következőket:

3.1. Az egész épület méretezett fajlagos hőveszteségtényezője.

3.2. Az egész épületre vonatkozó fajlagos hőveszteségtényező követelményértéke a Rend. 6. melléklete szerint.

3.3. A Rend. 6. melléklete szerint számított megújuló részarány a megújuló energiát biztosító rendszerenkénti bontásban és összegezve is.

4. Egész épület energiaszámlák alapján történő tanúsítása esetén meg kell adni a következőket:

4.1. A hitelesen mért energiafogyasztás energiahordozónként, éves bontásban, a mérés évét megadva:

4.1.1. amennyiben külön mérésre kerül a használati melegvíz- és fűtésfogyasztás, azt külön meg kell adni;

4.1.2. lakóépületek esetén, amennyiben a belső légállapot szabályozására, vagy huzamos tartózkodású terek szellőztetésre elektromos áramot is felhasználnak, annak mérési eredményét is meg kell adni;

4.1.3. lakóépülettől eltérő rendeltetésű épületnél az elektromos áramfogyasztás.

4.2. Az épületben lévő hőmérséklet értéke, az épületüzemeltető hiteles nyilatkozata alapján.

4.3. A fűtésre felhasznált energia mennyisége, korrigálva a Rend.-ben előírt parancsolt fűtési hőmérsékletre és fűtési hőfokhídra átszámolva.

4.4. Az épület fűtött hasznos alapterülete (AN).

4.5. A fogyasztási értékek MSZ EN 15603 szerint korrigálandók az épületben lévő irodai, háztartási berendezések fogyasztásával. Amennyiben a besoroláshoz figyelembe vett energiafogyasztás csökkentésre került az épületben lévő más technológiai, berendezések (pl. főző tűzhely) fogyasztásával, azok tételes kimutatását és energiafogyasztását meg kell adni.

5. Javasolt korszerűsítési megoldás, megoldások [a helyszíni szemle alapján a tanúsító megállapítja, hogy az adott épület(rész) primer energiafogyasztásának csökkentésére milyen ésszerű lehetőség kínálkozik; a mérlegelendő lehetőségek körébe tartozik pl. az utólagos hőszigetelés, a nyílászárók tömítése vagy cseréje, társított szerkezetek alkalmazása, a hőtermelő készülék vagy az ahhoz tartozó egyes elemek (égő, szabályozók) cseréje, elosztó hálózatok és szerelvények hőszigetelése, hőleadók, ventillátorok, szivattyúk, fényforrások cseréje, energiahordozók cseréje; homlokzati-, tetőszerkezeten kialakított vagy a benapozottságot módosító növényzet alkalmazása; a javasolt felújítás nem vezethet állagkárosodási és egészségkárosodási kockázathoz és az épület, valamint az épületgépészeti rendszerek várható élettartamának figyelembevételével kell ésszerűnek lennie; továbbá műemlék esetében a javaslatnak a műemléki érték fizikai valójában történő megőrzését kell szolgálnia, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az érték anyagi megőrzését biztosító építészeti-műszaki megoldásokat, illetve a műemléki érték megjelenését és érvényesülését nem sértő megoldásokat kell alkalmazni]:

5.1. A javasolt megoldás rövid műszaki leírása.

5.2. A javasolt megoldás becsült hatása a bruttó energiafogyasztásra.

5.3. A javasolt megoldás becsült hatása az épület besorolására.

5.4. Valamennyi javaslat egyidejű alkalmazásának hatása az épület besorolására.

6. További, önkéntesen csatolható munkarészek: tervrajz, infra-felvétel, mérési jegyzőkönyv, iratmásolatok, költség-haszon elemzés, a 2. pont szerinti részletezettségében energetikai méretezés a tervezett felújításról.

7. Műemléki védettségű építmény esetében az alátámasztó munkarésznek tartalmaznia kell a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet 10. melléklete szerinti értékleltárt. A javasolt korszerűsítési megoldás nem változtathatja meg a műemlék egészét vagy az értékleltárban szereplő épületelemeket."

3. melléklet a 261/2015. (IX. 14.) Korm. rendelethez

"3. melléklet a 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez

Épületenergetikai minőség szerinti besorolás (az energetikai minőségi osztályok)

1. Az energetikai minőséget elsősorban a vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának és a 4. § (7) bekezdése szerinti minimumkövetelményeknek éppen megfelelő, viszonyítási alapként szolgáló épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai mutatójának százalékban kifejezett arányával kell jellemezni.

2. "BB" vagy annál jobb besorolás csak abban az esetben adható az épületre vagy a benne lévő önálló rendeltetési egységre, ha az épület egésze megfelel a Rend. 6. melléklet II. és IV. részében meghatározott követelményeknek is.

3. "AA" vagy annál jobb besorolás csak a Rend. szerinti részletes módszerrel vagy dinamikus szimulációval alátámasztott módon adható. A dinamikus szimulációs esetén is a Rend.-ben meghatározott mértezési alapadatokkal egyenértékű adatokkal kell végezni a méretezést.

4. "AA" vagy annál jobb besorolás csak olyan esetben adható

4.1. ahol a hőtermelő időjárásfüggő szabályozása megoldott,

4.2. ahol a hűtési és fűtési rendszer helyiségenkénti szabályozhatósága megoldott,

4.3. ahol az önálló tulajdonú vagy külön bérbe adható épületrészek energiafogyasztásának mérése külön legalább költségosztók felszerelésével vagy egyedi mérőkkel megoldott.

5. A vizsgált épület, illetve önálló rendeltetési egység összesített energetikai jellemzője és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett értéke alapján az épület vagy önálló rendeltetési egység besorolásának betűjele és minőségi osztályának szöveges jellemzése az alábbi:

"