55/2015. (IX. 18.) FM rendelet

földtani alapszelvények és földtani képződmények védetté nyilvánításáról és természetvédelmi kezelési tervéről

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 3. pontjában,

a 4. § tekintetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. § (2) bekezdés 13. pontjában

kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 9. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el.

1. §[1] E rendelet alkalmazásában

1. felderítő gyűjtés: az e rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott területeken kívüli, valamint az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet mellékletében meghatározott területeken kívüli országos jelentőségű védett természeti területen szakmai közintézmények vagy egyéb, engedéllyel rendelkezők által egyszerű kézi eszközökkel végzett, a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett tevékenység, amely ásvány, kőzet vagy ősmaradvány új előfordulási helyének megtalálására irányul;

2. feltárás: földtani alapszelvény vagy földtani képződmény természetes vagy mesterséges, felszíni vagy felszín alatti előfordulási helye;

3. földtani alapszelvény (alapszelvény): a földtani alapszelvények meghatározásáért felelős tudományos fórum által kijelölt és nyilvántartott természetes vagy mesterségesen kialakított kőzetelőfordulás, amely valamely kőzetrétegtani egység, időrétegtani egység, vagy más földtani jelenség típusos előfordulási helye, etalonja, amihez tudományos megítélésük érdekében más területek földtani képződményeit viszonyítani lehet;

4. földtani képződmény: kőzetféleség, rétegtani egység, tektonikai elem, felszínforma, vagy más földtani, felszínalaktani jelenség;

5. gyűjtés: ásványok, kőzetek és ősmaradványok nem kereskedelmi célú, korlátozott mennyiségű begyűjtése érdekében, egyszerű kézi eszközökkel végzett tevékenység;

6. kutatás: földtudományi ismeretek bővülését szolgáló, a természetvédelmi hatóság engedélyével történő, földtani alapszelvények esetében a meghatározásukért felelős tudományos fórummal egyeztetett tevékenység, amely a felszín vagy a feltárás számottevő mértékű megbontásával, a terület jelentősebb zavarásával jár;

7. összeszedés: ásvány-, ősmaradvány- és kőzetpéldányok felszedésére irányuló, segédeszköz nélkül folytatott tevékenység;

8. próbagyűjtés: e rendeletben, valamint az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet mellékletében meghatározott területeken szakmai közintézmények vagy egyéb, engedéllyel rendelkezők által egy későbbi földtudományi célú kutatás tudományos megalapozása, megtervezése érdekében, kézi eszközökkel végzett, a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett tevékenység;

9. szakmai közintézmény: alaptevékenységként földtudományi tárgyú szakmai kutatással, oktatással, ismeretterjesztéssel, értékmegőrzéssel foglalkozó

a) állami vagy önkormányzati fenntartású kutatóhely, oktatási intézmény, múzeum;

b) köztestület; vagy

c) egyesület.

2. § (1)[2] Védetté nyilvánítom

1. Aranyos-völgy-Dél földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

2. Aranyos-völgy-Észak földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

3. Béri Nagy-hegy földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

4. Csarnótai Cser-hegy és kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 5. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

5. Dédestapolcsányi földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 6. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

6. Güdör-kert földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

7. Katymári téglavető földtani képződmény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 8. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

8. Köszörűkő-bánya földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 9. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

9. Községi alapponti földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 10. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

10. Kőlyuk-oldali földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 11. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

11. Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 12. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

12. Meszes-völgyi földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 13. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

13. Mórágyi kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 14. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

14. Nyakas-kő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 15. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

15. Öthalom földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 16. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

16. Paksi löszfal földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 17. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

17. Pappenheim-bánya földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 18. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

18. Pusztaszeri úti földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 19. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

19. Róka-hegyi bánya földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 20. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

20. Síkfőkúti földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 21. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

21. Studer-völgyi földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 22. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

22. Szentkúti barátlakások földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 23. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

23. Tölgyháti kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 24. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

24. Zsidó-hegyi pirofillit-bánya és pannóniai földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 25. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

25. Borzavári Templom-domb földtani alapszelvénye természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 26. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

26. Borzavári úti kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 27. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

27. Hosszú-árok és Tankcsapda földtani alapszelvények természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 28. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

28. Köves-tábla földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 29. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

29. Lókúti legelő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 30. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

30.[3] Lókúti temető feletti földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 31. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

31. Szappan-völgyi kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 32. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

32. Szilas-árok földtani alapszelvénye természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 33. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

33. Tilos-erdei földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 34. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet;

34. Zsidó-hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlék néven az 1. mellékletben foglalt táblázat 35. sorában meghatározott kiterjedésű természeti területet

összesen 55,298 hektár kiterjedéssel.

(2) A védetté nyilvánítás célja egyes, az etalon értékű feltárások rendszerébe illeszkedő földtani alapszelvények, valamint egyes, az ország földtani jelenségeit reprezentáló egyedülálló képződmények természetvédelmi célú megőrzése és bemutathatóságának fenntartása.

(3)[4] Páris-patak völgye földtani alapszelvény természeti emlék néven országos jelentőségű védett természeti területté minősítem át a Nógrád Megyei Tanács Végrehajtó bizottságának 92/1976. (VIII. 31.) VB számú határozata, valamint Nógrádszakál Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi jelentőségű védett természeti terület(ek) védettségének fenntartásáról szóló 7/2007. (XI. 29.) rendelete alapján helyi jelentőségű védett természeti területként kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló, az 1. mellékletben foglalt táblázat 36. sorában meghatározott kiterjedésű területet.

(4)[5] A (3) bekezdés szerinti átminősítés célja megegyezik a (2) bekezdésben meghatározott céllal.

(5)[6] Az (1) bekezdés és a (3) bekezdés szerinti országos jelentőségű védett természeti területek összkiterjedése 60,2256 hektár.

3. § (1) Országos jelentőségű védett természeti területek földtani alapszelvényt vagy földtani képződményt magában foglaló részterületeinek kiterjedését a 2. melléklet tartalmazza.

(2) Országos jelentőségű védett természeti területen, az (1) bekezdés szerint meghatározott részterületeken kívül végzett felderítő gyűjtésre és összeszedésre vonatkozó rendelkezéseket az adott országos jelentőségű védett természeti terület természetvédelmi kezelési terve tartalmazza.

4. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott természeti emlékek, valamint országos jelentőségű védett természeti területek 2. mellékletben meghatározott részterületeinek természetvédelmi kezelési tervét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A 2. melléklet F) oszlopában megnevezett országos jelentőségű védett természeti területek természetvédelmi kezelési tervét a 2. mellékletben meghatározott részterületek vonatkozásában a 3. mellékletben szereplő természetvédelmi kezelési tervvel együttesen kell alkalmazni.

5. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

6. §[7]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelethez[8]

Földtani alapszelvények és földtani képződmények megóvását szolgáló természeti emlékek területi lehatárolása és elhelyezkedése

A mellékletben aláhúzással jelölt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

2. melléklet az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelethez[11]

Országos jelentőségű védett természeti területek földtani alapszelvényt vagy földtani képződményt magában foglaló részterületeinek lehatárolása és elhelyezkedése

A mellékletben aláhúzással jelölt ingatlanok az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet alapján európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek.

3. melléklet az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelethez

Földtani alapszelvények vagy földtani képződmények megóvását szolgáló védett természeti területek és országos jelentőségű védett természeti területek földtani alapszelvényt vagy földtani képződményt magában foglaló részterületeinek természetvédelmi kezelési terve

A) Általános rész

1. Természetvédelmi célkitűzések

1.1. A földtani alapszelvények (a továbbiakban: alapszelvény) és a földtani képződmények megóvása, valamint környezetük természeti állapotának fenntartása, javítása.

1.2. Az alapszelvények, földtani képződmények és környezetük helyszíni tudományos kutatási lehetőségének biztosítása.

1.3. Az alapszelvények, földtani képződmények és környezetük természetvédelmi célú bemutatási lehetőségének biztosítása.

2. Természetvédelmi stratégiák

2.1. Az alapszelvények és földtani képződmények fennmaradását, környezetük megóvását és az egyéb természetvédelmi célkitűzések elérését elősegítő tevékenységek támogatása.

2.2. Az alapszelvények, földtani képződmények és környezetük károsítását, megsemmisítését eredményező tevékenységek tiltása.

2.3. A területhasználat szabályozása az alapszelvények és földtani képződmények károsodásának megakadályozása érdekében.

2.4. A területen folytatott gazdálkodási és egyéb emberi tevékenységek összhangjának biztosítása a természetvédelmi célkitűzésekkel, a terület rendeltetésével.

2.5. Az alapszelvények és földtani képződmények kutatásának, látogatásának, bemutatásának szabályozása, valamint az ezek területén végezhető tevékenységek összhangjának biztosítása a természetvédelmi célkitűzésekkel.

3. Részletes természetvédelmi kezelési előírások

3.1. Művelési ághoz nem köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.1.1. Földtani, felszínalaktani természeti értékek védelme

3.1.1.1. A területen a felszín átalakítása, vagy az azzal járó bármilyen tevékenység kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében, a természetvédelmi kezelésért felelős, a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) felügyelete mellett végezhető.

3.1.1.2. Az alapszelvények, földtani képződmények méretét, formáját megváltoztatni kizárólag az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések elérése érdekében lehetséges.

3.1.1.3. Az alapszelvényeken, földtani képződményeken jelöléseket, tárgyakat, eszközöket, műszereket ideiglenesen vagy véglegesen elhelyezni csak az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban, az igazgatósággal történt egyeztetést követően lehet. Az igazgatóság az egyeztetés nélkül vagy nem az egyeztetés eredményének megfelelően elhelyezett jelöléseket, tárgyakat, eszközöket, műszereket eltávolíttathatja, ennek költségeit a kihelyezővel, mint kárelhárítás költségét megtéríttetheti.

3.1.1.4. A védett alapszelvényekre, földtani képződményekre ható káros folyamatokat az igazgatóságnak figyelemmel kell kísérnie. Amennyiben e folyamatok az 1.1. és az 1.3. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósulását veszélyeztetik, gondoskodni kell elhárításukról. Egyéb esetben a területen érvényesülő természetes folyamatokat csak életveszély megszüntetése érdekében szükséges befolyásolni.

3.1.1.5. Az alapszelvényeken, földtani képződményeken, és a közvetlen környezetükben megtelepülő, azok megközelíthetőségét, tanulmányozhatóságát, állapotát veszélyeztető növényzetet az igazgatóság szükség szerint, az 1.1. és az 1.3. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések érdekében az arra legmegfelelőbb vegetációs, vagy azon kívüli időszakban eltávolítja. Az állagmegóvás érdekében sürgősen elvégzendő munkálatok esetében a növényzet eltávolítása bármely időszakban elvégezhető.

3.1.1.6. A földtani képződményeken, alapszelvényeken felhalmozódó talajt és növényi maradványokat a láthatóság, bemutathatóság és az állagmegóvás érdekében szükség szerint el kell távolítani.

3.1.2. Látogatás, oktatás és bemutatás

A terület szabadidős és oktatási, bemutatási célú hasznosítása, megismerése, megfigyelése, ennek dokumentálása és publikálása a természetvédelmi jogszabályok előírásainak és a megközelítés lehetőségeinek figyelembe vétele mellett lehetséges.

3.1.3. Kutatás, vizsgálatok

3.1.3.1. A területen folytatható kutatás célja a földtani információk feltárása, a feltárt kőzetek által hordozott földtani információk megszerzése, az alapszelvényeket és földtani képződményeket magukba foglaló felszínformák megismerése, valamint a természetvédelmi kezelést elősegítő ismeretek bővítése lehet.

3.1.3.2. A kutatás során kizárólag olyan tevékenység végezhető, amely nem ellentétes az 1.1. és az 1.3. pontban meghatározott természetvédelmi célokkal és a terület rendeltetésével; a kutatás és annak módszere nem veszélyezteti, nem károsítja helyrehozhatatlanul a táji és természeti értékeket.

3.1.3.3. A területen lévő földtani képződményeken és alapszelvényekben történő mindennemű, a 3.1.3.1. és 3.1.3.2. pontnak megfelelő kutatást csak szakmai közintézmények végezhetnek. Földtani alapszelvények esetében a kutatási tevékenységről a földtani alapszelvények kijelölését végző szakmai testületet is tájékoztatni kell.

3.1.3.4. A kutatáshoz a tulajdonos, vagyonkezelő, jogszerű használó hozzájárulását is meg kell szerezni, kivéve, ha arra a Tvt. 41. § (2) bekezdése szerint kerül sor.

3.1.3.5. Nem szükséges a természetvédelmi hatóság kutatásra vonatkozó engedélyének beszerzése, amennyiben a területen az 1. § 9. pontjában meghatározott szakmai közintézmény a környezetre is ható geofizikai eszközök használatát a 3.1.3.8. pontban foglaltak betartásával végzi.

3.1.3.6. Nem szükséges a természetvédelmi hatóság gyűjtésre vonatkozó engedélyének beszerzése, amennyiben az 1. § 9. pontjában meghatározott szakmai közintézmény a felszínt csekély mértékben, egyszerű kézi eszközzel megbontó módon, oktatási demonstráció, az 1. § 8. pontjában meghatározott próbagyűjtés céljából vagy annak részeként, a 3.1.3.8. pontban foglaltak betartásával végez tevékenységet.

3.1.3.7. Nem szükséges a természetvédelmi hatóság gyűjtésre vonatkozó engedélyének beszerzése, amennyiben az 1. § 9. pontjában meghatározott szakmai közintézmény vagy magánszemély a felszín megbontása nélkül történő, az 1. § 5. pontja szerinti gyűjtést a 3.1.3.8. pontban foglaltak betartásával végzi.[16]

3.1.3.8. A 3.1.3.5., 3.1.3.6. és 3.1.3.7. pont szerinti tevékenység megkezdése előtt egyeztetni kell az igazgatósággal. Az egyeztetés során az igazgatóság tájékoztatást ad az adott területekre vonatkozó aktuális természetvédelmi célú korlátozásokról.

3.1.3.9. A kutatás, próbagyűjtés publikált vagy adattárban elhelyezett eredményeit az azt végzőnek az igazgatóság és az e rendelet 1. és 2. mellékletében meghatározott területek nyilvántartását végző állami szerv számára hozzáférhetővé kell tennie, annak elérhetőségéről tájékoztatást kell adnia.

3.1.4. Terület- és földhasználat

3.1.4.1. A területen kizárólag olyan tevékenység végezhető, amely nem ellentétes az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célokkal, a feltárás állapotában és a természeti környezetben a lehető legkisebb változás előidézésével jár, a természeti értékekben, beleértve a növényzetet és az állatvilágot is, jelentős visszafordíthatatlan károsodást nem okozhat.

3.1.4.2. A tevékenység végeztével az azt folytatónak az eredeti, vagy ahhoz hasonló állapotot úgy kell helyreállítania, hogy ne akadályozza az 1. pontban meghatározott célok későbbi megvalósulását.

3.1.4.3. A területen építmény elhelyezése kizárólag a kutatás, megőrzés, a természetvédelmi célú bemutatás és állagmegóvás érdekében engedélyezhető abban az esetben, ha az építmény a földtani képződmény, alapszelvény és környezete tájképi egységét károsan nem befolyásolja, állapotát nem veszélyezteti.

3.1.4.4. A területen külszíni bányaművelés, anyagnyerés nem folytatható.

3.1.4.5. A területen vadgazdálkodási létesítmény - csapdának, befogónak vagy hordozható lesállványnak a védett természeti értéket érő vadkár elhárítása céljából történő ideiglenes kihelyezése kivételével - nem helyezhető el és nem üzemeltethető.

3.1.5. Természetvédelmi infrastruktúra

3.1.5.1. A terület határán, a fő megközelítési útvonalak mentén hatósági tájékoztató táblát kell kihelyezni, szükség szerinti mennyiségben. A táblák fenntartásáról gondoskodni kell.

3.1.5.2. Az igazgatóság rendszeresen ellenőrzi a terület és a kiépített műtárgyak, tájékoztató táblák állapotát.

3.15.3. Amennyiben a területen a természetvédelmi célú bemutatást szolgáló infrastruktúra kiépítését nem az igazgatóság végzi, a bemutató útvonal nyomvonalát, a természetvédelmi infrastruktúra elemeit és azok elhelyezését, arculatát, valamint a tájékoztató táblák tartalmát (különös tekintettel a helyszínen betartandó látogatási szabályokra) előzetesen egyeztetni kell az igazgatósággal.

3.2. Művelési ághoz, vagy földhasználati módhoz köthető természetvédelmi kezelési módok, korlátozások és tilalmak

3.2.1. Erdők kezelése[17]

Fadöntés, fakitermelés, közelítés, készletezés csak olyan módon végezhető, hogy az az 1. pontban meghatározott természetvédelmi célkitűzések megvalósulását ne befolyásolja károsan.

B) Egyes, az 1. vagy a 2. mellékletben meghatározott, továbbá az Aggtelek-Rudabánya-Szendrői hegység földtani alapszelvényeinek védetté nyilvánításáról szóló 13/1991. (XII. 24.) KTM rendeletben meghatározott területekre vonatkozó speciális rész[18]

1. Mórágyi kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék

A területhasználat jelenlegi módja (szabadtéri színpad) vagy annak esetleges megváltoztatása az Általános rész 1. pontjában meghatározott természetvédelmi célkitűzésekkel összhangban történhet, utóbbi esetben a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon.

2. Soproni Tájvédelmi Körzet Nándor-magaslat nyugati földtani alapszelvény néven meghatározott részterülete Az Általános rész előírásainak érvényesítése során biztosítani kell a Geodinamikai Obszervatórium alapfunkcióinak ellátásához szükséges rendszeres tevékenységek zavartalan ellátását.

3. Paksi löszfal földtani alapszelvény természeti emlék

3.1. A fokozottan védett haragos sikló (Coluber caspius) élőhelyéül szolgáló pusztafüves lejtősztyepp és erdős sztyepprét foltok fenntartását a cserjék részleges, továbbá az akác teljes eltávolításával biztosítja a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság.

3.2. A rekultiváció keretében kialakított rézsűk és teraszok nyílt jellegét a természetes visszagyepesedés feltételeinek biztosítása érdekében a 3.1. pontban említett beavatkozásokkal tartja fenn a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság.

4. Borzavári Templom-domb földtani alapszelvénye természeti emlék

4.1. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

4.2. Az erózióveszély kiküszöbölése és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében fa vagy cserje eltávolítására irányuló tevékenység tervezett időpontját megelőző legalább 5 napon belül a tervezett tevékenységről tájékoztatni kell a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságot.

4.3. A lágyszárú inváziós fajok eltávolítása a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon történhet.

4.4. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

5. Borzavári úti kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék

5.1. Az alapszelvény felső része felárkolódásának megakadályozása érdekében a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság gondoskodik a középső bányaudvar pereme fölötti vízelvezető árok rendszeres, évente legalább egy alkalommal történő karbantartásáról és tisztításáról.

5.2. Az erózióveszély kiküszöbölése és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében a bányaudvar felső peremvonalától Ny-i irányban mért 25 méter szélességű sávon belül az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

5.3. A bányaudvarban és a nyugati oldal meddőhányóin néhány idősebb élő faegyedet az árnyékhatás miatt meg kell hagyni.

5.4. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

5.5. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

5.6. A földtani alapszelvénynek a területtel határos közútról történő megközelítését szolgáló, a területen belül létesítendő infrastruktúra létesítését egyeztetni kell a közút fenntartójával.

6. Hosszú-árok és Tankcsapda földtani alapszelvények természeti emlék, a Lókúti legelő földtani alapszelvény természeti emlék

6.1. Az alapszelvény árok állékonyságának és a kőzetrétegek stabilitásának megőrzése, az alapszelvény láthatóságának biztosítása, továbbá az erózióveszély kiküszöbölése érdekében az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

6.2. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

6.3. A feltárásban és annak közvetlen szomszédságában járművel közlekedni tilos.

6.4. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

7. Köves-tábla földtani alapszelvény természeti emlék

7.1. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

7.2. Az erózióveszély kiküszöbölése és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében a rézsű felső peremvonalától K-i irányban mért 15 m szélességű sávon belül az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

7.3. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

8.Lókúti temető feletti földtani alapszelvény természeti emlék[19]

8.1. Az alapszelvény területéről a törmelékanyag rendszeres (évente legalább egy alkalom) eltávolításáról a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

8.2. A működési területével érintett nemzeti park igazgatóság a szelvény felső vége fölött egy keresztárok kialakításával gondoskodik a csapadékvíz elvezetéséről. A vízelvezető árok rendszeres (évente legalább egy alkalommal történő) karbantartását és tisztítását a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság végzi el.

8.3. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

8.4. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

9. Szappan-völgyi kőfejtő földtani alapszelvény természeti emlék

9.1. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

9.2. Az erózióveszély kiküszöbölése és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében a kőfejtő udvar felső peremvonalától Ny-i irányban mért 25 méter szélességű sávon belül az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

9.3. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

10. Szilas-árok földtani alapszelvénye természeti emlék

10.1. A területre csak természetvédelmi kezelés céljából lehet gépjárművel behajtani.

10.2. Az erózióveszély kiküszöbölése és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében a sziklakibúvások felső peremvonala és a terület határa között az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

10.3. A működési területével érintett nemzeti park igazgatóság a szelvény felső vége fölött egy keresztárok kialakításával gondoskodik a csapadékvíz elvezetéséről. A létesítést követően a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság gondoskodik a vízelvezető árok rendszeres (évente legalább egy alkalommal történő) karbantartásáról és tisztításáról.

10.4. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

11. Tilos-erdei földtani alapszelvény természeti emlék

11.1. Az erózióveszély kiküszöbölése, a törmelék- és talajmegkötés, és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

11.2. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

12. Zsidó-hegyi útbevágás földtani alapszelvény természeti emlék

12.1. Az alapszelvény felső része felárkolódásának megakadályozása érdekében az alapszelvény pereme fölött egy oldalirányú vízelvezető árkot kell kialakítani, amelynek rendszeres (évente legalább egy alkalommal történő) karbantartásáról és tisztításáról a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság gondoskodik.

12.2. Az erózióveszély kiküszöbölése és a feltárás stabilitásának megőrzése érdekében az útbevágás felső peremvonalától D-i irányban mért 30 m szélességű sávon belül az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott területen fakitermelés úgy végezhető, hogy fakitermelés miatt a faállomány záródása nem csökkenhet 50% alá.

12.3. Tilos a területen olyan sport- és szabadidős tevékenységet folytatni, amely a feltárás közvetlen károsításával jár.

13. Az 1. és 2. mellékletben meghatározott, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő területek, valamint a 13/1991. (XII. 24.) KTM rendelet mellékletében meghatározott területek A növényzetnek az A) Általános rész 1.1. és 1.3. pontjában meghatározott természetvédelmi célkitűzések érdekében történő eltávolítása csak mechanikus módszerekkel történhet a vegetációs időszakon és a területen fészkelő védett, fokozottan védett madárfaj fészkelési időszakán kívül. Amennyiben a növényzet eltávolítását nem a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság végzi vagy végezteti el, a tevékenységet a beavatkozás tervezett időpontja előtt legalább 5 nappal be kell jelenteni a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak. A működési területével érintett nemzeti park igazgatóság tájékoztatja a bejelentőt a tevékenység elvégzésének természetvédelmi feltételeiről, korlátairól, illetve amennyiben ez a területen található természeti értékek megőrzése érdekében szükséges, a Természetvédelmi Őrszolgálat útján biztosítja a tevékenység helyszíni természetvédelmi szakmai felügyeletét.

14. Az Erdőbényei fás legelő Természetvédelmi Terület Erdőbényei fás legelő földtani képződmény néven meghatározott részterülete

14.1. Személyenként, naponta legfeljebb összesen 2 kg kőzet vagy ásvány nem kereskedelmi célra történő gyűjtéséhez nem szükséges a természetvédelmi hatóság engedélye, amennyiben a gyűjtést megelőzően legalább 5 nappal megtörténik annak bejelentése a működési területével érintett nemzeti park igazgatóságnak. Ettől eltérő feltételekkel csak a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető gyűjtés. A természetvédelmi hatóság engedélyének beszerzése nem ad felmentést az esetlegesen szükséges egyéb engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

14.2. Közintézmények oktatási, kutatási, kiállítási célra az előző pontban meghatározott mértéket meghaladó mennyiségű kőzetet vagy ásványt is begyűjthetnek a természetvédelmi hatóság engedélyének beszerzése nélkül. A tevékenység előzetes bejelentésén kívül a működésével érintett nemzeti park igazgatóság utólagos tájékoztatása is szükséges a gyűjtés körülményeiről és a begyűjtött kőzetről vagy ásványról.

15. Az Aggteleki Nemzeti Park Kettős-bánya földtani alapszelvény néven meghatározott részterülete

15.1. A sziklafalak csak klasszikus gumitalpú cipővel mászhatók, felső vagy alsó kötélbiztosításhoz szükséges eszközökön kívül egyéb technikai eszközök nem használhatók a sziklamászáshoz. A technikai mászás tilos.

15.2. Tilos a területen táborozni, bivakolni és tüzet rakni.

16. A Zempléni Tájvédelmi Körzet Telkibányai perlitfolyás néven meghatározott részterülete A terület kezelése során elsősorban a nem őshonos, tájidegen fafajok egyedeinek eltávolítását kell előtérbe helyezni, amelyhez mechanikus módszereket kell alkalmazni.

17. A Kapc-tetői feltárás természeti emlék[20]

Amennyiben az A) Általános rész 1.1. és 1.3. pontjában meghatározott természetvédelmi célkitűzések érdekében történő növényzeteltávolításra a 13. pontban meghatározott feltételeknek megfelelően kerül sor, továbbá a tevékenység során keletkezett növényi anyagnak a területről való elszállítása a tevékenység elvégzését követő 30 napon belül megtörténik, a tevékenység mentesül a természetvédelmi hatósági engedély beszerzésének kötelezettsége alól. Egyebekben a 13. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4. melléklet az 55/2015. (IX. 18.) FM rendelethez[21]