39/2015. (III. 11.) Korm. rendelet

a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról

A Kormány

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a) és d) pontjában, 21/A. § a) és b) pontjában,

a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés a), b), d), h)-s) és w)-y) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényben (a továbbiakban: Kötv.) meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos feladatok tekintetében hatáskörrel rendelkező hatóságokra és feladatkörrel rendelkező egyéb intézményekre, azok eljárásaira, a régészeti örökség és a műemléki érték felderítésének és kutatásának szabályaira, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos követelményekre, a régészeti feltárásra, az örökségvédelmi hatástanulmányra, valamint a nyilvántartott műemléki érték és a műemlék (a továbbiakban együtt: védett műemléki érték) kutatására és restaurálására terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

1.[1] megbízó: a védett műemléki érték tulajdonosa, vagyonkezelője, annak meghatalmazottja, vagy az e rendeletben szabályozott tevékenység megvalósításához szükséges hatósági engedélyek, tudomásulvételek jogosultja, illetve a tervezett tevékenység megrendelője vagy folytatója,

2.[2] szakszerűtlen tevékenység: a kulturális örökségvédelem területén végzett olyan tevékenység, amelyet jogszabályban meghatározott követelmények és szempontok figyelmen kívül hagyásával, a tevékenységre vonatkozó szakmai szabályok, előírások vagy a kulturális örökség védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által közzétett szakmai irányítói ajánlások megsértésével végeznek,

3. tájképi jelentőségű régészeti lelőhely: olyan régészeti lelőhely, amely megjelenésével környezetének meghatározó tájképi eleme (így különösen erőd, erődítés, vár, templom maradványai, továbbá jellemzően természeti védelem alatt is álló földvár, halomsír, kunhalom, a domborzatból kiemelkedő, többszörösen rétegzett tell-település),

4. területátadás: a régészeti feltárást követően a munkaterület kivitelezési tevékenységre állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átadása a beruházónak,

5. területátvétel: a régészeti feltárást megelőzően a földmunkával járó változtatással érintett munkaterületnek régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban, állapotrögzítő jegyzőkönyvvel történő átvétele a beruházótól.

6.[3] régészeti feladatellátás területi szakasza: a terület földrajzi adottságai, régészeti jellemzői, továbbá a beruházóval szerződő, feltárásra jogosult múzeum gyűjtőterülete, vagy ezek együttes figyelembe vétele alapján a feltárási projekttervben meghatározott terület.

2. Az örökségvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóságok, a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv és a szakmai irányító miniszter kijelölése[4]

3. §[5] A Kormány a Kötv.-ben, e rendeletben, valamint más jogszabályokban meghatározott, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével (a továbbiakban együtt: örökségvédelem) kapcsolatos hatósági feladatok ellátására - a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével összefüggő, a Kötv. 71. §-ában meghatározott nyilvántartások (a továbbiakban: nyilvántartás) vezetésével kapcsolatos feladatok kivételével - örökségvédelmi feladatkörében

a)[6] örökségvédelmi hatóságként (a továbbiakban: hatóság) az 1. mellékletben felsorolt járási (fővárosi kerületi) hivatalt (a továbbiakban: járási hivatal) az 1. mellékletben meghatározott illetékességi területtel,

b)[7] a járási, fővárosi kerületi hivatalok örökségvédelmi hatósági feladatellátásának törvényességi, szakszerűségi ellenőrzésére és az e rendeletben meghatározott hatósági feladatokra örökségvédelmi hatóságként országos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatalát

jelöli ki.

3/A. §[8] A fővárosi és megyei kormányhivatal örökségvédelemmel kapcsolatos feladatköreinek gyakorlásával összefüggésben az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9. § f)-i) pontjában meghatározott, valamint a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzési hatásköröket szakmai irányító miniszterként a miniszter gyakorolja.

3/B. §[9] A Kötv. szerinti, jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ.

II. FEJEZET

A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME

3. A nyilvántartott régészeti lelőhelyekre és a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelmények

4. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak a Kötv. és e rendelet alapján, valamint az e rendeletben meghatározott engedéllyel végezhető.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhely állapotromlásának minősül a réteg vagy rétegsor átvágása, a történeti összefüggés megszüntetése, a régészeti leletek eredeti helyükről történő elmozdítása régészeti feltárás nélkül.

(3) A földmunkával járó beruházással el kell kerülni

a) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet,

b) a nyilvántartott tájképi jelentőségű régészeti lelőhelyet és

c) az eredeti összefüggéseiben megmaradt, helyben és fizikai állapotromlás nélkül megőrzendő régészeti emléket.

(4) A lelőhely állapotváltozásával járó régészeti feltárás esetén előnyben kell részesíteni az eredeti rétegsort és történeti összefüggést tartalmazó lelőhelyrész megtartását.

5. § (1) A régészeti feltárást végző vagy megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra a beruházóval szerződő intézmény gondoskodik

a) a feltárás megkezdésének bejelentéséről

aa) engedélyköteles feltárás esetén a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon a régészeti feltárás megkezdése előtt két nappal,

ab) bejelentésköteles feltárás esetén a 10. § (1) bekezdésében meghatározott módon,

b) a régészeti feladatellátás korszerű követelményeinek megfelelő elvégzéséről,

c) a feltárási naplónak a munkavégzés idején a feltárási helyszínen való őrzéséről,

d) a feltárt régészeti örökség őrzéséről, az elsődleges leletfeldolgozásról, a leletek végleges múzeumi befogadásáról, valamint a feltárás eredményének tudományos feldolgozásáról,

e) a feltárási munkálatok szünetelése esetén a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról,

f) tervásatás és mentő feltárás esetén a feltárás befejezése után a rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használathoz szükséges tereprendezési munkák elvégzéséről, és

g) a feltárás helye szerinti gyűjtőterülettel rendelkező múzeum értesítéséről, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végzi.

(2) Az engedélyköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti bejelentést követő második napon megkezdhető.

(3) A bejelentésköteles régészeti feltárás az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti bejelentést követő ötödik napon megkezdhető a hatóság eltérő rendelkezése hiányában.

(4) A régészeti feltárás nem minősül építési tevékenységnek.

6. § (1) Régészeti feltárást csak szakirányú mesterfokozattal vagy szakképzettséggel rendelkező régész vagy régészet tárgyban doktori fokozatot szerzett, továbbá a feltárást végző vagy a feltárásba bevont intézménnyel - nagyberuházás esetén a bevont intézménnyel vagy a bevont akkreditált szervezettel - munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló régész vezethet.

(2) A régészeti feltárást vezető régésznek (a továbbiakban: feltárásvezető) - a mentő feltárás kivételével - a feltárási engedély iránti kérelemben megjelölt feladatellátáshoz szükséges speciális szakirányú ismeretekkel és megfelelő feltárási gyakorlattal kell rendelkeznie.

(3)[10] Megfelelő feltárási gyakorlatnak minősül a szakirányú mesterfokozat vagy szakképzettség megszerzését követően a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott számítási módszer alapján az adott korszakot érintő feltárás vezetőjeként vagy a feltárási dokumentációban megnevezett munkatársként szerzett legalább 12 pont értékű szakmai gyakorlat.

(4) A feltárásra jogosult intézmény csak olyan régészt bízhat meg feltárás vezetésével, aki korábbi tevékenysége során a jogszabályban meghatározott dokumentációs kötelezettségeit teljesítette.

(5) A feltárásvezetőnek az egyes feltárási munkafolyamatok elvégzésében történő akadályoztatása esetén az engedélyes köteles a helyettesítésről az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módon gondoskodni.

(6) A feltárásvezető köteles

a)[11] a régészeti feltárás, különösen a próba- és a teljes felületű feltárás esetén a régészeti feltárás vezetésével kapcsolatos feladatokat személyesen a helyszínen irányítani,

b) a feltárási naplót naprakészen, a munkálatokkal egy időben úgy vezetni, hogy annak alapján a feltárás célkitűzései, addigi menete és eredményei követhetők legyenek, valamint

c) a szakmai követelményeknek megfelelő dokumentációt elkészíteni.

(7) Több korszakot érintő régészeti feltárás esetén az (1) bekezdés szerinti szakképzettséggel és a (3) bekezdés szerinti feltárási gyakorlattal rendelkező munkatársat vagy konzulenst kell bevonni a régészeti feladatellátásba.

7. § (1) Régészeti feltárásra alkalmas napnak minősül az a munkanap, amelyen az időjárási és a talajviszonyok, továbbá egyéb körülmények nem akadályozzák meg a feltárási tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel régészeti feltárásra alkalmatlan különösen az a nap, amelyen a feltárási tevékenységet

a) a talaj fagyott állapota, nedvességtartalma, a belvíz vagy a talajvíz szintje,

b) a csapadék mennyisége vagy jellege, vagy

c) a rendkívüli időjárással összefüggő esemény miatt elrendelt riadó

megakadályozza.

8. § (1)[12] A régészeti feltárásról jelentést kell készíteni, mely tartalmazza

a) a 3. mellékletben meghatározott tartalmú lelőhely-bejelentő adatlapot,

b) a szöveges ismertetést és

c) a feltárás helyszínrajzát.

(2)[13] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatlapot minden lelőhelyről külön kell kitölteni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szöveges ismertetés tartalmazza:

a) engedélyhez kötött feltárás esetén a feltárási engedély számát vagy az arra történő utalást, hogy a feltárás nem tartozik az engedélyezési körbe, országos jelentőségű védett természeti területen végzett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély számát,

b) a lelőhely nyilvántartási azonosítóját,

c) a feltárás menetét, a feltárás eredményeinek rövid összefoglalását,

d) a feltárt terület nagyságát,

e) a leletek elhelyezését,

f) a lelőhely feltárás utáni állapotáról szóló adatokat,

g) az alkalmazott módszereket, továbbá

h) az előkerült leletek összefoglaló ismertetését.

(4) A jelentés egy-egy példányát a feltárás befejezését követő harminc napon belül meg kell küldeni

a) papír alapon és elektronikus adathordozón

aa) a hatóságnak,

ab)[14] a nyilvántartást vezető hatóságnak és

ac) a Magyar Nemzeti Múzeumnak,

b) elektronikus adathordozón

ba) a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte,

bb) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint

bc) az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségnek és a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak, ha a feltárás országos jelentőségű védett természeti területen történt.

(5) A jelentés további egy példányát abban az intézményben kell elhelyezni, amelyik a feltárási engedélyt kapta.

9. § (1)[15] A feltárási dokumentáció tartalmazza

a) a feltárási naplót,

b) régészeti bontómunka esetén a bontási egységekre vonatkozó adatlapokat,

c) a munkálatok során készült valamennyi feljegyzést,

d) az azonosított vagy feltárt régészeti jelenségeket és azok környezetét megörökítő fotódokumentációt, méretarányos alap- és metszetrajzot, Egységes Országos Vetületi (a továbbiakban: EOV) rendszerben készült helyszínrajzot és térképet, valamint mindezek listáit,

e) bármilyen technikával rögzített adatot,

f) az elsődleges leletfeldolgozás külön jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentációját.

(2)[16] A feltárási napló a régészeti feltárás alapdokumentuma, melynek első részében az időpontot, a feltárásban közreműködők létszámát, a feltárás menetét befolyásoló körülményeket, a régészeti feltárásra alkalmas és alkalmatlan napokat, a második részében a szakmai megfigyeléseket, feljegyzéseket kell a feltárás megkezdésétől a befejezéséig folyamatosan vezetni a feltárás módszerétől függően.

(3) A feltárási dokumentáció egy-egy példányát a feltárás befejezésétől számított egy éven belül meg kell küldeni

a) papír alapon és elektronikus adathordozón

aa)[17] a nyilvántartást vezető hatóságnak,

ab) a Magyar Nemzeti Múzeumnak,

b) elektronikus adathordozón

ba) a hatóságnak,

bb) a területileg érintett megyei hatókörű városi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte, valamint

bc) a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak, ha a feltárást más feltárásra jogosult intézmény végezte.

9/A. §[18] A jelentés és a feltárási dokumentáció beérkezéséről a nyilvántartást vezető hatóság igazolást bocsát ki. Ha a jelentés vagy a feltárási dokumentáció hiányos, a feltáró intézményt határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

4. Bejelentéshez kötött tevékenységek

10. § (1)[19] A Kötv. 20. § (2) bekezdésében megjelölt tevékenységet annak megkezdése előtt legalább öt nappal be kell jelenteni lelőhelyenként

a) elektronikus úton a hatóságnak, valamint

b) országos jelentőségű védett természeti terület esetén a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak.

(2) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használatának minősül, ha a fémkereső műszer használója hitelt érdemlően bizonyítja, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer. Hitelt érdemlő bizonyításnak számít a munkaköri leírás, a cégszerűen aláírt megbízás vagy megrendelés.

(3) Fémkereső műszer hivatás gyakorlásához szükséges használata:

a) feltárásra jogosult intézmény által fémkereső műszerrel végzett lelet- és lelőhely-felderítés,

b) tervszerű lőszermentesítés,

c) közmű-nyomvonal keresése,

d) háborús kegyelettel összefüggő feltárás, exhumálás.

(4) A Kötv. 20/A. §-át, valamint e rendeletnek a fémkereső műszer használatára vonatkozó rendelkezéseit a bűnüldöző és nyomozó szervek feladatellátására, valamint a tűzszerészeti tevékenységre nem kell alkalmazni.

(5)[20] A (3) bekezdés a) pontja esetében a bejelentést a 4. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell megtenni.

(6)[21] A (3) bekezdés b)-d) pontja esetében a bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV rendszerben készült térképen,

b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét,

c) a fémkereső műszer használójának igazolását arról, hogy feladatainak ellátásához szükséges a fémkereső műszer,

d) az alkalmazni tervezett fémkereső műszer típusának megnevezését és műszaki leírását.

(7)[22] A (3) bekezdés szerinti tevékenységek végzése során az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt szervnek a 41. § (3) bekezdése szerinti tudomásulvételről szóló értesítését a tevékenység végzője köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

5. A megelőző feltárás részletes szabályai

11. § Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket a 12-18. §-ban foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

12. § (1)[23] Régészeti feladatellátásnak minősülnek az alábbi régészeti szaktevékenységek:

a) feltárásvezetés, beleértve a feltárás dokumentálását,

b) régésztechnikusi feladatellátás,

c) elsődleges leletfeldolgozás,

d) geodéziai és térinformatikai feladatok.

(2)[24] Járulékos régészeti feladatellátásnak minősül a régészeti bontómunka.

(3)[25] Az elsődleges leletfeldolgozást a feltárási dokumentáció benyújtásáig el kell végezni. Az elsődleges leletfeldolgozás határideje a feltáró intézmény kérelmére, a Budapest Főváros Kormányhivatala jóváhagyásával legfeljebb egy évvel, különösen indokolt esetben legfeljebb két évvel meghosszabbítható.

(4)[26] A kivitelezés földmunkáit régészeti megfigyelés mellett, a feltárás vezetőjének irányításával kell végezni.

(5)[27] A régészeti bontómunka részét képező tevékenységek nem minősülnek kézi földmunkának.

(6)[28] Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás (a továbbiakban: közlekedési infrastruktúra-beruházás) esetén nem akkreditált intézmény vagy szervezet az (1) bekezdés d) pontja szerinti régészeti szaktevékenység elvégzésébe vonható be.

13. § Megelőző feltárás előkészítése során a beruházó köteles a feltárásra jogosult intézmény rendelkezésére bocsátani

a) az érintett területek azonosításra és területszámításra alkalmas adatait,

b) a beruházás helyszínrajzát, a meglévő és tervezett közművek nyomvonalát,

c) a beruházás alapozási terveit,

d) a földfelszín alatti munkák műszaki leírását,

e) a tereprendezésre vonatkozó adatokat,

f) a kivitelezés megkezdésének tervezett időpontját,

g)[29] - a Kötv. 7. § 20. pont c) alpontja kivételével - nyilatkozatot arról, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül-e,

h) nagyberuházás esetén nyilatkozatot a beruházás teljes bekerülési költségének tervezett összegéről, és

i) a beruházás építési engedélyét, ha az rendelkezésre áll.

14. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feltárás költségeire vonatkozó költségbecslést a feltárásra jogosult intézmény az alábbi tartalmi elemekkel készíti el:

a) a megelőző feltárás hatósági határozatban előírt módszere,

b) a megelőző feltárás előírt módszerének részét képező régészeti feladatellátás,

c) a résztevékenységek egységnyi költsége mind területegység, mind időegység alkalmazása esetén,

d) az egységre nem vetíthető résztevékenységek tételes költsége,

e)[30] az egységnyi költség mértékét befolyásoló tényezők, így különösen: régészeti rétegek várható száma, réteg jelentkezésének mélysége, rétegsor mélysége, régészeti emlékek várható száma, kiterjedése, leletsűrűség,

f)[31] járulékos (infrastrukturális, logisztikai, koordinációs) költségek,

g)[32] az elsődleges leletfeldolgozás költségei, legfeljebb a régészeti feltárás költségeinek harminc százaléka.

(2)[33] A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabbó hatósági árakat az 5. melléklet tartalmazza.

(3) Az elfedést vizsgáló talajtani fúrások költségeinek meghatározása a beruházóval egyeztetett költségtétel alapján történik.

15. § (1) Megelőző feltárás esetén a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell

a) a feltárás pontos helyét az azonosításra alkalmas adataival és térképi megjelölésével, a régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját,

b) a feltárás tárgyát és a módszereit,

c) a szerződő felek közötti kapcsolattartók nevét, beosztását, munkahelyét,

d) a megelőző feltárás költségei folyósításának módját és ütemezését, a végleges elszámolás módját és határidejét,

e) a régészeti feladatellátás időtartamát, befejezésének időpontját,

f) a különleges munkavégzési körülmények esetére vonatkozó rendelkezéseket,

g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódó földmunkával kapcsolatos rendelkezéseket, valamint

h) a régészeti feladatellátás megkezdéséhez szükséges előlegnek a felek megállapodása szerinti összegét.

i)[34] a tételes költségelszámolás módját és határidejét.

(2) Ha a hatóság a beruházás engedélyezése során előírta a megelőző feltárás módját, akkor a szerződésben az előírtaktól eltérni nem lehet.

16. § (1) Megelőző feltárás esetén az engedélyes köteles

a) a régészeti feladatellátást a műszaki és gazdaságossági követelményeknek megfelelően a legnagyobb gondossággal elvégezni,

b) a régészeti munkavégzésre alkalmas munkaterületet területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átvenni,

c) a feltárást követően a munkaterületet a beruházónak területátadási állapotrögzítő jegyzőkönyvvel átadni.

(2) A megelőző feltárás a terület régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban történő átvételét követően kezdhető meg. A felmerülő zöldkár rendezése a beruházó feladata.

(3) Régészeti munkavégzésre alkalmas állapotúnak minősül a terület, ha

a) a beruházási területen belüli feltárandó régészeti lelőhely kijelölése - legfeljebb 50 méteres távolságban elhelyezett, jól látható, egyértelműen megjelölt karókkal - megtörtént, a kitűzött pontok koordinátáit tartalmazó kitűzési jegyzőkönyvet és kitűzési vázrajzot papír alapon és EOV rendszerben készült digitális térkép (állomány) formájában a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta,

b) megtörtént a fakitermelés, bozót-, nád-, cserjeirtás és a szántóföldi növényzet betakarítása vagy irtása,

c) építmény, építési, bontási vagy a hulladékról szóló törvény szerinti veszélyes hulladék, továbbá egyéb jelentős méretű vagy mennyiségű tárgy nem található a munkaterületen,

d) a közművezetékek terepi kijelölése megtörtént, leíró és térképes dokumentációját (beleértve - ha rendelkezésre áll - az EOV rendszerben készült állományt is) a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta, vagy ha nincs közművezeték a területen, és annak védőtávolsága sem érinti a területet és a beruházó átadta a közműszolgáltató nyilatkozatát a feltárást végző intézménynek,

e) a lőszer- és a tűzszerészeti vizsgálat és mentesítés megtörtént, és a lőszermentesítés minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta,

f) az emberre és környezetre veszélyt jelentő anyagok felderítése megtörtént, annak minőségbiztosítási jegyzőkönyvét a feltárást végző intézménynek a beruházó átadta,

g) a megelőző feltáráshoz kapcsolódóan földdepók létesítése szükséges, azok - ha lehetséges - a régészeti feltárással érintett területen kívül kijelölésre kerültek a feltárásra jogosult intézmény javaslata alapján - a feltárásra vonatkozó szerződésben meghatározott eltérő rendelkezés hiányában - oly módon, hogy azok a régészeti lelőhely esetlegesen nem ismert, a beruházás miatt a későbbiekben feltárandó részeit ne fedjék el, ugyanakkor a feltárás helyszínétől ne legyenek a szükségesnél távolabb, valamint

h) a beruházó biztosítja a feltárandó terület megközelíthetőségét a feltárást végző intézmény számára.

(4) Ha a feltárás beépített ingatlanon vagy a telekhatáron álló épülettel közvetlenül szomszédos területen - különösen történeti településmag területén - történik, akkor a területátvételi állapotrögzítő jegyzőkönyvnek ki kell térnie a meglévő épületrészek megőrzésének szempontjaira is. Ilyen esetben a régészeti feltárási módszerek és technikák alkalmazása során figyelemmel kell lenni az építmények tartószerkezeti sajátosságaira.

(5) A régészeti feltárást követő területátadás során felvett állapotrögzítő jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a régészeti lelőhely feltárt részének méretét és elhelyezkedését,

b) a régészeti lelőhely ismert, de fel nem tárt, elfedett részének méretét és elhelyezkedését,

c) a feltárást végző intézmény nyilatkozatát a régészeti lelőhely állapotáról és az elfedés régészeti előkészítéséről, valamint

d) az a) és b) pontban meghatározottak ábrázolását EOV rendszerben készült digitális térképen.

(6) A feltárási naplóban rögzíteni kell a területátvétel és a területátadás tényét, az állapotrögzítő jegyzőkönyvek a feltárási dokumentáció részét képezik.

17. § (1) Ha a régészeti megfigyelés során régészeti bontómunka válik szükségessé, akkor - legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig - az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában a régészeti bontómunkát és az elsődleges leletfeldolgozást a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti régészeti bontómunka megkezdését a 2. mellékletben meghatározott adattartalommal a hatóságnak be kell jelenteni.

18. § (1) A feltárás befejezése után az építési helyszín kivitelezési tevékenység végzésére való alkalmassá tétele, illetve az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzése megelőző feltárás esetén a beruházó feladata.

(2) Ha a megelőző feltárást szükségessé tevő beruházás bármilyen okból meghiúsul, vagy szünetelésének időtartama a feltárás felfüggesztésétől vagy befejezésétől számítva meghaladja az egy évet, a beruházó köteles az ingatlan korábbi használatának megfelelő állapotot helyreállító tereprendezési munkák elvégzéséről és a feltárt régészeti emlékeknek a hatóság által előírt állagmegóvásáról gondoskodni.

(3) Ha a beruházás vagy a feltárás munkálatainak harminc napot meghaladó szünetelésére a feltárást végző intézménynek fel nem róható okból kerül sor, a feltárt régészeti emlékek ideiglenes állagmegóvásáról, biztonságáról, őrzéséről a feltárást végző intézmény a beruházó költségére köteles gondoskodni.

6. A nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás általános szabályai

19. § (1) Nagyberuházással kapcsolatos régészeti feladatellátás esetén a régészeti feltárás elvégzésére vonatkozó általános követelményeket és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a 20-25. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nagyberuházáshoz kapcsolódóan létesített anyagnyerőhely vagy célkitermelő-hely vonatkozásában a nagyberuházás esetén folytatott régészeti feltárásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(3)[35] A rendelkezésre álló örökségvédelmi hatástanulmány vagy próbafeltárás nélkül készült előzetes régészeti dokumentáció esetén a hatóság dönt arról, hogy az alkalmas-e az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. A hatóság - ésszerű határidő kitűzésével - előírhatja a hiányzó munkarészek pótlását vagy új előzetes régészeti dokumentáció elkészítését.

20. §[36] (1) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készíthető, ha

a) a nyomvonalas létesítmény esetén a tervezett földmunkák által érintett terület szélessége nem éri el a 3,5 métert,

b) nem nyomvonalas létesítmény esetén a régészeti lelőhely földmunkával érintett területe nem éri el az 1000 m2-t,

c) a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére álló tervezési és régészeti adatok alapján megállapítható, hogy a beruházás során végzett földmunka nem éri el a régészeti örökség jelentkezésének felső síkját, vagy a beruházás megvalósításának módja nem veszélyezteti a régészeti jelenségeket, vagy

d) az előzetes régészeti dokumentáció készítése során elvégzett roncsolásmentes vizsgálatok eredményei vagy a beruházás jellege próbafeltárás végzését nem indokolják.

(2) Egyszerűsített előzetes régészeti dokumentáció készítésére - a próbafeltárás végzésének kivételével - a Kötv. 23/C. §-át kell alkalmazni.

21. § (1) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében a próbafeltárást az akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni, ha

a) a próbafeltárás építmény, aszfalt vagy térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel vagy vegetációval való fedettség miatt részben sem lehetséges, vagy

b) az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez.

(2) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltárás bejelentéséhez mellékelni kell:

a) a próbafeltárásra vonatkozó szerződést,

b) a beruházó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, és

c) a beruházásnak a Kötv. 23/F. § (4) bekezdése alapján tervezett teljes bekerülési költségének tervezett összegéről szóló nyilatkozatot.

(3)[37] A próbafeltárás a bejelentés megtételére a 10. § (1) bekezdésében előírt határidő leteltét követően kezdhető meg, ha

a) jogszabály alapján egyéb engedélyre nincs szükség,

b) a próbafeltárás területe a 16. § (3) bekezdése szerint régészeti munkavégzésre alkalmas állapotban van, és

c) a hatóság a tevékenység végzése ellen nem emelt kifogást.

(4)[38] Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett próbafeltáráshoz kapcsolódó földmunka elvégzéséről a beruházó költségén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv gondoskodik.

22. § (1) A nagyberuházás egészére egy feltárási projekttervet kell készíteni.

(2)[39] Ha a nagyberuházás több megye területét érinti, akkor a régészeti feladatellátás területi szakaszait megyei bontásban kell meghatározni. Feltárási projektterv a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátás területi szakaszaira külön is készíthető.

(3) A feltárási projektterv készítése során az elfedés alkalmazása tekintetében figyelembe kell venni, hogy ha a kivitelezés során eltávolítandó talajréteg alsó síkja és a régészeti emlékek jelentkezésének felső síkja között a régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvását biztosító magasságú és konzisztenciájú intakt földréteg

a) marad, elfedést nem kell alkalmazni,

b) nem marad, a Kötv. 23/E. § (8) bekezdése alapján alkalmazható elfedés.

(4)[40] A feltárási projekttervnek tartalmaznia kell a régészeti feltáráshoz kapcsolódó földmunka becsült mennyiségét.

(5)[41] A feltárási projektterv készítése során az Ásatási Bizottság szakmai véleménye kérhető különösen[42]

a) több megyét érintő nagyberuházás,

b) elfedés alkalmazására irányuló javaslat és

c) közlekedési infrastruktúra-beruházás régészeti feladatellátás területi szakaszának meghatározása

esetén.

(6)[43] A feltárási projekttervet tartalmazó teljes előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik.

(7)[44] A hatóság vizsgálni köteles, hogy a benyújtott előzetes régészeti dokumentáció a földmunkával járó teljes tevékenységre vonatkozóan készült-e.

(8)[45] A hatóság a beruházás műszaki adatainak a régészeti érintettség szempontjából lényeges megváltozása, vagy a beruházás helyszínének részleges megváltozása esetén a feltárási projektterv módosítását írhatja elő.

(9)[46] A beruházás helyszínének teljes megváltoztatása örökségvédelmi szempontból új beruházásnak minősül, mely esetben a beruházónak új feltárási projekttervet kell készíttetnie.

22/A. §[47]

22/B. §[48] Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv

a) a jogszabályban meghatározott régészeti előkészítési és koordinációs feladatai körében ellátja a Kötv. 23/G. § (1a) bekezdése szerinti feladatokat,

b) a régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó földmunka elvégzését a beruházó költségén vállalhatja.

23. §[49] (1) Nagyberuházást megelőző feltárást a régészeti feladatellátás megyére kiterjedő területi szakaszán a közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével

a) az akkreditált megyei hatókörű városi múzeum, Budapesten a Budapesti Történeti Múzeum, ha akkreditált,

b) az a) pont szerinti akkreditált intézmény hiányában országos akkreditációt nyert intézmény az elért pontszámok sorrendje szerint,

c) a b) pont szerinti akkreditált intézmény hiányában a nagyberuházás helye szerinti megyével szomszédos megyék akkreditált megyei hatókörű városi múzeumai közül a nagyberuházás helye szerinti megyére akkreditált intézmény az elért pontszámok sorrendje szerint,

d) a c) pont szerinti akkreditált intézmény hiányában a megyére akkreditált egyéb intézmény az elért pontszámok sorrendje szerint,

e) az a)-d) pontban meghatározott intézmény hiányában a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv végez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény hiányának kell tekinteni az intézmény kapacitáshiányát is.

(3) Akkreditált intézmény igazolt kapacitáshiányának tekinthető, ha

a) az intézmény által az akkreditációs eljárás során igazolt valamennyi saját kapacitás igazolt módon nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásban vesz részt, ezért nem áll rendelkezésre,

b) az akkreditált intézmény nyilatkozata szerint a nagyberuházáshoz kapcsolódó régészeti feladatellátásra a Kötv. 23/F. § (9) bekezdése szerinti költséghatár nem elegendő.

(4) Ha az (1) bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény igazolt kapacitáshiánya nem áll fenn, akkor a nagyberuházást megelőző régészeti feltárást köteles elvégezni.

(5) Ha az (1) bekezdés szerinti feltárásra jogosult akkreditált intézmény a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, elveszíti akkreditációját és újabb akkreditáció iránti kérelmet három éven belül nem nyújthat be.

23/A. §[50] A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv Kötv. 23/G. § (1c) bekezdése szerinti megkeresésére a feltáró intézmény vagy akkreditált szervezet öt napon belül válaszol.

24. § (1) A beruházó és a feltárást végző intézmény a megelőző feltárásra vonatkozó szerződést a feltárási projektterv adataira figyelemmel köti meg.

(2) Ha a feltárási projektterv elfedést tartalmaz, a régészeti feladatellátásra irányuló szerződésnek tartalmaznia kell az elfedésre vonatkozó rendelkezéseket is.

(3) A kivitelezés során a földmunkákkal érintett, és egyéb feltárási módszerekkel fel nem tárt területen régészeti megfigyelést kell biztosítani.

(4) A szerződésben a régészeti feladatellátásra, valamint a hatósági eljárás megindítására irányuló kérelem benyújtására meghatározott határidők késedelmes teljesítése esetére a feltárást végző intézményt terhelő kötbért kell kikötni. A kötbér mértéke - ettől eltérő megállapodás hiányában - a régészeti feladatellátás nettó díjának a késedelem időtartamára számított napi egy százaléka, legfeljebb azonban tizenöt százalék.

24/A. §[51]

25. § (1) Elfedésre olyan műszaki megoldás alkalmazható, amely biztosítja a lelőhely tartós állapotmegóvását mind a kivitelezés során jelentkező, mind a kivitelezés megvalósulása után fellépő fizikai és kémiai hatásoktól.

(2) Elfedésre alkalmazható műszaki megoldás különösen a bolygatatlan régészeti rétegek és a kivitelezéssel érintett rétegek elválasztása

a) szigetelőréteggel,

b) teherelosztó szerkezettel vagy

c) teherelosztásra alkalmas anyagú, vastagságú és szilárdságú takaróréteggel.

(3) Az elfedés során alkalmazandó megoldás kiválasztásakor figyelemmel kell lenni az adott helyszín talajtani és egyéb környezeti viszonyaira, a beruházás kiviteli terveire, valamint a régészeti lelőhely jellegére.

(4) Elfedésnek csak az a megoldás minősül, amelynek célja az érintett régészeti lelőhely, lelőhelyrész vagy régészeti emlék megóvása. Nem minősülnek elfedésnek az egyéb célok érdekében végzett - különösen a beruházás során megvalósítandó építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló - hasonló munkálatok. Ha az építmény teherhordó szerkezetének kialakítását szolgáló műszaki megoldás megfelel a (2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak, elfedésre szolgáló műszaki megoldást nem kell alkalmazni.

(5) Az elfedés régészeti előkészítését végző régész köteles az elfedést megelőző termőréteg-letermelést is figyelemmel kísérni, és ha a régészeti leletek jelentkezésének az előzetes régészeti dokumentáció, illetve a próbafeltárások során meghatározott felső síkjánál magasabban kerül elő régészeti lelet vagy emlék, annak feltárását a régészeti megfigyelés keretén belül elvégezni.

25/A. §[52] (1)[53]

(2) A közlekedési infrastruktúra-beruházás kivételével, ha a nagyberuházás régészeti megfigyelése során előkerült régészeti lelőhely vagy lelet a kivitelezés hátráltatása nélkül régészeti bontómunka keretében nem tárható fel, a régészeti megfigyelést végző intézmény haladéktalanul értesíti a hatóságot. A szükséges intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított öt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt.

7. A régészeti leletek és emlékek elhelyezése, megőrzése

26. § (1) A feltárás során eredeti összefüggéseiben megmaradt régészeti emlék megtartására a feltárást végző intézmény három napon belül javaslatot tehet a hatóságnak, valamint megelőző feltárás esetén értesíti a beruházót.

(2) Az (1) bekezdés szerint bejelentett régészeti emlék kezeléséről, helyszíni megtartásáról és a szükséges állagmegőrző intézkedésekről a bejelentés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a hatóság helyszíni szemle alapján dönt.

(3) Ha a régészeti emlék megelőző feltárás során került elő, és a hatóság határozata alapján azt a helyszínen kell megőrizni, a beruházás során a műszaki tervezésnek és a kivitelezésnek tekintettel kell lennie az emlék megőrzésére. Ebben az esetben a feltárást végző intézmény köteles a feltárás terepi munkáinak befejezését követő tizenöt napon belül a régészeti emlékről adatot szolgáltatni a beruházónak. Az adatszolgáltatás részeként rajzi dokumentáción egyértelműen fel kell tüntetni a bontható és a helyszínen - eredeti helyükön - megőrzendő régészeti emlékeket.

(4) Ha a feltárást nem a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum végezte, a feltárások leletanyaga a teljes tudományos feldolgozásig, legfeljebb azonban a feltárás befejezésétől számított öt évig a feltárást végző intézmény őrzésében maradhat. Ezt követően az engedélyes a restaurált és tudományosan feldolgozott leletanyagot - a befogadó múzeum alapleltárába vételre előkészítve - köteles átadni a feltárási engedélyben a leletanyag befogadójaként megjelölt múzeumnak.

(5) Ha a feltárás során 1711 utáni emberi maradványok kerülnek elő, a feltárást végző intézmény erről haladéktalanul köteles a hatóságot értesíteni.

(6)[54] A végleges leletbefogadás költségeiről a feltáró intézmény és a leletanyagot véglegesen befogadó múzeum között kötendő megállapodás során figyelemmel kell lenni a befogadott leletek mennyiségével arányos egyszeri költségekre, melyek különösen a gyűjteményi alapleltárba vétel és a raktárkapacitás bővítésének költségei.

8. A régészeti korú tárgyakra vonatkozó szabályok

27. § (1)[55] Régészeti korú tárgy tulajdonjogának átruházását megelőzően legalább harminc nappal a régészeti korú tárgyat - az 1711 előtt keletkezett könyvek, iratok, bútorok, numizmatikai és bizonyíthatóan műgyűjteményben fennmaradt tárgyak kivételével - a kulturális javak hatóságának a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal be kell jelenteni.

(2)[56] A tulajdonjog átruházása kizárólag a kulturális javak hatóságának a bejelentés tényét rögzítő igazolása alapján történhet.

(3)[57] A kulturális javak hatóságának a bejelentés tényét rögzítő igazolása nem tanúsítja a régészeti korú tárgy korát, értékét és eredetiségét. Az igazolás kiadásának ügyintézési határideje a kézhezvételtől számított legfeljebb tizenöt nap.

(4) Az igazolást a tulajdonjog átruházása során át kell adni az új tulajdonosnak.

(5) A (2) bekezdés szerinti igazolás nélkül értékesített régészeti korú tárgy tulajdonjogának átruházása semmis.

III. FEJEZET

A MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK VÉDELME

9. A műemléki érték védelmére és fenntartására vonatkozó követelmények

28. § (1) A nyilvántartott műemléki értéket érintő tevékenységeket az e fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

(2) A nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az érték anyagi megőrzését biztosító építészeti-műszaki megoldásokat.

(3) A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha

a) műemlékké nyilvánítása a védetté nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott közérdekű célt szolgál,

b) a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában

ba) hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,

bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,

bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a műszaki állapothibák helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki érték kortörténeti jelleget megszüntetné,

bd) gazdaságossági vagy használati szempontból fenntartható, továbbá

c) az értékleltár elkészült.

(4) Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a közérdekűség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kiemelkedő és országos jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető.

(5)[58]

(6)[59]

(7)[60]

(8)[61]

29. § (1) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki

a) a műemléki érték telkéhez kapcsolódó, azzal közvetlenül határos telek, továbbá

b) az a) pontban meghatározott telkek által kijelölt közterület-szakasz és az ehhez kapcsolódó telkek, különösen

ba) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják, vagy

bb) amelyen a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölés hiányában - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - műemléki környezet nem jön létre.

(3) A 2015. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, valamint a védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok minősülnek műemléki környezetnek.

30. § (1) A műemléket érintő, a 38. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységeket a 28. §-ban megfogalmazott követelmények mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltaknak megfelelően kell végezni.

(2) A műemléket fizikai valójában, anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel kell megőrizni, védett értékeit hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. A műemlék hasznosítása, használata a 28. § (2) bekezdésében megfogalmazott követelményen túlmenően nem járhat a védettséget megalapozó műemléki érték veszélyeztetésével.

(2a)[62] A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő, műemléki védelem alatt álló építményekben és építményegyüttesekben vagy azok területén, telkén még a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben sem alakítható ki a menedékjogról szóló törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló rendeltetés vagy ilyen rendeltetésű építmény.

(3) A műemlék esetén az építészeti-műszaki beavatkozás, különösen az energetikai követelmények betartása, az energia-megtakarítási célú felújítás során a műemléki érték megjelenését és érvényesülését nem sértő megoldásokat kell alkalmazni.

(4) A műemlék jókarbantartása keretében a védett műemléki érték megjelenésének megváltoztatásával, az érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával nem járó tevékenység végezhető. A műemlék építmény helyreállítása során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.

(5) A műemlék alkotórésze, tartozéka, berendezési tárgya - a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével - csak különösen indokolt esetben távolítható el.

(6) Az (5) bekezdés szerinti áthelyezés csak szakértői jogosultsággal rendelkező restaurátor közreműködésével végezhető.

(7)[63] Műemléken a külső homlokzat 30%-ánál nagyobb felületet eltakaró reklám nem helyezhető el, kivéve

a) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység vagy egyéb munkálatok időszakát, vagy

b) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.

10. A műemlék vagyonátruházása

31. §[64] A műemlék vagyonátruházására vonatkozó, a Kötv. 44. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott jóváhagyást vagy hozzájáruló jognyilatkozatot a miniszter a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja meg.

11. A műemlékvédelem sajátos tárgyai védelmére vonatkozó különleges követelmények

32. § (1) Védett történeti kertben vagy védett műemléki érték telkén lévő védett parkban szakági kutatásokon kell alapulnia a kert, park helyreállítására és fenntartására irányuló munkáknak.

(2) A fás szárú növények kerti térhatást megváltoztató kivágása, eltávolítása, áttelepítése, valamint, új növényzet telepítése, továbbá kerti építmények építése és bontása a védett műemléki érték együttes érvényesülését, hitelességét nem sértheti.

(3) Védett történeti kert, védett műemléki érték telkén lévő védett park jókarbantartása nem terjedhet túl a zöldfelület talajának és növényzetének idény szerinti ápolásán.

(4) Védett temetők és temetkezési emlékhelyek esetén a műemléki értékek fennmaradását, érvényesülését a nem védett építményeket érintő tevékenységek és új építmény elhelyezése során is biztosítani kell.

33. § (1) Műemléki környezetben végzett tevékenységek során nem sérülhet a műemlék megjelenése, különösen védett értékeinek érvényesülése, a műemlékre nyíló látvány vagy a műemlékből feltáruló kilátás.

(2) Műemléki jelentőségű területen végzett tevékenységek során nem sérülhet a védett településrész történelmileg kialakult szerkezete, beépítésének módja, összképe, a tájjal való hagyományos kapcsolata, a tájban feltáruló látványa.

(2a)[65] Műemléki jelentőségű területen álló építmény közterület felé eső homlokzatán reklám elhelyezésére a 30. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Történeti tájként védett ingatlanok esetén biztosítani kell a védetté nyilvánításról szóló miniszteri rendeletben elrendelt célhoz méltó terület-felhasználást, művelést, a védett érték fennmaradását, valamint az értékként meghatározott jellemzők érvényesülését.

12. A műemléki érték felkutatásának, értékleltár felvételének és a védett műemléki érték kutatásának különös szabályai

34. § (1) A műemléki értéket a nyilvántartásba vételt megelőzően értékvizsgálattal kell meghatározni.

(2) A nyilvántartott műemléki érték védett értékeit helyszíni szemrevételezésen alapuló értékleltárban kell rögzíteni e rendelet szerint. Az értékleltárt az előkerülő értékekkel ki kell egészíteni.

(3) Az értékleltárban a helyiségek felmérési vázlatrajzon történő azonosításával, megnevezésével, számozásával kell biztosítani a felvett érték egyértelmű térbeli azonosíthatóságát.

(4) Az előkerülő, a védettséget megalapozó értékkel össze nem függő műemléki értéket önállóan kell nyilvántartásba venni.

(5) A védett műemléki értéket érintő tevékenységeket jogszabályban vagy hatósági határozatban meghatározott esetekben jellegüktől függő, jogosultsághoz kötött szakági kutatásnak kell megalapoznia, ha e kutatás eredménye a tervezett tevékenység elvégzése előtt még nem áll rendelkezésre.

(6) A kutatást - a 48. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket kivéve - a helyreállítást vagy az átépítési munkákat megelőzően, legkésőbb a beruházás-előkészítés folyamán, a tervezési program lezárulása előtt kell elvégezni.

(7) A védett műemléki értéket szakági kutatási terv alapján kell feltárni, az értéket a feltárás előtti és utáni állapotában, valamint a feltárás folyamatában, az értékleltárba történő felvétel mellett szükséges dokumentálni.

(8) A rejtett műemléki értékek kutatása során előnyben kell részesíteni a roncsolásmentes vizsgálatokat a roncsolással járó kutatással szemben. A roncsolásmentes vizsgálatoknak és azok dokumentálásának meg kell előznie a roncsolással járó kutatásokat.

(9) A kutatás - különösen a roncsolásos kutatás - a védett műemléki értéknek a tervezett tevékenységgel érintett részén túl nem terjedhet, kivéve, ha azzal a tervezett tevékenységgel összefüggő, más módon meg nem szerezhető információ nyerhető.

(10) Roncsolásos szondázó kutatást kell végezni a 38. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae), valamint ai)-ak) alpontja szerinti esetekben.

(11) A védett műemléki érték egészére kiterjedő roncsolásos kutatás az építmény egészének vagy több rendeltetési egységének teljes belső, valamint homlokzatának teljes helyreállítása során végezhető, ha a roncsolásos kutatás a védett műemléki érték

a) fennmaradását és műszaki állapotát nem veszélyezteti,

b) helyreállításának műszaki feltételei biztosítottak,

c) tulajdonosa vagy vagyonkezelője nyilatkozik a roncsolásos kutatást követő három éven belüli műemléki helyreállítás szándékáról.

(12) A roncsolásos kutatás megkezdése előtt restaurátori kutatást kell végezni rejtett értékek várható előkerülése esetén.

(13) Ha a védett műemléki érték roncsolásos kutatása során régészeti örökség elemeinek előkerülése várható, a kutatás csak egybefoglalt örökségvédelmi engedély alapján végezhető.

13. A védett műemléki érték restaurálásának követelményei

35. § (1) Védett műemléki érték restaurálását csak a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti műemléki terület műemléki restaurátor szakterületen a szakértői tevékenység végzéséhez jogosultsággal, szakirányú szakképzettséggel, mesterfokozattal rendelkező restaurátorművész vagy okleveles restaurátorművész végezheti önállóan.

(2) A védett műemléki érték restaurálása csak restaurálási terv alapján végezhető. A restaurálást a tevékenység megkezdése előtti és utáni állapotában, valamint annak folyamatában is dokumentálni kell.

(3) A restaurálás csak a szükséges és indokolt mértékben végezhető, a beavatkozás a védett műemléki értéknek a restaurálási tervben meghatározott részén túl nem terjedhet. A restaurátori beavatkozásnál tanúfelülettel kell biztosítani a későbbi kutatás lehetőségét.

14. Veszélyeztetett műemlékek megőrzése

36. § (1)[66] A fennmaradásukban veszélyeztetett műemlékek jegyzékének elkészítéséről a nyilvántartást vezető hatóság gondoskodik.

(2) A nyilvántartást vezető hatóság kezdeményezésére a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv[67]

a) kidolgozza és közreadja a veszélyeztetett műemlékek esetében a műemléket súlyosan veszélyeztető állapotot megszüntető módszereket és műszaki megoldásokat,

b) a tulajdonos és a települési önkormányzat akadályoztatása esetén

ba) kezdeményezheti és koordinálhatja a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa során a műemléket ért károk elhárításával, a további károkozás megelőzésével, a sürgős állagmegóvással kapcsolatos intézkedéseket,

bb) részt vehet a súlyosan veszélyeztető események által okozott, műemléket ért károk elhárításához szükséges védelmi és más feladatok végrehajtásában,

bc) a tulajdonos helyett és annak terhére a további állagromlás megakadályozása érdekében szükséges állagmegóvási munkákat a hatóság jogerős döntését követően elvégezheti.

37. § (1) A védett műemléki értéken az állagmegóvás ideiglenes alkalmazásával, illetve a statikai állékonyságot biztosító megoldásokkal el lehet térni a 28. §, a 30. §, a 34-35. § rendelkezéseitől, ha az eltérés nem eredményezi a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérülését vagy további pusztulását.

(2) A védett műemléki érték tetőszerkezetét ért katasztrófa esetén az ideiglenes állagmegóvásról a közvetlen életveszély-elhárítást követő három hónapon belül kell gondoskodni. A további veszélyelhárító beavatkozásokat a védett műemléki érték helyreállíthatatlan sérelme nélkül kell végezni.

(3) Az ideiglenes állagmegóvás állapota legfeljebb öt évig tartható fenn.

15. Bejelentéshez kötött tevékenységek

38. § (1) Örökségvédelmi engedély nélkül, a hatóság számára történő bejelentés alapján végezhető tevékenységek:

a) a nyilvántartott műemléki érték értékleltárba felvett elemét érintő tevékenység, ha az a meglévő építmény

aa) egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítására, áthelyezésére,

ab) önálló rendeltetési egységei számának, alaprajzi elrendezésének vagy a rendeltetés módjának megváltoztatására,

ac) egészének vagy több rendeltetési egységének megváltoztatását eredményező belső helyreállítására vagy átalakítására,

ad) homlokzatának megváltoztatását eredményező teljes helyreállítására vagy átalakítására,

ae) alaprajzi méretnövekménnyel járó bővítésére, hozzáépítésre,

af) akadálymentesítésére,

ag) energetikai korszerűsítésére,

ah) a külső nyílászárók megváltoztatását eredményező felújítására vagy cseréjére,

ai) a homlokzati vagy belső fal belső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésére,

aj) a külső utólagos hő- vagy talajnedvesség elleni szigetelésre, vagy

ak) az épületgépészeti és elektromos rendszer korszerűsítésére

irányul,

b) a védett műemléki érték felületeinek vagy szerkezeteinek, továbbá alkotórészét, tartozékát képező képzővagy iparművészeti alkotás, beépített berendezési tárgy

ba) fizikai beavatkozással, mintavétellel, roncsolással járó vizsgálata,

bb) konzerválása, restaurálása,

c) a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban, a védett történeti kertben

ca) a régészeti módszerekkel történő kutatás,

cb) a meglévő kertépítészeti alkotóelemek megváltoztatását eredményező helyreállítás vagy átalakítás, új építmények elhelyezése,

cc) a fás szárú növényzet eltávolítása, telepítése, áttelepítése,

d) védett temetőben és temetkezési emlékhelyen

da) a védetté nyilvánításról szóló döntésben meghatározott védett értékek és azokon elhelyezett felíratok, díszítmények megváltoztatása,

db) a megjelenést és látványt befolyásoló sírjelek, síremlékek, sírépítmények és egyéb építmények elhelyezése,

e) a műemlék homlokzatán vagy külső felületén

ea) szellőző-, illetve klíma-berendezés, napkollektor, napelem,

eb) elektronikus hírközlési felépítmény, különösen az antennatartó szerkezet és az antenna,

ec) reklámtábla, felirat, üzletportál, áru- és pénzautomata,

ed) előtető, védőtető, ernyőszerkezet,

ee) külső homlokzati megvilágításra szolgáló fényforrás

elhelyezése, felszerelése, létesítése és cseréje,

f) a műemlék telkén a műemlék megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló tevékenység

fa) a műemlékhez csatlakozó járda, előlépcső, terasz, térburkolat, külső lépcső, valamint

fb) új építmény

építése, készítése, elhelyezése, továbbá

fc) meglévő építmény átalakítása vagy bontása,

g) műemléki környezetben a műemlék megjelenését befolyásoló,

ga) a műemlék felé eső vagy közterületről a műemlékkel együtt megjelenő építmény homlokzatának megváltoztatása, átalakítása,

gb) új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése,

gc) meglévő építmény bontása,

h) műemléki jelentőségű területen a védett műemléki érték megjelenését érintő és érvényesülését befolyásoló

ha) meglévő építmény közterület felé eső homlokzatának az építmény megjelenését érintő átalakítása, felújítása,

hb) új építmény építése, illetve közterületen történő elhelyezése,

hc) meglévő építmény bontása.

(2) Építésügyi hatóság engedélyéhez vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételéhez kötött tevékenység esetén az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést nem kell megtenni.

16. Örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek

39. §[68] Műemlék esetén a 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek vonatkozásában - kivéve, ha a tevékenység az építésügyi hatóság vagy más hatóság örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott engedélye alapján végezhető - a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges, ha a tervezett tevékenység a védett műemléki érték értékleltárba felvett elemét érinti vagy roncsolja, illetve megjelenésének megváltoztatását eredményezi vagy érvényesülését befolyásolja.

IV. FEJEZET

A HATÓSÁG RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSAI

17. A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő, örökségvédelmi engedélyezési eljárás

40. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen a hatóság örökségvédelmi engedélye szükséges a következő - más hatóság (örökségvédelmi szakhatóság hozzájárulásával vagy szakkérdés vizsgálata alapján kiadott) engedélyéhez nem kötött - tevékenységekhez:[69]

a) minden 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka, tereprendezés, depó, feltöltés, töltés létesítése,

b) régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a tervezett tevékenység pontos helyszínének leírását annak földrajzi kiterjedésével, illetve helyszínrajzot (EOV vagy WGS84 földrajzi koordinátákat tartalmazó térképet),

b) a tervezett tevékenység megnevezését, leírását, valamint

c) a tevékenységgel érintett ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát.

(3) A hatóság döntéséhez kiemelten védett régészeti lelőhely esetén örökségvédelmi hatástanulmány készítését írhatja elő.

(4) A hatóság az engedélyt megtagadja, ha a tervezett tevékenység következtében a lelőhely megsemmisülne, vagy részleges állapotromlása következne be.

(5)[70] Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít a tevékenység végzésére.

(6)[71] Az örökségvédelmi engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

18. Bejelentésköteles tevékenységekkel kapcsolatos hatósági feladatok

41. § (1) A hatóság a tevékenység megkezdésének bejelentésével összefüggésben vizsgálja, hogy

a) a bejelentő jogosult-e a bejelentett tevékenységet elvégezni,

b) biztosítottak-e a bejelentésköteles tevékenység Kötv.-ben és e rendeletben foglalt, illetve szakmai feltételei,

c) a beruházás a Kötv. szerinti nagyberuházásnak minősül-e.

(2) Ha a hatóság a jogszabályban előírt feltételek bármelyikének hiányát állapítja meg, a régészeti tevékenység folytatását megtiltja, egyébként a bejelentést tudomásul veszi.

(3)[72] A tudomásul vételről a hatóság értesíti a bejelentőt, valamint a bejelentett tevékenység adatainak megküldésével a nyilvántartást vezető hatóságot.

19. A régészeti feltárás engedélyezése

42. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelem adatlapján fel kell tüntetni, vagy ahhoz mellékelni kell

a) a feltárni tervezett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját, az érintett telkek azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését, továbbá a feltárandó terület nagyságát egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló helyszínrajzot,

b) tervásatás esetén részletes kutatási programot, amely kitér az ismert és várható, a helyszínen megőrzendő régészeti emlék kezelésére, és a feltárás befejezését vagy egy évet meghaladó szünetelése esetén a feltárt régészeti örökség védelméről, valamint a feltárási terület rendeltetésszerű és biztonságos, az élet- és balesetvédelmi előírásoknak megfelelő használatához szükséges tereprendezési munkák elvégzésére,

c) tervásatás esetén - ha nem azonos a feltárást végző intézménnyel - a leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nyilatkozatát a 8. mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatvány alkalmazásával,

d) tervásatás esetén a feltárás által érintett ingatlannal rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozatát,

e) a különleges munkavégzési körülmények esetén követendő eljárásra vonatkozó leírást és indokolást,

f) a régészeti feltárás keretében tervezett tevékenységek tételes költségbecslését a 12. § (1)-(2) bekezdése szerinti bontásban,

g) a feltárásvezetőként megjelölt régész nyilatkozatát arról, hogy korábbi tevékenysége során dokumentációs kötelezettségét teljesítette,

h) megelőző feltárás esetén a feltárás elvégzésére jogosult intézmény és a beruházó között létrejött, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződést,

i) megelőző feltárás esetén az előzetes régészeti dokumentációt, ha annak elkészítése az adott esetben kötelező, vagy ha egyébként készült, valamint

j) országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság engedélyét.

(3) A régészeti feltárás engedélyezésére irányuló kérelmet és mellékleteit az Ásatási Bizottság szakmai szempontból véleményezi

a) az eljárást megelőzően a feltárásra jogosult intézmény megkeresésére, vagy

b) az eljárás során a hatóság megkeresésére.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Ásatási Bizottság szakértői véleményét megküldi a feltárásra jogosult intézménynek és a hatóságnak.

(5) Az Ásatási Bizottság véleményezésének határideje a régészeti feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei hiánytalan rendelkezésre bocsátásától számított tizenöt nap, nagyberuházás esetén öt nap, amely a hatóság ügyintézési határidejébe beszámít.

(6)[73] A megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásban az ügyintézési határidő

a) nagyberuházás esetén tizenöt nap,

b) közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén tíz nap.

43. §[74] (1) A hatóság a járási hivatal termőföldön megvalósuló régészeti feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában - ha az érintett tevékenységgel összefüggésben a talajvédelmi hatóság más eljárásban döntést nem hozott vagy állásfoglalást nem adott - vizsgálja, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld minőségi védelmére vonatkozó jogszabályi feltételeknek megfelel-e.

(2) A járási hivatal tervásatás engedélyezésére irányuló eljárásában, ha a tervásatást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

a) külterületen,

b) természeti területen,

c) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy

d) Natura 2000 területen

végzik, vizsgálja, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és uniós jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

(3)[75]

(4)[76] Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a hatóságnak a megelőző feltárás engedélyezésére irányuló eljárásában szakhatóság nem vesz részt, szakkérdést nem kell vizsgálni.

44. § (1) A régészeti feltárás engedélyezése iránti kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett régészeti feltárás jogszabályban foglalt, illetve szakmai feltételei nem biztosítottak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szakmai feltételnek minősül a feltárás pénzügyi és személyi feltételeinek feladatarányos biztosítása, valamint időbeli végrehajthatósága.

45. § (1) A feltárási engedély tartalmazza

a) a feltárást végző intézmény, mint az engedély jogosultjának nevét és székhelyét,

b) ha más intézmény vagy a Kötv. 22. § (8) bekezdése szerinti akkreditált szervezet bevonására kerül sor, annak nevét és székhelyét,

c) a feltárásvezető nevét,

d) a terület azonosítására alkalmas megjelölését, a feltárás pontos helyét, az érintett régészeti lelőhely nyilvántartási azonosítóját és megnevezését,

e) a feltárás módszereit és a feltárás várható időtartamát,

f) ha nem azonos a feltárást végző intézménnyel, a leletanyagot véglegesen befogadó intézmény nevét és székhelyét, valamint

g) a feltárásra vonatkozó jogszabályi követelményekre való hivatkozást és szakmai feltételeket.

(2) Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított kétéves időtartamban jogosít feltárás végzésére. A megelőző feltárásra vonatkozó feltárási engedély hatálya kérelemre egy évvel, nagyberuházás esetén két évvel meghosszabbítható.

(3)[77] A hatóság a jogerős engedélyt megküldi a nyilvántartást vezető hatóságnak a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül.

(4) Az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján az engedélyben meghatározottaktól eltérni csak a hatóság módosított engedélyével lehet.

(5)[78] Közlekedési infrastruktúra-beruházás esetén a feltárási engedélyt azonnal végrehajthatóvá kell nyilvánítani.

20. Fémkereső műszer használatának engedélyezése

46. § (1) A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatának engedélyezése iránti kérelmet a hatóságnak kell benyújtani.

(1a)[79] Fémkereső műszer használatának minősül, ha a fémkereső műszer építményen kívül összeszerelt és üzemképes állapotban van.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a) a fémkereső műszer használatával érintett terület egyértelmű lehatárolását EOV rendszerben készült térképen,

b) a fémkereső műszer használatának tervezett idejét,

c) a fémkereső műszer használatával érintett ingatlannal rendelkezni jogosult hozzájáruló nyilatkozatát,

d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtását megelőző öt évben a régészeti örökséggel összefüggésben szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, továbbá vele szemben örökségvédelmi bírságot nem szabtak ki,

e)[80] az eljárási díj vagy illeték megfizetésének igazolását,

f)[81] a feltárásra jogosult intézménnyel kötött megbízási szerződés vagy együttműködési megállapodás hiteles másolatát.

(3) A hatóság az eljárás során határidő kitűzésével kérheti az Ásatási Bizottság vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum szakvéleményét.

(4) A fémkereső műszer használatára vonatkozó kérelmet el kell utasítani, ha

a)[82] a tervezett tevékenység a 4. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott területet, rét vagy legelő művelési ágban lévő régészeti érdekű területet vagy nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint,

b) a kérelmező szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét a régészeti örökséggel összefüggésben megállapították,

c)[83] a kérelmezővel szemben örökségvédelmi bírságot szabtak ki,

d) a kérelmező ellen a b)-c) pont szerinti eljárás folyamatban van.

e)[84] a tervezett tevékenység a régészeti örökség vagy a hadtörténeti örökség felderítését célozza - kivéve, ha feltárásra jogosult intézmény megbízásából vagy az intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján végzik, vagy

f)[85] a tevékenység engedélyezését a (3) bekezdés szerinti szakvélemény nem támogatja.

(5) A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély tartalmazza

a) az engedély jogosultjának nevét és címét,

b) a fémkereső műszer használatával érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és a tevékenység végzésének idejét.

(5a)[86] A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély részét képezi a hatóság által hitelesített, EOV rendszerben készült térkép a tevékenység végzésével érintett terület lehatárolásával.

(6) A fémkereső műszerrel végzett tevékenységet a hatóság hivatalból vagy a gyűjtőterületén érintett múzeum kérelmére is megtilthatja.

(7) A (6) bekezdés szerinti határozat tartalmazza a tiltással érintett terület azonosítására alkalmas megjelölését és helyrajzi számát.

(8) A hatóság az (5) és (6) bekezdés szerinti jogerős határozatot megküldi

a) a gyűjtőterületén érintett múzeumoknak,

b) a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak,

c) az illetékes jegyzőnek,

d) az illetékes jegyző útján a mezőőri szolgálatnak,

e) az illetékes rendőrkapitányságnak és

f) az ingatlannal rendelkezni jogosultnak.

(9) Ha a (6) bekezdés szerinti tiltás jelentős számú ügyfelet érint, akkor a hatóság az ügyféllel hirdetményi úton tarthat kapcsolatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 28/D. §-ában foglalt feltételeknek megfelelően.

(10)[87] Az engedély a határozat jogerőre emelkedésétől számított egyéves időtartamban jogosít a tevékenység végzésére, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb határidőt jelöl meg.

(11)[88] A fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély alapján végezni tervezett tevékenység megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

(12)[89] A fémkereső műszer hivatáshoz nem kötött használatára vonatkozó jogerős engedélyt az engedélyes köteles a tevékenység végzése során magánál tartani, és a fémkereső műszer használatának ellenőrzésére jogosult szerv felszólítására bemutatni.

(13)[90] Ha a tevékenység során régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy

a) kerül elő, az engedélyes köteles a Kötv. 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti bejelentést megtenni,

b) nem kerül elő, az engedélyes köteles a fémkereső műszer használatára vonatkozó engedély lejártát követő 30 napon belül a hatóságnak jelentést küldeni a tevékenységéről, és nyilatkozni, hogy régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy nem került elő a fémkereső műszerrel végzett tevékenység során.

V. FEJEZET

A HATÓSÁG MŰEMLÉKI ÉRTÉK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSAI

21. A bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos szabályok

47. § (1) A végezni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentést vagy a hatóság engedélye iránti kérelmet a megbízó jogosult benyújtani.

(2) A bejelentést, a kérelmet papíralapon vagy elektronikus adathordozón lehet benyújtani a 9. mellékletben meghatározott tartalommal és mellékletekkel ellátott formanyomtatványon.

(3)[91] A megbízó a végezni kívánt tevékenységre vonatkozó bejelentésben kérheti, hogy a hatóság a tudomásulvétel tényének igazolását is foglalja írásba.

48. § (1) A 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységek bejelentéséhez vagy örökségvédelmi engedély iránti kérelméhez mellékelni kell

a) a 9. melléklet II. rész D. pontjában meghatározott tartalmú építéstörténeti tudományos dokumentációt,

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben előírt nyilatkozatot.

(2) A védett műemléki értéknél a 38. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae), valamint ai)-ak) alpontja szerinti esetekben az építéstörténeti tudományos dokumentációnak az előzetesen elvégzett roncsolásos kutatás dokumentációját is tartalmaznia kell, kivéve, ha

a) a kutatandó épületrészt a kivitelezés előtt megbonthatatlan szerkezet, burkolat takarja, vagy a kutatandó felület más okból hozzáférhetetlen a kivitelezés előtt, vagy

b) a megbízó a kutatás elhalasztása mellett dönt és nyilatkozatban kötelezettséget vállal arra, hogy a kutatást a kivitelezést megelőzően - vagy a kivitelezés során - elvégezteti.

(3) A 38. § (1) bekezdés c) pont cb)-cc) alpontja szerint a védett műemléki érték telkén lévő védett parkban, a védett történeti kertben tervezett tevékenység bejelentése esetében mellékelni kell a tevékenységgel érintett terület 9. melléklet II. rész E. pontjában meghatározott tartalommal kiegészített kerttörténeti tudományos dokumentációját.

(4) A védett történeti kert vagy a védett műemléki érték telkén elhelyezkedő védett park teljes körű helyreállítási koncepciójának megalapozásához és a tervezett beavatkozások szükségességének alátámasztásához

a) régészeti módszerekkel történő kutatást kell végezni, valamint

b) a kerttörténeti tudományos dokumentációt a történeti és a régészeti módszerekkel történő kutatás eredményeivel, az azokon alapuló értékeléssel ki kell egészíteni, valamint a helyreállítást, és annak prioritásait meghatározó és azt indokoló részekkel a tervezési programba be kell építeni.

49. § (1) A Műemléki Tanácsadó Testület (a továbbiakban: Testület) szakértői véleménye kérhető, ha a tevékenység a védett műemléki érték

a) egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítására, áthelyezésére,

b) egészének vagy több rendeltetési egységének megváltoztatását eredményező belső helyreállítására vagy átalakítására,

c) homlokzatának megváltoztatását eredményező teljes helyreállítására vagy átalakítására

irányul.

(2) Előzetes megkeresés esetén a Testület szakértői véleményét a tervezett tevékenységre vonatkozó bejelentéshez vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell. A Testületet szakértői véleménye mindaddig köti, amíg a megkeresésben meghatározott tervezett tevékenység érdemben nem változik meg.

50. § (1) A 38. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerint a védett műemléki érték roncsolásos vizsgálata, továbbá a 38. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerint a védett történeti kert, a védett műemléki érték telkén lévő védett park régészeti módszerekkel történő kutatása esetén a bejelentéshez vagy a 62. § szerinti egybefoglalt örökségvédelmi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a 9. melléklet II. rész D. pontjában meghatározott építéstörténeti tudományos dokumentációt, illetve annak 9. melléklet II. rész E. pontja szerinti kiegészítését, valamint

b) a kutatási tervet a 9. melléklet II. rész F. pontja szerint,

c) a 48. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben előírt nyilatkozatot.

(2) A kutatásról kutatási naplót kell vezetni, beleértve a régészeti módszerekkel történő kutatást is.

(3) A kutatás befejezését követő kilencven napon belül kutatási dokumentációt kell készíteni.

(4) Ha a kutatás eredményei a tervezett tevékenység, illetve műszaki megoldás módosítását teszik szükségessé, a módosítás kezdeményezéséhez a (3) bekezdés szerinti kutatási dokumentációt, ennek hiányában a kutatás eredményeinek összefoglalását kell mellékelni.

(5) Ha a védett műemléki értéken végzett kutatás közben olyan körülmény merül fel, amely a 9. melléklet II. rész F. pontja szerinti kutatási terv módosítását vagy hatósági intézkedést tesz szükségessé, a kérelmező köteles azt haladéktalanul bejelenteni a hatóságnak.

(6) A védett történeti kertben vagy védett műemlék telkén lévő védett parkban elhelyezkedő régészeti lelőhelyen földmunkával járó feltárás csak történeti kertek szakterületen jogosultsággal rendelkező szakértő bevonásával történhet.

51. § (1) A védett műemléki érték restaurálásának bejelentéséhez mellékelni kell:

a) a 9. melléklet II. rész D. pontja szerinti, a restaurálás tárgyára vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációt,

b) a 9. melléklet II. rész G. pontja szerinti restaurátori kutatási dokumentációt, valamint

c) a restaurálási tervet a 9. melléklet II. rész H. pontjában meghatározott tartalommal.

(2) A restaurálásról restaurálási naplót kell vezetni.

(3) A restaurálás befejezését követő hatvan napon belül restaurálási dokumentációt kell készíteni.

52. § (1) Bejelentés vagy örökségvédelmi engedély alapján végzett tevékenységről annak befejezését követően nyolc napon belül fotódokumentációt kell készíteni.

(2)[92] A fotódokumentációt, a kutatási dokumentációt és a restaurálási dokumentációt elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az Országos Építésügyi Nyilvántartásba (a továbbiakban: OÉNY) tizenöt napon belül fel kell tölteni.

22. A hatóság feladatai és eljárásainak közös szabályai védett műemléki érték esetén

53. § (1) A hatóság

a) a védett műemléki értéket érintően a bejelentést tudomásul veszi, vagy a végezni kívánt tevékenységet megtiltja,

b) műemlék esetében dönt az örökségvédelmi engedély kiadásáról, módosításáról vagy hatályának legfeljebb két évvel való meghosszabbításáról.

(2) Örökségvédelmi eljárásban, illetve a bejelentést követően a hatóság[93]

a) nyilvántartott műemléki értéken tervezett tevékenység esetén:

aa) a hasznosításból, használatból eredő veszélyeztetés,

ab) a fizikai valójában történő megőrzés,

ac) a szakszerűség, továbbá

b) műemléken tervezett tevékenység esetén:

ba) a méltó használat,

bb) a gazdasági fenntarthatóság,

bc) az érték hiteles és meghatározó módon történő érvényesülése,

bd) a hagyományos anyaghasználat,

be) az építészeti minőség és illeszkedés

szempontjának érvényesülését mérlegeli.

54. § (1) A hatóság a bejelentés vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelem alapján megvizsgálja, hogy

a) a tervezett tevékenységgel érintett műemléki érték védettségére és azonosítására vonatkozó adatok megegyeznek-e a nyilvántartás adataival,

b) rendelkezésre áll-e a védett műemléki értékre vonatkozó értékleltár, illetve építéstörténeti tudományos dokumentáció,

c) a tervezett tevékenység

ca) érint-e az értékleltárba felvett értéket, azt roncsolja-e, műemlék esetén annak érvényesülését befolyásolja-e,

cb) megfelel-e a Kötv.-ben, valamint az e rendeletben meghatározott követelményeknek, továbbá műemlék esetén a védetté nyilvánítás céljának.

(2)[94] A hatóság az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha az azonosítás vonatkozásában a valóságtól eltérő adatot talál, azt haladéktalanul jelzi a nyilvántartást vezető hatóságnak.

23. Bejelentés és tudomásulvétel védett műemléki érték esetén[95]

55. § (1)[96] A hatóság a bejelentésre vonatkozóan - a bejelentés benyújtásától számított tizenöt napon belül - jogszerű hallgatással tudomásul veheti és a tudomásulvétel tényét hatósági bizonyítvánnyal igazolja, ha a megbízó a bejelentésben kéri a tervezett tevékenység tudomásulvételének írásba foglalását.

(2) A bejelentésköteles tevékenység a bejelentést követő tizenötödik naptól végezhető, ha azt a hatóság nem tiltja meg. Ha a bejelentésben megjelölt tevékenységet a bejelentéstől számított két éven belül nem végzik el, a bejelentést az e rendeletben meghatározottak szerint meg kell ismételni.

(3) A hatóság a végezni kívánt tevékenységet - a bejelentés benyújtásától számított tizenöt napon belül hozott - határozattal megtiltja, ha a tervezett tevékenység

a) a védett műemléki érték

aa) veszélyeztetésével, vagy

ab) helyreállíthatatlan roncsolásával

jár, illetve

b) műemlék esetén

ba) annak hitelességét vagy érvényesülését sérti, vagy

bb) a méltó használatot nem szolgálja.

(4)[97]

(5) A hatóság - ha a 49. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény nem áll rendelkezésre - a Testület szakértői véleményét kikérheti. Ha a hatóság a szakértői véleményben foglaltaktól eltérő álláspontot foglal el, azt külön indokolnia kell.

24. Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás műemlék esetén

56. § (1) A hatóság - határidő kitűzésével - a Testület szakértői véleményét kikérheti, ha a 49. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény nem áll rendelkezésre.

(2) A hatóság a szakértői véleményt a döntése meghozatalához szükséges tényállás tisztázása érdekében jogszabályon alapuló bizonyítékként veszi figyelembe.

(3) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárásban a tényállás tisztázása érdekében helyszíni szemlét kell tartani. A döntés meghozatalához szükséges tényállás tisztázásának keretében a tervezett tevékenység helyszínén, annak környezetében e rendeletben meghatározott szempontok szerint vizsgálja a döntés meghozatalának feltételeit különösen, hogy

a) az építéstörténeti tudományos dokumentáció, történeti kert esetében a kerttörténeti tudományos dokumentáció, valamint az értékleltár megfelelően dokumentálja-e vagy rögzíti-e a védett műemléki értékeket,

b) a meglévő állapotot rögzítő dokumentáció tartalma a valóságnak megfelel-e,

c) a tervezett tevékenységgel érintett műemlék megőrzésének és érvényesülésének feltételei adottak-e,

d) az érintett műemléken a tervezett tevékenység megvalósítható-e, a tevékenységet megkezdték-e.

(4) A hatóság a helyszíni szemlén tapasztaltakról jegyzőkönyvet és a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

(5) Az örökségvédelmi engedélyben

a) kivitelezés közben végzendő kutatást kell előírni, ha az eljárást megelőzően végzett kutatás nem terjedhetett ki minden kutatandó felületre,

b) kiviteli tervek és részletrajzok készítését és bemutatását kell előírni, ha a kérelem és mellékletei azok léptéke miatt nem tartalmazhatják minden műszaki megoldás olyan mértékű meghatározását, amely alapján a műemléki értékre gyakorolt hatás megállapítható,

c) tervezői művezetést kell előírni, ha a kivitelezés során eldöntendő műszaki kérdések merülnek fel,

d) mintafelület, mintadarab készítését kell előírni, ha a tervezett tevékenység olyan vizuális változást eredményez, amely a kérelem és mellékletei alapján nem állapítható meg.

(6) A hatóság - életveszély elhárításának szakvéleménnyel alátámasztott esetét kivéve - a kérelmet elutasítja, ha a tervezett tevékenység

a) a benyújtott terv alapján ellentétes az érintett védett műemléki értékre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentációval, történeti kert esetében a kerttörténeti tudományos dokumentációval, valamint az értékleltárral,

b) szakszerűtlen, vagy

c) az érintett védett érték

ca) jelentőségét, eredetiségét, hitelességét veszélyezteti,

cb) helyreállíthatatlan sérülését vagy pusztulását eredményezi, vagy

cc) érvényesülését és megjelenését gátolja.

57. § (1) A 38. § (1) bekezdés e) pont ea)-ec) alpontjában meghatározott tárgyak elhelyezése vonatkozásában határozott időre, de legfeljebb tíz évre, gépészeti egység, napkollektor, napelem esetén húsz évre adható hozzájárulás. A határozott idő eltelte után - a fennmaradásra irányuló bejelentés hiányában - az eredeti állapot helyreállítására kell kötelezni a tulajdonost.

(2) Az örökségvédelmi engedély a határozat végrehajthatóvá válásától számított egy év után hatályát veszti, kivéve a (3) bekezdés szerinti esetet, valamint ha az engedélyezett tevékenységet megkezdték, és két éven belül a munkák befejezését bejelentették.

(3) Az örökségvédelmi engedély hatálya megegyezik az építési engedély hatályával, ha az építésügyi hatóság az engedélyeket egybefoglalta.

(4) Az örökségvédelmi engedély alapján végezhető tevékenységek megkezdését megelőzően tíz nappal a tevékenység tényleges végzésének megkezdését a hatóságnak elektronikus úton be kell jelenteni.

25. Az örökségvédelmi eljárásokra vonatkozó mentességi feltételek

58. § Ha a védett műemléki értéket érintő tervezett tevékenység jókarbantartásra irányul, a bejelentésre vagy örökségvédelmi engedélyre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

59. § (1) A bejelentésre, illetve a tudomásulvételre, valamint az örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a 38. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek esetén az értékleltár alapján egyértelműen eldönthető, hogy a tervezett tevékenység az értékleltárba felvett védett értéket[98]

a) nem roncsolja vagy nem érinti, és

b) műemlék vagy műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet esetén annak megjelenését, érvényesülését nem befolyásolja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megbízó a tervezett tevékenység megkezdésekor köteles a hatóság számára a tevékenység megkezdése és folytatása pontos időpontjának megjelölésével a tevékenységet elektronikus úton bejelenteni.

(3) A hatóság felügyeleti intézkedést tesz, ha a tervezett tevékenység az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

60. §[99] A bejelentés, illetve a tudomásulvétel szabályai és az örökségvédelmi hatósági eljárás lefolytatása alóli mentesség a tevékenység végzésére jogosultat nem mentesíti a tervezett tevékenység elvégzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, nyilatkozatok vagy hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól.

VI. FEJEZET

AZ ÖSSZEVONT ÉS AZ EGYBEFOGLALT ÖRÖKSÉGVÉDELMI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS SZABÁLYAI

26. Az összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás

61. § (1) Az örökségvédelmi engedélyezési eljárás megindítása előtt a hatóságtól összevont örökségvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatása kérhető

a) a műemlék 38. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységekre vonatkozó követelmények,

b) a műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben a védett műemléki érték érvényesülésével kapcsolatos speciális követelmények

előzetes tisztázása érdekében.

(2) Az összevont engedélyezési eljárás a megvalósítással kapcsolatos követelmények előzetes tisztázása céljából elvi örökségvédelmi keretengedélyezési és örökségvédelmi engedélyezési szakaszból áll.

(3) Az összevont eljárás megindítására irányuló kérelem az összevont eljárás mindkét szakaszára vonatkozik. Az eljárás megindításakor az e rendeletben meghatározott mellékletet az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakasz megindításához szükséges kérelem tartalmától függően és elbírálásra alkalmas részletezettséggel kell benyújtani.

(4) Az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszának megindításához a Testületnek a tervezett tevékenységre vonatkozó előzetes szakértői véleménye kérhető.

(5) A hatóság - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az összevont eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszában - határidő kitűzésével - kikérheti a Testület szakértői véleményét.

(6) A hatóság az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszban

a) határozatot hoz a kérelem elutasításáról, vagy

b) önálló jogorvoslattal meg nem támadható végzés formájában elvi örökségvédelmi keretengedélyt ad, amely csak az örökségvédelmi engedély megadásáról szóló határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(7) Ha a hatóság az elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszban a bizonyítékok értékelése alapján a (4)-(5) bekezdésben meghatározott szakértői véleményben foglaltaktól eltérő álláspontot foglal el, azt külön indokolnia kell.

(8) A hatóságot az elvi keretengedélyében foglaltak mindaddig kötik, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

(9) Az elvi örökségvédelmi keretengedély a tervezett tevékenység végzésére nem jogosít.

27. Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás

62. § (1) Egybefoglalt örökségvédelmi engedély kérhető a régészeti örökség és a műemlék kutatását és megőrzését együttesen érintő alábbi esetekben:

a) régészeti feltárás és védett műemléki érték roncsolásos kutatása,

b) a régészeti lelőhelyen elterülő védett történeti kert vagy műemlék telkén elhelyezkedő védett park földmunkával járó kutatása,

c) védett történeti kertben, illetve műemlék telkén elhelyezkedő védett parkban tervezett régészeti feltárás, vagy

d) a műemlékké nyilvánított régészeti emlék megóvási, konzerválási munkálatai.

(2) Egybefoglalt örökségvédelmi engedélyezési eljárás hivatalból vagy kérelemre folytatható le, ha a régészeti örökségre valamint a műemlékre vonatkozó engedélykérelmet ugyanaz a kérelmező egy kérelemben, az egyes eljárásoknál előírtak szerint nyújtja be.

(3) Az egybefoglalt határozat rendelkező részét és indokolását az egyes eljárásokra vonatkozó döntésenként önállóan kell megszövegezni. Az egybefoglalás az egyes döntések meghozatalára vonatkozó határidőket és a jogorvoslati szabályok alkalmazását nem érinti.

(4) Ha a jogorvoslatra jogosult az egybefoglalt határozat és végzés ellen jogorvoslattal él, a határozat elleni jogorvoslat szabályait kell alkalmazni.

VII. FEJEZET

A HATÓSÁG SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSAI

28. Az örökségvédelmi hatóság szakhatósági eljárása és a szakkérdés vizsgálata[100]

63. § (1)[101] A szakhatósági hatáskörében eljáró vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet és a történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő ügyben a 64. §-ban, valamint a 66. §-ban meghatározott szempontok alapján vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

(2)[102] Ha a hatóság szakhatósági hatáskörében vagy szakkérdés vizsgálata során a nyilvántartott régészeti lelőhelyet, a régészeti védőövezetet, a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket, a műemléki környezetet, a műemléki jelentőségű területet és a történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, az a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.

(3)[103] A világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásban vagy az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság - határidő kitűzésével - kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ véleményét, állásfoglalását ennek figyelembe vételével adja meg.

(4) A szakhatósági hatáskörében eljáró vagy az örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését írhatja elő a beruházás előkészítését meghatározó feltételek tisztázása érdekében[104]

a) a bányászati kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása, bányatelek megállapítása és módosítása, védőpillér kijelölése, módosítása, meggyengítése és lefejtése,

b)[105] előzetes környezeti hatásvizsgálat vagy környezeti hatásvizsgálat, valamint

c) újrahasznosításra, más célú hasznosításra vagy telekalakításra irányuló földhivatali eljárás

esetén, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre.

29. Az örökségvédelmi szakhatósági eljárás és szakkérdés vizsgálatának követelményei és szempontjai régészeti lelőhely, régészeti védőövezet esetén[106]

64. § (1) A régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja:[107]

a) a nyilvántartott régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedését az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén,

b) a nyilvántartott régészeti lelőhely jellegét, ezen belül:

ba) történeti jelentőségét,

bb) védettségi fokozatát,

bc) tájban való elhelyezkedését, tájképi megjelenését,

bd) állapotát, bolygatottságának mértékét,

be) régészeti jelenségek jellegét, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek meglétét,

bf) a nyilvántartott régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűségét, fedettségét, intenzitását, rétegzettségét,

bg) kutatottságát, feltártságát,

c) a tervezett beavatkozás jellegét és mértékét, ezek hatását a régészeti örökség elemeire, különösen:

ca) nyomvonalas beruházás, beleértve ennek védősávját is,

cb) sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,

cc) pinceszinti vagy földfelszín alatti beépítés,

cd) elfedés

esetében,

d) a régészeti lelőhely elkerülése lehetőségét.

(2)[108] A telekalakítási ügyben szakkérdést vizsgáló hatóság a telekalakítás engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadhatja, ha a tervezett telekfelosztás következtében az egy telken fekvő régészeti emlék több telekre kerülne, és az veszélyezteti a régészeti emlék védelmét.

(3)[109] A telekalakítási eljárás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek régészeti védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik, kivéve ha a hatóság a szakkérdés vizsgálata során másként rendelkezik.

(4)[110] A védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata sorána hatóság az e §-ban, valamint a 66. §-ban meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás céljával, ezen belül biztosítható-e - a fenntartható használat elvét is figyelembe véve - a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

(5) A régészeti védőövezetet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság az e §-ban, valamint a 66. §-ban meghatározott szempontokon túl tekintetbe veszi a tervezett beavatkozás hatását a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre - összhangban a védetté nyilvánítás céljával -, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely[111]

a) tájképi megjelenését,

b) megközelíthetőségét,

c) fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,

d) esetleges bemutathatóságát, vagy

e) rövid- és hosszú távú kutathatóságát.

65. § A hatóság szakhatósági állásfoglalása során vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata alapján a 4. § (3) bekezdésében meghatározottól eltérően rendelkezhet, ha a földmunkával járó beruházás[112]

a) örökségvédelmi vagy természetvédelmi célból, vagy

b) belterületen

valósul meg.

65/A. §[113] Ha valamely hatóság illetékessége több megyére terjed ki, az örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatát a tervezett tevékenység helye szerinti örökségvédelmi hatóság végzi.

30. Az örökségvédelmi szakhatósági eljárás és szakkérdés vizsgálatának szabályai a műemléki területek esetén[114]

66. § (1)[115] A műemléki környezetet vagy a műemléki jelentőségű területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság a műemlék érvényesülése, illetve a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló értékek megőrzése és hangsúlyos érvényesülése érdekében vizsgálja, hogy a tervezett tevékenység megfelel-e az e rendeletben meghatározott követelménynek.

(2) A történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő szakhatósági eljárásokban vagy örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során a hatóság vizsgálja[116]

a)[117] a történeti tájon vagy világörökségi helyszínen vagy világörökségi területen azon jellemzők fennmaradásának és érvényesülésének biztosítását, amelyek a védetté nyilvánítás céljaként meghatározásra kerültek,

b) a tervezett tevékenység, különösen a tájhasználat megváltozása következtében potenciális hatásviselővé váló, a védett műemléki értéket megtestesítő környezeti elem vagy rendszer érintettségét, illetve a környezetveszélyeztetés előfordulásának valószínűségét és mértékét.

(3)[118] A szakhatóságként közreműködő vagy örökségvédelmi szakkérdést vizsgáló hatóság a tervezett tevékenység engedélyezéséhez történő hozzájárulást megtagadja, ha az eljárás során megállapítható, hogy az e rendeletben meghatározott követelmények nem teljesülnek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni telekalakítás során, ha

a) a műemlék ingatlant érintően a tervezett telekalakítás következtében az egy telken fekvő védett érték, a telekalakítást követően több telekre kerülne,

b) a műemléki jelentőségű területet érintően a tervezett telekalakítás, telekhatár-rendezés nem veszi figyelembe a történeti településszerkezetet, a telekosztási struktúrát, a telekméretet és telekformát, a megközelítési lehetőséget, a történeti utcavonalat.

(5)[119] A telekalakítás a védettség hatályát nem érinti, a telekalakítással érintett telek általános vagy a műemlékké nyilvánítással keletkező védelme a telekalakítás folytán létrejött telkekre is vonatkozik.

67. § (1)[120] A műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat vagy világörökségi helyszínt vagy világörökségi területet érintő összevont építésügyi engedélyezés elvi keretengedélyezési szakaszára vonatkozó örökségvédelmi szakkérdés vizsgálata során szakhatósági eljárásában a hatóság - határidő kitűzésével - kikérheti a Testület szakértői véleményét. (2) A Testületet a szakértői véleménye mindaddig köti, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

(2) A Testületet a szakértői véleménye mindaddig köti, amíg a kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

31. Az örökségvédelmi hatástanulmány

68. §[121] (1) Az örökségvédelmi hatástanulmányt

a) a Kötv. 85/A. §-ában meghatározott esetekben a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében, települési örökségvédelmi hatástanulmányként a 13. melléklet szerinti tartalommal,

b) a 63. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben az engedély iránti kérelmet benyújtónak a 12. melléklet szerinti tartalommal a (2) bekezdés alapján

kell elkészíttetni.

(2) Az örökségvédelmi hatástanulmány kidolgozása során

a) a településfejlesztési koncepcióhoz

aa) a 13. melléklet 1. pont a) alpontja szerinti tartalmat teljeskörűen,

ab) a 13. melléklet 1. pont b) alpontjában meghatározott értékleltárt a koncepció meghatározásához szükséges részletezettséggel;

b) a településrendezési eszközök kidolgozásához - amennyiben az a koncepcióhoz nem készült el -, a 13. melléklet 1. pont a) és b) alpontjaiban meghatározott vizsgálatot, továbbá az 1. pont c) alpontjában meghatározott értékleltárt, valamint a 2. pont szerinti hatáselemzést a településrendezési eszköz meghatározásához szükséges részletezettséggel;

c) településképi rendelet helyi védelmi előírásainak meghatározásához a 13. melléklet 1. pont c) alpontjában meghatározott értékleltárt teljeskörűen;

d) a 63. § (4) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetekben

da) régészeti örökség felmérése esetén a 12. melléklet 1-3. pontja alatti vizsgálatokat és elemzéseket,

db) műemléki érték felmérése esetén a 12. melléklet 1-3. pontja alatti vizsgálatokat és elemzéseket, továbbá a 12. melléklet 6. pontjában meghatározott értékleltárt és a 12. melléklet 7. pontjában meghatározott értékvédelmi tervet teljeskörűen

a tervezés alá vont terület és a tervezett rendezési cél által megkövetelt mértékben kell elkészíteni.

(3) A 12. melléklet 4-5. pontja szerinti összefoglalót és nyilatkozatot a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetekben kell elkészíteni.

(4) Az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze a 12. és 13. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a régészeti örökség tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.

(5) Az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze a 12. és 13. mellékletben meghatározott tartalmi elemek közül a műemlékvédelem tárgykörével foglalkozó tartalmi elemek összessége.

69. § (1)[122] A 13. melléklet szerinti települési örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséről a településfejlesztési koncepció, a településrendezési eszköz és a településképi rendelet készíttetője köteles gondoskodni.

(2) A Kötv. 85/A. §-ában meghatározott örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésére jogosult:

a) az örökségvédelmi hatástanulmány régészeti szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint régészeti területen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő,

b) az örökségvédelmi hatástanulmány műemléki szakterületi munkarésze vonatkozásában a régészeti örökséggel és a műemléki értékkel kapcsolatos szakértői tevékenységről szóló kormányrendelet szerint műemléki terület műemléki érték dokumentálása szakterületen szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő vagy az, aki a hatástanulmány alapjául szolgáló tervfajta elkészítésére egyébként jogosultsággal bír.

(3)[123] A településképi rendelet alátámasztásául szolgáló települési értékleltárt az önkormányzati főépítész is elkészítheti.

VIII. FEJEZET

A HATÓSÁG ÖRÖKSÉGVÉDELMI FELÜGYELETI ELJÁRÁSAI

32. A régészeti lelőhelyekkel kapcsolatos felügyeleti és nem hatósági feladatok[124]

70. § (1) A régészeti feltárás ellenőrzése keretében a hatóság vizsgálja, hogy a régészeti feladatellátást a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek és előírásoknak megfelelően végzik-e, valamint a feltárási naplóban rögzített régészeti feltárásra alkalmas és arra alkalmatlan napokat, a feltárásra alkalmatlanság indokoltságát, és eldönti az ezzel kapcsolatos vitás kérdéseket.

(2) A régészeti feltárásra vonatkozó jogszabályi vagy a feltárási engedélyben foglalt előírások megszegése esetén a hatóság a feltárást felfüggeszti, és megvizsgálja, hogy fennállnak-e a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai.

(3)[125] Szakszerűtlen feltárási tevékenység esetén, vagy ha a Kötv.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezmények alkalmazásának indokai fennállnak, a hatóság a feltárást leállítja, továbbá engedélyköteles tevékenység esetén a feltárási engedélyt visszavonja.

70/A. §[126] A hatóság a régészeti lelőhelyet veszélyeztető tevékenység végzését megtiltja.

71. § (1) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeken a hatóságnak öt évenként legalább egy alkalommal helyszíni ellenőrzést kell lefolytatnia a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum és a gyűjtőterületén érintett területi múzeum bevonásával.

(2)[127] A helyszíni ellenőrzés során a 3. melléklet szerinti adatokat rögzítő jegyzőkönyvben és fotódokumentációval rögzíteni kell a védetté nyilvánított régészeti lelőhely állapotát. A jegyzőkönyvet és a fotódokumentációt meg kell küldeni a nyilvántartást vezető hatóságnak és a gyűjtőterületén érintett területi múzeumnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti helyszíni szemlét követően a Kötv. 18. § (1) bekezdése szerinti esetben a hatóság haladéktalanul kezdeményezi a régészeti védelem megszüntetését.

33. A hatóság örökségvédelmi felügyeleti feladatai és a helyszíni ellenőrzés szabályai védett műemléki érték esetén

72. § (1) A hatóság az e rendeletben foglaltak szerint

a) a bejelentéshez kötött tevékenységek megvalósítása során legalább egy alkalommal,

b) az örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek megvalósítása során az a) pontban meghatározottakon túl - az elvi keretengedély kivételével - az engedély hatályának lejárta előtt legalább harminc nappal is köteles helyszíni ellenőrzést tartani.

(2) A hatóság

a) a tevékenység folytatását megtiltja, ha a jogszabályban előírt követelmények teljesülésének hiányát állapítja meg,

b)[128] a bejelentést követő harminc napon belül a védett műemléki értéken helyszíni ellenőrzést folytat le, amelynek során a tevékenységgel kapcsolatban - ha az szakszerűtlen, nem felel meg a Kötv.-ben és az e rendeletben meghatározott követelményeknek és szempontoknak - felügyeleti intézkedést tesz,

c) a restaurálás elvégzése során szakértő bevonásával történő helyszíni hatósági szemlét tart legalább a restaurátori kutatás után, a mintafelületek elkészítésekor, valamint a restaurálás elkészültekor.

(3) A hatóság szemléje alkalmával a helyszínen ellenőrzi, hogy

a)[129] a kivitelezési tevékenység jellegének megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, vállalkozó végzi-e a megvalósítást, amennyiben a szakértői tevékenység felügyeletét ellátó hatóság erre felhívja,

b)[130] a tervezett tevékenység megvalósítása a hatósághoz benyújtott terv és dokumentáció alapján, az e rendeletben meghatározott követelmények és a biztonsági előírások betartásával történik-e, valamint

c) a megvalósítást, kivitelezést dokumentáló kutatási vagy restaurálási napló rendelkezésre áll-e, és ebben a szükséges bejegyzéseket az arra jogosultak megtették-e.

(3a)[131] A hatóság a helyszíni szemle során a helyszínről, annak környezetéről dátummal ellátott fényképfelvételt készít.

(4)[132] A hatóság ellenőrzi az 52. §-ban foglaltak teljesítését, és a teljesítés elmulasztása esetén határidő megjelölésével kötelezi a jogosultat a mulasztás pótlására.

34. Az örökségvédelmi felügyeleti intézkedés szabályai védett műemléki érték esetén

73. § (1)[133] Ha a hatóság a tevékenység végzésének folytatását a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerint megtiltotta, az ellenőrzés napjától számított nyolc napon belül a helyszínen felvett jegyzőkönyv megállapításai és fényképfelvételek alapján, azonnal végrehajtható határozattal elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését. A szabálytalan állapot megszüntetésének határideje a döntés kézbesítésétől számított legfeljebb hat hónap, mely határidő a kötelezett kérelmére indokolt esetben egyszer három hónappal meghosszabbítható.

(2) A tervezett tevékenység megvalósítását tovább folytatni csak a szabálytalan állapot megszüntetése után lehet.

(3)[134] Az (1) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését a hatóság helyszíni szemlén ellenőrzi.

(4) Az e rendeletben meghatározott követelmények súlyos megsértésének, szabálytalan állapotnak minősül

a) a védett műemléki érték megőrzésére vonatkozóan, ha az a tevékenység megvalósítása során veszélyeztetetté válik,

b) a tervezett tevékenység szakszerűségére vonatkozóan, ha a megvalósítást

ba) a kutatási vagy a restaurálási napló megnyitása, vagy

bb) a terv vagy megelőző diagnosztikai vizsgálatok, vagy

bc) az értékleltár figyelembevétele

nélkül végzik.

(5) A hatóság a szakértői névjegyzéket vezető miniszternek bejelenti, ha a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott veszélyeztetettség fennáll, és

a) a szakértő vagy szakértő szervezet által készített terv vagy dokumentáció szakszerűtlen vagy tartalma valótlan, vagy

b) a szakértőre vonatkozó összeférhetetlenséget vagy jogosulatlan tevékenységet észlel.

(6) A hatóság az (5) bekezdésben meghatározottak esetén örökségvédelmi bírságot szab ki.

74. § (1)[135] A hatóságnak hivatalból öt évenként legalább egy alkalommal a helyszínen kell ellenőriznie az illetékességi területén található védett műemléki érték állapotát, fenntartását.

(2)[136] A helyszíni ellenőrzést követően a hatóság kezdeményezheti a műemlékek Kötv. 35/A. § (1) bekezdése szerinti kategóriába sorolásának módosítását. A Kötv. 35. § (1) bekezdése szerinti esetekben haladéktalanul kezdeményezi a nyilvántartott műemléki érték nyilvántartásból történő törlését vagy a műemléki védettség megszüntetését.

(3) Az (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzés helyszíni szemléje során

a)[137] nyilvántartott műemléki érték, műemlék esetén a 11. melléklet szerinti állapotfelvételi adatlapot kell kitölteni,

b) a műszaki állapotra vonatkozó, helyszíni szemrevételezésen alapuló jegyzőkönyvet kell felvenni,

c) a jókarbantartáson túlmutató és a védett műemléki érték megőrzését elősegítő javaslatokat kell megfogalmazni,

d) az I. bírságkategóriába sorolt műemlékek esetében ellenőrizni kell az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott szervizkönyv vezetését, a műemlék műemlékvédelmi szempontú szakértői felülvizsgálatát.

(4)[138] Az örökségvédelmi felügyelet keretében hivatalból elvégzendő, a (3) bekezdésben megfogalmazott feladatok dokumentumait a hatóság az éves helyszíni szemle napjától számított tizenöt napon belül elektronikus formában a nyilvántartást vezető hatóság útján az OÉNY-be feltölti.

(5) A hatóság a szervizkönyv vezetésének vagy az I. bírságkategóriába sorolt műemlék szakértői felülvizsgálatának rendszeres elmulasztása esetén örökségvédelmi bírságot szab ki.

35. Az örökségvédelmi fennmaradási tudomásulvétel a védett műemléki értéket érintő beavatkozások esetén[139]

75. §[140] (1) A védett műemléki érték szabályos vagy szabályossá tett állapotát a hatóság jogszerű hallgatással tudomásul veszi.

(2) Ha a védett műemléki érték szabálytalan állapota helyreállítással nem orvosolható, a hatóság - a (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a 74. §-ban meghatározott helyszíni szemlét követő tizenöt napon belül jogszerű hallgatással tudomásul veszi a védett műemléki értéket érintő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött, de a hatósághoz benyújtott bejelentés vagy engedélykérelem mellékleteitől eltérően végzett tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását.

(3) Az örökségvédelmi fennmaradási tudomásulvétel során, amennyiben annak jogszabályi feltételei fennállnak - a (4) bekezdés kivételével - a hatóság a tevékenységek befejezésével megvalósult állapot fennmaradását feltételekhez kötheti. A 9. melléklet II. rész A. pontja szerinti állapotdokumentáció elkészítése feltételként szabható.

(4) A megvalósult beavatkozások fennmaradása nem vehető tudomásul, ha a szabálytalanul megvalósított beavatkozás eredményeként

a) a nyilvántartott műemléki érték esetén az egymást követő egyes beavatkozások összeadódó hatása miatt az érintett védett érték

aa) anyagában helyreállíthatatlanul megsérült vagy elpusztult,

ab) veszélyeztetetté vált; vagy

b) műemlék esetén - az a) pontban felsoroltakon túlmenően -

ba) a védett érték jellegét, történelmi és eszmei jelentőségét, ezek eredetiségét, hitelességét, integritását veszélyeztető és sértő állapot jött létre,

bb) olyan állapot jön létre, amely a védett érték érvényesülését és megjelenését gátolja;

c) műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó értéket veszélyeztető és sértő, valamint az érték, műemléki környezetben a műemlék zavartalan érvényesülését gátló állapot jött létre.

36. A helyreállítási kötelezés védett műemléki érték esetén[141]

76. §[142] (1) A hatóság műemlékvédelmi érdekből a sérült védett műemléki érték haladéktalan helyreállítását írhatja elő.

(2) A műemlék zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elrendelheti:

a) a nem illeszkedő szerkezetek, burkolatok, díszítmények vagy beépített berendezési tárgyak, felszerelések eltávolítását vagy átalakítását,

b) a szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az örökségvédelmi engedély vagy bejelentés nélkül, vagy az engedélytől, illetve a tudomásulvételtől eltérően a szabálytalanul megvalósított beavatkozás bontását, vagy átalakítás esetén az eredeti állapotnak a kötelezett költségén történő helyreállítását,

c) olyan munkálatok elvégzését, amelyek a műemlék történeti állapotának vagy korábbi történeti állapota meghatározott elemeinek helyreállítására és bemutatására irányulnak.

(3) Műemléki környezetben a műemlék, a műemléki jelentőségű területen, műemlék történeti tájon a védettséget megalapozó érték zavartalan érvényesülése érdekében a hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl elrendelheti a nem illeszkedő építmények, műtárgyak eltávolítását vagy átalakítását.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezés végrehajtásának teljesítését a hatóság ellenőrzi.

(5) A kötelezettséget úgy kell elrendelni, hogy teljesítése a kötelezett méltánylást érdemlő életviszonyaiban zavart ne okozzon.

IX. FEJEZET

AZ ÖRÖKSÉG VÉDELEMMEL KAPCSOLATOS NEM HATÓSÁGI FELADATOK ELLÁTÁSA

37. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában adott szakmai vélemény örökségvédelmi szempontjai

77. § (1) A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök jogszabályban meghatározott egyeztetési eljárás keretében kialakított szakmai vélemény során figyelemmel kell lenni a védett régészeti örökség és a védett műemléki értékek helyben történő megőrzésének alapvető követelményére.

(2) A szakmai véleményezés során a 33. §-ban meghatározottakon túl a következő szempontokat kell különösen érvényesíteni:

a)[143] a műemléki környezet, a műemléki jelentőségű terület, a történeti táj vagy világörökségi és világörökségi várományos helyszín vagy terület egyedi szabályozását lehetővé tevő különleges építési övezeti, övezeti előírások és paraméterek, egyéb rendelkezések megléte és minősége,

b) a település (településrész) történelmileg kialakult tagozódása, szerkezete, beépítési módja, jellemző épületmagassága, hagyományos jellege,

c) a közlekedéshálózat szabályozásának a történeti településrész méreteihez és szerkezeti adottságaihoz alkalmazkodó megoldása,

d) az új építményeknek és építészeti elemeknek, illetve műszaki berendezéseknek a történelmi településkép, hagyományos tájkép jellegéhez és arányaihoz illő összhangja,

e) a terület, a táj hagyományos arculatát torzító és túlterhelő, a természeti vagy művi környezetet veszélyeztető hatások elhárításának szabályozási lehetősége.

(3) A hatóság a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetési eljárásában adott szakmai véleményhez kikérheti

a) nyilvántartott vagy védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet és védőövezetét érintő esetben az Ásatási Bizottság,

b) országos védelem alatt álló műemléket, műemléki környezetet, műemléki jelentőségű területet, történeti tájat érintő esetben a Testület

szakértői véleményét.

38. A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatainak ellátása[144]

78. § (1) A hatóság nem hatósági örökségvédelmi feladatai különösen:

a) a védett műemléki érték fenntartható, integrált szemléletű, a védelmet és fejlesztést összehangoló megőrzésének - hatósági szolgáltatás keretében történő - elősegítése,

b) az örökségvédelem érdekeit érintő helyi szintű szakmai és társadalmi együttműködés elősegítése.

(2) A hatóság örökségvédelmi szolgáltatás keretében

a) a jogszabályban meghatározott módon, a műemléki érték nyilvántartásba vétele során - a nyilvántartást vezető hatóság megkeresésére -[145]

aa) vizsgálja és véleményezi a műemléki érték nyilvántartásba vételére irányuló kezdeményezéseket,

ab) szakértői jogosultság birtokában értékvizsgálatot folytathat le, értékvizsgálati dokumentációt készíthet, és

ac) szemrevételezésen alapuló értékleltárt vehet fel.

b) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott céllal - a nyilvántartást vezető hatósággal együttműködve - segíti a tulajdonosokat az alábbiak tekintetében:[146]

ba) a védett műemléki értéket érintő jókarbantartási kötelezettségük teljesítése,

bb)[147] a nyilvántartott régészeti lelőhely fenntartására és a műemlék helyreállítására, különösen annak előkészítésére, kutatására, restaurálására fordítható pályázati lehetőségek feltérképezése,

bc) a műemlékvédelmi követelményekre, szempontokra, eljárási szabályokra vonatkozó, valamint - a 72. § (1) bekezdés b) pont szerinti helyszíni ellenőrzést követően - az örökségvédelmi engedély lejáratának jogkövetkezményeiről szóló tájékoztatás nyújtása.

c) az ügyfél megkeresésére előzetes tájékoztatást nyújt

ca) az ingatlant érintő örökségvédelmi követelmények és szempontok pontosítása, konkrét meghatározása,

cb) a tervezett tevékenységek megvalósításához szükséges örökségvédelmi és építésügyi hatósági eljárások, településrendezési eljárások köre és szabályai

kérdésében.

(3) A hatóságot az előzetes tájékoztatása azokban a kérdésekben, amelyekről tájékoztatást adott, mindaddig köti, amíg a vonatkozó jogszabályi rendelkezés vagy a nyilatkozat iránti kérelemben meghatározott tevékenység érdemben nem változik meg.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

79. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 27. § 2015. április 15-én lép hatályba.

(3) A 23. § 2015. július 1-jén lép hatályba.

80. § A 68. § (1)-(3) és (5) bekezdés és a 69. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött tervezési szerződéssel rendelkező településfejlesztési koncepció vagy településrendezési eszköz készítésénél.

81. §[148] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a településkép védelmével és a településrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 400/2016. (XII. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr. 1.) megállapított 68. §-át, 69. § (1) és (3) bekezdését, valamint 13. mellékletét a Mód. Kr. 1. hatálybalépésekor folyamatban lévő koncepció és településrendezési eszköz készítése, módosítása során is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

A járási hivatalok és illetékességi területük az örökségvédelmi feladatok tekintetében[149]

2. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Feltárás megkezdéséről szóló bejelentés adattartalma

1. Bejelentő intézmény neve

2. Feltárást engedélyező határozat száma

2.1. Országos jelentőségű védett természeti területen tervezett régészeti feltárás esetén a természetvédelmi hatóság által kiadott engedély száma

3. Feltárási munkával érintett lelőhely

4. Feltárás megkezdésének pontos időpontja (év, hó, nap)

5. Feltárás vezetőjének neve

3. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Lelőhely-bejelentő adatlap adattartalma

1. A lelőhely megjelölése

1.1. Megye, város, település neve, kerület, utca, házszám

1.2. Nyilvántartási azonosító száma

2. A lelőhely neve(i)

3. A lelőhely pontos helye

3.1. A mellékelt térkép(vetület) fajtája

3.2. A helyszínen mért EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták: .............................................................

vagy

A térképlap száma és a térképről leolvasott koordináták: X (É-D):..... Y (K-Ny):.....

3.3. Helyrajzi szám(ok), ha a bejelentő rendelkezésére áll

3.4. Földrajzi leírás

3.5. A helymeghatározás pontossága

4. A lelőhelyen talált régészeti jelenségek adatai (jellege, kora)

5. A lelőhely állapota

6. A lelőhely veszélyeztetettsége

7. A lelőhely ismertsége

8. A lelőhelyen végzett tevékenység

9. A leleteket fogadó múzeum

10. A bejelentő neve, címe

11. Megjegyzés

12. A bejelentés kelte

13. Mellékletek

4. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Bejelentéshez kötött feltárási tevékenység bejelentésének és mellékleteinek adattartalma

1. A lelőhely nyilvántartási azonosítója

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A bejelentő neve, székhelyének címe

2.2. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

3. A feltárás helye

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység, helység, Budapesten a kerület megnevezése is, külterületen földrajzi név, helyrajzi szám, belterületen településrész neve, utca, házszám)

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i)

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás módja

4.2. A tervezett régészeti feltárás megkezdésének időpontja (év, hónap, nap)

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

5.6. A feltárás költségei és azok forrása

5.7. Régészeti megfigyelés esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve annak megjelölése, hogy milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

6. A leletanyag végleges befogadásáról szóló múzeumi nyilatkozat

5. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez[151]

A régészeti feladatellátás költségeire alkalmazható legmagasabb hatósági árak

(A táblázat az árakat a régészeti feladatellátás tevékenységei szerinti bontásban tartalmazza.)

6. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Régészeti korú tárgyak tulajdonjogának átruházását megelőző bejelentés adattartalma

1. A régészeti korú tárgy

1.1. megnevezése,

1.2. leírása,

1.3. meghatározó méretei,

1.4. készítési kora,

1.5. egyéb jellemzői (különleges jelzések, ismertető jegyek, sérülések),

1.6. anyaga és készítési eljárása,

1.7. származási helye és szerzési módja, ideje,

1.8. őrzési helye.

2. A régészeti korú tárgy tulajdonosának neve, elérhetősége.

3. A bejelentés kötelező mellékleteként a régészeti korú tárgy azonosítására alkalmas fotó.

7. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Feltárási engedély iránti kérelem és mellékletei adattartalma

1. A lelőhely nyilvántartási azonosítója

2. A feltárást végzők adatai

2.1. A feltárási engedélyt kérő intézmény neve, székhelyének címe[153]

2.2. A feltárásba bevont intézmény vagy szervezet neve, székhelyének címe[154]

2.3. A feltárás vezetőjének neve, beosztása, szakterülete

2.4. A feltárás vezetőjének végzettségét igazoló okirat megnevezése, száma és kiállítója

2.5. A feltárás vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a korábbi tevékenysége során a 8-9. §-ban meghatározott dokumentációs kötelezettségét teljesítette

2.6. A feltárás vezetőjének munkatársai, beosztásuk, szakterületük

3. A feltárás helye (a feltárással érintett terület azonosítására egyértelműen alkalmas megjelölés értelemszerinti megadásával)

3.1. Azonosításra alkalmas megjelölés (pl. közigazgatási, földrajzi egység, helység, Budapesten a kerület megnevezése is, külterületen földrajzi név, helyrajzi szám, belterületen településrész neve, utca, házszám, MRT-szám)

3.2. Csatolt térkép azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete, térkép méretaránya

3.3. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

3.4. A feltárással érintett ingatlan(ok) helyrajzi száma(i)

3.5. A feltárandó terület (kutatási felület) nagysága, nyomvonal esetén hossza

3.6. Megelőző feltárás esetén a beruházással érintett terület nagysága, nyomvonal esetén hossza

4. A feltárás adatai

4.1. A tervezett régészeti feltárás jellege

4.2. A tervezett régészeti feltárás módja

4.3. Megelőző feltárás esetén a beruházó megnevezése (neve, székhelyének címe, képviselője), illetve milyen beruházáshoz kapcsolódik a feltárás

4.4. Tervásatás esetén a kutatási program leírása, tudományos indoklása, a feltárás költségeinek tervezett forrása

5. A feltárás tárgya

5.1. A feltárandó régészeti jelenségek jellege

5.2. A feltárandó régészeti jelenségek kora

5.3. A feltárás előzményei

5.4. Javaslat a leletanyag ideiglenes elhelyezésére

5.5. A feltárás tervezett kezdete, várható időtartama, ütemezése

6. Mellékletek

6.1. A feltárni tervezett ingatlanok azonosítására alkalmas és a terület helyszínét, pontos kiterjedését egyértelműen, valamint értelmezhető léptékben ábrázoló térkép

6.2. A régészeti feltárás részét képező régészeti szaktevékenységek felsorolása és ezek tételes költségbecslése

6.3. A leletanyag végleges befogadásáról szóló nyilatkozat

6.4. A feltárás által érintett ingatlan tekintetében rendelkezni jogosult - az ingatlan régészeti célú igénybevételére vonatkozó - hozzájáruló nyilatkozata

6.5. A különleges munkavégzési körülmények esetén végzendő kutatás esetén követendő speciális eljárásra vonatkozó leírás és indokolás

6.6. Megelőző feltárás esetén a megelőző feltárás elvégzésére jogosult szerv és a beruházó közötti, a megelőző feltárás elvégzésére vonatkozó szerződés egy eredeti példánya

6.7. Nagyberuházás esetén a beruházó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a beruházás nagyberuházásnak minősül, továbbá nyilatkozat és igazolás a beruházás tervezett teljes bekerülési költségéről

6.8. Nagyberuházás esetén az előzetes régészeti dokumentáció

7. Nyilatkozatok

7.1. A feltárást végző intézmény vezetőjének nyilatkozata arról, hogy a feltárás vezetője az intézményükkel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll

7.2. Esetleges illetékmentességről szóló nyilatkozat

8. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

A leletanyag végleges befogadásáról szóló nyilatkozat adattartalma

1. A leletanyagot véglegesen befogadó múzeum neve, székhelyének címe

2. A feltárás adatai:

2.1. A lelőhely nyilvántartási azonosítója

2.2. A feltárás helye

2.3. A feltárási engedély iránti kérelmező neve

3. A leletanyag befogadásának ütemezése:

3.1. A leletanyag átvételének tervezett időpontja

3.2. Múzeumi szakmai leltárba vétel elkészítésének tervezett határideje

3.3. Raktárban történő végleges elhelyezés befejezésének tervezett határideje

3.4. A társadalom és a szakmai közönség számára történő bemutatás, feldolgozás terve

9. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Bejelentéshez kötött tevékenység bejelentésének vagy az örökségvédelmi engedély iránti kérelemnek és mellékleteinek adattartalma

A bejelentéshez kötött tevékenység bejelentésének vagy műemlék esetén az örökségvédelmi engedély iránti kérelemnek és mellékleteinek a védett műemléki érték egészére vagy a tervezett tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - a tevékenység vagy a védett műemléki érték nagyságától és a jellegétől függő részletezettséggel -a következőket kell tartalmaznia:

I. A bejelentés vagy a kérelem tartalma:

1. az érintett védett műemléki érték azonosításra alkalmas megjelölése,

2. a kérelem tárgya és a tervezett tevékenység összefoglaló, rövid leírása,

3. a tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező tervező vagy szakértő nyilatkozata, amelynek tartalma:

3.1. a jogosult neve és elérhetősége,

3.2. a műemléki érték megőrzésével összefüggő jogszabályban meghatározott követelmények betartásáról és szempontok érvényre juttatásáról szóló felelős nyilatkozat,

4. ha a kérelmet a tervező vagy a szakértő nyújtotta be, a megbízó a tervezett tevékenységre vonatkozó nyilatkozata, amelynek tartalma:

4.1. a tervezett tevékenység végzéséhez történő, az előírt dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértése,

4.2. az e rendeletben foglaltak szerint a Testület megkeresése esetén az erről szóló nyilatkozat,

5. az eljárási díj vagy illeték megfizetésének igazolása,

6. a mellékletek felsorolása,

7. a szükséges szakági munkarészek, dokumentációk és tervek, a tervezett tevékenység jellegének megfelelő diagnosztikai szakvélemény és szakági tervek:

7.1. faszerkezetek, tetőszerkezetek szerkezeti munkái esetén faanyagvédelmi szakvélemény,

7.2. utólagos falszigetelés és teljes homlokzat-helyreállítás esetén épületdiagnosztikai szakvélemény, a szomszédos épületeket vagy az utcaképet is ábrázoló látvány- és színezési terv,

7.3. az építési vagy kertépítészeti munkák, fás szárú növényzet telepítése jellegének megfelelő szakági terv,

8. az egyéb mellékletek.

II. A bejelentés vagy a kérelem mellékletének tartalma

A. ÁLLAPOTDOKUMENTÁCIÓ

1. a védett műemléki érték elhelyezkedését, kiterjedését meghatározó, EOV rendszerben készített helyszínrajz vagy térkép-kivágat,

2. a tervezett tevékenység jellegétől, kiterjedésétől vagy a védett műemléki érték nagyságától, a jellegétől függően

2.1. építmény esetében legalább 1:100 vagy 1:50 méretarányú,

2.2. az építmény vagy az érintett építményrész, illetve a képző- vagy iparművészeti alkotást jelentő tartozék esetében a tárgy jellegétől függő, legalább 1:20 vagy 1:5 méretarányú,

2.3. védett történeti kert vagy védett műemléki érték telkén elhelyezkedő védett park esetén az 1000 m2-t meg nem haladó területtel 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000, az 50 hektárt meghaladó kiterjedés esetén 1:2000 méretarányú,

2.4. védett temető és temetkezési emlékhely esetén 1000 m2-t meg nem haladó területtel 1:200, nagyobb terület esetén 1:500 vagy 1:1000 méretarányú,

alakhű műemlék-felmérési dokumentáció a beavatkozás előtti állapotról,

3. a beavatkozás előtti állapot leírása és fotódokumentációja a védett műemléki értékről és környezetéről vagy a tervezett tevékenységgel érintett alkotórészéről, beépített berendezéséről, felszereléséről, illetve képző- vagy iparművészeti és egyéb tartozékáról.

B. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG TERVE

1. a tervezett tevékenység végzésének pontos helyszínét, földrajzi kiterjedését is meghatározó, az A. pont 1. pontjában meghatározott térkép-kivágatra illeszthető helyszínrajz,

2. az érintett védett műemléki érték egésze vagy része, alkotórészét, tartozékát képező képző- vagy iparművészeti alkotás pontos megjelölése,

3. a tervezett tevékenységet részletesen ismertető és a védett műemléki értékre, illetve annak érvényesülésére kifejtett várható hatást bemutató műleírás, figyelembe véve és elemezve a műemléki érték egészét és a környezetet,

4. a tervezett tevékenységgel érintett részre vonatkozó alaprajzok, metszetek, nézetrajzok, részletrajzok, látványtervek az A. pont 2. pontjában meghatározott méretarányban és léptékben.

C. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SAJÁTOS TERVE

1. a B. pont 1-3. pontjában meghatározott tartalmi elemek,

2. a védett műemléki érték egészének vagy egyes részeinek, szerkezeti elemeinek eredeti összefüggésrendszeréből történő elmozdítása, egészének áthelyezése esetén:

2.1. az elemekre bontás és szétszerelés részletes terve,

2.2. az elhelyezés megvalósításának részletes építési-műszaki dokumentációja,

2.3. a kérelmező nyilatkozata a szállítás körülményeiről és biztonságáról, valamint

2.4. a befogadó nyilatkozata az új helyen történő elhelyezés és a folyamatos megóvás feltételeinek teljes körű biztosításáról,

3. a műemlék homlokzatán vagy külső felületén a 38. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott tárgy elhelyezése esetén, annak jellegétől függően:

3.1. a gépészeti egység szerkezetének, anyagának, a felirat betűtípusának meghatározása, színezése, a megvilágítás módja, valamint a védett műemléki értékhez való csatlakoztatása műszaki megoldásának részlettervei, valamint

3.2. a beavatkozás mértékétől függően a tervezett elhelyezés melletti 2-2 tengelyt magába foglaló homlokzatszakaszt ábrázoló 1:50 léptékű terv,

3.3. a tervezett fényforrás pontos helyét és elhelyezésének módját tartalmazó terv,

3.4. a fényforrás alkalmazásának célját és módját, ideértve a fénysugár rögzített vagy helyzetét változtató alkalmazását,

3.5. a fényforrás fényerejére, fényminőségére (fókuszáltság mértéke, színhőmérséklet stb.), hatótávolságára, az üzemeltetés időbeliségére (napszak, szezonalitás stb.) vonatkozó adatok, valamint

3.6. a fényforrásnak a műemlékre várhatóan érvényesülő hatását bemutató, látványterveket is tartalmazó hatáselemzés.

D. AZ ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

1. a vonatkozó szakirodalom jegyzetekkel kiegészített ismertetése,

2. forráskutatás (releváns írott források, térképek, tervek, fényképek, ábrázolások, szóbeli visszaemlékezések),

3. részletes külső és belső építészeti leírás,

4. értékleltár a 10. mellékletben meghatározott tartalmi elemekkel: a műemléki érték tömeg- és térkapcsolatainak, homlokzatainak, a felszínen látható értéket képviselő összes szerkezeti elemének, tartozékának, díszének, berendezési tárgyának, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomok tételes, leltárszerű leírása, datálása és fotódokumentációja, rejtett szerkezetekre, takart díszítésekre, másodlagosan felhasznált elemekre utaló látható nyomok rögzítése, a megfigyelt jelenségek alapján a feltárható műemléki értékek meghatározása, építéstörténeti szempontú rendszerezése,

5. építéstörténet és telektörténet összefoglalása a korábbi állapotok változásainak leírásával,

6. felhasznált irodalom és források jegyzéke,

7. a releváns felhasznált (különösen az ábrázolásos és a levéltári) források másolatai,

8. javaslat a további tudományos vagy roncsolásos kutatásra, kutatói megfigyelésre,

9. összefoglaló értékelés,

10. a védett műemléki érték megőrzésére és fenntartására vonatkozó szakértői javaslat.

E. A KERTTÖRTÉNETI TUDOMÁNYOS DOKUMENTÁCIÓ

1. a D. pont szerinti építéstörténeti tudományos dokumentáció tartalmi elemei, továbbá

2. a forráskutatás, kiegészülve a hazai vagy nemzetközi kertművészeti kapcsolatok feltárásával; közpark vagy intézményi kert esetében a településtörténeti, intézménytörténeti összefüggések, a park vagy kert fejlődésében betöltött szerep tárgyalásával, a kerttervezők mellett lehetőség szerint a kertészek a létesítéstől a napjainkig tartó felsorolásával, jelentőségük és a hozzájuk köthető tevékenységek ismertetésével,

3. a részletes szakszerű leírás, a kertépítészeti struktúra, stílus, alkotóelemek bemutatása, élő és élettelen védett műemléki értékeinek megjelenésére és összefüggéseire,

4. az értékleltár a 10. mellékletben meghatározott és a történeti kertre vonatkoztatható tartalmi elemekkel, a műemléki értéket képviselő összes szerkezeti és kertépítészeti elem, növényzet, továbbá az elpusztult vagy elbontott elemekre utaló nyomok tételes összegyűjtése, építéstörténeti és kertművészeti szempontú rendszerezése,

5. az építéstörténeti és telektörténeti összefoglalás különös tekintettel a kert kiterjedésének alakulására, a növényzet és kertépítészeti alkotóelemek változásaira,

6. a kert, illetve park fennmaradt történeti növényállományának differenciált meghatározása, értékelése,

7. a mai állapot értékelése a kert, illetve park kiterjedése, határai, a területrészek aktuális védettségének, tulajdonviszonyainak, művelési módjainak, valamint a kert a település, régió zöldfelületi rendszerében betöltött szerepe szempontjából,

8. ha korábban régészeti módszerekkel történő kutatásra, dokumentáció összeállítására került sor, az eredmények összefoglalása, releváns információk, valamint a dokumentáció hivatkozása,

9. javaslat a növényállomány megőrzésére, kezelésére, gondozására vonatkozó fontossági és logikai sorrendjének felállításával.

F. A KUTATÁSI TERV

1. az A. pont 1-3. pontjában meghatározott állapotdokumentáció,

2. a B. pont 1-2. pontjában meghatározott tartalmi elemek,

3. ha rendelkezésre áll, a korábbi átalakítások történetének összefoglalását is tartalmazó - építéstörténeti tudományos dokumentáció eredményeinek bemutatása,

4. a roncsolásos beavatkozással, védett történeti kert vagy védett műemléki érték telkén elhelyezkedő védett park esetén a régészeti módszerekkel történő kutatással érintett felületek illetve területek kiterjedésének és elhelyezkedésének leírása és ábrázolása,

5. kutatási szakterületenként a kutatás célja, módszerei meghatározása, az alkalmazandó eszközök ismertetése.

G. KUTATÁSI DOKUMENTÁCIÓ

1. az A. pont 1-3. pontjában meghatározott munkarészek felhasználásával a tevékenység kutatási naplója és az elvégzett beavatkozásokat követő állapot állapotdokumentációja,[155]

2. a kutatás tárgyát képező védett műemléki érték történeti leírása,

3. a kutatás alkalmazott módszerei és eszközei leírása,

4. a kutatás folyamatának leírása, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálása,

5. a kutatás eredményeinek összegzése és kiértékelése.

H. A RESTAURÁLÁSI TERV

1. az A. pont 1-3. pontjában meghatározott állapotdokumentáció a károsodások fajtáinak, mértékének és kiterjedésének rajzi (kártérkép) ábrázolásával,

2. diagnosztikai vizsgálatok és - a korábbi restaurálások vagy átalakítások történetének összefoglalását is tartalmazó - tudományos kutatás eredményei,

3. a B. pont 1-3. pontjában meghatározott tartalmi elemek,

4. a beavatkozás célja, mértékének indoklása,

5. a restaurálás során használandó eszközök, anyagok, eljárások, módszerek leírása,

6. a restaurálás kiterjedését, módszereit szemléltető illusztrációk (áttekintő- és részletrajzok, fotók), a különböző típusú beavatkozások megítéléséhez alkalmas módon.

I. A RESTAURÁLÁSI DOKUMENTÁCIÓ

1. az A. pont 1-3. pontjában meghatározott munkarészek felhasználásával a tevékenység restaurálási naplója és az elvégzett beavatkozásokat követő állapot állapotdokumentációja és a tevékenység eredményeinek részletes kiértékelése,[156]

2. az elvégzett technikai, technológiai, anyagi beavatkozások, kezelések, kiegészítések és a mindezek során alkalmazott anyagok és módszerek leírása, rajz- és fényképmellékleteket tartalmazó dokumentálása és kiértékelése,

3. a további fenntartást biztosító kezelésre és megőrzésre vonatkozó javaslatok.

10. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Az értékleltár adattartalma és felépítése

I. Az értékleltár tartalmával kapcsolatos általános követelmények

1. Az értékleltár adattartalmát és felépítését a műemlék egészére vagy az eljárás tárgyát képező tevékenységgel érintett részére vonatkozóan - értelemszerűen - kell alkalmazni.

2. Minden értékleltárba felvett elemhez meg kell adni az egyedi azonosító számát, megnevezését, leírását (jelleg, anyag, szerkezet, technológia, megközelítő méret), datálását, fotóját, valamint a lehetséges elemtípusok meghatározását, darabszámát, szükség esetén az állapotra, veszélyeztetettségre utaló megjegyzést.

II. Az értékleltár adattartalma:

A. AZONOSÍTÓ ADATOK:

1. Helyszín megnevezése (építmény együttes esetén az építmények felsorolása)

2. Település, településrész; megye

3. Cím

4. Helyrajzi szám(ok)

5. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

6. Nyilvántartás azonosítója (együttes esetén az alkotórészek nyilvántartási azonosítójának felsorolása), műemléki törzsszám

7. Adatfelvevő neve, elérhetősége; aláírás

8. Adatfelvétel dátuma

B. ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY

1. ÉPÜLET/ÉPÍTMÉNY ALAPADATAI

1.1. Épület/építmény megnevezése

1.2. Építményfajta

1.3. Típus

1.4. Jellemző stílus

1.5. Jellemző datálás

1.6. Eszmei értékek

1.7. Jelentőség

1.8. További védelem (országos, helyi védelem)

2. A HOMLOKZATKÉPZÉS ÉS A DÍSZÍTMÉNYEK ANYAGAI, SZERKEZETEI

2.1. Előépítmények

2.2. Homlokzatok

2.3. Tető és tetőfelépítmények

3. VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK HELYISÉG ADATLAPJA

3.1. A helyiség

3.1.1. helye (épületszint, épületrész)

3.1.2. száma

3.1.3. megnevezése

3.1.4. aktuális funkciója

3.1.5. történeti rendeltetése

3.1.6. mérete, alapterülete, belmagassága

3.2. Térelhatárolás történeti értéket képviselő anyagai, szerkezetei, díszítményei

3.3. Beépített történeti berendezések

3.4. Történeti épületgépészeti berendezések szerkezetei és fragmentumai

3.5. Történeti épületvillamossági berendezések szerkezetei és fragmentumai

3.6. Egyéb belső történeti épületszerkezetek, felszerelések, fragmentumok

C. TÖRTÉNETI KERT VAGY PARK

1. TÖRTÉNETI KERT VAGY PARK ALAPADATAI

1.1. Kert kiterjedése (az érintett földrészletek helyrajzi számának felsorolása)

1.2. Típus

1.3. Stílus

1.4. Jellemző datálás

1.5. Eszmei értékek

1.6. Jelentőség

1.7. További védelem (országos, helyi védelem)

2. A TÖRTÉNETI KERT VAGY PARK ÉPÍTETT SZERKEZETEI, ELEMEI, FRAGMENTUMAI

2.1. Kert (kertrész) szerkezeti és tagoló elemei

2.2. Önálló kertrész, tájépítészeti elem

2.3. Kerti építmények vagy műalkotások

2.4. Egyéb kerti alkotások

2.5. Kerti műszaki műtárgyak

3. A TÖRTÉNETI KERT VAGY PARK JELENTŐS TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYA

D. TEMETŐ

1. TEMETŐ ALAPADATAI

1.1. Temető, temetőrész kiterjedése (az érintett földrészletek helyrajzi számának felsorolása)

1.2. Típus

1.3. Stílus

1.4. Jellemző datálás

1.5. Eszmei értékek

1.6. Jelentőség

1.7. További védelem (országos, helyi védelem)

2. A TEMETŐ ÉPÍTETT SZERKEZETEI, ELEMEI, FRAGMENTUMAI

2.1. Temető (temetőrész) szerkezeti és tagoló elemei

2.2. Önálló (parcellánál nagyobb) temetőrészek

2.3. Építmények vagy műalkotások

2.4. Síremlék, sírjel és díszítmények, felirat, címer

2.5. Ikonográfia jellegzetességek

3. A TEMETŐ JELENTŐS TÖRTÉNETI NÖVÉNYÁLLOMÁNYA

E. KÖZTÉRI SZOBOR, PLASZTIKA

1. Alapadatok

1.1. Elhelyezkedése

1.2. Típus

1.3. Stílus

1.4. Jellemző datálás

1.5. Eszmei értékek, összefüggésrendszer

1.6. Jelentőség

1.7. További védelem (országos, helyi védelem)

2. Szerkezete, elemei, részei

3. Ikonográfia jellegzetességek

4. Kapcsolódó elemek

F. MELLÉKLETEK

1. Arányos alaprajzi vázlatok szintenként, nézetrajzok

2. Térkép-kivágat, helyszínrajz (kivágat azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete és méretaránya)

3. Fotódokumentáció

11. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Állapotfelvételi adatlap a műemlékek rendszeres örökségvédelmi felügyeletéhez

I. Az állapotfelvételi adatlap tartalmával kapcsolatos általános követelmények

1. Az állapotfelvétel adattartalmát és felépítését a műemlék egészére vagy a szemle tárgyát képező érintett részére vonatkozóan - értelemszerűen - kell alkalmazni.

2. Minden állapotfelvételi adatlapba felvett műemléki értékhez meg kell adni az - értékleltár szerinti - egyedi azonosító számát, megnevezését, műszaki állapotjelzőjét, rövid leírását (hibajelenség, hiba kiterjedése, oka), fotóját, valamint a javasolt beavatkozást és a beavatkozás ütemezését.

II. Az állapotfelvétel adattartalma:

1. AZONOSÍTÓ ADATOK

1.1. Műemléki törzsszám

1.2. Nyilvántartás azonosítója

1.3. Műemlék építmény megnevezése

1.4. Műemlék elhelyezkedése

1.4.1. Település, településrész; megye

1.4.2. Cím

1.4.3. Helyrajzi szám(ok)

1.4.4. EOV vagy WGS84 földrajzi koordináták

1.5. Adatfelvevő adatai

1.5.1. Adatfelvevő intézmény neve, címe

1.5.2. Adatfelvevő neve, elérhetősége; aláírás

1.6. Adatfelvétel dátuma

1.7. Jegyzőkönyv hivatkozási száma

2. TULAJDONOSI / VAGYONKEZELŐI ADATOK

2.1. Tulajdonos neve, címe, elérhetősége

2.2. Tulajdontípus

2.3. Tulajdoni hányad

2.4. Vagyonkezelő

2.5. Hasznosító (üzemeltető)

2.6. Egyéb jogcím

3. MŰSZAKI PARAMÉTEREK

3.1. Telekméret/kert kiterjedése (méret, helyrajzi szám)

3.2. Bruttó építményterület

3.3. Nettó alapterület

3.4. Magasság (gerinc/párkány)

3.5. Szintszám

4. RENDELTETÉS ÉS FUNKCIÓ

4.1. Eredeti rendeltetés

4.2. Jelenlegi hasznosítás (új funkciók)

4.3. Javaslat a méltó használat módjára

5. ÁLLAG, ÁLTALÁNOS ÁLLAPOT

5.1. Általános állapot: 5 - kifogástalan, felújított; 4 - jó, átlagos; 3 - közepes (főként esztétikai hibákkal); 2 - pusztuló (szerkezeti károsodás nyomaival); 1 - elpusztult, lebontva

5.2. Átalakítottság mértéke

5.3. Korábbi intézkedések

5.4. Általános javaslat az állapotjavításra

5.5. Javasolt beavatkozás: karbantartás; javítás; állagmegóvás; helyreállítás

5.6. Javasolt beavatkozás történeti kert esetén: karbantartás; gondozás; állapot megóvás; helyreállítás

6. VESZÉLYEZTETETTSÉG

6.1. Veszélyeztetettség mértéke: 5 - súlyosan veszélyeztetett; 4 - veszélyeztetett; 3 - mérsékelten veszélyeztetett; 2 - nem veszélyeztetett; 1 - nem megállapítható

7. AZ ÉRTÉKLELTÁR SZERINTI MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MŰSZAKI ÁLLAPOTFELVÉTELE

7.1. Műszaki állapotjelzők: 7 - kiváló (helyenként kisebb felületi avulás); 6 - jó (helyenként kisebb felületi hibák, károsodások); 5 - megfelelő (jól látható felületi avulás); 4 - közepes (helyenként hibák, károsodások); 3 - rossz (helyi anyaghibák, szerkezeti károk); 2 - nagyon rossz (összefüggő anyaghibák, szerkezeti károk); 1 - műemléki értékét elvesztette; 0 - hiányzik (nem ellenőrizhető)

8. KAPCSOLÓDÓ OBJEKTUMOK

8.1. Együttes: megnevezés, törzsszám, nyilvántartási azonosító

8.2. Épített alkotórész: megnevezés, törzsszám, nyilvántartási azonosító

8.3. Tartozék: megnevezés, törzsszám, nyilvántartási azonosító

8.4. Megjegyzések

9. MELLÉKLETEK

9.1. Arányos alaprajzi vázlatok szintenként, nézetrajzok

9.2. Térkép-kivágat, helyszínrajz (kivágat azonosítási adatai: térképlap száma, térkép vetülete és méretaránya)

9.3. Fotódokumentáció

9.4. Értékleltár

9.5. Jegyzőkönyv

12. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez

Az örökségvédelmi hatástanulmány és az értékvédelmi terv részletes tartalma

1. Vizsgálat: szöveg, térképi ábrázolás, fotók azonosításra alkalmas adatokkal és formában:

a) történeti leírás és a változással érintett területen

aa) régészeti örökség felmérése esetén terepbejárás,

ab) műemléki értékek felmérése, települési értékleltár felvétele szemrevételezéssel,

b) természet, táj, tájhasználati, településhálózati és településszerkezeti összefüggések, tájtörténet,

c) településkép és utcaképek,

d) településszerkezet és területhasználat,

e) településkarakter: telekszerkezet és telekhasználat, beépítési mód és épülettípusok,

f) védettségek: régészeti és műemléki egyedi és területi, világörökségi,

g) az örökségi értékek elemzése,

h) területhasználat és területi állapot a kulturális örökség összefüggésrendszerében.

2. Változtatási szándékok: a tér- és időbeli folyamatok szöveges és összehasonlító térképi vagy grafikus megjelenítése:

a) településhálózati és tájhasználati változás,

b) településszerkezeti, területhasználati és beépítettségi változás,

c) infrastrukturális változás,

d) népesség, életmód, társadalom, kultúra változása,

e) műemléki értékek felmérése esetén a középtávon tervezett, a települési értékleltárban szerepeltetett létesítmények megjelenését érintő beavatkozások megnevezése és rövid ismertetése.

3. Hatáselemzés szöveges és ábrázolt formában a különböző hatásterületek kijelölésével:

a) történeti településszerkezetet érintő következmények,

b) természeti, táji hatások,

c) a településkép feltárulásának változásai,

d) régészeti emlékek, műemléki értékek feltárhatóságának, megmaradásának, bemutathatóságának vagy pusztulásának lehetőségei,

e) történeti térbeli rendszerek alakulása,

f) műemléki jelentőségű területek, műemléki környezetek, műemlékek eszmei, használati és esztétikai jelentőségének alakulása a tájban, településszerkezetben, épített környezetben, a település életében,

g) műemlékek megújulásának és fenntarthatóságának gazdasági esélyei,

h) településkarakter változásának hatásai,

i) környezeti terhelések és az épített örökség műszaki állapotának összefüggései,

j) folyamatok iránya, visszafordíthatósága,

k) kárenyhítés lehetősége, költsége, illetve ellentételezésének lehetőségei,

l) a műemléki értékek tekintetében SWOT-analízis (kockázatelemzés).

4. Közérthető, egyértelmű elbírálásra alkalmas összefoglaló

5. Nyilatkozat: az örökségvédelmi hatástanulmány készítőjének nyilatkozata arról, hogy a tervezett megoldás megfelel az örökségvédelmi jogszabályoknak és hatósági előírásoknak.

6. A műemléki értékek tekintetében települési értékleltár tartalmazza:

a) az építészeti örökség országos védelemre (védett műemléki érték) méltó létesítményeinek azonosító adatait (megnevezés, cím, helyrajzi szám, jellemző fénykép),

b) a közterület felé eső homlokzatok, nézetek megőrzendő, az építészeti kialakítás karaktere szempontjából jelentős értékeit,

c) a létesítmények további - szemrevételezéssel megállapítható - értékeit.

7. Az értékvédelmi terv tartalmazza:

a) az értékek meghatározását és tudományosan megalapozott rangsorolását,

b) az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeinek megőrzését elősegítő szempontokat és konkrét követelményeket,

c) helyi szabályozási elemekre, övezeti előírásokra, helyi értékvédelmi rendeletre vonatkozó javaslatot,

d) az érték védelmét szolgáló egyedi vagy sajátos szabályokat,

e) az értékleltárban szerepeltetett létesítmények értékeit érintő fejlesztési, rendezési és hasznosítási típusú feladatok meghatározását,

f) az értékvédelemre irányuló tevékenységek prioritásainak meghatározását, ütemezését, felelőseinek megnevezését.

13. melléklet a 39/2015. (III. 11.) Korm. rendelethez[157]

A TELEPÜLÉSI ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TARTALMA

A települési örökségvédelmi hatástanulmány szöveges dokumentum, azonosításra alkalmas térképi ábrázolással, fotókkal és egyéb adatokkal, amely legalább az alábbiakat tartalmazza: 1. Örökségvédelmi vizsgálat:

a) A település történeti leírása (a történeti település- és tájszerkezet alakulása, a történeti településmag).

b) A védett műemléki értékek települési értékleltára, amely érték-kataszterben tartalmazza:

ba) a világörökségi, és a világörökségi várományos helyszínek és területeket,

bb) az országos építészeti örökség elemeit,

bc) a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyeket és a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket.

c) A helyi építészeti örökség települési értékleltára, amely értékkataszterben az önkormányzati főépítész által meghatározottak szerint tartalmazza a helyi építészeti örökség országos vagy helyi védelemre méltó elemeit:

ca) településszerkezetet,

cb) telekstruktúrát és az utcavonal-vezetést,

cc) utcaképet vagy utcakép részletet,

cd) egyéb településkarakter elemeket,

ce) építményrészletet vagy az alkalmazott anyaghasználatot, tömegformálást, homlokzati kialakítást,

cf) táj- és kertépítészeti alkotást, egyedi tájértéket, növényzetet,

cg) szobrot, képzőművészeti alkotást, utcabútort. 2. A rendezés során tervezett változások hatáselemzése:

a) A települési értékleltárban szereplő elemek vonatkozásában releváns rövid és középtávon tervezett változások ismertetése.

b) Az a) pontban szereplő változások hatásai:

ba) a történeti településre, település- és tájszerkezetre,

bb) a települési értékleltárban szereplő műemléki értékekre.