2016. évi CLXXXIV. törvény

egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról[1]

1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 78. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben a (2) bekezdés alapján a jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe a 75. § szerinti, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékot is be kell számítani."

2. § A Kjt. 85. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Felhatalmazást kap a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a katasztrófák elleni védekezésért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért és a rendészetért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza a (4) bekezdés g) pontja alapján megállapításra kerülő, ágazati, szakmai sajátosságokra figyelemmel fizetendő pótlékoknak a jubileumi jutalom alapját képező illetménybe való beszámíthatóságát."

2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása

3. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) E törvényben megállapított feltételek alapján hadigondozásra jogosult az a magyar állampolgár, aki

a) katonai szolgálat,

b) kötelező katonai előképzés,

c) légitámadás,

d) hadművelet, vagy

e) visszamaradt robbanóanyag felrobbanása

(a továbbiakban együtt: szolgálat) során vagy következtében (a továbbiakban együtt: következtében) testi épségének vagy egészségének károsodása folytán hadieredetű fogyatkozást szenvedett (a továbbiakban: hadirokkant), továbbá akit hadigyámoltként, hadiözvegyként, hadiárvaként, hadigondozott családtagként, a 14/A. § szerinti volt hadiárvaként, a 15/A. § szerinti volt hadigyámoltként vagy volt hadigondozott családtagként kell gondozásba venni.

(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakat megfelelően kell alkalmazni arra a nem magyar állampolgárra is, aki a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény alapján kiadott "Magyar igazolvány"-nyal vagy "Magyar hozzátartozói igazolvány"-nyal rendelkezik, feltéve, hogy a lakóhelye szerinti szomszédos állam joga szerint a magyar állampolgárság felvétele a szomszédos állam szerinti állampolgárságtól való megfosztással jár.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti állam állampolgársági szabályozásáról az eljáró hatóság megkeresésére az igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.

(2) Hadigondozásra jogosultnak kell tekinteni azt a magyar állampolgárt is, aki az 1945. március 31. és 1954. október 31. közötti időszakban a fegyveres erőknél - néphadseregnél, a Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél - hivatásos, továbbszolgáló vagy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során hadirokkanttá vált, valamint az e törvény szerint hadigondozásra jogosult hozzátartozóit.

(3) Nem jogosult hadigondozásra, aki 1954. október 31-ét követően a Magyar Néphadseregnél, a Belügyminisztérium csapatainál, a polgári védelem szerveinél, valamint ezek jogutód szervezeteinél hivatásos, továbbszolgáló, szerződéses vagy hadkötelezettség alapján teljesített szolgálata során vált hadirokkanttá, valamint ezek hozzátartozói."

4. § (1) A Hdt. 2. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"e) légitámadás: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett légitámadás, valamint következményeinek felszámolásával kapcsolatos tevékenység;"

(2) A Hdt. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"i) hadművelet: Magyarország területét érintő, illetve Magyarország mint hadviselő fél részvételével bekövetkezett hadművelet, ideértve a hadműveletnek nem minősülő bármely harci cselekményt is;"

5. § A Hdt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Hadiözvegy a szolgálat következtében meghalt személy - katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt személy - özvegye. Hadiözvegy továbbá

a) a hadirokkantként hadigondozásba vett, vagy

b) okirattal bizonyított hadieredetű fogyatkozást szenvedett

személy özvegye is, ha a házasságot a hadieredetű sérülés bekövetkezte előtt kötötték, vagy a házastárs halálakor már legalább 5 éve együtt éltek, vagy házasságukból gyermek született."

6. § A Hdt. 7/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7/A. § (1) Volt hadiárva,

a) akit a szolgálat következtében meghalt szülője - katonai szolgálat esetén a Magyarország területéről katonai szolgálatra bevonult és a katonai szolgálat következtében meghalt szülője - halála miatt hadiárvaként hadigondozásba vettek, vagy

b) aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy szülője a szolgálat következtében halt meg,

ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

(2) Volt hadigyámolt,

a) akit szülője hadirokkantsága miatt hadigyámoltként hadigondozásba vettek, vagy

b) aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy valamelyik szülője a gyermek 4. § a) vagy b) pontjában meghatározott életkorának betöltése előtt hadirokkanttá vált,

ha a 4. §-ban meghatározott feltételek már nem állnak fenn.

(3) Volt hadigondozott családtag,

a) akit a szolgálat következtében meghalt unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére halála miatt hadigondozott családtagként hadigondozásba vettek, vagy

b) aki a hadigondozásba vétel bármely okból történt elmaradása esetén okirattal bizonyítja, hogy unokája, gyermeke, testvére, vagy féltestvére a szolgálat következtében halt meg."

7. § (1) A Hdt. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A járadék havonkénti mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -

a) az I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 262%-ának,

b) a II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 243%-ának,

c) a III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 225%-ának,

d) a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 194%-ának, és

e) az V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 138%-ának

megfelelő összeg."

(2) A Hdt. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A járadékban részesülő hadirokkantat a saját háztartásában nevelt, valamint egészségi állapota miatt ápolást, gondozást nyújtó intézményben vagy rehabilitációs intézményben elhelyezett hadigyámolt gyermeke után a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén nevelési pótlék illeti meg, feltéve, hogy a gyermeket a hadirokkant háztartásából helyezték az említett intézmények valamelyikébe. A nevelési pótlék mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - gyermekenként és havonta az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-a."

8. § A Hdt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A pótlék havonkénti mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -

a) az I. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 120%-ának,

b) a II. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 108%-ának,

c) a III. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 96%-ának,

d) a IV. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 76%-ának, és

e) az V. járadékosztályba sorolt hadirokkant esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 56%-ának megfelelő összeg."

9. § A Hdt. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hadiözvegyet havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 140%-ának megfelelő összeg."

10. § A Hdt. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A hadiárvát a 4. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg.

(2) A járadék havonkénti mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra -

a) a 4. § a) és b) pontja szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-ának,

b) a 4. § c) pontja szerinti esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 60%-ának

megfelelő összeg."

11. § A Hdt. 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. § Azon volt hadiárva, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de

a) a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,

b) a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,

c) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy

d) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette,

egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-ának megfelelő összeg."

12. § A Hdt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hadigondozott családtagot egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadék illeti meg, amelynek mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-ának megfelelő összeg."

13. § A Hdt. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15/A. § Azon volt hadigondozott családtag és volt hadigyámolt, akinek igénye 1949. január 1-je előtt bekövetkezett veszteségen alapul, de

a) a pénzellátását a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról szóló 1933. évi VII. törvénycikk 6. § (1) bekezdés h) és i) pontja alapján megszüntették,

b) a pénzellátását politikai okból megszüntették vagy szüneteltették,

c) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elutasították, vagy

d) a pénzellátás iránti kérelmét politikai okból elő sem terjesztette,

egyéb ellátásától függetlenül havi rendszeres járadékra jogosult, amelynek mértéke - figyelemmel a 26/A. §-ban foglaltakra - az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 30%-ának megfelelő összeg."

14. § A Hdt. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A temetési hozzájárulás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 500%-ának megfelelő összeg."

15. § A Hdt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"18. § A hadirokkant térítésmentesen jogosult

a) a hadieredetű fogyatkozása

aa) folytán használhatatlanná vált vagy hiányzó testrészének mesterséges pótlására, és

ab) következtében szükségessé váló gyógyászati segédeszközökre és műlábcipőre (a továbbiakban együtt: gyógyászati segédeszköz),

b) az a) pont szerinti gyógyászati segédeszköz javítására, valamint szükséges pótlására és

c) kormányrendeletben meghatározott támogatási mértékig azokra a kormányrendeletben meghatározott egyéb olyan - egészségügyi szempontból indokolt, de gyógyászati segédeszköznek nem minősülő - eszközökre, amelyekkel életvitele, munkaképessége helyreállítható vagy javítható."

16. § (1) A Hdt. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hadigondozotti ügyekben első- és másodfokon a Kormány által rendeletben, hadigondozási hatóságként kijelölt szerv jár el."

(2) A Hdt. 26. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú hadigondozási hatóság határozatban dönt:)

"c) a hadirokkant közgyógyellátásra jogosító igazolványa, valamint a hadirokkantat és a hadiözvegyet megillető hadigondozotti igazolvány kiadásáról, és"

(3) A Hdt. 26. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elsőfokú hadigondozási hatóság a hadigondozásba vett személyről a következő nyilvántartást vezeti:)

"c) hadirokkant és hadiözvegy esetében a hadigondozotti igazolvány számát;"

17. § A Hdt. a 26. §-t követően a következő alcímmel és 26/A. §-sal egészül ki:

"A hadigondozottak rendszeres pénzbeli ellátásainak emelése

26/A. § A 11. § (2) és (4) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (1) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, a 14/A. §, a 15. § (1) bekezdése, valamint a 15/A. § szerinti rendszeres pénzbeli ellátások összegét a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni."

18. § A Hdt. "Felhatalmazás" alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

"28/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a hadigondozási hatóságot vagy hatóságokat rendeletben jelölje ki."

19. § A Hdt. a következő 30. §-sal egészül ki:

"30. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított 11. § (2) és (4) bekezdését, 12. § (2) bekezdését, 13. § (1) bekezdését, 14. § (2) bekezdését, 14/A. §-át, 15. § (1) bekezdését, valamint a 15/A. §-át a 2018. január 1-jét megelőzően megállapított ellátásokra is alkalmazni kell."

20. § A Hdt. 28. § d) pontjában a "segédeszköz ellátásának" szövegrész helyébe a "segédeszközzel történő ellátásának, valamint a 18. § (1) bekezdés c) pontja szerinti eszközök körének és a támogatás mértékének" szöveg lép.

21. § Hatályát veszti a Hdt. 26. § (2a) bekezdése.

3. A fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény hatályon kívül helyezése

22. § Hatályát veszti a fegyveres erőknél 1945. március 31. és 1954. október 31. között szolgálatot teljesítettek hadigondozásáról szóló 1994. évi XLVI. törvény.

4. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény módosítása

23. § (1) Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 5. § (7) bekezdése (a továbbiakban: Stv.) helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Kizárólag sportcélú használatra létrehozott repülőtér esetében az (5) bekezdés szerinti méltányosság gyakorlásának feltétele a közlekedésért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter feladat-és hatáskörük figyelembevételével gyakorolt egyetértése. A honvédelemért felelős miniszter egyetértési jogát a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény szerinti honvédelmi érdekek figyelembevételével gyakorolja."

(2) Az Stv. a következő 17. §-sal egészül ki:

"17. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIV. törvénnyel megállapított 5. § (7) bekezdését az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIV. törvény hatálybalépésekor fennálló elidegenítési és terhelési tilalom tekintetében is alkalmazni kell."

5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

24. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 7. § (1a) bekezdés c) pontjában az "az önkéntes védelmi tartalékos katonákra" szövegrész helyébe az "a Magyar Honvédség létesítményeit őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira" szöveg lép.

6. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása

25. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel

a) állami vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban álló személyre,

b) vezetői munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre,

c) vezetői munkakörrel rendelkező közszolgálati jogviszonyban álló személyre,

d) vezető beosztással rendelkező hivatásos szolgálati viszonyban álló személyre, illetve

e) vezető beosztással rendelkező katonai szolgálati viszonyban álló személyre

ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el."

7. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

26. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 25. alcíme a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § A közszolgálat halottjává minősített kormánytisztviselővel, kormányzati ügykezelővel vagy a honvédelmi szervezet saját halottjává minősített közalkalmazottal szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést az elhunyt örököse kérelmére a honvédelemért felelős miniszter részben vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak mérlegelése során a miniszter az elhunyt életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével dönt. A kérelmet a miniszterhez történő felterjesztés céljából az elhunyt volt munkáltatójánál kell előterjeszteni."

27. § (1) A Hvt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Honvédség szervezeteinek elhelyezéséhez, és feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátott ingatlanok állami tulajdonban, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében állnak. A honvédelmi érdek szempontjából kivételesen indokolt esetben a Honvédség szervezeteinek elhelyezése és feladatainak ellátása ideiglenesen más ingatlanhasználati jogviszony alapján is biztosítható. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok elsődleges rendeltetése a honvédelmi feladatok ellátásának biztosítása."

(2) A Hvt. 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő ingatlanok tekintetében alkalmazandó közigazgatási hatósági eljárási szabályokat - törvény vagy kormányrendelet erre vonatkozó rendelkezése alapján - a nem a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében álló ingatlan vonatkozásában létesített ingatlanhasználati jogviszony hatálya alatt az ingatlanhasználati jogviszonnyal érintett ingatlanok esetében is alkalmazni kell."

28. § A Hvt. a következő 47/B. alcímmel egészül ki:

"47/B. A honvédelmi szakkérdést érintő közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó sajátos szabályok

79/B. § Ha törvény vagy kormányrendelet alapján elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságként a miniszter jár el, törvény vagy kormányrendelet a másodfokú közigazgatási hatósági eljárásban szakhatóságot nem jelöl ki és a fellebbezés érinti a miniszter szakhatósági állásfoglalását, a másodfokú döntést hozó hatóság megkeresi a minisztert és a miniszter véleményét a döntése során figyelembe veszi."

29. § A Hvt.

a) 40. § (1) bekezdésében a "kormánytisztviselőkből" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselőkből, kormányzati ügykezelőkből" szöveg,

b) 41. § (2) bekezdésében az "önkéntes műveleti tartalékos, az önkéntes védelmi tartalékos" szövegrész helyébe az "önkéntes tartalékos" szöveg és

c) 41. § (5) bekezdésében az "önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos" szövegrész helyébe az "önkéntes tartalékos" szöveg

lép.

8. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

30. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 150. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jubileumi jutalomra jogosító idő megállapításánál)

"c) a hivatásos szolgálati jogviszony, tiszti és altiszti katonai szolgálati jogviszony időtartamát, továbbá"

(töltött időt kell figyelembe venni.)

9. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

31. § (1) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba történő kinevezéssel, illetve - a 139. § (6) bekezdése szerinti posztumusz elismerést ide nem értve - rendfokozati kinevezéssel, előléptetéssel valósul meg,"

(2) A Hjt. 2. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"31. önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki szerződésben vállalja az e törvényben meghatározott feltételrendszer szerint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 41. § (5) bekezdésében foglaltakat,"

32. § A Hjt. 4/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében dönt

a) az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést, valamint a posztumusz elismerésként tábornoki rendfokozatba történő kinevezést is, és

b) tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott időre szóló, valamint a posztumusz elismerésként történő előléptetést is."

33. § (1) A Hjt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről a szolgálati helyére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A visszarendelésre csak különösen indokolt esetben kerülhet sor akkor, ha az a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés vagy a kiadott szabadság kezdő időpontjának módosítását vagy időtartamának megszakítását eredményezi. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jogvagy érdeksérelmet okozna."

(2) A Hjt. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szabadidővel, díjazással vagy a szabadság ismételt kiadásával kell ellentételezni."

34. § A Hjt. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal

a) tiszti vagy altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén legalább öt év, de legfeljebb tíz év,

b) tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén legalább három év, de legfeljebb tíz év időtartamra vállalja a szolgálatot."

35. § A Hjt. 38. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az alapkiképzés teljesítésére - ha azt az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározott, önhibáján kívüli okból a próbaidő alatt nem teljesíti - legfeljebb a szerződéskötés napjától számított egy évig terjedő határidőhalasztás engedélyezhető.

(10) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány alapkiképzésre kötelezett tagját az alapkiképzés végrehajtása alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti."

36. § (1) A Hjt. 46. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,)

"v) a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél szolgálati beosztásra tervezett és a beosztás betöltése érdekében tanulmányokat folytat, az állományba vétel napjától a képzési idő tartamára, de legfeljebb egy évig, azzal, hogy e rendelkezési állomány tartama alatt a próbaidő szabályait kell alkalmazni."

(2) A Hjt. 46. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba helyezés során a kinevezés vagy az áthelyezés szabályait kell alkalmazni, amely során

a) a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött utolsó beosztást kell figyelembe venni, ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot,

b) az a) ponttól eltérően az (1) bekezdés b)-e) pontjába tartozó állomány esetén a rendelkezési állomány ideje alatt betöltött utolsó beosztásához rendszeresített rendfokozatot kell figyelembe venni, ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot,

c) az (1) bekezdés f) pontjába tartozó állomány esetén az a) vagy a b) pont szerinti szabályokat kell alkalmazni annak függvényében, hogy az állomány tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezését megelőzően mely jogcímen tartozott rendelkezési állományba."

37. § A Hjt. 57. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja szerinti vezénylés megszűnése, megszüntetése esetén az (1) bekezdés alapján a vezénylés időtartamára meghatározott rendfokozat külön munkáltatói döntés nélkül megszűnik."

38. § (1) A Hjt. 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a (2) bekezdés szerinti mértéknél legfeljebb kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább három év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít."

(2) A Hjt. 74. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legfeljebb kéthavi távolléti díjnak megfelelő összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány tagja, ha

a) az (1) bekezdés szerinti módon megszűnő szerződéses szolgálati viszony tényleges időtartama nem éri el az öt évet, és

b) a szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor legalább három év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít."

39. § A Hjt. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az állomány tagjának egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálata neki felróható okból - miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül - nem kerül elvégzésre, a szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik."

40. § A Hjt. 88. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A Honvéd Vezérkar főnöke a Honvédségnek az állomány tagjával szemben fennálló, tanulmányi támogatásra vonatkozó megtérítési kötelezettségből származó követelését a kötelezett kérelmére, részben vagy egészben elengedheti, ha a kötelezett igazolja, hogy a tanulmányi támogatás visszafizetése családi, vagyoni, jövedelmi vagy szociális körülményeire figyelemmel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene."

41. § A Hjt. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban, továbbá a rendvédelmi szerveknél hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati időt, valamint a szolgálaton kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni."

42. § A Hjt. 120. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti mértéke - ha mindkét szülő az állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg. A gyermekápolás céljából nyújtott egészségügyi szabadság az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott időtartama a szülőket külön-külön illeti meg, ha mindkét szülő az állomány tagja."

43. § A Hjt. 132. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdést az állomány azon tagja esetében, aki a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján illetmény nélküli szabadságát tölti, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére a jubileumi jutalmat az illetmény nélküli szabadság utolsó napját követő második hónap ötödik napjáig kell folyósítani."

44. § A Hjt. 139. § bekezdése a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A miniszter az (1) bekezdés szerint minősített elhunyt esetében posztumusz elismerésként az elhunytat - a 4/A. § (1) bekezdése szerinti eset kivételével - eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, kinevezheti, vagy hadnagy rendfokozatba kinevezheti."

45. § A Hjt. 83. alcíme a következő 141/A. és 141/B. §-sal egészül ki:

"141/A. § Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést a nyilvántartásból törölni kell.

141/B. § (1) Az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a katonai szolgálat halottjává nyilvánított tagjával szemben a volt munkáltató által nyilvántartott követelést az állomány elhunyt tagjának örököse kérelmére miniszter részben vagy egészben elengedheti. A kérelemben foglaltak mérlegelése során a miniszter az elhunyt életútjának, illetve a kérelmező szociális helyzetének figyelembevételével dönt.

(2) A kérelmet a miniszterhez történő felterjesztés céljából az állomány elhunyt tagjának utolsó állományilletékes parancsnokánál kell előterjeszteni."

46. § A Hjt. 85. alcíme helyébe a következő alcím lép:

"85. Az árvák kiegészítő támogatása, a kiegészítő rokkantsági támogatás és a kiegészítő hozzátartozói támogatás

143. § (1) Árvák kiegészítő támogatására jogosult az állomány elhunyt tagjának - ideértve a 224. § (3) bekezdése szerinti személyi kört is - a gyermeke, aki a Tny. tv. rendelkezései alapján árvaellátásra jogosult.

(2) Az árvák kiegészítő támogatásának a mértéke

a) hősi halott árvája esetében a Tny. tv. rendelkezései alapján megállapított árvaellátás 50%-a,

b) az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetben vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedésben elhunyt tagjának árvája esetében a Tny. tv. rendelkezései alapján megállapított árvaellátás 25%-a, vagy

c) az állomány elhunyt tagjának a) és b) pont alá nem tartozó árvája esetében a Tny. tv. rendelkezései alapján megállapított árvaellátás 10%-a.

144. § (1) Kiegészítő rokkantsági támogatásra jogosult az a megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a 30%-ot nem éri el, feltéve, hogy

a) az állomány tagjaként a katonai szolgálatra alkalmatlanná vált,

b) legalább 15 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik,

c) az egészségi állapotának kialakulása túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű megbetegedés következménye, és

d) részére rokkantsági ellátás került megállapításra.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás mértéke a rokkantsági ellátás alapjául szolgáló havi átlagjövedelem 10%-ának megfelelő összeg.

144/A. § (1) Kiegészítő hozzátartozói támogatás illeti meg az özvegyi és szülői nyugellátásra jogosultat, ha az állomány tagjának halálát szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset vagy szolgálati eredetű foglalkozási megbetegedés okozta.

(2) A kiegészítő hozzátartozói támogatás mértéke a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 25%-ának megfelelő összeg.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a hősi halott özvegye és szülője a Tny. tv. alapján megállapított özvegyi vagy szülői nyugellátás 50%-ának megfelelő összegű kiegészítő hozzátartozói támogatásra jogosult.

144/B. § (1) Az árvák kiegészítő támogatására, a kiegészítő rokkantsági támogatásra és a kiegészítő hozzátartozói támogatásra (a továbbiakban együtt: kiegészítő támogatás) való jogosultságról a miniszter által kijelölt honvédségi szervezet hivatalból eljárva határozatban dönt, és a megállapított kiegészítő támogatást a nyugdíjfolyósító szerv folyósítja.

(2) A kiegészítő támogatás és az azzal kapcsolatos végrehajtási költségek forrását a központi költségvetés biztosítja.

(3) A kiegészítő támogatás összegét a Tny. tv. 62. §-ában foglaltak szerint kell emelni."

47. § (1) A Hjt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárás felfüggesztése

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén legfeljebb az akadály megszűnéséig,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén legfeljebb az eljárás jogerős befejezéséig vagy a szakvélemény elkészítéséig

tart."

(2) A Hjt. 151. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a fegyelmi eljárást határozattal felfüggesztheti az állomány tagjának a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvételének időtartamára.

(4) Az eljárás felfüggesztésének időtartama a fegyelmi eljárás lefolytatására miniszteri rendeletben előírt határidőbe nem számít be."

48. § A Hjt. a következő, 173/A. §-sal egészül ki:

"173/A. § (1) Ha a Honvédség a kártérítési felelősségét nem vitatja, a kárigény előterjesztésére jogosult kérelmére a kártérítési eljárás során megállapításra kerülő kártérítés, illetve sérelemdíj terhére előleget állapíthat meg.

(2) A Honvédség az előleg megállapítására irányuló kérelemről indokolt határozatban dönt. Az előleg iránti kérelem tárgyában hozott határozattal szemben önálló fellebbezésnek nincs helye, az az érdemi határozattal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelem keretében támadható."

49. § A Hjt. 175. § (1) bekezdés b) pont bc) és bd) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 175. § (1) bekezdés b) pontja a következő be) alponttal egészül ki:

(A kártérítés összegének kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni

azt a pénzösszeget)

"bc) amelyhez a károsult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá,

bd) amelyhez a károsult a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut és

be) amelyhez a károsult a 173/A. § és a 177. § (1b) bekezdése alapján jutott."

50. § A Hjt. 177. §-a a következő (1a)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának elhalálozásával kapcsolatos kártérítési eljárás az együttélő házastárs vagy élettárs, továbbá eltartott gyermek vonatkozásában a 173/A. § (1) bekezdéstől és a 177. § (1) bekezdéstől eltérően sérelemdíj-előleg megállapításával és a kárigény előterjesztésére történő felhívással, hivatalból indul.

(1b) Ha a kárigény jogalapja nem vitatott, az állomány a Magyar Honvédség halottjává vagy a katonai szolgálat halottjává nyilvánított tagjának elhalálozásával kapcsolatos kártérítési eljárás a miniszter ez irányú döntése esetén az együttélő házastárs vagy élettárs, továbbá eltartott gyermek vonatkozásában a 173/A. § (1) bekezdéstől és a 177. § (1) bekezdéstől eltérően sérelemdíj-előleg megállapításával és a kárigény előterjesztésére történő felhívással, hivatalból indul.

(1c) Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti elbírálási határidő az összegszerűen meghatározott kárigénynek az eljáró szervhez történő beérkezését követő napon indul.

(1d) Ha a kártérítési eljárás hivatalból indul, az (1a) vagy (1b) bekezdés alapján sérelemdíj-előleget állapítottak meg és a kárigény előterjesztésére az állomány tagja halálának bekövetkezésétől számított három éven belül nem kerül sor, az eljáró honvédségi szervezet a sérelemdíj-előleg összegével megegyező összegű sérelemdíj megállapításáról rendelkező határozatot hoz."

51. § A Hjt. 180. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata ellen szolgálati panasz benyújtására az elhunyt közeli hozzátartozója, illetve élettársa jogosult, akire a panasz benyújtása és elbírálása során az állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni."

52. § A Hjt. a következő 197/B. §-sal egészül ki:

"197/B. § A 88. § (4a) bekezdése szerinti hatáskört a KNBSZ hivatásos állományú tagja vonatkozásában a KNBSZ főigazgatója gyakorolja."

53. § A Hjt. 213. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Önkéntes tartalékos szolgálati viszony miniszteri rendeletben meghatározottak szerint határozott vagy határozatlan időre létesíthető. A határozott idejű tartalékos szolgálat a vállalt szolgálati idő lejártával, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint, a szerződés módosításával meghosszabbítható."

54. § A Hjt. 215. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Megszűnik az önkéntes tartalékos szolgálati viszony akkor is, ha)

"a) az önkéntes tartalékos katona hivatásos, szerződéses, honvéd tisztjelölt vagy honvéd altiszt-jelölt szolgálati viszonyt létesít,

b) az önkéntes tartalékos katona miniszteri rendeletben meghatározott más típusú önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít,"

55. § A Hjt. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szolgálati járandóságban nem részesülő önkéntes tartalékos katona miniszteri rendeletben meghatározottak szerint szerződéskötési díjra vagy rendelkezésre állási díjra jogosult."

56. § A Hjt. 224. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 143. §-t az elhunyt nyugállományú katonára is alkalmazni kell, azzal, hogy alkalmazása során az állomány tagja alatt a nyugállományú katonát is érteni kell."

57. § A Hjt. 225. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd tisztjelöltre utolsó tanéve megkezdése évének július 1-jétől alkalmazható."

58. § A Hjt. 233. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 140. § (2) bekezdés h) pontja a honvéd altiszt-jelöltre utolsó tanéve megkezdése évének július 1-jétől alkalmazható."

59. § A Hjt. 237/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban résztvevő önkéntes tartalékos állomány tekintetében a 219. §-ban foglaltaktól kedvezőbb szabályok is megállapíthatóak."

60. § (1) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"5. az önkéntes tartalékos szolgálati viszony típusait, az önkéntes tartalékos katona behívásának rendjét, a szolgálatteljesítés átütemezésének, elhalasztásának módját, feltételeit és következményeit, valamint az ezekre vonatkozó kérelmek elbírálásának rendjét,"

(2) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"18. az illetmény, az ösztöndíj, a végkielégítés, a visszailleszkedési támogatás, a szerződés-hosszabbítási díj, a teljesítményjuttatás, a jubileumi jutalom, a szabadságmegváltás, a túlszolgálati díj és a céljuttatás megállapítására és folyósítására vonatkozó szabályokat,"

(3) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"20. az illetménypótlékok, egyéb pótlékok - ide nem értve a területi pótlékot -, valamint a szerződéskötési díj és a rendelkezésre állási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével kapcsolatos szabályokat,"

(4) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"24. a napi és a heti szolgálatteljesítési időre, a szolgálatteljesítési időkeretre, különösen annak kiszámítására és az elszámolásra vonatkozó végrehajtási szabályokat, a szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen, vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztására, a túlszolgálat, az ügyelet, a készenlét elrendelésére, nyilvántartására és az ezt követő pihenőidő kiadására, valamint az ellentételezésük nyilvántartására, a visszarendelés következtében szolgálatteljesítéssel töltött idő ellentételezésére, a szabadság nyilvántartására és kiadására vonatkozó szabályokat, továbbá az olyan jellegű szolgálati beosztásokat, amelyekhez az éves szolgálatteljesítési időkeret kapcsolható,"

(5) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 39. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa)

"39. a Honvédség által nyújtott tanulmányi támogatás formáját és mértékét, a tanulmányi szerződés megkötésének feltételeit, a megtérítési kötelezettség érvényesítésének rendjét és a fizetési könnyítés és a mentesítési eljárás szabályait."

61. § A Hjt. 247/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a (3) bekezdés b) pontja szerinti mértéknél legfeljebb kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább három év időtartamra miniszteri rendeletben meghatározott feltételekkel önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít."

62. § A Hjt. 141. alcíme a következő 247/O. és 247/P. §-sal egészül ki:

"247/O. § E törvénynek az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLXXXIV. törvénnyel módosított 92. § (5) bekezdése alapján az állomány tagja honvédelmi szolgálati díjában 2017. január 1-jétől valamennyi, hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött tényleges, beszámítás és szorzószámok nélkül számított szolgálati idejét figyelembe kell venni. Ennek érdekében az állomány érintett tagjai honvédelmi szolgálati díjra jogosító szolgálati idejét 2017. március 31-ig kell ismételten megállapítani, és a 2017. január 1. és március 31. között keletkező illetménykülönbözetet legkésőbb a 2017. április havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

247/P. § Az állomány elhunyt tagjának, valamint az elhunyt nyugállományú katonának a 2017. január 1-jén árvaellátásban részesülő árvája vonatkozásában az árvák kiegészítő támogatásának megállapításáról szóló határozatokat 2017. június 30-ig kell meghozni."

63. § A Hjt.

1. 17. § (1) bekezdésében a "honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.)" szövegrész helyébe a "Hvt." szöveg,

2. 26. § (1) bekezdésében a "kapcsolatrendszerét" szövegrész helyébe a "kapcsolatrendszerét, azzal, hogy a munkavédelmi érdekképviseleti választásra és a munkavédelmi érdekképviselet működésére e fejezet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell" szöveg,

3. 38. § (2) bekezdés a) pontjában a "próbaidőt nem kell kikötni" szövegrész helyébe a "próbaidő nem köthető ki" szöveg,

4. 41. § (2) bekezdésében a "kinevezésekor" szövegrész helyébe a "kinevezésekor, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint" szöveg,

5. 44. § (2) bekezdésében a "kinevezésre és az áthelyezésre" szövegrész helyébe a "kinevezésre, áthelyezésre és a szolgálati beosztás ellátására történő megbízásra" szöveg,

6. 45. § (1) bekezdésében az "az 5 évet" szövegrész helyébe az "a tíz évet" szöveg,

7. 69. § (2) bekezdésében az "akkor tagadhatja meg" szövegrész helyébe a "különösen akkor tagadhatja meg" szöveg,

8. 98. § (1) bekezdésében az "Az alapkiképzés időszakában a" szövegrész helyébe az "Az alapkiképzésben érintett személyi állományra irányadó" szöveg,

9. 105. § (3) bekezdés c) pontjában a "nemzetközi kötelezettségen" szövegrész helyébe a "nemzetközi kötelezettséggel összefüggő feladatvégzésre kijelölésen" szöveg,

10. 113. § (2) bekezdésében a "t) pontja" szövegrész helyébe a "b), c) és t) pontja" szöveg,

11. 123. § (5) bekezdésében az "f)-s) pontja" szövegrész helyébe az "f)-s) és v) pontja" szöveg,

12. 130. § (1) bekezdésében a "követelését" szövegrész helyébe a "követelését a 141/A. és 141/B. § szerinti esetek kivételével" szöveg,

13. 135. § (1) bekezdés c) pontjában a "szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról" szövegrész helyébe a "szabadságról, a munkaszüneti napról, a pihenőnapról és a szolgálatteljesítés alóli mentesülésről" szöveg,

14. 191. § (2) bekezdésében az "a 34/A. §" szövegrész helyébe az "a 31. § (4) bekezdése, a 34/A. §" szöveg,

15. 194. § (1) bekezdésében a "legfeljebb hat hónapig" szövegrész helyébe a "legfeljebb hat hónapig, vagy a 46. § (1) bekezdés v) pontja szerinti esetben az ott meghatározott időtartamig" szöveg,

16. 225. § (2) bekezdésében a "83-91. §" szövegrész helyébe a "83-87. §, a 91. §" szöveg,

17. 225. § (2) bekezdésében a "142-144. §" szövegrész helyébe a "142-144/B. §" szöveg,

18. 233. § (2) bekezdésében a "142-144. §" szövegrész helyébe a "142-144/B. §" szöveg,

19. 237/A. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdés" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdés" szöveg,

20. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. sorának 2.1. pontjában a "kötelező várakozási idő letelte előtti" szövegrész helyébe a "kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést, valamint a posztumusz elismerésként tábornoki rendfokozatba történő" szöveg, valamint

21. 2. mellékletében foglalt táblázat 2. sorának 2.2. pontjában a "határozott időre szóló előléptetést" szövegrész helyébe a "határozott időre szóló, valamint a posztumusz elismerésként történő előléptetést" szöveg

lép.

64. § Hatályát veszti a Hjt.

a) 137. § (4) bekezdése, valamint

b) 219. § (5) bekezdése.

10. A honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCVII. törvény hatályon kívül helyezése

65. § Hatályát veszti a honvédek jogállásával, valamint a hadigondozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XCVII. törvény.

11. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvény hatályon kívül helyezése

66. § Hatályát veszti a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIII. törvény.

12. Záró rendelkezések

67. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 7-14. §, a 17. § és a 19. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Lezsák Sándor s. k.,

az Országgyűlés alelnöke