26/2015. (IX. 30.) IM rendelet

a bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételeinek meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 135. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 16. §-ában meghatározott bíróságokon (a továbbiakban: bíróság) és az Országos Bírósági Hivatalban (a továbbiakban: OBH) foglalkoztatott bírósági titkárra, bírósági fogalmazóra, tisztviselőre, írnokra és fizikai dolgozóra (a továbbiakban együtt: igazságügyi alkalmazott) terjed ki.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó

a) bírósági titkár,

b) gazdasági hivatal főosztályvezetője és gazdasági hivatal főosztályvezető-helyettese,

c) gazdasági hivatal osztályvezetője és gazdasági hivatal osztályvezető-helyettese,

d) belső ellenőrzési vezető és belső ellenőr,

e)[1]

f) informatikai biztonsági felelős,

g) titkos ügykezelő,

h) könyvelő,

i) gépjárművezető, valamint

j) törvényszéki végrehajtó, törvényszéki végrehajtó-helyettes, törvényszéki végrehajtójelölt, és a járásbíróságnál, illetve a törvényszéknél szolgálati jogviszonyban álló végrehajtási ügyintéző

munkakörének betöltéséhez szükséges e rendeletben meghatározottakon túli részletes követelményeiről külön jogszabály rendelkezik.

2. A képesítési feltételek

2. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak munkakörének elnevezését, a munkakör ellátásához szükséges képesítési feltételeket és a munkakör szerinti fizetési osztályt az 1. melléklet tartalmazza, azzal, hogy a munkakörök az 1. mellékletben meghatározott képesítésnél magasabb képesítéssel rendelkező igazságügyi alkalmazottal is betölthetők.

(2) Az igazságügyi alkalmazott a kinevezési okiratában szereplő munkaköri elnevezésének megfelelő feladatok mellett egyéb olyan feladatot is elláthat, amelyre képesítéssel rendelkezik.

(3) A munkáltató a képesítés megszerzésére, kivételesen indokolt esetben - határidő megjelölésével, de legfeljebb három évre - halasztást engedélyezhet. A munkáltató e jogosultsága nem terjed ki - ide nem értve a 4. § (2) bekezdése szerinti halasztást - a bírósági fogalmazói, a bírósági ügyintézői, valamint az 1. § (2) bekezdésében szereplő munkakörökre.

(4) A szakképzettség tekintetében a szakképesítés szintjét az Országos Képzési Jegyzék szerint kell minősíteni.

3. § A bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke elrendelheti, hogy az igazságügyi alkalmazott a munkakörének megfelelő képzésen vegyen részt, ha az a munkaköri feladatok szakszerű ellátásához szükséges.

3. Az ügyviteli vizsga

4. § (1) Ezen alcím alkalmazásában vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott az az igazságügyi alkalmazott, aki az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 13. § (5) bekezdése alapján ügyviteli vizsgát köteles tenni.

(2) A munkáltató az ügyviteli vizsga letétele alól kivételesen indokolt esetben - határidő megjelölésével, de legfeljebb egy évre - halasztást engedélyezhet.

(3) A munkáltatónak gondoskodnia kell arról, hogy minden évben lehetőség legyen az ügyviteli vizsga letételére.

5. § (1) A vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott az ügyviteli vizsga letételéhez a szükséges ismereteket felkészítő szakmai oktatáson és egyéni tanulás útján sajátítja el.

(2) A szakmai oktatás célja, hogy a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott megismerje az igazságszolgáltatásra vonatkozó fontosabb jogszabályokat és közjogi szervezetszabályozó eszközöket, elsajátítsa az ügyvitel szabályait, a munkakörével kapcsolatos egyéb szükséges ismereteket, továbbá azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja. Az oktatást úgy kell megszervezni, hogy a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott a vizsgakötelezettségének határidőben eleget tehessen.

(3) A szakmai oktatást a Kúrián, az ítélőtáblákon, a törvényszékek területén és az OBH-ban kell megszervezni. A szakmai oktatást a bíróság és az OBH közösen is megszervezheti.

(4) A szakmai oktatást a Magyar Igazságügyi Akadémia e-learning oktatás formában is megszervezheti, amely a (3) bekezdésben meghatározott képzési formával egyenértékű.

6. § (1) A vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazottnak az ügyviteli vizsgára a bíróság elnökénél - a beosztása és szolgálati helye feltüntetésével - a szolgálati út megtartásával írásban kell jelentkeznie. Az OBH-ban foglalkoztatott vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazottnak az OBH elnökénél kell az ügyviteli vizsgára írásban jelentkeznie. Az ügyviteli vizsga helyét és időpontját az oktatást szervező bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke állapítja meg, és arról a vizsga időpontja előtt legalább 15 nappal a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazottat írásban értesíti.

(2) Az ügyviteli vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni, amelynek egy tagja igazságügyi alkalmazott.

(3) Ügyviteli vizsgabizottságot kell alakítani a Kúrián, az ítélőtáblán, a törvényszéken és az OBH-ban. Az ügyviteli vizsgabizottságok számát az oktatást szervező bíróság elnöke, illetve az OBH elnöke határozza meg.

(4) A Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és az OBH elnöke - az általa szervezett szakmai oktatás tekintetében - ötéves időtartamra nevezi ki

a) az ügyviteli vizsgabizottság elnökét a bírák közül,

b) az ügyviteli vizsgabizottság tagjait a bírák és a legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkező igazságügyi alkalmazottak közül.

7. § (1) Az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részből áll. A bírósági titkárnak, a bírósági fogalmazónak, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselőnek írásbeli vizsgát nem kell tennie.

(2) Az írásbeli vizsga tárgyai és követelményei:

a) helyesírás, fogalmazás (egyszerű határozat, megkeresés szerkesztése), továbbá

b) a munkakörtől függően

ba) másolás gépírással (számítógépen) 10 percen át, percenként 300 leütés sebességgel, 5%-os hibatűréssel,

bb) leírás diktálásra (számítógépen) 10 percen át, percenként 350 leütés sebességgel, 5%-os hibatűréssel,

bc) rögzített hanganyag leírása 10 percen át, 350 leütés sebességgel, 5%-os hibatűréssel, vagy

bd) számítógép, szövegszerkesztő kezelése, adatlap-kitöltés, adatkezelés, nyilvántartás.

(3) A szóbeli vizsga tárgyai:

a) az Alaptörvény, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról, továbbá az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló rendelkezések főbb szabályai,

b) jogi alapismeretek: a polgári peres és nemperes, valamint a büntetőeljárás ügyvitel szempontjából jelentős szabályai,

c) a bírósági ügyvitel és a bírósági iratkezelés szabályai, adatvédelem,

d) jegyzőkönyvszerkesztés büntető- és polgári ügyben,

e) a kézbesítés szabályai,

f) a bírósági eljárások illetékre vonatkozó szabályai,

g) a bírósági gazdasági ügyek intézésének fontosabb szabályai, továbbá

h) statisztikai alapismeretek.

(4) A bírósági titkár, a bírósági fogalmazó és a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező tisztviselő munkakörének megfelelően a (3) bekezdés a) pontjában írt követelményeken túl a szükséges számítógépes ismeretekről, továbbá a munkáltató által a (3) bekezdés b)-h) pontjaiban felsoroltak közül az adott munkakör jellegéhez igazodóan meghatározott egy vagy több témakörből köteles vizsgát tenni.

(5) Az OBH-ban foglalkoztatott vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazottnak a szóbeli vizsgán az Országos Bírói Tanács (a továbbiakban: OBT) és az OBH működésére vonatkozó jogszabályok, az OBT határozatok, valamint az OBH elnöke által kiadott normatív utasítások ismeretéről is számot kell adnia.

8. § (1) Az írásbeli vizsgát az ügyviteli vizsgabizottság legalább egy tagjának jelenlétében kell letenni. Az írásbeli vizsga eredményét az ügyviteli vizsgabizottság állapítja meg.

(2) Szóbeli vizsgát az tehet, aki az írásbeli vizsga követelményeinek megfelelt, vagy a 7. § (1) bekezdése alapján nem kell írásbeli vizsgát tennie.

(3) A szóbeli vizsgán a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazottnak az ügyviteli vizsgabizottság előtt arról kell számot adnia, hogy elsajátította az irányadó szabályokat, és azokat a gyakorlatban alkalmazni tudja.

9. § (1) Az eredményes ügyviteli vizsgáról az ügyviteli vizsgabizottság tanúsítványt állít ki a 2. melléklet szerinti tartalommal. A vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott felkészültségéhez igazodóan a vizsga

a) "megfelelt",

b) "közepes",

c) "jó",

d) "kitűnő", vagy

e) "nem felelt meg"

eredménnyel minősíthető.

(2) Ha a vizsgabizottság a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott felkészültségét nem találja megfelelőnek, a vizsga megismétlésére utasítja, és meghatározza azt a legfeljebb két hónapig terjedő legrövidebb időt, amelynek letelte után a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott újabb vizsgára jelentkezhet.

(3) A vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott számára legalább két írásbeli vizsgalehetőséget kell biztosítani. A szóbeli vizsga ismétlésére egy alkalommal kerülhet sor.

10. § (1) Az ügyviteli vizsgabizottság az ügyviteli vizsga írásbeli és szóbeli részéről jegyzőkönyvet készít.

(2) Az ügyviteli vizsga írásbeli részéről készített jegyzőkönyvben fel kell tüntetni:

a) a vizsga helyét és időpontját,

b) valamennyi vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott nevét, beosztását és az általa elért eredményt,

c) a vizsgabizottság tagjainak nevét és beosztását,

d) a vizsgabizottsági tagok aláírását, továbbá

e) a jegyzőkönyvvezető nevét, beosztását és aláírását.

(3) Az ügyviteli vizsga szóbeli részéről készített jegyzőkönyvben - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - fel kell tüntetni az arra való utalást, hogy a vizsgáról kiállított tanúsítványok egy-egy példányát valamennyi vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott külön íven átvette.

(4)[2] Az ügyviteli vizsgabizottság a törvényszéken lefolytatott vizsgák eredményéről a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott szolgálati helye szerinti járási, kerületi bírósági elnököt is értesíti.

(5) A vizsga iratanyagát a bíróság, valamint az OBH elnöki iratai között kell őrizni. A vizsga eredményét tanúsító bizonyítvány másolatát a vizsgára kötelezett igazságügyi alkalmazott személyi anyagában el kell helyezni.

4. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.

(2) Az 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat 4., 9. és 14. sora 2018. január 1-jén lép hatályba.

12. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott munkakörhöz előírt képesítési feltételeket nem kell alkalmazni az e rendelet hatálybalépésekor az adott munkakörbe határozatlan időre kinevezett igazságügyi alkalmazottra, e munkakörének betöltése idejére, kivéve azon munkaköröket, amelyek esetében jogszabály eltérően rendelkezik.

(2) Az ügyviteli vizsgabizottság elnökeinek és tagjainak a bíróságokon és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában foglalkoztatott egyes igazságügyi alkalmazottak munkakörének és képesítési feltételének meghatározásáról, ügyviteli vizsgájáról szóló 5/2001. (III. 13.) IM rendelet alapján a bíróság és az OBH elnöke által e rendelet hatálybalépése előtt történt kinevezése - a kinevezés időtartamára - hatályban marad.

(3) E rendelet nem érinti a rendelet hatálybalépése előtt - a korábban hatályos jogszabályok alapján megszerzett képesítések alapján - letett ügyviteli vizsgák érvényességét, valamint az engedélyezett halasztások és felmentések hatályát.

13. § (1) Az 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat

a) 2. és 7. sorában meghatározottak szerint törvényszéki végrehajtói szolgálati jogviszony,

b) 12. sorában meghatározottak szerint törvényszéki végrehajtó-helyettesi szolgálati jogviszony

2018. január 1. napjától nem létesíthető.

(2) Az 1. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat

a) 5. és 10. sorát a 2013. január 1-jét megelőzően kiírt pályázaton alapuló megyei bírósági - 2012. január 1-jét követően törvényszéki - végrehajtói kinevezések,

b) 6. és 11. sorát a 2006. szeptember 1-jét megelőzően történt megyei bírósági végrehajtói kinevezések,

c) 18. sorát a 2011. február 1-jét megelőzően történt végrehajtási ügyintézői kinevezések,

d) 19. sorát a 2006. szeptember 1-jét megelőzően történt végrehajtási ügyintézői kinevezések

esetén kell alkalmazni.

14. §[3]

Dr. Trócsányi László s. k.,

igazságügyi miniszter

1. melléklet a 26/2015. (IX. 30.) IM rendelethez

1. A bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban működő igazgatási egységekben létesíthető vezetői munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

2. A bírósági vezetőkhöz, az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez, elnökhelyetteseihez és főosztályvezetőihez kapcsolódó munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

3. Bírói feladatkörhöz kapcsolódó munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

4. A bíróságok és Országos Bírósági Hivatal irodáihoz és irattáraihoz kapcsolódó vezetői és egyéb munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

5. A bírósági végrehajtáshoz kapcsolódó vezetői és egyéb munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

6. A bíróságokon és az Országos Bírósági Hivatalban működő igazgatási egységekben vagy a szakirányú feladatokhoz kapcsolódó vezetői és egyéb munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

7. A bírósági szervezet és az Országos Bírósági Hivatal létesítményei üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó vezetői és egyéb munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételek

2. melléklet a 26/2015. (IX. 30.) IM rendelethez