Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Link jogszabályhelyre

§-ra, bekezdésre, pontra, alpontra mutató linket hozhat létre.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

39/2015. (IX. 14.) MvM rendelet

az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (2) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 10. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"3a. hasznos alapterület: az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendelet szerinti hasznos alapterület;"

(2) Az R. 2. § 6a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"6a. közel nulla energiaigényű épület: a 6. melléklet követelményeinek megfelelő épület;"

2. § Az R. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Épületet úgy kell tervezni, kialakítani, megépíteni, hogy annak energetikai jellemzői megfeleljenek e rendelet előírásainak, a 6. §-ra tekintettel."

3. § Az R. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az összesített energetikai jellemző követelményértékét az épület rendeltetésétől függően kell megállapítani, aminek felső értékét a 6. § szerint kell meghatározni rendeltetésmódonként, a (2) bekezdés figyelembevételével."

4. § Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Új épület létesítése esetén meg kell felelni az 1. melléklet IV. és V. részében foglalt követelményeknek.

(2) Új épület létesítése során

a) 2020. december 31-e után használatba vételre kerülő minden épület esetén az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

b) 2018. december 31-e után használatba vételre kerülő, hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban álló épület esetén, az épületnek meg kell felelnie a 6. mellékletben foglalt követelményeknek,

c) 2017. december 31-e után az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,

d) az a)-b) pont alá nem tartozó épületnek, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, meg kell felelnie az 5. mellékletben foglalt követelményeknek,

e) az a)-d) pont alá nem tartozó épületnek meg kell felelnie az 1. melléklet I-III. részében foglalt követelményeknek.

(3) A (2) bekezdést az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet figyelembevételével kell alkalmazni.

(4) Meglévő épület bővítése vagy energiamegtakarítási célú felújítása esetén az építési-szerelési munkával érintett gépészeti rendszereknek meg kell felelniük az 1. melléklet V. részében foglalt követelményeknek.

(5) Meglévő épület bővítéssel létesített vagy energiamegtakarítási célú felújítással érintett szerkezetének

a) 2017. december 31-e után az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,

b) amennyiben az építési tevékenység energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 5. melléklet I. részében foglalt követelményeknek,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I. részében foglalt követelményeknek meg kell felelnie.

(6) Meglévő épület jelentős felújítása vagy olyan bővítése esetén, ahol a bővítés mértéke meghaladja a bővítendő épület hasznos alapterületének 100%-át, az épületnek - a (4) és (5) bekezdésben foglaltakon túl - meg kell felelnie

a) 2017. december 31-e után az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,

b) olyan esetben, amely energiamegtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy a központi költségvetésből származó támogatás igénybevételével valósul meg, az 1. melléklet IV-V. részében és az 5. melléklet II-III. részében foglalt követelményeknek,

c) az a)-b) pont alá nem tartozó esetben az 1. melléklet I-IV. részében foglalt követelményeknek.

(7) E § alkalmazásában nem minősül jelentős felújításnak a földszintes épület pincefödémének vagy padlásfödémének utólagos hőszigetelése, amennyiben más korszerűsítés az épületen nem történik.

(8) A műemléki vagy védett épületnek a (4)-(6) bekezdés szerinti felújítása esetében figyelemmel kell lenni az 1. § (2) bekezdésére, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltakra."

5. § Az R.

a) 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul,

b) 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul,

c) a 3. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

6. § Az R.

a) 4. § (3) bekezdés a) pontjában az "az 1. melléklet" szövegrész helyébe az "a 6. §" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében az "épületnek az" szövegrész helyébe az "épület" szöveg, a "dokumentációban" szövegrész helyébe a "dokumentációban, meglévő épület jelentős felújítása esetén dokumentáltan" szöveg

lép.

7. § (1) Hatályát veszti az R.

a) 4. § (3) bekezdés b) pontjában az "a felület-térfogat arány megállapítása mellett," szövegrész,

b) 6/A. §-a.

(2) Hatályát veszti az R.

a) 6. § (2) bekezdés d) és e) pontja,

b) 6. § (5) bekezdés b) és c) pontja,

c) 6. § (6) bekezdés b) és c) pontja.

(3) Hatályát veszti az R. 6. § (2) bekezdés b) és c) pontja.

8. § Nem lép hatályba az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 20/2014. (III. 7.) BM rendelet 4. § (2)-(3) bekezdése, 5. §-a, 7. § (1) bekezdése, valamint 8. §-a.

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. január 1-jén lép hatályba.

(2) A

a) 7. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén,

b) 7. § (3) bekezdése 2021. január 1-jén

lép hatályba.

10. § Ez a rendelet az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontjának, 8. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (1) bekezdésének, 9. cikk (3) bekezdés a) és c) pontjának, valamint I. mellékletének való megfelelést szolgálja.

Lázár János s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter

1. melléklet a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelethez

1. Az R. 1. melléklet "V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások" rész "1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások" alcíme az 1. táblázathoz tartozó megjegyzést követően a következő 1.2. és 1.3. ponttal egészül ki:

"1.2. A fűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik:

1.2.1. huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és az azokkal egy rendeltetési egységben lévő helyiségekben a fűtési energiaigény meghatározását 20 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni;

1.2.2. azokban a közlekedőkben és mellékhelyiségekben, amelyek egy épületben vannak a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekkel, de nincsenek velük egy rendeltetési egységben és azoktól U < 0,8 W/m2K szerkezetek határolják, 17 °C parancsolt levegő hőmérsékletétre lehet végezni a méretezést;

1.2.3. azokban a helyiségekben, amelyekben hőleadó kerül kiépítésre, azt kell feltételezni, hogy a fűtés üzemideje alatt kifűtésre kerülnek, a lakó-, szállás, iroda, oktatási, kereskedelmi, egészségügyi rendeltetéstől eltérő egyéb rendeltetésűként számított épületek vagy épületrészek kivételével;

1.3. Amennyiben kiépítésre kerül hűtési rendszer, akkor a hűtés üzemideje alatt, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az energiaigény meghatározását 26 °C parancsolt levegő hőmérsékletre kell végezni."

2. Az R. 1. melléklet "V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások" rész "2. Az épület szellőző levegő igénye" alcíme a következő 2.3. ponttal egészül ki:

"2.3. Az energiaigény meghatározásánál figyelembe vett szellőzési levegő mennyisége nem lehet kevesebb, mint a 3. melléklet IV.1. táblázatban megadott érték."

3. Az R. 1. melléklet "V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások" rész "7. A hűtési rendszerre vonatkozó előírások" alcíme az utolsó mondatot követően a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Olyan helyiségek esetén, amelyeknek a bevilágító felületei 45°-foknál alacsonyabb szögben vannak, vagy 45°-on vagy annál magasabb szögben vannak és az északi tájolástól legalább 30°-kal eltérnek, hűtési rendszert kiépíteni csak abban az esetben szabad, ha bevilágító felületeken a hűtési üzemideje alatt gnyár<0,3 napsugárzás elleni h ővédelem van biztosítva."

4. Az R. 1. melléklet "V. Az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások" rész

a) "1. A belső hőmérsékletre vonatkozó előírások" alcímében a "Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik" szövegrész helyébe a "1.1. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik" szöveg,

b) "5. A használati melegvíz (HMV) rendszerre vonatkozó előírás" alcím

ba) 5.1. pontjában az "akkor lehetőséget kell biztosítani a cirkulációs szivattyú időprogram szerinti működtetésére" szövegrész helyébe az "akkor biztosítani kell a cirkulációs szivattyú időprogram szerinti működtetését" szöveg,

bb) 5.2. pontjában a "javasolt" szövegrész helyébe a "kell" szöveg,

c) "6. A légtechnikai rendszerre vonatkozó előírások" alcím 6.1. pontjában az "A légtechnikai rendszer levegőjének fűtése esetén legalább 70%-os hővisszanyerő beépítése javasolt." szövegrész helyébe a "Lakótól eltérő rendeltetésű épületek esetén, amennyiben a légtechnikai rendszerben elszívásra és befújásra is légvezeték kiépítése történik, vagy amennyiben a légtechnikai rendszerben a levegő fűtésre kerül, akkor a légtechnikai rendszert úgy kell kialakítani, hogy a szellőző rendszerbe épített hővisszanyerés működési hatásfoka legalább 65% legyen." szöveg

lép.

2. melléklet a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelethez

1. Az R. 3. melléklet "IV. Épületekre vonatkozó tervezési adatok" része a benne foglalt IV.1. táblázathoz tartozó 9) megjegyzést követően a következő 10)-11) megjegyzéssel egészül ki:

"10) A lakóegységenként a lakóegység 80 m2 hasznos alapterület feletti hányadát 15 kWh/m2a-el kell figyelembe venni.

11) A fűtési energia igény számításánál a belső hő nyereség hasznosult hányadát fajlagos hőtároló tömeg függvényében le kell csökkenteni."

2. Az R. 3. melléklet

a) "I. Jelölések és mértékegységek" részében foglalt táblázat

aa) 2. sorában a "nettó fűtött szintterület" szövegrész helyébe a "(fűtőtt) hasznos alapterület" szöveg,

ab) 20. és 20a. sorában a "hK/1000a" szövegrész helyébe a "khK/a" szöveg,

ac) 24. sorában az "energiaigény" szövegrész helyébe az "energiaigény, ami nulla vagy annál nagyobb érték lehet" szöveg,

ad) 38., 39. és 40. sorában a "h/1000a" szövegrész helyébe a "kh/a" szöveg,

b) "IV. Épületekre vonatkozó tervezési adatok" részében foglalt IV.1. táblázatban

ba) a "30" szövegrész helyébe a "3010)" szöveg,

bb) a "qb" szövegrész helyébe a "qb11)" szöveg

lép.

3. Hatályukat vesztik az R. 3. melléklet "III. Tervezési adatok" rész "I. Éghajlati adatok" alcímében foglalt táblázatban az "1000 szerese" szövegrészek.

3. melléklet a 39/2015. (IX. 14.) MvM rendelethez

"6. melléklet a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelethez

A közel nulla energiaigényű épületek követelményszintje

I. A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények

A közel nulla energiaigényű épületeknek meg kell felelnie az 5. melléklet I. részében meghatározott követelményeknek. Meglévő épület önkéntes közel nulla energiaigényűvé minősítéséhez szükséges átalakítása során csak a felújítással érintett szerkezetre vonatkozik a követelmény.

II. A fajlagos hőveszteség tényező követelményértékei

1. A 2. és 3. pont kivételével a fajlagos hőveszteség tényező megengedett legnagyobb értéke az épület lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a következő összefüggéssel számítandó:

A fenti összefüggéssel megadott értékek a 1. ábrából is leolvashatók.

1. ábra: A fajlagos hőveszteség-tényező követelményértéke.

2. Az itt meghatározott előírásokat önmagukban nem kell alkalmazni az olyan mezőgazdasági, ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség.

3. Abban az esetben, ha az épület a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősül, elegendő az 5. melléklet II. részében szereplő követelmény teljesítése ahhoz, hogy az épület közel nulla energiaigényűnek minősüljön.

III. Összesített energetikai jellemző követelményértékek

1. Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke az 1. táblázat szerint határozható meg.

1. táblázat: Általános esetben összesített energetikai jellemző követelményértéke

Sorszám1. Rendeltetés2. Ep Összesített
energetikai jellemző
követelményértéke (kWh/m2a)
1.Lakó- és szállás jellegű épületek (nem tartalmazza a világítási energiaigényt)100
2.Iroda és legfeljebb 1000 m2 hasznos alapterületű helységet magukba foglaló
kereskedelmi épületek (világítási energiaigényt is beleértve)1)
90
3.Oktatási épületek és előadótermet, kiállítótermet jellemzően magukba foglaló épületek
(világítási energiaigényt is beleértve)
85

1) Az épület 1. melléklet V. részében meghatározottak szerint hűtött helyiségéinek a hűtéssel ellátott hasznos alapterület hányadában további 10 kWh/m2a-vel való megnövelése megengedett.

2. Egyéb rendeltetésű épületek

2.1. Az 1. pontban meghatározottól eltérő rendeltetésű épületekre, épületrészekre az összesített energetikai jellemző követelményértékét a következők szerint az épület és épületgépészeti referencia rendszer alapján lehet meghatározni:

2.1.1. a fajlagos hőveszteség-tényező értéke a vizsgált épület, épületrész lehűlő felület (A) és fűtött terek levegő térfogat (V) arány függvényében a II. részben megadott követelményérték (az ott meghatározott előírásokat az összesített energetikai jellemző követelményértékének kifejezéséhez alkalmazni kell olyan mezőgazdasági ipari és műhely épületre, amelyben nincs huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség, továbbá a fajlagos hőtároló tömege szerint nehéznek minősülő épületeknél is);

2.1.2. az éghajlati adatok a 3. mellékletben megadottaknak felelnek meg;

2.1.3. a fogyasztói igényeket és az ebből származó adatokat - légcsereszám, belső hőterhelés, világítás, a használati melegvíz-ellátás nettó energiaigénye - az épület használati módjának (használók száma, tevékenysége, technológia stb.) alapján a vonatkozó jogszabályok, szabványok, vagy ezek hiányában a tervezési programban meghatározottak szerint kell meghatározni; az épület szakaszos üzem korrekciós szorzójának értéke σ = 0,9.

2.2. Az ezen igények kielégítését fedező bruttó energiaigényt az alábbiakban leírt épületgépészeti rendszer adataival kell számítani:

2.2.1. a fűtési rendszer hőtermelőjének helye (fűtött téren belül vagy kívül) a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe,

2.2.2. a feltételezett energiahordozó földgáz,

2.2.3. a feltételezett hőtermelő kondenzációs kazán,

2.2.4. a feltételezett szabályozás termosztatikus szelep 1 K arányossági sávval,

2.2.5. a fűtési rendszerben tároló nincs,

2.2.6. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező (az elosztó vezeték fűtött téren belül vagy kívül való vezetése),

2.2.7. a vezetékek hőveszteségének számításakor az 55/45 °C hőfoklépcsőhöz tartozó vezeték veszteségét kell alapul venni,

2.2.8. a szivattyú fordulatszám szabályozású, a fűtővíz hőfoklépcsője 10 K,

2.2.9. a melegvíz-ellátás hőtermelője földgáztüzelésű kondenzációs kazán,

2.2.10. a vezetékek nyomvonala a ténylegessel megegyező,

2.2.11. 500 m2 hasznos alapterület felett cirkulációs rendszer van,

2.2.12. a tároló helye adottság (fűtött téren belül vagy kívül),

2.2.13. a tároló indirekt fűtésű,

2.2.14. a légcsatorna hőszigetelése 20 mm vastag, a nyomvonala a tényleges állapottal megegyezően adottságként veendő figyelembe.

2.3. A gépi hűtés energiaigényének számítását a 2. melléklet szerint kell elvégezni.

2.4. Az így meghatározott fajlagos éves bruttó energiaigény mínusz 10 kWh/m2a tekintendő követelményértéknek.

IV. Felhasznált minimális megújuló energia részaránya

1. Az épület energiaigényét az összesített energetikai jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben olyan megújuló energiaforrásból kell biztosítani, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. A III. rész 2. pontjában meghatározott egyéb rendeltetésű épületeknél minimálisan alkalmazandó megújuló részaránynak nem kell meghaladnia a 25 kWh/m2-évet. A minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke a következő képlettel határozható meg:

Esus min = 0,25 • Ep méretezett

ahol

Esus min: a minimálisan alkalmazandó megújuló energiaigény mértéke,

Ep méretezett: a 2. melléklet XII. része szerint meghatározott az épület számított összesített energetikai jellemzője.

2. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány biztosításával az összesített energetikai jellemző követelmény értékét nem befolyásolja (az összesített energetikai jellemző méretezett értékénél a megújuló primer energiafogyasztás nem kerül számításba a 3. melléklet V.1. táblázatának megfelelően).

3. Az 1. pont szerint közelben előállítottnak minősül a megtermelt energia,

3.1. ha azt az energia előállító létesítményt az energiát felhasználó vizsgált épület ellátására és azzal együtt hozták létre, engedélyezték és az épület használatbavételéhez üzembe helyezték,

3.2. ha azt olyan távfűtésből vagy távhűtésből fedezték, ami az energiatovábbítására felhasznált elektromos áramon kívül kizárólag a IV.1. táblázatban foglalt energiahordozókat hasznosítja, és azokon kívül más energiahordozó felhasználására a távhűtési vagy távfűtési rendszerben nincsen lehetőség.

4. Az 1. pontban meghatározott megújuló primer energia részarány számításánál a felhasznált energiahordozókat az IV.1. táblázatban meghatározott megújuló primer energia átalakítási tényezőkkel kell figyelembe venni.

IV.1. táblázat: Megújuló primer energia átalakítási tényezők a megújuló részarány számításba vételéhez (az Ep méretezéshez a 3. melléklet V. 1. táblázatot kell használni)

Sorszám1. Energia2. esus
1.az országos hálózatból vett elektromos áram0,1
2.megújuló: tűzifa, biomassza, biomasszából közvetve vagy közvetlenül
előállított energia, a biogázok energiája, fapellet, agripellet
1,0
3.megújuló: nap-, szél-, vízenergia, geotermális, geotermikus,
hidrotermikus, légtermikus energia
1,0

4.1. Az épület fűtésére felhasznált megújuló hőmennyiség a fűtés üzemideje alatt, de legfeljebb október 15-e és április 15-e között vehető figyelembe.

4.2. A gépészeti és elektromos berendezésekkel átalakított napenergián kívül számításba vehető még a bevilágító felületeken és más passzív hő nyerő felületeken (pl. Tromb fal, tömegfal, transzparens hőszigetelés) belső téren fűtést kiváltó szoláris hőnyereség a hőtároló tömeg figyelembevételével vett hatásos hányada.

4.3. A jellemzően hőszivattyúzás útján vagy más módon a környezetből felvett hő (geotermikus, hidrotermikus, légtermikus energia) akkor vehető figyelembe, ha az természetes forrásból származik. Épületből távozó vagy az épületben keletkező hő nem vehető figyelembe, kivéve a más épületekből a közcsatornákba engedett víz hőjét. Az épület hűtésére felhasznált hő a hűtés üzemideje alatt, de legfeljebb április 15-e és október 15-e között vehető figyelembe."

Tartalomjegyzék