33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet

az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. és 3. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 90. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben,

a 4. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosítása

1. § A vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a vasúti társaságokra,

b) a vasútbiztonsági tanúsítvánnyal, vasútbiztonsági engedéllyel rendelkező iparvágányokra, saját célú vasúti pályahálózatokra, kisvasutakra, múzeumvasutakra."

2. § Az R1. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A pályahálózat-működtetőnek és a vállalkozó vasúti társaságnak olyan biztonságirányítási rendszerrel kell rendelkeznie, amely

a) lehetővé teszi a közös biztonsági célok elérését,

b) megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak,

c) teljesíti a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (a továbbiakban: ÁME),

d) eleget tesz a közös biztonsági módszerek alkalmazására vonatkozó előírásoknak,

e) megfelel az 1. mellékletben a biztonságirányítási rendszerre és annak alapelemeire meghatározott követelményeknek."

3. § Az R1. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a helyi, városi, elővárosi vasúti pályahálózat összeköttetésben van bármely más vasúti pályahálózattal, akkor a vasútbiztonsági engedélykérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl az érintett pályahálózat-működtetővel vagy integrált vasúti társasággal egyeztetett kiegészítő forgalmi utasítást."

4. § Az R1.

a) 3. § (2)-(4) bekezdésében, valamint 4. § (1) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában a "pályavasúti társaság" szövegrész helyébe a "pályahálózat-működtető" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében a "pályavasúti és" szövegrész helyébe a "pályahálózat-működtető és" szöveg,

c) 3. § (5) bekezdésében az "országos vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe az "országos jelentőségű vasútvonalakon" szöveg,

d) 2. melléklet Függelék 5.3.3. pontjában a "Nem céllal utazók" szövegrész helyébe a "Nem üzleti céllal utazók" szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti az R1.

a) 9. § (4) bekezdése,

b) 12. § (4) bekezdés c)-e) pontja.

2. A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet módosítása

6. § A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 72/2006. (IX. 29.) GKM rendelet

a) 2. melléklet 11. pont a) alpontjában a "Pályavasúti társaság" szövegrész helyébe a "Pályahálózat-működtető" szöveg,

b) 2. melléklet 11. pont c) alpontjában a "Saját célú vasutak" szövegrész helyébe a "Saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány" szöveg

lép.

3. A vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet módosítása

7. § A vasúti igazgatási szerv által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 9/2008. (VI. 30.) KHEM rendelet (a továbbiakban: R2.)

a) 1. § (6) bekezdésében az "államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet" szövegrész helyébe az "államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet" szöveg,

b) Melléklet 1. a) pont 2. c) alpontjában az "elővárosi, vállalkozó" szövegrész helyébe az "elővárosi, városi vállalkozó" szöveg,

c) Melléklet 1. e) pontjában a "turistavasút, a sífelvonó és a saját célú vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe a "kisvasúton, a múzeumvasúton, a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon" szöveg,

d) Melléklet 2. a) pontjában a "pályavasúti társaság" szövegrész helyébe a "pályahálózat-működtető" szöveg

lép.

8. § Hatályát veszti az R2.

a) Melléklet 1. a) pont 3. e) alpontja,

b) Melléklet 1. a) pont 5. b) alpontja.

4. A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet módosítása

9. § A vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról szóló 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A vasúti járművezetői engedély hatálya

a) az országos jelentőségű vasútvonalakra,

b) az engedélyben meghatározott térségi, elővárosi, városi, helyi vasúti pályahálózatra,

c) a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, kisvasúton és múzeumvasúton bejelentés alapján végzett vasúti tevékenységre

terjed ki.

(2) Az országos jelentőségű vasútvonalakra vonatkozó vasúti járművezetői engedéllyel (a továbbiakban: országos engedély) rendelkező vasúti járművezető az országos jelentőségű vasútvonalakkal összeköttetésben lévő térségi, elővárosi, városi, helyi, saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, kisvasúton és múzeumvasúton - amennyiben arra járművezetői tanúsítvánnyal is rendelkezik - is jogosult vasúti jármű közlekedtetésére."

10. § Az R3. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közlekedési hatóság az engedélyben meghatározott térségi, elővárosi, városi, helyi vasúti pályahálózatra, valamint a saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon, kisvasúton, múzeumvasúton a bejelentés alapján végzett vasúti tevékenységre vonatkozó vasúti járművezetői engedélyt az 1. mellékletben meghatározottak szerint állítja ki."

11. § Az R3.

a) 1. § (2) bekezdésében az "országos vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe az "országos jelentőségű vasútvonalakon" szöveg,

b) 4. melléklet címében a "Nem országos vasúti pályahálózatra" szövegrész helyébe az "Az egyéb vasútvonalakra" szöveg

lép.

5. A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosítása

12. § A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló 30/2010. (XII. 23.) NFM rendelet 9. § (1a) bekezdés b) pontjában a "2. § (5) bekezdés 12. pontja" szövegrész helyébe a "2. § 2.20. pontja" szöveg lép.

6. A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet módosítása

13. § A vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról szóló 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.)

a) 12. § (1) bekezdésében a "helyi közforgalmú és az elővárosi vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe a "helyi, városi és az elővárosi vasúti pályahálózaton" szöveg,

b) 28. § (2) bekezdésében a "helyi, elővárosi" szövegrész helyébe a "helyi, városi, elővárosi" szöveg,

c) 32. § (6) bekezdésében az "országos vasúti pályahálózat" szövegrész helyébe az "országos jelentőségű vasútvonalak" szöveg,

d) 6. melléklet címében a "VÁROSI, ELŐVÁROSI" szövegrész helyébe a "HELYI, TÉRSÉGI, VÁROSI, ELŐVÁROSI" szöveg,

e) 6. melléklet 1. pontjában a "helyi-, elővárosi-, térségi- és saját célú vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe a "helyi, térségi, városi, elővárosi vasúti pályahálózaton, valamint a saját célú vasúti pályahálózaton és iparvágányon" szöveg,

f) 6. melléklet 3. pontjában és 3.2. pontjában a "Helyi és elővárosi pályahálózaton" szövegrész helyébe a "Helyi, városi és elővárosi vasúti pályahálózaton" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az R4. 1. § (2) bekezdésében a "- sífelvonó kivételével -" szövegrész.

7. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosítása

15. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (a továbbiakban: R5.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Alapképzés végzésére az e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételeket teljesítő, a hatóság által az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába vett gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: képzőszervezet) jogosult. Az alapképzés végzésére irányuló szándék bejelentésének tartalmát a 4. melléklet határozza meg.

(2) A képzőszervezetek nyilvántartásába az a szervezet vehető, amely nyilatkozatban vállalja, hogy

a) az általa szervezett képzés oktatója az e rendeletben előírt személyi feltételnek megfelel, és az adott alapképzés elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat,

b) biztosítani tudja a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és

c) a szervezet tevékenységi körei között szerepel a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó bejelentő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeken túl az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásába akkor vehető, ha:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmaznak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően a képzésben részt vevők által igényelt szálláshelyet;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja, hogy a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik. Ha az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

e) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a vasúti vizsgaközpont által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartása érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és d) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Ha a bejelentésben szereplő adatokban változás áll be, a képzőszervezet tizenöt napon belül köteles a változásról a hatóságot tájékoztatni.

(6) A hatóság a képzőszervezetet 4 éves határozott időtartamra veszi nyilvántartásba. A határozott időtartam lejárta esetén alapképzés csak ismételt bejelentést követően végezhető.

(7) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről."

16. § Az R5. 5/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5/A. § (1) A hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, ha a képzőszervezet 180 napon belül három esetben a vizsgázót (vizsgázókat) a vizsgára bejelentette, de a 18. § (3) bekezdésében foglalt feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha a hatóság a képzőszervezetet törli az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartásából, a hatóság hivatalból visszavonja a szervezet regisztrációját is."

17. § Az R5. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vasúti járművezetői tanúsítvány megszerzéséhez szükséges vasúti pályahálózat vonal- és állomásismeretre vonatkozó képzési programot az adott pályahálózat működtetőjének egyetértésével bármely vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet, a vasúti járművekre vonatkozó jármű típusismeretre vonatkozó képzési programot az adott járművet üzemeltető vasúti társaság vagy az általa megbízott képzőszervezet nyújtja be a vizsgaközpontnak. A képzési program tartalmazza az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a vizsgatémaköröket és a vizsgatémakörök ellenőrző kérdéseit."

18. § Az R5. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeknek a bejelentéskor és az adott alapképzés tartama alatt folyamatosan rendelkezésre kell állniuk."

19. § Az R5. 12. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4a) Ha egy új képzési program teljes egészében tartalmazza a pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó korábbi képzési programot, akkor a képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont felmentést ad az új képzési program tantárgyainak oktatásán való részvétel alól annak a munkavállalónak, aki érvényes vizsgával rendelkezik a korábbi képzési program ismeretanyagából."

20. § Az R5. 19. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Összetett vizsga esetén a szóbeli vizsgatevékenység csak sikeres írásbeli vizsgatevékenység után kezdhető meg. A vizsgabiztosnak az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a szóbeli vizsgatevékenységet megelőzően haladéktalanul a képzőszervezet képviselőjével írásban kell közölnie, kivéve, ha az írásbeli és a szóbeli vizsgatevékenység egy napon van. A képzőszervezet a vizsgázót az írásbeli vizsgatevékenység eredményéről a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti. A vizsgabiztos (a vizsgabizottság elnöke) az írásbeli vizsgatevékenység eredményét a vizsgázóval a szóbeli vizsgatevékenység előtt szóban közli. A vizsgázó kérésére lehetőséget kell biztosítani a kijavított írásbeli vizsgafeladatok megtekintésére.

(6) Összetett vizsga esetén a gyakorlati vizsgatevékenység csak sikeres elméleti vizsgatevékenység után kezdhető meg. Vasúti járművezetési gyakorlati vizsgatevékenységen az a képzésben részt vevő vehet részt, aki a gyakorlati vizsga során használt vasúti pályahálózatra érvényes, sikeres vasúti infrastruktúra ismereti vizsgával, és az adott járműre vonatkozó kategória modul és - ha a vezetési gyakorlat és a típusismereti modul vizsga nem egyszerre kerül lebonyolításra - a típusismereti modul vizsgatémaköreiből sikeres vizsgával rendelkezik."

21. § Az R5. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Sikertelen alapvizsgának kell tekinteni azt is, ha a képzésben részt vevő a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy a vizsgát megkezdi, de nem fejezi be."

22. § Az R5. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § (1) Időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot (a továbbiakban: regisztráció) jelenthet be

a) a képzőszervezet, vagy

b) az adott munkakörben munkavállalókat foglalkoztató vasúti társaság, amelynek tevékenységi körei között a máshová nem sorolt (Mns) egyéb oktatás szerepel.

(2) A regisztráció feltétele, hogy a képzőszervezet, vasúti társaság nyilatkozik arról, hogy a 8. mellékletben meghatározott tárgyi feltételeket és hatósági névjegyzékben szereplő oktatót biztosítani tudja, és az adott időszakos oktatás elvégzésére megbízott oktató a végzettségének vagy érvényes alapvizsgáinak megfelelő témakörben oktat.

(3) Az országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetői munkaköröket oktató képzőszervezetek, vasúti társaságok esetében a regisztráció feltétele továbbá, hogy a kérelmező:

a) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik olyan vállalatirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy az e rendeletben meghatározott előírásokkal összhangban lévő képzés nyújtására megfelelő képzettségű és gyakorlattal rendelkező oktatókat alkalmazzanak;

b) nyilatkozatban vállalja, hogy a gyakorlati képzést vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, tanúsítvánnyal, valamint a vasúti járművezetés terén legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik;

c) nyilatkozatban vállalja, hogy rendelkezik minőségirányítási rendszerrel, amely biztosítja, hogy a nyújtott képzés eleget tesz az e rendeletben meghatározott képzési követelményeknek;

d) nyilatkozatban vállalja, hogy biztosítja az oktatók folyamatos, a vasúti vizsgaközpont által szervezett továbbképzésén történő részvételét a szaktudásuk naprakészen tartására érdekében.

(4) Ha a bejelentő országos jelentőségű vasútvonalakon vonatokat közlekedtető vasúti járművezetők képzésével foglalkozó vasúti társaság, a vasútbiztonsági tanúsítvány vagy engedély nyilvántartási számának közlésével is eleget tehet a (3) bekezdés a) és c) pontja szerinti kötelezettségének.

(5) Több helyszínen végzett időszakos oktatás esetében valamennyi helyszínt külön-külön feltüntetve kell bejelenteni.

(6) A hatóság az időszakos oktatást végző képzőszervezetet, vasúti társaságot 4 éves határozott időtartamra regisztrálja. A határozott időtartam lejárta esetén időszakos oktatás csak ismételt regisztrációt követően végezhető.

(7) A regisztrált szerv minden év március 31-éig beszámol a hatóságnak az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és - statisztikai adatok közlésével - annak eredményességéről."

23. § (1) Az R5. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a hatóság az általa regisztrált képzőszervezet, vasúti társaság (a továbbiakban együtt: regisztrált szervezet) regisztrációját a vasúti közlekedésről szóló törvény szerint visszavonta, az érintett képzőszervezet vagy vasúti társaság időszakos oktatás végzésére irányuló szándékot legkorábban a visszavonás közlése napját követő 6 hónap eltelte után jelenthet be."

(2) Az R5. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a hatóság a regisztrált szervezet regisztrációját felfüggeszti vagy visszavonja, a hatóság hivatalból felfüggeszti vagy visszavonja a szervezet alapképzési tevékenységét is. A regisztrált szervezet alapképzési tevékenység végzésére irányuló szándékot legkorábban a felfüggesztésről vagy visszavonásról szóló döntés közlését követő 6 hónap eltelte után jelenthet be."

24. § Az R5. 26. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az időszakos oktatások ütemezésére és a szakmai tartalom tervezésére a regisztrált szervezet éves oktatási ütemtervet készít. Az oktatási ütemterv tartalmazza az időszakos oktatásokat munkakörönkénti bontásban, az oktatások helyét, időpontját, az oktatandó ismereteket, időtartamát, a pótoktatások helyét és idejét, az alapvizsgák figyelembevételével az érintett munkaköröket, valamint a vizsgaközponttal előzetesen egyeztetett időszakos vizsgaidőpontokat és a vizsgázók tervezett létszámát. Időszakos oktatás csak oktatási ütemterv szerint végezhető.

(2) Az oktatási ütemtervet az oktatási tevékenységet kezdő regisztrált szervezet az első oktatás napját (dátumát) megelőző 10. munkanapig, a tárgyévre vonatkozó éves oktatási ütemtervet a tárgyévet megelőző év december 15-éig, míg azok módosítását a hatálybalépést megelőző ötödik munkanapig megküldi a hatóságnak és a vizsgaközpontnak."

25. § Az R5. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A sikeres alapvizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság - ha a vasúti járművezetői engedélyről és vasúti járművezetői tanúsítványról szóló rendelet szerint szükséges - hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgajegyzőkönyvet állít ki. Az alapvizsgáról és az utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásokat a munkavállaló köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. Az alapvizsgáról és utolsó időszakos vizsgáról szóló igazolásnak minősül a biztonsági okmányként kiadott vasúti járművezetői tanúsítvány is."

26. § Az R5. 35/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok és vasútszakmai oktatók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van."

27. § Az R5. 35/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vasúti társaság, amelynek munkavállalói számára az átalakított vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és a munkavállalók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van."

28. § Az R5. 35/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vasúti jármű üzembentartója az előzetes képzési program alapján megszervezi a vizsgabiztosok, vasútszakmai oktatók és más vasúti járművön gyakorlatot szerzett vasúti járművezetők részére a vasúti járműismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ezen a képzésen a résztvevők száma a 30 főt nem haladhatja meg. A képzés megtartásához nem szükséges vasútszakmai oktató."

29. § Az R5. 37. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Azon mozdonyvezetők esetében, akik az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépése előtt szereztek vasúti járművezetői engedélyt, a nyelvismeretet teljesítettnek kell tekinteni."

30. § Az R5. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ez a rendelet

a) a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk (1) bekezdésének, 3. cikk l) pontjának, 11. cikk (4) bekezdésének, 13. cikkének, 16. cikk (2) bekezdésének, 19. cikk (1) bekezdés d), e) és i) pontjának, 20. cikk (2) bekezdésének, 23. cikk (1)-(3) és (5)-(8) bekezdésének, 25. cikkének, 30. cikkének és 37. cikk 3. és 4. pontjának, a III-VII. mellékletének, valamint a VI. melléklet 8. pontjának,

c) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelv 1. cikk 2. és 3. pontjának,

d) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 1-jei (EU) 2016/882 bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja."

31. § (1) Az R5. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R5. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3) Az R5. 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R5. 6. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

32. § Az R5.

a) 2. § 11. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 14. § (5) bekezdésében, 15. § (3) bekezdés c) pontjában, 15. § (4) bekezdésében, 23. § (2) bekezdésében, 29. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében, a 6. melléklet címében és a 6. melléklet 1.1. pontjában az "országos vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe az "országos jelentőségű vasútvonalakon" szöveg,

b) 2. § 15. pontjában a "hatóság tanfolyamok szervezését engedélyezte" szövegrész helyébe a "hatóság a tanfolyamok szervezésére vonatkozó bejelentését tudomásul vette" szöveg,

c) 8. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a "saját célú vasúti pályahálózaton" szövegrész helyébe a "saját célú vasúti pályahálózaton, iparvágányon" szöveg,

d) 4. alcím címében az "A képzési engedély és az egyszerűsített képzési engedély" szövegrész helyébe az "Az alapképzést végző szolgáltatók nyilvántartása" szöveg,

e) 8. § (6) bekezdésében a "4. § (2a) bekezdés c) pontját" szövegrész helyébe a "4. § (3) bekezdés c) pontját" szöveg,

f) 11. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "hetedik napig a vizsgaközpontnak" szövegrész helyébe a "hetedik napig a hatóságnak és a vizsgaközpontnak" szöveg,

g) 11. § (2) bekezdésében a "köteles a vizsgaközpontnak" szövegrész helyébe a "köteles a hatóságnak és a vizsgaközpontnak" szöveg,

h) 12. § (1) bekezdésében az "Alapképzésben az vehet" szövegrész helyébe a "Gyakorlati képzésen az vehet" szöveg,

i) 14. § (4) bekezdésében a "15. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "15. § (5) bekezdése" szöveg,

j) 15. § (7) bekezdésében az "Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető járművezetők vonaton szervezett" szövegrész helyébe az "A vasúti járművezetők vasúti járművön szervezett" szöveg,

k) 35/B. § (1) bekezdésében a "pályavasúti társaság" szövegrész helyébe a "pályahálózat-működtető" szöveg,

l) 2. mellékletében az "Országos vasúti pályahálózat" szövegrész helyébe az "Országos jelentőségű vasútvonalak" szöveg,

m) 2. mellékletében a "Saját célú vasúti pályahálózat" szövegrész helyébe a "Saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, kisvasút, múzeumvasút" szöveg,

n) 2. mellékletében a "Helyi vasúti" szövegrész helyébe a "Helyi, városi vasúti" szöveg,

o) 8. melléklet címében a "Képzési központok és" szövegrész helyébe a "Képzési központok, képzőszervezetek és" szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti az R5.

a) 2. § 3. pontjában a "sikló üzemvezető, függőpálya üzemvezető, sífelvonó üzemvezető," szövegrész,

b) 5. §-a,

c) 11. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "és a képzéssel betölthető munkakör 3. melléklet szerinti" szövegrész,

d) 1. melléklet II.2.5. pontja,

e) 3. melléklet II.2.5. pontja.

8. A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet módosítása

34. § A közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről szóló 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E rendelet alkalmazásában - a 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdése alapján - a bejelentő hatóság a közlekedési hatóság."

35. § Az R6. a következő 11. §-sal egészül ki:

"11. § Ez a rendelet a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

36. § Az R6. 2. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.

9. A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet módosítása

37. § A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól szóló 24/2012. (V. 8.) NFM rendelet (a továbbiakban: R7.) 11. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálóbizottság nem kormánytisztviselő tagjának a következő végzettséggel és képesítéssel kell rendelkeznie:)

"c) a közlekedésbiztonsági szerv által nyilvántartásba vett képzőszervezet által szervezett balesetvizsgáló tanfolyam sikeres elvégzése, a balesetvizsgálói tevékenység megkezdését megelőző 5 éven belül."

38. § Az R7. a 20. §-t követően a következő 14/A. alcímmel egészül ki:

"14/A. Balesetvizsgáló képzés

20/A. § A 11. § c) pontja szerinti képzésként az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő, sikeres balesetvizsgálói tanfolyam fogadható el.

20/B. § (1) Balesetvizsgálói tanfolyamot az a képzőszervezet szervezhet, amelyik a közlekedésbiztonsági szerv által vezetett nyilvántartásban szerepel.

(2) A képzőszervezetekről vezetett nyilvántartás tartalmazza:

a) a képzőszervezet megnevezését, székhelyét, levelezési címét, a képzés helyszínének címét,

b) a nyilvántartási számot,

c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontját és

d) a nyilvántartásból történő törlés időpontját és okát.

(3) A közlekedésbiztonsági szerv által vezetett nyilvántartásba kérelmére azt a szervezetet kell felvenni, amely:

a) felsőoktatási intézményként működik vagy rendelkezik felnőttképzési engedéllyel,

b) rendelkezik az e rendeletben meghatározott képzési programmal,

c) rendelkezik a képzéshez és vizsgáztatáshoz szükséges, e rendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és

d) a képzőszervezet (4) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott okból történő törlésére a nyilvántartásba történő felvételére irányuló kérelmet megelőző két éven belül nem került sor.

(4) A közlekedésbiztonsági szerv törli a nyilvántartásból a képzőszervezetet, ha

a) a képzőszervezet kéri a törlését,

b) a képzőszervezet jogutód nélkül megszűnik,

c) az ellenőrzés során a közlekedésbiztonsági szerv a jogszabályok ismételt megsértését, továbbá a képzés tárgyi feltételeire, a képzés lefolytatására, a képzőszervezetté válás feltételeire vonatkozó szabályok megsértését, vagy a képzési tematikától történő eltérését állapítja meg,

d) a képzőszervezet a változásbejelentési kötelezettségének többszöri alkalommal nem tesz eleget vagy

e) a képzőszervezet a képzési programban foglaltakat megszegi.

20/C. § (1) A balesetvizsgálói képzőszervezet nyilvántartásba vétele a képzőszervezet írásbeli bejelentésére történik. A bejelentésnek tartalmaznia kell a 20/B. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat, és a bejelentéshez mellékelni kell a képzési programot, az oktatók önéletrajzát és végzettségét igazoló dokumentumokat, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeknek való megfelelést igazoló egyéb dokumentumokat, nyilatkozatokat.

(2) A képzőszervezet köteles a 20/B. § (2) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak változását a közlekedésbiztonsági szervnek a változástól számított 8 napon belül bejelenti.

(3) A közlekedésbiztonsági szerv a nyilvántartásba vétel megtörténtéről a képzőszervezetet értesíti.

20/D. § A képzési program tartalmazza:

a) a képzés pontos megnevezését,

b) a képzés során megszerezhető, a 20/F. § (1) bekezdésében meghatározott ismeretek részletezését,

c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,

d) a képzés időtartamát,

e) a képzés elméleti és gyakorlati formáját és módszereit,

f) a képzés helyszíneit és

g) a képzésben hallgatói jelenléti, vagy - amennyiben a képzés informatika-alapú oktatási módszerek alkalmazásával történik - a hallgatói aktivitás nyilvántartásának rendjét.

20/E. § (1) A képzés formája csoportos képzés lehet, amelynek legmagasabb létszáma húsz fő.

(2) A képzés tematikájának elméleti és gyakorlati részekből kell állniuk, amelyeknek a tantárgyon belül és a képzés teljes folyamatában egymásra kell épülniük.

(3) A képzés legalább 160 óra, amelyből az elméleti rész legalább 100, legfeljebb 120 óra.

(4) A képzés elméleti része informatika-alapú oktatási módszerek alkalmazásával is teljesíthető.

20/F. § (1) A képzés elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:

a) balesetvizsgálat általános folyamata,

b) vasúti adatrögzítési ismeretek és készségek,

c) vasúti rendszerek vizsgálatának szempontjai,

d) vasúti balesetek és váratlan események vizsgálati szempontjai,

e) meghallgatás-technika,

f) emberi tényező a közlekedésben,

g) vasúti biztonságirányítási rendszer ismeretek,

h) fényképezési és mozgókép-készítési ismeretek és készségek,

i) közlekedésmeteorológiai ismeretek és készségek,

j) műszaki mentés és segélynyújtás ismeretei és

k) orvosszakértői alapismeretek.

(2) A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést a következő módszerek valamelyikével kell biztosítani:

a) szimulált esetgyakorlat,

b) gyakorlati feladat elvégzése,

c) esettanulmány készítése vagy

d) csoportos esetgyakorlat megoldása.

(3) A képzés elméleti és gyakorlati részében tantárgyanként legfeljebb 20%-os arányban megengedett a hallgatói hiányzás.

20/G. § A képzésben oktatóként az a személy vehet részt, aki rendelkezik

a) felsőfokú iskolai végzettséggel és

b) az általa oktatott szakterületen legalább ötéves gyakorlattal.

20/H. § (1) A képzőszervezetnek rendelkeznie kell legalább egy, 20 fő hallgató befogadására alkalmas, legalább 20 számítógéppel felszerelt tanteremmel.

(2) A képzőszervezetnek olyan nyilvántartási rendszerrel kell rendelkeznie, amelyből egyértelműen megállapítható a hallgatói jelenlét vagy aktivitás, továbbá a hiányzás.

(3) A képzőszervezetnek biztosítania kell olyan helyszínt, ahol a vasúti gyakorlati részek teljesíthetőek.

20/I. § (1) A képzés sikeres teljesítésének feltétele a sikeres záróvizsga, amelynek előkészítése és a tárgyi feltételeinek biztosítása a képzőszervezet feladata.

(2) A záróvizsga szóbeli elméleti és gyakorlati vizsgarészből áll.

(3) Záróvizsgát a 3 tagú vizsgabizottság előtt kell tenni, amelynek legalább két tagja a közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt kormánytisztviselő.

(4) A vizsgabizottság tagja az a személy lehet, aki megfelel a 20/G. §-ban meghatározott követelményeknek.

(5) Az egyes vizsgatevékenységek és vizsgafeladatok értékelése ötfokozatú értékelési rendszerrel történik. A sikeres záróvizsga után a képzőszervezet tanúsítványt állít ki.

(6) Sikertelen záróvizsga esetén javítóvizsgát legfeljebb két alkalommal, a sikertelen záróvizsga napjától számított 6 hónapon belül lehet tenni.

20/J. § (1) A képzőszervezet a képzésen részt vevő mindazon személyek részére igazolást állít ki, akik a képzést sikeresen elvégezték.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza:

a) a képzőszervezet pontos megnevezését,

b) a képzés megnevezését,

c) az oktatott tantárgyi ismeretek felsorolását,

d) a képzésben részt vevő személy adatait,

e) a tanfolyam sikeres elvégzésének igazolását,

f) az igazolás kiállításának helyét, dátumát és

g) az igazolás aláírására jogosult személy nevét, aláírását.

(3) A képzőszervezet - a képzésen részt vevő személy hozzájáruló nyilatkozata esetén - az (1) bekezdés szerinti igazolásról annak kiállítását követő 5 évig nyilvántartást vezet.

20/K. § (1) A képzőszervezet minden év március 31-éig beszámol a közlekedésbiztonsági szervnek az általa az előző évben folytatott oktatási tevékenységéről, és annak eredményességéről.

(2) A képzés időpontjairól és a képzéssel kapcsolatos egyéb tudnivalókról a képzőszervezet a honlapján nyújt tájékoztatást.

(3) A képzőszervezetek nyilvántartásáról, elérhetőségéről a közlekedésbiztonsági szerv a honlapján nyújt tájékoztatást."

39. § Az R7. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az egyes vasúti közlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelet hatálybalépését megelőzően a közlekedésbiztonsági szervnél, képzőszervezetnél vagy oktatási intézményben, legalább 160 óra időtartamban, a közlekedésbiztonsági szervvel egyeztetett tanterv szerint elvégzett balesetvizsgáló tanfolyamot a 11. § c) pontjában meghatározott képzésnek megfelelőnek kell tekinteni."

40. § Hatályát veszti az R7. 12. §-a.

10. A transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendelet módosítása

41. § Hatályát veszti a transzeurópai vasúti rendszerre vonatkozó kölcsönös átjárhatósági műszaki előírásokról szóló 46/2015. (VIII. 26.) NFM rendelet

a) 2. §-a,

b) 5. § (2) bekezdés b), c) és f) pontja.

11. A vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 55/2015. (IX. 30.) NFM rendelet módosítása

42. § Hatályát veszti a vasúti pályahálózathoz történő nyílt hozzáférés részletes szabályairól szóló 55/2015. (IX. 30.) NFM rendelet 24. § (1) bekezdése.

12. Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) A 37-40. § a kihirdetést követő 90. napon lép hatályba.

(3) A 34-36. § és az 5. melléklet 2016. október 21-én lép hatályba.

(4) A 33. § a), d) és e) pontja 2017. január 1-jén lép hatályba.

44. § (1) Ez a rendelet a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyelvi követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. június 1-jei (EU) 2016/882 bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/424 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Seszták Miklós s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelethez

1. Az R5. 1. melléklet I. pontjában az "Országos közforgalmú, térségi és saját célú vasúti pályahálózat" szövegrész helyébe az "Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, kisvasút, múzeumvasút" szöveg lép.

2. Az R5. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat a következő 26/A. sorral egészül ki:

3. Az R5. 1. melléklet II. pontjában az "Elővárosi és helyi vasúti pályahálózat" szövegrész helyébe az "Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat" szöveg lép.

4. Az R5. 1. melléklet II. 2. pontjában a "Helyi vasúti pályahálózat" szövegrész helyébe a "Helyi, városi vasúti pályahálózat" szöveg lép.

2. melléklet a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelethez

"3. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő képzések, a képzésben való részvétel feltételei, az alapképzés témakörei, a hatósági vizsgák vizsgatevékenységei, témakörei, a vizsgáztatás feltételei, a vizsgák megfeleltetése, a képzéssel betölthető munkakörök

A képzések és a hatósági vizsgák megnevezése az infrastruktúra (utasításrendszer) feltüntetésével értelmezendő. Pl.: Általános forgalmi (MÁV Zrt. F.2. Forgalmi Utasítás és kapcsolódó szabályozások) vizsga, vagy Tolatásvezető (Sajátcélú Vasúti Pályahálózatok Szolgálati Utasítása és kapcsolódó szabályozások) képzés.

A vizsga megfeleltetése: a képzéshez (azonos infrastruktúrához) kapcsolódó érvényes (sikeres) hatósági vizsga megléte esetén, a vizsga megfeleltetésénél felsorolt hatósági alap- és időszakos vizsgá(ka)t külön nem kell tenni.

Időszakos vizsgán e melléklet táblázataiban meghatározott vizsgabizottság helyett 1 fő vizsgabiztos is kijelölhető.

A vasúti pályahálózat üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos alapképzések

I. Országos jelentőségű vasútvonalak, térségi- és saját célú vasúti pályahálózat, iparvágány, kisvasút, múzeumvasút

II. Elővárosi, helyi és városi vasúti pályahálózat

II. 1. Elővárosi vasúti pályahálózat

II.2. Helyi és városi vasúti pályahálózat

II.2.1. Közúti vasúti (villamos) pályahálózat

II.2.2. Földalatti vasúti pályahálózat (Metró)

II.2.3. Millenniumi földalatti vasút

II.2.4. Fogaskerekű vasút

II.2.5. Sikló-, függőpálya, sífelvonó

III. Mozgólépcső (mozgójárda), tolópad és fordítókorong

IV. Vasúti oktatók képzése

V. Vasúti járművezető alapképzések

1. A vasúti járművezető alapképzés moduláris szerkezetű, mely Általános szakmai ismeretek, Vasúti járműismereti és Vasúti pályahálózat ismereti, valamint Vezetési gyakorlat részekből áll.

2. A táblázatok tartalmazzák a külön jogszabályban meghatározott Mozdonyvezetői engedélyhez és a Tanúsítványhoz szükséges ismereteket, vizsgákat.

3. A Vasúti járműismereti és a Vasúti pályahálózat ismereti moduloknál feltüntetett gyakorlati időket modulonként külön - külön kell teljesíteni. A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható.

4. Kizárólag saját célú vasúti pályahálózathoz, iparvágányhoz, kisvasúthoz, múzeumvasúthoz kapcsolódó alapképzés kivételével - valamennyi járművezető alapképzés esetén közvetlenül a képzés megkezdésekor a jelentkezőnek orientációs utazási gyakorlatot kötelező teljesíteni, mely legalább 8 óra (nappali és éjszakai körülmények között) a szükséges munkabiztonsági oktatás után.

5. Az országos jelentőségű vasútvonalakra érvényes vasúti járművezetői engedély (mozdonyvezetői engedély) megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

6. A térségi, elővárosi, helyi, városi vagy saját célú vasúti pályahálózatra, iparvágányra, kisvasútra, múzeumvasútra érvényes vasúti járművezetői engedély (mozdonyvezetői engedély) megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Általános szakmai ismeretek modul

b) Vezetési gyakorlat modul*

7. A tanúsítvány megszerzéséhez szükséges alapképzések**:

a) Kategória modul

b) Típusismereti modul

c) Infrastruktúra modul

d) Vonal- és állomásismereti modul

* (Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul végrehajtása nem szükséges, az engedély megszerzéséhez típusismereti modul szükséges.)

** (Az okmányok kiállításához a felsorolt modulok mindegyike szükséges.)

8. Betölthető munkakörök

8.1. A munkakör betöltéséhez a munkavállalónak rendelkeznie kell a szükséges, érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal.

8.2. A betölthető munkakörök felsorolása:

a) Az 1. mellékletben a Vasúti járművezető munkakörök, feladatkörök cím alatt felsorolt munkakörök,

b) Járművezető instruktor,

c) Főinstruktor,

d) Pilóta,

e) Kocsiszíni diszpécser,

f) Térfelvigyázó,

g) Váltóőr,

h) Tabulátorkezelő,

i) Kísérő,

j) Városi közúti vasúti (villamos) pályahálózaton: Jelzőőr.

1. Általános szakmai ismeretek modulok

2. Vasúti járműismereti modulok

2.1. Kategória modulok

2.2. Típusismereti modulok

* Közúti-vasúti kétéltű járműnél a jármű-ismereti gyakorlat ideje 5 óra.

3. Vasúti pályahálózat ismereti modulok

3.1. Infrastruktúra modulok

3.2. Vonal- és állomásismereti modulok

* A vonal- és az állomásismereti képzések utazási gyakorlata felügyelet alatti munkavégzésnek minősül.

4. Vezetési gyakorlat modulok

* A vezetési gyakorlat modul felügyelet alatti utazása a típusismeret modul felügyelet alatti utazásával egyidejűleg is lebonyolítható. Emberi erővel hajtott hajtány esetében külön vezetési gyakorlat modul nem szükséges.

** A vezetési gyakorlat modul vizsga a típusismeret modul vizsga gyakorlati vizsgatevékenységével egy időben, vagy azt követően is megtartható. Ha a vezetési gyakorlat modul vizsgát a típusismert modul vizsga gyakorlati vizsgatevékenységétől eltérő időben tarják meg, a vezetési gyakorlat modul vizsga akkor jelenthető be, ha a vizsgázó rendelkezik a vizsgához használt vontatójármű típusvizsgájával.

5. Járművezetői gyakorlat

A képzés szükségességét a munkavállalót alkalmazó vasúti társaság dönti el.

"

3. melléklet a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelethez

"4. melléklet a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelethez

Az alapképzés végzésére irányuló szándék bejelentésének tartalma

1. A képzőszervezet neve, címe, képviselője, a képviselő elérhetősége

2. A képzés, képzések e rendelet szerinti megnevezése

3. Az alapképzéssel megszerezhető képesítés, hatósági vizsga megnevezése

4. A 4. §-ban előírt nyilatkozatok"

4. melléklet a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelethez

Az R5. 6. melléklet 3. pontja helyébe a következő pont lép:

"3. Szóbeli kommunikációs képesség osztályozása, nyelvvizsgák

3.1. Azon mozdonyvezetőknek, akiknek fontos biztonsági kérdésekről kell kommunikálniuk a pályahálózatműködtetővel, nyelvismerettel kell rendelkezniük az adott pályahálózat-működtető által megjelölt nyelvek közül legalább az egyik nyelven. E nyelvismeretnek olyan szintűnek kell lennie, amely képessé teszi őket az aktív és hatékony kommunikációra rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmód esetén és vészhelyzetekben egyaránt. Képeseknek kell lenniük a "forgalomirányítási és forgalmi szolgálati" ÁME-ben foglalt üzenetek és kommunikációs módszer használatára.

3.2. Ahhoz, hogy teljesítsék a 3.1. pontban meghatározott követelményeket, a mozdonyvezetőknek az Európa Tanács által létrehozott közös európai nyelvi referenciakeret (CEFR) B1 szintjének megfelelően kell érteniük a beszédet és az írott szöveget, illetve szóban és írásban is e szinten kell tudniuk kommunikálni.

3.3. A határon átnyúló műveletekre kijelölt, a határhoz közel elhelyezkedő állomások és a határ közötti szakaszok esetében a vasúttársaság által üzemeltetett vonatok mozdonyvezetőit a pályahálózat-működtető mentesítheti a 3.2. pontban meghatározott követelmények alól, a következő eljárás alkalmazásával:

a) A vasúttársaság eltérést kér a pályahálózat-működtetőtől az adott mozdonyvezetőkre vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a kérelmezők tisztességes és egyenlő elbánásban részesüljenek, a pályahálózat-működtető minden benyújtott eltérési kérelem tekintetében ugyanolyan, a hálózati üzletszabályzatnak is részét képező értékelési eljárást alkalmaz;

b) A pályahálózat-működtető engedélyezi az eltérést, ha a vasúttársaság bizonyítja, hogy megfelelő rendelkezéseket vezetett be annak biztosítására, hogy az érintett mozdonyvezetők a 3.1. pontban meghatározott előírásoknak megfelelően kommunikálni tudjanak a pályahálózat-működtető személyzetével rutinhelyzetekben, korlátozott üzemmód esetén és vészhelyzetekben;

c) A vasúttársaságok és a pályahálózat-működtetők biztonsági rendszereik útján gondoskodnak arról, hogy a személyzet érintett tagjai ismerjék a vonatkozó szabályokat és rendelkezéseket, és megfelelő képzésben részesüljenek."

5. melléklet a 33/2016. (VIII. 2.) NFM rendelethez

"2. melléklet a 60/2011. (XI. 25.) NFM rendelethez

A felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet legkisebb mértéke

"