55/2015. (IX. 30.) NFM rendelet

a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 4., 6. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed:

a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-működtető),

b) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ),

c) a kapacitásigénylőre,

d) a vasúti igazgatási szervre,

e) a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) csúcsidőszak: egy adott vasúti pályaszakaszon az adott menetrendi évre előre, egy naptári napon belül legfeljebb két időtartamban a kapacitás-elosztó szervezet által kijelölt olyan - legfeljebb öt-öt órás - időszak, amikor a menetrendi évet megelőző második év kapacitás-kihasználtsági adatai alapján a kapacitás kihasználtság az elméleti kapacitás 60%-át várhatóan meghaladja,

b) elméleti kapacitás: a vasúti pályaszakaszon adott időszakban elhelyezhető menetvonalak, azaz az üzemi menetrendben foglalt és a még elhelyezhető szabad menetvonalak összessége,

c) éves üzemi menetrend: az elfogadott éves, valamint a meghatározott határidőig benyújtott és elfogadott éves pótlólagos menetvonal-igények alapján kiutalt menetvonalak összessége,

d) hálózati zavar: olyan nem várt esemény, amely a vasúti pályahálózat-kapacitás rendelkezésre állását előre nem tervezhető módon korlátozza,

e) ideiglenes üzemi menetrend: az adott vasúti pályaszakaszon a karbantartási, felújítási és fejlesztési munkák időtartamára érvényes üzemi menetrend,

f) kapacitás-elosztó szervezet:

fa)[1] nem független vasúti pályahálózat-működtető, valamint országos jelentőségű vasútvonalat működtető független pályahálózat-működtető esetén a VPSZ,

fb) az fa) alponthoz nem tartozó pályahálózat-működtető esetén a pályahálózat-működtető,

g) kapacitás-kihasználtság: az elméleti kapacitás kiutalt menetvonalak által lefoglalt része,

h) menetrendi év: az éves üzemi menetrend érvényességi időtartamának január hónap első napjától december hónap második szombatjának 24.00 óráig terjedő részét magába foglaló naptári év,

i) menetrendi fekvés: a menetvonal-igénynek a vonat kezdőállomásról történő indulási időpontjára, a célállomásra történő érkezési időpontjára, valamint a köztes állomásokon és megállóhelyeken történő tartózkodás időtartamára vonatkozó adatai,

j) menetvonal katalógus: az üzemi menetrendben megjelenő, megszerkesztett, értékesítésre felkínált szabad menetvonalak összessége,

k) pályahálózat-működtetői kapacitás-igény (vágányzári igény): a pályahálózat-működtető által a vasúti pályahálózat üzemeltetése, fejlesztése, felújítása, karbantartása érdekében igényelt kapacitás,

l) potenciális kapacitásigénylő: minden olyan kapacitásigénylőnek nem minősülő piaci szereplő, akinek a kapacitás-elosztáshoz kapcsolódó szabályok, eljárások, díjak, egyéb elemek alkalmazása jogát vagy jogos érdekét érintheti, tevékenységét befolyásolhatja,

m)[2] tervezett jelentős vágányzár: azok a tervezett vágányzári munkák, amelyek legalább hét egymást követő napnál hosszabbak, és amelyek miatt az érintett vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 30%-át törlik, átirányítják vagy más közlekedési móddal helyettesítik,

n)[3] ütemes menetrend: az ütemes menetrendi szerkezetet alkotó menetvonallal rendelkező vonat menetrendje,

o)[4] ütemes menetrendi szerkezet: olyan menetrendi szerkezet, amelyet alkotó menetvonalak egymással 60 perces eltolással legalább egymást követő 12 órán át megszakítás nélkül, percre pontosan fedésbe hozhatók, és amelyben minden menetvonalhoz hozzárendelhető egy bármely, de egyazon (egészóra) időértékre nézve értelmezett, ellenkező irányú menetvonal,

p)[5] üzemi célú menetvonal: az üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás terhére az üzemi vonat közlekedtetésére igénybe vett menetvonal, amelynek igénylésére önállóan vagy a fejlesztési közreműködő kezdeményezésére a pályahálózat-működtető jogosult,

q)[6] üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás: a menetvonal-katalógus, valamint a vasúti pályahálózat nem megszerkesztett menetvonalakból álló szabad kapacitása,

r)[7] üzemi vonat: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől,

s)[8] vasúti pályaszakasz: a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat egyértelműen azonosítható és összefüggő része.

II. FEJEZET

A HÁLÓZATI ÜZLETSZABÁLYZAT

3. A Hálózati Üzletszabályzat tartalma

3. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet által közzétett Hálózati Üzletszabályzata tartalmazza:

a) a Hálózati Üzletszabályzatra vonatkozó általános előírásokat, ezen belül

aa) a Hálózati Üzletszabályzat célját,

ab) a Hálózati Üzletszabályzat tartalmát befolyásoló jogszabályok (ideértve a nemzetközi jogszabályokat is) felsorolását,

ac) a vasúti infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel és a teljesítményösztönző rendszerrel kapcsolatos jogorvoslati eljárás rendjét,

ad) a Hálózati Üzletszabályzat hatályát és közzétételének szabályait,

ae) a kapacitás-elosztó szervezet más kapacitás-elosztó szervezetekkel (ideértve a más államok kapacitás-elosztó szervezeteit is) és a vállalkozó vasúti társaságokkal való kapcsolattartásának rendjét,

af) a Hálózati Üzletszabályzatban használt fogalmak értelmezését,

b) a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés feltételeit, ezen belül

ba) a vasúti pályahálózat igénybevételére vonatkozó jogosultság feltételeit, a működési engedély és vasútbiztonsági tanúsítvány (kiegészítő tanúsítvány) megléte igazolásának módját,

bb) a hálózat-hozzáférési szerződés általános szerződési feltételeit,

bc)[9] a vasúti pályahálózat-kapacitás foglalására vonatkozó keretszerződés mintáját,

bd) a keretmegállapodás megkötésének szabályait és annak mintáját,

be) a rendkívüli küldemények és a veszélyes áruk továbbítására vonatkozó szabályokat,

bf)[10] a pályahálózat-működtető vasúti pályahálózat igénybevételéhez kapcsolódó szakmai utasításainak felsorolását, elektronikus úton történő elérhetőségük helyét,

bg) a vasúti járművekre és a személyzetre vonatkozó követelményeket,

bh) a (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelés feltételeit,

bi) a kapacitásigénylőtől kérhető, a 2015/10/EU bizottsági végrehajtási rendeletében meghatározott pénzügyi garanciákat és hitelminősítéseket,

c) a vasúti pályahálózat műszaki, üzemi és forgalmi jellemzőit, ezen belül

ca) a vasúti pályahálózat főbb elemeit, földrajzi jellemzőit, a vasúti pályahálózattal összeköttetésben lévő egyéb vasúti pályahálózatok felsorolását,

cb) a vasúti pályahálózat technikai, technológiai jellemzőit,

cc) a szakosított infrastruktúraként kijelölt vasúti pályaszakaszokat, valamint az azokon előnyben részesített vasúti szolgáltatásokat,

cd) a forgalom-korlátozások elérhetőségét,

ce) a vasúti pályahálózat rendelkezésre állásának korlátozásait, különösen a vasúti pályaszakaszok és állomások vasúti személyszállítási és vasúti árutovábbítási tevékenységből történő kivonása vagy időszakos szüneteltetése miatt,

cf) a vasúti személyszállítást kiszolgáló állomások jellemzőit,

cg) a vasúti árutovábbítást kiszolgáló állomások, terminálok jellemzőit,

ch) a kiszolgáló létesítményeket,

ci) a menetvonal-igénylés szempontjából figyelembe veendő, tervezett vasúti pályahálózat-karbantartási, -felújítási, -fejlesztési munkákat,

cj) a nagymértékben kihasználatlan vasúti pályaszakaszokat,

d) a vasúti pályahálózat-kapacitása elosztásának szabályait, ezen belül

da) az eljárás leírását,

db) a menetvonal-igénylés és a kapacitás-elosztás folyamatának határidőit, a kapacitás-igényléshez alkalmazandó formanyomtatvány mintáját,

dc) nemzetközi menetvonalak kapacitás-elosztási eljárásának szabályait,

dd) az összehangolási eljárás és a vitás ügyek kezelésének részletes szabályait,

de) a túlterhelt vasúti pályaszakaszokat és az alkalmazott kapacitás-elosztási prioritásokat,

df) ha alkalmazásra kerül, akkor a kapacitás-kihasználás korábbi mértéke figyelembevételének módját az elosztási folyamat prioritásának meghatározásakor,

dg) a vasúti pályahálózaton végzett karbantartási, felújítási, fejlesztési munkák, valamint a rendkívüli küldemények és veszélyes áruk továbbítása figyelembevételének szabályait a menetvonal-biztosítás során,

dh) a különleges intézkedések megtételére vonatkozó előírásokat üzemzavar, valamint egyedi igények esetén,

di) az ideiglenes üzemi menetrend készítésére vonatkozó szabályokat,

dj) az eljárást arra az esetre, ha a kiutalt menetvonalat nem használják,

dk) a benyújtott menetvonal-igények módosításának szabályait,

dl) vágányzárak időtartamának módosítására vonatkozó szabályokat,

e) a pályahálózat-működtető által nyújtott, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. melléklete szerinti szolgáltatások részletes meghatározását, ezen belül

ea) az alapszolgáltatásokat,

eb) a járulékos szolgáltatásokat,

ec) a kiegészítő szolgáltatásokat,

ed) a mellékszolgáltatásokat,

ee) a pályahálózat-működtető hálózatához kapcsolódó kiszolgáló létesítményekhez való hozzáférés és az azokon belüli szolgáltatásnyújtás feltételeivel kapcsolatos információkat,

f) a pályahálózat-működtető által nyújtott, a Vtv. 2. melléklete szerinti szolgáltatások díjait és a díjak előrelátható változását, ezen belül

fa) a díjszabási rendszer leírását,

fb) a díjtételeket,

fc) az alkalmazható kedvezményeket, felárakat és kiegyenlítő juttatásokat,

fd) a díjak számlázására vonatkozó előírásokat,

fe) a külön jogszabályban meghatározott Díjképzési Módszertant és Díjszámítási Dokumentumot,

ff) piaci szegmensek listáját,

g) teljesítményösztönző rendszer szabályait.

(2) A kapacitás-elosztó szervezet az egyes vasúti pályaszakaszokra készült kapacitásbővítési tervek felsorolását - hozzáférhetőségük megjelölésével - a Hálózati Üzletszabályzat mellékleteként teszi közzé.

(3) A pályahálózat-működtetők annak érdekében, hogy a jövőbeni bevételeiket és a vasúti pályahasználattal összefüggő terveiket biztosítani tudják, a kapacitásigénylők számára a Hálózati Üzletszabályzatban rögzítetten olyan követelményeket határozhatnak meg, amelyek minden piaci szereplő számára átláthatóak és megkülönböztetéstől mentesek. A pályahálózat-működtetők által meghatározott követelmények kizárólag a kapacitásigénylők vasúti pályahálózat-kapacitás igénybevételével összefüggő tevékenységével arányos pénzügyi garancia nyújtására vonatkozhatnak.

4. A Hálózati Üzletszabályzat közzététele és módosítása

4. § (1)[11] A Hálózati Üzletszabályzat tervezetének nyilvánosságra hozataláról a kapacitás-elosztó szervezet a kapacitásigénylőket elektronikus úton, haladéktalanul tájékoztatja. A kapacitásigénylők és a potenciális kapacitásigénylők a tervezet nyilvánosságra hozatalát követő 10 napon belül tehetik meg észrevételeiket. A kapacitás-elosztó szervezet az észrevételeket a Hálózati Üzletszabályzat véglegesítése során figyelembe veszi.

(2) A kapacitás-elosztó szervezet az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatot az éves menetvonal-igények benyújtási határidejének lejárta előtt legalább négy hónappal a Vtv. 67/O. § (1) bekezdésében foglalt nyelveken közzéteszi.

(3) Az adott menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzat a közzétételt követő naptári év december hónap második szombatján 24.00 órától a közzétételt követő második naptári év december második szombatján 24.00 óráig hatályos.

(4) A kapacitás-elosztó szervezet első alkalommal a vasúti pályahálózat nyílt hozzáférésűvé minősítését követően a 6. § (1) bekezdésben rögzített eljárásrend figyelembe vételével teszi közzé.

(5) Amennyiben a vasúti pályahálózat nyílt hozzáférésű minősítése megszűnik, a Hálózati Üzletszabályzatot hatályon kívül kell helyezni. A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó bejelentés felfüggesztésének ideje alatt a Hálózati Üzletszabályzat rendelkezései nem alkalmazhatóak. A vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó bejelentés tudomásul vételének visszavonása esetén a Hálózati Üzletszabályzat hatályát veszti.

(6) Ha több vasúti pályahálózat kapacitását ugyanazon kapacitás-elosztó szervezet osztja el, az e vasúti pályahálózatokra vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatokat az érintett pályahálózat-működtetők egyetértése esetén a kapacitás-elosztó szervezet egyesíti.

5. § (1) A Hálózati Üzletszabályzat módosításának tervezetét - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - a kapacitás-elosztó szervezet annak közzétételét legalább 30 nappal megelőzően köteles az egyeztetési lehetőség biztosítása érdekében honlapján nyilvánosságra hozni, valamint a nyilvánosságra hozatal tényéről a kapacitásigénylőket elektronikus úton tájékoztatni. Az érdekeltek a nyilvánosságra hozatalt követő 10 napon belül tehetik meg a módosítás tervezetével kapcsolatos észrevételeiket, amelyeket a kapacitás-elosztó szervezet a módosítás véglegesítése során figyelembe vesz. Jelen bekezdésben rögzítettek esetén a magyar nyelv az alkalmazandó.

(2) A kapacitás-elosztó szervezet

a) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetésére vonatkozó jogszabályokban,

b) a pályahálózat-működtetőnek, a közlekedési igazgatási szerveknek vagy a kapacitás-elosztó szervezetnek a Hálózati Üzletszabályzatban feltüntetett adataiban,

c) a nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat műszaki vagy üzemi jellemzőiben a hálózat-hozzáférési díjakra, kiutalt szolgáltatás és menetvonal igényekre gyakorolt hatás nélkül,

d) amennyiben a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője a 3. § (1) bekezdés e) pont ee) alpontjában szereplő információt honlapra való hivatkozás formájában adja meg, akkor a hivatkozásban bekövetkezett változásokat a Hálózati Üzletszabályzatban átvezeti, a módosított Hálózati Üzletszabályzat honlapján történő közzétételéről a Vtv. 67/O. § (1) bekezdésében foglalt nyelveken gondoskodik, és a módosítás tényéről a kapacitásigénylőket elektronikus úton tájékoztatja.

(3) A kapacitás-elosztó szervezet köteles valamennyi módosítást a Hálózati Üzletszabályzat elválaszthatatlan részét képező "Módosítások jegyzéke" című jegyzékben a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével rögzíteni.

6. §[12] A kapacitás-elosztó szervezet a Hálózati Üzletszabályzatot - módosítás esetén az egységes szerkezetű változatot - a közzététellel egyidejűleg elektronikus úton megküldi a vasúti igazgatási szervnek. A vasúti igazgatási szerv a Hálózati Üzletszabályzat mindenkor hatályos változatáról nyilvántartást vezet.

III. FEJEZET

A VASÚTI PÁLYAHÁLÓZAT KAPACITÁSÁNAK ELOSZTÁSA

5. Az éves és az éves pótlólagos igények benyújtása

7. § (1) Az éves igények benyújtásának határideje a menetrendi évet megelőző év április hónap második hétfője.

(2) Az éves pótlólagos igényeket az éves menetvonal-igények benyújtási határidejét követően, de legkésőbb az éves üzemi menetrend hatálybalépését öt héttel megelőzően kell benyújtani.

(3) Az adott menetrendi évre vonatkozó éves, az éves pótlólagos igényeket az arra a menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatban rögzített feltételeknek megfelelően kell benyújtani.

(4) A keretmegállapodást kötött kapacitásigénylő a keretmegállapodásnak megfelelően nyújthatja be az éves és az éves pótlólagos igényeket.

6. Az éves és az éves pótlólagos igények kielégítése, az éves üzemi menetrend készítése

8. § (1) Az éves üzemi menetrend minden naptári évben egyszer készül. Menetrendi időszakon belül az éves üzemi menetrend szükség szerint változtatható.

(2) Az éves üzemi menetrend érvényességi időtartama minden év december hónap második szombatján 24.00 órakor kezdődik, és a következő év december hónap második szombatján 24.00 óráig tart.

(3) Az éves üzemi menetrend elkészítése során az igények anonimitását és az üzleti titok védelmét biztosítani kell.

(4) A kapacitás-elosztó szervezet a kapacitásigénylők éves és - az éves üzemi menetrend véglegesítésének határidejét tíz héttel megelőzően benyújtott - éves pótlólagos igényei alapján elkészíti az éves üzemi menetrendet.

(5) Az üzemi menetrend hatálybalépését legkésőbb 11 hónappal megelőzően, a kapacitás-elosztó szervezetek a versenyképes árufuvarozást szolgáló nemzetközi vasúti folyosóként megjelölt pályaszakaszokat érintően korridor katalógusokat, és a versenyképes árufuvarozást szolgáló európai vasúti hálózatról szóló 2010. szeptember 22-i 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) alapján meghatározott pályaépítési munkákat figyelembe vevő korridor katalógusokat (a továbbiakban: korridor katalógus) hirdetnek meg, melyeket az éves üzemi menetrend készítésekor figyelembe kell venni.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott korridor katalógusok által lefoglalt kapacitás a nemzeti kapacitás-elosztási rendszerben, mint foglalt kapacitás veendő figyelembe az egyes versenyképes árufuvarozást szolgáló nemzetközi vasúti folyosónként meghatározott határidőig.

(7) A kapacitás-elosztó szervezet lehetőség szerint eleget tesz minden menetvonal-igénynek, ideértve a több vasúti pályahálózatra kiterjedő menetvonalakra vonatkozó igényeket is, és lehetőség szerint figyelembe veszi az igénylőket terhelő korlátozásokat, ideértve a vállalkozásukra gyakorolt gazdasági hatást is.

(7a)[13] A kapacitás-elosztó szervezet az éves menetvonal-igények benyújtását követően legkésőbb 13 héttel közzéteszi a honlapján az üzemi menetrend tervezetét, amelyre az érdekelt felek a közzétételt követő 5 héten belül észrevételt tehetnek. Érdekelt félnek minősül a menetvonal-igénylőn kívül az is, akinek a vasúti szolgáltatások igénybevételére vonatkozó képességét az üzemi menetrend befolyásolhatja. A kapacitás-elosztó szervezet az üzemi menetrend véglegesítése során a közzétett tervezetet - az elfogadott észrevételek figyelembevételével - egy héttel az éves igények és az éves pótlólagos igények véglegesítését követően frissíti.

(8) A kapacitás-elosztó szervezet a vasúti pályahálózat-kapacitás éves és az éves pótlólagos menetvonal-igények alapján történő elosztásánál az elegendő szabad kapacitás fenntartása érdekében a napi elméleti kapacitás legfeljebb 80%-át oszthatja ki.

(9) A kapacitás-elosztó szervezet az éves igények és - az éves üzemi menetrend véglegesítésének határidejét legalább tíz héttel megelőzően benyújtott - éves pótlólagos igények alapján köteles elkészíteni az éves üzemi menetrend tervezetét. Az érintett kapacitásigénylőkre vonatkozó részeket írásban, kimutatható módon kell megküldeni úgy, hogy a kapacitásigénylők észrevételeinek megtételére és a szükséges egyeztetések elvégzésére legalább öt hét álljon rendelkezésre, amely alapján a következő két héten belül a kapacitás-elosztó szervezet véglegesíti az éves üzemi menetrendet. A kapacitás-elosztó szervezet lehetőség szerint figyelembe veszi az igénylők valamennyi észrevételét.

(10)[14] Az éves üzemi menetrend készítése során figyelembe nem vett éves pótlólagos igények elbírálási határideje a menetrendi időszak kezdetét megelőző második hét utolsó napja.

9. § (1) Az éves üzemi menetrendben fenntartott szabad kapacitást úgy kell meghatározni, hogy az a lehető legkisebb mértékben terhelje a csúcsidőszakot.

(2) A fenntartott szabad kapacitást

a)[15] az egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igények, valamint

b) a rendkívüli eseményekhez kapcsolódó katasztrófavédelmi és honvédelmi igények kiszolgálására lehet felhasználni.

(3) A folyamatosan aktualizált üzemi menetrend részét képező menetvonal katalógust a kapacitás-elosztó szervezet a honlapján közzéteszi.

7. Együttműködés a több vasúti pályahálózatra kiterjedő kapacitás elosztása során

10. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet a több vasúti pályahálózatra kiterjedő menetvonalak kialakítása és elosztása érdekében együttműködik a kapcsolódó vasúti pályahálózatok kapacitás-elosztó szervezeteivel, így különösen részt vesz a kapacitás-elosztó szervezetek nemzetközi kapacitás-elosztással kapcsolatos tárgyalásain, valamint szükség esetén kezdeményezi a tárgyalás összehívását. A kapacitás-elosztó szervezetek együttműködés keretében felmérik az igényeket és adott esetben nemzetközi menetvonalakat javasolnak és hoznak létre az igények kielégítésének megkönnyítése céljából.

(2) A kapacitás-elosztó szervezet legalább tizenegy hónappal az üzemi menetrend hatálybalépése előtt - a más államok kapacitás-elosztó szervezeteivel együttműködve - előzetes nemzetközi menetvonalakat határoz meg, e menetvonalakat a későbbi eljárások során a lehető legnagyobb mértékben tiszteletben kell tartani.

(3) Amennyiben a kapacitáselosztás során hozott döntések kihatnak más pályahálózat működtetők tevékenységére, az érintett pályahálózat működtetőket a kapacitás elosztási tevékenységbe be kell vonni oly módon, hogy az megfeleljen a 913/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltaknak.

(4) A nemzetközi menetvonalak kialakításakor a kapacitás-elosztó szervezet figyelembe veszi a határátlépés feltételeinek ellenőrzéséhez szükséges időt.

8. Kapacitás-elosztás egyedi, azonnali és üzemi célú igények alapján[16]

11. § Az adott menetrendi évre vonatkozóan

a)[17] a hozzáférésre jogosult egyedi, azonnali,

b)[18] a kapacitásfoglalásra jogosult egyedi,

c) a pályahálózat-működtető pedig üzemi célú

igényt nyújthat be, az arra a menetrendi évre vonatkozó Hálózati Üzletszabályzatban rögzített feltételeknek megfelelően.

12. §[19]

13. § (1)[20] Az egyedi igény az éves pótlólagos igények benyújtására nyitva álló határidőt követően, de legkésőbb a vonat tervezett közlekedését megelőzően legalább öt nappal nyújtható be. Az igényről a kapacitás-elosztó szervezet haladéktalanul, de legkésőbb a vonat indulása előtt 24 órával dönt.

(2)[21] A hozzáférésre jogosult azonnali igényt a vonat tervezett közlekedtetéséhez viszonyítva öt napon belül, de legfeljebb a vonat tervezett közlekedését egy órával megelőzően nyújthat be. Veszélyhelyzet és üzemzavar esetén a hozzáférésre jogosult az azonnali igényt a jelen bekezdésben meghatározott 1 óra időtartamnál rövidebb időtartamon belül is benyújthatja a Hálózati Üzletszabályzatban meghatározottak szerint. Az igényről a kapacitás-elosztó szervezet a lehető leghamarabb, de legkésőbb a tervezett igénybevételi idő kezdete előtt dönt.

(3) Az azonnali menetvonal-igény kielégítésére a kapacitás-elosztó szervezet a menetvonal katalógusból ajánl fel menetvonalat. Amennyiben ez nem felel meg a hozzáférésre jogosultnak és igényét fenntartja, akkor a vonatot a pályahálózat-működtető az adott forgalmi viszonyokhoz igazodóan, az üzemi menetrendben nem lekötött szabad kapacitás igénybevételével jogosult leközlekedtetni.

(4)[22] A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében közlekedő üzemi vonat részére jelzett menetvonal-igényt a pályahálózat-működtető a vonat tervezett közlekedését megelőzően nyújthatja be. A menetvonal-igényről a kapacitás-elosztó szervezet a lehető leghamarabb, de legkésőbb a vonat indulásáig dönt.

(4a)[23] A kapacitás-elosztó szervezet a kiutalt menetvonalat módosíthatja, ha az más menetvonaligény kielégítése érdekében szükséges, és ahhoz a már korábban kiutalt menetvonal igénylője hozzájárul.

(5) A kiutalt kapacitásigényben foglalt időadatoktól eltérően is igénybe vehető a kiutalt kapacitás, a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott késési kódok alkalmazásával a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett időintervallumon belül.

14. §[24] A kapacitás-elosztó szervezet hozzáférést biztosít a vasúti igazgatási szerv részére a vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés, a pályakapacitások kihasználásának, valamint az egyedi, azonnali és üzemi célú menetvonal-igénylés és -elosztás gyakorlatának figyelemmel kísérésére alkalmas informatikai rendszeréhez.

9. Az összehangolási eljárás

15. § (1) Ha az ütköző igények előnyben részesítési sorrendje a 18. § (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, a kapacitás-elosztó szervezet az összehangolási eljárást írásban vagy elektronikus úton kezdeményezi - valamennyi érintett igénylő és a vasúti igazgatási szerv egyidejű értesítése mellett - a vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközéséről szerzett tudomást követő két munkanapon belül.

(2)[25] Az összehangolási eljárásról szóló értesítésben a kapacitás-elosztó szervezet megjelöli

a) a vasúti pályahálózat-kapacitás iránt bejelentett igények ütközésével érintett - igényelt, valamint előzetesen kiosztott - kapacitást,

b) az igénytől eltérően - figyelemmel a 10. § (2) bekezdésében foglaltakra - felajánlott kapacitást,

c) a kiosztás során alkalmazott kritériumokra vonatkozó részletes információkat és

d) az összehangolási eljárás helyét, idejét, valamint az összehangolási eljáráson való részvétel elmulasztásának következményeit.

(2a)[26] A (2) bekezdés szerinti információkat a kérelmező kilétének felfedése nélkül kell megadni, kivéve, ha az érintett kérelmező hozzájárult a (2) bekezdés szerinti információk kiadásához.

(3) Az összehangolási eljárást a kapacitás-elosztó szervezet vezeti le. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet valamennyi, az összehangolási eljáráson részt vevő félnek alá kell írnia.

(4) Ha az összehangolási eljárás tíz munkanapon belül nem vezet eredményre, a kapacitás-elosztó szervezet dönt az összehangolási eljárással érintett igényekről. Az egymással ütköző igények esetén - a szakosított infrastruktúraként kijelölt vasúti pályaszakaszok kivételével - a kapacitás-elosztó szervezet az alábbi sorrend figyelembevételével elsőbbséget biztosít

a) a nemzetközi vasúti árufuvarozási folyosón végzett felújítási, fejlesztési célú kapacitásigénynek,

b) a vasúti közszolgáltatásnak,

c) a nemzetközi személyszállításnak,

d) a nemzetközi árutovábbításnak,

e) az egyéb vasúti pályákon végzett felújítási, fejlesztési célú kapacitás-igénynek, valamint a nemzetközi vasúti árufuvarozási folyosókon végzett karbantartási célú kapacitás-igénynek,

f) a belföldi vasúti árutovábbításnak,

g) az előző pontokba nem tartozó személyszállításnak,

h) a vasúti pályán végzett, az e) pontba nem tartozó karbantartási célú kapacitás-igénynek,

i) az előző pontokba nem tartozó egyéb menetvonal-igénynek.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltak alapján az elsőbbséget élvező igény nem határozható meg, a kapacitás-elosztó szervezet - az alábbi sorrend szerint -

a) a keretmegállapodás alapján igényelt menetvonalaknak,

b) a több közlekedési napra vonatkozó igényeknek,

c) a hosszabb viszonylatra vonatkozó menetvonal-igényeknek,

d) a rendszeresen közlekedő vonatok menetvonal-igényeinek,

e) a korábban benyújtott igényeknek

biztosít elsőbbséget.

10. Eljárás túlterhelt vasúti pályaszakaszok, valamint egymással ütköző, azonos típusú menetvonal-igények esetén

16. § (1) Ha egy adott vasúti pályaszakaszon a menetvonal-igények kielégítése az összehangolási eljárás keretében sem biztosítható és az ennek következtében elutasított kapacitásigények elérik vagy meghaladják az adott vasúti pályaszakasz havi elméleti kapacitásának tíz százalékát, vagy az egy éven belül várhatóan benyújtásra kerülő menetvonal-igények nagy valószínűséggel nem elégíthetők ki, a kapacitás-elosztó szervezet a vasúti pályahálózat érintett részét a Hálózati Üzletszabályzatban túlterhelt vasúti pályaszakasznak minősíti.

(2) A vasúti pályahálózat kiegyensúlyozottabb igénybevétele, a túlterhelt vasúti pályaszakaszok elkerülése, valamint a túlterheltség kialakulásának megelőzése érdekében a kapacitás-elosztó szervezet helyettesítő vasúti pályaszakaszt jelölhet ki. A kapacitás-elosztó szervezetnek a helyettesítő vasúti pályaszakaszokat a menetvonal katalógussal együtt, azzal azonos módon kell meghirdetnie.

(3)[27] Ha a kapacitás-elosztó szervezet - a pályahálózat-működtető által szolgáltatott adatok alapján - észleli, hogy a túlterhelt vasúti pályaszakaszra vonatkozóan fenntartott kapacitás kihasználtsága legalább egy hónapon keresztül a Hálózati Üzletszabályzatban rögzített küszöbérték alatt van, erről a fenntartott kapacitással rendelkező kapacitásigénylőt három napon belül tájékoztatja, továbbá felszólítja, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon arról, hogy fennállt-e olyan érdekkörén kívül álló, nem gazdasági ok, amely miatt a vasúti pályahálózat számára nem volt hozzáférhető, továbbá csatolja az ok igazolásához szükséges okiratokat.

(4)[28] Ha a kapacitásigénylő a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy az érdekkörén kívül álló, nem gazdasági okot nem igazolja, a kapacitás-elosztó szervezet a fenntartott kapacitást visszavonja. A kapacitás-elosztó szervezet a döntéséről a kapacitásigénylőt, a vasúti pályahálózat-működtetőt, valamint a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul értesíti.

17. § (1) A túlterhelt vasúti pályaszakaszon a pályahálózat-működtető által igényelt menetvonal, és a pályahálózat működtetői pályakapacitás-igény elsőbbséget élvez, amennyiben

a) a kapacitás használata a jogszabályban foglaltak végrehajtásához szükséges, vagy

b) a pályahálózat-működtető felújítási vagy fejlesztési munkát végez.

(2) A pályahálózat-működtető az (1) bekezdés szerinti elsőbbségi igényét csúcsidőszakon belül végzett vasúti közszolgáltatással szemben nem érvényesítheti.

(3) Túlterhelt vasúti pályaszakaszon, az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések érvényesítését követően, az alábbi sorrend figyelembevételével - a szakosított infrastruktúraként kijelölt vasúti pályaszakaszok kivételével - elsőbbséget kell biztosítani

a) a vasúti közszolgáltatásnak,

b) a nemzetközi vasúti személyszállításnak,

c) a nemzetközi vasúti árutovábbításnak,

d) az egyéb vasúti árutovábbításnak,

e) az egyéb vasúti személyszállításnak.

(4) Ha a (3) bekezdésben foglaltak alapján az elsőbbséget élvező menetvonal-igény nem határozható meg, akkor az alábbi sorrend figyelembevételével elsőbbséget kell biztosítani

a) az ütemes menetrend alapján közlekedő vonatoknak,

b) a keretmegállapodás alapján igényelt menetvonalaknak,

c) a több közlekedési napra vonatkozó menetvonal-igényeknek,

d) a hosszabb viszonylatra vonatkozó menetvonal-igényeknek,

e) a rendszeresen közlekedő vonatok menetvonal-igényeinek,

f) a korábban benyújtott menetvonal-igényeknek.

11. A vasúti pályahálózat karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáinak figyelembevétele

18. § (1) A pályahálózat-működtető a karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáit úgy köteles tervezni, hogy ezen munkálatok idejére eső bevételkiesés, valamint a vonatközlekedésre gyakorolt hatás a lehető legkisebb legyen.

(2) A pályahálózat-működtető az adott évre vonatkozó üzemi menetrend készítésekor figyelembe veendő éves vágányzári igényeit az éves menetvonal-igények benyújtási határidejéig nyújthatja be. Az éves vágányzári igények elbírálására az éves igények elbírálására vonatkozó szabályok az irányadóak.

(3) A nem éves vágányzári igények típusai az alábbiak lehetnek:

a) a munkálatok tervezett kezdési idejét legalább 70 nappal megelőzően benyújtott vágányzári igény,

b) a munkálatok tervezett kezdési idejét legalább 50 nappal és legfeljebb 69 nappal megelőzően benyújtott vágányzári igény,

c) a munkálatok tervezett kezdési idejét legalább 30 nappal és legfeljebb 49 nappal megelőzően benyújtott vágányzári igény,

d) menetvonalak zavarása nélküli vágányzár,

e) üzembiztonsági vágányzár.

(4) A (3) bekezdés e) pontjában rögzített üzembiztonsági vágányzárnak minősül az a vágányzár, amely esetében az alábbi feltételek teljesülnek:

a) előre nem látható, az élet- és vagyonbiztonságot, vagy a vasútüzem biztonságát fenyegető helyzet miatt került benyújtásra,

b) a menetrend szerinti közlekedés mielőbbi helyreállítására irányul,

c) nem kapcsolódik más vágányzári igényhez és

d) az érvényessége kezdete a kapacitás-elosztó szervezet általi kiutalás pillanata.

19. § (1) A 18. § (3) bekezdés a)-c) pontjában rögzített nem éves vágányzári igények kezelése az alábbiak szerint történik:

a) a pályahálózat-működtető az igény benyújtását megelőzően köteles egyeztetni a kapacitás-igénylőkkel a vágányzárral érintett, kiutalt kapacitásigények módosítását illetően,

b) a felek megállapodása alapján elkészült vágányzári közlekedési tervet a nem éves vágányzári igény benyújtásával együtt a kapacitás-elosztó szervezet részére meg kell küldeni, amely tartalmazza a munkálatok helyén és idején felül a kapacitásra gyakorolt hatást,

c) a kapacitás-elosztó szervezet a megküldött közlekedési terv szerint tanulmánymenetrendet készít, amely alapján az érintett, kiutalt kapacitásigények módosítása azok tulajdonosának feladata.

Amennyiben a vágányzár kezdete előtti 25 napig a kiutalt kapacitásigények módosítása nem történik meg, a kapacitás-elosztó szervezet az érintett, kiutalt kapacitásigényeket visszavonja.

(2) Az (1) bekezdésében foglalt eljárásrend alól a 18. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott vágányzári igény esetén a pályahálózat-működtető megállapodás hiányában is jogosult a vágányzárral érintett kiutalt kapacitásigények visszavonását kezdeményezni, amennyiben igazolja, hogy az érintett megrendelőnek olyan megfelelő alternatív megoldásra tett javaslatot, amely az érintett megrendelő számára hálózat-hozzáférési díjnövekedést nem eredményez.

(3) A 18. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott nem éves vágányzári igény esetében az érintett vágányzári igény miatti pályahasználatból adódó többletköltségeket a pályahálózat-működtető megtéríti a kapacitásigénylők részére.

(4) A 18. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott nem éves vágányzári igény esetében az érintett vágányzári igény miatti pályahasználatból és vontatásból adódó többletköltségeket a pályahálózat-működtető megtéríti a kapacitásigénylők részére.

(5) A 18. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott nem éves vágányzári igényt a pályahálózat-működtető lehetőség szerint 15 nappal a munkálatok tervezett kezdési idejét megelőzően nyújtja be.

(6) A 18. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott üzembiztonsági vágányzár esetén a pályahálózat-működtető jogosult az érintett kiutalt kapacitásigények visszavonását kezdeményezni a kapacitás-elosztó szervezetnél a 18. § (4) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feltételekre vonatkozó tájékoztatással és a c) pontra vonatkozó nyilatkozattal. A kapacitás-elosztó szervezet a tájékoztatás és nyilatkozat alapján a kiutalt kapacitásigényeket visszavonja.

(7) A 18. § (3) bekezdésben meghatározott nem éves vágányzárak esetén a vágányzár benyújtása és kiutalása közötti időben benyújtott, a vágányzárral érintett szakaszt érintő menetvonal- vagy szolgáltatás igények vagy úgy kerülnek figyelembe vételre, mintha a vágányzár kiutalásra került volna, vagy a vágányzár kiutalását követően kerülhetnek elbírálásra.

20. § A vágányzárban foglalt időadatoktól eltérően is megtartható a vágányzár a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott, a pályahálózat-működtető tevékenységére visszavezethető késési kódok alkalmazásával a Hálózati Üzletszabályzatban meghirdetett időintervallumon belül.

21. § (1) A vágányzárak időtartamának módosítására és az üzembiztonsági vágányzárakra vonatkozóan a pályahálózat-működtető köteles a lehető legrövidebb időn belül az érdekelt feleket tájékoztatni. A pályahálózat-működtető az ilyen munkálatokat úgy köteles elvégezni, hogy a zavartatás mértéke és időtartama a lehető legkisebb legyen.

(2) A vágányzárak időtartamának módosítására vonatkozó szabályokat a Hálózati Üzletszabályzat tartalmazza.

21/A. §[29] (1) A pályahálózat-működtető az éves üzemi menetrend tervezése során köteles az igénylőkkel egyeztetést tartani a tervezett jelentős vágányzárakról. Az egyeztetés eredményét és a tervezett jelentős vágányzár helyét és idejét a pályahálózat-működtető honlapján legalább huszonnégy hónappal az üzemi menetrend hatálybalépését megelőzően köteles közzétenni, és legalább tizenkét hónappal az üzemi menetrend hatálybalépését megelőzően frissíteni.

(2) A több pályahálózat-működtető által üzemeltetett pályahálózatot érintő tervezett jelentős vágányzár esetén az érintett pályahálózat-működtetők kötelesek egyeztetni az érintett igénylőkkel és kiszolgálólétesítmény-üzemeltetőkkel legalább huszonnégy hónappal a vágányzárral érintett üzemi menetrend hatálybalépését megelőzően. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amely a vágányzári technológia és a kapacitás-elosztás alapját képezi. Az egyeztetéstől csak abban az esetben lehet eltekinteni, ha az érintett pályahálózat-működtetők, igénylők és kiszolgálólétesítmény-üzemeltetők az egyeztetés elmaradásában előzetesen írásban megállapodtak. Ha az (1) bekezdés szerinti vágányzári információk közzétételének és frissítésének időpontja között a (3) bekezdés szerint egyeztetésre kerül sor, a pályahálózat-működtetőknek az egyeztetés lezárulása után és az (1) bekezdés szerinti vágányzári információk frissítése előtt ismételten egyeztetniük kell az igénylőkkel és az érintett kiszolgálólétesítmények üzemeltetőivel. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amely a vágányzári technológia és a kapacitás-elosztás alapját képezi.

(3) Ha a tervezett jelentős vágányzár hatása más pályahálózat-működtetőt is érint, akkor az érintett pályahálózat-működtetők - szükség esetén az érintett igénylők és kiszolgálólétesítmény üzemeltetőinek bevonásával - az (1) bekezdés szerinti közzététel előtt egyeztetnek egymással a tervezett jelentős vágányzárról. Az egyeztetés eredményét jegyzőkönyvben rögzítik, amely a vágányzári technológia és a kapacitás-elosztás alapját képezi. Az egyeztetést az (1) bekezdés szerinti frissítést megelőzően a következő időpontokig le kell zárniuk:

a) legkésőbb tizennyolc hónappal az üzemi menetrend hatálybalépése előtt, ha egy vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 50%-át törlik, irányítják át vagy helyettesítik más közlekedési móddal, több mint harminc egymást követő napon át;

b) legkésőbb tizenhárom hónappal és tizenöt nappal az üzemi menetrendi időszak hatálybalépése előtt, ha egy vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 30%-át törlik, irányítják át vagy helyettesítik más közlekedési móddal, több mint hét egymást követő napon át;

c) legkésőbb tizenhárom hónappal és tizenöt nappal az üzemi menetrendi időszak váltása előtt, ha egy vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 50%-át törlik, irányítják át vagy helyettesítik más közlekedési móddal, legfeljebb hét egymást követő napon át.

(4) A pályahálózat-működtető az éves üzemi menetrend tervezése során köteles egyeztetést tartani azokról az (1) bekezdésen felül tervezett vágányzári munkákról, amelyek esetében az adott vasútvonal becsült forgalmának naponta több mint 10%-a kerül törlésre, átirányításra vagy más közlekedési móddal való helyettesítésre, amennyiben azok a következő menetrendi időszakra esnek, és a pályahálózat működtető az éves üzemi menetrend hatálybalépését megelőzően legkésőbb hat hónappal és tizenöt nappal korábban szerez róluk tudomást. Az egyeztetés során a pályahálózat-működtetőnek legalább négy hónappal az üzemi menetrend váltása előtt értesítenie kell az érintett igénylőket a frissített vágányzárakról, valamint részletes tájékoztatást kell nyújtania a felkínált menetvonalakról a személyszállító vonatok esetében legkésőbb négy hónappal, a teherszállító vonatok esetében legkésőbb egy hónappal a vágányzár kezdete előtt, kivéve, ha a pályahálózat-működtető és az érintett igénylők rövidebb átfutási időről írásban megállapodnak.

(5) A pályahálózat-működtető az igénylőkkel és a kiszolgálólétesítmények üzemeltetőivel folytatott egyeztetés alapján dönthet úgy, hogy

a) az e §-ban feltüntetettnél szigorúbb küszöbértékeket alkalmaz a vágányzárakra vonatkozóan, amelyek rövidebb időszakokon vagy a becsült forgalom tekintetében alacsonyabb százalékos értékeken alapulnak, vagy

b) az e §-ban meghatározottakon kívül további kritériumokat is figyelembe vesz.

(6) A kapacitás-elosztó szervezet a Hálózati Üzletszabályzatban közzéteszi az (5) bekezdés szerinti küszöbértékeket és kritériumokat.

(7) A pályahálózat-működtető dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az (1)-(4) bekezdésben meghatározott határidőket, ha

a) a vágányzárra a biztonságos vasúti üzemeltetés érdekében van szükség,

b) a korlátozások időzítését a pályahálózat-működtető nem tudja befolyásolni,

c) a határidők alkalmazása a vasúti pálya és tartozékai élettartama vagy állapota szempontjából nem lenne költséghatékony, vagy szükségtelen károkat okozna, vagy

d) valamennyi érintett igénylő egyetért a határidők alkalmazásának mellőzésével.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott esetekben és az (1)-(4) bekezdésben meghatározott vágányzárakon kívüli vágányzárak esetében a pályahálózat-működtetőnek haladéktalanul egyeztetnie kell az érintett igénylőkkel és a kiszolgálólétesítmények üzemeltetőivel.

(9) A pályahálózat-működtető az általa lefolytatott, (1), (4) és (8) bekezdés szerinti egyeztetésekhez az alábbi információkat biztosítja:

a) a vágányzár kezdetének és végének tervezett napját, napszakát és - amint az rendelkezésre áll - óráját,

b) a vágányzár által érintett vonalszakaszt, valamint

c) a kerülő útirányként szóba jöhető vasútvonalak kapacitását.

21/B. §[30] (1)[31] A kapacitás-elosztó szervezet a Hálózati Üzletszabályzatában a 3. § (1) bekezdésében foglaltak szerint közzéteszi a 21/A. § (9) bekezdése szerinti információkat vagy azok elérési útját (linkjét). A kapacitás-elosztó szervezet a pályahálózat-működtetők adatszolgáltatása alapján naprakészen tartja ezeket az információkat.

(2) A legalább harminc egymást követő napig tartó és a vasútvonal becsült forgalmának több mint 50%-át érintő vágányzárak esetében a pályahálózat-működtetőnek kérésre az igénylők rendelkezésére kell bocsátania a 21/A. § (1) bekezdése szerinti egyeztetés során egy olyan összehasonlítást, amely bemutatja a vágányzár legalább két alternatívájának feltételeit. A pályahálózat-működtetőnek az igénylők által a kérelem benyújtásakor megadott információk alapján és az igénylőkkel közösen kell kidolgoznia az alternatívákat. Az összehasonlításnak minden egyes alternatíva esetében tartalmaznia kell:

a) a vágányzár időtartamát,

b) a várható infrastruktúra-használati díjak irányadó összegét,

c) a kerülő útirányokat és azokon rendelkezésre álló szabad kapacitást,

d) a becsült eljutási időt.

(3) A (2) bekezdés szerinti vágányzár alternatívái közötti választás előtt a pályahálózat-működtetőnek egyeztetnie kell az érintett igénylőkkel, és figyelembe kell vennie a különböző alternatívák igénylőkre gyakorolt hatásait.

(4) A harminc egymást követő napnál tovább tartó és a vasútvonal becsült forgalmának több mint 50%-át érintő vágányzár esetében a pályahálózat-működtetőnek kritériumokat kell meghatároznia arra vonatkozóan, hogy a vasúti szolgáltatások esetében mely vonatokat kell átirányítani. A kritériumok meghatározása során figyelembe kell venni az igénylő kereskedelmi és működési korlátait - kivéve, ha a működési korlátok az igénylő vezetői vagy szervezeti döntéseiből erednek -, a pályahálózat-működtető költségeinek a Vtv. 28. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott költségcsökkentésére vonatkozó cél sérelme nélkül. A kapacitás-elosztó szervezet a 21/A. § (1) bekezdése szerinti egyeztetés esetén a Hálózati Üzletszabályzatban közzéteszi ezeket a kritériumokat, valamint a fennmaradó kapacitásnak a különböző típusú vasúti szolgáltatások közötti előzetes elosztását. Az egyeztetés lezárását követően és a kapacitás-elosztó szervezetre a 3. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek sérelme nélkül a pályahálózat-működtetőnek az igénylőktől kapott visszajelzések alapján az érintett vasúti társaságok rendelkezésére bocsátja a fennmaradó kapacitás vasúti szolgáltatások szerinti nem kötelező jellegű bontását.

12. Eljárás üzemzavar esetén

22. § (1) Ha a pályahálózat-működtető a Vtv. 31. § (2) bekezdés b) pontja alapján a menetvonalat visszavonta, a kapacitás-elosztó szervezet a kapacitásigénylő kérelmére a rendelkezésre álló kapacitás terhére más menetvonalat, vagy a felajánlott menetvonal által érintett pályahálózaton a Vtv. 2. melléklete alapján nyújtandó szolgáltatásokat ajánl fel.

(2) A pályahálózat-működtető a honlapján folyamatosan naprakész tájékoztatást ad a vasúti pályahálózat kapacitása igénybevehetőségének rendkívüli eseményből fakadó korlátozásairól.

(3) A pályahálózat-működtető kérésére a hozzáférésre jogosult köteles térítés ellenében a lehető legrövidebb időn belül rendelkezésre bocsátani a normál üzemi körülmény visszaállításához az általa legmegfelelőbbnek ítélt eszközöket.

13. Egyéb kapacitás-elosztási szabályok

23. § (1) A vasúti járművek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelet szerinti vasúti jármű-nyilvántartás adatai közül a vontatójárművekre vonatkozó adatokat a nyilvántartásra kötelezett szervezet a kapacitás-elosztó szervezet számára elektronikus, feldolgozható formában biztosítja.

(2) A kapacitás-elosztó szervezet az (1) bekezdésben hivatkozott nyilvántartásban szereplő adatokat a kapacitás-elosztási folyamat során figyelembe veszi.

23/A. §[32] A nemzetközi menetvonalak hatályosak maradnak abban az esetben, ha a várható késés a tizennyolc órát nem haladja meg. A pályahálózat-működtető a kapacitás-elosztó informatikai rendszeren keresztül haladéktalanul értesíti az igénylőt, amennyiben új vonatszám alkalmazása szükséges.

IV. FEJEZET

KAPACITÁSGAZDÁLKODÁS

14. Keretmegállapodás

24. § (1)[33]

(2) Ha a kapacitás-elosztó szervezet a pályahálózat-működtető által szolgáltatott adatok alapján észleli, hogy a Vtv. 59. § (1) bekezdése szerint létrejött keretmegállapodás alapján túlterhelt vasúti pályaszakaszra vonatkozóan fenntartott kapacitás kihasználtsága legalább egy hónapon keresztül a Hálózati Üzletszabályzatban rögzített küszöbérték alatt van, erről a fenntartott kapacitással rendelkező kapacitásigénylőt tájékoztatja, továbbá felszólítja, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon arról, hogy fennállt-e olyan érdekkörén kívül álló ok, amely miatt a vasúti pályahálózat számára nem volt hozzáférhető, továbbá csatolja az ok igazolásához szükséges okiratokat.

(3) Ha a kapacitásigénylő az (2) bekezdés szerinti kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, vagy az érdekkörén kívül álló okot nem igazolja, a kapacitás-elosztó szervezet az adott menetrendi év hátralévő időszakára a fenntartott kapacitást a fel nem használt kapacitás mértékével csökkenti. A kapacitás-elosztó szervezet a döntéséről a kapacitásigénylőt, a pályahálózat-működtetőt, valamint a vasúti igazgatási szervet haladéktalanul értesíti.

15. Kapacitáselemzés és kapacitásbővítési terv

25. § (1) A vasúti pályaszakasz túlterheltté nyilvánítását követően - kivéve azt az esetet, ha a 26. § szerinti kapacitásbővítési terv megvalósítása már folyamatban van - a pályahálózat-működtető kapacitáselemzést készít, amelyben meghatározza a menetvonal-igények megfelelő kielégítését akadályozó, a vasúti pályaszakasz túlterheltségét eredményező okokat.

(2) A kapacitáselemzésben figyelembe kell venni a vasúti pályaszakasz jellemzőit, az üzemeltetés módját, az igényelt szolgáltatások nyújtásának feltételeit és mindezeknek a pályakapacitásra gyakorolt hatását. Az elemzés során meg kell határozni a túlterheltség csökkentésére irányuló rövid- és középtávú intézkedéseket. A tervezett intézkedések közé tartozhat az útvonal, a menetrend és a sebesség módosítása, valamint a vasúti pályaszakasz felújítása, fejlesztése.

26. § (1) A kapacitásbővítési terv kidolgozására a kapacitásigénylőkkel folytatott konzultációt követően kerül sor.

(2) A kapacitásbővítési terv meghatározza

a) a túlterheltség okait,

b) a forgalom várható jövőbeli alakulását rövid, közép- és hosszú távon,

c) a vasúti pályaszakasz fejlesztésének korlátait,

d) a kapacitásbővítés lehetőségeit és költségeit, ideértve a hálózat-hozzáférési díjak várható változásait,

e) a lehetséges kapacitásbővítési intézkedéseket és a megvalósításukra vonatkozó költség-haszon elemzéseket,

f) a javasolt intézkedések megvalósításának ütemtervét,

g) az intézkedések megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet (ezen belül az állami támogatás) mértékét.

(3) A kapacitásbővítési tervet a pályahálózat-működtető az egyeztetések után esetlegesen fennmaradt véleménykülönbségeket is bemutatva küldi meg a kapacitás-elosztó szervezet és a vasúti igazgatási szerv részérére. Ha a kapacitásbővítési tervben meghatározott intézkedések állami támogatás felhasználását igénylik, akkor azt a pályahálózat-működtető a közlekedésért felelős miniszternek is megküldi. A kapacitásbővítési tervben foglalt intézkedések megvalósításáról a pályahálózat-működtető negyedévente beszámolót készít a vasúti igazgatási szerv részére.

16. Szakosított pályahálózat kijelölése

27. § A szakosított pályahálózat kijelölése nem akadályozhatja meg a szakosított pályahálózat más vasúti szolgáltatások céljára történő igénybevételét, amennyiben a vasúti pályaszakasz rendelkezik szabad kapacitással, továbbá a vasúti járművek megfelelnek a vasúti pályaszakaszon történő közlekedés műszaki feltételeinek.

V. FEJEZET

KISZOLGÁLÓ LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

28. §[34] (1) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője az adatszolgáltatási kötelezettségének az (EU) 2017/2177 bizottsági végrehajtási rendelet 5. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján tesz eleget, azt a Hálózati Üzletszabályzat közzétételére előírt határidőt megelőzően teljesíti.

(2) Ha a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője nem vagy hiányosan teljesíti az adatszolgáltatást, a kapacitás-elosztó szervezet határidő tűzésével írásban kéri a hiányzó adatszolgáltatás pótlását a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjétől. A határidő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatást a kiszolgáló létesítmény üzemeltetője nem teljesíti vagy megtagadja, vagy az (EU) 2017/2177 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti mentesség nem áll fenn, a kapacitás-elosztó szervezet jogosult jogvitás eljárást kezdeményezni a vasúti igazgatási szervnél.

29. § A kiszolgáló létesítményekre vonatkozóan a Hálózati Üzletszabályzatban a 28. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás alapján közétett adatok tartalmáért a kiszolgáló létesítmények üzemeltetője tartozik teljes körű felelősséggel.

30. § A 28. § (1) bekezdésében rögzített adatszolgáltatási eljárás alapján szolgáltatott adatokat tartalmazó, nyilvánosságra hozott Hálózati Üzletszabályzatot, a kapacitásigénylők és a potenciális kapacitásigénylők a kiszolgáló létesítményre vonatkozó adatokat illetően is véleményezhetik, a vélemények elbírálása a kiszolgáló létesítmény üzemeltetőjének feladata. Az elbírálás eredményéről és annak alapján a szolgáltatott adatokban bekövetkezett változásokról a Hálózati Üzletszabályzat közzétételére előírt határidőt megelőzően kell írásban értesíteni a kapacitás-elosztó szervezetet.

31. § A 28. § (1) bekezdésében rögzített adatszolgáltatási eljárás alapján szolgáltatott adatok változása esetén a Hálózati Üzletszabályzat módosítására vonatkozó eljárási szabályok alkalmazandóak.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatálybalépés

32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

18. Átmeneti rendelkezések

33. § A vasúti pályahálózat karbantartási, felújítási és fejlesztési munkáinak figyelembevételére vonatkozó eljárásrendet első ízben a 2016. év december hónap második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozóan kell alkalmazni.

33/A. §[35] E rendeletnek a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 55/2015. (IX. 30.) NFM rendelet módosításáról szóló 13/2019. (V. 31.) ITM rendelettel megállapított 8. § (7a) bekezdését, 13. § (4a) bekezdését, valamint 23/A. §-át első ízben a 2019. év december hónap második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozóan, míg a 21/A-21/B. §-át első ízben a 2021. év december hónap második vasárnapjától kezdődő menetrendi évre vonatkozóan kell alkalmazni.

19. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. § (1) Ez a rendelet - a Vtv.-vel együtt - az egységes európai vasúti térség létrehozásáról (átdolgozás) szóló, 2012. november 21-ei 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 27. cikk (2)-(4) bekezdésének, 29. cikk (1) és (3)-(4) bekezdésének, 31. cikk (10) bekezdésének, 32. cikk (1) bekezdés hatodik albekezdésének és (5) bekezdésének, 39. cikk (1)-(2) bekezdésének, 40. cikk (1)-(2) és (5) bekezdésének, 41. cikk (2) bekezdésének, 42. cikk (1)-(2) bekezdésének, 42. cikk (6) bekezdés második albekezdésének, 43. cikk (1) és (3) bekezdésének, 44. cikk (2)-(3) bekezdésének, 45. cikkének, 46. cikkének, 47. cikk (1)-(2) bekezdésének, 47. cikk (4) bekezdés első albekezdésének, 47. cikk (5)-(6) bekezdésének, 48. cikkének, 49. cikk (2)-(3) bekezdésének, 50. cikkének, 51. cikk (2) bekezdésének, 52. cikkének, 53. cikkének, 54. cikk (1) bekezdésének, 54. cikk (2) bekezdés második albekezdésének, 64. cikk (1) bekezdésének, IV. mellékletének, VI. melléklet 2. pont b) alpontjának és VII. mellékletének való megfelelést szolgálja.

(2)[36] Ez a rendelet

a) a vasútiinfrastruktúra-kapacitás kérelmezőire vonatkozó kritériumokról és a 870/2014/EU végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. január 6-i 2015/10/EU bizottsági végrehajtási rendelet,

b) az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VII. mellékletének felváltásáról szóló, 2017. szeptember 4-i (EU) 2017/2075 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat és

c) a kiszolgáló létesítményekhez és a vasúthoz kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférésről szóló, 2017. november 22-i (EU) 2017/2177 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3)[37]

35. §[38]

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter